Komplex iszapégető berendezés és eljárás olajtartalmú hulladék
TERMIKUS KEZELÉSÉRE ÉS ÁRTALMATLANÍTÁSÁRA
A találmány tárgya iszapégető berendezés olajtartalmú hulladék termikus kezelésére és ártaímatiánüására, amelynek tűzálló béléssel ellátott, primer és szekunder tüztérre osztott túztere, a tűztér hevítésére szolgáló égője, továbbá a tűztérbe olajtartalmú hulladék adagolására alkalmas iszapadagoiója van, és a berendezés tűzterében vándorrostély van; elrendezve, és a vándorrostélyon képződő hamu eltávolítására alkalmas kihordó csigával, valamint 10 fűstgázelvezetö és kezelő rendszerrel van ellátva, és a primer tűztér, valamint a szekunder tűztér között járat van kialakítva, valamint a vándorrostély a primer tüzterben van elrendezve, és gyújtó zónára, égető zónára, valamint hamukiégető zónára van osztva, és a járat a gyújtó zóna főlőtt van elrendezve, valamint a járat fölött a berendezés túzterébe nyíló szilárdhulladék adagolóval, továbbá a vándorrostéíy zónái aíatt a berendezés primer tűzterébe nyíló 15 égéslevegő bevezetésekkel van ellátva, és a fűstgázelvezetö és kezelő rendszer a szekunder tűztér füstjáratához van csatlakoztatva, valamint eljárás olajtartalmú hulladék termikus kezelésére és ártalmatlanítására, amelynek során iszapégető berendezés tűzterében éghető anyaggal elegy ített olajiszapot égetünk, és az égés során keletkező füstgázok energiatartalmának egy részét az olajiszap égetést megelőző szikkasztására használjuk fel. miközben a 20 tűzteret égővel fütjük, és a tűzteret alsó primer tüztérre és felső szekunder tüztérre (SzT) választjuk szét, továbbá éghető anyagként éghető hulladékot használunk..
Az olajtartalmú hulladékok, vizesiszapok, sűrű olajmaradványok, Ipari vagy kommunális eredetű szilárd, éghető hulladékok és különféle biomasszák kezelése során képződő, további hasznosításra alkalmatlan hulladékok ártalmatlanítására szolgáló eljárások napjaink25 bán komoly környezeti kockázatokkal járnak. Az olajtartalmú iszapok megbízható ártalmatlanítása szintén megoldatlan probléma.
Ugyanakkor az iparban egyre nagyobb mennyiségben keletkeznek olyan, anyagukban tovább már nem hasznosítható, olajtartalmú hulladékok, amelyek még jelentős karmai energiával rendelkeznek. Ezek hulladéklerakóban való elhelyezését környezetvédelmi jog30 szabályok tiltják. Az olajiszap megsemmisítésére tehát kizárólag olyan eljárások jöhetnek szóba, amelyek során az olajiszapot környezetvédelmi szempontból ártalmatlan, vagy legalábbis a kibocsátási határértékeket meg nem haladó mennyiségű és minőségű összetevőkre bontják. Ilyen megoldás például az olajiszap égetése, ami azonban az iszap magas nedvességtartalma miatt általában műszaki akadályokba ütközik.
118760—15440 FT/KO
Olajiszap, elsősorban finomítói hulladék, olajtartály és tankhajó üledék termikus megsemmisítésére szolgáló berendezést és eljárást ismertet pl az US4881473 sz.. közzétételi irat, ahol a berendezésben az Iszap égetését megelőzően legfeljebb 700 ‘Ό-οη szárítják, a szárítmány eg y részét vi sszavezeti k a beáram ló olaj iszapba, hog y csökkentsék annak ned5 vességtartalmát a szárítás előtt, és a szárított iszspmaradékból függőleges osökemencében, alacsony nyomású levegőáramban kiégetik a szénhidrogéneket és a nehézfémeket. A kiégetést adalékéit fűtőanyaggal végzik. Az adalék fűtőanyag előnyösen szilárd vagy folyékony tüzelőanyag. A berendezéshez célszerűen energiatermelő egység is csatlakozik, amely a szárítóberendezésből távozó gőz hőtartalmát rekuperálja, az égetés során felszabaduló hőt 10 azonban nem hasznosítják. A megoldás hátránya, hogy az olajíszapba kevert tüzelőanyag meggyújtásához különálló előkezelő-szárító berendezésre, és az ebben eiőszárltoti, lényegében száraz iszapmaradékra van szükség, ami jelentősen drágítja a folyamatot.
A US3958518 sz. közzétételi írat olyan berendezést ismertet olajtartalmú iszap égetéssel történő ártalmatlanítására, amelyben kemence, iszapkeverő-kád, valamint olajégő van 15 elrendezve. Az íszapkevefő-kádban fűtőolajat vagy fáradtolajat kevernek az olajiszaphoz, majd a keveréket az égővel a kemencetérbe porlasztva elégetik. A kemence égésteret alkotó felső, és alsó, ülepítő kamrából áll, amelyben a füstgáz hamutartalmát és az égés során olvadt állapotba kerülő, el nem égő összetevőket kiinkerré ülepítik. során a szennyvíziszapot szárítótóronyban szikkasztják, mato a keletkezett szemcséket a torony alján összegyűjtik, 20 forgó csőkemencés égetőműbe továbbítják és a füstgázokat szekunder égéskamrába vezetik, ahol tökéletesen elégnek, majd a szárítótoronyba visszavezetve hötartalmukat a szennyvíziszap szárítására használják fel. A megoldás hátránya, hogy az olajísxaphöz jelentős mennyiségű fűtőolajat és/vagy fáradtolajat kell keverni, ami fokozza a környezet terhelését, és együttal költségessé teszi az eljárási is.
Mindkét megoldás közös hátránya, hogy az olajiszap víztartalmának arányát csökkenteni kell az égetöművön kívüli berendezésekkel, azaz vagy égethető nedvességtartalmára keli szikkasztani, vagy éghető anyag tartalmának arányát kell előzetesen növelni a tüzeléshez, Ezek az előkezelő berendezések terjedelmesek, költségesek, szállításuk és a hulladék keletkezésének vagy gyűjtésének helyén történő telepítésük nehézkes vagy esetleg 30 megoldhatatlan.
A HU 1400358 sz, szabadalmi bejelentés olyan iszapégetö berendezést ismertet, amelynek tűzálló béléssel ellátott tűztere, a tűztér hevítésére szolgáló égője, továbbá a tüziérbe szennyvíziszap adagolására alkalmas iszapadagdója van, és a berendezés tűzierében vándorrostély van elrendezve, és a vándorrostéiyon képződő hamu eltávolítására alkalmas kihordó csigával, valamint füstgázslvezető és kezelő rendszerrel van ellátva. A berendezés tüzteréfeen a tüzteret primer tűztérre és e primer tüztér fölött elrendezett szekundér tűztérre részben elválasztó, az iszapadagoiőval táplálható legalább egy szárító csiga van elrendezve, és a primer tűztér, valamint a szekunder tüztér között járat van kialakítva. valamint a vándorrostély a primer tűztérben van elrendezve, és -gyújtó zónára, égető zónára, valamint hamuki5 égető zónára van osztva, és a járat a gyűjtő zóna fölött van elrendezve, valamint a járat fölött a berendezés tüzterébe nyíló sziiárdhuiladék adagolóval, továbbá a vándorrostély zónái alatt a berendezés primer tüzterébe nyílé égéslevegő bevezetésekkel van ellátva. Noha ez a berendezés megfelelő szennyvíziszapok ártalmatlanítására, a nagy olajtartalmú iszapok égetése során keletkező, éghető és mérgező anyagokat tartalmazó füstgázok kezelésére nem ellő kalmas, továbbá az oíaíiszap megközeiitöieg tökéletes kiégetése sem képzelhető el annak fokozottabb mozgatása nélkül.
Célkitűzésünk ezért a találmánnyal olyan olajiszap-hulíadék égető berendezés kifejleeztése, amellyel nagy nedvességtartalmű olajiszap víztartalmának égethető mértékűre történő további csökkentése a lehető legkisebb energiaráfordítással, az égetőmű berendezéste15 rén belüli szikkasztással történik, ezért a berendezés egyszerű kompakt, könnyen szerelhető, karbantartható és működtethető, a hulladékforrások közeiébe akár ideiglenesen is telepíthető, továbbá energiavesztesége a minimumra csökkenthető.
Célkitűzésünk továbbá, hogy a tüzelés során az égő olajiszapot hatékonyan mozgassuk annak érdekében, hogy az olajos tapadványokat elemeire bontsuk, lehetővé téve közei 20 tökéletes kiégésüket.
Célkitűzésünk továbbá, hogy a távozó füstgázok éghető anyagainak hötartaimát a lehető legnagyobb mértékben visszanyerjük, egyúttal eitávolitva a füstgáz környezetre káros összetevőinek lehető legnagyobb hányadát, különös tekintettel, a kénvegyületekre, nitrogénexidokra és nehézfémekre.
Felismertük, hogy az olajiszap viszonylag kis mennyiségű sűrű olajmaradvány, szilárd éghető hulladék, pl. faapriték, éghető települési hulladék, szárított vizesiszap, és/vagy biomassza alapú tüzelőanyag adagolásával termikusán ártalmatlanítható, miközben a felszabaduló hő jelentős része közvetlenül, a tüztéren belül az olajiszap szárítására fordítható, másrészt a meg növekedett szílárdanyag tartalom következtében az olajiszap állaga olyan, 30 hogy csigás berendezéssel mozgatható, szállítható.
Amennyiben az olajiszap égető berendezés primer túztere fölött kialakítót szekunder tüzterébe oiajiszapof adagolunk, és az előre haladó, égő olajiszap ágyba vízesiszap szárító berendezésből szárított iszapot vezetünk, amelyhez éghető hulladékot adagolunk, majd ezt az ©legyet lépcsős vándorrosiélyon kialakuló tüzágyban hevítjük úgy, hogy az eltérő hömér35 sékletű zónákra osztott vándorröstélyt nem csak vízszintesen, hanem zónánként fúggölégesen is mozgatjuk, a növelt szílárdanyag tartalmú adagolt olajiszapot az iszapégető berendezésben hozzáadott szárított szennyvíziszap és egyéb hulladék égéshőjével közvetlenül, saját égéshőjével tüzelhetjük el, miközben a keletkező, magas hőmérsékletű füstgázt kénvegyületektől nitrogénoxidöktól és nehézfémektől megtisztítjuk, és hőtartalmát részben a tüzelés5 hez, részben egyéb célokra felhasználhatjuk. Ezzel a technika állása szerinti megoídásukhoz képest nem csak a berendezés méretei és a környezet terhelése csökkenthető, hanem hatásfoka is jelentősen növelhető.
Célkitűzésünket olyan iszapégető berendezés kialakításával valósítottuk meg, amely olajtartalmú hulladék termikus kezelésére és ártalmatlanítására alkalmas, és amelynek tűzálló lé béléssel ellátott , primer és szekunder tűzterre osztott tűzte re. a tűztér hevítésére szo lgáló égője, továbbá a tűztérbe olajtartalmú hulladék adagolására alkalmas iszapadagoléja van, és a berendezés tűzterében vándorrostély van elrendezve, és a vándorrostélyon képződő hamu eltávolítására alkalmas kihordó csigával, valamint füstgázelvezető és kezelő rendszerrel van ellátva, és a primer tűztér, valamint a szekunder tűztér között járat van kialakítva, valamint a 15 vándorrostély a primer tűztérben van elrendezve, és gyújtó zónára, égető zónára, valamint harnuki^ető· zónára van osztva, és a járat a gyújtó zóna fölött van elrendezve, valamint a járat fölött a berendezés tűzterébe nyíló sziiárdhulladék adagolóval, továbbá a vándorrostély zónái alatt a berendezés primer tűzterébe nyíló égéslevegő bevezetésekkel van ellátva, és a füstgázelvezető és kezelő rendszer a szekunder tűztér fűstjáratához van csatlakoztatva, és a 20 primer és a szekunder tűztér előégető kamrában van kiképezve, amelynek füstjáratához ammónia; adagolóval ellátott ívelt füstgázcsatorna van csatlakoztatva, és a berendezés tartalmaz:
a fűstgázcsatornához csatlakozó, pelietégővel ellátott utóégető kamrát, az utóégető kamrához csatlakoztatott kerámia katalizátort, a katalizátorhoz csatlakoztatott füstgáz-folyadék hőcserélőt, és a vándörrostély rostélyelemeit vízszintesen mozgató szerkezeteket, valamint a vándorrostéíy rostélyelemeit függőlegesen mozgató szerkezeteket.
A vándorrostéíy zónái mozgatható, homlokfuratos és keresztfuratos, lépcsős rostélyelemekből vannak kialakítva.
Szekunder tűzterébe nyílé mészhidrái adalék adagolóval van ellátva.
A katalizátorhoz füstgáz-folyadék hőcserélőből, a hőcseréiönöz csatlakoztatott ciklonból, a ciklonhoz csatlakoztatott füstgáz-levegő hőcserélőből, és a hőcseréíöhöz csatlakoztatott füstgázmosóból van kialakítva, amelyhez a berendezésből füstgázt eltávolító frekvenciaváltós fústgázventílátor van illesztve.
A füstgáz-levegő hőcserélő meleg levegő kimenete a berendezés primer tüzterébe nyíló égéslevegő bevezetéseshez van csatlakoztatva,
A szilárdhuíladék adagolóhoz vizesíszap szárító van csatlakoztatva.
Célkitűzésünket. továbbá olyan eljárás kidolgozásával valósítottuk meg, amely oíajtar5 talrnú hulladék termikus kezelésére és ártalmatlanítására szolgál, és amelynek során iszapégető berendezés tűzíerében éghető anyaggal elegyített olajiszapot égetünk, és az égés során keletkező füstgázok energiatartalmának egy részét az olajiszap égetést megelőző szikkasztására használjuk fel, miközben a tüzteret égővel főijük, és a tüzteret alsó primer tüztérre és felső szekunder tűztérre választjuk szét, továbbá éghető anyagként éghető hulladékot 10 használunk, és az eljárás során ~ vizesiszapot szárítunk, majd éghető hulladékkal együtt adagolunk az iszapégető berendezés szekunder tüzterébe adagolt, égő olajiszaphoz, és
- az olajiszap, a szárított iszap és éghető hulladék elegyét a berendezés primer tüzterében elrendezett vándorrostély gyújtó zónájára juttatjuk, majd
- az elegye! a vánöorrostély gyújtó zónájáról égető zónájára továbbítva égetjük, és
- a keletkező hamut a vándorrostély égető zónájáról hamukiégetö zónájára továbbítva kiégetjük,
- miközben az égő elegye! a vándorrostély mozgatásával mind vízszintesen, mind függőlegesen mozgatjuk,, és
2Ö - a keletkező füstgáz tömegáramát füstjáraton át ívéit füstgázcsatomába vezetve csökkentjük, és ammónia tartalmú anyaggal kezeljük, majd a füstgázcsatornáhpz csatlakozó, pelletégövei ellátott utöégetö kamrában éghető anyag tartalmát kiégetjük, és az utóégető kamrához csatlakoztatott kerámia katalizátoron, valamit a katalizátorhoz csatlakoztatott füstgáz-folyadék hőcserélőn át füstgázmosóba vezetjük.
A szekunder tűzteret pelletégövei hevítjük.
A füstgázéi vezető és kezelő rendszerben elrendezett füstgáz-levegő hőcserélőn meleg levegőt állítunk elő, amelyet a berendezés primer tüztérben elrendezett három zónás vándorrostély homlokfuratos és keresztfuratös rosiélyelemel alá, g yújtó zóna levegő bevezetésén, égető zóna levegő bevezetésén, és hamukiégető zóna levegő bevezetésén keresztül, 30 zónánké nt szabályozott, az égési sebességtől függő térfogatáramm ai j uttatunk be.
Lépcsős vándorrostélyt alkalmazunk, amelynek gyújtó zónájában, égető zónájában és hamukiégetö zónájában elrendezett homlokfuratos rostélyelemeit a kiégés intenzitásának megfelelően, zónánként különböző sebességgel mozgatjuk.
A szekunder tüztér hőmérsékletét és levegő tarfogatáramát automatikusan 800-85$ *Ora szabályozzuk.
A füstgázok kén-oxid tartalmát additív adagolón keresztül a szekunder tűztérbe juttatott mészhidráttai csökkentjük.
A füstgázcsatomát elhagyó füstgázok káros éghető komponenseit függőleges áramíású, négy hozamú utőégetö kamrában 900 °C hőmérsékleten égetjük sí tökéletesen, leg5 alább három másodperces tartózkodási idővel, és az utóégető kamra hőmérsékletét utóégető égővel szabályozzuk, valamint a lefelé irányuló első és harmadik hazaméban a füstgázokat felgyorsítjuk, míg a felfelé irányuló második és negyedik hazamban lassítjuk.
Az ufóégető kamrából kilépő, a katalizátoron átvezetett füstgázok füstgáz-folyadék hőcserélőben kinyert hőenergiáiét villamos áram előállítására, szárításra vagy fűtésre hasaló nősítjük.
A füstgáz-folyadék hőcserélőből kilépő füstgázok portartalmát ciklonnal csökkentjük.
Éghető anyagként települési hulladékot, valamint faaprítékot, és szárított iszapot tartalmazó csoportból kiválasztott legalább egy anyagot alkalmazunk.
A találmány szerinti berendezés egyik célszerű kiviteli alakjában elöégető kamrával, derékszög nyomvonalé ívelt füstgázcsatornával, utóégeiő kamrával, áramfejlesztővel és/vagy füstgáz-folyadék hőcserélővel, additív adagolóval, ciklonnal, füsfgáz-ievegö elömelegítővel, frekvenciaváitós égési levegő ventilátorral, füstgáz tisztítóval, frekvenciaváltós füstgázvantilátomal, emisszió-mérőhellyel felszereli kéménnyel rendelkezik, és utóégető kamrája áramfejlesztőié, és/vagy füstgáz-folyadék hőcserélője közé katalizátoros rácsozat, füstgáz2Θ folyadék hőcserélőjéhez fűtött csöves sűrűolaj előmelegítő, ciklonja után vizesiszap csigás szárító, vagy vizesíszap hidraulikus szárító van elrendezve.
A találmány szerinti berendezés egyik további, célszerű kiviteli alakjában primer tűzterének lépcsős rostélya gyújtőzőnára. égetözónára, hamukiégetö zónára van elosztva, amelyek alatt külön szabályozható térfogatáramú gyújtózóna primer levegő bevezetés, égetőzó25 na primer levegő bevezetés, hamukiégető zóna primer levegő bevezetés van elhelyezve.
A találmány szerinti berendezés egyik célszerű kiviteli alakjában primer tűztem alatt gyüjtőzona, égetözóna, hamukiégető zóna rostélyát gyújtózőna excenteres rostélymozgatő mechanizmus, égőzöna excenteres rostély mozgató mechanizmus, hamukiégetö zóna excenteres rostély mozgató mechanizmus van beszerelve.
3Ö Primer tűztere alatt gyújtózóna, égetözóna, hamukiégetö zóna rostélyát gyújtózóna hidra ul ikus rosté ly mozgató mechanizm us , égőzá na hidra ul ikus rostélymozgató mechan iz mus, hamukiégető zóna hidraulikus rostélymozgatő mechanizmus van beépítve.
A gyújtózéna, égetőzóna, hamukiégetö zóna alatt gyújtózőna hamu kihordó, gyújtözón a ha mu idd á , égőzón a hamu kíh ordó , égőzöna hamuláda,,, ha mukiég ető zón a hamukihordó, hamukiégető zóna hamuláda, hamukiagetö zóna végén hamukihordó csiga, alatta zárt hamu láda helyezkedik el.
Szekunder tűaterének homlok falába íelfütö peltetégő, boltozatába szárított szennyvíziszap, faapríték, éghető szilárd települési hulladék adagolására szolgáló duplatolózáras ada5 goié, iszapgázainak égője, mészhidrát adagold, eiőégető kamra túlnyomás levezető, oidaifalalfea előmelegített sűrűdaj égők, szekunder levegő bevezetés, a szekunder tüztér alsó falába pedig oiajiszap adagoló van beépítve.
Az eloégetö kamra és az utóégető kamra között elrendezett íveit füstgázcsatorna boltozatába ammónia adagoló van csatlakoztatva.
Négybuzamü utóégető kamra első hozama felső részébe utóégető pelleiégő, kivezető füstjáratába utöégetö· kamra túlnyomás levezető, az utcégetö első hozama, az utóégető második hozama, valamint az utóégető harmadik hozama és az utóégető negyedik hozama, alá utóégető hamutálcák vannak elhelyezve.
Utóégető kamrája első hozamának áramlási szelvénye és utóégető kamra harmadik 15 huzamának áramlási szelvénye maximum akkora felületű, mint az utóégető kamra második búzáménak és utóégető kamra negyedik hozamának áramlási szelvénye.
Utóégető kamrájához csatlakozó katalizátoros rácsozat katalizátor elemeket pozicionáló oszlopai között cserélhető lyukacsos katalizátor ráosetemek vannak elhelyezve.
Füstgáz-folyadék hőcserélője meleg folyadékának egy részét a sűrűolaj előmelegített 20 tartályba és a sűrűdaj fűtött csöves elömelegítőjébe csatlakoztatjuk.
Sűrőolaj előmelegített tartálya és a sürüolaj fűtött csöves előmetegitője között sűrüolaj szivattyú van beszerelve.
Ciklonja és a dupla időzáras adagolója közé beépíted hőszigetelt vizesiszap csigás szárítója elé vizesiszap tartály van beépítve, a csigás szárító felső hengeres része és a per25 nyetísztító nyílás ajtajával rendelkező alsó fustjárat oldható fústgázzárrai van egymáshoz csatlakoztatva.
Iszspgöz szeparátora oldható gázzárraí, iszapleeresztővei és kettoscsöves gőzhűtövel rendelkezik.
A találmány szerinti eljárás egyik célszerű foganatositási módja során az előégeiö kamrában és az utóégető kamrában felszabadított hőt energetikailag hasznosítjuk, és a keletkező füstgázok entalpíáját elektromos áram fejlesztésre és/vagy meleg folyadék előállítására, vizes iszap szárítására, sűrűolaj viszkozitásának csökkentésre és az égési levegő előmelegítésére használjuk fel.
Az dőégető kamra három zónára osztott lépcsős rostélyát a beadagolt hulladékok 35 égési intenzitásának megtételben különböző sebességgel vízszintes és az excentrikus len geiynek köszönhetően függőleges irányba mozgalmuk és az eíömelegitett primer levegő térfegatáramokat a rosiélybevezetés alatt a kiégés mértékének megfelelően zónánként külön szabályozzuk.
A légszennyező anyagok képződését a termikus ártalmatlanító rendszer több egysé5 gében csökkenjük, és; a vizes iszap csigás szántója után kapcsait iszapgőz szeparátorból távozó, éghető illó anyagokat tartalmazó iszapgázokat az iszap gázainak égőjével a szekunder tüztérben égetjük el, a kén-oxktokat mészhidrát adagolóval kötjük le, a nitrogén-oxidekat az ívelt füstcsatpmába ammónia adagolón beporlasztott oldattal bontjuk szét, az uíóégetőből kiáramló füstgázok káros komponenseit a cserélhető katalizátoros rácsozat felületén választ10 jak le. a dioxinőket pedig a ciklon elé beépített additív adagolón keresztül a füstgázáramba porlasztóit aktív szénnel kötjük ie, a füstgázok szilárd részecskéit és még fennmaradó aktív anyagait füstgáztisztítóval választjuk le.
A találmány szerinti berendezés szerkezetét és működését ábrák segítségévei mutatjuk be. A rajzon az
1, ábrán a találmány szerinti, olajtartalmú hulladék termikus kezelésére és ártalmat- lanítására szolgáló berendezés kialakítása látható, a
2. ábra eiőégetö kamra egyik célszerű kiviteli alakja látható előlnézetben. a
3. ábra előégető kamra függőleges keresztmetszete látható, a
4. ábra iveit füstgázcsatornához csatlakozó utóégető 3 kamrát ábrázolja metszetben. az
S.,6. ábra utóégeiőhöz csatlakoztatott, cserélhető kerámia katalizátor rácsozat ábrázolása metszetben, a
7. ábra
3. ábra
9. ábra
1Ö. ábra sürűőlaj eíőmelegitőf ábrázol metszetben, a az elöégető kamra adagolójába benyúló vízesíszap szárító és továbbító elrendezést láthatjuk hosszmetszetben, a a vizesíszap szárító és továbbító elrendezés keresztmetszete a füstgáz elvezetésének szelvényében, és a iszapgőz szeparátort mutat be függőleges metszetben.
Az 1, ábrán a találmány szerinti, oiailszap termikus kezelésére és ártalmatlanítására szolgáló berendezés kialakítása látható. A berendezés 1 eiőégetö kamrájához 29 olajlszap adagoló van csatlakoztatva. Az 1 eiőégetö 13 pelletégővel van ellátva, amely a tüzelési hőmérséklet elérését és fenntartását szolgálja. 15 olajégővel előmelegített sűrűoíaj pótfüze lésé35 re van lehetőség. A 15 olajégőre vezetett sürűelajat előzetesen 31 elömelegítóben melegítjük fel füstgáz-folyadék @ hőcserélő- segítségével, majd innen juttatjuk a 15 olajégőre, amely a? 1 eiőégetö kamra GZ gyűjtőzóuáját hevíti .Az adagolt píajíszaphoz kettes zsílipes 14 adagolöegységen keresztül pl. RDF éghető települési hulladék, Fa faapriték és/vagy Szí szárított szennyvíziszap adagolható az eiőégeto 1 kamrába, amelyek adagolásával tetszés szerint 5 váitoztathatjuk az olajiszap konzisztenciáját és fűteértékét. Az égéshez szükséges levegőt prlmerlevegő 17 csonkon át az 1 előégető GZ gyújtózónájába, pnmerlevegő 18 csonkon át az 1 előégető ÉZ égözónájáfea, és prlmedevegő 19 csonkon át az 1 eiőégetö HZ hamukiégető zónájába juttathatjuk (3. ábra). Szekunder égéslevegőt az 1 eiőégetö SzT szekunder tűzterébe 20 csonkon át vezetünk be. Szükség esetén a 14 adagolóegységen át vizeslszapot is IQ adagolhatunk az 1 előégető tűzterébe, A vizesiszapot az adagolást megelőzően 34 iszapgőz szeparátoron vezetjük át, és a szeparált íszapgőzt 21 gázégőn a tűztérben elégetjük, ezzel is fokozva a berendezés hatásfokát. A vizesiszapot 32 tartályból hidraulikus 49 szárítón vagy 33 csigás szárítón át juttatjuk az 1 előégetőbe. Az égés során keletkező kén-oxídokat 22 mészhidrát adagolón át az SzT szekunder tűzterébe juttatott mészhidráttal kötjük le, és a itt IS fellépő túlnyomást levezető 23 csonkon: át elvezetjük.
Az 1 előégetöhöz célszerűen derékszögben elhajló, de mindenképpen iveit 2 fűstgázcsatorna csatlakozik, amely 25 pelletégővel ellátott uteégetö 3 kamrába torkollik, Az 2 füstgázcsatorna íveltsége erősen turbulens áramlást kelt, ami növeli a füstgáz tartózkodási idejét a 2 füstgázGsatornában. Másrészt az ívelt 2 füstgázcsatorna belső átmérőjének növelésével 20 tovább lassíthatjuk az 1 előégetőből kilépő füstgáz sebességét, és ezekkel az intézkedésekkel megnövelhetjük a füstgáz tartózkodási idejét a 2 füstgázcsatomában, Így a berendezésben is. Az íveit 2 füstgázosatorne speciálisan kifejlesztett, az agresszív gázoknak ellenálló iűzbetonnal és hőszigetelő betonnal van belülről ellátva, kívülről levegőhűtést alkalmazunk. A füstgáz tartózkodási ideje a 2 füstgázcsatomában eléri vagy meghaladja a 3 s-t.
A füstgázzal távozó nitrcgén-oxidok fNGx) mennyiségének csökkentése két úton valósítható meg. A hagyományos NQ< csökkentő technikák alkalmazásával a tűztérben lezajló folyamatok szabályozásával olyan körülményeket biztosítanak, amelyek kedvezőtlenek az NOX képződés szempontjából, vagyis légfelesleg alkalmazása, és a térhömérséklet optimalizálása. A hagyományos módszer opcionális alkalmazása mellett a találmány szerinti bérén30 előzésben, az ívelt 2 füstgázcsatornába torkolló 24 adagolón át ammónia vagy ammónia származék vizes oldatát juttatjuk a füstgázba, amelyek a nitrogén-oxidokat nitrogénné redukálják a következő reakcióegyenletek szerint
NO * 4 NH3 * Os -> 4 * 6 H2O
NO2 ♦ 4 NHg * 02. 3 N2 e 6 HaO..
Az ammónia alkalmazásával történő htO» csökkentés megvalósítható katalitikus (SCR? és nem-katalitikus (SNCR) úton is. A nem-katalitikus eljárás során az ammóniát vagy karbamidot a 859 és 1090 *C közötti hőmérsékletű térrészbe kell fecskendezni, ahol az reakcióba· lép a nitrogén-cxidokkai. Az SNCfo eljárással végzett 60-80 %-ot meghaladó NOX csökkentéshez nagyobb mennyiségű redukálószer beadagolás szükséges, ami viszont ammónia kibocsátáshoz vezethet.
Ezért a találmány szerinti berendezésben az utóégető 3 kamrához katalizátor 4 rá» esozatot tartalmazó kamra csatlakozik, amely eltávolítható fedéllel van ellátva. A 4 rácsozatról a füstgáz részben 5 áramfejlesztő berendezésbe:, részben füstgáz-folyadék 6 hőcserélőbe 10 távozik, ahonnan egyaránt porleválasztó 7 ciklonba kerül. A 7 ciklon előtt adalékanyagot juttathatok a füstgázba 27 adagoló segítségévei. A füstgáz-folyadék 6 hőcserélőbe bevezetett HP hideg folyadék felmelegszik:, és MF meleg folyadékként távozik, amely tetszőleges célra használható. Λ 7 ciklon a füstgáz egy részét vizesiszap hidraulikus 49 szárítóba, egy részét füstgáz-levegő 8 hőcserélőbe juttatja, ahonnan a felmelegített levegő frekvenciaváltós égésIS levegő 9 ventilátor segítségével jut a már bemutatott 17,18,19,28 csonkokon át az 1 előégető tűzterébe, Speciális agresszív gázoknak ellenálló anyagból készült ciklont alakítunk ki. A 7 ciklon fizikailag kiválasztja a füstgázban lévő el nem égett szilárd szemcséket, A 7 ciklonból a kiválasztott szilárd szemcsék automatikusan 1 m'5~e$ zárt fémkonténerekre kerülnek. A 7 ciklon felső részébe csatlakozik az automatikusan működő dioxincsőkkentő berendezés. A dioxincsökkentö berendezésből az adalékanyag automatikusan kerül be a 7 ciklonba, Így az adalékanyag beadagolásával a dioxlnt á határérték alatt tudtuk tartani.
A 8 hőcserélőből a füstgáz 10 füstgáztisztítóba áramlik, amelyből a leválasztott SzA szennyezőanyagok eltávolíthatók, és a tisztított füstgáz frekvendaváltós füstgáz 11 ventilátor segítségévei emisszió-mérőhellyel felszerelt 12 kéményen át a környezetbe távozik. Ugyan25 csak a 12 kéménybe van csatlakoztatva; a tülnyomást levezető 23 csonk 28 füstiámta, és az utóégető 3 kamra 28 túlnyomás levezető 26 járata is.
Az 1 előégető 35 rostélymozgató mechanizmussal van ellátva, amely a 3. ábrán figyelhető meg részletesen, A megfelelő mennyiségű füstgáz szívott rendszerben történő ellátását 0-100%-os teljesítménnyel speciális frekvencia váltóval szabályozott nagyteljesítményű 30 ventilátorral biztosítjuk.
A 2» ábrán az 1 elöégető kamra egyik célszerű kiviteli alakja látható elölnézetben. Az 1 előégető kamrát 13 pelleíégővel hevítjük, és az RDF éghető települési hulladékot, Fa faaprítékot és/vagy Szí szárított szennyvíziszapot kettős tolózárral ellátott 14 adagolóegységen át juttathatjuk az 1 előégető kamrába. Ezeknek az adalékoknak az clajiszap 29 adagé lón fi. ábra) át bejuttatott olajiszaphoz keverésével csökkentjük az olajiszap relatív nedvességtartalmát, ami feleslegessé teszi az adagolást megelőző költséges szárítást.
Az ábrán látható hogy az 1 előégeíő kamra rostéiymozgatő 35/H1, 35/H2, 35/H3, 35/1, 35/2, 35/3 szerkezetekkel van felszerelve. A. rostéiymozgatő 35/H1 35/H2, 35/H3 szer5 kezetek hidraulikus működtetésűek, és az 1 előégető kamrában kialakított égéstér Gz, Éz, Hz zónákban elrendezett vándorrostéiy R1,R2,R3 rostélyelemek (3. ábra) vízszintes, odavissza mozgatására szolgáinak, a szakember számára egyébként ismert módon. A 36/1, 35/2, 35/3 szerkezetek excenteres rostéiymozgatő szerkezetek, amelyek az egyes Rf.R2,R3 rostélyelemek függőleges mozgatására alkalmasak. Kisérleteink szerint a kétirányú mozga10 tás következtében az égő olajiszap-huiladék keverék nem képez olyan tapadvány konglomerátumokat, amelyek belsejében: tökéletlen az égés, ezzel elérhető, hogy az olajiszaphulladék elegy éghető anyag tartalmának több mint 99 %-a elég. Az ábrán látható a szilárd égéstermékek eltávolítására szolgáló hamu kihordó 36 csiga , valamint a hamut összegyűjtő 37 hamuláda is, '15 A 3. ábrán az i előégeíő kamra függőleges keresztmetszete látható. A már ismertetett elemeken felül ebben a metszetben jól megfigyelhető az 1 előégető kamra belső szerkezete is. Az ártalmatlanítandó olajiszapot a olajíszap 29 adagolón keresztül juttatjuk az SzT szekunder tüztérben elrendezett szántó és továbbító csigára (nem látható az ábrán), amelyen az a kettős zsiltpes 14 adagolóegység irányában halad élőre. Az 1 eloégeioben, kőzvet20 lenül a vándorrostély felett szárítóval egybeépített boltívet alakítottunk ki, mely szerkezeten keresztül a csigával, vagy hidraulikával szállítjuk a nagy nedvességtartalmú szennyvíziszapot, vagy az olajiszap maradványt, mig az anyagok a szárítón: keresztül haladnak: az 1 előégető kamra felső részébe, ahol magas hőmérsékleten elégnék. Az olajiszap maradvány a meleg hatására felhígul, folyékony állapotba kerül, az iilógázok eltávoznak a vándorrpatély 25 tetején, és az egyéb füstgázokkal keveredve elégnek.
Az Szekunder SzT töztérben, vagyis az R1 ,R2,R3 rostélyelemek fölött kialakított, szárítóval összekötött boltív feletti kamrában a 13 peiletégöt. működtetve begyújtjuk a képződő füstgázokat is, és így itt 900950 *G -os hőmérséklet keletkezik. A forró füstgázok Fj füstjáraton távoznak az ívelt 2 füsigázosatomába.
3:0 Az 1 előégeíő kamrában lépcsőzetes kialakítású R1R2,R3 mstélyelemeket rengtetünk el, amelyet a gyulladási folyamatok, az égési reakciók intenzitása és a hamu kiégésí sebességének megfelelően három Gz, Éz, Hz zónára, azaz gyújtó Gz zónára, égető έζ zónára és hamukiégető Hz zónára osztottunk úgy, hogy a lépcsős rostély egyes R1,R2,R3 2 rostéiyelemeit vízszintesen mozgató 35/H1. 35/H2, 3SZH3 szerkezetek, és függőlegesen
35/1, 35/2, 35/3 mozgató szerkezetek léptetést frekvenciája, valamint a Gz, Éz, Hz zónán-
ként a 17,18,19 csonkokon bevezetettmeteg primer égéslevegő térfögaiárama az előbbi folyamatok sebességének megfelelően, Gz, éz, Hz zónánként szabályozható, Az R1,R2,R3 roetélyelemekben mind vízszintes, mmdi függőlegesen levegő füratok vannak alakítva.
Az Rí ,R2,R3 rostéiyelemek fölött kiaiakított boltív mindkét oldalon a tuztér falához csatlakozik, így a füstgázokat a vándorrqstely tetejére vezeti, ahol a füstgáz találkozik a szárítóból távozó illanó gázokkal és együtt elégnek a felső szekunder Szí tűztérben,
A 14 adagoicegység az 1 eíőégetö kamra primer tűztér szakasza, vagyis gyújtó Gz zónája fölött helyezkedik el, és célszerűen ezen át adagolhatunk ártalmatlanítandó szilárd, éghető RDF éghető települési hulladékot és/vagy Fa faaprítékot és/vagy Szí szárított 10 szennyvíziszapot a gyújtó Gz zóna lépcsős Rí rostélyelemeire, amelyekre a továbbító csigáról a szikkasztott olajíszap is lehullik az Szekunder SzT tűztérből. Az ártalmatlanítandó anyagok beadagolásának megkezdése előtt a gyújtó Gz zónát 13 peiíetégövel fúlj ük fel a veszélyes hulladéknak minősülő anyagok tökéletes eltüzelése érdekében 760-900 eC, célszerűen 800-850 °C hőmérsékletre, Hz alatti hőmérsékleten a rendszerben alkalmazott szabályozási 15 rsteszfeitétei szerint a hulladékok beadagolása megszakad és csak az említett hőmérséklet elérését kővetően indul újra.
A gyújtó Gz zóna rosté ly m ozgató 35/H 1,35/1 szerkezete, a gyújtó Gz zónát kővető égető Éz zóna rostély mozgató 35/H2, 35/2 szerkezete, és az égető Éz zónát követő hamukiégető Hz zóna rostélymozgató 36/H3, 35/3 szerkezete a az égési sebességnek megfelelően, Gz, Éz, Hz zónánként különböző sebességgel juttatja előre a tűzágyat lépcsős Rí ,R2.R3 rostélyelemeken az égés teljes befejeződéséig és a hamu lehűlésig, hamukihordó 36 csigára. Az egyes Gz, Éz, Hz zónákban a R1;R2,R3 rostélyeiem alá hullott szilárd részecskéket a gyújtó Gz zóna hamukihordó 36/1 csigája, az égető Éz zóna hamukihordó 36/2 csigája, a hamukiégető Hz zóna hamukihordó 36/3 csigája, végül az R3 rostélyelemröi lehulló hamut
csiga távolítja el, amelyet a megtelelő 37,37/1,37/2,37/3 hamuládákban gyűjtünk össze.
rostéiyelemek alá a gyújtó Gz zóna primedevegő 17 csonkján, az égető-éz. zóna prímertevegö 18 csonkján, és a hamukíégetö Hz zóna levegő 19 csonkján keresztül, az égés sebességének megfelelően szabályozott térfogatárammal fúvatjuk be, és az előmelegített levegővel 30 a vándorrostélyon keresztül tápláljuk a tüzet.
A gyújtó Gz zóna és az ciajiszap 29 adagoló között hosszanti irányban elrendezett, hőállc acélból készített száritő és továbbító csiga alsó részét a lépcsős R1,R2,R3 rostélyelemek tűzágyának sugárzása, felső részét pedig a csigák felett áramló füstgázok konvekiív, valamint a csigák feletti szekunder SzT tüzter boltozatának sugárzó hatása fűti. A szántó
--W csigák lapátjai az -SzT tuziérben felmelegednek, majd az olajlszap alá fordulva keveréssel segítik elő a száradási folyamatokat
Az eltüzelendő olajiszap^hulladék keverék magas kéntartalmának határérték alá csökkentése és ott tartása érdekében adalékanyagot adagolunk a tűztérbe automatikusan, d i^y píztosítjuk a füstgázban a kén szabályozott értékét. Az adalékanyagot, célszerűen mészhid rátok 22 adagolón át juttatjuk a szekunder SzT tűztérbe. Az SzT tűztér hőmérsékletét a 13 pelfetégőn bejuttatott tüzelőanyag tömegáramával szabályozzuk.
A rostélyeiemek alatt 100-200 C-os hőmérsékletet alakítunk ki, a speciális anyagból készült R1,R2,R3 rostélyeiemek védelme érdekében, A vándorrostély természetesen hált) romnál több R1,R2,R3 rostélyelemből is kialakítható, amelyek az ismertetett kialakításhoz hasonlóan külön-kűlön mozognak vízszintesen és függőlegesen a betáplált tüzelőanyag elégésének függvényében. A 14 adagoióegységen át a kevert hulladékot automatikusan adagoljuk be a tűztéroe. Az 1 előégető szívott rendszerben működik, a kettős tolózáras 14 adagolóegység biztosítja az egyenletes elszívást a tűztéren belül. Az 1 elöégetőben, közvetlenül 15 a vándorrosféiy felett, szárítóval egybeépített boltívet alakítottunk ki (nem látható az ábrán), mely szerkezeten keresztül a szárító-továbbító 33 csigával {íd. 8. ábra), vagy hidraulikával szállítjuk a nagy nedvességtartaímü szennyvíziszapot, vagy az olajlszap maradványt, míg az anyagok a száritőn keresztül haladnak az előégető kamra felső részébe, magas hőmérsékleten elégnek.
A 4. ábra az ívelt 2 Bstgázcsatomához csatlakozó utóégetö 3 kamrát ábrázolja metszetben, amelyet négy 3/H1, 3/H2, 3/Ή3, 3/H4 huzammaí alakítottunk ki. A 3/H1, 3/H3 huzamok keresztmetszetét a 3ZH2, 3ZH4 hozamok keresztmetszetéhez leszűkítettük a füstgáz sebességetek gyorsítása érdekében, míg az alsó forduló 3k1, 3k2 kamráit kibővítettük a füstgáz sebességének lecsökkentése érdekében. így a kibővített 3k1. 3k2 kamrák a tisztítá5 són kívül porleválasztóként is működnek, mivel a lefelé irányuló szűk 3/H1, 3./H3 hozamokban a füstgázok felgyorsulnak, szilárd részecskéik az utóégető 3 kamra 3k1s 3k2 kamráinak aljába ütközve le választódnak. Az utóégetö speciálisan kifejlesztett, az agresszív gázoknak ellenálló tűzbetonnal, és hőszigetelő betonnal lett belülről ellátva, kívülről levegőhűtést alkalmazunk.
Az utóégető 3 kamrában 900-950 QC-os hőmérsékletet hozunk létre nagyteljesítményű 25 pelietégővel ügy, hogy a hőmérsékletet az eltüzelendő anyag tulajdonságainak függvényében szabályozni tudjuk. Az utóégető első 3H1 kamrájába műszaki biztonsági szempontok miatt a füstgázban lévő megmaradt kén kéntartalmának határérték alá csökkentése és ott tartása erdékeben adalékanyagot adagolunk a tűztérbe automatikusan, így biztosítjuk a füstgázban a kén szabályozott értékét. Az utóégetőhöz a már említett, cserélhető kerámia 4 karalízátor rácsozat-csatlakozik (5. J5. ábra), melynek fő célja a tartózkodási: idő megnövelése, és a füstgáz tisztítása, az 1. ábrával kapcsolatban ismertetett NO f 4 NH3 * O? reakció kataiizálása, valamint a nehézfémek eltávolítása. A fekvő elrendezésű kerámia katalizátor 4 rácsozata lyukacsos katalizátor 42 rácselemekből van kiképezve, amelyeket pozicionáló 41 5 oszlopok tartanak a helyükön. A speciálisan kifejlesztett, agresszív gázoknak ellenálló tűzbetonnái és hőszigetelő betonnal belülről kibélelt zárt katalizátor tér 40 fedéllel van lezárva, és kívülről levegőhűtéssel van hűtve. Az ívelt füstgáz 2 csatornával és a fekvő elrendezésű kerámia katalizátor 4 rácsozat alkalmazásával közel 3 mp-re növeltük a füstgáz tartózkodási idejét az utóégetö 3 kamrában.
W A 7« ábrán a sűrűolaj 31 előmelsgítőt ábrázoltuk metszetben. A 15 olajégőre vezetett
SO sűrüolajat a füstgáz hötartalmának a füstgáz-folyadék 6 hőcserélőben történő visszanyerése érdekében a 31 elömeiegítöben melegítjük fél, majd innen juttatjuk a 15 olajégőre. A 31 előmelegítő két, koaxiális csőből van kialakítva. A külső cső meleg MF füstgázzal fűtött cső, amelyen 30 tartályból 43 szivattyúval továbbított SO sűrűolaj vezetéke halad át A lelmelegí15 tett SO sűrűolaj a 15 égőhöz, a HF hideg füstgáz a ő hőcserélő hideg oldala irányában távozik.
A 8. ábrán az előégető 1 kamra 14 adagolójába benyúló VI vízesíszap 33 szántó és továbbító elrendezést láthatjuk hosszmetszetben. Az elrendezéshez speciálisan kialakított elöszáritó-elömelegítő csatlakozik, amelynek felütését hulladékhövel biztosítjuk (nem látható az ábrán). A VI vizesiszapot a 33a csigára adagoljuk, amely füstgáz járaton helyezkedik el. A füstgáz járatba a 7 ciklonból FgC füstgázt vezetünk, amely felmeleg iti a 33a csigával továbbított vizesiszapot. A 33a csigáról távozó Szí szárított iszap a 14 adagolón át jut az előégető 1 kamrába. A lehűlt FgT füstgáz a 10 füstgáztisztitóba távozik, míg a lehulló P pernyét öszszegyűjtjűk, maradványait 44 tisztítónyíláson szükség: szerint eltávolítjuk.
A 9, ábra a VI vízesiszap 33 száritó és továbbító elrendezés keresztmetszete az FgT füstgáz elvezetésének szelvényében. Az ábrán látható, hogy a VI vízesíszap szárítása során keletkező VÍG gőzt elvezetjük a 8 hőcserélőbe, amelynek hötartalma szintén felhasználható.
A hőhasznosítás során melegvíz vagy gőz előállításához célszerűen 1 MW teljesítményű melegvíz bojlereket vagy gőzkazánt (nem látható az ábrán) csatlakoztathatunk a 8 hő30 cserélő elé. A bojlerben keresztülvezetett és lehűtött füstgázt a füstgáz-levegő S hőcserélőbe vezetjük tovább. A gőzkazánból távozó magas hőmérsékletű: füstgázzal működtethetjük a 33 szárítót és annak előmeiegltőjét.
Amennyiben a megtermelt hőenergiát elektromos áram előállítására hasznosítjuk, úgy az áramfejlesztő berendezést a 8 hőcserélőhőz a megfelelő teljesítményben csatlakoztatok. 35 Az áramfejlesztőből távozó magas hőmérsékletű füstgázzal melegít elő az adagok olajiszap
maradványt A. füstgáz-levegő S hőcserélő speciális lemezből és csőből készül az agresszív gázok miatt, és Közvetlenül csatlakozik a melegvíz bojlerekből távozó füstgáz csonkhoz, A füstgáz-levegő 8 hőcserélő automatikus hőmérséklet szabályzóval van ellátva, annak érdekében, hogy biztonságos szabályozással SD-16Q °C-os füstgázt tudjunk biztosítani a 10 füstS gáztisztító részére. A 10 füstgáztisztító kialakítását, a beadagolandó adalékanyagok kiválasztását az előégetöbe eltüzelendő anyagokból távozó füstgáz összetételének függvényében választjuk ki. A1Ö füstgáztisztító kialakítása célszerűen venturítorkos, vizes nátrium hidroxíddal dúsított, vagy additív adalékkal működő 10 füstgáztisztító lehet.
A 10. ábra iszapgőz szeparátort mutat be függőleges metszetben. A vízesíszap 33 10 szárító és továbbító elrendezésből távozó vizesiszap VÍG gőzt 34 szeparátorral kezeljük úgy.
hogy vízfürdőn átvezetve víztartalmától megfosztjuk és száraz IG iszapgázzá alakítjuk. Ennek érdekében .a 34 szeparátorba belépő VÍG gőzt 48 osőhüWeí lehűtjük, maid e fürdőbe vezetjük. A 47 iszapleeresztővei és 46 gázzárral ellátott 34 szeparátorból IG iszapgoz és KV kondenzvíz távozik.
IS őr
A találmány szerinti, olajtartalmú hulladék termikus kezelésére és ártaimattanítására szolgáló eljárás során az iszapégetö berendezés előégető 1 kamrájában éghető hulladékkal, pl. sűrű ol^maradvánnyal, szilárd éghető hulladékkal, pl faapntékkal, éghető települési hulladékkal, szárított vizesíszappal, és/vagy biomassza alapú tüzelőanyaggal elegyített olajtartalmú hulladékot, különösen olajiszapot égetünk. Az égés során keletkező füstgázok hotartalmának egy részét a VI vizesiszap égetést megelőző szikkasztására használjuk fel, miközben a tüzteret főijük.. En nek során olaj Iszap továbbító eszközzel , alsó pri mer tűztérre és felső szekunder Szí tűztérre osztott tüzteret alakítunk ki. Az olajiszapot az iszapégető berendezés szekunder SzT tűzterébe olajiszap 29 adagolóval adagoljuk, és a szekunder Szí tűztérben, továbbítva hevítjük, majd az elöégetö 1 kamra primer tűzterében elrendezett vándorrostély gyújtó Gz zónájára juttatjuk, miközben a VI vizesiszapot szárítjuk, és az éghető hulladékkal együtt a szekunder SzT tűztérben az piajíszaphoz adagoljuk, majd az elegyet vándorrostély gyújtó Gz zónájára juttatjuk, és hevítjük. Az égő elegyet a vándorrostély gyújtó Gz zónájáról égető Éz zónájára továbbítva égetjüK és a keletkező hamut a vándorrostély égető Éz zónájáról hamukíégető Hz zónájára továbbítva kiégetjük, miközben a vándorrostély R1,R2,R3 rostéíyeíemeit vízszintes és függőleges irányban is mozgatjuk annak érdekében, hogy ne képződjenek oxigéntől elzárt belső tartományú tapadványok. A keletkező füstgázokat a szekunder SzT tüzteret alulról határoló fal mentén a szekunder SzT tüzférbe vezetjük, ahol az plajíszapból felszabaduló gázokkal együtt tovább égetjük. Eközben a kénvegyületek lekötését szolgáló mészhidrátot adagolunk a szekunder SzT tűztérbe 22 adagolón át. A kiégett és kezelt füstgázt Ej füstgázjáraton át ívelt 2 füstgázcsatornába vezetjük, ahol turbulens áramsásra kényszerítve áramlását lelassítjuk, és a HOX vegyületek eltávolítása érdekében ammóniával, vagy ammónia tartsimu anyaggal Kezeljük. A füstgázt a 2 füstgázcsatornábóí utóégetö 3 kamrába Juttatjuk, ahöl égó hőiével hevítjük, maradvány éghető anyag tartalmát kiéget,u* oortartalmét leválasztjuk, majd az utóégető 3 kamrához csatlakozó katalizátor 4 ráeső5 zatra juttatlak. A 4 rácsozatról a füstgáz részben 5 áramfejlesztő berendezésbe, részben füstgáz-folyadék 6 hőcserélőbe távozik, ahonnan egyaránt porleválasztó 7 ciklonba kerül. A 7 öklön előtt adalékanyagot juttathatunk a füstgázba 27 adagoló segítségével. A füstgázfolyadék 6 hőcserélőbe bevezetett HE hideg folyadék felmelegszik, és MF meleg folyadékként távozik, amely tetszőleges célra használható. A 7 ciklon a füstgáz egy részét vízesíszap 10 hidraulikus 49 szárítóba, egy részét füstgáz-levegő 8 hőcserélőbe juttatja, ahonnan a felmelégiiéit levegő frekvenoiaváitós égéslevegő 9 ventilátor segítségévei jut a már bemutatott 17,1:8,19,20 csonkokon át az 1 előégető tűzterébe. A 7 ciklonban fizikailag leválasztjuk a füstgázban lévő, el nem égett szilárd szemcséket. A 7 ciklonból a kiválasztott szilárd szemcsék automatikusan 1 m3-es zárt fémkonténerekre kerülnek. A 7 ciklon felső részébe csatla15 Rozik az automatikusan működő díoxíncsökkentő berendezés. A dioxínosökkentő berendezésből az adalékanyag automatikusan kerül be a 7 ciklonba, így az adalékanyag beadagolásával a dioxínt a határérték alatt tudjuk tartani. A 8 hőcserélőből a füstgáz 10 füstgáztisztítóba áramlik, amelyből a leválasztott SzA szennyezőanyagok eltávoiíthatók, és a tisztított füstgáz frekvenoiaváitós füstgáz 11 ventilátor segítségével emisszió-mérőhellyel: felszerelt 12 20 keményen át a környezetbe távozik.
A szekunder SzTfűzteret célszerűen 13 pelíefégővei hevítjük, és a füstgázeivezető és kezelő rendszerben elrendezett füstgáz-levegő 8 hőcserélőn ML meleg levegőt állítunk elő, amelyet a elöégető 1 kamra primer tüztérben elrendezett három Gz, Éz, Hz zőnás vándorrostély hnmlokfuratos és keresztfuratos R1, R2, R3 rostélyelemei alá, a gyújtó Gz zóna leve25 gö 17 bevezetésén, az égető Éz zóna levegő 18 bevezetésén, és hamukiégető Hz zóna levegő 19 bevezetésén keresztül, célszerűen Gz, Éz, Hz zónánként szabályozott, az égési sebességtől függő térfogatárammal juttatunk be.
Célszerűen lépcsős vándorrosiéíyt alkalmazunk, amelynek gyújtó Gz zónájában, égető Éz zónájában és hamukiégető Hz zónájában elrendezett homlokfüratos és keresztfu30 ratos Rt, R2, R3 rostélyelemeit a kiégés intenzitásának megfelelően, Gz, Éz, H zónánként különböző sebességgel mozgatjuk függőlegesen és vízszintesen annak érdekében:, hogy minél tökéletesebb égést valósítsunk meg:. A szekunder SzT tüztér hőmérsékletét és levegő térfögatámmát a 13 peiletégő tüzelőanyag tömegáraménak és levegő térfogatáramúnak változtatásával automatikusan 800-850 öC-ra szabályozzuk.
A VI vizeslszap nedvességtartalmát az előégető 1 kamra 14 adagolójába benyúló VI vízesiszap 33 szárító ás továbbító elrendezéssel szabályozzuk. A füstgáz-folyadék 6 hőcserélőből kilépő füstgázok portartalmát nyomásíéeresztővel ellátott 7 ciklonnal csökkenjük. A füstgáz-levegő 8 hőcserélőből kilépő füstgázok halogén tartalmú komponenseit pH5 szabályozással ellátott lúgos oldató nedves 3ő gázmosóban emissziós norma alatti koncentrációra csökkentjük.
A 7 ciklon után elhelyezett füstgáz-levegő 8 hőcserélőben nyert ML meleg levegőt az iszapégető berendezés előégető 1 kamrájának lépcsős vándorrostéíya alá vezetve, az égés optimális intenzitásának megfelelő térfogatáramúra szabályozzuk.
Az 1 t% fölötti halogén tartalmú hulladékok füstgázában a dioxínok emisszióiát a 34 ciklon tangenciálís bevezető szelvényébe adagolt Asz aktív szénnel csökkenjük a megengedett emissziós érték alá. .Az 5 pm-nái kisebb részecskéket szükség esetén csöves porszűrővel választhatjuk le határérték alatti koncentrációra,
A teljes áramlási rendszert frekvenolaváltós füstgáz ventilátorral szívatjuk át, ennek 15 köszönhetően a berendezésből sem kellemetlen szaghatásé, sem mérgező gázok nem lépnek ki a környezetbe.
A találmány szerinti eljárás és berendezés előnye a technika állása szerinti megoldásokkal szem ben az, hogy a tüzelés során az égő olaj iszapot hatékonyan , mind függőlegesen, mind vízszintesén mozgatva az olajos tapadványokat elemeire bontjuk, lehetővé téve 20 közei tökéletes kiégésüket, valamint a távozó füstgázok éghető anyagainak hotartalmát a lehető legnagyobb mértékben visszanyerjük, egyúttal eltávolítva a füstgáz környezetre káros összetevőinek lehető legnagyobb hányadát, különös tekintettel, a kénvegyületekre, nitrogénoxidokra és nehézfémekre. Továbbá viszonylag kis mennyiségű sűrű olajmaradvány, szilárd éghető hulladék, pl. faapritek, éghető települési hulladék, szárított vizesiszap, és/vagy bio2S massza alapú tüzelőanyag adagolásával az olajíszap termikusán ártalmatlanítható, miközben a felszabaduló hő jelentős része közvetlenül, a tűztéren belől: az olajíszap szárítására fordítható, másrészt a megnővékedett szilárdanyag tartalom következtében az olajíszap állaga olyan, hogy csigás berendezéssel mozgatható, szállítható. Ezen túlmenően az adalékolt vizesiszap víztartalmának égethető mértékűre történő csökkentése a lehető legkisebb ener30 gíaráfordítással megoldható.
A találmány szerinti berendezés előnyösen alkalmazható olajfeidolgozókban, tartályhajókon, gépházakban keletkező, vagy felgyülemlő olajiszap, egyúttal biogáz gyártási technológiák szilárd maradékának és települések hulladékának környezetkímélő, energetikai célú ártalmatlanítására.