HUT61584A

HUT61584A - Method of processing spent oil

Info

Publication number: HUT61584A
Application number: HU901670A
Authority: HU
Inventors: Fritz Basler
Original assignee: Geut Ges Energie Umwelttech
Priority date: 1989-01-04
Filing date: 1990-01-03
Publication date: 1993-01-28
Also published as: CN1043954A; PT92778A; JPH04504432A; HU901670D0; MY104878A; KR910700325A; EP0452409A1; YU46735B; ZA899547B; AU4949590A; WO1990007566A1; CA2007062A1; US5057207A; DE3900159A1; YU190A; BR9006991A

Description

A találmány tárgya eljárás fáradtolajok feldolgozására, különösen halogénmentesitésére.

A találmány értelmében úgy járnak el, hogy

a) a fáradtolajat legfeljebb 150 °C-an legalább egy erős sav és/vagy legalább egy só - amely gyenge bázisnak és erős savnak vagy annak prekurzorának (Vorláufer) sója vizes oldatának hatékony mennyiségével kezelik,

b) a kapott terméket megnövelt hőmérsékleten legalább egy halogénmegkötő-szerrel kezelik, ahol halogénmegkötő-szerként ammóniát és/vagy szerves bázist alkalmaznak, és

c) az igy kapott termékben az olajat a víztől és/vagy a szilárd anyagoktól elválasztják.

• · ·

tó'fŰ [9o	ή :t5í.·
54.462/DE
y.^uies Szabadalmi Iroaa
1061 Budapest,
Dalszínház u. 10. Telefon 153-3733, 131-4200

C w Μ M/oo

KÖZZÉTÉTELI PÉLDÁNY

Eljárás fársdtolajok feldolgozására

GEUT AG Gesellschaft für Energie- und Umwelttechnik, ZUG, SVÁ3C,

GEUT Energia- und Umwelttechnik AG, KÖLN, NÉMETORSZÁG

Feltaláló: EASLER Fritz, STRENGELBACH, SVÁOC,

Nemzetközi bejelentés napja: 1990. 01. 03,

Elsőbbsége: 1989. 01. 04. (P 3900 159.8) DE

A nemzetközi bejelentés száma: PCT/EP90/000Ű4

A nemzetközi közzététel száma: WO 90/07566

A találmány tárgya eljárás fáradtolajok feldolgozására, különösen halogénmentesités éré.

A fáradtolajok regenerálása felhasználás céljából, az úgynevezett recycling, mind gazdaságileg , mind ökológiailag

- 2 kívánatos. Amellett a regenerált fáradtolajok (regenerált olajok) tüzelő- és kenőanyagokként való alkalmazása törvényi előírásokhoz van kötve idegenanyag tartalmukra vonatkozóan, mivel az utóbbiak az égéskor változatlan vagy megváltozott formában felszabadulnak, és ezáltal a levegőt meg nem engedhető módon káros anyagokkal szennyezhetik. Hasonló követelményeket támasztanak a regenerált olajokkal szemben, ha azokat kenőolajok újbóli előállítására használják fel alapolajként.

Azok az idegen anyagok, amelyek koncentrációjának a felhasznált regenerált olajokban törvény szerinti határérték alatt kell lennie, illetve amelyek a regenerált olajoknak alapolajokként való alkalmazása esetén műszaki okok miatt korlátozott mennyiségben lehetnek jelen, többek között a fémek, a kén, a foszfor és a halogének, különösen a klór szervetlen és szerves vegyületei.

A halogénvegyületek, különösen a klórvegyületek különleges helyet töltenek be, mivel

1) a fárádtolajókban előforduló halogénvegyületek vagy azok égéstermékei az emberre és a környezetre károsak,

2) a tüzelőolajok klórtartalmának jogszabályok szabta határértékei nagyon alacsonyak, és

3) a magas forráspontu szerves halogénvegyületek eltávolítása a fáradtolajokból 100 mg klór/kg olaj értéknél kisebb maradéktartalomra eddig műszakilag alig volt lehetsé- s

ges megfelelő ráfordítással.

A fáradtolajok regenerálásának szokásos eljárása ma3 gában foglal egy savas kezelést, amelyet a sav elválasztása és semlegesítés, továbbá termikus kezelés követ, ez utóbbinál az illékony alkotórészeket desztillációval hajtják ki.Bizonyos esetekben az olajokat magukat utólagosan desztillálják.

Azokat a fáradtolajókét, amelyek kilógramonként átlagosan körülbelül 1000 - 10 000 mg vagy több halogéntartalommal keletkeznek, az ilyen eljárásokkal csak nem kielégítő módon tudják a halogénektől megszabadítani, ha azokat egy utolsó fázisban nem vetik alá további kezelésnek.

A halogénmaradékoknak a fáradtolajokból való további eltávolítására 100 mg/kg koncéntrációtartományig (klórban kifejezve) különféle eljárások ismertek. Ezek abban állnak például, hogy az olajokat utókezelik halogénmegkötő adalékokkal, úgymint alkáli- vagy alkáliföldfémekkel, alkáli- vagy alkáliföldfém-hidroxidokkal, úgymint nátrium- vagy káliluggal vagy kalcium- és magnézium-hidroxiddal, továbbá alkáli-hidroxidokkal oldószerekkel való kombinációban, valamint hidrálják azokat.

Ezen eljárások hátrányai a következők. Nem kielégítők arra, hogy a halogénma rád ék-tartalmat 100 mg/kg érték (klórban kifejezve) alá csökkentsék. Nagyon nagy hőmérsékletet igényelnek, amelyeknél már fellép az olajok jelentős termikus bomlása. A halogén és a további reákciótermékek igen nehezen elkülöníthető formában, pl. nehezen szűrhető vagy centrifugálható iszapként keletkezhetnek. Olyan maradékok keletkez4 hetnek, amelyek járulékos eltávolitási problémákat okoznak,

A hozzáadott halogénmegkötő szerek túl nagy mértékben megnövelhetik a regenerált olaj hamutartalmát is. Végül speciális biztonsági berendezéseket és óvintézkedéseket igényelnek az alkalmazott vegyszerek miatt.

Az ismert eljárások tehát nem alkalmasak arra, hogy a fáradtolaj halogéntartalmát műszakilag és gazdaságilag megfelelő módon lecsökkentsék.

A 39 30 988 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás eljárást ismertet használt kenőolajok hamutartalmának csökkentésére. Az eljárás szerint a használt kenőolajat érintkezésbe hozzák ammónium-szulfátból és/vagy ammónium-biszulfátból készült vizes oldattal, hogy az az olaj fémtartalmú komponenseivel reagáljon, és fémtartalmú szilárd anyagok keletkezzenek, a reakcióelegyet szétválasztják olajfázisra és vizes fázisra, ez utóbbi tartalmazza a szilárd anyagokat, és az olajfázist kis hamutartalmu olajként nyerik ki.

A 38 79 282 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás eljárást ismertet használt motorolajok hamutartalmának csökkentésére. Az eljárás értelmében a használt motorolajat ammónium-foszfát vizes oldatával érintkeztetik , hogy az reagáljon az olajban lévő fémsókkal, a keletkezett csapadékot leülepitik, majd az olajat a víztől és a csapadéktól elválasztják.

A 41 51 Ű72 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás eljárást ismertet tiszta kenőolaj kinyerésére használt kenőolajból. Az eljárás szerint a használt kenőolajat

60-120 °C-on érintkeztstik elegendő mennyiségű vizes ammóniumsó oldattal, ahol az ammóniumsó ammónium-szulfát, ammónium-biszulfát, ammónium-foszfát, diammónium-hidrogén-foszfát, ammónium-dihidrogén-főszfát vagy ezek elegye. Ezután a kapott elegyből 110-140 °C-on eltávolítják a viz és a könnyű szénhidrogének főtömegét, az olajfázist szűréssel elválasztják, majd a szűrt ólajat200-480 °C hőmérsékletre melegítik/ és érintkezésbe hozzák egy adszorbenssel. A kapott olajat hidrogénnel és katalizátorral kezelik, az igy nyert olajat 280-395 °C hőmérsékleten sztrippelik és ezt követően kinyerik,

A 25 08 713 számú német szövetségi köztársaságbeli közzétételi irat (AS) eljárást ismertet használt ásványolaj feldolgozására, A feldolgozás során a használt ásványolajat előkezelik koagulációval, adszorpcióval.szűréssel , desztillációval, és hidrálással utókezelik. Az eljárás szerint az olajat az előkezelés után halogénmentesitik, frakcionált desztillációnak vetik alá és hidrálják, A halogénmentesitést úgy végzik, hogy az olajat kezelik alkálifémmel, különösen nátriummal vagy káliummal, alkáliföldfémmel különösen magnéziummal vagy kalciummal, alkálifém-, alkáliföldfém-, vagy aluminium-alkoholáttal, alkálifém-hidriddel vagy-amiddel, szerves bázissal, különösen piridinnel vagy piperidinnel vagy fém alumíniummal vagy vízmentes aluminium-kloriddal levegő és nedvesség kizárása mellett 15-300 °C reakcióhőmérsékleten,

A 36 37 255 számú német szövetségi köztársaság beli nyilvánosságra hozatali irat (OS) eljárást ismertet fáradtolaj feldolgozására. Ennek értelmében a fáradtolajat 50-250 bar nyomáson hidrogénben gazdag gázzal elegyítik, 350-500 °C hőmérsékletre hevítik, egy leválasztó zónában a szilárd anyagokat leválasztják és iszap formájában eltávolítják, a leválasztó zónából egy elpárologtatott, olajban gazdag fázist vezetnek el, és azt 300-400 °C hőmérsékleten katalitikusán hidrálják, a hidrogénezett terméket ammóniával elegyítik, majd gázmentesitik, és a gázmentssitett termékből ammónium-kloridot tartalmazó vizes fázist választanak le.

A 36 21 175 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságra hozatali irat (OS) eljárást ir le szénhidrogén olajok halogénmentesitésére. Az eljárás szerint a szénhidrogén olajokat 120-400 °C-on homogén fázisban kezelik olyan alkálifém- vagy alkáliföldfém-alkoholátokkal, amelyek alkilcsoportjai 6-25 szénatomot tartalmaznak, majd a képződött alkálifém- vagy alkáliföldfém-halogenideket a reakciót követően elkülönítik.

A 36 00 024 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás eljárást ismertet nagyértékü kenőanyagok kinyerésére fáradtolajokból katalitikus hidrogénező kezeléssel, Az eljárás értelmében a szilárd anyagoktól, egyéb oldott és/vagy emulgeált részektől és víztől megtisztított és adott esetben kémiailag és/vagy fizikailag előkezelt fáradtolajokat tartalmazó elegyeket hidrogénnel és/vagy hidrogént tartalmazó gázokkal és/vagy hidrogént átvivő oldószerekkel kezelik, ahol a hidrogénező kezelést kereskedelemben kapható hidrokrakk’.katalizátorral végzik 350-480 °c hőmérsékleten és 20-400 bar nyomáson.

• · ·

- 7 Végül a 85 67 64 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás eljárást ismertet elhasznált kenőolaj savasságának csökkentésére, melynek értelmében az olajat ammóniával kezelik.

Az előbbiekben felsorolt eljárások vagy túlságosan költségesek vagy nem vezetnek a fáradtolaj kielégítő feldolgozására.

A találmány feladata olyan eljárás kidolgozása fáradtolajok feldolgozására, különösen halogénmentesitésére, amellyel műszakilag és gazdaságilag egyszerű módon eltávolíthatjuk a fáradtolajokban lévő idegen anyagokat, különösen a halogéneket.

Ezt a feladatot a bevezetőben említett módon kidolgozott eljárással oldjuk meg, amely eljárást az jellemez, hogy

a) a fáradtolajat legfeljebb 150 °C-on legalább egy erős sav és vagy legalább egy só - amely só gyenge bázisnak és erős savnak vagy annak prekurzorának (Vorláufer) sója vizes oldatának hatékony mennyiségével kezeljük,

b) a kapott terméket megnövelt hőmérsékleten legalább egy halogénmsgkötő-szerrel kezeljük, és

c) az igy kapott termékben az olajat a víztől és/vagy a szilárd anyagoktól elválasztjuk.

Meglepő módon azt találtuk, hogy a találmány szerinti eljárás a fáradtolajok regenerálását kis mennyiségű nem mérgező, illetve nem veszélyes vegyszerek használatával, nyomás alkalmazása nélkül, viszonylag alacsony hőmérsékleten teszi lehetővé, A halogénmentesités mellett ugyancsak erősen csökken a fáradtolaj foszfor- és fém tartalma, A találmány szerinti el• · — 3 — járásban továbbá csak kis mennyiségű hulladék keletkezik, és csekély olajveszteség lép fel. A találmány szerinti eljárással feldolgozott olajok az ujrafinomitás első lépésének termékeiként tekinthetők.

A továbbiakban közelebbről ismertetjük a találmány szerinti eljárást.

A találmány szerinti eljárás a) lépését előnyösen egy sztrippelőberendezésben végezzük. Ebben a műveletben általában legfeljebb 150 °C, különösen 20-150 °C, különösen előnyösen 80-120 °C hőmérsékletet alkalmazunk. A kezelés ideje 1-2 óra. Ebben az a) lépésben a fáradtolajat hatékony mennyiségű vizes oldattal kezeljük, amely vizes oldatot legalább egy erős savból és/vagy legalább egy sóból - amely só egy gyenge bázisnak és agy erős savnak vagy annak prekurzorának sója - készítünk. A felhasznált oldat mennyisége mindig a fáradtolajban lévő idegen anyagoktól függ, és általában nem haladja meg az idegen anyagokkal, különösen a halogénvegyületekkel ekvivalens mennyiséget. Gazdaságossági megfontolásból a lehető legkisebb mennyiségű oldat az előnyös. így általában elegendő a fáradtolajra számitva 5 tömeg%-nál kevesebb vizes oldat. Különösen előnyös,ha 0,2 tömeg %-nál kisebb mennyiséget használunk.

Valamennyi erős savat használhatjuk a fáradolaj kezelésére az a) lépésben. Előnyösen a kénsav, kénessav, amido-kénsav , szulfonsav, foszforsav,foszforossav, hipofoszforsav , foszfonsav, sósav, hidrogén-fluorid vagy ezek elegyeinek vizes oldatait ’plkalmazzuk. Különösen előnyös a kénessav, a foszforsav, a foszforossav és a foszfonsav. Foszforsavként orto-, méta- és polífoszforsavat használhatunk.

Gyenge bázis és erős sav sója előnyösen egy erős sav ammóniumsója.

Ammóniumsóként különösen alkalmas az ammónium-szulfát, ammónium-biszulfát, ammónium-szulfit, ammónium-diszulfit, ammónium-amido-szulfát, ammónium-tioszulfát, ammónium-szulfonát, ammónium-foszfát, diammónium-hidrogén-foszfát, ammónium-dihidrogén-foszfát, ammónium-amido-főszfát, ammónium-foszfit , ammónium-foszfonsav, ammönium-klorid, ammónium-fluorid vagy ezek •elegye!. Különösen előnyös az ammónium-szulfát, ammónium-biszulfát, ammónium-szulfit, diammónium-hidrogén-foszfát, ammónium-dihidrogén-foszfát, ammónium-foszfit és az ammónium-foszfonsav. Ammónium-foszfitként mono-, d±~ és triammónium-foszfitot használha tünk.

Az a) lépésben alkalmazhatjuk továbbá az előbbi savak guanidinsóját, amidját, úgymint karbamid- vagy hidrazinszármazékát, vagy alkil- vagy arilvegyületét is, úgymint dimetil-foszfitot, dietil-foszfitot vagy trietil-foszfitot.

A találmány szerinti eljárás b) lépése előnyösen egy koagulációs művelet. Ennek során az oldott és nem oldott állapotban lévő szerves halogénvegyületek elbomlanak hidrogén-halogenidekké, amelyeket ezt követően a reakcióelegyhez adagolt halog&n-megkötő-szerek semlegesítenek. A koagulációs hőmérséklet előnyösen 250-300 °C, és a kezelési idő 0,5-24 óra, különösen előnyös 3-24 óra. Halogénmegkotő-szerként ammóniát és/vagy szerves b'ázist használunk. Szerves bázisként különösen előnyös

a karbamid, guanidin, hidrazin, hidrazin-hidrá t, egy karbazid , egy szemikarbazid , piperazin, fenilén-diamin , morfolin.

dietanol-amin, trietanol-amin, vagy ezen vegyületek sói.

A koagulációt úgy végezhetjük, hogy az olajat lépésben hevítjük speciális hőcserélőkben úgy, hogy az legnagyobb részt a mindenkori körfolyamatban marad, és három permetező tornyokon keresztül vezetjük, tbben a lépésben az ammónia és/vagy egy szerves bázis hozzáadása révén a halogének (fő ként klór) megfelelő ammóniumvegyületekként elpárolognak, és kevés vízzel és olajjal együtt a kondenzátumba kerülnek, amelyet a hulladékgyűjtőbe vezetünk, vagy inért/olajbán nsra oldódó halogénsókká alakulnak. Egyidejűleg kicsapódik a fémvegyületek egy része, valamint a különféle szerves savak szénhidrogénekké redukálódnak.

A találmány szerinti eljárás végső, c) lépésében a kapott terméket elválasztjuk a víztől és/vagy a szilárd anyagoktól. Mivel könnyen szedimentálható, például dekantálhatjuk, amikoris a viznek és/vagy a szilárd anyagoknak a 95 %-át elválasztjuk. Ezután az olajat a viszkozitásától függően kissé utómelegithetjük, például 60-150 °C hőmérsékletre, és végül szűrhetjük, például úgy,hogy egy szürőprésen nyomjuk keresztül. Ekkor a maradék szilárd anyagot eltávolítjuk,

A^ott esetben az a) lépésben kapott keveréket kezelhetjük, Ezt úgy végezhetjük, hogy egy adalékanyagot adunk hozzá az olajnak a c) lépésben való elválasztása érdekében - 140-200 °Con és 1-2 órán át. Adalékanyagként nátrium-, kálium- vagy kalcium-hidroxidot, nátrium-, kálium vagy kai• ♦ ·♦ • · · 4 * · · • ·* · «4 Η · • « · * · * · · 4 · ·* 4« · ·

-11cium-alkoholátot, egy szerves sav nátrium-, kálium- vagy kalciumsóját, úgymint nátrium-etilátot vagy nátrium-sztearátet, karbamidot, hidrazint, guanidint, ezen vegyületek karbazidját vagy sóját használjuk. Ha ilyen kezelő lépést végzünk, az ezt követő koagulációban a kezelési időt lerövidíthetjük,

A k'oagulációs lépés után adott esetben utókezelhetjük a kapott terméket elválasztása előtt. Ekkor a b) lépés termékét az a) lépésben alkalmazott vizes oldat hatékony mennyiségével kezeljük, előnyösen 100 °C alatti hőmérsékleten. Ezt az utókezelést 1-24 órán át végezhetjük. Egy ilyen utókezelés különösen alkalmas akkor, ha az a) lépésben a lehető legkevesebb vizes oldatot használunk, például 0,2 tömeg % vizes oldatnál kevesebbet a fáradtalajra számitva.

A fáradtolajat a találmány szerinti eljárással végzett kezelése előtt bármely szokásos módon előkezelhetjük, így 5 %nál nagyobb idegenanyag-tartalom esetén például előzetes vizmentesitést végezhetünk, úgymint centrifugálással, dekantálással vagy desztillálással,

A találmány szerinti eljárással regenerált olaj alkalmas különösen tüzelőanyagként való felhasználásra, valamint alapolajként kenőolajok újbóli előállítására,

A továbbiakban példákkal mutatjuk be közelebbről a találmányt.

1, példa

250 g fáradtolaj keveréket, mely 22 % vizet, 15 000 ppm összes klórt és 1,70 % hamut tartalmaz, szobahőmérsékleten ·· ·« «V ··«» ···· • ♦ · * · ♦ * • ·· ··· · « • · · · · · · ♦ · ♦ · »· '·· · · elegyítünk 2,5 súly % 40 %-os kénsavval és keverés közben 80 °C-ra melegítünk, 1000 ppm demulgátort adunk hozzá, és ezen a hőmérsékleten 8 órán keresztül állni hagyjuk az elegyet. A keletkezett olajat ezután lassan 150 °C-ra felmelegitjük, ezáltal nyerünk:

% kondenzátumot 80 000 ppm klórtartalommal és 96 % maradékolajat 9350 ppm klórtartalommal. Ez utóbbit lassan 280 °Cra melegítjük és utána összesen 1 ,5 g ammóniákgázt buborékoltatunk rajta keresztül 12 óra múlva ezen a hőmérsékleten és ammónia kezelés mellett az olajat 150 °C-ra hütjük és lenuccsoljuk. A szürlat, mint aranybarna tiszta olaj, még 240 ppm klórt és 0,01 T hamut tartalmaz, A desztillátum (2,7 %) 12400 ppm klórt tartalmaz.

2« példa

300 g fáradtolaj keverékhez, mely főként használt motor és hídraulikusólaj , víztartalma 3,5 összes klórtartalma 36u.O ppm, foszfortartalma 850 ppm és hamutartalma 0,88 %, hozzáadunk 80 °C-on, keverés közben 2,5 sulyU-nyi 40 C'-°s vizes oldatot, mely egyenlő részben tartalmaz diammóníum-szulfitot és ammónium-szulfamidot és lassan, keverés nélkül 15O°Cra melegítjük, azaz 1 óra alatt 80 °C-ról 120 °C-ra és 1 óra alatt 120 °C-ról 150 °C-ra. A ma rád ékola ja t (szerves klórtartalma 2200 ppm) gyorsan 280 °C-ra melegítjük és 200 °C-tól kezdve cseppenként hozzáadunk egy 90 °C-os meleg, 75 %-os vizes eldatot, mely egyenlő részben tartalmaz szénsav-diamidot és distanolamint (összesen 4,0 g-ot). 4 óra múlva az * · ·· ·*> «Ι4· ··«* • * « 4 4 ·» • ·· ··· · · • · · · · *4 ·Ο> «··«,»* elegyet lehűtjük és 150 °C-on nuccson 1 %-os kovasavval tisztára szűrjük. A szürlet még 140 ppm klórt, 8 ppm foszfort és 0,01 % hamut tartalmaz.

3. példa kg, főként gépolaj okból álló fáradolaj keveréket, mely 1.0 % vizet, 13 700 ppm összesklórt tartalmaz, melyből 12 mg a PCB-tartalom (poliklórozott bifenilek), elegyítünk 90 °C-on 20 ml olyan 10 %-os oldattal, mely egyenlő mennyiségű ammónium-monohidrogén-foszfátot, ammónium-dihidrogén-foszrátot és diammónium-foszfitot tartalmaz, és 1 óra alatt keverés közben 150 °C-ra melegítjük. A maradékolajhoz, mely 13 500 ppm klórt tartalmaz, óvatosan hozzáadunk 25 g 90 °C-os vizes 75 %-os keveréket, mely guanidinből, szénsav-diimidbői és dietanol-aminból áll, és egy félóra alatt 250 °C-ra tovább melegítjük és utána összesen 1 ,2 g ammóniagázt buborékaltatunk át tovább melegítve 330 °C-ig, összesen 6 órán keresztül.

A lehűlt olajat 100 °C-on az előzőekben leirt 10 %-os oldat 15 ml-ével kezeljük és 5 perc múlva 1 000 ppm demulgátort adunk hozzá, 12 órán át állni hagyjuk 90 °C-on, és a keletkezett olajat dekantáljuk, és nuccson át szűrjük. A tiszta olaj még 50 ppm klórt tartalmaz, melyből 10 mg a PCB.

4, példa

Ennél a példánál mindig azonos kiindulási olajat vizsgálunk, szüretien fá rád tola ja t, melynek klórtartalma 1,840 mg/kg és hamutartalma 0,37 %. Az eljárást az adagolt anyagoknak megfelelően változtatjuk, mig a többi feltételt, úgymint a • · · ·

- 14 hőmérsékletet és a kezelési időt, mind az a) mind a b) eljáráslépés esetében konstansan tartjuk.

Az a) lépést úgy végezzük, hogy a sztrippelés előtt 70 °C-os fáradtolajat 14ű°-ig kezeljük, A b) lépést öt óra alatt végezzük 230 °C-on.

Az 1, táblázatban megadjuk az a) és b) lépésekben adagolt vegyületeket, valamint ezen lépések elvégzése után a szűrt olajban meghatározott klór- és hamutartalmat, valamint az olaj szürhetőség ét öt órán át, 280 °C~on végzett koagulalás után.

A táblázat eredményeiből a következő végkövetkeztetéseket vonhatjuk le:

Ha a fáradtolajhoz sem az a), sem a b) lépésben sem adunk a találmány szerint alkalmazott anyagot (1, kísérlet), a fáradtolajnak bizonyos halogénmentesitése következik be, de a hamutartalom változatlanul magas marad.

Ha a fáradtolajat a találmány szerinti eljárás b) lépése szerint kezeljük^ azonban anélkül, hogy hozzáadnánk egy erős sav és/vagy egy gyenge bázis és egy erős sav sójának vizes oldatát az a) lépésben (2. kísérlet), ugyanazt az eredményt érjük el, mint az 1, kísérletben, A fáradtolaj klórtartalma bizonyos mértékben csökkenni fog, míg a hamutartalom nem redukálódik. Ez s kísérlet azt mutatja, hogy ha a találmány szerinti eljárásnak kizárólagosan a b) lépését végezzük el, az nem vezet a fáradtolaj kívánt halogénmentesitéséhez, I_nk.ább bekövetkezik már az a) lépésben a szerves klórvegyü

5 letek bizonyos destabilizálódása, ezeket azután a b) lépésben csaknem teljesen eltávolítjuk (4, kísérlet).

A 3. kísérletben a fáradtolajat a találmány szerinti eljárás a) lépésének megfelelően kezeljük, mig a b) lépésben nem adunk hozzá halogénmegkötő-szert, Ekkor ugyan elérjük a hamutartalom kielégítő csökkentését, de a klórtartalom csak minimálisan fog csökkenni, összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a fáradtolaj kielégítő halogénmentesitéséhez és hamumentesitéséhez ill, fémmentesitéséhaz a találmány szerinti mindkét, a) és b) lépés szükséges, mimellett mindkét lépés egymást ellentétesen befolyásolja és egyforma technikai eredményhez vezet. Az a) lépésben végzett kémiai kezelés mind a fémmentesitésre , mind a klórvegyületeknek a destabilizálására szolgál, A fémmentosités az a) lépésben még nem fejeződik be, hanem szükséges a b) lépésben végzett hőkezelés a teljes fémmentesitéshez, és a fáradtolaj szürhetőségének eléréséhez. Továbbá az a) lépés szerinti halogénmentesités csak addig a mértékig érhető el, hogy a raradtolajbán lévő kloridok kiválnak és az alacsony forráspontu halogénezett oldószerek a gőzfázison keresztül ledesztillálódnak, Az olajban lévő maradék halogéntartalom ezután csak a még szerves és oldott vagyületekből származik, melyek az a) lépésben végzett kezelés nélkül stabilan maradnak, általánosan a 350 °C fölötti krakkolási hőmérsékletig. Az a) lépésben végzett kezelés 150 °C hőmérséklet alatt ezen halogéravegyületek destabilizálódását okozza, úgy hogy ezek kb, 250 °C-os hőmérsékleteken halogénhidrogént hasítanak le.

• · · *

- 16 Ha ez a halogénhidrogén az olajban marad, akkor a reakció részben reverzibilis és a halogénmentesités kismértékű.

kiindulási olaj: nem szűrt fáradtolaj klórtartalom: 1870 mg/kg hamutartalom: 0,37 %

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás fáradtolajok feldolgozására, különösen halogénmentesitésére, azzal jellemezve , hogy

a) a fáradtolajat legfeljebb 150 °C-on legalább egy erős sav és/vagy legalább egy só - amely só gyenge bázisnak és erős savnak vagy annak prekurzorának (Vorláufer) sója - vizes oldatának hatékony mennyiségével kezeljük,

b) a kapott terméket megnövelt hőmérsékleten legalább egy halogénmsgkötő-szerrel kezeljük, mimellett halogénmegkötő szerként ammóniát és/vagy szerves bázisokat használunk, és

c) az igy kapott termékben az olajat a víztől és/vagy a szilárd anyagoktól elválasztjuk.
2, Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) lépést sztTippelőbe rendezésben végezzük.
3. Az 1, vagy 2,igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) lépést 20-150 °C hőmérsékleten végezzük.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) lépést 1-2 órán át végezzük.
5, Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) lépést a fáradtolajra számítva legfeljebb 5 tömeg% mennyiségű vizes oldattal végezzük.
6, Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) lépést kénsav, kénessav, amido-kénsav, ♦ ·· ·

-,19 szulfonsav, foszforsav, foszforossav, hipofoszforsav, foszfonsav,sósav, hidrogén-fluorid vagy ezek elegyeinek vizes oldatával végezzük,
7, Az 1-5, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) lépést valamely erős sav vagy annak prekurzora ammóniumsójának vizes oldatával végezzük,
8, A 7, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy ammóniurnsóként ammónium-szulfátót, ammónium-biszulfátót, ammónium-szulfitot, ammónium-diszulfitot, ammónium-amido-szulfátot, ammónium-tioszulfátót, ammónium-szulfonátot, ammónium-foszfátot, diammónium-hidrogén-foszfátot, ammónium-dihidrogén-foszfátot, ammónium-amido-foszfátot, ammónium-foszfitot , smmónium-főszfonsavat, ammónium-kloridot vagy ammónium-fluoridot használunk.
9, Az 1-5, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) lépést valamely erős sav vagy annak prekurzora guanidiniumsójának , amidjának, alkil- vagy arilvegyületének vizes oldatával végezzük,
10, Az 1-9, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a b) lépést 280-350 °C hőmérsékleten végezzük,
11, Az 1-10» igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a b) lépést 0,5 - 24 órán át végezzük.

•· ·* ·· ·♦♦· ···· • » · · t · · • · fi « *· · · « · · · · « « ···· ·» · · · ♦
12, Az 1-10, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezvs, hogy a b) lépést 3-24 órán át végezzük,
13, A 12, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez- ve, hogy szerves bázisként karbamidot, guanidint, hidrazint, híd razin-hidrátot, valamely karbazidot, valamely szemikarbazidot, piperazint, fenilén-diamint, morfolint, dietanol-amint, trietanol-amint vagy ezen vegyületek sóját használjuk.
14, Az 1-13, igénypontok bármelyike szerinti, eljárás, azzal jellemezve, hogy a c) lépést szedimentscióval és/vagy szűréssel végezzük.
15, Az 1-14, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a c) lépést 60-150 °c hőmérsékleten végezzük,
16, Az 1-15, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy sz a) lépés előtt a fáradtolajat szokásos módon előtisztítjuk,
17, A 16, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az előtisztítást vizmentesitéssel végezzük,
18, Az 1-17, igénypontok bármelyiké szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) és b) lépések között kezelést végzünk úgy, hogy az a) lépés termékét legalább egy adalékanyaggal kezeljük, igy az olajnak s c) lépés szerinti leválaszthatóságát javítjuk, miméiigtt a kezelést 140-200 °c hőmérsékleten, 1-2 órán át végezzük, és mimsllett adalékanyagként nátrium-, káliumvagy kalcium-hidroxidot, nátrium-kálium- vagy kslcium-alkoholátót, szerves savak nátrium-, kálium- vagy kalciumsóját, kar- bamidot, hidrazint, guanidint, ezen vegyületek karbazidját vagy sóját alkalmazzuk.
19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a b) és c) lépés között utókezelést végzünk úgy,hogy a b) lépés termékét az a) lépésben alkalmazott vizes oldat hatékony menny-iségével kezeljük,
20. A 19, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az utókezelést 100 °C-nál kisebb hőmérsékleten végezzük.
21. A 19, vagy 20, igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az utókezelést 1-24 órán át végezzük.