HU230816B1 - Eljárás legalább két fémszalag összehegesztésére - Google Patents

Description

Eijárás legalább két fémszalag összehegesztésére

A találmány legalább két fémszalag összehegesztésére szolgáló eljárást a vonatkozik, amelynél a legalább két fémszalagot a) lépésben egymással párhuzamosan elrendezzük és b) lépésben a hegesztőáramot bekapcsoljuk, a fémszalagokat hegesztési varrat mentén első elötoló mozgatással mozgatott hegesztőié] segítségével szakaszonként összehegesztjük, majd a hegesztőáramot ismét kikapcsoljuk. Egy lépésben c) a hegesztőfejjel és a fémszalagokkal az első elötoló mozgatással ellentétes irányú mozgatást végzünk lényegében ugyanazon a szakaszon. A b) és c) lépéseket addig ismételjük, amíg a fémszalagokat egymással teljesen Összehegesztjük. A találmány továbbá fémszalagra is vonatkozik, amelyet a fenti eljárással állítunk elő. Végül, legalább két fémszalag összehegesztésére szolgáló berendezést is ismertetünk, amely hegesztöfejef, valamint az hegesztőfejjel első elötoló mozgatás., és ezzel ellentétes mozgatás létrehozására alkalmas eszközt tartalmaz.

A fent említett eljárás, berendezés és fémszalag alapvetően ismert. Például ezt az eljárást és berendezést alkalmazzák annak érdekében, hogy viszonylag hosszú fémszaiagokat egymással hosszirányban összehegesszenek, például akkor, ha a fémszalagok a kívánt szélességben nem állnak rendelkezésre, illetve elő kell állítani. Annak érdekében, hogy kis munkafartományt tartsanak, a hegesztési varratot szakaszonként állítják elő, vagyis végeredményben a hegesztési varrat egymás utáni darabokból, illetve szakaszokból áll. finnél problémát jelent, az, hogy az ismert eljárás szerinti hegesztési varrat inhomogén felépítésű, és különösen az egyes szakaszok végeinél a hegesztési varrat, többi részéhez képest eltérő szerkezetű és a geometriai méretek szempontjából is eitérő. Gyakran előfordulnak kiszélesedések vagy esomósodások az. egyes szakaszok végeinél, vagyis ott, ahol az egyes hegesztési varratdarabok egymással határosak.

Sok alkalmazásnál ezek az inhomogenitások és kiszélesedések nem zavaróak. Bizonyos alkalmazási céloknál azonban az összehegesztett fémszalagokkal szemben nagyon magas felületi minőséget követelnek meg, például, amikor ezeket lapalakú vagy filmszerű anyagok előállításához llilli

SZTNH

1000665 alkalmazzák, különösen fényképészeti filmeknél, LCO képernyőknél vagy akár műkőnél („Engíneered Stone - épített kő). Ezeknél folyékony vagy pasztaszerű anyagot meghajtott/mozgatott szalagra felhordanak és a legalább részben megszilárdult anyagot leemelik. Az ilyen fémszalaggal előállított termék felületi minősége közvetlenül függ a fémszalag felületi minőségétől,

A GB 377548 A dokumentumban hegesztési összeköttetéseket ismertetnek, amelyek nem folytonosak, hanem természetszerűleg meg vannak szakítva. A CN 2710317 Y dokumentumban fémlemezek hegesztésére szolgáló berendezést ismertetnek, A CN 201 436 127 U dokumentum alapvetően görgők javítására vonatkozik, azaz egy roncsolódott réteg eltávolítását és új rétegnek leválasztásos hegesztés segítségével történő alkalmazását ismerteti.

A találmány elé ezért célul tűztük ki javított eljárás, javított berendezés és javított fémszalag rendelkezésre bocsátását. Különösen az egyes szakaszok/darabok végeinél a hegesztési varrat inhomogenitásait és kiszélesedéseit kell elkerülni vagy legalább is csökkenteni kell.

A találmány elé kitűzött, célt a bevezetőben említett eljárással érjük el, amelynél a hegesztőáramot bekapcsoláskor az első előtolő mozgatás alatt első előre meghatározott értékig legalább szakaszonként szukcesszív módon növeljük és/vagy kikapcsoláskor az első előtolő mozgatás alatt második előre meghatározott értékig legalább szakaszonként szukcesszív módon, különösen nullára csökkentjük.

A találmány elé kitűzött célt továbbá a fent említett eljárással előállított fémszalaggal oldjuk meg.

Végül, a találmány elé kitűzött célt a bevezetőben körülírt berendezéssel is elérjük, amely vezérlést/szabályozást tartalmaz, amely úgy van kialakítva, hogy az a hegesztőáramot a bekapcsoláskor első eíotoló mozgatás alatt első előre meghatározott értékig legalább szakaszonként szukcesszív módon növeli és/vagy kikapcsoláskor az első előtolő mozgatás alatt második előre meghatározott értékig, különösen nullára legalább szakaszonként szukcesszív módon csökkenti

A javasolt intézkedések segítségével a hegesztővarrat egyes szakaszai között enyhe átmeneteket hozunk létre, amelyek egyrészről a szerkezetre, másrészről a geometriai méretekre is vonatkoznak. A hegesztési varrat ezért lényegében mint egész, iiietve mint egység jelenik meg. Ideális esetben az. egyes szakaszok közötti határok nem észlelhetők, illetve nem kimutathatók.

Általánosságban az áram lefutása lehet szukcesszív módon változó, illetve folyamatos szakaszok mellett ugrásokat is tartalmazhat különösen alacsony áramértékeknél, amelyeknél annak a hegesztési varratra nincs említésre méltó befolyása. Rendszerint célszerű a hegesztőáramot gyorsan és adott esetben ugrásszerűen olyan értékre növelni, amelytől kezdve a hegesztési varratra említésre méltó befolyása van. A hegesztőáramot ugyanígy gyorsan, illetve ugrásfüggvény segítségéve! erről az értékről nullára csökkenthetjük.

Alapvetően megjegyzendő, hogy az áram lefutásának szukcesszív változtatása, illetve egy folytonos szakasz kisebb egyes lépcsőkből összeállítható, különösen, ha digitális vezérlést vagy szabályozást alkalmazunk. A találmány vonatkozásában az ilyen lépcsőt figyelmen kívül kel! hagyni, ha ennek a nagysága a hegesztésnél maximálisan fellépő áramnak a 10%-a alatt marad. További előnyös értékek a kisebb, mint 5%, valamint a kisebb, mint 1%. Gyakran a digitális vezérléssel vagy szabályozással kiadódó lépcsőket a valóságban egyébként is. különösen a hegesztőáram áramkörében lévő induktivitások által, olyan erősen levágjuk, hogy azok ténylegesen már nem észlelhetők.

Általában a találmány keretében ε$ lényegében kifejezés különösen 10%-os eltérést jelent. Az első elötoló mozgatással ellentétes irányú mozgatás alatt a hegesztöfej által megtett szakasz és a fémszalagok. által megtett szakasz szempontjából a lényegében meghatározás különösen legfeljebb 10%-os eltérést jelent a hegesztöfej által az első elötoló mozgatás alatt megtett szakaszhoz képest. További előnyős értékek a legfeljebb 5%, valamint a legfeljebb 2%.

A találmány további előnyös kialakításai és továbbfejlesztései az aligénypontokból, valamint a rajzokkal együtt tekintendő leírásból ismerhetők meg.

Előnyös, ha a szakasz, amelyen a fémszalagokat c) lépésben mozgatjuk, különbségi szakasszal rövidebb, mint a hegesztöfej által megtett

.. 4 ~ szakasz. Ily módon a hegesztési varrat egymássá! határos szakaszai egymást átfedik, és ennek különösen homogén lefutása valósítható meg.

Előnyös továbbá, ha azok a szakaszok, amelyeken a hegesztőáramot bekapcsoláskor és kikapcsoláskor legalább szakaszonként szukcesszív módon növeljük, illetve csökkentjük, azonos hosszúságúak. Ily módon a hegesztési varrat homogén lefutása még jobban megvalósítható. Ez különösen akkor helytálló, ha a szakaszok, amelyeken a hegesztőáramot bekapcsoláskor és/vagy kikapcsoláskor legalább szakaszonként szukcesszív módon növeljük, illetve csökkentjük, mindig lényegében az említett különbségi szakasznak felelnek meg.

Előnyös továbbá, ha a hegesztőáram bekapcsolásakor az első elötoló mozgatás sebességét harmadik előre meghatározott értékig legalább szakaszonként szukcesszív módon növeljük és/vagy kikapcsolásakor negyedik előre meghatározott értékig (különösen nullára) legalább szakaszonként szukcesszív módon csökkentjük. Ezáltal a hegesztés eredményének befolyásolására további paraméter áll rendelkezésre. Különösen előnyös az előtolási sebesség változtatása abban az esetben, ha a hegesztőáramot nem tudjuk a szükséges mértékben változtatni, például, ba a fémszalag előállítására szolgáló eljárást meglévő hegesztő áramforrással kell elvégezni, ami azonban a követelményeknek nem teljesen felel meg. Mind a hegesztőáram lefutása, mind az előtolási sebesség lefutása ugrásokat tartalmazhat.

Ezen túlmenően az is előnyös, ha a hegesztőáramnak és/vagy az előtolási sebességnek, a szukcesszív növelése/csőkkentése lineáris, exponenciális, logaritmikus, szinusz féihullám mentén vagy szinusz negyedhullám mentén történik. Ezáltal a hegesztési varrat egyes szakaszai között különösen enyhe átmenetek valósíthatók meg.

Különösen előnyös az is, ha a hegesztőáram és/vagy az előtolási sebesség szukcesszív növelését/csökkentését úgy végezzük, hogy a hegesztési varratba útegységenként bevitt energia lineáris, exponenciális, logaritmikus, szinusz félhullám mentén vagy szinusz negyedhulíám mentén változik. Az előállítási eljárás ezen változatánál a hegesztési varratba bevitt energiát figyeljük, ami lényegében a hegesztőáram és az előtolási sebesség lefutásából adódik. Kis előtolás; sebesség ugyanazon hegesztőáramnál útegységenként nagyobb energia bevitelhez vezet, mint a nagy előtolási sebesség.

Előnyös az is, ha a hegesztőáram és/vagy az előtolási sebesség konstans értékeire váltakozó összetevőt szuperponálunk. Ezáltal a hegesztés és/vagy az ív stabilitása adott körülmények között kedvezővé válik.

Előnyös végül, ha a fémszalagok összehegesztésére szolgáló berendezés a fémszalagoknak az első előtoió mozgatásával ellentétes irányú mozgatás létrehozására szolgáló eszközt tartalmaz. Ily módon a fémszalag előállítása teljesen automatikusan megy végbe és a fémszalagok kézi továbbítása elmaradhat.

Itt jegyezzük meg, hogy az előállítási eljáráshoz ismertetett változatok és az ebből származó előnyök ugyanúgy vonatkoznak az ismertetett berendezésre és viszont.

A találmány jobb érthetősége érdekében azt a következő rajzok alapján ismertétjük részletesebben.

Erősen leegyszerűsített, vázlatos ábrázolást szemléltetünk;

1. ábra legalább kél fémszalag összehegesztésére szolgáló vázlatos elrendezés oldalnézetben;

2. ábra az 1, ábra szerinti elrendezés felülhézetben;

3. ábra mint az 1. ábra, azonban a hegesztőáram példaképpen!

lefutásával;

4. ábra a hegesztőáram további példaképpen! lefutása, Illetve az előtolási sebesség lépcsőzetes szakaszokkal;

5. ábra a hegesztőáramnak és az előtolási sebességnek további

δ. ábra példa, amelynél a konstans értékű hegesztőáramra / előtolási sebességre váltakozó összetevők vannak szuperponálva;

7, ábra a hegesztőáramnak, az előtolási sebességnek és a hegesztési varratba bevitt energiának a példaképpen! lefutása és abra két fémszalag összehegesztésére szolgáló példaképpen!

Bevezetésképpen rögzítjük, hogy a különféleképpen ismertetett kiviteli alakoknál az azonos részeket azonos hivatkozási számokkal, illetve azonos alkatrész jelölésekkel látjuk el, és a teljes leírásban lévő ismertetésben értelemszerűen az azonos részeket azonos hivatkozási számokkal, illetve azonos alkatrész, jelölésekkel vihetjük át. A leírásban választott helyzetadatok, mint például fent, lent, oldalról, stb, a közvetlenül ismertetett, illetve ábrázolt rajzra vonatkoznak és helyzetváltoztatáskor értelemszerűen az új helyzetre kerülnek át. Továbbá, a bemutatott és leírt különböző kiviteli példákból az egyes jellemzők vagy jellemző kombinációk önálló, találmányi vagy találmány szerinti megoldásokat képviselnek.

Az 1. és 2. ábra legalább két 1, 2 fémszaiag 3 hegesztőfej segítségéve! 4 hegesztési varrat mentén történő összehegesztésére szolgáló erősen leegyszerűsített és vázlatosán szemléltetett elrendezés oldalnézete (1. ábra) és felülnézete (2. ábra). Az 1, 2 fémszalagok összehegesztése szakaszonként történik. Konkrétan a C1..C4 szakaszokat vagy szegmenseket egymás után hegesztjük össze. Az így megvalósított eljárás eíső a) lépésében az 1, 2 fémszalagokat egymással párhuzamosan elrendezzük. Egy további b) lépésben I hegesztőáramot kapcsolunk be és az 1, 2 fémszalagokat szakaszonként összehegesztjük, amelynél a 3 hegesztőfejet a 4 hegesztési varrat mentén első A elötoló mozgatással mozgatjuk és az í hegesztőáramot a C1..C4 szakaszok végén kikapcsoljuk. Ezután a c) lépésben vagy egyidejűleg vagy egymás után, illetve időben eltoltan két mozgatást végzünk. Az 1, 2 ~ 7 ..

fémszalagok az első A elötoló mozgatással ellentétes irányú B mozgatásnak vannak alávetve az x szakaszon. A 3 hegesztőié] is az első A elötoló mozgatással ellentétes irányú B mozgatásnak van alávetve, amelynél y szakaszt tesz meg, amely lényegében az x szakasszal azonos hosszúságú. A

b) és c) lépéseket ismételten addig végezzék, amíg az 1, 2 fémszalagokat egymással teljesen összehegesztjük, vagyis a 01..0,4 szakaszokat egymás után összehegesztjük. Az 1 és 2. ábrák azt az állapotot mutatják, amelyben éppen a 02 szakaszt hegesztjük össze, vagyis a b) lépést éppen másodszor végezzük el. Ily módon szűkén behatárolt térben viszonylag hosszú 1, 2 fémszalagokat tudunk a teljes hosszúságukban összehegeszteni.

Annak érdekében, hogy az egyes Cl..04 szakaszok közötti átmenetek enyhék legyenek és ezzel homogén szalagfelületet. hozzunk létre, az I hegesztőáramot a bekapcsoláskor az első A elötoló mozgatás alatt első előre meghatározott értékig legalább szakaszonként szukcesszív módon növeljük és/vagy kikapcsoláskor az első A elötoló mozgatás alatt második előre meghatározott értékig legalább szakaszonként szukcesszív módon, különösen nullára csökkentjük. Az x szakasz, amelyen az 1, 2 fémszalagok a c) lépésben mozgatjuk előnyösen d különbségi útszakasszal rövidebb, mint a 3 hegesztőfej által megtett y szakasz, amint ezt az 1. és 2. ábrán szemléltettük, ily módon hegesztéskor az egymással szomszédos C1..C4 szakaszok átiapolása jön létre.

A 3 ábra ehhez az i hegesztőáram szemléltető lefutását mutatja, amelyet az egyik C1 .04 szakasz kezdéséhez bekapcsoláskor szukcesszív módon növelünk és a 01..C4 szakasz végén a kikapcsoláskor szukcesszív módon csökkentünk. Elképzelhető az is. hogy az I áramot csak a bekapcsoláskor növeljük szukcesszív módon, illetve csak kikapcsoláskor csökkentjük szukcesszív módon. Az áramlefutás kezdetén, illetve végén ennek megfelelően lépcső keletkezne. A bemutatott példában a hegesztőáram nulláról lineárisan állandó értékre és erről az értékről lineárisan nullára csökken. Ez azonban nem kényszerítő körülmény, amint azt a következőkben a 4-7. ábrák kapósán ismertetjük.

Az átlapolással és az I hegesztőáramnak a szukcesszív változtatásával a 01.C4 szakaszok között különösen enyhe átmenet adódik, ezáltal a 4 hegesztési varrat utólagos megmunkálása csökkenthető. Előnyös, ha a z1, z2 szakaszok, amelyeken az I hegesztőáramot bekapcsoláskor és kikapcsoláskor legalább szakaszonként szukcesszív módon növeljük, illetve csökkentjük, amint azt a 3. ábrán ábrázoltuk, azonos hosszúságúak, és ezen túlmenően (lényegében) a d különbségi szakasznak felelnek meg, amelyet az y-x szakaszok különbsége képez. Ez azonban nem kényszerítő körülmény. Elvileg a z1, z2 szakaszok különböző hosszúságúak is lehetnek és nem kötelező a d különbségi szakasznak megfelelniük.

A 4. ábra az I hegesztőáramnak valamivel általánosabb lefutását mutatja, amelyből látható, hogy az I hegesztőáram nem szükségszerűen a teljes zl szakaszon növekszik szukcesszív módon, illetve nem a teljes z2 szakaszon csökken szukcesszív módon, hanem az áram lefutásában lépcsők, illetve ugrások is lehetnek. Pontosabban, a 4. ábra tisztán szemléltető példájában az I hegesztőáram a bekapcsoláskor ugrásszerűen 13 értékre nő, egy ideig állandó marad, majd lineárisan 11 értékre nő. Kikapcsoláskor az I hegesztőáram a z2 szakaszon először lineárisan 12 értékre csökken, egy ideig állandó marad, majd ezután ugrásszerűen nullára csökken. Az ilyen lefutás akkor előnyös, amikor az I hegesztőáramnak a nulla közelében alig van befolyása a 4 hegesztési varratra. A javasolt intézkedésekkel az I hegesztőáram azonban gyorsan olyan szintet ér el, amelynél a 4 hegesztési varraírá befolyása van,

A bemutatott példában az I hegesztőáram az s útra vagy a f időre vonatkozik. Különösen, amikor az első A elötoió mozgatás v sebessége állandó, gyakorlatilag tökéletesen azonos lefutás adódik. A v sebesség mindenesetre nem szükségszerűen állandó, hanem az I hegesztőáram bekapcsolásakor harmadik előre meghatározott v1 értékig legalább szakaszonként szukcesszív módon növekszik és/vagy kikapcsoláskor negyedik előre meghatározott v2 értékig legalább szakaszonként szukcesszív módon csökken. A sebesség lefutásakor lépcsők vagy ugrások elvileg lehetségesek. A 4, ábrán példaképpen! v sebesség lefutás látható, ami ugyanazt az alakot mutatja, mint az I áramlefutás. Itt. rögzítjük, hogy az i áramlefutás és a sebességlefutás közötti azonosságra semmi esetre sincs szükség, ezek egyes esetekben akár erősen is eltérhetnek egymástól. Például, az I hegesztő áram lefutása a 4. ábra szerinti lehet és a v sebességnek a 3. ábra szerinti lefutása lehet

Ez idáig lineáris, illetve lépcső alakú lefutásokból indultunk ki. bízok azonban semmi esetre sem kizárólagos lehetőségek. Az 5. ábra további példákat mutat, amelyeknél az I hegesztőáramhoz, Illetve a v előtolási sebességhez a lineáris emelkedés (folytonos vonal) mellett exponenciális lefutás (szaggatott vonal), logaritmikus lefutás (pont-vonal), szinusz féfhuilám menti lefutás (pontozott vonal) vagy szinusz negyedhullám (vonai-pont-pontvonal) menti lefutás látható.

Elképzelhető az is, hogy I hegesztőáram és/vagy a v előtolási sebesség konstans értékeire váltakozó összetevőket szuperponálunk úgy, amint az a 6. ábrán látható. A konstans értékre például háromszög lefutású, négyszög lefutású vagy szinusz alakú lefutást szuperponálhatunk.

Az egyik további előnyös változatnál az I hegesztőáram és a v előtolási sebesség szukcesszív növeíését/csökkenfését úgy végezzük, hogy a 4 hegesztési varratba útegységenként bevitt energia (E) lineáris, exponenciális, logaritmikus, szinusz félhullám mentén vagy szinusz negyedhullám mentén változik. A 7 ábra erre mutat példát, amelynél az I hegesztőáram exponenciális és a v előtolási sebesség logaritmikus lefutású, ezáltal a 4 hegesztési varratba az E energia bevitel itt lineáris vagy megközelítően lineáris lefutású.

A 8. ábra végül példaképpen! és vázlatosan ábrázolt legalább két 1, 2 fémszalag összehegesztésére szolgáló berendezést mutat, amely 6 hegesztő áramforrással összekötött 3 hegesztöfejet tartalmaz, amely 7 kocsira van szerelve, amely 8 síneken van vezetve és 9 meghajtással mozgatható. Ebben a példában a 7 kocsi, a 8 sínek és a 9 meghajtás képezik a 3 hegesztőfej első A előtoió mozgatás és az ezzel ellentétes irányú ö mozgatás létrehozására alkalmas eszközt. Ezen túlmenően, az 5 berendezés 10 vezérlést/szabályozást tartalmaz, amely úgy van kialakítva, hogy az az I hegesztőáramot a bekapcsoláskor az első A előtoió mozgatás alatt első előre meghatározott 11 értékig legalább szakaszonként szukcesszív módon növeli és/vagy kikapcsoláskor az első A előtoió mozgatás alatt második előre meghatározott !2 értékig legalább szakaszonként szukcesszív módon csökkenti Ehhez a 18 vezérlés/szabályozás a 9 meghajtással is össze van kötve úgy, hogy mind az. I

- 10 hegesztőáramot, mind a v előtolási sebességet szukcesszív módon növelni és/vagy csökkenteni lehet, ezáltal például a 4-7. ábrákon szemléltetett lefutások valósíthatók meg.

Ezen túlmenően az 5 berendezés 11 gépasztalt és két 12, 13 meghajtást tartalmaz, amelyek a bemutatott példában az 1, 2 fémszalagoknak az első A elötoló mozgatására ellentétes irányú B mozgatás létrehozására szolgáló eszközt alkotják. A 12 és 13 meghajtások ebben a példában szintén össze vannak kötve a 10 vezérléssel/szahályozássai, ezáltal az a) - d) lépésekben lévő folyamatokkal a két 1, 2 fémszalag összehegesztése megvalósítható.

Általánosságban megjegyzendő, hogy különösen a v előtolási sebesség lefutása a 3 hegesztöfej, a 7 kocsi és a 9 meghajtás tömegtehetetiensége miatt nem valósítható meg tetszőlegesen. Különösen a sebesség maximális emelkedései a. maximálisan elérhető gyorsulásoknak megfelelően rendszerfüggőén vannak megadva. A javasolt intézkedések segítségével az I hegesztőáramhoz a v előtolási sebesség lefutásához illeszkedő lefutást lehet, beállítani úgy, hogy a 4 hegesztési varrat homogén megjelenésű legyen.

Megjegyezzük továbbá, hogy különösen az. első A előtoló mozgatást létrehozására alkalmas 7..9 eszközök másképpen is ki lehetnek alakítva, mint ahogyan azt megadtuk. A 3 hegesztöfej például robot csuklós karján is elhelyezhető. Természetesen az 1, 2 fémszalagok mozgatására szolgáló 12, 13 eszközök is másképpen ís kialakíthatók.

A kiviteli példák 1, 2 fémszalag gyárfás! eljárásának lehetséges kiviteli változatait mutatják, amelynél itt jegyezzük meg, hogy a találmány nem korlátozódik annak szemléltetett különleges kiviteli változataira, annál inkább tartoznak az egyes kiviteli váitozafok egymás közötti lehetséges különböző kombinációi és ezek a változat) lehetőségek a jelen találmány műszaki ismertetésének kitanítása alapján a szakterületen jártas szakember ismeretéhez. Valamennyi elképzelhető kiviteli változat, is, amelyek a szemléltetett és leírt kiviteli változatok egyes részleteinek kombinációjával lehetségesek, az oltalmi körhöz tartoznak.

- 11 Rögzítjük különösen azt is, hogy a szemléltetett berendezések a valóságban többé-kevésbé a szemléltetett alkatrészeket tartalmazhatják és az ábrákon néha erősen leegyszerűsítve vannak szemléltetve.

A rend kedvéért végezetül utalunk arra, hogy a szemléltetett berendezések, valamint azok alkatrészei felépítésük jobb megértése céljából részben nem méretarányosan és/vagy felnagyítva és/vagy kicsinyítve lettek ábrázolva,

Az önálló találmányi megoldások alapjául szolgáló feladat a leírásból megismerhető.

- 12 Jelölésjegyzék

1	femszalag
1	fémszaíag
3 4	hegesztőiéi Hi varrat
5	hegesztő berendezés
6 7	hegesztő áramforrás kocsi
3 9	sínek hegesztőfej meghajtás
10	vezédés/szabályozás
11 12 13	gépasztal fémszaíag meghajtás fémszaíag meghajtás
A B ci c	eiötoiő mozgatás visszaállító mozgatás 4 hegesztési szakasz
d	különbségi előtolás út
E	energia
s	hegesztőáram út
t V X	idő sebesség fémszalag előtolási út
y	hegesztőfej előtolási út
z1	bekapcsolási ót
7.2.	kikapcsoiásí ót

szJh

Claims (9)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás legalább két fémszalag (1, 2) összehegesztésére, amely tartalmazza a következő lépéseket

   a) a legalább két témszalagot (1, 2) egymással párhuzamosan elrendezzük,

   b) hegesztőáramot (!) kapcsolunk be, a témszalagokat (1,2) hegesztési varrat (4) mentén első elötoló mozgatással (A) mozgatott hegesztőfej (3) segítségével szakaszonként összehegesztjük, és a hegesztőáramot (I) kikapcsoljuk,

   c) a hegesztőtejjel (3) és a fémszalagokkal (1, 2) az első elötoló mozgatással (A) ellentétes irányú mozgatást (B) végzünk lényegében ugyanazon a szakaszon (x, y),

   d) a b) és c) lépéseket addig ismételjük, amíg a fémszalagokat (1, 2) egymással teljesen összehegesztjük, azzal jellemezve, hogy a hegesztőáramot (I) bekapcsoláskor az első elötoló mozgatás (A) alatt első előre meghatározott értékig (11) legalább szakaszonként szukcesszív módon növeljük és/vagy kikapcsoláskor az eiső elötoló mozgatás (A) alatt második meghatározott értékig (12) legalább szakaszonként szukcesszív módon csökkentjük.
2. 2. Az 1, igénypont szerinti eijárás, azzal jellemezve, hogy a szakasz (x), amelyen a fémszalagokat (1. 2} a c) lépésben mozgatjuk, különbségi útszakasszal (d) rövidebb, mint a hegesztőfej (3) áita megtett szakasz (y>.
3. 3, Az 1. vagy 2 igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy azok a szakaszok (z1, z2), amelyeken a hegesztőáramot (I) bekapcsoláskor és kikapcsoláskor legalább szakaszonként szukcesszív módon növeljük és/vagy csökkentjük, azonos hosszúságúak.

   SZÍN

   000665

   - 14
4. 4. A 2. és 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szakaszok (zl, z2), amelyeken a hegesztőáramot (I) bekapcsoláskor és/vagy kikapcsoláskor legalább szakaszonként szukcesszív módon növeljük, és/vagy csökkentjük, rendre lényegében a különbségi szakasznak (d) felelnek meg.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hegesztőáram (I) bekapcsolásakor az eisö előtolő mozgatás (A) sebességét (v) harmadik előre meghatározott értékig (vl) legalább szakaszonként szukcesszív módon növeljük és/vagy kikapcsolásakor negyedik előre meghatározott értékig (v2) legalább szakaszonként szukcesszív módon csökkentjük,
6. 6. Az 1-5, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hegesztőáramnak (I) és/vagy az előtolási sebességnek (v) a szukcesszív növeiése/csőkkentése lineáris, exponenciális, logaritmikus, szinusz félhullám mentén vagy szinusz hegyédhullám mentén történik,
7. 7. Az 1-6. igénypontok, bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hegesztőáram (I) és/vagy az előtolási sebesség (v) szukcesszív növelését/csökkentését úgy végezzük, hogy a hegesztési varratba (4) alegységenként bevitt energia (E) lineáris, exponenciális, logaritmikus, szinusz féihullám mentén vagy szinusz negyednullám mentén változik.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hegesztőáram (11, I2) és/vagy az előtolási sebesség {v1_; v2) konstans értékeire váltakozó összetevők vannak szuperponálva,
9. 9. Fémszalag, azzal jellemezve, hogy az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárással van előállítva.