HU229953B1 - Eljárás és berendezés elsősorban kitermelőcsövek alkáliföldfém-só lerakódásainak eltávolítására - Google Patents

Description

írás és berendezés elsősorban kitermelőcsövek alkáHfőkiíem-só lerakódásainak

A találmány területe

7V.

Jelen találmány tárgya olyan gázokat és folyadékoké szállító, illetve termelő csővezetékekben létrejövő kiválások eltávolítása, ahol nagymértékű alkálííőldfőm-só lerakódások jönnek létre a használat során, Ezen belül a találmány tárgya egyrészt egy eljárás elsősorban kitermelSesövek alkáliiöldíéra-sö lerakódásainak eltávolítására, amelynek során a szilárd alkálifeklícm-só lerakódás felszíni rétegét feihevítjük, és a felhevlten lerakódás réteget fluidnmmal eltávolítják. A találmány tárgya másrészt egy berendezés elsősorban fcftermeloesövek alkálit» Idfém-sö lerakódásainak eltávolítására, amelv az alkáli..... ........ ............ V .......

foldfém-ső lerakódást megolvasztó hevítőeszközf tartalmaz.

háttere

Folyadékok vagy gázok szállítására használt esővezetékekben gyakran keletkeznek szilárd lerakódások, rnelvek a eső hatékony szállítási keresztmetszetét jelentősen kemhetik, vagy akár teljesen el is tömhetik a csöveket. Számos megoldás szüleiéit az ilyen lerakódások eltávolítására, melyek részben fízikai, részben kémiai beavatkozással próbálkoznak eltávolítani a csövekben keletkezett lerakódásokat.

Az alkalmazott fizikai módszerek egy része mechanikai hatást alkalmaz, de akad közöttük olyan is, amelyik termikusán igyekszik a lerakódásokat eltávolítás^ ilyen pl. az US 2009/020567$ Al számú dokumentum, ahol a kiváló szilárd anyagokat lézersugár segítségével megolvasztják, majd a fölyadékárammal eltávolítják. Az eljárás során a lézersugarat a szállítandó szénhidrogénnel azonos fázisban alkalmazzák a ki- vagy lerakodások ekáwlkásáta,

A lerakódások oldására számos kémiai megoldási javasoltak, amelyek sok esetben kiválóan működnek, de elsősorban a karbonátok esetében jöhetnek szóba. Az alkáliibldtém szol iátokat és fesziatokat ís tartalmazó kiválások esetében számos kémiai próbálkozás születeti tőbb-kevesebh sikerrel, ilyen például az US 5,232,995 számú szabadalmi dokumenfmnban ismertetett megoldás, amelyben egy olyan összetételű oldószert alkalmaznak. amely - nem gyorsan ~ feloldja a nagyon nehezen oldódó alkáldöldíóm szulfátokat, Más szabadalmak, pl. az US 5,19feó5ő számú dokumentumból megismerhető megoldás, amlnosavak cs katalizátorok együttes savanyító es komolexképzó hat^avnl próbálkozik. A komplexkepzés az egyetlen, bár nem tűi hatékony megoldás a -változatlan alkmothan vízben oldhatatlan alkáhtöldfem szukátoké ebatővá mte-em, ilyenre 'vonatkozik például az US 4,215,000 számú szabadalmi dokumentumból megismerhető eljárás, vagy például az US 4,288,333 számú szabadalmi dokumentumból megismerhető eljárás. Megoldást jelenthet egy felyadékftósú redukció fe, amilyent például az US 0,382,423 számú szabadalmi dokumentum ismertet.

A WO 2009/103943 Al számú szabadalmi dokumentum szénhidrogéneket szállító vezetékek tisztkasára lézert alkalmazó eljárásokat és rendszereket Ismertet A feladatot úgy oldja meg, hogy· a tisztítandó szálbíóvezetékbe egy lézersugarat vagy sugarakat ki10 bocsátó lézsrfejet juttat be, és gondoskodik annak a esőben való továbbításáról, mechanikus úton. A lézerfejbol a lézer fenynyalábok a vezeték belső tálára jutnak, és ott a lerakódásokat eigőzőlögtetik, illetve mechanikusan lerepesztik. Ennék sorás a lézer fénynyalábok vagy közvetlenül jutnak & lerakódásokra, vagy külön erre a célra alkalmazott és odájúttatott iblyadékös keresztül. A megoldás hiányosságai között felsorolható a túl15 zott energiaigény, amely ahhoz szükséges, hogy a lerakódásokat a lézer íenynyaláhhal vagy fényoyaláhokkal elgőzölöglessék, de ugyanígy gondot jelenthet a lézerfejnek a lerakódásokkal teli csővezetékben történő mozgatása fe, Ezen túlmenően a pusztán hő hatásával végzett eltávolítás eredménye sem lesz száz százalékos, igy a tisztítási műveletet viszonylag gyakran kell ismételni,

Az US 7,59.1,310. B2 számú szabadalmi dokumentum lerakódon vegyületek eltávolításához íolyadékáram kezelésére, használatára vonatkozó eljárásokat Ismertet, melyek során a lerakódásokat kifejezetten erre a célra létrehozott irányított felyadékáramok segítségével jevaso|ák eltávolítani például csővezetékek belső felületéről. Ennek a megoldásnak a használhatósága alkalholdíém-ső lerakódások eltávolítására erősen kérdéses és nem kellő hatékonyságé, .Az alkálifesldfém-sók termikus: átalakításához Igen magas hőmérséklet (1000-2000 K.) szükséges, ezt a hőmérsékletet lézersugárral gázfezisbao könnyeden előállíthatjuk, azonban iblyadek fázisban nem megoldható a probléma, mivel az összes, közönséges hőmérsékleten folyékony anyag forráspontja, sőt már a kritikus hőmérséklete is jelento30 sen kisebb az em liléit hőmérséklet tartománynál, Így biztosan gőzzé, illetve gázzá alakul, jelentős energiát elvonva a rendszerből.

-3Az adott feladat elérésének érdekében, olyan rendszert kell kidolgoznunk, ahol az eltávolítás helyén biztosítani tudjuk a megfebB hőmérsékletet és energia kijuttatást, Felismertük, hogy a esővezetéket a lerakodás mentesítés tartományában gázzal kell feltölteni, amennyiben a eső többi részén íob adék található, és ezt a folyadékot Illetve gázt kell kibaszuálmmk a közben leválasztott szilárd lerakódás ekávo Basára.

Alkálifbldíémeknek nevezzük a periódusos rendszer második oszlopának elemeit, de szőkébb értelembe a Ca, Sr, Ba. tripietet, mivel fizika és kémiai tulajdonságaik nagyon hasonlóak egymáshoz, íonkötésú sóikban a nagy töltés miatt igen nagy elektrosztatikus kötőerök hatnak, ezért a kettő, vagy ennél nagyobb töltésű anionokkal képzett sók gya10 feoríaíílag vízben oldhatatlanok. Fz a jelenség okozza, bogy hajlamosak kiválásokat képezni csővezetékekben. Tipikus példái az ilyen kiválásoknak a CaCOy, SrCO?, BaCOj, CaSO4, SrSOfc BaSO₄, Ca₃(PCbb, SrXPO₄)₂, Ba₃(PÖ₄)₂, Ca_s(PO₄)₃O'H, Sr₅{PÖ4,ö! I, Ba$(?ö.í).>OH, CasfPQshF, Sn;(PO₄)₃F, Ba₅(PO₄.bP és ezek elegykristályat Különösen gyakori nagyfokú oídhatatlansága Miatt a CaCOj, illetve a felsorolásban nem szereplő

1.5' OaMgCOC&h és a BaSÖ₄, Á foszfát sók ritkábbak, a környezetben előíbrduió kevés foszfát miatt.

A karbonát sók savakkal oldhatók azonban a szulfát sók egyáltalán, a foszfát sók Is csak extrémen savas körülmények között tehetők oldhatóvá. Minden só esetében azonban megoldást jelenthet a termikus bontás, mely a karbonátok esetében már szilárd fázisban

1 Oöö K kőről megindul, & szulfátok és fotótoknál az olvadáspont környékén és e kilőtt kezdődik, A szulfátok és feszlátok esetében alkalmazható a bontás elősegítésére a redukció Is, mellyel oldhatóbb szulódokst esetleg feszfsdokat hozhatunk létre, melyek savas közegben könnyen oldhatók, kén hidrogén illetve foszfor hidrogén képződése közben, febpnátokjlöbomlása

A karbonátok bőhomlását az alábbi egyenlet írja le:

CaCOj - CaOA CO₂

A keletkezett szén-dloxid gáz formájában távozik, rníg a CaO, azaz égetett mész, amint vízzel érintkezik, azonnal reagál:

CaO A HA) CaíÖHh

--4-A keletkezett vizoldhatö „oltott mész” vízzel könnyen kimosható a lerakódás helyéfő és így a rendszerből.

A fent vázolt folyamai a többi alkálifoldfem-karbonát esetéten is hasonlóan játszódik le.

A CaCög (mészkő) oldhatósága kfeefefej mint a CaS Cb (gipsz) oldhatósága, ezért kalcium esetében leggyakoribbak ezek a kiválások, azonban a bánnia, esetében ez fordítva, van, vagyis a Babö^ oldhatósága kisebb mini a BaCOg-é, így leginkább szulfát formájában válik ki, A sirass hun átmenetei képez és viszonylagos ritkasága .miatt inkább a kaieinmot, illetve a báriumot helyettesíti a fent említett sókban.

Szulfátok hőbontása

A hármm-szuöatot megolvasztva az 1800-2008 K körüli hőmérsékleten az s egyenlet szerint boiuhk;

BaSO₄ = BaOASÓg

A keletkezeti kén-trioxid gáz formájában távozik, míg a BaO amint vízzel érintkezik, azonnali

BaO - 1-bO == Ba(OH)>

Á keletkezeit vizoldhatö bár kun-hidroxid vízzel könnyen kimosható a lerakódás bolyéról és igy a rendszerből.

Ha a ken-trioxid vízzel érintkezik, azonnal kéusavvá alakul az alábbi reakcióegyenlet szerint;

HjO é SÓ.; - 1BSÖ,

A kénsav pedig azonnal reagál a bármm-bldrozíddah

BaíOH}> h H;S04 - BaSCA A 2 H?O

Vagyis vizes oldatban kapjak vissza az. eredeti anyagot. Ebből követkézben lényeges az a tény, hogy a magas hőmérsékleten a kén-trloxíd gáz halmazállapotú, és ha gáz fázisban sikerül eltávolítani a reakeiózőnahőb akkor ez a visszaalakulás nem megy végbe, illetve szabályozottan egy szándékosan erre fenntartott helyen fog lezajlani, ahol újra egyesül egymással a két fázis, Ezt az újbóli egyesítést mindenképpen el kell végeznünk, rnvi a urmÁus fe nte* mmdkeí teru-eo? ez .getzsegm e\ i k> rmezv m n zvm k »

-- Ο viszont az egyesülésükkel keletkező háfium-s/uiíát otófeataíbmága miatt íéijesén ártaímatlau anyag.

A bárium-lúd roxid azon kívül, hogy rendkívül mérgező nehézfém tartalmú, még erősen lúgos is, így a kén-trfoxid vízzel reagálva azonnal erősen savas és ilyen formában szintén mérgező kénsavat hoz létre, akár az ember tüdejében Is. Emiatt a találmány szerinti eljáráshoz, illetve azt megvalósító berendezéshez - bár annak nem fokéílenül része szervesen kapcsolódhat egy, a keletkezeit oldható termékek újraegyesítését célzó reaktor, ahol megfelelő méretben kellő Időtartam áll rendelkezésre, folyamatos keverés mellett, az ártalraailanodási reakció lejátszódására.

Szulfátok redukciója

A bárium-szulfátot megolvasztva. 1800-2000 K körüli hőmérsékleten, redukálható szénnel vagy hidrogénnel (illetve bármely szénhidrogén adott hőmérsékleten képződött bomlástermékével) reagál az alábbi egyenlet szerint:

}₄ + 40 BaS +

A keletkezett szén-monoxid gáz formájában távozik, míg a BáS vízben kismértékben oldódik, ezért ezzel eltávolítható.

A keletkezett termékek nagyon rnérgezőek és szennyezik a környezetet, ezért mindenképpen oxldatív utókezelésre van szükség, a Cö tartalmú gázokat ellaklyázással ártalmfobnítb&tjok, míg a bádum-szulödot pl, vas-szulfáttal kicsapatbatjnk, és oldhatatlan tonnában ártalmat hajthatjuk egy utókezelő reaktorban az alábbi egyenlet szertup BaS + FeSO.·. - BaS0₄ + FeS

A kalcium-feszlátot: megolvasztva, 1 köő-2000 K körüli hőmérsékleten, -az alábbi egyenlet szerint bomlik;

<MPÖ452 - 3 CaO -t- 2 IMA

A keletkezett foszfor-pentóxid az adott magas hőmérsékleten gáz formájában távozik, míg a CaO, amint vízzel érintkezik, azonnal reagál;

CaO v I-hO - Ca(Ö%

A keletkezett vízoldható fefom-bidrofod vízzel könnyén kimosható a rendszerből.

ό—Ha a kén-trioxid vízzel érintkezik, azonnal kensavvá alakul az. alábbi reakeiőegyenief értélmében:

IbO 4- P₂o_s - 2 H3PO4 A loszíhrsav pedig azonnal reagál a kafeínna-Iiidroxiddal;

3 Ca(OH)₂ 4-2 H₃PO, - Ca^íPíXh - 6 PhO

Vagyis vizes oldatban visszakapjuk az eredeti anyagot. Ebből következően lényeges az a tény, hogy a. magas hőmérsékleten a iószlór-pentoxid gáz halmazállapotú, és ba gáz fázisban sikerül eltávolítani a munkatérből, más szóval reakdőtérből, akkor ez a visszaalakulás nem megy végbe, illetve szabályozottan egy szándékosan erre fenntartott he» lyes fog lezajlani, ahol újra egyesül egymással a két fázis, Ezt az újbóli egyesítési mb· dánképpen el kell végeznünk, mivel a termikus bontás mindkét terméke az egészségre és íí környezetre nagyon káros, viszont az egyesülésükkel keletkező bárium-szulfát oldhatatlansága miatt teljesen ártalmatlan anyag,

Á ksleium -hidroxíd erősen lúgos, a fbszfbr-penfoxid vízzel reagálva azonnal az erősen savas és ilyen formában szintén mérgező kénsavat hoz létre. Emiatt az eljárásnak fontos része a keletkezett oldható termékek újraegyesítése példáid egy erre a célra kialakítod reaktoríerben, ahol megfelelő méretben kellő idő áll rendelkezésre folyamatos keverés melleit az tóatathnoáási reakció lejátszódására.

2Ö Áz apatltok és egyéb foszfor sók esetében a reakció hasonlóképpen játszódik le, és a redukciós eljárás ís alkalmazható a. foszfát lerakodásokra, de ebben az esetben a szintén nagyon mérgező ihszfer-hidrogén fog keletkezni, aminek megkötésére ártalmatlanftására nagy figyelmet kell fedham.

Például fluorapatítot megolvasztva, 1800-2000 K körüli hőmérsékleten, redukálhatővá.

válik és szénnel vagy hidrogénnel (illetve bármely szénhidrogén adott hőmérsékleten képződött bomlástermékével) reagál az alábbi egyenlet szerint:

CutPCUhF - 24 C~ 3<\ηΡ~ * 24CO +CaF_?

A keletkezett szén-monoxid gáz tormájában távozik, míg a CajP? és a CalA vízben nem, de gyenge savakban oldódik ezért ezzel eltávolítható.

CayP; + 6 HCl « 3 CaÖ₂ v 2 PH* illetve CA A 6 HCl - CaCfe *· H₂F₂

A keletkezed termékek a kalcium kloridot kivéve nagyon mérgezőek és szennyezik a környezetet, ezért mindenképpen oxidativ utókezelésre van szükség, a CO tartalmú gázokat eliaklyázással ártalmatlaníthatjuk, míg a. foszfor-hidrogént valamilyen erélyes oxídálőszerrel a. környezetbe jutás előtt ártalmatlan foszforsavvá kell oxidálnánk, majd bármely oldható alkáiifőldfom sóval oldhatatlan csapadékot képezhetünk, belőle. A hídrogén-flnoridból bármely oldbatő alkálíiőldfom sóval oldhatatlan csapadékot képezlreümk, cs oldhatatlan formában, ártalmatlanítbatjdk egy utókezelő reakíortérbert.

A redukciós folyamatok akár szándékunktól függetlenül is lejátszódnak, hiszen ha hárít) milyen szénhidrogén szennyezés található a vízbem az adott magas hőmérsékleten elemeire bomolva redukálószerkéní fog viselkedni.

A font írt reakciók csupán példák, gyakorlatilag az összes reakció mindhárom alkálifoldfommel egyaránt lejátszódik. áAQKás MlMfcyigltofeghi

Az oldhatatlan a&áhfoldfom-só lerakódások oldhatóvá, vagy legalább részben oldhatóvá tételének az a foitétefe, hogy bomlási hőmérséklet fold hevítsük az említett anyagokat, Kern eéhmk, hogy a különböző egyéb anyagokkal (szilikátok, oxldok) szennyezett lerakódásokat teljes mértékben feloldjuk, a probléma szempontjából megelégedhetünk azzal, hegy a kirakodást alapvetően cemcntálő alkálífoldfom-sókat oldhatóvá tegyük, ezzel egy olyan vizes szuszpenziót képezzünk, melyben a szeme seméret kellően kicsi ahhoz, hogy a létrejövő viszonylag gyors áramlás a szemcséket a felszínre tudja hozni.

A lerakódás anyagát olvadáspontjánál magasabb hőmérsékletre kell hevíteni, a hevítés hatására a kémiai átalakulás lejátszódik, miközben gázok fejlődnek, melyek a légtérbe távoznak. Ezután a meg forró, részben vagy egészben olvadt kőzetszeru lerakódást víz25 zek vagy vizes oldattal hozzuk érintkezésbe, amelynek hatására lejátszódik a részleges oldódás, és vizes szuszpenziő keletkezik. Á. jelen körülmények közöd, szerencsés módom a keletkező nlkáiifom bidroxidok erősen lúgos kémhatása nagymértekben elősegíti a még átalakoiaílan, oldhatatlan sőszemesék diszpergálásál, illetve a kialakuló sznszpenzót stabilizálják, mivel a nagy koncentrációban jelen levő hldroxid Ionok a szemcsék felületét erősen negatívra töltik. A töltött szemesek az elekdoszíatikns taszító

8— erok hatására, egyrészt könnyen eltávolít hatók -egymástól (diszpergálás), másrészt ugyanezen okból az egymáshoz tapadásuk gátok (szuszpenzió stabilizálás),

A fent -említett folyamatok végbemennek tisztán, vizes fázisban, de vizes-olajos többfázisú folyadékrendszerben b. A hiároteh, olajos fázis azonban hatással van a rendszerre,.

ugyanis a íólyadékfazisban kialakuló gázhuborékük falán. a. kisebb felületi feszültség miatt olajfíím fog kialakulói, ami lelassítja, esetleg meg Is akadályozza a gázfezísban levő anyagok transzportját a folyadékfezisba. pl a kén-trísxid oldódását és ezzel átalakulását kénsavvá.

AzolyasgtMé§..yegyíto^.fifoMj-„geom^al.»te^

Az olvasztást és vegyi bontást gáz atmoszférában kell végezni annak érdekében, hogy a felforró folyadék ne vonjon el párolgáshőjének megfelelő energiát. A gázfázisban tevő izzó, részben olvadt lerakódás anyagot célszerűen vízzel vagy vizes oldattal kell lemosni a csőfalról, bele a gázzal töltött munkatérben levő folyadékiázisba. A folyadék- és gázfazisí ez mán olyan sebességgel kell a munkatérből elvezetni hogy a lebegő szilárd részecskék ne tudjanak kiülepedni.

Az olvasztás, vegyi bontás és oldás megvalósítására ciklikus hevítést, majd vizes oldástmosást alkAfetaznnk. Ennek lehetséges megvalósítására nem korlátozó módos két példát mutatunk be;

1) Folyadékkal teljesen töltött esőben megfelelő geometriai kialakítással és gázbevezetéssel dinamikusan gázbuborékot hozunk létre, miközben a cső fennmaradó részében a folyadék továbbra is szabadon áramlik, A kialakuló gázbuborékban lézersugárral irányítottan fölhevítjük a lerakódás anyagát, A jő hővezető fémcsövet a közelben levö vlz hűti, így nem károsodik az esetlegesen oda jutó infravörös sugártól, mig a rosszabb hőve25 zető kőzet jelentősen felmelegszik, megolvad, majd iúlhevilivé részlegesen bomlik. A gázbnfeorékot a megmnnkálófej mechanikai elfbrditásával függőleges tengely mentén elforgatjuk, és még a gázbuborékhau vízsugárral megkezdjük a hűtést és oldást, melyet az odaérkező folyadékfázís fog teljessé tenni. A keletkezett olaj-víz-gáz-szilárd szemese elegyet a már megtisztított csőrészben kialakuló áramlás segítségévei szállítják ek

2) Á tisztítandó esőrész foiső részét ismeri, megfelelő hatású szerkezettel, pl. pakkerrei vagy más módon vízhatlan módon lezárjuk és a tisztítandó csörészi teljesen folyadékmentésüjüL Az áramlás az olvasztást, vegyi tentás és oldást biztosító tej közepén elfeelyezkedő, a szökött csőrésmél kismértékben szőkébb csövön keresztül biztosítjuk, ebbe a esőbe folyik bele a lefolyó mosóvíz, az eredeti olaj-víz elegy, sőt .még. ide áramlik a feleslegben a térrészben áramló gáz is. A fej ebben az esetben nem forog, viszont a fs5 jen elhelyezett lézersugár forrásokat és folyékony és gáznentü közegeket kibocsátó fo~ vőkákaí megfelelően szinfoooban kapcsolgatva végeredményben egy forgó teret létesítünk, ahol a font vázolt ciklusok lezajlanak.

Az 1} eset előnye, hogy a esőben csak viszonylag kismértékben zavarjuk a kialakult áramlást. A 2) esetben viszont sincs mozgó, ezért meghibásodásra hajlamos alkatrész, iö Azt a mindenkori helyi fettételek alapján kell eldönteni, hogy melyik eljárást, illetve

Ovetkező és szervesen kapcsolódó része az eljárást megvalósító berendezésnek a meg» felelő módon kiképzett reakció tér, ahol újra egyesöifeeí egymással a gázíázisböi keletid kezö kénsav és a már ele ve oldott állapotban levő alkáliföldfém ionok, ismét csapadékot képezve, Ismerve a esapaáékkepzés folyamatát, a nagy kötési energia miatt ezek a csapadékok igen apró, közel kolloidális méretű szemcséket képeznek, melyek viszonylag könnyedén tudnak a fblyadékfazissal együtt mozogni. Ezt a reakeiőteret kétféle módon rendezhetjük el:

2Ö- 1) A kiesapatő, áriafeiathnifo rsakeiöteret közvetlenül a lerakodásokat oldó, eltávolító tér fölött alakítjuk ki. Ebben az esetben Igen rövid szállítási úttal tudjuk elérni a kicsapafo, ártalmatlanító reaktort. Emiatt Igen intenzív keverést, igen turbulens áramlást kell alkalmazni annak érdekében, hogy az ohj-víz-gáz-szllárd szemese elegy a gáz és fhlyadéklázls halárát borító hidrnfoh szénhidrogén Elmen át födjem hatolni, és lehető legte h jesebb módon végbemenjen a reakció. Majd lehetőleg turbulens, kevert módon áramollátni az olaj-víz-gáz-szíiárd szemcse elegyet, hogy megakadályozzuk olyan helyek létrejöttét, ahol a szilárd fázis újra össze tudjanak csapódni a keletkezeit apró szemesek, itt mogjegyezhetjük, hogy kis mennyiségű foinielaktiv adalékanyag, pl. valamilyen aikil szolfonát hozzáadása val, illetve a vizes Szia pH-jának beállításával - ez természetes módon, egy erősen lúgos 11-13 körüli pH értékre áll be - a szemcsék összetapadásának meggáliását folokikémkű módszerekkel, is elő tudjuk segíted. Megjegyezzük, hogy az adott rendszerben, ha valamilyen hosszabb szénlánetu nem teljesen telített szénhidrogén mlá&ozik kénAríoziddaí, az említett alkil-szulfbnátok helyben ís keletkezhetnek, Amennyiben például szénhidrogén két khermelöesöveinek tisztítását végezzük,, ilyen széídtidjOgének biztosan e kifordulnak a keverékben.

2) A klcsapató, ártahnatbuitó reakeióteret magasan az oldó, eltávolító tér felé helyezzük, akár a felszínre is kerülhet. Ennek az a fe előnye, hogy a kiesapás közben esetleg keletkezett lerakódások könnyen eltávoühatők, a reaktor tisztán tartható, Hátránya, hogy viszonylag nagy utat kell megtenni az olaj-víz-gáz-szilárd szemese elegynek, anélküli, hogy olyan mértékben lejátszódjon a reakció, hogy másodlagos kiválások kép10 zödjenek a csővezetékben. Ezt a lassú kicsapódást elősegíti az, hogy a gáz és folyadékfázis határát bordó hidroföb szénhidrogén frknes a vízzel reagáló gázok csak lassan tódnak áthatolni, így stabilabb bnhorékszerkezet esetén nagy utat tehetnek meg változatlanak

Azt, hogy melyik modellt vagy esetleg mindkettőt alkalmazzuk, a fázisok összetéteiéte15 létől függ, az optimalizálás történhet a legfehékonyahb anyageltávolífásra, illetve a .másodlagos lerakódások, eferüfesére, .....

A találmány rövid összefoglalása

A kitűzött feladatot a fentiek tényében egyrészt egy eljárással oldottuk meg, elsősorban kitermelőesővek alkálífoldfem-só lerakódásainak eltávolítására, amelynek során a szí20 lárd alkáliBldfem-ső lerakódás felszíni rétegét feihevttjdk, és a felbővített lerakódás réteget fluidommal eltávolítjuk, ahola szilárd alkálíföldfém-só lerakódás felszíni rétegével szomszédos reakeióteret gáznemü közeggel töltjük fel és a gáznemü közeggel a lerakódás réteg felszínét további megmunkálás céljára szabaddá tesszük, a szilárd alkálifeldfem-ső lerakódás felszíni rétegétaz adott Összetételnek megfelelő olvadáspont tóié hevítjük, a megoKaszton lerakódás réteget a túibevkés révén kémiai ütőn legalább részben oldhatóvá alakítjuk, a fozoldhafővá alakított, illetve szuszpendálí lerakódás réteget vízzel vagy vizes oldattal tbhadékfezisüvá alakítjuk és lemossuk, bele a gázzal feltöltött reakció térbe, és a folyadék fázist és a gázfázisí és az oldott: vegyülef eket a munkatérből egymással újra reakcióba lépésüket megakadalyozó sebességgel eltávolítjuk,

3ü A találmány szennti eljárás egy előnyős feganatosdási ntódta értelmében a szilárd álkálitöidtém-só lerakodás felszíni rétegesei szomszédos teakcietér gáznemü közeggel tör•11téno foltőltésének lépése során a térben folyó folyadékáramlás megtartása mellett dinamikusan gázbuborékot hozunk létre.

Egy további előnyős fogaoatoshási mórba értelmében a gázbuborékot megfelelő közeg beáramoltaíássai hozzak létre dinamikusan.

Egy további előnyös fogahatosítási módja értelmében a gázfeuborék létrehozása alatt a térben folyó folyadékáramlást fenntartjuk.

Egy további előnyös fogasatositási módja értelmében a szilárd alkálitöldfé.m~ső lerakódás felszíni rétege hevítésének lépése során a szilárd alkáliföldfém-só lerakódás felszíni rétegét lézersugárral olvasztjuk meg. hevítjük túl és ezzel kémiailag bontjuk.

Egy további előnyős foganatosításí módja értelmében a megolvasztott, részben kémiailag átalakult lerakódás réteget még a gázbuborékban vízzel lehűljük, ezáltal részben fel· részben a keletkező oldat lúgos kémhatása miatt a változatlan szilárd szemcséket

Bgy további előnyős foganatosítást módja értelmében a megolvasztott, kémiailag módo15 sült lerakódás réteget vízzel hűtjük, egyidejűleg oldjuk és szuszpendáljuk.

Bgy további előnyős foganatosítás! módja értelmében a folyadékfazist és. a gázíazísf a reakciótérből egy a reakeíótérbe bevezetett csövön keresztül távolijuk el.

Egy további előnyős fogúnatosítási módja értelmében a reakelőlérböl. a reakeíótérbe bevezetett csővezetéken keresztül eltávolított iblysdékíázist és gázíázist egy reakeióterben elegyítve ártalmatlanítjuk.

Egy további előnyös foganatösiíási módja értelmében a iblyadékfozls és gázfázist csővezetéken keresztül történő eltávoiitása során Intenzív keverést alkalmazunk.

Egy további előnyös foganatosítás! módja értelmében az intenzív keverést turbulens áj-amoltatással valósítjuk meg.

A kitűzött feladatot másrészt egy berendezéssel oldottuk meg elsősorban kítermelőesövek alkáHtoldíérn-sö lerakódásainak eltávolítására, amely az alkáliföldfém-só lerakódást megolvasztó hevífoeszközt, az a Ikál Ildid fent-ső lerakódással szomszédos teret a környezettől történő leválasztás révén reakciótérré alakító tömltőeszkőzt, a tömhőeszközön keresztül az alkálifoldfem-aó lerakodással szomszédos térbe bevezetett megmimkálófojek hevífoeszközként a megmutfoálőisj legalább egy szakaszán vagy tel.... ν? jes felületén elrendezett kimenetekhez kapcsolódó lézer fényforrást, a lézer kíméletekkel társított fiutdum kiömléseket, amelyek a megmonkálofejben vezetett fluidnmjárafokkal állnak kapcsolatban, és a megmunkálófojben vezetett, a reakcíóférbe benyúló szállítójáratot tattaimaz,

A találmány szerinti berendezés egy előnyős kiv kell alakja értelmében az alkállfbldfémsö lerakódással szomszédos teret a környezettől történő leválasztás révén reakeiőtérró alakkő tömhőeszköz felfújható és felfújt állapotban a reakcióter falán tondfetten félfekvő eszköz.

A találmány szerinti berendezés egy további előnyős kiviteli alakja értelmében az alká10 lifolőfém-sö lerakódással szomszédos teret a környezettől történő leválasztás révén munkatérré alakító tömítőeszkoz a munkatér falán ídfekvő felfújható pakkét.

A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakja értelmében nmgmnnkáiőfoj kúpszimmefrikns elemként van kiképezve.

A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakja értelmében a szállí15 tójárat a kúpszitnmetrikos elemként kiképzett, megmunkálőfej hossztengelyével kom centrikusán elrendezett cső,

A találmány szermii berendezés egy további előnyös kiviteli alakja értelmében a eső túlnyúlik a megmunkálő&j lerakódással szomszédos határfelületén,

A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakja értelmében a 20 megmunkáló fej 5Ö-ŐÖ®, előnyösen 45® esáesszőgfo

A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakja értelmében a megmunkáló fej elfordulás ellen rögzített, és a lézer kimenetek és az azokkal társított ílúidum kiömlések a megmánkáíöfej kerdfeféónentéb'ózakaszosán vézérélhetöen vannak elrendezve.

A találmány szerinti berendezés egv további előnyős kiviteli alakja értelmében a megmunkáló fej hossztengelye körül elforgathatóan van ágyazva, és a lézer kimenetek és az azokkal társított Huidurn kiömlések a megmunkálófejnek csapán egy szakaszán vannak kialakítva.

13A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakja érteimében a megmunkáló fejet hossztengelye körül forgató, a megnmnkálófejbe beépített menesztőszervet tartalmaz.

A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakja érteimében a lézer kimenetek és az azokkal társított íuldum kiömlések a fluidom. kiáramlás iránya révén a megmunkáló fejet hossztengelye kérdi elfordító nyílásokként vannak kiképezve.

Á találmány szerinti berendezés egy további előnyős kiviteli alakja értelmében a megmurdiáiőftjben a munkatér vizuális megfigyelését lehetővé tevő képalkotó eszköz van beépítve.

A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakja értelmében á megmunkáló fejben a munkatér fényszálakon keresztüli spektroszkópiai megfigyelésére alkalmas eszköz van beépítve.

.AzlbrákjwidJdsprolása

A találmányt a továbbiakban a csatolt rajz segítségével ismertetjük részletesebben, ame15 íyen a javasolt eljárást megvalósító javasolt berendezés néhány példaként! kivitelt alakját vázoltuk. A rajzon az

1... ábra	•a találmány szerinti eljárás egy lehetséges és elönyo jártak vázlata, a	s foganatosítási mód-
2. ábrán	a javaso k eljárás egy további lehetséges megvaiösltá	sál vázoltuk, a
X ábra	a találmány szerinti berendezésben alkalmazott xne	gmunkálőíej egy le-
<.·	kétséges kialakításának vázlata, és a
4, ábra	a találmány szerinti berendezésben alkalmazod me vábbi lehetséges kialakításának vázlata.	gmunkáló fej egy to-

AtailnmaosekstsnMíggg

Áz 1. ábrán a találmány szerinti eljárásnak csupán előnyös és lehetséges foganatosítására alkalmas szcenáríót vázoltunk. Ezen látható, hogy 1 hitermelöcső belsejében kőzet«/etu 2 lerakódás alakult kt. amely csaknem teljesen kvara a·' 1 káermdecso keresztmetszetét, és az 1 kitermcíöesőben a jelen esetben, kiiennelt, fblyadekfázlst alkotó olaj, víz, gázkondenzámm vagy bármilyen szénhidrogén származék már csak egy szűk 3 esa... μ tornán kérésztől képes feljutni, ami erőteljesen rontja a kitermelés hatékonyságát. Mivel a 2 lerakódás tisztítás vagy egyéb óvintézkedés htján az 1 .kitermelőcső keresztmetszetét teljesen lezárhatja es idővel te is zárja, e&erhlheíetfon, hogy az 1 khermeteeső belső keresztmetszetét a kitermeléshez szabaddá legyük. Eltérően a jelenleg ismert fogegysze5 rübb megoldástők amelynek éríelmében az. 1 kitermelócsövet egyszerűen kivonják a termelésből és Új kítermelőesővel helyettesítik, továbbá eltérően a különböző javasok mechanikai módszerektől, amelyek a tapasztalai szerinti óhatatlanul az 1 kitermelőcsö sérüléséhez vezetnek, és eltérően az igen energiaigényes és bonyolult termikus eltávolítástól, amelynek során a lerakódásokat megfelelő hőmérséklet helyi létesítésével igye1Ö köznek elégetni, elgőzölögtetni, egy olyan hatékony megoldást alkalmazunk, amely egyesíti a mechanikus, termikus és kémiái ekávolíiásoksak a feladat vonatkozásában előnyős tulajdonságait Ehhez egy 4 megmtmkáloíejet használunk, amely a bemutatott esetben értelemszerűen kisebb külső átmérőjű, mint az 1 kítermelöcső belső átmérője, így abban különösen nehézség: és eroigény nélkül mozgatható. Annak érdekében, hogy a

2 lerakódás eltávolításához megfelelő környezetet hozzunk létre, szükség van arra, hogy a 4 megmunkálófej és az i kitermelőcső belső 5 fala között 6 tömítést képezzünk ki. Ez a 6 tömítés lehet a szakterületen ismert kialakítású és működésű, például felfújható pakker, vagy más olyan eszköz, amely meggátolja, hogy a 4 megmunkálóiig fölött lévő víz és olaj lejusson a 4 megmnnkáíőfejnek a 2 lerakódással szomszédos környezetébe és oh a később ismertetésre kerülő lerakódás eltávolítást megnehezítse vagy lehetettenné tegye.

Az ábrán látható még, hogy a 4 megmunkáló fej rajzon lefelé, a 2 lerakódás leié kúposán szűkülő kialakítású; és a bemutatott példában egy 7 cső van benne központosán átvezetve, amely az eljárás során a 4 megmunkáló tej és a 2 lerakódás közöd! § munkatérbe ke25 rüló anyagok kivezetésére szolgai, A 7 cső valaunvel mélyebbre nyúlik, mint a 4 megnmnkáíőfej kúpos alsó vége, és a 7 esőnek ez a túinyúlása határozza meg legalább részben a 3 munkatér méretét, térfogatát. A 4 megmunkálbfej kúpossága annak érdekében, hogy a 2 lerakódást az 1 kíteonelÓosö 5 falánál is ei tudjuk távolítani, célszerűen 3Ö-6ÍE közötti, a bemutatod esetben 45°.

Az ábrán csupán jelképesen fehüntettük azokat a 9 nyílásokat, amelyeknek az a feladata, hogy a szakember számára ismert módon az 1 kitermelóesőbe, azon belül a 4 megmunkáló fejbe juttatott lézer fénysugarat, továbbá folyékony és gáznemű közegeket lö tzv

1.8 nyilak szerint a 4 megmunkáló fejből a 2 lerakódásra irányítsa és juttassa. Áz eljárás hatékonysága szempontjából célszerű, ha a 2 lerakódás felszínére -az 1. kltermelócsó teljes keresztmetszetében közel egyenletesen jutatjuk ki az eltávolkáshoz szükséges közegeket, ezt az 1, ábrán több 9 nyílás berajzolásával jelezzük.

Az 1 kitermelőeso működése során az 1 kitermelöesö belsejében .a 2 lerakódásban lévő 3 csatorma keresztül például olaj és víz tör fel, így az 1 kltermelöesöbe leiuttatott 4 megmunkáló fej ís ezekkel a közegekkel találko zik. Á 2 lerakódás eltávo Ittasához ezt a vfe+olaj közeget el kell távohtannnk, erre a célra egyrészt a 7 csövet használjuk, amely a nyomáskülönbség réven önmagában is elvezeti a vizet és olajat, továbbá a 4 megmmtkálőfejból - a már említett 6 tömítés élesítését követben, minek következtében -a 4 megmünkálofej fölött lévő vagy odakerülő víz és olaj már nem tud a 4 megnmnkálőfej és az. 1 klfezmelőeső 5 fala közötti résen át visszafolyni a 2 lerakódás tartományába, a 9 nyílásokon keresztül gáznerao közeget jutattunk a S munkatérbe, amivel a még ott lévő vizet és olajatÁs bejuttatjuk az elvezető 7 esőbe, A bejuttatást dinamikusan végezzük, aminek eredményeképpen egy gázbuborék jön létre . Ezzel lényegében a 2 lerakódás réteg felszínét szabaddá tesszük, és lehetővé tesszük a lerakódás kővetkező lépésben, az ugyancsak a 9 nyílásokon kérésztől a 2 lerakódásra irányított lézer fenynyalábokkal történő olvadásig hevítéséi.

A 2 lerakódás felszíni, rétegének olvadásig hevítésével azonban nem az a célunk, hogy a lerakódást elgözölögímük, hanem hogy a megolvadt és kémiailag átalakult lerakódás réteget az ugyancsak a 9 nyílásokon keresztül a 8 munkatérbe juttatott folyékony közeggel feloldva, diszpergáíva a 19 nyilakkal jelzett irányban lemossuk az 1 kilermelöcső 5 faláról, bele a bejuttatott közeg által alkotott folyadékfázisba. Egy előnyös foganatost tási mód értelmében folyékony közegként vizet vagy vizes oldatot használunk, de a találmány szerinti eljárás nem korlátozódik eme.

Az ily módon az 5 felről leoldott, Illetve sznszpendált 2 lerakódás összetevőket a bejutatott. íólyadéklazíssal és gázSzfesal egyelt olyan sebességgel kell a 8 .munkatérből a 7 csövön keresztül 20 nyilakkal jelzett irányban elvezetnünk, hogy a 2 lerakódás feloldott összetevői ne tudjanak újra kémiai reakcióban egyesülni egymássál a kiíermslóesóben, vagy ezt szabályozott körülmények között, lerakodás képződés közben tegyék. Ez a sebesség tapasztalati utón Ismerhető meg, és a mindenkori alkalmazási környezetben kísérleti úton lehel a megfelelő értéktartományt megtalálni és meghatározni.

- 16-Α 2, ábrán - kapcsolódva és hivatkozva az 1. Ibin. bemutatott - vázlathoz - a találmány szerinti eljárás egy lehetséges feganatosítás? módját ismertetjük ügy, hogy - hivatkozva az előző példára és a korábba?) bemutatott kémiai reakciók magyarázatára - feltüntettük a 2 lerakódás eltávolításának helyszínén az eljárás nyomán keletkező, illetve ott lévő, il5 lelve elvezetett anyagokat. A 2. ábrán a 4 xnegmunkálőfej az 1, ábrán vázolt 4 megmonkáiofej kialakításától ekér, a két kialakítást részletesebbért a 3, és 4. ábrán mutatjuk majd be,

A bemutatott példában az: 1 kitermelőcső belső 5 tálán BaSCM anyagú 2 lerakódás található. Az 1 kitermelőesobe alulról a. 2 lerakódáson keresztül a 3 csatornában olaj áramlik

1Ö felfelé, Áz 1 kitermelőesőbe egy az 1 kkertnelőcső felső szakaszától 6 tömítéssel leválasztott 4 megmíuákálöfej van bevezetve, amely az előző változattól eltérően nem a 4 megmunkálöfej közepében elvezetett 7 csövet, hanem egy koncentrikusan, középen húzódó csőkötegei körülvevő lő gyürüteret Síglal magában a keletkező kémiai termékek eltávolítására. A 4 megmunkálőfejfeen olyan csőköteg található, amely az I kltermelo15 cső 4 megmubkáiófej alatti részébe, a 2 lerakódásra gázíazlskení, azaz gáznemű tézisként Ns-f bejuttató 12 csövet, fblyadékfezisként az 3 fal hűtésére HzO-t bejuttató 13 csövet tartalmaz és bármelyik csőhöz kapcsolódóan, az ábrán küBn fél nem tüntetve biztosítja, hogy egy célszerűen a felszínen elhelyezett és működtetett ismert lézerferrás célszerűen üvegszálon keresztül a 4 rnegmunkálöfejhez eljuttatott 15 lézerfénye ugyan20 csak a 2 lerakódásra vetüljön, A 15 lézerfény nyalábok száma, kiterjedése. Iránya az í kitermelő cső mindenkori méretétől és a 2 lerakódás helyzetétől függően szabadon megválasztható, vagy adott esetben a felszínről vezérelhető, irányítható,

A művelet eredményeképpen a 8 munkatérben οΙη}Αίζ->-δθΑΝ> fog felfelé fe-amolní, és a 4 megmunkálófej fölött íő járató?? át vezetett vízzel a 17 reakciötérben az SO^-ből

FbSCfe-et, kénsavat állítunk elő,

A 2, ábrán látható, hogy a 4 megmunkáló fejből lefelé 11 válaszfal nyúlik le, annak érdekében, hogy az imént vázolt művelet egyes fázisaiban keletkező kémiai vegyüieteket 17 reakcióiét belsejében b el tudjuk választani egy martól, és ezzel a megakadályozzuk az újra kiválás lehetőségét a nem kívánt terűleteke??, Ennek értelmében a 2. ábra jobb oldalán látható, hogy a 4 megrmmká lő fejből a 1.1 válaszfel jobb oldalán megfelelő 14 esővön kérészről vizet juttatunk a w* előzőleg lézerrel megolvasztott es kémiailag módosult összetételű 2 lerakódás felszínére, és a víz, az I kitermelőcsőben alulról áramló,

Γodajutó olaj és a már részben vagy egészében vízben feloldódott BaÖ, réteg SatÖbfp formájában, illetve a dlszpergáli formában jelen levő eredeti, oldhatatlan sószemcsék a 4 megmunkálófej lö gyhrnterében fognak a 17 reakc.íóterbe felfelé áramlaul Λ 17 reakció-térben a 4 'megmunkálóié} fölötti tartományban az odajutott anyagok reakcióba lépnek egymással, és olaj, BaSO,<, és H';O keletkezik, amelyek ilyenformán környezeti veszélyt nem jelentenek, szétválasztásuk, lerakások, tárolásuk pedig szakterületen jól ismert mim művelet.

ΙΟ

A 3. Illetve 4, ábrán a találmány szerinti eljárás megvalósításához szükséges, illetve a találmány szerinti berendezés egy-egy lehetséges kiviteli alakját képező 4 megmunkáló fejre átutalunk egy-egy vázlatos példát. A 3. ábrán bemutatott 4 megmuukálófej lényegében az 1, ábrán vázolt eljárásban haszmihaté, ennek megfelelően a 4 megmunkálóiéi álsó kúpos részén a 9 nyílások egymás alatt több sorban, a 4 megmunkálófej teljes kerülete mentén vannak kialakítva, így az 1 kifermelőcsőhea lévő 2 lerakódás eltávolításán szóban forgó 4 megmunkáíőfejjel az 1 kifermelőeso teljes keresztmetszetében egyidejűleg történik. Ez azt jelenti, bogy a 4 megmunkálófejnek csupán függőleges irányú mozgása vau, magát a 4 megmunkálófejet hossztengelye körül nem szükséges elfordítani vagy'· forgatni. Egy előnyős kialakítás értelmében, amennyiben a 4 megmunkálóié} elfordulás ellen rögzitett, a I S lézerfény kímeuetök és az azokkal társított közegkiömlő 9 nyílások a 4 megmunkálóié} kerülete mentén szakaszosan vezérelhefoen varrnak kialakítva. Ezzel adott esetben könnyebben tudjuk biztosítani a szükséges hőmérsékletet illetve kijuttatott kőzegmenuyiséget

A 4, ábrán ezzel szemben egy olyan 4 megmunkálófej kialakítást vázoltunk, amelyet a

2. ábrán vázolt eljárás megvalósítására használhatunk. A 4. ábrán jobban felismerhetők a 4 megmunkálőíej középvonalában, levezetett 12, 13, 14 csövek, á 11 válaszfel, valamint a 10 gyűrűién A 4 megmunkálóié} hossztengelye körül elforgathatóan van ágyazva, és a IS lézerfény kímeaetek és az azokkal társított kezegkiömíő 9 nyílások a 4 megmnrtkálőfejnek csupán egy kerületi szakaszán vannak kialakítva. Az: emlhett szakasz: nagyságát ugyancsak a szükséges hőmérséklet, Illetve kijuttatandó kőzegmemryk seg befolyásolja, A 4 megmnnkáiőfojnek hossztengelye körűi forgatására a 4 megmunkáló fejbe beépített, ismert felépítésű és működésű meneszíoszerveí, pl motort hasznáibáfuuk.

Egy további tehetséges kialakítás értelmében a i5 lézerfény kimenetek és az azokkal társított kőzegkiőmíö 9 nyílások a közegkiáramiás kánya révén a 4 megmunkáló tejet hossztengelye körül elfordító 9 nyílásokként képezhetők ki. Ilyen esetben nincs szükség külön mechanikus menesztőszervre.

Leírásunkban. több helyen hivatkoztunk arra, hogy bizonyos mechanikai méretezéseket, eljárási időket kísérleti ufón lehet meghatározni. Erre a célra a 4 megmnnkálőfcjbcn a 8 munkatér vizuális megfigyelését lehetővé tevő ismert képalkotó eszköz, például kamera építhető be.

Hivatkozást telek hstája kítermelőeső lerakódás csatorna megmunkáló fej fel tömítés eső munkatér nyílás

W gyürütér

Szabadalmi igényponti válaszfal eső cső eső

1$ lézerfény 16 járat .1? reakclőtér nyíl nyíl nyíl

Claims (14)

1. L kijárás elsősorban kíterrnelöcsövek alkálifoldfém-sn 'erKocssainak eltávolítására, amelynek során a szilárd alkálíföidfétu-ső lerakódás felszíni rétegét feihevítjük, és a télhevített lerakódás rétegei fluidommal eltávolítjuk, nrzu/yc/ítenvezve, ángy a szilárd alkáhfeldfem-sö lerakodás (21 felszíni rétegével szomszédos munkateret (8) gáznemü közeggel töltjük fol,

   -19a gáznemű közeggé baddá tesszük.

   lerakodás (2) réteg felszínét további megmunkálás céljára szaa. szilárd alkálrfoldföm-sÓ lerakodás (2) .felszíni rétégét az adott összetételnek megfelelő olvadáspont fölé hevítjük.

   a rttegoivaszrotf lerakódás (2) rétegei a túlhevilés revén kémiai úton legalább részben oldható vá alakítjuk.

   a keletkező lúgos alkáliföldfom bidroxidok hatására a változatlan formában megmaradó szemcsékből stabil szuszpenzlőt állítunk elő.

   a vízoldbatóvá alakított, illetve szuszpeudák lerakódás (2) réteget vízzel vagy vizes oldattal folyadékózfeűvá afekttjok és ta«k, bele a gázzal feltöMtt munkatérbe (8).

   a folyadékfázist és a gázíázist és az oldod vegyületeket a munkatérből (S) egymással újra reakcióba lépésüket megakadályozó sebességgel eltávolítjuk,
2. 2«. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azz&l jellemezve, óugya szilárd alkálífoldfém-ső lerakódás felszíni rétegével szomszédos munkatér (3) gáznemo közeggel történő féltőésének lépése során a munkatérben (8) folyó folyadékáramlás megtartása melleit dinamb kosán gázbuborékot hozunk tétre.
3. 3. A 2, igénypont szerhkt eljárás, áramoltatással hozzuk létre dinamikusan.

   ya gaz meg

   Io ne
4. 4« Á 2. Igénypont szerinti ef árás, /mgy a gázbuhorék létrehozása alatt a munkatérben (8) folyó folyadékáramlást fenntartjuk,
5. 5» Azt, igénypont szerinti eljárás, mfomt jíefew^ Ángy á szilárd alkálifölöfom-só lerakódás (2) felszíni rétege hevítésének lépése során a szilárd alkáltföidföm-ső lerakodás (2) felszíni rétegét lézerfénnyel (15) olvasztjuk meg.

   Ó. Az 1, igénypont szerinti eljárás, uzsaf jellemezve, a megolvasztott, kémiailag módosult lerakódás (2) réteget még a gázbaborékban hűteni, oldani és szuszpendálm kezdjük.

   Ά Az 1. igénypont szerinti eljárás, nzzn/jééfemuWj óngy a megolvasztott lerakódás (2) réteget vízzel hűljük, és egyidejűleg oldjuk és szuszpeodáljuk.

   2ő
6. 8» Az I. igénypont szerinti eljárás, erzo//etoóew,, Ángy a felyadékfezlst és a gázfezisf a munkatérből (8) a munkatérbe (8) bevezetett eső vön (?) keresztül távolítjuk et
7. 9, A. 8. igénypont szerinti eljárás, azzal· jeftemezve, kegy a munkatérből (8) a munkatérbe (8) bevezetett csövön (?) keresztül eltávolított folyadékfázísí és gázfázíst egy a megmunkáló fej (8) feletti reakcíótérben (17) elegyítve ártalmaílamtjnk.
8. 10« A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal·Jn&mew» óogy a fölyadéktazis és gázíazis csövön (7) keresztül történő eltávolítása során intenzív keverést alkalmazunk.

   Uh A l ő. igénypont szerinti eljárás, azzal ye/femerve, &pgy az intenzív keverést turbulens áramoltatással valósítjuk meg.
9. 12. Berendezés elsősorban kkenüeioésövék aikálifÖldfetn-só lerakódásainak eltávolítására., amely tartalmaz:

   az alkáltloídfent-ső lerakódást megolvasztó feevbŐeszközí, me//a/femerve, tartalmaz továbbá az alkálíBldtem-só lerakódással (2) szomszédos munkateret (8) a környezettől történő leválasztás révén munkatérré alakító tömítést (6), a tömítésen (ő) keresztül az alkáliBldíetn-ső lerakódással (2) szomszédos rnu (8) bevezetett megmunkáló fejel (4), hevitoeszközkéni a megmunkálóíej (4) legalább egy szakaszán vagy teljes felületén elrendezett kiötölő nyílásokhoz (9) bozzáréndelt lézerfény (15) kimenetét, a lézerfény (15) kímenetekkel társított közeg kiömléseket, amelyek a megmunkáló fe jben (4) vezetett közegjáratokkal állnak kapcsolatban, á' megmwkáiőfejben (4) vezetett: a munkatérbe (8) benyúló száilítójáraíop- -......
10. 13. A 12, igénypont szerinti berendezés, í?z:n/jetiemezve, fwgr az alkálitoklíém-so lerakodással (2) szomszédos teret a környezettől történő leválasztás révén munkatérré (8) alakító tömítés (ő) felfújható és felfújt állapotban, a kifermelocső (1) belső falán (5) tömiieden felfekvő eszköz.

    Í4> Á 12. igénypont szerinti berendezés, kúpszimmetrikus elemként van kiképezve, ve, ángy a megmunkáló fej (4)

    IS, A 12. igénypont szerinti berendezés^, o^jkfaKö*» ángy 4 szállílójárat a kúpszimmetrikus elemként kiképzett megmunkálófej (8) hossztengelyével koncentrikusan elrendezett eső (7).

    ló, A 16. igénypont szerinti berendezés, ««»/ /e/lemezve, /rúgj? a cső (7) túlnyúlik a megmunkálóiét (4) lerakódással (2) szomszédos baiárfoiületé.n,
11. 17, Á 12. Igénypont szerinti berendezés, az;u/ /e/lemew, Itagy a megmunkáló foj (4) 30-60 \ előnyösen 45° csúcsszőgő.

    IS. A 1.2. igénypont szerinti berendezés, áagp a megmunkálófej (4) elfordulás ellen rögzített, és a lézerfény (IS) kimenetek és az azokkal társított közegkf omfo nyílások (9) a megmunkálóié) (4) kerülete mentén szakaszosan vezéreíhetően vannak elrendezve.
12. 19. A 12, igénypont szerinti berendezés, azzal ftagy a. megmunkáiófej (4)

    Imssziengeíye körül elforgathatóan van ágyazva, és a lézerfény OS) kimenetek és az azokkal társított közegkiömlő nyílások (9) a megnrunkálőfojnek (4) csupán egy kerületi szakaszán vannak kialakítva.

    29. A 19. igénypont szermti berendezés^, azzal Jel/emeWj· a megmunkáló fejet (4) hossztengelye körül forgató, a megmunkáló fejbe (4) beépített meneszfoszervet tartatot, A 19, igénypont szerinti berendezés, azzal ./elleamz ve, úygy a lézerfény (15) klmenetck és az azokkal társított közégkiömlő nyílások a kőzegkiáratnlás iránya révén: a megmunkálőfojet (4) hossztengelye körül elfordító nyílásokként (9) vannak kiképezve.
13. 22. A 12. igénypont szerinti berendezés, azpsl ángy a megmtmkálófejbes (4) a munkatér (8) vizuális megfigyelését lehetővé tevő képalkotó eszköz van beépítve.
14. 23. A 12. igénypont szerinti berendezés, azzal/elfowzve, hagy a megmunkálófojhen a munkatér fonyszáfekon keresztüli spektroszkópiai megfigyelésére alkalmas eszköz van beépítve.