HUT60876A

HUT60876A - Method for making electrodes of a spark plug, as well as such electrodes of spark plug

Info

Publication number: HUT60876A
Application number: HU921991D
Authority: HU
Inventors: Juergen Treiber; Rainer Noack; Klaus-Dieter Pohl; Willi Frank; Volner Brendick; Hans Hubert
Original assignee: Bosch Gmbh Robert
Priority date: 1989-12-16
Filing date: 1990-11-13
Publication date: 1992-10-28
Also published as: US5310373A; DE59010125D1; PL163659B1; EP0505368A1; PL288226A1; WO1991009438A1; AU638540B2; KR920704388A; JPH05502751A; YU219890A; CN1052577A; CS9006165A2; CN1024876C; ES2083465T3; EP0505368B1; HU9201991D0; BR9007920A; AU7043091A; DE3941649A1; SK278875B6

Description

Uniós elsőbbsége: 1989. 12. 16. (P 39 41 649.6) DE.

Pí : pcT/I>E Όο/οο^ρ .Pb: üVo 34 /C'3

A találmány gyújtógyertya olyan elektródáinak az előállítására szolgáló eljárásból indul ki, amelyeknek lényegében csőalakó köpenyük van korrózióálló anyagból, ?

- 2 a köpennyel körülvett mag nagy termikus hővezető képességgel rendelkezik, ezen kívül a mag égéstér felőli oldalánál lévő, beégéssel szemben ellenálló szakaszuk van és közős, a folyatással végzett préseléssel az előzőkben meghatározott anyagokból álló kiinduló alkatérszekből vannak kialakítva. Ilyen jellegű eljárás már ismert a 2 955 222 számú US szabadalmi leírásból, amelynél olyan egyesített testet alakítanak ki folyatással végzett préseléssel gyújtógyertya közép-elektródává, amely maga három különböző anyagú kiinduló alkatrészből tevődik Össze. Ennek az egyesített testnek szegecs-alakú, nemes fémből álló gyújtószakasza van, amely a besülylyssztett fejével és a szárának egy részével a nikkelből készült tárcsa átmenő furatát tölti ki és a nikkeltárcsának gyújtószakasz fejét tartó oldalán egyenlő átmérőjű réztárcsa van felforrasztva. Ekkor a folyatással végzett préselés után a kiinduló réz alkatrész nagy termikus vezetőképességű elektróda magot képez, a kiinduló nikkel alkatrész pedig olyan korrózióálló elektróda köpenyt, amelynek az égéstér felőli fenekéből a gyújtószakasz rúdalakban áll ki. Ennek a közép-elektródának a gyújtószakasza ugyan lehetővé teszi az üzemanyag-levegő keverék részére a kedvező odajutást a gyújtógyertya szikraközéhez, azonban a modern nagyteljesítményű robbanómotorokban az alkalmazásnál a rögzítése a középelektródánál tökéletesítést kíván.

• · · · • ·

- 3 A 49 - 22 989 számú JP szabadalmi leírás olyan közép-elektródával ellátott gyújtógyertyára vonatkozik, amelynek réz magja, nikkel köpenye és platinából, aranyból, palládiumból vagy hasonlóból készült gyújtócsúcsa van. A gyújtócsúcs anyaga a mag anyagával közvetlen érintkezésben áll. Ez a közép-elektróda a folyatással végzett préseléssel három tárcsából álló egyesített testként készül olyképpen, hogy a gyújtóhegyet alkotó tárcsa vagy közel azonos átmérőjű, mint a maghoz és a köpenyhez használt tárcsa, vagy kisebb átmérője van, úgyhogy ez a tárcsa a köpeny-tárcsa átmenő furatán vihető keresztül. A nemesfém gyújtószakasz ennek a közép-elektródának a köpenyén és a magján azonban nincs megbízhatóan rögzítve és a gyújtószakasz elvesztése esetén a gyújtógyertyának ezen a szakaszon nincsenek kielégítő tulajdonságai szükség esetére.

A 36 07 243 számú DE közzétételi iratból gyújtógyertyák középelektródáinak folyatással végzett préseléssel történő előállításához ismert olyan eljárás, amelynél szintén olyan egyesített testből indulnak ki, amely három különböző anyagú kiinduló alkatrészből tevődik össze. Ez esetben a kész elektródának korrózióálló anyagból (például nikkel ötvözetből) készült köpenye, a köpennyel körülfogott nagy termikus vezetőképességű magja és nemesfémből álló olyan gyújtószakasza van, amely a köpeny égéstér felőli fenekén lévő zsákfuratban van • · · ·

- 4 rögzítve. Ennél az elektródánál azonban a hőt jól vezető elektróda magot a gyújtószakasztól a köpeny fenék egy része elválasztja és ennek következtében a hőátadást az elektródában akadályozza. Ennek az elektródának az egyesített testét tömeggyártásban viszonylag nehézkes előállítani, mégpedig azért, mert a maghoz 8 rúdalakú kivezető részt a csatlakozás oldalán lévő mély zsákfuratba, a gyújtószakasz csapalakú kivezető részét pedig a köpeny kimenő részének égéstér felőli zsákfuratába kell behelyezni.

Az előzőleg ismertetett 36 07 243 számú DE közzétételi iratban szereplőhöz hasonló eljárás a 34 33 683 számú DE közzétételi iratból is ismert: itt a gyújtószakasz csapalakú kivezető része helyett tárcsaalakú kivezető rész kerül alkalmazásra.

A 26 14 274 számú DE közzétételi leírásban a gyújtógyertya olyan elektródákkal van ellátva, amelynek csőalakú nikkel köpennyel körülvett ezüst magja van ős amelynél az ezüst mag égéstér felőli homlokzat felülete szabad. Az ilyen elektródák működés tekintetében használhatók, azonban viszonylag sok ezüst van bennük, ami az ilyen elektródákat megdrágítja.

A 2 296 033 számú US szabadalmi leírás gyújtógyergyákat olyan közép- és földelt elektródákkal mutat be, amelyeknek a szerkezete az előzőleg említett 26 14 274 számú DE közzétételi leírásban szereplő elektródákéval egyezik meg, de amelyeknek az égéstér feléli homlokoldala kiegészítésképpen felhegesztett, platina vagy platina ötvtízetbOl készült gyújtószakasszal van ellátva. Az ilyen elektródák előállítási művelete azonban a kovácsolás és hegesztés következtében nagyon körülményes; ezen kívül az ilyen elektródák tulajdonságai szükség esetén rosszak a felhegesztett gyújtószakasz elvesztésekor.

Mindezek következtében a találmány feladata az, hogy hosszú élettartamú gyújtógyertya elektródák, illetve ilyen jellegű elektródák előállításához olyan eljárást szolgáltasson, amelynél a köpeny lehetőleg korrózióálló anyagból van, a köpennyel körülvett mag nagy termikus vezetőképességű anyagból készül és a magot az égéstér felőli homlokfelületének kis térfogatú részén beégés ellen ellenálló anyag fedi be olyképpen, hogy a beégés ellen ellenálló rész tartósan biztonságos és a korszerű nagyteljesítményű belsőégésű motorokban jelentkező igénybevételeknél rögzített marad; ezeknek az elektródáknak az előállítási művelete pedig feleljen meg a gazdaságos tömeggyártás igényeinek.

Ez a feladat a találmány szerint olymódon oldható meg, hogy az előállítást a következő lépésekben végezzük:

a.) a köpeny kiinduló alkatrészének a présszerszám bélyege felé néző felső felületében zsáklyukat formálunk, • · · ·

b. ) a köpeny kiinduló alkatrészének a zsáklyukába belehelyezzük a beégés ellen ellenálló szakaszhoz szánt kiinduló alkatrészt,

c. ) a beégés ellen ellenálló szakasz kiinduló al- katrészére ráhelyezzük a mag kiinduló alkatrészét ,

d. ) a kiinduló alkatrészeket a leírt tengelyirányú sorrendben behelyezzük a présszerszám furatába,

e. ) az egymásra helyezett kiinduló alkatrészeket folyatással nyers elektródévá préseljük, és

f. ) a nyers elektródáról leválasztjuk olyképpen az égéstér felőli oldalon lévő fenékrészt, hogy a csatlakoztatás felé a következő szakasz anyaga szabaddá válik.

A leírt eljárás, illetve az ilyen elektródák előnyös továbbfejlesztése és tökéletesítése a találmányban foglaltak szerint lehetséges.

Különösen előnyös az, ha gyújtószakaszként kis térfogatú negyedik, nagymértékben beégés ellen ellenálló anyagdarabot helyezünk az égéstér felőli oldalon a beégés ellen ellenálló anyag (például ezüst, vagy ezüstötvözet) eléj hosszabb élettartam után a nagymértékben beégés ellen ellenálló anyag elvesztésénél ekkor az ezt követő beégésálló anyag következtében a gyújtógyertyának még sok kilométeren át szükség esetére kedvező tulajdonságai vannak. Az elektródának az égés• · ·

tér felőli végső szakaszának a csökkentésével javítható a keverék bejutása a gyújtógyertya szikraközébe. Sajtolással, adott esetben további meghajtással horogformára hajlítva ezt az elektródát földelt elektródává lehet tovább alakítani.

A találmány kiviteli példáit rajzok tüntetik fel és a következő leírás ismerteti közelebbről. A rajzok az alábbiak:

1. ábra: a gyújtógyertya égéstér felőli részének oldalnézete nagyított ábrázolásban,

2. ábra: a találmány szerinti gyújtógyertya közép- elektróda három nagyított és oldalnézetben ábrázolt kiinduló alkatérszének első kiviteli alakja,

3. ábra: a 2. ábrán ábrázolt három kiinduló alkat- részből összetett egyesített test hosszmetszetben ,

4. ábra: elvileg ábrázolt présszerszám függőleges metszete a beléhelyezett, 3. ábrán ábrázolt egyesített testtel,

5. ábra: a 3. ábra szerinti egyesített testből pré- selt nyers elektróda hosszmetszete, amelyen pótlólag a fej felőli oldalon már váll és sugárirányú horgony nyúlvány van kiformálva,

6. ábra: a találmány szerinti, három kiinduló al- katrészből alakított közép-elektróda hossz metszete az égéstér felöli oldalon szabaddá tett, beégés ellen ellenálló anyagból álló szakasszal,

7. ábra: a találmány szerinti gyújtógyertya középelekt- róda részére három nagyított és oldalnézetben ábrázolt kiinduló alkatrészből álló második kiviteli alak,

8. ábra: a 7. ábrán feltüntetett kiinduló alkatrészekből összetett egyesített test hosszmetszete,

9. ábra: a találmány szerinti gyújtógyertya középelekt- róda részére négy nagyított és oldalnézetben ábrázolt kiinduló alkatrészből álló első kiviteli alak,

10. ábra: a 9. ábrán feltüntetett négy kiinduló alkat- részből összetett egyesített test hosszmetszete,

11. ábra: a 10. ábra szerinti egyesített testből préselt nyers elektróda hosszmetszete, amelyen pótlólag a fej felőli oldalon már váll és sugárirányú horgony nyúlvány van kiformázva,

12. ábra: a találmány szerinti, négy kiinduló alkatrész- ből alakított középelektróda hosszmetszete az égéstér felőli oldalon szabaddá tett nagymértékben beégés ellen ellenálló anyagból álló szakasszal ,

13. ábra: a találmány szerinti gyújtógyertya középelekt- róda részére négy nagyított és oldalnézetben ábrázolt kiinduló alkatrászből álló második kiviteli alak,

14. ábra: a 13. ábrán feltüntetett kiinduló alkatrészek- ből összetett egyesített test hosszmetszete,

15. ábra: a 12. ábra szerinti középelektrőda égéstér felőli oldalon lévő nagyobb nagyításban ábrázolt szakaszának részbeni nézete, amelynél kiegészítésképpen az égéstér felőli végső szakaszt átmérőjében csökkentettük és hengeralakban képeztük ki,

16. ábra: a 12. ábra szerinti középelektróda égéstér fe- lőli oldalon lévő, ugyancsak nagyobb nagyításban ábrázolt szakasza, ahol az égéstér felőli végső szakaszt olyan csonkakúpként képeztük ki, amely az elektróda homlokfelülete felé keskenyedik,

17. ábra: nagyítva ábrázolt olyan nyers földelt elektró- da, amely préseléssel három illetve négy kiinduló alkatrészből összetett nyers középelektródából van előállítva,

18. ábra: a nyers földelt elektróda keresztmetszete a

17. ábra Μ - M vonala mentén,

19. ábra: a gyújtógyertya burkolatára rögzítendő kiterí- tett földelt elektróda hosszmetszete, mely három kiinduló alkatrészből készült és adott esetben még horogszerűen vagy más módon hajlítható meg, és

20. ábra: a gyújtógyertya burkolatára rögzítendő kiterí- tett földelt elektróda hosszmetszete, mely négy kiinduló alkatrészből készült és adott esetben még horogszerűen vagy más módon hajlítható meg.

Az 1. ábrán egy szokásos 10 gyújtógyertya ógéstér felőli része van feltüntetve.

A 11 gyújtógyertya burkolaton az égéstér felőli oldalon a gyújtógyertya beszereléséhez a robbanó motorba a 12 menet van kiképezve. A 11 gyújtógyertya burkolat égéstér felőli homlokfelületét a 13 hívatko zási jel jelöli. A 11 gyújtógyertya burkolatnak a feltüntetett, 14 hivatkozási jellel jelölt hosszanti furatából a 10 gyújtógyertya ilyen kiviteli alakjánál az a 15 szigetelő test nyúlik ki, amely a nem jelölt tengelyirányú furatával a 16 középelektródát veszi körülj a 16 középelektrőda égéstér felőli 17 homokfelülete bizonyos távolságban helyezkedik el a horogszerűen meggörbített 18 földelt elektróda szabad végével szemben. A 18 földelt elektródának a szabad végével ellentétes vége a 11 gyújtógyertya burkolat 13 homlokfelületé hez van rögzítve, például hegesztéssel. A 16 középelektróda 17 homlokfelülete és a 18 földelt elektróda szabad vége közötti térrész jelenti a 10 gyújtógyertya szikraközét.

Amíg az előzőkben leírt 10 gyújtógyertyának az égési tér felőli oldalon a 11 gyújtógyertya burkolat előtt lévő 19 szikraköze van, addig ismertek olyan gyújtógyertyák is, amelyeknél a szikraköz a burkolat 14 hosszanti furatán belül található. Az ilyen jellegű gyújtógyertyáknál többnyire nem horogalakú, hanem egyenes földelt elektródát használnak; az egyenes földelt elektróda is a 11 gyújtógyertya burkolatra van rárögzítve és a szabad végződésével az égéstér felöli oldalon a 16 középelektróda 17 homlokfelülete előtt bizonyos távolságban lehet elhelyezve, azonban úgy is be lehet állítva, hogy a szabad 20 homlokfelületével néz sugárirányban a 16 középelektróda égéstér felöli végződése felé. Az olyan 18 földelt elektróda, amelynek a szabad végződése néz szembe a 16 középelektródéval, túlnyúlhat az egész 17 homlokfelületan, adott esetben azonban — a robbanó motornak megfelelően — a 17 homlokfelületnek csak egy részét fedheti le. A gyújtógyertya mág egy másik kiviteli alakja esetében a 16 középelektróda 17 homlokfelülete és a 18 földelt elektróda szabad 20 homlokfelülete áll egymással szemben bizonyos távolságban. A 19 szikraköz helyzetét és a 18 földelt elektróda kialakítását és elhelyezését, adott esetben a gyújtógyertyánál a földelt elektródák számát is a robbanómotor követelményei és tulajdonságai határozzák meg, ezek azonban a jelen találmány szempontjából nem különböznek, mivel a találmány szerinti elektródák valamennyi ilyen gyújtógyertyánál előnyösen használhatók.

A gyújtógyertya elektrdóák előállítására szolgáló folyási határon végzett préselési eljárások, ezek közt • ·

- 12 az olyanok is, amelyeknél több fémféleség tevődik össze, elvileg ismertek és a leírás bevezetésében kerültek ismertetésre. Az ilyen jellegű, a folyási határon végzett préselési eljárások az elektródák tömeggyártásához gazdaságosan használhatók és erre a célra jól beváltak. A modern nagyteljesítményű belsőégésű motorokban a gyújtógyertyákkal szemben támasztott követemények miatt és a hosszabb élettartamra vonatkozó követelmények szempontjából szükségesek az olyan gyújtógyertya elektrdóák, amelyek ezeket a követelményeket teljesítik.

A 2.-6. ábrák alapján a 10 gyújtógyertyák részére ismertetjük az ilyen 16 középelektródák előállítására szolgáló első eljárást.

A 2. ábra a 16 középelektróda egyik kiviteli alakjához három 31, 32 és 33 kiinduló alkatrészt ábrázol. A 31 kiinduló alkatrész tárcsaként van kiképezve, mely korrózióálló anyagból (például nikkelből vagy nikkel ötvözetből) áll és a 6. ábra szerinti kész 16 középelektródánál annak 31’ köpenyét kell alkotnia. Ennek a köpenyt alkotó 31 kiinduló alkatrésznek olyan 34 zsáklyuka van, ami a 35 felső oldalának a közepén vanj a 34 zsáklyuk célszerű módon kúp- vagy csonkakúp alakban van kiképezve, lehet azonban más alakja is és a legkisebb átmérője a köpenyt alkotó 31 kiinduló alkatrész 36 alsó oldalának a közelébe érhet be.

A köpenyt alkotó 31 kiinduló alkatrésznek ebbe a zsáklyukába helyezzük bele a 6.ábra szerint a kész 16 középelektróda beégés ellen ellenálló 32’ szakaszát képező 32 kiinduló alkatrészt. Ennek a 32 kiinduló alkatrésznek előnyős módon golyó alakja van) a 32 kiinduló alkatrésznek azonban másféle alakja is lehet, lehet például egy rúddarab vagy kúp, csak az a lényeges, hogy a térfogata köpenyt alkotó 31 kiinduló alkatrészben lévő 34 zséklyukat teljesen kitöltse. A beégés ellen ellenálló 32' szakasz részére szolgáló ilyen 32 kiinduló alkatrész ezüstből vagy ezüst ötvözetből állj erre a célra különösen jónak bizonyultak a következő ezüst ötvözetek:

AgNij 0,15 %-ig terjedő Ni tartalommal (finomszemcsés ezüst), AgTi; 5 %-ig terjedő Ti tartalommal, Ag Sn0₂; 2 - 15 % közötti Sn0₂ tartalommal, vagy Ag Pd; 2 - 6 % közötti Pd tartalommal.

Ehhez a beégés ellen ellenálló 32' szakaszhoz azonban az említett anyagokon kívül más ismert, erre a célra alkalmas anyagok is megfelelőek, például az ezüst mellett más nemesfémek is.

Az előzőkben leírt két 31 ős 32 kiinduló alkatrészt ezután olyképpen melegítjük, hogy a 32 kiinduló alkatrész megolvad és a köpenyt képező 31 kiinduló alkatrészben a 34 zsáklyukat teljesen megtölti.

Erre a felmelegített rendszerre helyezzük rá ezután a 33' középelektróda mag tárcsaalakú 33 kiinduló alkatrészét, ami nagy termikus vezetőképességei anyagból áll; ehhez a magot alkotó 33 kiinduló alkatrészhez alapanyagként előnyös a réz vagy valamilyen réz ötvözet használata. A magot alkotó 33 kiinduló alkatrésznek azonos átmérője van, mint a köpenyt alkotó 31 kiinduló alkatrésznek és a gyártáshoz szükséges kezelhetőség okából a 37 felső oldala el van látva a központos 38 kiemelkedéssel; a 31 és 32 kiinduló alkatrészeknél azoknak a rádiuszok és peremek ábrázolása, amelyek ugyancsak a gyártásnál szükséges kezelhetőséget szolgálják, elmaradt. A 31 é3 33 kiinduló alkatrész tengelyirányú elhelyezéséhez és egyesítésére segédeszközt használhatunk. A magot képező 33 kiinduló alkatrészt a 39 alsó oldalával központosán egyesítjük a két másik 31 és 32 kiinduló alkarésszel olymódon, hogy a megolvasztott 32 kiinduló alkatrész szolgál forrasztó anyagként. Más módon a köpenyt képező 31 kiinduló alkatrészt lehet egyfelől az annak a 34 zsáklyukába beolvasztott és kihűtött, a beégés ellen ellenálló szakaszt képező 32 kiinduló alkatrésszel, másfelől pedig a magot jelentő 33 kiinduló alkatrésszel is hegesztéssel, például ellenállás-hegesztéssel egyesíteni. A 31, 32 és 33 kiinduló alkatrészekhez alkalmazott anyagoktól függően lehet a kötési folyamatot elősegítő · ·

- 15 bevonatot (például ezüstből) alkalmazni ezeken az alkatrészeken. Előnyös módon a magot alkotó 33 kiinduló alkatrész és az ezüstből, illetve valamilyen ezüstötvözetből lévő beégés ellen ellenálló szakasz, illetve 32 kiinduló alkatrész között lehet olyan nem ábrázolt réteg, amely a nem kívánt oxidációt az érintkezési szakaszon és az ennek következtében fellépő rosszabb hővezető képességet, sőt akár a gyújtógyertya meghibásodását meg tudja akadályozni. Az ilyen réteghez alkalmas anyag például a nikkel és a platina. Gyártástechnikailag az ilyen réteget azáltal lehet előállítani, hogy a magot képező 33 kiinduló alkatrészt nikkellel vagy platinával vonjuk be vagy úgy, hogy nikkel vagy platina fóliát helyezünk el kiegészítésképpen a magot képező 33 kiinduló alkatrész 39 alsó oldalán. A 31, 32 és 33 kiinduló alkatrészből összeállított és kihűlt rendszer képezi azt az egyesített testet, amit a 40 hivatkozási jel jelöl (lásd a 3. ábrán)} ez a 40 egyesített test a kiinduló eleme a csatlakozó folyatással végzett préselési eljárásnak.

A 4. ábrán a gyújtógyertya 16 közép elektródájának a folyatásos préselésére szolgáló 41 présszerszám van elvileg ábrázolva. Ennek a 41 présszerszámnak olyan 42 alakító szerszáma van, amely az elektróda 31, 32 és 33 kiinduló alkatrészei számára, illetve a 40 egyesített test számára a 43 furattal van ellátva.

Ez a 43 furat központosán megy át az átmérőjét csökkentő ferde 44 vállba, ezután pedig a 45 présnyi lásba. Ezt követőleg a 45 présnyilás az átmérőjét növelő 46 vállon keresztül a 47 furathoz vezet. A 43 furat átmérője úgy van méretezve, hogy a 31 és 33 kiinduló alkatrész, illetve a 40 egyesített test felülete a 43 szerszám 45 lektróda 48 furat falával érintkezzen) a 41 prés présnyilásának átmérője a 16 középe szárának az átmérője részére felel meg (lásd a 6. ábrát). A 43 furatba először felülről a

31, 32 ős 33 kiinduló alkatrészt, illetve a 40 egyesített testet helyezzük olyképpen megfelelően be, hogy a köpenyt képező 31 kiinduló alkatrész helyezkedjen el a 45 présnyilás felől, ezután pedig az ismert módon vezetjük be a folyatásos alakításhoz a 49 szerszámbélyeget. Ezt követőleg a 49 szerszémbélyegre nyomást fejtünk ki és a 31, 32 és 33 kiinduló alkatrészt, illetve a 40 egyesített testet részben átnyomjuk a 45 présnyiláson. A 45 présnyilás felett csak a fejrész marad vissza. A 41 présszerszámból a nem ábrázolt kidobó segítségével kikerülő olyan 50 nyers elektródát az 5. ábra tünteti fel, amelyen a csatlakozás oldalán lévő 51 fej még az 52 vállal és 53 rögzítő dudorral van kiképezve. Ennél az 50 nyers elektródánál a 31 kiinduló alkatrészből a korrózióálló anyagból lévő csőalakú 31' köpeny képződött, a 32 kiinduló alkatrészből oldalról a 31' köpennyel, az égéstér felöl pe- • · ·ν«« ·< · · *» • · * · · « * * • « ··« ·· * • · Λ ·

- 17 dig a köpeny 54 fenékrészével határolt, beőgés ellen ellenálld 32' szakasz jött létre, a 33 kiinduló alkatrészből pedig oldalról ugyancsak a 31' köpennyel körülvett, a csatlakozás felől azonban szabad 33' középelektróda mag képződött jó termikus vezetőképessége anyagból) a 34 zsáklyuk kiképzésétől függően a köpenyt alkotó 31 kiinduló alkatrészben a 31 köpeny 54 fenékrősze teljesen vagy csak részben zárt.

így a 16 középelektródának a hossza pontos és a beégée ellen ellenálló 32' szakasz lehetőleg nagy keresztmetszetben szabad, az 50 nyers elektróda égéstér felőli végét megfelelően megmunkáljuk; előnyös módon az elektróda 17 homlokfelületét köszörüléssel készítjük el.

A középelektróda előállítására szolgáló előzőkben leírt eljárást azonban úgy is meg lehet változtatni, hogy a lényeges jellemzők megmaradjanak . így az eljárás egyes lépései közül például elmaradhat a 31, 32 és 33 kiinduló alkatrész összekötése egyetlen 40 egyesített testté; ebben az esetben azonban feltétel az érintett 31, 32 és 33 kiinduló alkatrészek nagysága és alakja tekintetében a nagy pontosság.

A folyatással végzett préseléshez a 60 egyesített test előállításának másik lehetősége a 7. és 8. ábránál tűnik ki.

A 6. ábra szerinti 16 középelektróda 31' köpenyének 61 kiinduló alkatrészeként ekkor olyan csőszé18 bői indulunk ki, amelynek a kerek kerülete olyan méretű, hogy az a présszerszám furatába szorosan illeszkedik be. Ennek a présszerszámnak a felépítése lényegében azonos a 4. ábrán ábrázolt présszerszáméval; a furat és a bélyeg átmérője a 61 kiinduló alkatrész külső átmérőjéhez illeszkedik. A köpenyt alkotó 61 kiinduló alkatrész fenekét a 63 hivatkozási jel jelöli.

A köpenyt alkotó 61 kiinduló alkatrész 62 zsáklyukába ezt követőleg belehelyezzük a 6. ábra szerinti 16 középelektróda beégés ellen ellenálló 32' szakaszát alkotó 64 kiinduló alkatrészt; ez a 64 kiinduló alkatrész előnyös módon kerek kerülettel rendelkező tárcsa, lehet azonban más alakja is, lehet például gömb, vagy rddalakó. Előnyös módon ezt a két 61 és 64 kiinduló alkatrészt úgy melegítjük fel, hogy a 64 kiinduló alkatrész a csészealakú 61 kiinduló alkatrész 62 zsáklyukában megolvad.

Az eljárás következő lépésében a köpenyt alkotó 61 kiinduló alkatrésznek a 62 zsáklyukában a megolvasztott 64 kiinduló alkatrész által ki nem töltött szabad térbe a 16 középelektróda 33' magja részére beillesztjük a rúdalakú, a 62 zséklyuk keresztmetszetét kitöltő 65 kiinduló alkatrészt; a 64 kiinduló alkatrész megolvasztása után a magot alkotó 65 kiinduló alkatrész felső, 66 homlokfelülete pontosan egybeesik a köpenyt alkotó 61 kiinduló alkatrész gyűrűalakú 67 felső oldalával, de adott esetben az említett 67 felső • ν ·· ······ « V · · 4 ··

9 *···· • · · · · ··«« «··· ··· ·· • ·♦· oldal fölá, valamint túl is nyúlhat. Az eljárás egyik változata szerint azonban a magot alkotó 65 kiinduló alkatrész már akkor is bedugható a 64 kiinduló alkatrész fölé a 62 zsáklyukba, amikor a 64 kiinduló alkatrész még nincs megolvasztva. Ebben az esetben a három 61, 64 és 65 kiinduló alkatrészt együtt melegítjük fel olymódon, hogy a beégés ellen ellenálló szakaszt alkotó 64 kiinduló alkatrész megolvadjon. Előnyös, ha a 64 kiinduló alkatrész megolvasztása után gyakorolunk a nem ábrázolt bélyeggel nyomást a magot alkotó 65 kiinduló alkarészre. A magot alkotó rúdalakú 65 kiinduló alkatrészt a megolvadt 64 kiinduló alkatrész és/vagy a 62 zsáklyuk átmérőjének a szűkülése tartja meg a köpenyt alkotó 61 kiinduló alkatrészben. Egyebekben erre az eljárás változatra minden olyan jellemző is érvényes, amelyet az előzőkben leírtunk.

Az elektróda tulajdonságainak további javítását, különösen az élettartam meghosszabbítását a kiegészítő, a következőkben a 9.-12. ábrák alapján leírt eljárási megoldásokkal lehet elérni:

A 9. ábrán — amint a 7. ábrán is — a folyatással préselt 70 középelektróda (lásd a 12. ábrán) részére vannak a kiinduló alkatrészek ábrázolva. A legalul feltüntetett, a köpeny részére szolgáló 71 kiinduló alkatrész a 31 kiinduló alkatrésznek felel meg, a beégés ellen ellenálló szakasz részére alkalmazott 72 kiindul

V · · *

- 20 alkatrész a 32 kiinduló alkatrész megfelelője, a magot alkotó 73 kiinduló alkatrész pedig a 33 kiinduló alkatrésznek felel meg. A köpeny részére szolgáló 71 kiinduló alkatrész 74 zsáklyukába elóször azonban a 12. ábra szerinti középelektródához a nagymértékben beégés ellen ellenálló 81 szakasz létesítésére a nagyon kistérfogatú 75 kiinduló alkatrészt helyezzük bej ez a 75 kiinduló alkatrész előnyös módon golyóként van kiképezve és előnyösen fém platina, vagy platina valamely ötvözete, de Összetevődhet platinafémből valamilyen más fémmel. Ezt követőleg a 74 zsáklyukba behelyezzük a beégés ellen ellenálló 82 szakasz kialakításához a 72 kiinduló alkatrészt is és ezután ezt az összeállítást a 72 kiinduló alkatrész megolvadásáig hevítjük. A magasabb olvadásponttal rendelkező, beégésnek nagymértékben ellenálló 75 kiinduló alkatrész ilyenkor a köpenyt alkotó 71 kiinduló alkatrészben a 74 zsáklyuk 76 legmélyebb pontjára kerül; előnyös, ha a köpenyt alkotó 71 kiinduló alkatrészben a 76 legmélyebb pont helye úgy van kialakítva, hogy a nagymértékben beégés ellen ellenálló 75 kiinduló alkatrész gömbalakú felszíne felületével érintkezik vele. Ennél a kiegészített eljárásnál^ beégés ellen ellenálló 82 szakasz részére a 72 kiinduló alkatrész nagyságát úgy választjuk meg, hogy az a megolvasztás után a 74 zsáklyukat teljesen kitöltse. A magot alkotó 73 kiinduló alkatrészt ez után úgy mint az első kiviteli példa ese21

tében (lásd a 3. ábrát) ezen az Összeállításon egy nem ábrázolt segédeszköz felhasználásával rögzítjük. Az ilyen módon létrejövő 77 egyesített test a 10. ábrán van feltüntetve.

Ennek a 77 egyesített testnek a folyatással végzett préselés és a 78 fej nyomása után a 11.ábrán feltüntetett 79 nyers elektróda formája van. A 79 nyers elektródának — hasonlóan az 5. ábra szerinti nyers elektródához — az égéstér felőli oldalon többé vagy kevésbé zárt olyan 80 köpeny feneke van, amelyhez ekkor a csatlakoztatás oldala felől először a nagymértékben beégés ellen ellenálló anyagból (pl. platinából) álló kistérfogatú 81 szakasz, azután a beégés ellen ellenálló anyagú (pl. ezüst) 82 szakasz és végül a 83 mag (például réz) csatlakozik. A 79 nyers elektróda felőli szakaszának az ezt követő lerövidítése során az a beégés ellen nagymértékben ellenálló 81 szakasz szabaddá válik, amelyik a 70 középelektródánál ekkor a különösen hosszú élettartamot biztosítja. Mivel ez a beégés ellen nagymértékben ellenálló 81 szakasz rendkívül kicsi, az ilyen 70 középelektródát még ennek a 81 szakasznak az elvesztése esetén is sok kilométeren keresztül a szükség tulajdonságai alapján lehetne használni. Ennek az elektródának a köpenye a 84 hivatkozási jellel, az égéstér felőli homlokfelülete pedig a 85 hivatkozási jellel van jelölve.

A 12. ábra szerint négy anyagszakaszból összetett 70 középelektróda esetében változatként elvileg a 7. és 8. ábrán bemutatott eljárás szerint is el lehet ezt készíteni. A 13. ábrán bemutatjuk, hogy a köpenyt alkotó 90 kiinduló alkatrész ennél az eljárásnál ismét csészealakúra van kiképezve, hogy a magot alkotó 91 kiinduló alkatrész is ismét rúdalakú és hogy a beégés ellen ellenálló 82 szakasz képzésére szolgáló 92 kiinduló alkatrész ismét ugyancsak hengeralakű vagy más (pl. kúp) formájú. Kiegészítésképpen ehhez a három 90, 91 és 92 kiinduló alkatrészhez járul hozzá a beégés ellen nagymértékben ellenálló 81 szakasz kialakítására szolgáló 93 kiinduló alkatrész; ezt a járulékos 93 kiinduló alkatrészt a kiinduló alkatrészek összeállítása során elóször helyezzük bele a köpenyt alkotó 90 kiinduló alkatrész 94 zsáklyukába. Előnyős módon a köpenyt alkotó 90 kiinduló alkatrész 95 fenekének a belső oldalán központos helyzetű, kúpalakú 96 mélyedés van kiképezve, a beégés ellen nagymértékben ellenálló 81 szakasz részére szolgáló 93 kiinduló alkatrész pedig gömb formájában van kiképezve; a köpenyt alkotó 90 kiinduló alkatrész 95 fenekének és a 93 kiinduló alkatrésznek az ilyen jellegű kialakítása következtében az utóbbi különösen kistérfogatú lehet. A felsorolt 90 - 93 kiinduló alkatrészek további feldolgozása azok szerint az eljárási lépések szerint történhet, amelyeket már a 7. és 8. ábra szerinti kiviteli • ·

- 23 példával kapcsolatban leírtunk. Az e szerint az eljárás szerint adódó 97 egyesített test a 14. ábrán van feltüntetve és olymódon préseljük és munkáljuk meg az anyag folyatása mellett, amint ezt is már az elfizó kiviteli példánál leírtuk; az elfizfi kiviteli példánál az alkalmazott anyagokkal kapcsolatban mondottak megfelelően érvényesek ennél a kiviteli példánál is.

Azért, hogy a leírt 16 és 70 középelektródával ellátott gyújtógyertyánál a 19 szikraközbe az üzemanyag-levegö keverék bejutását javítsuk és azért is, hogy a beégés ellen ellenálló, illetve beégés ellen nagymértékben ellenálló szakaszoknál a viszonylag drága kiinduló anyagok szükségességét alacsony értékre szorítsuk, a 16 és 70 középelektródák égéstér felöli oldalon lévő szakaszát kisebb átmérővel lehet elkészíteni, mint a 100 és 100* szárakat; a 15. ábrán a 12. ábra szerinti 70 középelektróda alapján az érintett középelektróda szakasz ilymódon van ábrázolva. Ezen a 15. ábrán ennek a 70' középelektródának a köpenye 04'-vei, a magja 83'-vei, a beégés ellen ellenálló szakasz 82'-vei és a beégés ellen nagymértékben ellenálló szakasz 81'-vei van jelölve. Ennek a 70' középelektródának a 100 szára a leírt folyatásos préselési eljárással előállított átmérőjű, míg az égéstér felöli oldalon lévO, hengeralakú 101 végződése csökkentett átmérOjfi. Az ilyen 70' középelektróda egyik példája esetében a 100 szár átmérője mintegy 2,7 milliméter, az égéstér felőli oldalon a 101 végződés átmérője pedig körülbelül

1,2 milliméter. A beégés ellen nagymértékben ellenálló 81* szakasz átmérője 0,8 milliméter lehet, a vastagsága pedig 0,35 milliméter. A csatlakozás felőli, a 81' szakaszt követő, a beégés ellen ellenálló anyagból lévő 82' szakasz tengelyirányban mintegy

2-4 milliméter hosszú lehet.

Ismert módon az égéstér felőli 101 végződéshez csatlakozó 102 szakasz, amely a készre szerelt 10 gyújtógyertyánál 8 15 szigetelőtest égéstér felőli oldalon lévő végével érintkezik, olyan átmérőjű lehet, amely kismértékben kisebb a középelektróda 100 szárának az átmérőjénél| ez az önmagában ismert megoldás megakadáozza azt, hogy a 15 szigetelőtest az üzemben lévő meleg 10 gyújtógyertyánál a 70' középelektróda hőkiterjedése következtében szétrepedjen.

Amíg a 15. ábrán a 70' középelektródánál az égéstér felőli oldalon lévő hengeralakú 101 végződéstől a 102 szakaszba az átmenet a ferde állású 104 vállon keresztül vezeti, a 16. ábrán ettől eltérően olyan 70 középelektróda van ábrázolva, amelynek a szerkezete a 70' középelektróda szerkezetének felel meg, azonban az égéstér felőli oldalon lévő 103' homlokfelületétől a 105 átmeneti felület közvetlen és folyamatos, előnyösen csonkakúp alakban halad a hozzá csatlakozó 102' szakasz felé. Ennek a 70 középelektródénak a szárát a 100' hivatkozási jel jelöli.

Az átmérő tekintetében csökkentett 101 és 102, illetve 101' és 102' szakaszokat az ismert kerekítő kalapáccsal készítjük el; az ilyen 70' és 70 középelektródáknál az égéstér felőli oldalon lévő 103 és 103' homlokfelületeket előnyös módon csak az illető 101, 102, illetve 101' és 102' szakaszok körkalapácsos megmunkálása után köszörüljük meg.

A találmány szerinti elektrdóák, amelyek legalább három különböző anyagszakaszból tevődnek össze, tovább alakíthatók 18 földelt elektródává is. A korszerű nagyteljesítményű robbanómotorokban alkalmazott 10 gyújtógyertyáknál az ilyen jellegű 18 földelt elektródák, éppen úgy, mint a 16 középelektródák, rendkívüli igénybevételnek vannak kitéve és olyanoknak kell lenniük, hogy a 11 gyújtógyertya burkolaton keresztül a hőt gyorsan elvezessék és ezzel az izzó gyújtását megakadályozzák. A 17. és a 18. ábrán a 18 illetve 18' földelt elektródákhoz a 19. illetve 20. ábra szerint olyan 110 nyers elektróda van bemutatva, amely a 3., 8., 10., vagy 14. ábrák valamelyike szerinti egyesített test préselésével jött létre, de ez után azonban a 111 szárnak megfelelő szakaszon kiegészítésül lapító préseléssel a 18. ábrának megfelelő keresztmetszetet nyerte el. A 18, illetve 18' földelt elektróda elkészítéséhez, amint ez a 19. illetve 20. ábrán van feltüntetve, a 112 fejet és a legtöbb gyújtógyertya típusnál a szabad 113 végződést is úgy választjuk le a 110 nyers elektrődáról, hogy a 18, illetve 18' földelt elektródának a szükséges hossza megmarad és az égéstér felőli 114 illetve 114' homlokfelületén a beégés ellen ellenálló 115 szakasz (19. ábra), illetve a beégés ellen nagymértékben ellenálló 116 szakasz (20. ábra) szabadon marad. A horogalakú 18, illetve 18' földelt elektródák esetében a _Mmeghajlítás művelete következik, amelyet vagy az egyedi 18, illetve 18* földelt elektródákon, vagy csak akkor hajtunk végre, ha a 18 illetve 18' földelt elektródák már a 11 gyújtógyertya burkolat 13 homlokfelületére fel vannak erősítve. A horogszerűen meghajlított, a 16 középelektróda 17 homlokfelületén részben, vagy egészben túlnyúló 18 földelt elektróda esetében a 18, illetve 18' földelt elektródának legalább a középelektróda 17 homlokfelülete felé néző szakaszát megszabadítjuk a 117, illetve 117* köpenytől azért, hogy a beégés ellen ellenálló 115 illetve 115' szakasz és/vagy a beégés ellen nagymértékben ellenálló 116 szakasz szabaddá váljon (ez nincs ábrázolva); ezeknek a 115, 115' illetve 116 szakaszoknak a szabaddá tétele köszörüléssel is, vagy marással is történhet. A 18.-20. ábrákon a 18 illetve 18' földelt elektróda köpenye 117 illetve 117', a ♦ · ·

- 27 magja pedig 118 illetve 118’ hivatkozási jellel van jelölve.

A találmány szerinti elektródák ellenállnak a modern nagyteljesítményű robbanómotorokban fellépő erős igénybevételnek és a tömeggyártás ismert és bevált eszközeivel gazdaságosan állíthatók elő.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Eljárás gyújtógyertyák olyan elektródáinak (16, 18) az előállítására, amelyeknek korrózióálló anyagból készített, lényegében csőalakú köpenyük (31’, 117) van, a köpennyel körülvett magjuk (33', 118) nagy termikus vezetőképességei anyagból készül, ezen kivül a mag égéstér felőli oldalánál beégéssel szemben ellenálló szakaszuk (32', 115) van és amelyeket az előzőkben említett anyagokból álló kiinduló alkatrészek együttes, folyatással végzett préselésével alakítunk ki olyképpen, hogy a kerek kerületű, a későbbiekben a magot alkotó kiinduló alkatrész (33, 65) a folyatással működő présszerszám (41) szerszámbélyege (49) felől, az ugyancsak kerek kerületű, a későbbi köpenyt alkotó kiinduló alkatrész (31, 61) pedig a présnyilás felől van elhelyezve és legalább a köpenyt alkotó kiinduló alkatrész érintkezik a kerületének felülete mentén a présszerszám (41) furatának (43) a falával, azzal jellemezve , hogy az eljárás lépései a következők:

a. ) a köpeny kiinduló alkatrészének (31, 61) a prés- szerszám (41) szerszámbélysge (49) felé néző felső felületében zsáklyukat (34, 62) formálunk,

b. ) a köpeny kiinduló alkatrészének (31, 61) a zsák- lyukába (34, 62) belehelyezzük a beégés ellen ellenálló szakaszhoz (32', 115) szánt kiinduló alkatrészt (32, 64), ·· ·· *··· ·· ···♦ ··«<*« · · · • ···· ·« · • · · · · · ···· ···· ··· ·· ·

c. ) a beégés ellen ellenálló szakasz (32·, 115) kiinduló alkatrészére (32, 64) ráhelyezzük a mag kiinduló alkatrészét (33, 65),

d. ) a kiinduló alkatérszeket a leírt tengelyirányú sorrendben belehelyezzük a présszerszám (41) furatába (43),

e. ) az egymásra helyezett kiinduló alkatrészeket folyatással nyers elektródává (50, 110) préseljük, és

f. ) a nyers elektródáról (50, 110) az égéstér felő- li oldalon lévő fenékrészt (54, 113) leválasztjuk olymódon, hogy a csatlakoztatás felé a következő szakasz (32', 115) anyaga szabaddá válik.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy egyesített testként (40, 60) a kiinduló alkatrészeket a présszerszám (41) furatába (43) helyezzük bele.
3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a kiinduló alkatrészeket hegesztéssel, vagy forrasztással egyesítjük egymással egyesített testté (40, 60).
4. Az 1.-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mag kiinduló alkatrészeként (33) olyan kerek tárcsát alkalmazunk, amely a présszerszám (41) furatának (43) a keresztmetszetét kitölti.
5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a köpeny tárcsaalakú kiinduló alkatrészében (31) kúp-, vagy csonkakúp alakú zsáklyukat (34) alakítunk ki.
6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a beégés ellen ellenálló szakaszt (32') alkotó kiinduló alkatrészt kúp- vagy csonkakúp alakúra képezzük ki.
7. Az 1.-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a köpenyt alkotó kiinduló alkatrészhez (61) kerek kerületű csészét használunk, a beégés ellen ellenálló szakasz (32') kiinduló alkatrészeként (64) henger- vagy gömbalakú részt alkalmazunk és a magot alkotó kiinduló alkatrészhez (65) a csésze zsáklyukét (62) keresztmetszetében kitöltő rúdszakaszt használunk.
8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a beégés ellen ellenálló szakasz kiinduló alkatrészét (64) ás a magot alkotó kiinduló alkatrészt (65) az egyesített testnél (60) úgy méretezzük a hosszúságuk szerint, hogy együtt a köpenyhez használt csészealakú kiinduló alkatrészt (61) pontosan kltöltsék.
9. Az 1.-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyatással végzett préselési művelet előtt a köpenyt alkotó kiinduló alkatrész (71) és a beégés ellen ellenálló szakasz kiinduló alkatrésze (72) köré beégés ellen nagymértékben ellenálló szakasz (82) részére szolgáló kiinduló alkatrészt (75) helyezőnk el és a folyatással préselt nyers elektródát (79) az égéstér felöli oldalánál olymódon rövidítjük meg, hogy a beégés ellen nagymértékben ellenálló szakasz (82) szabaddá válik.
10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a beégés ellen nagymértékben ellenálló szakasz kiinduló alkatrészeként (75) golyóalakú részt használunk.
11. Az elózó igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elektródák (16, 18, 18', 70, 70', 70) égéstér felöli homlokfelületét (17, 85, 103, 103', 114, 114') köszörüléssel munkáljuk meg.
12. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elektróda (70', 70) szárához (100, 100') hasonlítva az égéstér felőli homlokfelületet (103, 103' átmérő tekintetében csökkentjük.
13. A 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a középelektródák (70', 70) égéstér felőli homlokfelületét (103, 103') kisebb átmérővel képezzük ki, mint a csatlakozás felől az az után következő olyan elektróda szakaszt (102, 102'), amely az elektróda szárához (100, 100') képest már csökkentett átmérőjű.

4 4 »4 4*4 » · 44 44· • · 4 · ♦ ♦ ·· • Β · « 4 4 ·· • 4 · * 4*

4 44 4 4 ♦ 4 ♦ · 4 4 «4·
14. Az 1.-12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyatással préselt nyers elektródát (110) laposra préseljük.
15. A 14. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nyers elektróda (110) csatlakozás felőli oldalán lévő fejet (112) eltávolítjuk.
16. A 14. vagy 15. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elektródát (18, 18') horogszerűen meghajlítjuk.
17. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elektródamag (33’, 83, 83’ 118, 118') anyagaként rezet, vagy ötvözetet, az elektróda-köpeny (31‘, 84, 84' 117, 117') anyagaként pedig nikkelt, vagy nikkel ötvözetet használunk.
18. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a beégés ellen ellenálló anyagnak megfelelő szakasz (32', 82, 82', 115, 115') készítéséhez ezüstöt vagy ezüst ötvözetet használunk.
19. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy ezüst ötvözetként az alábbi ötvözetek valamelyikét használjuk:

Ag Ni; 0,15 *-ig terjedő Ni tartalommal (finomszemcsés ezUst)

Ag Ti; 5 Víg terjedő Ti tartalommal,

Ag Sn0₂; 2-15 * közötti Sn0₂ tartalommal, Ag Pd; 2 - 6 % közötti Pd tartalommal.
20. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a beégés ellen nagymértékben ellenálló szakaszhoz (81, 81', 116) fém platinát, platinafémek valamely ötvözetét vagy fém platina ötvözetét valamilyen más fémmel együtt használjuk.
21. Folyatással végzett préseléssel készített elektróda (16, 18, 18*, 70, 70', 70) gyújtógyertyák (10) részére korrózióálló anyagból készített köpenynyel (31, 84, 84', 117, 117'), nagy termikus vezetőképességű anyagból készített maggal (33, 83, 83', 118, 118') és a mag égéstér felőli oldalához csatlakozó, a köpennyel központosán körülvett beégés ellen ellenálló szakasszal (32, 82, 82', 115, 115'), azzal jellemezve , hogy a beégés ellen ellenálló szakasz a következő ötvözetek valamelyikéből állt

Ag Ni; 0,15 %-ig terjedő Ni tartalommal (finomszemcaés ezüst),

Ag Ti; 5 %-ig terjedő Ti tartalommal,

Ag Sn0₂; 2-15 % közötti Sn0₂ tartalommal,

Ag Pd; 2 - 6 K közötti Pd tartalommal.

X • · ··· ♦· · • · · · 4 * »··4 «··· ··· ·· 4
22. A 21. igénypont szerinti folyatással végzett préseléssel készített elektróda, azzal jellemezve , hogy a beégés ellen ellenálló szakasz (82, 82', 115) égéstór felöli oldalán és a köpennyel (84, 84', 117) központosán még teljesen körülvéve beégés ellen nagymértékben ellenálló anyagból álló szakasz (81, 81*, 116) van.
23. A 22. igénypont szerinti folyatással végzett préseléssel készített elektróda, azzal jellemezve, hogy a beégés ellen nagymértékben ellenálló anyag fém platina, platinafémek ötvözete, vagy fém platina ötvözete valamely más fémmel.
24. A 21.-23. igénypontok bármelyike szerinti folyatással végzett préseléssel készített elektróda, azzal jellemezve, hogy az égéstér felöli homlokoldala (17, 20, 85, 103, 103', 114, 114') le van köszörülve.
25. A 21.-24. igénypontok bármelyike szerinti folyatással végzett préseléssel készített elektróda, azzal jellemezve, hogy az égéstér felöli homlokoldala (103, 103') a szárához (100, 100') viszonyítva kisebb átmérőjű.
26. A 21.-25. igénypontok bármelyike szerinti folyatással végzett préseléssel készített elektróda, azzal jellemezve, hogy laposra van préselve és róla a nyers elektróda feje (112) el van távolítva.

• · e e e * • · eee ·· e * · · ···· ···· <·· ·· *

e
27. A 26. igénypont szerinti laposra préselt elektróda (18), azzal jellemezve, hogy ho rogalakúra van meghajlítva.