HUT59268A - Method and apparatus for the transfer of data by electromagnetic waves - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés adatok elektromágneses hullámokkal történő átvitelére, mely adatoknak, szövegeknek és rajzoknak kábel nélküli, televízió hullámok vagy hasonlók alkalmazásával történő továbbítására vonatkozik, mely eljárással:

- az adatokat egy vagy több adatszolgáltató felhasználó segítségével villamos jelek, főleg digitális jelek formájában összeszerkesztjük ;

- az egyes felhasználók adatait digitális villamos jelek formájában, előnyösen kábelen keresztül egy adóba küldjük, ahol azt megfelelő módon elektromágneses hullám modulációkkal átalakítjuk és kisugározzuk ugyanabban az időben, mint a többi felhasználó adatait;

- az adatokat hullám modulációk formájában a vevő felhasználónál dekódoljuk és olyan formába alakítjuk át, mely a felhasználó számára olvasható, úgy hogy azokat meg tudjuk jeleníteni és értelmezni tudjuk.

A jelen használatos hasonló eljárások televideo néven ismeretesek. Ebben az eljárásban az adatokat vagy hasonlókat az adatküldő dolgozza fel speicális szerkesztő processzor vagy szerkesztő állomás felhasználásával. A szerkesztő állomáson az adatokat digitális villamos jelekké alakítják át és egy televíziós adóba küldik. A televízió állomás digitális jelek formájában kisugározza az adatokat, a képjeleket továbbító televíziós jelekkel egyidejűleg, magának a televíziós jel részeként, a televíziós jelek azon átviteli vonalainak felhasználásával, melyeket nem használnak fel a televíziós képek átvitelére, de amelyek még képek átvitelére felhasználhatók. Az adatokat folyamatosan sugározzák ki úgy, hogy azokat megkülönböztetés nélkül bármely felhasználó értelmezni tudja, bármely • ·· ·· ··'··.

• · · · · ··**· • · ·· · · ·· ··

- 3 időpontban, egyszerűen a kisugárzott jelek megfelelő dekódolásával. Az adatok sugárzási frekvencia tartományát lapokra osztják, kb. 700-ra, melyek mindegyike a különböző adatküldő felhasználók adatait tartalmazza.

A televideo rendszerben használatos ismert eljárások hátránya abban áll, hogy korlátozott mennyiségű adatot lehet az egyes televideo lapokon továbbítani, továbbá korlátozott azon (F) adatküldő felhasználók száma, akiket fogadni lehet, és aránylag hosszú időre van szükség az egyes lapokon lévő adatok felfrissítésére. Mivel a vevő felhasználók nem tudják tárolni az adatokat, az adatokat folyamatosan kell kisugározni, annak érdekében, hogy folyamatosan lehessen biztosítani az értelmezhetőséget. Ez a fent említett adatokat különösen érzékennyé teszi bármilyen adatátviteli zavarra. Figyelembe véve azt a tényt, hogy az adatokat bárki értelmezheti, ezzel az ismert eljárással csak nyilvános jellegű adatokat lehet továbbítani .

A fenti észrevételeknek megfelelően a találmány célja, hogy olyan, a bevezetésben leírt típusú eljárást dolgozzuk ki, mely lehetővé teszi a fenti hátrányok kiküszöbölését, és amely lehetővé teszi nagyobb mennyiségű adat átvitelét, továbbá nagy számú adatszolgáltató felhasználó elfogadását, ezen kívül akár bizalmas vagy titkos természetű adatok közvetítését is kizárólag bizonyos felhasználók számára, optimális szintű védelem mellett.

A kitűzött célt a találmány szerint a bevezetőben leírt típusú eljárás kidolgozásával értük el, melynek során az adatközlő felhasználó által villamos jelek, különösen digitális típusú villamos jelek formájában szerkesztett adatokat, melyek ezenkívül átviteli jelekké vannak kódolva, a vevő felhasználó azonosítására és • ·

- 4 a vétel és dekódolás engedélyezésére szolgáló kóddal látjuk el, és ebben a formában az adóval csak korlátozott időtartamon keresztül sugározzuk ki, bármely időpontban, és ezeket az adatokat a megfelelő azonosítási kódokkal rendelkező, és ennélfogva a dekódolásra engedélyt kapott vevő felhasználónál dekódoljuk és háttértárakban tároljuk úgy, hogy maguknak a felhasználóknak legyen lehetőségük ezt követően az adatok visszahívására és értelmezésére .

A kitűzött célt továbbá egy a fentiekben ismertetett eljárás megvalósítására szolgáló berendezés kialakításával értük el, mely adatszerkesztő állomásokat tartalmaz, amelyek egy továbbító állomással vannak összekötve, és tartalmaz vevő állomásokat. Az egyes szerkesztő állomások el vannak látva egy az adatok vagy hasonlók bevitelére szolgáló eszközzel, továbbá a felhasználói kód vagy kódok képzésére és azoknak az átviendő adatokhoz való alkalmazására szolgáló eszközökkel, valamint az átviendő adatok kódolására szolgáló eszközzel. A vevő állomások el vannak látva egy automatikus hangoló eszközzel, a felhasználói kód ellenőrzésére és a dekódolás engedélyezésére szolgáló automatikus eszközökkel, egy automatikus dekóderrel és a háttértároló eszközök vezérlésére szol gáló automatikus eszközökkel, valamint a tárolt adatokat visszahívó és kijelző eszközökkel, melyeket a vevő felhasználó aktiválhat.

Az adattovábbításnál alkalmazott felhasználói kód használata lehetővé teszi, hogy a fenti adatokat bármely felhasználónak címezhessük, vagy pedig a felhasználók egy korlátozott csoportjának. A továbbított jelek közvetlenül a háttértárolókba kerülnek. Ez azt jelenti, hogy például a televideo-nál szokásos folyamatos • · • ··

- 5 adattovábbítás elkerülhető, tehát marad hely további adatküldők számára is. Mivel az egyes adattovábbítások időtartama korlátozott, a továbbított adatokat csak nagy gyakorlattal és nagy nehézséggel tudják illetéktelen felhasználók venni, azaz magas szintű titkosságot biztosít. Hatalmas az az adatmennyiség, amelyet egy-egy adatküldő továbbíthat, mivel az adattovábbítás ideje kizárólag az aktuálisan továbbított adat időszükségletének felel meg, mely adattovábbítás történhet egyszer vagy szükség esetén egymást követően többször. Maguknak az adatoknak az értelmezése is különösen jó, és nincs kitéve olyan pillanatnyi zavaroknak, mint amilyenek az adatátvitelben például a meteorológiai vagy egyéb tényezők következtében felléphetnek. A vevő felhasználó ténylegesen bármely későbbi időpontban meg tudja jeleníteni a valós időben vett és eltárolt adatokat, amelyeket különösen könnyű közvetlenül visszahívni a memóriából.

A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli változatánál az adó egymás után többször továbbítja az egyes adatküldők adatait. A vétel során a kapott jeleket ellenőrizzük, hogy biztosítsuk, hogy nincsenek a zavarok következtében fellépő vételi hibák. Ha a vett adatok bizonyos részeinél ilyen típusú hibák léptek fel, ezeket a részeket a megfelelő, az első kisugárzást közvetlenül követő megismételt kisugárzás alatt helyesen vett részekkel helyettesítjük.

A találmány szerinti eljárás és berendezés egy előnyös kiviteli változatában, amelyet az alábbi leírásban részletesebben fogunk ismertetni, az adatátvitel televíziós átviteli jelek segítségével történik. Előnyösen a televíziós átviteli jel egy részét használjuk, nevezetesen azokat a frekvenciákat, melyeket nem hasz• · ···· ·*·· ··· ·« • · · · · · • ··* · «· • · · · · » · ♦· ··♦ ♦ ·«

- 6 nálnak televíziós képek tiszta átvitelére, és amelyeket nem lehetne ilyen célra használni.

A találmány szerinti eljárás és berendezés más tulajdonságokkal is rendelkezik, melyek a fent említett eljárás és berendezést tovább javítják, melyek az aligénypontok tárgyát képezik.

A találmány szerinti eljárás és berendezés előnyei érthetőbbekké válnak az alábbi leírásból, melyben több kiviteli példát ismertetünk a mellékelt rajz segítségével, melyek a találmány oltalmi körét nem korlátozó példákra vonatkoznak. A rajzon az

1. ábrán az adatküldő felhasználó szerkesztő állomása és az adó állomás megvalósításának vázlatos rajza látható; a

2. ábrán a vevő felhasználó vevő állomásának vázlatos rajzát mu- tatjuk be.

A bemutatott kiviteli példában a találmány szerinti eljárás a televíziós adattovábbító jelek segítségével történő adattovábbításra vonatkozik, mégpedig a televíziós jel azon részének segítségével, mely azokat a frekvenciákat vagy vonalakat foglalja magába, melyeket nem használnak televíziós kép átvitelére. Az eljárás megértésének megkönnyítése érdekében rá kell mutatnunk arra, hogy a televíziós átviteli jeleket általánosságban véve adott számú továbbító vonalból állónak ábrázoljuk. A televíziós kép továbbítása a rendelkezésre álló továbbító vonalak közül csupán néhányon történik. A maradék vonalak közül néhányat, melyek nem alkalmasak kép továbbításra, ún. televideo lapok továbbítására használjuk. Az egyes átviteli vonalak korlátozott számú adatvételt képesek átvinni. Ennélfogva azon felhasználók száma, akik egyidejűleg tudják adataikat továbbítani , valamint az időegység alatt továbbított teljes adatmennyiség korlátozott.

- 7 Az 1. ábrán F-fel jelölünk egy adatküldő felhasználót. A találmány szerint az egyes F adatküldő felhasználók az adatokat villamos I digitális jelek formájában szerkesztik. Ezeket az adatoknak megfelelő I digitális jeleket, azok egy csoportját röviden file-nak nevezzük. Ezt követően a villamos I digitális jeleket kódoljuk, és így egy IC jelsorozatot kapunk. A vevő felhasználó számára, akinek az adatokat küldjük, egy CU azonosító kódot képezünk és ezt ehhez az IC jelsorozathoz hozzáadjuk, melyek ezután együtt képezik a továbbítandó adatot. Ezenkívül az adatot CR titkosító kóddal lehet ellátni egy titkosító algoritmusnak megfelelően, és így egy IC +CU + CR adatfile-t kapunk, mellyel biztosítjuk az átviendő adat teljes titkosítását. Az így kapott IC + + CU + CR adatfile-t egy E adóállomáshoz küldjük, ügy, hogy azt ki lehet sugározni. Ez bármilyen módon történhet. Különösen előnyös és gyors azonban a kábelen történő leadás, például telefonhálózat segítségével, vagy valamilyen más típusú távoli adóhálózat segítségével. Az adás a képtovábbításra nem alkalmas szabad televíziós vonalak felhasználásával történik. Az adatok egyidejű továbbítására felhasználható tér, a televideohoz hasonlóan lapokra van felosztva, pontosabban szám szerint kb. 300-ra. Minden egyes ilyen formátumú lap egy-egy F adatküldő felhasználó számára van kijelölve, és korlátozott mennyiségű adat számára alkalmas, nevezetesen kb. 960 karakter fér el ezen. A példa szerinti eljárással tehát, egy időegység alatt, kb. 300 felhasználó adatát lehet egyidejűleg továbbítani. Annak érdekében, hogy lehetővé tegyük az adatküldő által az E adóállomásra küldött nagy számú karakterből álló adatok, vagy IC jelsorozatból és CU azonosító kódból, CR titkosító •♦·· ·· *» ««Β· ·· ·· • · · · · · · • ··· · ·· ·« ·· ·· »·<«· ·* ··· · ·« ««

- 8 kódból álló digitális villamos jelsorozatok, nagyon hosszú adatfile-ok átvitelét, mielőtt azokat kisugározzuk, több egymást követően átvitt lapon szórjuk szét, vagy egyszerűbben kifejezve, lapokra bontsuk, és ezeket megfelelő összekapcsoló jelek segítségével logikailag egymással összekapcsoljuk. A nagyon hosszú file-okat tehát ún. csomagok vagy egymással összekötött lapsorozatok segítségével küldjük el.

Az adatok továbbítása valós időben, nem folyamatos módon történik, nevezetesen csupán annak tényleges átviteléhez szükséges időtartam alatt. Következésképpen az összes F adatküldő felhasználó a hozzárendelt lapot csupán a fenti adat átviteléhez szükséges rövid időtartamon keresztül foglalja le.

A találmány szerinti eljárás egy továbbfejlesztésének megfelelően előnyös az adatokat tartalmazó lapcsomagokat egymást követően egynél többször továbbítani, úgy, hogy lehetőség van az átvitelben fellépő zavarok következtében előálló bármilyen vételi hiba ellenőrzésére vagy javítására.

A vétel során, mikor az adatokat R vevő felhasználók veszik, először azt ellenőrizzük, hogy a felhasználóiCU azonosító kód megfelel-e az R vevő felhasználó azonosító kódjának. Azon R vevő felhasználók számára, akiknek GU azonosító kódja nem felel meg a kisugárzott CU azonosító kódnak, nem engedélyezzük az olvasható formában kisugárzott IC + CU + CR adatfile-ok ezt követő feldolgozását és tárolását, így ezek automatikusan ki vannak zárva az eljárásból. Azok az R vevő felhasználók, akiknek CU azonosító kódja megfelel a leadottnak, képesek a leadott jelek folyamatos feldolgozására. A továbbított IC + CU + CR adatfile-okon először feloldjuk a titkosítást, és azokat dekódoljuk. Ezt követően ezeket el9 ·»*· ··*« «.··« ·»«t • · 9 .« < ·• ··· *·* «r ·· * · ««*· ·· ·*» * -· ·· lenőrizzük a vételi hibák szempontjából, és végezetül a lapokra felosztott, I digitális jelek formájában kisugárzott adatokat újra azok eredeti formájába állítjuk vissza egyetlen file-ba.

Az adatokat el lehet tárolni, ki is lehet nyomtatni, vagy szükség esetén képernyőn vagy hasonlón meg is lehet jeleníteni. Előnyös azonban az adatokat háttértárolón eltárolni oly módon, hogy az R vevő felhasználó a későbbiekben tetszőleges időpontban ki tudja nyomtatni vagy meg tudja jeleníteni a fenti adatokat, függetlenül attól az időponttól, amikor az adattovábbítás megtörtént. Ez lehetővé teszi, hogy az adás ideje kizárólag a fenti adattovábbításhoz szükséges időre korlátozódjon. Minden műveletet, beleértve a háttértárolón történő eltárolást is, automatikusan hajtjuk végre a kisugárzott I digitális jelek vétele alatt.

Az átvitt I digitális jelek vételi hiba szempontjából történő ellenőrzését bármilyen kívánt módon el lehet végezni. Előnyös, ha az átvitt IC + CU + CR adatfile-ok újra egybeírása előtt a csomag egyes lapjait átmenetileg külön-külön tároljuk és analizáljuk. Azokat az oldalakat, amelyek ilyen hibákat tartalmaznak, visszautasítjuk, és ezeket helyettesíteni lehet ugyanezekkel az oldalakkal, melyeket ezt követően viszünk át, mely abból a tényből következik, hogy az adatokat vagy adatcsomagot egymás után közvetlenül többször sugározzuk ki. Nevezetesen az ellenőrzést úgy hajtjuk végre, hogy felhasználjuk azokat a redundáns karaktereket, melyek az átvitt vagy kisugárzott lapok egyes sorainak végén találhatók.

Annak érdekében, hogy az ezen módszer felhasználásával átvitt adatok további védelmét biztosítsuk, és így azokat hozzáférhetetlenné tegyük ezen rendszer segítségével, az I digitális jele10 két, melyek az egyes lapokon lévő karaktereket képviselik, ha azokat kódoljuk, csak 7 bitből állítjuk össze + az ún. paritás bitből, nem pedig a szokásos 8 bitből.

Ez az átvitt adat további védő feldolgozását képezi előnyösen, különösen bármilyen olyan kísérlettel szemben, hogy magához az adatokhoz jogtalanul hozzáférjenek.

Az ezen példakénti kiviteli alaknak megfelelő eljárás egy továbbfejlesztése szerint az egyes adatfile-okat az ugyanazon nevet, ugyanazon kitérjesztést és ugyanazon konfugurációt használó R vevő felhasználó viszi át és tárolja azután, mely nevet az F adatküldő felhasználó rendelte hozzá az adatokhoz, és ez lehetővé teszi, hogy ne csak passzív adatokat, hanem vezérlő programokat is továbbítsunk.

A fent említett eljárás megvalósítására szolgáló berendezés egy kiviteli változatát mutatjuk be vázlatos formában az 1. és 2. ábrákon.

Az ábrán bemutatott F adatküldő felhasználó állomása lényegében egy szerkesztő és adatbeviteli állomásból áll, azaz egy 1 szerkesztő állomásból, amelynek segítségével egy információs file-t hozunk létre villamos I digitális jelek halmazának formájában.

Az 1 szerkesztő állomás után sorban a következők találhatók :

- egy 2 kódoló eszköz, amely átalakítja a 8 bites karaktereket 7 bites karakterekre + a paritás bitre;

- egy felhasználói kódot előállító eszköz, mely beviszi és hozzákapcsolja a felhasználó CU azonosító kódját az IC jelsorozathoz;

- egy 4 titkosító eszköz;

- egy adó berendezés (mely az ábrán nincs feltüntetve), mely az az adatfile-ok adóállomásra történő továbbítására szolgál, kábelen keresztül (elsősorban telefonhálózat segítségével), mely modem-ként is ismeretes.

Ezeket az eszközöket bármilyen kívánt módszerrel megvalósíthatjuk, akár különálló egységekkel, akár egyetlen egységbe integrálva. Erre a célra elektronikus processzort is használhatunk, például űn. személyi számítógépeket, melyet kibővíthetünk egy kártyával, amely a 2 kódoló eszközt, a 3 felhasználói kódot előállító eszközt és a 4 titkosító eszközt tartalmazza, valamint tartalmazza a modem kártyát és a megfelelő adatbeviteli programot, továbbá a fenti eszközt működtető programot is. Azokban az esetekben, amikor az elektronikus processzor hardvere lehetővé teszi, hogy az elektronikus processzor maga végezze el a fent említett eszközök funkcióit egy megfelelő program felhasználásával, a fenti eszközök illesztését elkerülhetjük.

Az 1. ábrán látható E adóállomás, mely egy 5 lapokra bontó eszközből áll, amely az IC + CU + CR adatfile-okat televideo formátumú különálló lapokra bontja szét, létrehozza a fent említett televideo csomagokat, továbbá egy 6 adó egységből áll.

Az 5 lapokra bontó eszköz szintén tartalmaz egy megfelelően erre a célra tervezett egységet vagy egy elektronikus processzort, mely a megfelelő vezérlő programmal el van látva.

Mint a 2. ábrán látható, melyen csupán három példát mutatunk be, az R vevő felhasználókat különböző típusú eszközzel lehet ellátni .

Minden egyes eszköz áll:

- egy 7 automatikus finom hangolóból,

- egy 8 automatikus eszközből, mely a felhasználó kódjának • · <

- 12 ellenőrzésére és a dekódolás engedélyezésére szolgál;

- egy 9 automatikus eszközből, amely ellenőrzi a vételi hibákat és újra összekapcsolja az adatfile-t, ami televideo formátumú különálló lapokra volt osztva, és ezt különösen RAM memória segítségével végzi;

- egy 10 automatikus dekódoló és titkosságot megszüntető eszközből;

- egy 11 automatikus háttértároló eszközből; és

- egy 12 megjelenítő eszközből, mely automatikusan visszahívja az adatokat a 11 automatikus háttértároló eszközből és azokat megjeleníti.

A különböző típusú eszközöket leginkább a 12 megjelenítő eszköz típusával jellemezhetjük.

Mint látható, erre a célra távirányítós típusú hagyományos televízió készülék használható, amelyhez a fent említett eszközök csatlakoztathatók, vagy külön egységek formájában vagy integrált áramköri kártyán vannak magába a televízióba beszerelve.

Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy a 7 automatikus finom hangolót el lehet hagyni, és közvetlenül a televízió hangolását lehet használni. A 11 automatikus háttértároló eszközből az adatvisszahívás történhet például egy 12' távszabályozó segítségével, amelyben bizonyos televízió csatorna kiválasztó gombokat használunk.

A távszabályozós televízió készülék helyett használhatunk egy egyszerű 12c monitort megjelenítő eszközként, és azt szintén ellátjuk a fent említett eszközökkel, vagy különálló formában, vagy pedig egy azokat tartalmazó egyetlen integrált egység formájában.

Különösen előnyös, ha megjelenítő eszközként egy elektronikus processzort használunk, például egy 12b személyi számítógé13 pet. Ebben az esetben, ugyanúgy, mint az egyszerű 12c monitor esetében is, alapvető, hogy a rendszert ellássuk a 7 automatikus finom hangolóval. Azonban a 11 automatikus háttértároló eszköz , mely mindenféleképpen szükséges a 12a távszabályozós televízió és a 12c monitor esetében, helyettesíthető a 12b személyi számítógép memória egységeivel, akár az elektronikus típusú (RAM) memóriával, akár a mágneses típusúval (hajlékony mágneslemezzel, kemény lemezes tárolóval vagy mágnesszalagokkal), ahol az elektronikus processzor hardverje lehetővé teszi, hogy egy egyszerű vezérlő programot is használhassunk, úgy hogy a különböző dekódolási, felhasználó azonosító kód azonosítási és titkosság feloldási funkciókat magával a processzor egységeivel hajtjuk végre, és ennek következtében kisebbek lesznek a költségek. A 12b személyi számítógép használata megjelenítő eszközként amiatt is előnyös, mivel ha egyszer az adatokat eltároltuk, például a mágneses memóriáinak egyikén, az R vevő felhasználó pontosan ugyanolyan módon tud hozzáférni, mint azokhoz a file-okhoz, amelyeket az R vevő felhasználó maga szerkesztett a processzor segítségével.

Nyilvánvalóan a 12 megjelenítő eszközök is tartalmazhatnak más típusú eszközöket, például egyszerű nyomtatókat.

A fenti leírásra és ábrázolásra hivatkozva a találmány szerinti eljárás és az eljárás végrehajtására szolgáló eszköz előnyei nyilvánvalóak.

Ezek az előnyök főként az alábbiakból állnak:

- az adattovábbításra rendelkezésre álló helyek maximálisan kihasználhatók, különösen a televíziós típusú jelek továbbításában ;

- az adatok vételére feljogosított felhasználó vagy felhasználók közvetlenül kiválaszthatók, nevezetesen azáltal, hogy az adatok vételére feljogosított felhasználók körének progresszív korlátozásával azonosító kódot használunk, mellyel akár egyetlen vevő felhasználóra is korlátozhatjuk ezt a kört;

- az adatok illetéktelen kiolvasására irányuló bármilyen próbálkozás ellen különösen hatékony védelem valósítható meg, mellyel az adatok titkosságának magas fokát biztosítjuk;

- a különböző berendezések széles körét lehet alkalmazni, akár olyanokat, melyek erre a célra készültek, akár már meglévő berendezéseket, melyek más célokra is hasznosíthatók.

Nyilvánvalóan a találmány nem korlátozódik a fentiekben leírt és bemutatott kiviteli példákra, azt széleskörűen lehet változtatni és módosítani, különösen a szerkezeti kialakítás szempontjából. A találmány szerinti eljárás és berendezés nem korlátozódik kizárólag az írásos formájú vagy grafikus és kép formájú adatok továbbítására, azt bármilyen típusú adat átvitelére is lehet alkalmazni, például hang vagy hasonló alakú adatok átvitelére. Alkalmazása nem korlátozódik kizárólag adatok közlésére, hanem ipari berendezések és gépek, valamint egyéb létesítmények vezérlésére és működtetésére szolgáló eszközöknél is használható adattovábbításra, például rádió átjátszó rendszerekhez. Például egy központi vezérlő állomásról vagy az F adatküldő felhasználótól egy vagy több berendezés egy vagy több részét lehet távirányítással működtetni, egy vagy több R vevő felhasználó állomásának felhasználásával. A csatlakozó kábelek által felmerülő nagy költségek ezzel elkerülhetők, és lehetővé válik a berendezések nagyon kis befektetéssel történő bővítése és átalakítása a vezérlő berendezések tekintetében. Ezek teljes egészükben le vannak írva a fentiekben, anélkül,

- 15 hogy a találmány elvét elhanyagolnánk, melyeket az oltalmi igénypontjainkban fogalmazunk meg az alábbiakban.

Claims (17)

1. Eljárás adatok elektromágneses hullámokkal történő átvitelére, különösen szövegek, rajzok, stb. átvitelére, mely eljárás során:

- az adatokat egy vagy több adatküldő felhasználóval megszerkesztjük, villamos jelek formájában, például digitális típusú villamos jelek formájában;

- az egyes adatküldő felhasználók által digitális villamos jelek formájában küldött adatokat előnyösen kábelen keresztül egy adóra küldjük, ahol azt átalakítjuk elektromágneses hullámmodulációkká és kisugározzuk, kábel alkalmazása nélkül, ugyanabban az időben, mint más adatküldő felhasználó adatait;

- az adatokat, hullámmodulációk formájában, a vevő felhasználókkal dekódoljuk és átalakítjuk egy a vevő felhasználók számára hasznosítható formába, hogy az megjeleníthető és értelmezhető legyen, azzal jellemezve, hogy a adatküldő felhasználók (F) által villamos jelek, különösen digitális jelek (I) formájában megszerkesz tett adatot azon felül, hogy átviteli jelsorozattá (IC) kódoljuk, a vevő felhasználó (R) számára és a vétel és dekódolás lehetővé tételéhez azonosító kóddal (CU) látjuk el, és ebben a formában továbbítjuk az adóval, korlátozott időtartamon keresztül, tetszőleges időpontban, majd a megfelelő azonosító kóddal (CU) rendelkező és ezáltal dekódolásra feljogosított vevő felhasználóval (R) dekódoljuk és háttértárakban tároljuk, és azt a vevő felhasználóval (R) tetszőleges időpontban visszahívjuk és értelmezzük.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez- ·*·· · · ►· <k »- · ·· • · · · · • *·· · ·· • · · · · · · ·· · · · · ··

- 17 v e , hogy az adatküldő felhasználó (F) által szerkesztett adatot adóállomáshoz (E) továbbítjuk és ezt követően titkosított adatfile (IC + CU + CR) formájában a vevő felhasználóhoz (R), és a vevő felhasználóval (R) a titkosítást feloldjuk.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az egyes adatküldő felhasználók (F) adatait egymást követően többször továbbítjuk az adóállomás (E) segítségével, és a vevő felhasználóval (R) vételi hiba ellenőrzést hajtunk végre, melynek során a hibás és az első átvitel alatt vett adatot az azt követő átvitelek javított adataival helyettesítjük.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy az adatokat digitális jelek (I) sorozata formájában űn. file-okba szerkesztjük, amelyekben minden egyes karaktert 7 bitből + 1 paritás bitből állítunk össze.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy adatok átvitelét televízió típusú átviteli jelek segítségével valósítjuk meg, melynél a televíziós jelnek, vagy az átviteli vonalak csoportjának azon részét használjuk, melyet nem lehet használni televíziós képek átvitelére.

6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy az adatok átviteléhez a televíziós átviteli jelnek kb. 16 vonalát használjuk, amelynek az adatok számára rendelkezésre álló terét több részre, előnyösen lapokra osztjuk, az ún. televideo lapjaihoz hasonló formátummal, és az egyes részeket vagy lapokat olyan adatküldő felhasználóhoz (F) rendeljük hozzá, mely azt csupán az ő adatának tényleges átviteléhez szükséges idő egy rövid periódusa alatt foglalja el, és ezáltal ugyanezen rész vagy oldal fennmaradó idejét hozzá tudjuk rendelni további adatküldő felhasz- 18 - ··♦· ··«« ·« ·· • · · * · · * • · ·· · ·· ·· ·· ·· ···· • · ··· · ·· ·· nálókhoz (F).

7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy előnyösen az· adóállomásban (E) a nagyon hosszú adatfile-okat televideo formátumú lapra vagy részre tördeljük, melyeket egymással egy ún. televideo-csomag formájú adatfile-ban (IC + CU + CR + IM) egymással logikailag összekapcsolunk, és amelyeket egymást követően viszünk át, ezután pedig az arra felhatalmazott vevő felhasználó (R) által vett és vételi hiba szempontjából ellenőrzött adatokat tartalmazó lapcsomagot ismét összekapcsoljuk egymással oly módon, hogy azokból az eredeti adatokat tartalmazó digitális jelet (I) alakítjuk ki.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy ha a vevő felhasználó (R) vett kódja megfelel a vett azonosító kóddal (CV), a vételi hiba ellenőrzési, dekódolási, titkosítás-mentesítési és tárolási műveleteket automatikusan végrehajtjuk, míg egyéb esetben a vevő felhasználót (R) automatikusan kizárjuk a műveletek végrehajtásából.

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a vételi hibák ellenőrzését a vevő felhasználóval (R) redundáns karakterek csoportjának segítségével hajtjuk végre, melyeket az átvitt lapok sorainak végén helyezünk el.

10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a vevő felhasználó (R) által végrehajtandó automatikus tárolás helyett az adatokat kinyomtatjuk vagy közvetlenül megjelenítjük.

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy adatként hangokat, zajokat, emberi hangokat, képeket és hasonlókat vagy az eszközök vezérlésére szolgáló programok részeit használjuk.

12. Berendezés az 1-11. igénypontok szerinti eljárás végrehajtására, mely az alábbiakat tartalmazza:

- minden egyes adatküldő felhasználó számára egy adatszerkesztő állomást ;

- egy adó állomást, mely a szerkesztő állomásokkal előnyösen kábelen keresztül, különösen telefon vonalakon keresztül van öszszekötve;

- tetszőleges számú vevő állomást, melyek el vannak látva egy automatikus finom hangolóval és egy megjelenítő eszközzel, azzal jellemezve, hogy

- minden egyes szerkesztő állomás (1) egy digitális jelek (I) bevitelére szolgáló eszközből áll, amelyhez egymást követően hozzá van kapcsolva egy kódoló eszköz (2), egy felhasználói kódot előállító eszköz (3), szükség esetén egy titkosító eszköz (4), és egy az adatfile-oknak -adóállomásra (E), előnyösen kábelen keresztül történő, továbbítására szolgáló eszközt;

- az adóállomás (E) rendelkezik egy lapokra bontó eszközzel, hosszú adatfile-oknak több, az ún. televideo formátumú lapokhoz hasonló formátummal történő felbontására;

- az egyes vevő állomások pedig tartalmaznak egy automatikus finom hangolót (7), egy ezt követő automatikus eszközt (8) a vevő felhasználó (R) kódjának ellenőrzésére, egy automatikus eszközt (9), a vételi hibák ellenőrzésére és az adatfile-ok (IC + CU + CR) egyedi lapokká történő újbóli összekapcsolására, egy automatikus dekódoló, és ha szükséges, titkosságot megszüntető eszközt (10), egy automatikus háttértároló eszközt (11) és egy megjelenítő eszközt (12) a háttértárban tárolt adat megjelenítésére és vissza- 20 - hívására .

13. A 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szerkesztő állomás (1) egyedi egységekből áll, melyek egymással össze vannak kapcsolva, vagy pedig egyetlen integrált egységből áll.

14. A 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szerkesztő állomás (1) egy elektronikus pro- cesszorból áll, mely szükség esetén el van látva egy kódoló eszközzel (2), egy felhasználói kódot előállító eszközzel (3), egy titkosító eszközzel (4) és egy modemmel, melyek elektronikus integrált kártyák formájában vannak kialakítva, el van látva továbbá az eszközök vezérlésére és szövegszerkesztésére szolgáló programmal, vagy pedig a korábban már meglévő műveleti egységek vezérlésére szolgáló programmal, melyeket az eszközöknek megfelelő módon lehet működtetni.

15. A 12-14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a lapokra bontó eszköz (5) egy elektronikus processzorból áll, mely egy lapokra bontó program segítségével működtethető.

16. A 12-15. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vevő állomás egy távszabályozós televízióból (12a) áll, mely egy automatikus eszközzel (8) van ellátva az azonosító kód (CU) ellenőrzésére, továbbá el van látva egy automatikus eszközzel (9), a vételi hibák ellenőrzésére és az adatfile-ok újbóli összekapcsolására, valamint egy automatikus háttértároló eszközzel (11), valamint egy kézi vezérlő eszközzel (12a').

17. A 12-15. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vevő állomás tartalmaz egy tetszőleges típusú monitort (12c), például egy folyékony kristály típusú kijelzőt