HU231023B1 - Kialakítás pontonelemeknek egymással és/vagy szerelvényekkel és/vagy felépítménnyel való összekapcsolásához, pontonelemekből összeépíthető úszótesteknél - Google Patents

Description

KIALAKÍTÁS PONTONELEMEKNEK EGYMÁSSAL ÉS/VAGY SZERELVÉNYEKKEL ÉS/VAGY FELÉPÍTMÉNNYEL VALÓ ÖSSZEKAPCSOLÁSÁHOZ, PONTONELEMEKBŐL ÖSSZEÉPÍTHETŐ ÚSZÓTESTEKNÉL

A találmány olyan kialakításra vonatkozik, amely pontonelemeknek egymással és/vagy a rájuk telepített szerelvényekkel és/vagy felépítménnyel való összekapcsolásához alkalmazható, előnyösen beton pontonelemekből összeépíthető úszótesteknél. Az ilyen pontonelemek monolit módon, hasáb alakban kialakított falakból és/vagy a pontonelem éleinél elrendezett vázelemekből állnak, és a rajtuk keresztülvezetett hosszúkás feszítőelemekkel vannak egymáshoz rögzítve. A feszítőelemek részére a pontonelem falában vagy vázelemeíben legalább a hasáb tetőlapjának az éleinél az élekkel párhuzamos, átmenő furatok vannak. A pontonelem sarkaiban találkozó, különböző irányban elhelyezkedő furatok tengelyvonala kitérő egyenesekben van. A furatoknak legalább egy részénél a kilépő nyílás körül tájolófészek van kiképezve, a tájolófészkekbe tájolótömbök vannak illesztve, amelyeknek a tájolófészekbe illeszkedő burkolófelülete a tájolófészek alakjával azonos. A tájolótömbök furattal vannak ellátva, amelyen az adott feszítőelem át van fűzve.

Ismeretes, hogy széles körben alkalmaznak különböző úszótesteket kikötők, mólok és hasonló parthoz csatlakozó vagy partközeli úszó létesítmények céljára. A nagyobb kiterjedésű úszótesteket pontonelemekből építik össze. A pontonelemek különböző anyagból, pl. fémből, fából, műanyagból vagy betonból készülhetnek.

A betonból készült pontonelemek geometriai értelemben általában hasáboknak tekinthetők, bár ismertek ettől eltérő pontonelem-készletek is, A hasáb alakúnak tekinthető pontonelemek szerkezetileg úgy épülnek fel, hogy felső lapjuk adja a teherhordó felületet, amelyhez lefelé legalább két egymással szemben elrendeII

SZTNH-100176503 zett oldalfal, vagy körben összefüggően oldalfalak csatlakoznak. A pontonelem falvastagsága viszonylag kicsi, de az oldalfalaknak egymással illetve a felső lappal alkotott éleinél, valamint az alsó - szabad - éleinél általában meg van növelve, mintegy megerősített vázelemeket alkotva. A pontonelem belső tere műanyag habbal van kitöltve.

Az úszótesteket ezeknek a pontoneíemeknek az összekapcsolásával építik meg. A pontonelemek összekapcsolása beton alkalmazása esetén a többi anyaghoz képest eltérő feladatot jelent, ugyanis - mint ismeretes - a beton szilárdsága a különböző terhelési irányokban nagyon eltérő, a nyomószílárdsága lényegesen nagyobb, mint a húzó- vagy a hajlítószilárdsága, ezért az összekapcsolásukat is nyomóterheléssel célszerű létrehozni. Az összekapcsolásra különböző megoldások születtek.

Bár általában figyelembe veszik az előbbi szempontot, a KR101419188. sz. szabadalmi leírásból ettől eltérő megoldás ismerhető meg. A megoldás olyan kocka alakú pontoneiemeknél látható, amelyek alapvetően csak kocka alakú vázelemekböl állnak, és csak összeépítés után vannak ellátva az úszást biztosító oldalés fenékelemekkel. A több pontonelemböl álló úszótest összeállításához az egymás mellé helyezett pontonelemeket rögzítik egymáshoz, amelyek a szomszédos vázelemek furatán átfűzött csavarokkal vannak összefogatva. Az úszást biztosító oldal- és fenékelemek ugyancsak a vázelemek furatán átfőzött csavarokkal vannak rögzítve.

Az US5107785. sz. szabadalmi leírásban bemutatott megoldásnál már érvényesül az említett szempont. Ennek megfelelően az egymás után épített pontonelemekben - az úszótest építésének irányába eső mind a négy éllel párhuzamosan beágyazott csövek vannak, amelyeken hosszúkás feszítöeiem (rúd vagy kábel) van végig vezetve. Az egymás mellé illesztett pontonelemek a feszítöeiem két végére felhelyezett csavaranyával vannak összehúzva. Ha szélesebb mezőt kell kialakítani, több pontonelem-sort lehet egymás mellé építeni. Ehhez az előbbi csövek síkjában keresztirányban is be vannak ágyazva csövek. A csövek belső átmérője kétszerese a feszítöeiem átmérőjének, így ezek az egymást keresztező csövekben elférnek egymáson. Lényegében hasonló megoldás látható az US20100124461. sz. szabadalmi leírásban is.

Az US6199502. sz. szabadalmi leírásban látható megoldásnál a pontonelem egy könnyűbeton héjból és ezen belül egy habanyagú úszó központi magból áll. A jobb illeszkedés érdekében az oldalfalak homorúak. A pontonelem oldalfalaiban, lényegében a magasságuk közepe táján, hossz és kereszt irányban egy-egy pár furat, a szemben lévő furatok között a központi mag oldalában hornyok vannak kialakítva. A szemközti oldalfalakon lévő furatok és az ezeket összekötő hornyok egy síkban vannak, az egymásra merőleges oldalfalakban lévő furatok és az ezekhez csatlakozó két pár horony két eltérő síkban van. A pontonelemeket őszszekötő feszítőelemek az oldalfalakban lévő furatokon és a központi mag hornyában vannak átvezetve. A feszítőelemek két vége csavaranyával van rögzítve, amelyek alá nagyméretű terheléselosztó lemez van helyezve. A különböző kialakítású terheléselosztó lemezekkel, mint kötőelemekkel a szomszédos sorban lévő pontonelemek is összefoghatok, és különböző felépítmény jellegű elemek is rögzíthetők. A felépítmény jellegű elemek rögzítéséhez ki vannak alakítva a ponton elem élére, illetve sarkára támaszkodó kötőelemek is, amelyek a feszítőelemek helyett horgonyzó- vagy betoncsavarokkal vannak rögzítve a pontonelemhez. A pontonelem-készlet derékszögű négyszög alapú és háromszög alapú pontonelemeket is tartalmaz.

Amíg az előző megoldásokban a szomszédos pontonelemek közvetlenül érintkeznek egymással, az US20050103250. sz. szabadalmi leírás olyan megoldást ismertet, ahol a szomszédos pontonelemek a négy hosszanti élükkel párhuzamos feszítőelemekkel vannak összefogatva, és a pontonelemek közé a feszítőelemekre lemezszerű rugalmas betétek vannak helyezve. Ha a pontonelemekből egymást keresztező úszótestek vannak építve, az egymásra merőleges feszítőelemek eltérő síkokban vannak a pontonelemekbe beépítve.

Ugyancsak rugalmas betétek vannak behelyezve a pontonelemek közé az US3788254. sz. szabadalmi leírás szerinti úszó platformnál is. Az úszó platform különböző úszóképességű pontonelemekből van összeállítva, ami a teljes plat form megfelelő stabilitásához szükséges. A platform képes íves alakot felvenni a külső terhelés függvényében. A pontonelemek úgy vannak összerögzítve, hogy a felső síkjuk egy szintben legyen. A hasáb alakú pontoneíemek monolit módon kialakított oldalfalakból és felső lapból állnak. A pontonelemeket egy pár feszítőelem köti össze, amelyek a pontonelem két szemközti oldalfalában kialakított, az oldalfalra merőleges élekkel párhuzamos átmenő furatokon vannak átvezetve. A két szemközti oldalfal a feszítőelemek körül meg van erősítve. Keresztirányban a feszítőelemek ebben a megerősítésben vannak vezetve. A pontonelem sarkaiban találkozó, különböző irányban elhelyezkedő furatok tengelye kitérő egyenesekben van. A pontoneíemek közé behelyezett rugalmas betétek a feszitöelemekre vannak felfűzve.

Az US20090304448. sz. szabadalmi leírás is olyan megoldást ismertet, ahol a pontonelemek egyrészt a felső éleik közeiében, másrészt az oldalfalakban parabolikusán vezetett feszítöeíemekkel vannak összekapcsolva. A szomszédos pontonelemek zárt oldalfallal illeszkednek egymáshoz, amelyekben egymással szemben két fészek van kialakítva, amelyekbe rugalmas betétek vannak illesztve. A rugalmas betétek nincsenek felfűzve a feszitöelemekre, hanem az egyik pontoneíemhez csavarral hozzá vannak rögzítve, a másik fészekben a tengelyükre merőlegesen minden irányban elmozdulhatnak.

Az US5192161.sz. szabadalmi leírásban látható megoldásnál a pontonelemeknek csak a felső síkjánál vannak feszítöeíemek. A pontonelemek egymás felé eső felületében a feszítöeíemek körül hengeres fészkek vannak kialakítva, amelyekbe olyan, rugalmas anyagú, hengeres betétek vannak illesztve, amelyek hosszabbak, mint a két fészek együttes mélysége. így a pontonelemek összehúzása után a betétek egyrészt kitöltik a hengeres fészket, másrészt középen kidomborodnak, és rugalmas távtartó bíokkot alkotnak a két pontonelem között, megakadályozva, hogy a pontoneíemek egymáshoz súrlódjanak.

Hasonló a GB2068847. sz. szabadalmi leírásban bemutatott megoldás is. A monolit módon kialakított, oldalfalakból és felső lapból álló pontoneíemek a rajtuk keresztülvezetett hosszúkás feszítőelemekkel vannak egymáshoz rögzítve. A feszítőelemek részére a pontoneiem oldalfalában, középmagasságban, két, az oldalfalra merőleges élekkel párhuzamos tengelyű átmenő furat van kialakítva. A furatok kilépő nyílása körűi hengeres tájolófészkek vannak kiképezve, amelyekbe, a pontonelemek közé a tájolófészekbe illeszkedő burkolófelűletű gumi tájolótömbök vannak helyezve. A tájolótömbök hosszabbak ugyan, mint a két tájoiófészek együttes mélysége, de az oldalfelületek felső élénél rögzített űtközőelemek megakadályozzák, hogy összehúzáskor deformálódjanak.

Ugyancsak a pontonelemek felső síkjánál vannak a feszítőelemek az US3091203. sz. szabadalmi leírás szerinti kialakításnál is, ahol a pontonok felső élei körül kis perem van kialakítva. A pontonok a peremeken át, a felső lap síkja alatt, vagy a peremekbe épített védőcsövekben vezetett feszítörudazattal vannak összerögzitve. A peremek oldalfelületében, teljes hosszában vagy a feszitőrudak körüli fészekbe rugalmas elemek, illetve tájolótárcsák vannak illesztve. A feszítőrudak két vége csavaranyákkal van megfeszítve, amelyek alátétekkel az itteni fészekbe is elhelyezett rugalmas tájolótárcsákra támaszkodnak.

Végül az FR2597826. sz. szabadalmi leírásban bemutatott modulrendszer úszótest esetében a lemezből készült és habbal kitöltött pontoneiem oldalaiban befelé szűkülő, egy változatban végigfutó, trapéz keresztmetszetű hornyok, másik változatban gúla alakú mélyedések vannak. A hornyok, illetve a mélyedések fenekében furatok vannak. A két szemközti Gidaiban a megfelelő furatok csövekkel vannak összekötve. A pontonok összekapcsolásához a szomszédos hornyokba kettős trapéz keresztmetszetű tuskók vannak illesztve, a gúla alakú mélyedésekbe ugyanilyen alakú, egy hosszanti összekötöelem két oldalára rögzített betétek. Az úszótestek feszítőrudakkal vannak összerögzítve, amelyek a csöveken és a tüskökön, illetve a betéteken vannak átvezetve.

A részletesen bemutatott megoldásoknál több olyan probléma is jelentkezik, amely hátrányosan befolyásolja az úszótest és/vagy a pontonelemek szilárdságát, illetve stabilitását

Ahogy a bevezetőben szó volt róla, a beton húzó- és hajlítószilárdsága kicsi legalább is a nyomószílárdságához képest, így a pontonelemek szomszédos falának egymáshoz csavarozása sokkal gyengébb összekapcsolást biztosít mint a pontonelemeken végigfüzött feszítőelemek. Ugyancsak az oldalfalak nem kívánatos hajlító terhelésével jár, ha a feszítőelemek vagy a tájolóelemek az oldalfalakon olyan ponton támaszkodnak fel, amely nincs a másik oldalról az oldalfalakkal kellően megtámasztva.

Azoknál a megoldásoknál, ahol a pontonelemek közé nincs beillesztve semmilyen betét, vagy ha a rugalmas betét keresztmetszete kisebb, mint a fészeké, és ezért nem tájol, továbbá a feszítőelem átmérője is kisebb, mint az ezt befogadó cső, a pontonelemek nincsenek tájolva egymáshoz, csak a közöttük ébredő súrlódás fékezi a mozgásukat. Ugyanakkor a feszítőelem nyíró terhelésnek is ki van téve.

Ahol csak egy síkban vannak feszítőelemek, főleg ha ez a felső lap síkja, a fedélzeti terhelés, vagy hullámzás hatására az elemek az alsó részükön szétnyílnak, majd összecsapódnak, ez a rendszer tönkremenetelét okozza. Ebben az esetben, ha a pontonelemek oldalának felületei közötti távolság távtartó betétekkel, vagy kiduzzadó gumítuskókkal van biztosítva, a pontonelemek egymással bezárt szöge megváltozhat, egymástól elmozdulhatnak, így nem jön létre merev, egységes felület.

Végül az ismert találmányok közös jellemzője, hogy vízbe merülő és szárazon maradó oldaluk meg van különböztetve, elfordított úszásheíyzetet nem vehetnek fel, ezáltal csak két összecsatolási forma alakítható ki belőlük: hosszabb, vagy rövidebb oldalukon köthetőek össze egymással További hátrányuk, hogy a belőlük kialakított rendszer teherbírásának növelése csak az elfoglalt vízfelület egyidejű növelésével érhető el Ugyancsak előnytelen tulajdonságuk viszonylag nagy méretük és súlyuk, miáltal szállításuk, vízre tételük nehézkes és költséges.

A találmány célja a fenti hátrányok kiküszöbölése, olyan csatlakozó elem kidolgozásával, mely előnyösen beton alapanyagú, habkítöltéses pontonelemekből felépülő úszótest létrehozását teszí lehetővé úgy, hogy annak alapterüíete, befoglaló méretei és alakja könnyen, a tér mindhárom irányában változtatható legyen.

Szükséges továbbá az elsősorban nyomóterhelésre alkalmas, például beton alapanyagú pontonteíem nagyobb terhelhetőségét biztosítani folyamatosan fenntartott nyomó igénybevétellel, ezáltal kellően merev szerkezetet képezni több pontonelemre kiterjedő felépítmények hordozására, valamint a felépítményt és a hajózáshoz általánosan szükséges felszereléseket kellő biztonsággal rögzíteni.

A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a pontonelemeknek mind a szilárdsága, mind a összeépítésének pontossága jelentősen növelhető, ha az összerögzítésüket végző feszltőeíemeket a pontonelemek olyan részében, a pontonelem élei közvetlen közelében vezetjük, amelyet az oldalfalak a kihajlás ellen megtámasztanak, továbbá a pontonelem sarkait a feszítőetem hatásvonalában sarokelemmel látjuk el, és ebben alakítjuk ki a tájoláshoz a feszítőelem körüli tájolófészket, mégpedig kúpos felülettel. Az ebbe illeszkedő tájolótömb elasztomer egységen belüli méretváltozással lehetővé teszi a rugalmasság behangolását és a progresszív viselkedés beállítását is. Emellett a sarokelem védelmet ad a pontonelem legsérülékenyebb pontjának és a pontonelemnek acélszerkezethez közeli pontosságot biztosit. Végül a pontonelemben mindhárom térbeli irányban elhelyezhető feszítőelemekkel a pontonelem bármelyik térbeli tengely körül elfordítva összeépíthető.

A találmány tehát egy olyan kialakításra vonatkozik, amely pontoneíemeknek egymással és/vagy a rájuk telepített szerelvényekkel és/vagy felépítménnyel való összekapcsolásához alkalmazható. A találmány pontonelemekből összeépíthető úszótesteknél alkalmazható, ahol a hasáb alakú pontonelemek monolit módon kialakított falakból és/vagy a pontonelem éleinél elrendezett vázelemekből állnak, a pontonelemek a rajtuk keresztülvezetett hosszúkás feszítőelemekkel vannak egymáshoz rögzítve. A feszítőelemek részére a pontonelem falában vagy váz elemeiben legalább a hasáb tetőlapjának az éleinél az élekkel párhuzamos átmenő furatok vannak. A pontonelem sarkaiban találkozó, különböző irányban elhelyezkedő furatok tengelye kitérő egyenesekben van, a furatoknak legalább egy részénél a kilépő nyílás körül tájolófészek van kiképezve, a tájolófészkekbe a pontonelemek közé tájolótömbök vannak illesztve, amelyeknek a tájolófészekbe illeszkedő burkolófelülete a tájolófészek alakjával azonos. A tájolótömbök furattal vannak ellátva, amelyen az adott feszítőelem át van fűzve. A találmány szerint a pontoneiem sarkainál legalább azok a felületek, amelyekbe a feszítőelemek részére szolgáló furatok nyílnak, a közös élüket is körülvevő merev, a pontonelem anyagánál nagyobb nyomó- és ütőszilárdságú sarokeíemmel vannak ellátva, a sarokelemekben a furatok kilépő nyílása részére furatok vannak kialakítva, a tájolófészek a sarokelembe van besüllyesztve, és az alakja egy befelé szűkülő csonkakúp.

A találmány szerinti kialakítás egyik előnyös kiviteli alakjánál a pontonelem oldalfalában, felső lapjában vagy vázelemeiben a hasáb oldallapjai által alkotott éleknél is ki vannak alakítva az adott éllel párhuzamos furatok a feszítőelemek részére, és a pontonelem egyes sarkaiban mindhárom itt találkozó felület és éle körül van véve a sarokelemmel.

Végül a találmány szerinti kialakítás egyik előnyös kiviteli alakja az is, ahol a pontonelemre telepített szerelvény és/vagy felépítmény a feszítöelemek részére kialakított furatba helyezett expanziós rögzítöelemmel van rögzítve.

A találmány néhány kiviteli példa alapján ismerhető meg részletesebben a mellékelt rajzok segítségével, ahol az

1. ábra a találmány szerinti kialakított pontonelemekből felépített úszótest egy részletét perspektivikus ábrázolásban, a

2. ábra egy pontonelemet az 1. ábrán jelölt I. függőleges metszetben, a

3. ábra a pontonelem 1. ábrán jelölt II. részletét felnagyítva, a

4. ábra a pontonelem 1. ábrán jelölt III. függőleges részmetszetben, az

5. ábra az úszótestet az 1. ábrán jelölt IV. függőleges részmetszetben, a

6.-10. ábra a pontonelemek néhány összeépítés! változatát, végül a

11. ábra egy a felépítmények rögzítéséhez kialakított eszközt hosszmetszetben mutatja be.

Az 1. ábrán egy olyan 1 úszótest egy részlete látható, amely a találmány szerint kialakított, egymással mindenben megegyező 2 pontonelemekből van összeépítve.

A 2 pontonelemek alakjukat tekintve négyzet alapú hasábok, felépítésük könnyen megérthető az 1. és 2. ábra alapján. A négyzet alakú 3 felső lapjukhoz körben lefelé nyúló 4 oldalfalak csatlakoznak. Később látható lesz, hogy bár az ilyen típusú pontonelemeknél általában a felső lap a teherhordó felület, ennél a találmánynál nincs a felső lapnak illetve az oldalfalaknak ilyen kitüntetett helyzetük. A 2 pontonelem alulról nyitott, a belső tere műanyag 7 habtöltettel van kitöltve. A 2 pontonelemek méretének helyes megválasztásával közúton könnyen szállítható, olcsón üzembe helyezhető 1 úszótest állítható elő.

A 2 pontonelem faivastagsága kicsi, ezért - a 2. ábrán látható módon — minden 5 élénéi, beleértve a 4 oldalfalak alsó szabad 5 élét is, a falvastagság meg van növelve, Ezek a megvastagított részek lényegében olyan 6 vázelemeket alkotnak, amelyek a 4 oldalfalakkal, mint nyíráselemekkel együtt egy teljes, megerősített, merev vázat kölcsönöznek a 2 pontonelemnek.

Minden 6 vázelemben kí van alakítva egy hosszanti, átmenő 8 furat. A 8 furat Tx, Ty vagy Tz tengelye párhuzamos az adott 6 vázelemnél lévő 5 éllel. A 8 furatok 9 kilépő nyílása az adott 5 élre merőlegesen elhelyezkedő 4 oldalfalakra, illetve a 3 felső lapra és a 4 oldalfalak alsó, szabad 5 élénél lévő 6 vázelemeknek a 3 felső lappal párhuzamos felülete felé nyílnak. Minden 8 furat ki van bélelve egy 10 védőcsővel.

A 2 pontonelem minden sarka egy 11 sarokelemmel van ellátva, amely részletesebben látható a 3. és 4. ábrán. Ennél a kiviteli alaknál a 11 sarokelem acéllemezből van sajtolva, három 12 lapja van, amelyek merőlegesek egymásra, és gúlaszerüen egy közös csúcsot alkotnak. A 12 lap külső felülete belesimul a 2 pontonelem megfelelő felületébe.

A 12 lap az adott sarokba befutó 8 furatok 9 kilépő nyílásával fedésben 13 furattal van ellátva, amelyek körül egy 14 tájoiófészek van kiképezve. A 14 tájolófészek alakja ~ ahogy legjobban a 4. ábrán látható - lényegében egy, a 12 lap külső felülete felé táguló csonkakúp, amelynek a tengelye egybe esik a 13 furatéval. A csonkakúp kisebb átmérője nagyobb, mint a 13 furaté, így a 14 tájolófészeknek a furat körül sík a felülete. A 14 tájolófészkek alatt a 2 pontonelemben is ki vannak alakítva a megfelelő férőhelyek.

A 3. ábrából jól leolvasható a 11 sarokelemben lévő 14 tájolófészkek helyzete. Látható, hogy a 11 sarokelem csúcspontját tekintve „O” origónak, a Tx tengelyű tájoíőfészekhez tartozó xa távoíság és a Ty tengeíyű 14 tájolófészekhez tartozó yb távoíság egyenlő, a za és zb távolság különbsége viszont nagyobb, mint a 8 furat df átmérője. A Tz tengelyű 14 tájolófészekhez tartozó xc és yc távolság egyenlő, és kisebb, mint az xa, illetve yb távolság, a különbség itt is nagyobb, mint a df átmérő. Látható tehát, hogy az azonos sarokba befutó 8 furatok Tx, Ty, Tz tengelye három kitérő egyenest alkot. A 8 furatok elrendezéséből következik, hogy a 12 lapok kiterjedése nagyjából akkora, mint a 6 vázelemek keresztmetszete.

Az 1 úszótest összeépítése az 5. ábra alapján követhető.

A 1 úszótest kész méretének megfelelő mennyiségű 2 pontonelemet egymás közelébe úsztatják, majd az egy vonalba eső 8 furatokon átfőzik a 15 feszítőelemet A 15 feszítőeiem korrózió ellen védett rúd, amelynek a két vége menettel van ellátva.

A 15 feszítőetemre a szomszédos 2 pontonelemek közé egy 16 tájolótőmb van felhelyezve. A tömör, rugalmas anyagból készült 16 tájolótömb burkoló felülete két, alapjával egymásnak fordított, a 14 tájolófészkekkel alakilag azonos csonkakúp. Ennek megfelelően a 16 tájolótömb központosán illeszkedik a szomszédos 2 pontonelemek egymás mellé kerülő 14 tájolófészkeihez, ezáltal pozícionálja a szomszédos 2 pontonelemeket, és átadja a 15 feszítőetem által keltett erőt. Emellett használat közben átadja a 2 pontonelemek között ébredő nyíróerőt, segít a méretszórásból eredő egyenlőtlen felfekvéseket, tehereloszlásokat kiegyenlíteni, az összeszerelt 1 úszótest méretpontosságát javítani.

A 16 tájolótőmb méretei úgy vannak megválasztva, hogy a két szembeforduló 14 tájolófészket a 2 pontonelemek megkívánt távolsága mellett teljesen kitöltse. A 16 tájolótőmb a térfogatállandóság elve miatt a 2 pontonelemek további közelítését csak a hézagokba történő terjeszkedése árán engedi. Ezáltal a rendszer tengely irányú ellenállása ugrásszerűen megnő, lehetővé téve a 2 pontonelemek nagy merevségű egymáshoz rögzítését. A rugalmas 16 tájolótőmb szerepe továbbá a terhelés megosztása a 2 pontonelemek között.

Miután a 15 feszítőelem minden egymás mellé épített 2 pontonetemen át lett húzva, a két végén a két szélső 2 pontonelem külső 11 sarokelemének 14 tájolófészkébe helyezett alakkal záró végétem, például 17 alátét és 18 csavaranya segítségével meg van feszítve. Így a 15 feszítőelem és a 16 tájolótömb rugalmassága révén biztosítja a 2 pontonelemek egymáshoz rögzítéséhez szükséges erőt. A 15 feszítőetem a most említett rúd helyett például acélsodrat is tehet.

A működés ismertetéséből látható, hogy a 16 tájolótőmb szerepe kettős: egyrészt a 2 pontonelemek szilárd összekötését biztosítja, másrészt a 2 pontonelem sérülésnek leginkább kitett területét óvja az esetleges káros behatásoktól.

A 2 pontonelemek találmány szerinti kialakítása jelentősen megnöveli a belőlük összeépíthető 1 úszótestek változatait. Ez annak az eredménye, hogy a korábban említett módon a 3 felső lapnak és a 4 oldalfalaknak nincs kitüntetett helyzetük.

A 6. ábrán látható elrendezésnél a 2 pontonelemek függőleges helyzetben lévő 3 felső lappal vannak összeépítve. Miután a 4 oldalfalak közös 5 éleivel párhuzamosan is ki vannak alakítva 8 furatok, a 2 pontonelemeket ebben a helyzetben is pontosan össze lehet illeszteni, és ezekbe a 8 furatokba helyezett 15 feszítöelemekkel egymáshoz lehet rögzíteni. Ezzel az elrendezéssel magasabb építésű, és ennek megfelelően nagyobb teherbírású 1 úszótest állítható össze.

Ugyancsak a 3 oldalfalak közös 5 éleivel párhuzamosan kialakított 8 furatok teszik lehetővé a 2 pontonelemeknek a 7. ábrán látható összeépítését. Itt a 2 pontonelemek két sorban egymásra vannak helyezve, az egymás feletti sorok az ezekbe a 8 furatokba helyezett 15 feszítőelemekkel vannak összerögzítve. Ez is az 1 úszótest magasabb építését és nagyobb teherbírását biztosítja.

Egyenlőtlenül elosztott terhelések esetén a 8. ábra szerinti elrendezés alkalmazható. Ez lényegében megegyezik az előbbi változattal, azzal a különbséggel, hogy a 1 úszótest magassága csak ott van megnövelve egy második sorral, ahol ezt a nagyobb teherbírás megköveteli. Ebben az esetben értelemszerűen a pótlólagosan beépített 2 pontonelemek az összefüggően kialakított mező alá vannak elhelyezve.

További előnyös változat hozható létre a 9. ábrán bemutatott elrendezéssel. Az alul nyitott 2 pontonelemből a 7 habtöltet eltávolításával nyert üreges 2 pontonelemet nyitott részével felfelé fordítva lehet beépíteni az 1 úszótestbe, így az egységes felületében tároló funkciójú elem is elhelyezhető, melyben például a felépítmény gépészeti berendezései foglalhatnak helyet.

A 16 tájolótömb tengelyirányú méretének megnövelésével megnövelhető a szomszédos 2 pontonelemek közötti távolság, ezáltal a 10. ábrán látható, pontosan beállítható távolságú, de hajlékony kapcsolat hozható létre a 2 pontonelemek között. A bemutatott kialakítás egy él mentén nagy szögelfordulásokat megengedő változatoknál alkalmazható.

A 3 oldalfalak közös 5 éleivel párhuzamosan kialakított 8 furatok nemcsak a 2 pontoneíemek szokásostól eltérő összeépítését teszik lehetővé, hanem felépítmény rögzítésére is alkalmasak. A rögzítés egyik módja az, hogy a felépítményt az említett függőleges 8 furaton átvezetett 15 feszítőelemmel rögzítik. Egy másik mód a 11. ábrán látható. Ehhez az említett függőleges 8 furat és az ezt körülvevő 14 tájolófészek alkalmazható egy 19 expanziós rögzítőelem felhasználásával. A 19 expanziós rögzítőelem egy, a 14 tájolófészekhez illeszkedő serleg alakú 20 ülőkből (csak az alja van ábrázolva, a felső része a rögzítés céljától függően különbözőképpen alakítható ki) és egy ehhez alulról csatlakozó 21 felhasitott nyúlványból áll. A 8 furatba behelyezett 21 felhasított nyúlvány a 22 behúzócsavar és a végén lévő 23 feszítőék segítségével rögzíthető. Ezekkel a módszerekkel a 2 pontonelemre rögzíthetőek a hajózáshoz általánosan szükséges felszerelések, például kikötőbak, dörzsfa tartó elem, horgony.

A két függőlegesen egymás fölött elhelyezkedő 11 sarokelem felhasználásával fürdőlépcső, vagy csónakdaru is rögzíthető az úszótestre. Két szomszédos 11 sarokeíem felső fészkeihez kikötőcölöp-vezetö kengyel illetve kettős kikötőbak rögzítése is lehetséges. Csatoló közdarab segítségével katamarán elrendezés is kialakítható. Szükség esetén a szomszédos 11 sarokelemek és 19 expanziós rögzítőelemmel ellátott külmotor alap felhasználásával a 1 úszótest külmotorral is felszerelhető.

A találmány szerinti megoldás előnyei több szinten jelentkeznek.

Előnyös alaptulajdonságként említhető, hogy a pontonelemek (téglatestek) sarkán elhelyezkedő, a saroknál mindhárom oldalra kiterjedő és mindhárom oldalon kúpos tájolófészket alkotó sarokelem a tér mindhárom irányában alkalmas kúpos tájolótömbje és átfőzött feszitőeleme segítségével kapcsolatot létesíteni.

A találmány szerinti sarokelem előnyösen alkalmazható beton, vagy más, döntően nyomószilárdsággal rendelkező elemek összekötésére és sarkainak védelmére, ha vasalással van bekötve, és a pontonelemek belsejében az élek mentén a kúpos tájolófészkeket összekötő/ megtámasztó nyomószilárd védőcsövekben futnak a feszítőelemek. Ezzel a sarokelemet bármely egyéb, merevített héjszerkezetű testek csatolására is lehet alkalmazni fém (acél- alumínium pontontest stb.) és műanyag (szálerősítéses vagy egyéb) szerkezetnél, amely a saját anyagából sarokerösítéssel van kialakítva, és a belső terében teherhordó csőbe fektetett feszltőelemmel lehet megvalósítani az összekapcsolást.

További előnyös tulajdonságokat beépítéskor biztosit a találmány.

A feszítőelemek a pontonelemekben futó nyomószilárd védőcsövekkel bowdenszerű rendszert alkotnak, azaz a feszítöeiem gátolja a támasztó védőcső kihajlását. Az úszótest mezők kialakításával a húzott feszítőelemek és az éteken elhelyezkedő vázelemszerű elemek, amelyek a téglatest élei mentén futva téglatest vázat alkotnak, együttesen a bowdenekhez hasonlóan működnek, azaz a húzott feszítöeiem köze! a védőcsövei ellátott furatos vázelem centrálisában, magidomjában fut, így az erőrendszer a vázelem kihajlását a bowdenekhez hasonlóan nem idézi elő, ezzel növeive a pontonetem terhelhetőségét. Az ily módon létrehozott láncszerű rendszer elemi vázelemein átfűzött feszítöeiem szintén hasonlóan működik, azaz az elemek nyakiáncszerű elmozdulása esetén is biztosítja az elemi vázelemek nyomóterhelését, amely a csatoiórendszer kúpos elemein keresztüli kapcsolattal az elemek érintkezésénél sem okoz éi felfekvést, járulékos hajlító nyomatéket.

Végül előnyös tulajdonságok jelentkeznek a pontonelemek úszótest-mezővé öszszeállításakor is.

ilyen további eiőnyös alaptulajdonság, hogy a tájolófészek és a sarokelemek kúpos kialakításának köszönhetően a sarokelem a kúpos tájolófészek tengelyvonala irányától egészen a kúp palást alkotója irányáig képes szét- és összecsatolódni. Ennek következtében a pontonelemeket két merőleges oldalukról csatolt állapotukból az átfűzött feszítöelemek kihúzását követően a síkbeli belső sarkokból a szögfelező mentén (átlósan) ütközés néíkü! szét lehet húzni, ki lehet úsztatni, illetve a helyére lehet úsztatni, és a feszitőelemek behúzásával össze lehet szerelni.

így, ha egy pontonelemet kívánunk cserélni, vagy további pontonelemeket kívánunk egy belső sarokba elhelyezni, akkor ez az úszótest-mező szétoldása nélkül lehetséges, megtartva a feszítőelemek korábban felsorolt előnyös tulajdonságait. Azaz a például a mező sarkán elhelyezkedő pontonelem, mely két egymásra merőleges szomszédos lapjával kapcsolódik az úszótest-mezöhöz, a rajta átfutó feszitőelemek oldásával és részleges kihúzásával az átlója mentén kiúsztatható, ezt a sarokelemek kúpos kialakítása lehetővé teszi.

A fenti tulajdonságból következik, hogy a pontonelemek összeszerelése és szétszerelése az elemek átlója mentén is lehetséges. Ezáltal az úszótest-mező pontonelemeí egymáshoz képest mindkét irányban nagyobb távolságban egymás mellé úsztathatóak, a pontonelemekbe az összes feszítőelem és tájolótömb egy lépésben elhelyezhető, és az úszótest-mező a feszítőelemek közel együttes meghúzásával egy ütemben a szükséges mértékben összefeszíthető. Az előbb leírt művelet a szétszerelés irányában is megvalósítható a pontonelemek teljes szétszerelése nélkül.

Az előbbiekben leírt tulajdonságok az úszótest térátlója mentén is megvannak, azaz a pontonelem három oldalról feszítöelemekkel bekötött helyzetéből a belső sarokból a rajta átfutó feszítőelemek részleges kihúzásával a térátlója mentén kiemelhető, a kúpos sarokelem ezt is lehetővé teszi.

Végül az előbbi bekezdésekben jelzett tulajdonságok a pontonelemek fenék és fediapjával csatoltan kialakított úszótest-mező esetén is létrejönnek, azaz a növelt oldalmagasságú, egysoros szerelési mód esetén is fennállnak.

Claims (3)

1. ) Kialakítás pontonelemeknek (2) egymással és/vagy a rájuk telepített szerelvényekkel és/vagy felépítménnyel való összekapcsolásához, pontonelemekből (2) összeépíthető úszótesteknél (1), ahol a hasáb alakú pontoneíemek (2) legalább monolit módon kialakított oldalfalakból (4), felső lapból (3) és/vagy a pontonelem (2) éleinél (5) elrendezett vázelemekböl (6) állnak, a pontonelemek (2) a rajtuk keresztülvezetett hosszúkás feszitőeíemekkeí (15) vannak egymáshoz rögzítve, a feszítőelemek (15) részére a pontonelem (2) oldalfalában (4), feiső lapjában (3) vagy vázelemeiben (6) legalább a hasáb tetőlapjának az éleinél (5) az élekkel (5) párhuzamos átmenő furatok (8) vannak, a pontonelem (2) sarkaiban találkozó, különböző irányban elhelyezkedő furatok (8) tengelye (Tx, Ty, Tz) kitérő egyenesekben van, a furatoknak (8) legalább egy részénél a kilépő nyílás (9) körűi tájoiófészek (14) van kiképezve, a tájolófészkekbe (14) a pontonelemek (2) közé tájolótömbök (16) vannak illesztve, a tájolótömb (16) tájolófészekbe (14) illeszkedő burkolófelülete a tájolófészek (14) alakjával azonos, a tájolótömbök (16) furattal vannak ellátva, amelyen az adott feszítőelem (15) át van fűzve, az* za I jellemezve, hogy a pontonelem (2) sarkainál legalább azok a felületek, amelyekbe a feszítöeíemek (15) részére szolgáló furatok (8) nyílnak, a közös élüket (5) is körülvevő merev, a pontonelem (2) anyagánál nagyobb nyomó- és ütőszilárdságú sarokelemmel (11) vannak ellátva, a sarokelemekben (11) a furatok (9) kilépő nyílása részére furatok (13) vannak kialakítva, a tájolófészek (14) a sarokelembe (11) van besüllyesztve, és az alakja egy befelé szűkülő csonkakúp.

2. ) Az 1. igénypont szerinti kialakítás azzal jellemezve, hogy a pontonelem (2) oldalfalában (4), felső lapjában (3) vagy vázelemeiben (6) a hasáb oldallapjai által alkotott éleknél (5) is ki vannak alakítva az adott éllel (5) párhuzamos furatok (8) a feszítöeíemek (15) részére, és a pontonelem (2) egyes sarkaiban mindhárom itt találkozó felület és éle körül van véve a sarokelemmel (11).

S&WH-1Ö0176S04

3.) Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kialakítás azzal jellemezve, hogy a pontonelemre (2) telepített szerelvény és/vagy felépítmény a feszítőelemek (15) részére kialakított furatba (8) helyezett expanziós rögzítöelemmel (19) van rögzítve.