HUE034201T2 - Eljárás érintkezõ egység elõállítására és érintkezõ egység - Google Patents

Description

ElUlâHÂ EM1MTK1EÔ .II0TSÉÖ KLÔÂLLiTÂSâRâ ÊS ÉMMTKBkÔ ewici A találmány érintkező egység, különösen kefeegység előállítására szolgáló élj a rásra vonatkozik, amelynél as érintkező egy ségne k legalá fob egy érintkező darabja, legalább egy csatlakozó vezetéke; valamint, legalább egy gutnirugalmassági tulty dón Ságokkal rendelkezi csillapító eleme van. ahol a csillapítóé lem kialakításához az érintkező darab felületében egy bemélyedést fcéssdtünk, majd a bemélyedést rugalmasan mepmlMithaté, illetve kikcményithető kióntőnmsszával legalább részben kitöltjük.

Ilyen jellegű érintkező egységek, illetve keíeegységek régóta ismeretesek, és egy elektromos motor kommutátorának, Illetve csiazépprigének az Irintkegtetisibez használatosak,: Egy érintkező darab lényegében grafitból áll, ^melyhez elektródanyagként különféle adalékanyagok vannak hozzákeverve;, ahol égy éSáffákoző: vezetik Illzeként van kiképezve, és az érintkező darabon, yggy dnrábbap van elektromos energia átadásához, illetve továbbításához rögzítve, Az érintkező darab továbbá egy érintkező oldalával az elektromos motor kommutátorán vagy vsüszógyürüjén lékelik fel, mlmelett a kounnmátor vagy a esuszogyürü forgása i<n< n a, emu keen darab c» udas következtében kopik, illetve elhasználódik. Az érintkező darab kopását az úgynevezett keíeszíkrázás mértékadóan befolyásolhatja. A kefeszikrázásnak mások közölt az érintkező damp elektrődámnymgánák elgizőlgése* valamint a kommutátor a további kopásit megnövelő iHêrdesedése lehet a Mvetke^mèïîvæ. A nem kívánatos kefeszlktárást példánl az èlûkÈmmm motor rirkoöaea, vagy a, kotatatttátörnak, illetve cs-úsvögyörmmk a pontos koraiaktól való eltérésé! okökhatj&amp;k. Araiak érdekében, hogy egy érintkező: darabnak as: ésetléges: rezgéseit;, illetve; lengéséit esil!a|ntsák, és ezáltal a: ketoszlkrâMsi: kikí!sg5bö||k:í: as:erintkezi darabokat rendszerint csillapító elemekkel látják pi; A csillapító elemeket egy érintkeztél# egység érőnkévé darabjára: utólag l'agasálpk fel, amely érinlkestotö egységet egy integrált pártost eljárással állítják ebi ; Bgy ériaikéatetó: egység gyártása,; kiindulva,, egy ërintkezteto darab: télkéss; tagjából, iiétve: egy grafitaiiyagd préséit aiáktestbil egy gyártókén trnmban történik,: ahol m érintksztetó darabrnverstagot, illetve -testei először egy csatlakozó vezeték, és adott esetben egy megszakitoszerkezet, illetve egy szenzorélem felvételében előirányzott furatokkal látják el. Bét követőén a csatlakozó vezetéket a fdratfea bélyeélk, és a, csatlakozó vezeték és a furatfai! közötti térbe: föltdanyaigot, úgynevezett psőrnöszölö vág}? totnítiport töltenek, mimellett a tótoltéport: egy betöltési ptürélet során egy, a csatlakozó vezetéket körülvevő, egy tömörítő, illetve esömöszölő mozgást végrehajtó csövecske segítségével rögzítik. Lezárásképpen á tömitö, illetve tömöntó: port lémraudö a: csatlakozó vezeték és az: érintkező s. darab közötti furatnyilást folyékony fedöma.sÄval.;zä*|lik' !&amp; „á-MMő «38SÄ; egy betápláló: csövecske segitségevel adagolt midőn juttatják be, és az a fsaélakozö vezeték és ep érmtkezö: daratofeluliet: között felyádékmoniszkusst alakít ki, map kíkeminyedlk> Egy esillapiti elem, üteme egy csillapító gumi, valamire, egy, a csillapító etemet adott esetben kiegészítő lefedd Imminya Atetfeitit Mragasztása csak az integrált gyártási műve te tét követően egy teilöe yégyehpíöfct;;^ lépéaőm történik, A csillapító elemmel, illetve; m- annak elhelyezésével kapesdlatps költségek egy csillapító elem nélküli eriiTikeeiető egység költségeihez viszonyítva viszonylag magasak.

Az 111 2,866,11.2 sz, iratból két csatlakosó vezetékes érintkező darab Ismerhető meg, ahol a csatlakozó vezetékeket epaegy furat fogadja be, és fohöányaggái vandák arnkhaa rlgakve. A furatok egy továbM bemőlyitéssei. Illetve hesűllyésztéssel vannak ellátva, amely kiöntőmasszavaí van kitöltve, A kiöntőmassza kikeményedését követően ez csillapító elemként szolgál az Ide tartozó csatlakozó vezeték keresztirányű mozgásának a csillapításához. A. DK Iáid &amp;T4 sz, iratban úgyartesak egy csülapitö elemmel rendelkező énntkezö darabot írnak le, ahol az érintkező darabban egy heméivedéseket tartalmazó hosszirányú horony van kialakítva, amelyekbe a nékik megfelelően kiniakitoit esillaplto elem héieffézheiöj és alakmrdan rögzlthőtő.

Az EP 0 721 311 A2 egy megszakitőszerkezet kisíakitisára., illetve egy előfeszített lekapcsoló karmantyúra és egy szenzorelemre, iiletve: egy érintkező dárabhánMyő;pMdő-Mií#3tm, illeme luzére vonatkozik.

Az FR 2 102 627 sz, iratból olyan érintkező darab ismerhető meg, amelynél egy, az érintkező darabban rögzített lítzét egy körgyűrikénl kialakított bemélyedés vesz körül. lasohlökeppen ésiííapítő etemmel ellátott; érintkező darab a 10¾¾ a OIS 30 29 041 Al-nek, ahol a csillapító elem sziÜkorteancsakböí van, és gyűrűként van agy, as érintkező darabból kinyúló IItee kilépési vége körül rögzítve. A csillapító elem itt is Mtee ágyazására szolgái.

Az US 40? 5524 sz. Iratban égy, as L igénypont tárgyi köre szerinti eljárást. írnak le. Ezért a találmány feladata, hop egy érintkező egység, illetve egy érintkező darab előállítására, szolgáló olyan ©íjárast javasolpo, amely egy csillapitani tulajdonságokkal rendelkező érintkező egység ;költségrálbrditá$ szempontjából kedvező előállítását teszi lehetővé, %t a. feladatot egy, az 1. igénypont mndelkeso, egy

Irioékéző egység előállítására:: szolgáló eljárással, valamint a 18* Igénypont jellemzőit tartalmazó érintkező: ességgel oldottuk; meg, A találmány szerinti, egy, az L Igénypont szerinti jellemzőkkel rendelkező érintkező egység, különösen kefeegység előállítására szolgáló eljárás során, ahol az érintkező egységnek legalább egy érintkező darabja, legalább egy csatlakozó vezetéke és legalább egy csillapító eleme van, a csillapító elem kialakításához bemélyedést készítünk m érintkező darab egy felületében, majd ezt kővetően a. bemélyedést egy rugalmasan ç megszilárdítható kiöntőmasszával legalább részben megtöltjük. Ä kióntömassza a bemélyedésbe töltését követően lényegében megszilárdul, és gumimgaimasságí tulajdonságokkal rendelkező csiüapitö elemei alakít ki. A találmány szerinti eljárás: lehetővé teszi a, esilapítő étem kialakításának az integrálását, illetve beépítését az egy érintkező egység hagyományos előállítási: eljárásába, anélkül, hogy ehhez szükség lenne » érthtkezi egység, illáivá: egy előregyártón csillapító elem lefkölMMI kezelésének: á bévönás|.ras amelyet &amp;z érintkező egysege« alkalmazni, illetve el helyezni kei, Ezzel szemben a csillapító elem az érintkező egység előállításával, összefüggésben van kialakítva; kvázi egy immanens közbenső termik eljárását jelenti.

Ebből következően közvetlen költségmeitakarltis jelentezík eiyrészf az iÍ#%'eíiépí^á§ré^a,já^Íőka%Mltól^®ártö^«dt^s^:^ötó'%tóte«#: válása következne ben..: M eljárás egy előnyős tövábbíejlesztése a Itóvetkesö eljárási lépéseket tartalmazza; ~ legalább két bemélyedés kialakítása az érintkező darabbarg - a esatiakoző vezeték elrendezése : egy első bémélyedésheru *· az első bemélyedés megtöltése föltöanymigal; ~ íedőroassza .felvitele a töltőanyagra; -- kiöntőmassza bevitele egy második bemélyedésbe., és a csillapító elem klalaMtása a kíőntömassza megszilárdulása, révén. A fenti eljárási lépések lehetővé teszik egy csillapító ©fern kialakításai egy érintkező egység: integrált gyártási műveletének á keretében, miáltal: a esliapítö elemes érintkező egység előállítási költsége! a. technika állásából ismert eljáráshoz viszonyítva lényegesen csökkenthetők. Különösen az érintkező darabban legalább két bemélyedés kialakítása révén egy első bemélyedés, mint m. Ismert gyártást eljárásnál, m. csatlakozó vezetek elhelyezésére és rögzítésére szolgálhat, vagyis e célra itt is rendéikezesm álh Egy második, kíegészitő bemélyedés egy· klönfőmasszÉvái tölthető meg, és a kíontömas^m a betöltést kővetően lényefplhmx megszilárdűh is iiarmmgätoass^l tulajdonságokkal rend elkelő csillapító elemet képezhet. Antennytben ai kiőntömassza bevitele a második bemélyedésbe ngymMkköf, vagy köm?etl©nöl: azntáö történik, bogy a íédomasszát felvittük a tőltnauyagra, a csillapító elem kialakítása egy mimkamüveletben, illetve egy rnunkahelyzeiben. lehetséges egy integrált gyártási centrumon beiül.

Ugyancsak különösen előnyősnek mutatkozik, ha a bemélyedéseket egy munkalépésben készítjük el így a bemélyedések egyidejűleg, vagy közvetlenül egymást követően,: egy any ageliavnlitási gyártási eljárással, mint például fúrással, marással, csiszolással stb, alakíthatók ki, egy mimkalapésben:l Illetve a gyártócentrum egy megmunkálási elrendezésében. Különösen előnyüknek bizonyul az is, hogy az érintkező darabban legalább egy további bemélyedést alaMtimk ki. A további bemélyedés kialakítása egyszerűen integrál ható, beiktatható a gyáttísi élát'ásbá, mimellett a további bernélyedés m;. éiíntkezo darabban egy Megeszi tő szenzdfelem, eaailáknzőí vezeték vagy más szerkezetek és elemek befogadására szolgálhat.

Az eljárás egy kilönősen előnyős foganatosítás! toődp:: szerint egy bemélyedésben á: Mőntömassaa betökése előtt egy rnegszakttö helyezhetünk el. Egy megszakítd szerkezet egy krltfaáérintkező darab-kopás elérése előtt az érintkező darabot egy kommutátortól vagy csúszőgyürütői elválaszthatja, és így á kommutátornak vagy nsüszógyüründk: az érintkező egység által, okozott károsodása megeldAÄ Amennyiben a megszakító szerkezet berniivediae számára az érintkező egF kielégítő mélység; van előirányozva, egy, a megszakító szerkezet felett maradó bemélyedés·· égy psiMapito elern kikal&amp;khésa érdekéken kiontömassza tölthető anélkik hogy à eslllápltó elem kialakításához külön bemélyedés késelésére lenne szükség.

Amennyiben két bemélyedésbe töltünk kiőntdmasszáü egyídefüléi; két csillapító elém. alakítható ki. Bt- különösen akkor lehet célszerű, ha az érintkező egység egy nyomoélembez képest van elhelyezve* amely az érintkező darab egy Ihtfefcvo, lllétvé Mfekvésá oldalinak két íelíekvési helyén as érlhikezí darabra nyomóerőt lejt ki m érintkező: egységnek egy kotntnotátorra, Illetve csüssbip'ürü.re történő; Mfekieté®#ioz>

Az §||iifáa. egy löganstosltáe! módja: szerint aa érintkező darahlan egy főrabbi bemélyedés alakithatá ki amelyben egy szenzoreiets: van. elrendezve. Az ériütkeztetö egység így a Myamaifean lévő gyártási művelet keretében ggyfSérüen ellátható egy járulékos szenzoreiemmeL például egy érintkező ifarab kopásinak azészleMséhez.

Az eljárás egy további íoganatosításí média szerint az érintkező darabban egy további bemélyedés alakítható ki, amelyben egy további csatlakozó vezeték helyezhető el. Az érintkező egység így legalább: két csatlakozó vezetékkel rendelkezik, amelyek az érintkező darab különösen biztonságos éríntkeztelését garantálják:. különösen előnyösnek bizonyait, hogy legalább egy bemélyedés íuratként yan kialakítva. Egy íuratátméro különösen egyszerűén igazítható egy csatlakozó vezeték, egy megszakító szerkezet vagy egy szenzorelem átmérőiéhez. Ezenkívül egy furat rendkívül kőitseghatêkonyan és egyszerűen készíthető el,

Amennyiben egy bemélyedést legalább régben körgyűrűként alakítunk ki, a körgyűrűben, illetve a körgyűrű-szakaszokban kiöntőmasszát tölthetünk egy vagy több csillapító elem kialakítása érdekében. Egy, egy kovép" kÓí>gyűmátméröbo2; igazított spirálrugó helyezheti up}m.óelemként az érintkező darabban lévé körgyűrű alakú bemélyedésbe, ahol a spirálrugó előnyős módon íormazáróan van az érintkező elemen pozícionálva.

Az eljárás egy foganatosítás! módja szerint, legalább egy bemélyedés hosszúkás lyukként lehet kialakítva. Egy hosszúkás lyuk különösen előnyösen alakítható M az érintkező darabban fűrészlap, rúd·· vagy tárcsamaró iegltségéveL Egy hosszúkás lyukkal m érintkező egység ielíékvő oldala egy |elüleiének nagy része kihasználható egy viszonylag nagy íélűletű csillapító elem kialakításához. Különösen előnyösnek bizonyult, ha a bemélyedést: körszegmens alakú kérésztmetszettel képeztük ki. így darab Ielfekvő oldalának egy hossztengelye mentén, vagy égy kereszttengely irányában yiakiihafö M,.: ahol a bemélyedés egy fenékfelületén hordjuk fel részlegesén a kiöntömasszát» A kiontomassza megfelelő viszkozitása és kohéziója esetén ezen túlmenőén a kiőntőmassza egy oldalsó kilépése a bemélyedésbő! meggátolható, és a kiőntőmassza. azután mintegy cseppként egy csillapító flemm# szhámltható, illetve szilárdulhat meg. A bemélyedés : körszegmens alakú keresztmetszete egy nyomőelem, például egy nyomőujj különlegesen biztonságos felvételét teheti Iehetőy|,

Amennyiben a fedomasszái és a kiörttőmasszát egy munkalépésben alkalmazzuk, például küíöniele alkalmazási eszközök segítségévek amelyek az érmtkezô darabhoz viszonyítva vannak pozícionálva, ex egység különösen nagy iddmegtakazMssál ét egy gyánóközpont tÄ|: kiegisziny iSÀfoziliàeây^^^ M Mömümassza. vmzkQ'sêMmm.^k kebáziótának a ikilfoszaalásáy'ái. egy kiöntomassza -mennybég a henfetyedéshe tölthető, oly módon, hogy az érin tkozö massza, az érintkező darab egy lel fekvő oldalán tűim kitetted. Az azután a naegszlláí^uláa .révén kialakult, csillapító elem Is túlnyúlik, a íeifekvó oldalon. Egy érintkezik ősszepárositás a csillapító elem és egy nyomielem között igy különösén egyszerűen kialakítható.

Amennyiben. a klöntimpsszát egy esllapitő elemmé szilárdztlása élőn felieké# elemmel látjuk el, az érintkező egység járulékosan egy Mfekvö elemmel álóMiiláto kg anélkül, hogy éhhez külön munkalépéséé:, például a Mfekvő elem ragasztására lenne szükség- A Mfekvö élem lényegiben az Irintkezi darabot legalább résÉmnátfedheti, és a íeliékvö elem és az érintkező darab között hézag marad, amelyet legalább részben kitölt a kiőntő massza, Illetve a csillapító elem.

Az eljárás egy foganatosító si módja szerint íedőmasszakérá kion töm assza alkalmazható. Ezáltal a fedőmassza, felhordásának a munkalépése elmaradhat, ami a gyártási ráfordítást tovább csökkenti. A kiőntámassza töld; be ebben az esetben a fodötnassmfc

Egy további loganatositásí mód szerint kíöntömasszaként szilikon alkalmazható. Szilikon a szükséges yiMkozitásmi.át ÄnnyitÖ#n&amp; kedvező költséggel állhat réndelkézestéi A sziikon megszilárdulása továbbá ..magától megtörténhet;, azonban a sziliem mégis kielégítően rngáknas maradhat ahhöZj hegy' csillapító elemként működjék* A 18. igénypont jellemzőjével rendelkező találmány szerinti érintkező eipregnek, különösen érlntkezökeiinei legalább egy érintkező^ darabja, legalább egy Csatlakozó vezetéke, |e legalább egy, gumirugaJmas ttütjionsápíkkal rendelkező csillapító eleme vnn. ahol a esi 1 lapító élőm kMláMtásihoz az éünrkező darab égy felületeben égy bemélyedés «ab kiképezve, és a bemélyedés egy rugalmasan megszilárdított kiömömasszával van legalább részlegesen megtöltve. Egy ily módon kialakított érintkező egység ennek előállításit különösen egyszerűen és a költségek vonatkozásában kedvezően teszi lehetővé, mivel a csillapító elemet nem külön kell felragasztani.

Az érintkező egység egy előnyös kiviteli alakiéinál az érintkező darabban legalább két bemélyedés tteklthatb M# ahol azután a csatlakozó vezeték: egy első bemélyedésben leket elrendezve;, az első: bemélyedés: Mtöanyággal tölthető meg, a töltőanyagra egy fedőmassza hordható lel, és egy második:: hetnélyedésbe a csillapító elem kialakítása érdekében kiöntömassza tölthető és szilárdulhat meg. Így az érintkező egység egy integrált gyártása keretében, egy járulékos bemélyedés kiáiákítása. egy" kiőntőmaeezának a bemélyedésbe tökise, mlaínint annak az érintkezési darabon bekövetkező megszilárdulása fé'vém rendkívül éfpézérüen állítható elő.

Az érintkező egység egy különösen előnyös kiviteli alakjánál az -első és á második bemélyedés közös középtengelyen lehet elrendezve. Így mindkét bemélyedés egy munkamenetben egyszerien készíthető eh mivel a bemélyedésak pozicionálásai m érintkező darnbop lénpsgesêP mm lük :e! egymástól, A kmkl alak AiF továbbfckísaí.éís'e szennt az első és a második foemélyedée loneenKlkuSáü lehet elrendezve, Így mind kél bemélyedés epedén. «mtetftteMbüi^ például KnéK&amp;k illetve egy csapná süllyesztő femájáhan. alkalmazott morÉval: bemirnkilhati :m érintkező darabba. Egy első alsó bemélyedés, amely egy második felső bemélyedéshez yiazcrnyltvá kisebb átmérőjű, igy egy esátlaközö vezeték befbgadàsâra szolgálhat; és a esállákasö vezeték rögzítését; kővetően a második felső bemélyedés kíöntörnasszáva! leltket# meg; Így, a csatlakozó vezetéket körülvevő csillapító elem igy különösen egy szer i módon alakítható kb

Egy kiviteli példa szerint az első bemélyedés az érintkező darab egy oidalfeiüleién,· a második bemélyedés pocii; égy lellekvő oldalán lebet elrendezve. Igy a legkülönfélébb beépítési helyzetekhez igazított érintkező ff^ipk alakíthatók ki. Különösen a csatlakozó vezeték m érintkező darab nlciniMülefén lehet elrendezve, és: Így a második bemélyedés az érintkező darab lélíékvő oldalán a > v Upno dom kmUkUrtSma, iletve dmndezesem szolgálhat. Az érintkező darab Mfekvó oldala. egy ityomőelemméi rendelkező érintkezési párosítást esetleg zavaró vezetékkel nincs áttörve. Különösen előnyösnek bizonyűl,: ha az érín tkezf egység több, illetve számos érintkező darabbal mndelkezikv Az érintkező egység Így oldalMületeken lelragásztött epmással érintkező darabok révén alakítható ki így többrészes érintkező egyséfek kiszifbetőfe, amelyek az ilyen jellegű érintkező egysegeknek a; technika állásából ismert előny5s hatásaival rendelkeznek.

Egy érintkező egység további ölön vő# kiviteli alakiat az l-M- eljárási

Igénfpotyfcokra hivatkozva, kórt jellemz^kből;»ierfeetik':mtg-- A továbbiakba«· a találmányt a esatalt rajzokra hiva tkozássa) ismertetjük közelebbről A rajzokon az I. ábrán egy, a technika alásához tartozó érintkező egység egy első kiviteli alakja boaaztnetozetben látható; a 2. ábrán egy, a technika állásához tartozó érintkező egység egy másik kiviteli alakját tüntettük lei hossznietszsthenj a 3, ábra egy érintkező egység egy harmadik kivitek alakja térbeli rész-nézetben; a á. ábra az érintkező egység harmadik kivitek alakjának egy hosszmetszete; az á. ábrán az érintkező egység egy negyedik kiviteli alakja térbeli rész- nézetben látható; g IS, ábra az érintkeztem egység negyedik kiviteli alakjának a. hosszmetszete; a: 7. ábra egy érintkező egység egy ötödik kiviteli alakjának a térbeli rész-nézete; a 8, ábra az érintkező egység ötödik kiviteli alakjának egy hosszmetszete: a 9, ábrán egy érintkező egység őhV hatodik kiviteli aiakïanak a térnek rész nézetét tűntettük lelj a Ift àfci a» érintkező egység: hátibbik, kiviteli aibkpn&amp;k ©gy hosszmetszete; a 11. ábrán egy érinieező egység egy hetedik kiviteli ajakija látható térbeli rész-nettben; a 12, ábra m érintkező egység hetedik kiviteli a;iak|anak a. hosszmetszete; a hív árira egy érintkező egység nynleadsk kivitek alakjának térbeli részmézei©:;; a 14. ábrán egy érintkező egység nyolcadik kiviteli alakja hosszmetszetben látható; a .1.5. áhrlh egy érintkező egység egy .kilencedik kiviteli alakját: tüntettük lel térbeli rész- nézetben; C !#, ábra az érintkező egység kilencedik kiviteli alakjának a hosszmetszete; á 1,f. ábra egy érintkező egység egy tizedik kiviteli ál&amp;l^ánák á térbeli rész-nézete; a 18. ábra az érintkező egység tizedik kiviteli alakjának; a h o s szme t s ze te ; a .19. ábrán egy érintkező egység ©gy tizenegyedik kivitel térbeli rész- nézetben .látható; a ::20, ihm *s érintkező egfadg: fl»*egywÂ. kiviteli ál&amp;kj&amp;n&amp;k m. ; hosszmetszete; ill. ifeïi érintkező egység fizenkettedik kiviteli alakjának ;&amp;

Imsszœstszete; g: 22. ábra egy éríntlmzö egység egy tíze Aarmadlk kiviteli alakjának a hosszmetszete; a 23. ábra égy érintkező égyséi: iizennögyedik kiv|$#l! alakjának: egy

Imsszmetszetg.

Az 1. ábrán egy, a te*. hmka állásából ismert 10 érintkező egysei láttatő:, amely egy 11. érintkező darabböl, egy 12 essilakozö vezetékből és egy 1$ f§ilî^lt0· ételből ma'MâlâMtvm. A 12 eA&amp;bakéző vezetiknek egy 14 lltzemsgé> illetve pászma vége egy. a. 1.1 érintkező darabbal! 1.5 furatként kialakított bemélyedés be van behelyezve, aha! egy, a 14 litze-vég és egy 17 furat-falazat közöld 1€> gyúrnálakü hézag 18 tömoporral, másszőval csömöszölőporrai van megtöltve,. Ä IS tömőport a betöltés során komprimálták, oly módon, hogy a. i 4 htze-vég nmstmár szilárdan össze van kötve a 11 érintkező darabbal A M jurat cgv M ftïrabTyllâsa tartöTnsííyábnrt egy 20 iedömasszá van felhordva a j J érintkező «arab egy 2.1 oldslfelűietére, amely a 1.8 toraőport és a 10 furamysíást átfedi. Mivel a 20 fedőnmssali először 1blyékony állapotban alkalmazták, a 21 oldalsó felület és a 14 lilze-vég között a 20 fedőmassza memszkuszp vagyis plhóÍdaÍ^kú,;i:!i:.M^Íettel.:ym:i kiképezve, A 20 ifeiömassza felvitelét követden egy magátél bekövetkező: i^Üárddlái- &amp;Émít-^]$áp« Á 11 érintkező darab egy 23 felfekvésí felületén egy 24 ragasztóréteg segítségével van a 13 csillapító elem rögzítve, légy in nem ábrázol« momóeíem. mm*

például egy rugó, &amp;ggteê§éiàÉtê^ rugoerôvel működtetett nyornóqjjtt&amp;E egy gunüszerü szerkezeti anyagból álló 13 esülapitő elemre : nyomőéfőt fejthet ki.. Ä 1; 1 érintkező darab azután a rész··ábrázolás irányában egy 25 érintkezési oldal iái egy kommutátornak; illetve esdszőgy űzőnek egy itt. nem ábrázolt íőtoiÉőletére van nyomva elektromos energia átadása érdekében. Amennyiben például a kommunáménak a tökéletes köralaktól való eltérései miatt a lí> éiznlkező egység a kommutátortól elválik, a 13 esillaplfőelem segltségive! a 10 érintkező egység rezgése, illetve lengése a kommutátorhoz viszonyítva lényegében meg van gátolva., miáltal elkerülnek egy nem kívánatos kefe szikrázást;:

Egy 26 érintkező egységnek : ugyancsak a technika, állásából Ismert kiviteli alakját g SL á:brau: tüntettük: lék Így 27 érintkező darab ebben m esetben 28:, is 30 lírátokként klalakitott bemélyedésekkei van ellátva, ahol a 28 toratbnn egy 32 szenzörvczetékkil ellátott 31 szenzomlém:, n W furatban egy csatlakozó: vezeték, a 30 furatban pedig; égy megszakltőszerkezet van: elrendezve, á 2? érintkező darabnak egy 35 Miekvési oldala egy 36 csillapító: elemmel van lefedve, amely körülveszi a. 32 szén sorvezetőket és a 33 csatlakozó vezetéket, és egy 37 raiasztóréíeg segítségével: van a 35 felfekvési oldalon rögzítve. A 31 szenzorelem szolgáta 27 érintkező darab kopottsagi állapotának a felismerésére, és a 31. szenzorelem 38 végszigetélésének például egy kommutátorral érintkezéskor megtörténik a vonatkozó kopási állapot elérésének a kijelzése. A 34 megszakltő szerkeze iné k va n egy 39 lekapcsoló csapja vagy peeke, egy 40 csavaros nyomórugója és egy 41. elválasztó lemeze. A 27 érintkező darabnak a 86 furat egs 42 fenekéig kiterjedő kopásé cselén a 40 a 30 Biratböl kinyomja, és így a. 27 érintkező elemet például e;gy komnbriátortól eleiáeli:,: ami az Me mtùzà eszköz kikapóáölását, Illette lekapisolásat okç»% és ezáltal a kommutátor sérülése,: illetve kázesodásá, a 27 érintkező daráh kopása. miatt meg wi gátolva, továbbá &amp; I© ikrát ege, a .37 ragasztóréteg; #* a 41 elválasztó 'ámzm® közötti tartományban 43 lütnőporrmli earn meitíltm Erre a kitöltésre m érintkező egységkialákitásátől híggóea esetleg nincs iá szükség.

Az égy érintkező egységnek a 3-33, ábrákén bennitatott Mvítan alakjainál a mindenkori csatlakozó vezetékek, szenzorelemek, illetve megszakító szerkezetek kialakítása lényegében az 1> és 2, ábrákon bemutatott, illetve erekkel kapéSOiatban leírtaknak felel meg. A 3. és 4. ábrákon egy 45 csatlakozó vezetékkel ellátott 44 érintkező egység látható, amely csatlakozó vezeték egy 46: fttratkeni kiképzett bemélyedésben van elhelyezve, és 47 tómóporfal, illetve csömőszplő porral és 4i ledőmasszava! van abban figzlMe, Egy második 4# inra.tként kiképzett bemélyedés egy 50 esillapitó elemét; kialakító klóotrimasszávat van megtöltve. M 50 csillantó elem itt kbfOIvçszi a 48 csatlakozó vezetékek miáltal a csatlakozó: vezetéknek egy járulékos rögzítését érjük el m. 53 érintkező darabob:, Nyomóerőnek a 44 érintkező egységre történd kifejMséhez egy Itt nem. ábrázolt nyomörugö lehet elbelyezvé, amely az 50 esiüapííő elemen fekszik félj és körülveszi a 45 csatlakozó vezetéket

Amim az 5. es 6. ábrából kdümk, egy 52 érintkező egység egy S3 érintkező darabban három 54» 55 és 56 Mratot tartalmaz:, ahol az 55 furatba égy >> f csatlakozó vezeték, az 56 furatba pédig egy 58 megszakító szerkezet van behelyezve. Az 54 furat, valamint egy, az 56: Altatnak oz; 5d megszakító szerkézét: fè|ét$ ntepoaisdé: 69 az S4 és: iii tűfáfékte 'teli. kiőntőmaószaból kialakított 60, illetve 61 csiliapitoelemekkel » ellátva. Λ Möntómassza kohlzidfának köszönhetőén a 6C1 és Él, ésill&amp;pítoelemek túlnyúlnak az 53 érintkező darab egy 62 leifekvési felületén. Így a 60 es 61 csilla pitóelemek egy itt nem ábráséit ä f, fs ábrákon egy olyan 63 érintkező egységet mutatunk hes amelynél egy 64 érintkező d ara hban kit §6 és 66 bna t vari Malakrtva. A 6S loratba egy 6? csat.lakosé vezeték van bevezetve, a 66 iX.trat.ban pedig kiőntőmassza bevitele és megszilárdnlám révén egy 68 csillapító elem van elhelyezve, Ä 68 csillapító elem túlnyúlik a 64 érintkező darab egy 69 lellekviei óídalan, és lényegében a. 69 felfekvésí oldal felületi súlypontjában van elrendezve. A 9, is 19, ihiÄön 71: damÉbal1 wmMtozô 70 érintkező egység látható, alio! a 71 érintkező darabban egy körgyűrű alakú 72 bemélyedés van klalakítvá. Egy 74 nmafkiat: kiképzett bemélyedésben égy: 71: csatlakozd vezetek van rögzítve, A. 72 bemélyedés a, 74 úirathez képest Ibt^ssplmntelríknsan helyezkedik el, és Így a 71 érintkező darab egy 7S csapi út képezi. A 72 bemélyedés 76 és 77 szegmenséiben, illetve szakaszaiban: egy-mgy 78, illőivé 79 csíllapité elem van kíontőmassza bevitele Is megszilárdulása révén kialakítva. Egy Itt nem ábrázolt nyomórugó így kérúivévő a 76 csapot, a 72 hemélyedésbe helyezhető, és ebben megtartható, éé így a 78, illetve 79 ósíilapiú elemek révén csillapítás érhető el. A 11, és 12 ábrákon, olyan, egy 81 érintkező darabbal ellátott 80 érintkező égysegföt piűtalűnk: be, amelynél egy 82 furatként kiképzett béthélyedis, valamint két további, kőrszégmens-kerészűnétsztdű 33, illetve 84 bemélyedés van kialakítva. A S3 la SA Mmêlyedlsekben egy-egy BS es 86 csillapító elem van elrendezve, ától a 85, Illetve 86 csillapító elemeket képező MőniőmasszÉnak egy -megíeieló viszlmáitaaa e kiöritömassza kifolyásai a 83 és 84 bemélyedésekből a meiszilÉrdulása előtt meggátolte A 8ő és 86: csillapító elemek héhTutalőtt elrendezése például nyomó ujjak np^mdelemként történi alkalmazásához különösen jól megMel. A 13. és 14<. ábrán egy 88 érimkezódarabbal és égy 89 csillapító elemmel rendelkező 8? érintkező egysépt egyszerűsített rajzokon mutatunk be. Egy itt nem ábrának csatlakozó vezeték lehetséges elrendezési helyzeteit egy patlakozó vezeték középtengelyének mefMelően pontvonáiM tüntettük lek Így, a csatlakozó vezetékhez előirányzott bemélyedés Malakitását ugyancsak nem tüntettük M. Egy korszegmens álakú lmresztmétszétü:?: az érintkező dmnbbaxr kiképzett bemélyedést, kt 93 hosszanti, illetve: hosszúkás lyukként ábrÉzoltunk- Á 92 hosszanti lyukat e megoldásnál a 89 csillapító elemmel teljesen kitöltjük. A IS. és 16. ábrákon egy 94 érihÉkezé· Ärafebil .-mndëJkeM 93 érintkező egységet tüntettünk fel, amelynél egy 95 felfekvési oldal hosszirányában kör sze grn ens · ke rész tme tsze tű 96 bemélyedés húzódik, illetve van kiképezve. A 96 bemélyedésben egy megszilárdult kiöntőmasszáboí álló cseppalaku 97 gsiliapltő elem van kiképezve. A 17. és 18, ábrákon 99 érintkező darabot tartalmazó 98 érintkező épségét tüntettünk lel, ahol a 99 érintkező darab egy tÖÖ lellekvő oldalában egy hosszúkás lyukmlakü Ml bemélyedés van kiképezve, amelyben égy abban kiöntött ÍÜ2 csillapító: elem helyezkedik eh A 161 bemélyedés például egy tórmaróvai alak Uta to ki, aboi a 99 érintkező darabon Mon támassza befogadása érdekében egy 103 keraietaentí fal határolja a 101 bemélyedést. A 102 csillapító elem így egy olyan 104 «lelekképezhet, amely a 100 folfokvő oldalon túlnyúlik. 4: Ifi, is: Í0. ábrán, bemutatott 105 érintkező egységtai 106 érintkező darabja, illetve érmfkeeb tagja van, toyaota % 10¾ illetve: 110 bemélyedésekben: élhélyéekedő 107 et 108 csillapító elemekkel és a 109 és 1,1.0 hőinél védésekre felhordott 111 jfelíekvo elemmel rendelkezik. 4.109 és 110 bemélyedéseket olyan mennyiségű :ki#ntöma.sszávai töltöttük meg, amely a 106 érintketi darab égy 11:2' folfokvésl Illetve folfelmé felületén Minyühk, M még teljesen meg nem szilárdult Mlntőmtaszáü a 101 feifekvő elemet poafolonÉltük, oly módon, hogy a 106 érintkező darab 112 feifekvő oldala êe a 111 felfokvésí elém közit* egy 113 csillapítás! liéaag marad a IdinMmassza megsfolârdnlâsakor, Ä 1 ! 1 íelfekvő elemnek továbbá U4 itmenő furata van, gmelyeü egy 115 csátlakezö ve/eiek van keresztülvezetve, A 2.1. á brán olyan 1 ib érln amelynél egy 117 érintkező darabban 118, 119 és 120 furatok vannak kialakítva, amelyek egy: 121 SKenzoreiém, egy 122 lltae~yég is egy 123 rnegszaMfő szerkezet befogadására szolgálnak. Egy :!26 csillapító elem befogadásához egy 12:4 csatlakozó vezetékét: körülvevő !2i bemélyedés van klálakítva. A 22, ábrán egy 128 érintkező darabbal rendelkező 127 érintkező egységet mutatunk be. A 129 és 1.30 furatokban egy-egy 131, illetve 132 lítta-vég, valamint egy .133 furatban egy 134 megszakító szerkezet helyezkedik el, A .133 furat felett egy, egy 130 esillaplté élem befogadásához előirányzott 135 bemélyedés van kiképezve. âéi36 csiilapîtâ élem ét I ms Pb»1 .módón zárja kp bogy a 134 megszakító szerkezet a. 133 - .ní&amp;t&amp;na#g0.&amp;»A**· van, és timbpnr ^ikálma^ásifiíltó^-.^kaég^ A 23. ábrán, láirátó 137 érintkező egységnél egy 138 érintkező darabban 139, 140 is 141 furatok vannak kiképezve, os azokban egy- egy *42 szenzore'lemi, egy 134 megszakító szerkezet, illetve égy 144 llize-vég vmi elrendezve:, A 139, 140 és 141 teátok lelett: egy koimóiméná alakü 145 bemélyedés van kiképezve, és a 143 betnilyedesben égy 14b nsülápltö éiern. van eirendézvé* amely a 1.42 szenzorelem egy 147 szenzorvézetékét Is egy 148 csatlakozd yezétÉkot vesz korit, tavibbá, á Ï43 ntegpakílb szerkezéé 140 furatát lefedd módon lezárja;:

Claims (8)

1. - Efárás êrin&amp;ézè egység (44, $% 63, 70, S0, 87?: 93, 98, 198,: ÍIS, 137, 1.37), különösen keieegység eíöáilüására, amely érinttem égységméklégáiiklí égy érintkezi darabja (51, 53, 6:4, 71,81, 88ü94, 99, 106, 117, 138, 1381, legalább egy esatlakozé .végétek© (45, 57, 67, 78, I.ÍS, 124, 148|, yálamtóf legalább egy gymlmgalépáBségi tulajdonságokkal rendelkező csllápftő eleme ÍSO, §0, 61, 68 78, 79, 85, 86, 89,97, 102, 107, 108, 126, 136, 146) van, és a csillapító-elem oly módon van kialakítva, bogy a esi i lapító élemre: m. érintkező darab egy tóntkező nidaíának: Irányiban nyomóerő íejtbető iki, és: ahol a csiliaptó: elem m érintkező darab rezgéseinek, illetve lengéseinek a eaillaptasàra szolgák âufâSfcl bogy a eslliapitd elem: kialakításához an érintkező darab egy Mûletében egy bemélyedést (72, 83, 84, 96, 101, 109, 11.0, 2,>, 138, 145) késebünk, ezt;követően pedig a bemélyedést egy rugalmasan megszilárdítható kiöntömasszával legalább részben megtöltfűkc

2. Az 1 · Igénypont szerinti eljárás, a következő eljárási lépésekkel: - legalább két bemélyedés (72:, 83, 84, 96, 101, 109, 11% 126,: 1:35, 145) kialakítása az érintkező: darabban (:b 1, 53, 64, 71, 81,83, 94, 09, 106, 11:7, 128, 188); &amp; esaiáköaé vezeték (45, 57, 67,, 73, 115, 124, 148): elrendezése: egy első bemélyedésben; ~ az élső bemélyedés megtöltése éöitöanyágga I (4 7} ; egy íedőroasáM $18} felhordása a.ÉiîiiStoÿ'ltigm; - egy kioniomassza bevitele egy második bemélyedésbe, és a csillapító elem (50, 60, 6ű, 6S 78, 79, 85, 86, 89, 97, :11¾ 107, 1.08, 126, 136, 146) kialakítása: a Miniömássza megszilárdulása révén. 3. A 2. igénypont szerem eljárás, mm&amp;I jetlemeavs, hogy a bemélyiléiétot (71, 83, S4, 96, 101, 109, 110, 125, 135, 145) egy munkalépésben alakítjuk ki, 4. « előző Igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jetiémezw. bogy legalább égy !» 83, 84, M,: 101, 109, 110, 1:Í5:, liS, 1.45) alakítunk ki az érintkező darabban. jOlí, 53, Í4,,71,, ili, 88, 94, 99, 106, 11.7, 128, 138), 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, ásszal jaMemezmy hogy egy bemélyedésben a kidntömassza betöltését megelőzően egy megszakító szerkezetet (58, 123, 134, 143) helyezünk el, 6. A 4, vagy S. igénypont szerinti eljárás, aszal Jellemezve, bogy lét bemélyedésbe (83, 84, 109, 110) töltünk kiöntomasszát.

7.. Az 1-6. igényppnlpk bármelyIke szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy további bemélyedést, alakítunk ki, amelyben egy szenzorelemet pli , 1:42) helyezünk el.

8, Az 1 -6. Igénypontpk bármelyiké szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy további bemélyedést alakítunk ki, amelyben egy további helyezünk el.

9. As előző igénypontok bármelyik© szerinti eljárj »mt jellemezve, hogy legalább egy bemélyedés íUratként (46, 49, 54, 55, 56, 65, 66, 74, 82, 118, i.1.9, 120, 129, .1.30, .1.33, 139, 140, 141) van Malakitya, 10* A M. igénypontok bátnrnlynté «rikrô ©Ijirás, azzal jftfo****** hogy egy bemélyedés (72) legalább részben klkgyùrtkênt van kialakítva.. 11. Ä 2'9< igénypontok bármelyike szerinti eljárás, sezal jellemezve, hogy legalább egy bemélyedés hosszükis lyukként (92) van kiképezve. 12. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bemélyedés (33, 34, 96) kőrszegmens alakú keresztmetszettel van tóalaMtva,

13. Az előző igénypontok bármelyike szerinti epnfe, azzal Jeliomezye» bogy egy fedömasszát (48) és a kiőntőmasszát egy munkalépésben alkalmazzuk.

14. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás, mm I jzlízmzzmn hogy egy Möummassza-mennyiséget töltünk a bemélyedésbe (9ő* löl». 109, UO) oly módon, hogy a kíőntnmassza az érintkező darab (53,64, 94, 99, 106) egy leifekvési oldalán (62, 69, 95, 100, 1.1.2) túlra kiterjed. 15. Ä 13, igénypont szerinti eljárás:., azzal jellemezve, hogy a ikiőnMmassált amegszílárdulÉsa előtt lélfökvési elemmel (111) látjuk ellő, A 13, igénypont szerinti: eljárás, azzal hogy ísbőmasszaként (48) kidutőmasszát alkalmazunk.

17. Az etiko igénypontok, bármelyike szerinti eljárás, a^sa! jellemezi?«, hegy íéddm&amp;sscaként szilikont alkalmasunk. 1.8. Érintkező egység (44, 52, 63, 70, 80, 87, 93, 98, 105, 116, 127, 137), ttliten kelbegysig, anmly as 1-47, igénypontok bármelyike szerinti eljárással rab előálltva, -éa ámélptek: legalább egy érintkező dam:bjá,|5Is 83:,84, 71, 81,88, 94, 99, 106, 11.7, 128, 138), legalább egy csaiÂozé weetéke (45, 57, 67, 73, 115, 1.24, 1.48g Is legalább bgy, gumlrtigalm&amp;s tOiajdöbságökkai réhdelkehŐ eaüiapltö elémh :(50, 60, 61, 68 78, 79, 85, 86, 89, 97, 1.02, .107, 108,: 126, 136, 146) van, abb! « csiiapítő elem kialakitásáhob as édnitasá darab egy MOletiben egy^ bemélyeiéa (72, 83, 84, 96, .101, 109, 110, 125, 135, X45| mn klképe^re, êa a zgg-mg®XMmmn klömö masszával ran legalább részlegesen megtöltve; és begy a éMlIapító élem oly módon vart kialakítva, hogy az édntkezo darab egy érintkező oldalának irányában. nyomóerő fejthető ki a osilMpM elemre, amely eslllaplM elem az érintkező darab rezgéseinek a csillapítására szolgái 19, â IB, igénypont szerinti eríhtkeeö egyieg 1 ^a, WlA wyyjrt. hogy az érintkező darabban (51, 53, 64, 7 1, 81, 88, 94, 99, 106, 117, 128, 138) legalább: kit bemélyedés (72, 83, 84, 96, 101, 109, 110, 125, 135,. 145) yap kialakítva, a csatlakozó vezeték (45, 57, őt, 73* 115, 1.24, .148) egy első bemélyedésben van elrendezve, az első bemélyedés töltőanyaggal (47) van megtöltve, a töltőanyagra feddmassga (48) van kdhsrdva- és ahol egy, egy második es îïjssgsillârdisllj ΙΙΙίβ megszllirditolt kiön tőmassza &amp; csillapító elemet (50, 60, 61s 68 7i,::79,: 85, 86, 89, 97, 102, 107, 105, 126, 136, .146) képem, 20. &amp; 10, igénypont szerinti érintkező egység azmt jeMememge, hogy az első és a második bemélyedés (72, 83, 54, 96, 101, 109, |1|), .125, 135, 145} közös középtengelyen : mn elrendezt?©:, 21, 'k 20. igénypont, szerint; érintkező egység mmá. jellemezve, hogy az első és a második bemélyedés·· (72, 125, 135, 145) konéé nlrikosam van kiképezne, 22. 6 .If;. Igénypont: szerinti érintkező egység: ázz# léMémezye, hogy1 as piái bemélyedés az érintkező darab egy okiaifeiületén, a második bémelyedes pedig ogytMlékyb oldalári van elrendezm 23, Â 18732. igénypontokMrmeiyike szerinti érintkező egység amzgl jellemeze, hogy m érintkező; égyslgnek több érintkező darabja (51, 53, 64, 71, 81, 58, 94059, 106, 117, 128, 138) van.