HUT58233A - Locking-protected brake assembly with deflecting torque limitation - Google Patents

Description

A találmány blokkolásvédett fékberendezésre vonatkozik eltérítőnyomaték-korlátozással, ahol a bal- és jobboldali első kerekek kerékfékhengerei féknyomásainak különbsége előre megadott maximális értékre (8P___V) van korlátozva.

Ha egy jármű aktív blokkolásvédelem-szabályozásnál a bal és • ·

jobb oldali járműkerekek különböző tapadási feltételei esetén lassít, akkor kerekenként egyénileg szabályzott blokkolásvédelemnél különböző féknyomásszint alakul ki a jó tapadási értéken és a rossz tapadási értéken futó járműkerekek között. Ez a féknyomáskülönbség eltérítőnyomatékot hoz létre, amely a jármű kisodródásához vezethet. Ezt az eltérítőnyomatékot csak akkor lehet teljesen elkerülni, ha az ún. select low eljárás szerint azon kerék féknyomását veszik vezető jelnek a többi kerék szabályozásához, amelyik a rosszabb tapadási értéken található. így azonban meghosszabbodna a fékút, mert csak a rosszabb tapadási érték kerülne kihasználásra, míg a jobb tapadási értéken lévő kerék lehetséges fékereje elajándékozódna.

A gyakorlatban ezért különböző, egy eltérítőnyomatékot előállító féknyomások megengedettek, a bal és a jobb oldali első kerék féknyomásai közötti lehetséges különbség viszont egy előre megadott értékre van korlátozva.

A nyomáskülönbség korlátozása feltételezi, hogy a fékhengerekben uralkodó nyomások ténylegesen ismertek. Ehhez például ismeretes módon a jobb és bal oldali első kerék fékhengereit fékfolyadék-vezetékkel kötik össze, amelyben rugóval előfeszített mentesítő szelepet helyeznek el. Ha a két nyomás különbsége meghaladja a rugó előfeszítésével meghatározott értéket, akkor ez a mentesítő szelep kinyit, így a nagyobb nyomás megszűnik. Ez a megoldás azonban mechanikailag nagy ráfordítást igényel.

Elméletileg lehetséges lenne a megfelelő féknyomások elektromechanikus nyomás-feszültség-átalakítóval való mérése, majd a megengedett különbségi nyomás beállítása elektronikus eszközökkel. A szükséges mérőberendezések miatt ez a megoldás is költséges. Ezenkívül az ilyen mérőberendezések nagyon hajlamosak a • ·· · · · · ·* ·· • · · ··«·* • ·♦· · · ··

-3meghibásodásra.

A találmány feladata ezért egy megbízható és kiegészítő mechanikus elemek nélkül működő blokkolásvédett fékberendezés kialakítása eltérítőnyomaték-korlátozással.

Ezt a feladatot az 1. igénypont jellemző részében megadott kritériumokkal lehet megoldani. A találmány előnyös kialakításait és továbbfejlesztéseit az aligénypontok írják le.

A találmány alapgondolata szerint az egyes kerékfékhengerekben uralkodó tényleges nyomás alapértékét tisztán elektronikus eszközökkel úgy kell előállítani, hogy ahhoz függvénygenerátort alkalmaznak, amely a szelepbeállításokból és azok időbeli lefolyásából előállítja a tényleges féknyomást reprezentáló jelet.

A levegő be ill. nyomásnövelés, nyomás tartás vagy légtelenítés ill. nyomáscsökkentés szelepbeállítások függvényében ezen alapérték utánállítása nemlineáris függvénnyel történik. Előnyösen ez a nem lineáris függvény egy e-függvény:

— A t

a) P = P_max * e a nyomáscsökkentésre —A t

b) P = P_max (1-e ) a nyomásnövelésre, ahol

P_mov a nyomóészköz-tápforrás által meghatározott maxiITiclX málisan lehetséges nyomás, e az Euler-féle szám (1,7182818284), t az idő és a az e-függvény paramétere. Ezt a paramétert a fékberendezés peremfeltételei, mint pl. a vezetékkeresztmetszetek, a vezetékek és fékhengerek térfogata, a szelepkeresztmetszetek stb.

határozzák meg.

A két első kerék féknyomásainak ilyen módon való megállapítása után ezen nyomások különbsége a létező eltérítőnyomaték mértékét adja meg. Mivel az eltérítőnyomaték korlátozásához csak ezen különbség kerül figyelembevételre, az így megállapított nyomásoknak nem kell feltétlenül megegyezniük a tényleges fékhengernyomásokkal.

Az eltérítőnyomaték-korlátozás a jó tapadási értéken lévő kerékre gyakorol befolyást. A rossz tapadási értéken lévő kereket ezzel szemben csak a blokkolásvédő funkció szabályozza. A találmány egy továbbfejlesztett változatában ezért egy kiválasztó áramkör ellenőrzi, a két felügyelt kerék melyike van a nagyobb és melyike a kisebb féknyomással terhelve. A kisebb féknyomást mutató kerék itt a rossz tapadási értéken lévő kerék. Az eltérítőnyomaték-korlátozás a jó tapadási értéken lévő kerék fékhengernyomását olyan függvény szerint vezérli, amely megadja a fékhengernyomások különbségének időbeli lefolyását. A találmány egy kiviteli formája szerint ez a függvény egy időben növekvő lépcsőfüggvény, amely egy maximális értékben végződik. Ez a lépcsőfüggvény az első blokkolásvédelem-kioldáskor a 0 értékről indul, majd azután növekszik, hogy a vezetőnek maradjon ideje az ellenkormányozásra. A rendszer csak egy előre megadott idő után éri el a maximálisan lehetséges különbségi nyomást és azzal a maximálisan lehetséges eltérítőnyomatékot. Amikor a blokkolásvédő funkció hatástalan, akkor természetesen az eltérítőnyomás-korlátozás is le van kapcsolva.

A továbbiakban a lépcsőfüggvény előállításakor csak akkor kerül sor a megengedett különbségi érték növelésére ill. csökkentésére, ha a maximálisan megengedett különbségi nyomás még

-5•· *··· ·· ·· • » * · ♦ * ·♦· * · ·« • » · · · * niúcs elérve és ha az előző időütemben az eltérítőnyomatékkorlátozás funkciója aktív volt.

A lépcsőfüggvényt , mint a megengedett különbségi nyomás alapértékét szabályozókör használja fel. A fiktív nyomásoknak az első függvénygenerátorból származó különbségi értéke jelenti a tényleges értéket. Ezen két érték különbségéből képződik ezek után a rendelkező jel. A szelepek túl gyakori kapcsolásának elkerülésére még megadásra kerül egy tűréstartomány, amelyen belül a rendelkező jel mozoghat, anélkül hogy a szelepbeállítás megváltozna.

Ha a bal és jobb oldali első kerék tapadási értékei közötti különbség visáiylag kicsi és a jobb tapadási értéken lévő kerék szabályozása csak az ismertetett lépcsőfüggvénnyel történik, akkor előfordulhat, hogy ez a kerék blokkol, mert az eltérítőnyomaték-korlátozással megadott féknyomás ezen a keréken nagyobb lehet, mint az a nyomás, amelyet a blokkolásvédő funkció erre a kerékre megad. Ezen blokkolás megakadályozására minden, az eltérítőnyomaték-korlátozás által megadott szelephelyzet összehasonlításra kerül a blokkolásvédelem ezen kerékre érvényes szelepállítási kívánságával. Ennek az összehasonlításnak a függvényében kerül rögzítésre az, hogy az eltérítőnyomaték-korlátozás a blokkolásvédő funkció szelepállítási igényét csak a féknyomáscsökkentés céljából befolyásolhatja. Ha a blokkolásvédő funkcióból nyomáscsökkentésre vonatkozó parancs adódik, akkor a szelepek megkapják ezt a parancsot. Amennyiben viszont a blokkolásvédő funkció nyomástartást és a eltérítőnyomaték-korlátozás nyomásnövelést követel, akkor szintén a blokkolásvédő funkcióé az elsőbbség.

A továbbiakban a találmány részletes leírása következik egy

-6kiviteli példa alapján, rajzzal szemléltetve.

Az 1. ábra a becsült féknyomás időbeli lefolyásának példáját mutatja, a szelepállások függvényében; a

2. ábra a jobb és bal oldali járműkerék között megengedett különbségi nyomás időbeli lefolyását szemlélteti; a

3. ábra két kerék féknyomásainak időbeli lefolyását mutatja blokolásvédett fékezés közben, hatásos eltérítőnyomatékkorlátozásnál; a

4. ábra a blokkolásvédett fékberendezésnek a eltérítőnyomaték-korlátozáshoz alkalmazott egységei kiviteli példájának tömbvázlatát szemlélteti.

Az 1. ábra alapján leírásra kerül, hogyan történik a lehetséges szelepállásoknak megfelelő fizikai érték megállapítása, amely jó közelítéssel a megfelelő fékhengerekben uralkodó féknyomást reprezentálja. A légtelenítés, nyomás tartás ill. levegő be lehetséges szelepállásokat az Ε, H 111. B betűk jelölik. Ezekhez az alábbi logikai szintek ill. számértékek vannak rendelve: E=0; Η = 1 és B = 2. Amíg a szelep a nyomás tartás helyzetben van, a féknyomás állandó. Ha a szelep a levegő be helyzetben van, akkor a megfelelő fékhengerben lévő nyomás nemlineáris függvény szerint növekszik, amely matematikailag egy e-függvény (P_m__v * e ), ahol ezen e-függvény paraméterei a fékberendezés konfigurációja, például a vezetékkeresztmetszetek, a szelepkeresztmetszetek, a fékhenger-térfogat stb. alapján megállapíthatók. E paraméterek és a berendezést tápláló nyomólégforrás nyomásának ismeretében a szelep nyitási idejéből megállapítható az ezen nyitási idő alatt lezajló nyomásváltozás. Ugyanez vonatkozik a légtelenítésre is, amelynél a fékhengerben uralkodó nyomás szintén egy e-függvény szerint

-7eslk.

Ilyen módon tehát a különböző szelepállapotok (légtelenítés, tartás és levegő be) Időtartamából igen pontosan megállapítható a féknyomás menete, a nyomás közvetlen mérése nélkül is. Az így megállapított féknyomás neve fiktív féknyomás, amely a szabályozás tényleges értékeként kerül felhasználásra.

Az első kerekek fiktív féknyomásainak különbsége a létező eltérítőnyomaték mértékét képviseli. Mivel a eltérítőnyomaték korlátozása csak ezen különbség figyelembevételével történik, a fiktív nyomásoknak nem kell szükségszerűen megegyezniük a pontos, valóságos fékhengernyomásokkal. Az eltérítőnyomaték-korlátozás arra a kerékre hat, amelyik a jó tapadási értéken található, míg a rossz tapadási értéken lévő kereket a eltérítőnyomatékkorlátozás nem befolyásolja. A szabályozás inkább egyedileg, a fékberendezés blokkolásvédő részének adatai alapján történik.

A 2. ábra az első kerekek fiktív nyomásainak a szabályozás által megengedett különbségét mutatja, annak időbeli változásával. Célszerűnek bizonyult ennek során egy lépcsőfüggvény, amely a maximális értéken végződik. Más görbék azonban szintén elképzelhetőek. A blokkolásvédő szabályozás kezdetén a fiktív nyomások megengedett különbsége 0-ban van megszabva, hogy a vezető ne kapjon ütést vezetés közben. Ez a megengedett különbség a 2. ábra szerinti lépcsőfüggvénynél lineárisan növekszik, ahol ezen lépcsőfüggvény meredeksége úgy van megválasztva, hogy a vezetőnek elég ideje marad az ellenkormányozásra. A lépcsőfüggvény azután határértékbe torkollik, amely az első kerekek fiktív nyomásainak maximálisan megengedett különbségét írja le. A függvény nullapontja az ABS-funkcló kezdetén van.

• ·· ···· ti ♦ · ·· · · · · · · • ··· · · ·· • · · · · · · • · · ·· · ·♦· · ·*

A ^pjó alap ~ ^prossz ^{+ δΡ} képlet szerint kiszámítható a jó tapadási értéken lévő kerék nyomásának pillanatnyi alapértéke. Az ezen kerék fiktív nyomásával való összehasonlítás megadja a kiadandó szelepbeállítást. Az állandó levegőmozgás (be/ki) megakadályozására még egy tűréstartomány definiálására kerül sor, amely a 2. ábrán szaggatott vonallal látható. Ebből a szabályozás számára a 3. ábrán is szemléltetett alábbi összefüggések adódnak:

1. eset: P_{jó alap} > P_{jő fiktív} + tűréstartomány =>

légtelenítés

2. eset: P_{jő alap} < P_{jó fiktív} + tűréstartomány és ^Pjó alap ^{> P}jó fiktív ^{-> tartas}

3. eset: P_{JÓ alap} < P_{jő fiktív} => levegő ki.

A 3. ábrán az is látható, hogyan növekszik lassan a megengedett nyomáskülönbség a jó tapadási értéken lévő kerék és a rossz tapadási értéken lévő kerék között.

Ha a bal és a jobb oldali kerék tapadási értékei viszonylag közel vannak egymáshoz és a jó tapadási értéken lévő kerék szabályozására csak a eltérítőnyomaték-korlátozási függvény alapján ·· ···· ·« ·· ♦ · · 4 4 4 · 4 • ··· · · ·· • 4 4 4 4 4 4

444 44 4 44*4 4 «

-9kerül sor, amely , mint Ismeretes, a jó tapadási értéken lévő kerék féknyomását a rossz tapadási értéken lévő kerékre vonatkoztatja, akkor a jó tapadási értéken lévő kerék féknyomása olyan naggyá válhatna, hogy fellépne a jó tapadási értéken lévő kerék blokkolása. Ennek megakadályozására az eltérítőnyomatékot létrehozó szelepállás összehasonlításra kerül a blokkolásvédő szabályozás vezérlőparancsaival, ahol azon, a blokkolásvédő funkciótól származó parancsok, amelyek megtiltják a további nyomásnövekedést, azaz a nyomás tartása és légtelenítés parancsok elsőbbséget élveznek a eltérítőnyomaték-korlátozás parancsaival szemben.

A 4. ábra a eltérítőnyomaték-korlátozáshoz alkalmazott komponensek tömbvázlatát mutatja. Az 1. blokknak itt az a funkciója, hogy a szelepállásokból jeleket állítson elő a felügyelt kerekek fiktív nyomásai számára. A 2. blokk a lépcsőfüggvényt 111. a megengedett féknyomások függvényét állítja elő. A 3. blokk megállapítja, a két kerék melyike rendelkezik a nagyobb és a kisebb nyomással, és meghatározza ezen vizsgálat és a blokkolásvédő funkció követelményeinek alapján, a 2. blokk kimeneti jeleinek figyelembevételével a két kerék szelepállásait.

A 4. blokk egy 4 bemenetére olyan jel kerül, amely az első szelep pillanatnyi helyzetét adja meg. Ez a jel három állapotot vehet fel, ezek a 0, a levegő be, az 1, tartása és 2, a légtelenítés. Ezen jelek két 5 és 6 különféle a nyomás kivonókra jutnak, ahol azok a 2 ill. 0 állandó értékekből kivonásra kerülnek. Az 5 és 6 kivonók kimeneti jelei dón, hogy az invertált jel a 0 vagy 1 invertálődnak, olymóállapotot veheti fel.

Ha a szelep állása légtelenítés (2 érték), akkor az 5 kivonó kimeneti jele 0, így az invertált jel értéke 1. Amennyiben • ·· ···· ·· ·« ·· · · * · · · • ··· · · ·· • · · · · · · »»· ·· · ···· ··

-10viszont a szelepállások jelének értéke 1 vagy 2, akkor a kivonó invertált kimeneti jele 0 lesz. Fordítva, a 6 kivonó invertált kimeneti jele csak akkor 1 értékű, ha az 1. szelep a levegő be (0 érték) helyzetben van. Az 5 és 6 kivonók két invertált kimeneti jele a 7 111. 8 kapuáramkörökbe jut, amelyek csak akkor nyitnak és így átengedik a bemenetükön lévő jelet , ha a kapuvezérlő jelek értéke 1. Ezen 7 és 8 kapuáramkörök itt szorzóként vannak ábrázolva. A 7 és 8 kapuáramkörök további bemenetelre sorban az 1. szelep fiktív nyomásának értéke kerül, amely az előző időütemben került megállapításra. Ha az 1. szelep a légtelenítés helyzetben van, akkor ez a érték kezdőértékként kerül egy 9 függvénygenerátorba , amely ebből a kezdőértékből megállapítja az e-függvény leszálló ágát (1. ábra) és kimenetére olyan δΡ értéket ad ki, amely az utolsó időütemben történt nyomásváltozás, nyomáscsökkenés mértékét jelenti. Analóg módon kerül a 8 kapuáramkör kimeneti jele a 10 függvénygenerátorra, amely növekvő nyomásokra állapítja meg a megfelelő nyomásváltozást. Az időütem végén a két 9 vagy 10 függvénygenerátorok egyike mutathat csak 0-tól eltérő értéket.

Ez a kimeneti jel a 11 összegzőre jut, amelyben a megfelelő δΡ érték előjelhelyesen hozzáadódik az előző időütem P₁ értékéhez.

A 11 összegző kimenetén így olyan jel áll rendelkezésre, amely megfelel az 1. szelep fiktív nyomásának. Ha az 1. szelep a nyomás tartás helyzetben van, akkor mindkét 7 és 8 kapuáramkör kimeneti jele 0 értékű, ezért a 9 és 10 függvénygenerátorok hatástalanok és az előző időütem nyomása új nyomásként átkerül az aktuális időütemhez. Mindkét 9 és 10 függvénygenerátor ezen kívül még megkapja a táp-nyomásforrás ismert P_max maximális nyomásának megfelelő értéket.

··· *♦·· ·· «· • 4 · · * • · ·· • · · « • ·♦·· ·♦

-11Ugyanllyen módon kerül megállapításra a P₂ fiktív nyomás a második szelepre, ahol a megfelelő egységek azonos hivatkozási jellel, de a 2 index-szel vannak jelölve. A két és P₂ fiktív nyomás értékei egyrészt nem ábrázolt puffertárakban kerülnek átmeneti tárolásra és az előző időütem fiktív nyomásértékeinek bemenetelre jutnak. Ezenkívül a 3. blokk bemenetéin is megjelennek.

A 3. blokkban először kiszámításra kerül, hogy a két kerék melyike mutatja az alacsonyabb és melyike a magasabb fiktív nyomást. Ehhez a P^ és P₂ két fiktív nyomás értéke a 12 maximális-érték áramkörre és a 13 minimális-érték áramkörre kerül. A maximális-érték áramkör kimenetén két bemeneti jele nagyobbikának értékét adja meg, vagyis amelyik a két P^ és P₂ nyomások közül a nagyobbnak (P^g^) felel meg. Ennek megfelelően a minimális-érték áramkör kimenetén két bemeneti jele közül az alacsonyabb értéket adja meg , tehát a P_low alacsonyabb nyomás értékét. A 14 és 15 kivonók azt ellenőrzik, hogy melyik kerék mutatja a nagyobb nyomást. Ehhez kiszámítják a P^g^ mínusz P^ és P^igh ^mi^{nusz P}2 különbségeket és megállapítják a különbségi érték előjelét. A 14 kivonó kimenetén ezután akkor van 1 érték, ha az 1. kerék mutat alacsonyabb nyomást és akkor 0 érték, ha ezen keréknél van nagyobb nyomás. Ennek megfelelően a 2 kivonó kimenetén akkor van 1 érték, ha a 2. kerék kisebb nyomású és 0 érték, ha a 2. kerék nagyobb nyomású.

A további 16 kivonó a két P^ és P₂ ill. P^g^ és Pj_ow nyomá^{sok p}tény különbségi értéket állapítja meg. Ez a különbségi érték kerül a 2. blokkba.

A 2. blokk szabja meg az eltérítőnyomaték-korlátozás számára megengedett különbségi nyomás időbeli lefolyásának függvényét. A • ·4· ·· ··· • * · · * • · ·· • · · · · · · • · » ·· · « · « · · »

4. ábrán a 2. ábra szerinti lépcsőfüggvényes kiviteli példa látható. Ez a 5P_alap lépcsőfüggvény akkor növekedhet meg, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

1. A blokkolásvédelem aktiválódott;

2. az eltérítőnyomaték-korlátozás az előző időütemben hatásos volt;

3. a 6P_max maximálisam megengedett különbségi nyomás még nincs elérve.

A 4. ábra szerinti tömbvázlaton ezek a funkciók az alábbiak szerint realizálódnak:

A 17 komparátor ellenőrzi, hogy a δΡ__„ maximálisan megenge dett különbséginyomás-érték nagyobb-e, különbséglnyomás-érték. Ha ez így van, mint a 6P_alap aktuális akkor az 1 érték kerül kiadásra, amely kinyitja a 18 kapuáramkört, amely itt is szorzóként látható. A kapuáramkör ezután átengedi a 5P inkrementáló értéket, amellyel a lépcsőfüggvénynek a következő időütemben növekednie kell. Ezt az értéket a további 19 kapuáramkör is átengedi, ha annak vezérlőbemenetén olyan jel (logikai 1) van, amely azt mutatja, hogy az előző ütemben az eltérítőnyomáskorlátozás aktív volt (ez a jel, mint mutatja, a ill. 33 komparátoroktól származik.

ezután az inkrementálási érték az előző időütem adódik, megadva

Ezt az értéket így a 5P_alap különbségi még egy 21 kapuáramkör nyomás ^palap értékéhez új alapértékét.

is továbbengedi, ha a blokkolásvédelem aktiválása megtörtént.

A 5P_alap megengedett különbségi nyomás aktuális értékét a 22 komparátor hasonlítja össze a δΡ^ fiktív különbségi nyomásértékkel, ahol a komparátor kimenete a 0 és 1 érté keket veheti fel. Ha a 5P_alap mínusz SP.^ különbség negatív,

-13akkor a 22 komparátor kimenetén 0 érték, ha pozitív, akkor 1 érték jelenik meg.

A szelepek túl gyakori kapcsolásának elkerülésére a lépcsőfüggvényre még egy tűréstartomány van szuperponálva.

tűréstartomány szélességét meghatározó értékhez a 23

Az ezen összegző a komparátor, ^Palap aktuális alapértéket adja hozzá, majd a 24 amely a 22 komparátorhoz hasonlóan épül fel, kiszámítja a ^5Ptény - (6P_alap + TOL) különbség előjelét, ahola TOL érték a tűréstartomány szélességét jelenti. Ha ez a különbség negatív, akkor a komparátor kimeneti jele 0; ha pozitív, akkor a 24 komparátor kimeneti értéke 1.

A 22 és 24 komparátorok utáni kapcsolás megszabja, melyik szelepállás igényel eltérítőnyomaték-korlátozást. Ehhez az ábra a három 25, 26 és 28 szorzót tartalmazza, ahol az ábrázolás csak a könnyebb megértést szolgálja és a gyakorlatban a 25 szorzó azonnal elhagyható. A 25 szorzó ugyanis bemenetén a 0 állandó értéket kapja, így kimenete a 22 komparátor kimenetétől függetlenül mindig 0 a levegő be igény számára.

A 26 szorzó bemenetén a 2 konstans van (a légtelenítés számára), így kimenetén a 24 komparátor kimenetének értékétől függően 0 vagy 2 jelenhet meg.

A 22 és 24 komparátorok kimeneti jele további invertálás után a 27 ÉS-kapuban logikai kapcsolatba kerülnek. Ezen 27 ÉSkapu kimenete akkor 1, ha a Ρ^_ηγ fiktív különbségi nyomás a tűréstartományon belül van. Ha viszont az a tűréstartományon kívülre esik, akkor a 27 ÉS-kapu kimenetén 0 található. A 27 ÉS-kapu kimenetét a 28 szorzó az 1 konstanssal szorozza, így a 28 szorzó kimenete 0 vagy 1 lehet. A 25, 26 és 28 szorzók három kimenete a 29 maximális-érték áramkörre kerül, amely • ·< ···· ·· »>

·« · *«··« • ··· · · • · · · · · w ·♦· ·· * · · ·€ · ♦ kiválasztja három bemeneti értéke közül a legnagyobbat, majd kiadja kimenetén. A 0, 1 és 2 értékek kiválasztott hozzárendelése esetén tehát ez azt jelenti, hogy a légtelenítés folyamatnak elsőbbsége van a tartás és a levegő be előtt és hogy a tartás elsőbbséggel rendelkezik a levegő be előtt.

A szelepállításra vonatkozó, a lépcsőfüggvénytől (2. blokk) származó követelmény ezután a 3. blokkba kerül, amely ezt a követelményt annak a szelepnek adja át, amely a nagyobb nyomást mutatja. Ehhez a 29 maximális-érték áramkör kimeneti jele két 30 és 31 kapuáramkörre jut, amelynek vezérlőbemenetei a 14 és 15 komparátorok kimeneteivel vannak összekötve. Mivel a 30 és 31 kapuáramkörök vezérlőbemenetei invertálóak, a 30 kapuáramkör a lépcsőfüggvénytől származó, a szelepállításra vonatkozó követelményjelet akkor engedi át az 1. szelephez, ha a két első kerék közül az 1. kerék mutatja a nagyobb nyomást. Ennek megfelelően a 31 kapuáramkör akkor engedi át a követelmény]elet a 2. szelephez, ha az mutatja a kettő közül a nagyobb nyomást.

Annak megakadályozására, hogy az eltérítőnyomaték-korlátozás lépcsőfüggvénye miatt a jobb tapadási értéken lévő kerék blokkolódjon, a 30 és 31 kapuáramkörökből származó, a szelepállásokra vonatkozó követelményjelek a 32 és 33 komparátorokban még összehasonlításra kerülnek azokkal a szelepállításokra vonatkozó követelmény]elekkel, amelyek amelyek a blokkolásvédő szabályozástól származnak. Ezek a 32 és 33 komparátorok itt elvileg szintén maximális-érték áramkörök, amelyek két bemeneti jelük közül a nagyobbikat kiadják kimenetűkre. Ha tehát például a blokkolásvédő funkció légtelenítést (érték: 2) követel, miközben az eltérítőnyomaték-korlátozás tartást vagy levegő be-t követel, akkor mindig a légtelenítésnek van elsőbbsége. Hasonló

-154 «« *··· ·« >· ·· * · · · · ♦ • ··· · · • · · · · · ♦ • · 4 ·· 9 ♦ » Μ ·· érvényes a blokkolásvédő funkció tartás követelményére, az eltérítőnyomaték-korlátozás légtelenítés követelményével összehasonlítva .

A 32 és 33 komparátorok kimeneti jelei a 34 és 35 összegzőkre kerülnek, amelyek kimeneti jelei az 1. ill. 2. kerék számára a szelepeket vezérlik. A 34 ill. 35 összegzők egyéb bemenetelre a 36 ill. 37 kapuáramkörök kimenetei vannak kapcsolva, amelyeket a 14 ill. 15 komparátorok kimeneti jelei vezérelnek. Azon kerék, amelynek fékhengere a kisebb nyomást mutatja, kinyitja a két 36 vagy 37 kapuáramkörök egyikét, így a blokkolásvédő szabályozó körből származó, a szelepállításra vonatkozó követelményjel átjut a megfelelő 34 vagy 35 összegzőre. Ezzel biztosított tehát az, hogy a rosszabb . tapadási értéken lévő kerék, amelynek csekélyebb a fékhengernyomása, a blokkolásvédő funkció által kerül szabályozásra, míg a másik kereket az eltérítőnyomaték-korlátozás szabályozza, azzal a megkötéssel, hogy erre a kerékre nézve is, bizonyos üzemi körülmények között, amelyeket a 32 és 33 komparátorok határoznak meg, a blokkolásvédő funkciónak van elsőbbsége.

Claims (8)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Blokkolásvédett fékberendezés eltérítőnyomaték-korlátozással, ahol a bal- és jobboldali első kerekek kerékfékhengerei féknyomásainak különbsége előre megadott maximális értékre (5P___V) van korlátozva, azzaljellemezve, hogy egy első függvénygenerátort (1) tartalmaz, amelynek bemenetére olyan jel (0, 1, 2) kerül, amely a felügyelt kerékfékhengert vezérlő szelepek helyzetét képviseli, ahol a függvénygenerátor (1) ezen jel előre megadott függvény szerinti időbeli lefutásából előállítja az egyes kerékfékhengerek féknyomásának megfelelő kimeneti jeleket (P|, P₂)·
2. 2. Az 1. igénypont szerinti blokkolásvédett fékberendezés, a zzal jellemezve, hogy az első függvénygenerátor (1) előre megadott függvénye e-függvény.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti blokkolásvédett fékbe- rendezés, azzal jellemezve, hogy az első függvéhygenerátor (1) kimeneti jelei egy kiválasztó áramkörre (3) kerülnek, amely megállapítja, a két felügyelt kerék melyike van nagyobb (P^^g^) és melyike kisebb (Pj_ow) féknyomással terhelve, valamint megállapítja a nagyobb és a kisebb féknyomás közötti különbségi értéket (^ŐPtény^' ^{ez a} különbségi érték egy második függvénygenerátorra (2) jut, amely egy további előre megadott függvény szerint meghatározza a kerékfékhengerekben fellépő féknyomások megengedett értékét, ahol a kiválasztó áramkör (3) a második függvénygenerátor (2) kimeneti jelét csak azon kerék szelepjéhez engedi át, amelyik a két féknyomás nagyobbikét mutatja.
4. 4. A 3. igénypont szerinti blokkolásvédett fékberendezés, a zzal jellemezve, hogy a második függvénygenerátor (2) ·· ···· ·· ·· • · · · · · ··· · 9··

   9 ♦ · · 99

   9 99 9 999··9

   -17olyan jelet (^5p _ai_ap) állít elő, amely a féknyomások megengedett különbségét fejezi ki, ahol a második függvénygenerátor (2) előre megadott függvénye egy időben növekvő lépcsőfüggvény, amely állandó maximumba (δΡ__„) torkollik.
5. 5. A 4. igénypont szerinti blokkolásvédett fékberendezés, a zzal jellemezve, hogy a második függvénygenerátor (2) olyan berendezéseket (21) tartalmaz, amelyek a második függvénygenerátort (2) csak akkor aktiválják, ha a fékberendezés blokkolásvédő funkciója aktív.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti blokkolásvédett fékberendezés, a zzal jellemezve, hogy a második függvénygenerátor lépcsőfüggvénye a 0 értéknél kezdődik és hogy olyan berendezéseket (17 -21) tartalmaz, amelyek a lépcsőfüggvény növekedését csak akkor engedélyezik, ha

   a) a maximálisan megengedett különbségi nyomás (δΡ___ν) még nincs elérve és

   b) az eltérítőnyomaték-korlátozó függvény az előző időütemben aktív volt.
7. 7. A 6. igénypont szerinti blokkolásvédett fékberendezés, a zzzal jellemezve, hogy a második függvénygenerátor járulékosan olyan berendezéseket (22 - 29) tartalmaz, amelyek a tényleges különbségi nyomást (5P_tény) összehasonlítják a megengedett különbségi nyomással (^P _a^_ap) és amelyek a továbbiakban ellenőrzik, hogy az összehasonlítási érték előre megadott tűréssávon belül van-e, ahol ennek függvényében vezérlőjelet állítanak elő az eltérítőnyomaték-korlátozó függvény által működtetendő szelep számára.
8. 8. A 6. igénypont szerinti blokkolásvédett fékberendezés, a zzal jellemezve, hogy az eltérítőnyomaték-korlátozó

   -18függvény által működtetendő szelep vezérlőjele egy összehasonlítóban (32, 33) egy, a blokkolásvédő függvénytől származó szelepvezérlő jellel kerül összehasonlításra, ahol ezen összehasonlítástól függően egy, a blokkolásvédő függvénytől érkező légtelenítés vagy nyomáscsökkentés jel mindig előnyt élvez az eltérítőnyomaték-korlátozó függvénytől származó jelekkel szemben és ahol a blokkolásvédő függvénytől származó nyomástartásra vonatkozó szelepvezérlő jel előnyt élvez az eltérítőnyomaték-korlátozó függvénytől származó, levegő be 111. nyomásnövelés értelmű jellel szemben.