HU229940B1 - Method for hydrogenating liquid organic compounds - Google Patents

Method for hydrogenating liquid organic compounds Download PDF

Info

Publication number
HU229940B1
HU229940B1 HU0302757A HUP0302757A HU229940B1 HU 229940 B1 HU229940 B1 HU 229940B1 HU 0302757 A HU0302757 A HU 0302757A HU P0302757 A HUP0302757 A HU P0302757A HU 229940 B1 HU229940 B1 HU 229940B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
gas
reactor
hydrogen
hydrogenation
conditions
Prior art date
Application number
HU0302757A
Other languages
English (en)
Inventor
Peter Zehner
Oliver Bey
Gunter Georgi
Joern Mueller
Original Assignee
Basf Ag
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Basf Ag filed Critical Basf Ag
Publication of HUP0302757A2 publication Critical patent/HUP0302757A2/hu
Publication of HUP0302757A3 publication Critical patent/HUP0302757A3/hu
Publication of HU229940B1 publication Critical patent/HU229940B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07CACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C209/00Preparation of compounds containing amino groups bound to a carbon skeleton
    • C07C209/30Preparation of compounds containing amino groups bound to a carbon skeleton by reduction of nitrogen-to-oxygen or nitrogen-to-nitrogen bonds
    • C07C209/32Preparation of compounds containing amino groups bound to a carbon skeleton by reduction of nitrogen-to-oxygen or nitrogen-to-nitrogen bonds by reduction of nitro groups
    • C07C209/36Preparation of compounds containing amino groups bound to a carbon skeleton by reduction of nitrogen-to-oxygen or nitrogen-to-nitrogen bonds by reduction of nitro groups by reduction of nitro groups bound to carbon atoms of six-membered aromatic rings in presence of hydrogen-containing gases and a catalyst
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07BGENERAL METHODS OF ORGANIC CHEMISTRY; APPARATUS THEREFOR
    • C07B43/00Formation or introduction of functional groups containing nitrogen
    • C07B43/04Formation or introduction of functional groups containing nitrogen of amino groups

Description

Eljárás fsíyéköhy saerves vegyülitek hldrogénézésére
Szabadalmi leírás
A találmány tárgya eljárás: folyékony szerves vegyülitek hidrogénesésére, elsősorban nitrovegyületek aminokká való hidrogéA folyékony szerves vegyületek hidrogénezése az egyik leggyakrabban alkalmazott eljárás a vegyiparban. A nitrovegyületek amlnokká történő hidrogénezése egy iparilag nagyon fontos eljárás.
Az ilyen hidrogénezések között fontos szerepet játszik az aromás nitrovegyületek aromás eminokká. történő hidrogénezése. Az aromás eminokat számos területen alkalmazhatjuk. Az anilln például nagyon sok szerves szintézis kiindulási anyaga. A toiuiléndiamin, amelyet számos esetben TDA-val is jelölünk, foszgénnel reagálhatva toluilén-diizooianátot ad. A toiuilén-diizocianát az egyik leggyakrabban alkalmazott izooianát políuretánok előállításánál,
A folyékony kiindulási anyagok feldrogánezásét az iparban főleg finoman szuszpendált katalizátor jelenlétében vagy szilárdágyon hajtjuk végre. Reaktorként autoklávokat, csőköteges reaktorokat, kevert tartályreaktorokat, buborékoszlopokat vagy reaktorkaszkádokat alkalmazhatunk. Ilyen eljárásokat például az EA-A-2S3: .935, kR-A-634 331, BR-A-134 010 vagy WÖ 50/35352 számú szabadalmi iratokban Írnak le.
A hidrogén oldhatósága a folyékony fázisban általában nagyon gyenge, igy a technikában ismert eljárásokat a hidrogén telitész koncert rációjának növelése érdekében nyomás alatt hajtják végre;.
ν*φ« **
A gázáliapotú és á folyadékfázis között minél nagyobb specifikus érintkezési felület biztosítása céljából sok esetben a gázallapotú hidrogént a reaktor alján vezetik be, és keverők, porlasztók vagy szűrőkön át történő étérámoltétás segítségével diszpergálj ak.
E módszer hátránya az, hegy a hidrogénező-fnrdőhől és hidrogénből álló rendszer között erős koaieszdenoia. lép fel, azaz közvetlenül a díszpergálásí zóna elhagyása után újból viszonylag nagy buborékok képződnek. Ennek következtében lényegesen csökken a specifikus érintkezési felület és ezzel az anyagtranszport teljesítménye. Sz a magatartás ellentétes: a mindeddig uralkodó nézettel, miszerint egy többkomponensű elegy, mint a hidroc ző-fürdő esetében a koaleszennela gátolt, és donságaínak a koaleszcencia-viselkedésre elhanyago iható.
A hldrogénszésnél általában: olyan hidrogént alkalmaznak, amelyet az iparban általában színtézisgáz-berendezésekben állítanak elő. Tisztasága általában 99,95 hidrogén-térfogat.%-nál nagyobb, így a lehető legkisebb mennyiségű inért gáz kerül a. hidrogénezőreaktorokba.
A fenti eljárásmód előnye az, hogy nagyon tiszta hidrogén alkalmazása esetén a reaktor gázfázisúban a hidrogén parciális nyomása nagyon nagy, amely megkönnyíti az átmenetet a gázfázisbői a folyékony hidrogénező-fürdőbe.
Továbbá elérhető az, hogy a reaktorba betáplált hidrogénmenynyi.ségnek csak egy kis részét kell távozó gázként a reaktorbői
Ϊ a gaz turagg y a k o r ο11 hatás a sí ve zetni <
24Ö/SK ί* .x * * * ·>
gJ * «· A f , S Λ ·* .·»·'· $> - V 4 \ *·♦
Ά gázállapotű melléktermékeknek és a kis mennyiségé inért gázoknak a reakcióélégyből való eltávolítása céljából a technikailag szokásos eljárásoknál a reaktorba betáplált hidrogén mennyiségének körülbelül 1-2%-át veretik el a reaktorból. Er áronban azzal· a következménnyel jár, hogy a távozó gázáramban a hidrogén részaránya ne® csökken 98 férfogat-% alá.
Λ technika mai állásából ismert eljárásoknál nagy tisztaságú, hidrogén alkalmazása esetén az előzőekben leirfc koaleszceneia okán ne® tudják kihasználni a magasabb parciális hidrögénnyömást a reaktorban. Bőnek következtében nincs biztosítva a megfelelő érintkezési felület a folyadék- és gázfázis között, a®i a katalizátor fokozott öregedéséhez veret. További probléma, hogy ilyen körülmények között nem érhetjük el a hidrogén telítési koncentrációját a nidrogénező-fürdőben, és igy a reakció szelektivitása sem. lesz kielégítő.
& találmány feladata ennek megfelelően egy folyékony szerves vegyületek hidrogénezésére, elsősorban nitrovegyüiefcek aminokká történő hidrogénézésére szolgáló olyan eljárás kidolgozása volt, amely optimális anyagcserét biztosit hidrogén és hidrogénezőfürdő között, a katalizátor öregedését gátolja, és a reakció:
szelektivitását növeli.
Meglepő módon azt találtuk, hogy olyan elegy alkalmazása esetén, amely a hidrögénezésre használt hidrogéngázon kívül legalább agy, a hidrogénezési reakció körülményei között inért gázt tartalmaz., a koaleszcencia-gátlás sokkal erősebbé válik, és a hidrogénező-reaktor anyagtranszport-tel jesítménye nagymértékben növelhető.
A találmány tárgya ennek megfelelően eljárás folyékony szerves vegyületek hidrogénézésére, elsősorban «minők előállítására a megfelelő nitrovegyüietek hidrogénszésévei, aszal jellemezve, hogy az alkalmazott hidrogén legalább egy, a hldrogénezési reakció körülményei között inért gázt is tartalmaz.
Előnyös, ha a hldrogénezési reakció körülményei között inért gáz gázfázisbeli aránya a reakcióelegyben levő gáz mennyi gégére vonatkoztatva a 3 és 50 térfogata közötti tartományba esik. Elvileg a fenti határértékeken kívül is dolgozhatunk. Amennyiben as inért gáz tartalma a fenti határérték alá esik, továbbra is jelentkezhet a folyadékfázisban a gáz zavaró koaleazcenolája. Az előbbi tartomány fölé eső Inertgáz-tártalom esetén a megnőve™ kedett érintkezési felület ellenére, a hidrogén alacsony parciális nyomása miatt csökken az oldott hidrogén koncentrációja a hídrogénezo-fürdőben, ezáltal csökken a reakció termelése. Az Inért gáz tartalma a reakcíóeiegyben levő gaz mennyiségére vonatkoztatva előnyösen a 3 térfogati-tói 30 térfogat%~ig terjedő tartományba, különösen előnyösen 5 és 20 fcér£ogat% közé esik.
A hidrogénezés szempontjából inért gáz legyen nehezebb, mint a hidrogénatom. A találmány szétiátl eljárásban: elvileg minden olyan anyag alkalmazható, amely a hidrogénezés körülményei között gázállaposa és amely a reakció szempontjából inért, lehetséges gázok például a nitrogén, nemesgázok, elsősorban neon, argon, kriptán, ammónia, rővidebb szénláncú telített szénhidrogének, elsősorban metán, etán, propán, bután, vagy szén-dioxid. Legelőnyösebb a nitrogén, mert az nem okozhat problémát, biztonságosan kezelhető és nagyipari berendezésekben általában elegen7?,Z4Ö/SS
C *« ♦ + * ♦ dő mennyiségben áll rendelkezésre. Meghatározott reakciókörülmények között a hidrogénezési reakcióban inért gázként vízgőzt is alkalmazhatunk, & viz részben a hidrogénezés során képződik, de a reakcickomponensekkel együtt vagy oldószerként, is betáplálhatjuk a reaktorba, byomásingadozások vagy a gázfázis összetételében esetlegesen bekövetkező változások elkerülése végett azonban előnyös, ha olyan inért anyagokat adagolunk, amelyek a reaktorban uralkodó körülmények között nem kondenzálhatnak.
Ά hidrogénezés körülményei között inért gázokat hidrogénnel elegyítve vezethetjük be a reaktorba. Ügy is eljárhatunk., hogy az ínért gázt szeparált áram formájában tápláljuk be a reaktorba .
A találmány egy további kivitelezési formájában a hidrogénézés körülményei között inért gázok koncentrációját csupán a kilépő gázáram koncentrációjának szabályozásával állítjuk be. & hidrogénezés körülményei között inért gázok reaktorfeeli koncentrációját például úgy állíthatjuk be az előnyős tartományon belülre eső értékre, hogy a reaktorbői kilépő gázáramot lefojtjuk.
Az általánosan alkalmazott hídrogénezó-reaktoroknái, Így az autokiávoknái, buborékoszlopoknál, kevert tartályreaktoroknál, csőköteges reaktoroknál vagy szilárdágyas reaktoroknál a célzott gázvisszavezetés vagy a gáz a gázfázisből történő, hajtósugarak vagy keverek segítségével végzett redíszpergálódása által általában biztosítva van a gáz jő visszakeverése.· A reaktorból kiáramló, általában közvetlenül a reaktor gázfázisúból elvezetett gázáram összetétele általában megegyezik a reaktorban cizkuláió gázáram összetételével.
77,2 40/88 ♦ *♦
A gázfázis a reaktorban lényegében teljes mértékben visszadiszpergálódik. A találmány szerinti eljárás ezen kivitelezési formájánál az elvezetett gázmennyiség megfelelő szabályozásával a reaktorban beállítható a kívánt hidrogén koncén írráció. Amennyi.-
ben a friss hidrogén koncéi itrácíója 99,95 térfog at%, akkor egy
1%-os elvezetési hányad o s r, í ál. <a frissgázra von atkoztatva) az
inért gáz aránya a reaktor gázfáz isában legalább 5 térfogati > < &
reakto r gázfázísára vonatkor itatva). Amennyiben az elvezetett gáz
mennyi s égét a friss gáz menni / i s égére vonatkoztatva 0/25%-ra csők-
kentjük^ legalább 20 térfogati inért gázt akkumulálhatunk a reaktorban. A fentiek alapján viszont értelmetlen/ ha az inertgáztartaimat a reaktorban ennél nagyobb részarányra növeljük, mivel ilyenkor a hidrogén parciális nyomása túlságosan lecsökken.
Amennyiben a reakcióelegybeii hidrogénkonoentráciőt az elvezetett gáz mennyiségével szabályozzuk/ célszerű.# ha a betáplált hidrogén koncentrációjának: alsó határa 98 térfogaté, Ebben az esetben egy 10%-os elvezetési hányadosnál is frissgázra vonatkoztatva) az inért gáz aránya a reaktorban körülbelül .20' térfogat %-ra állítható be. Ennél alacsonyabb elvezetési hányados esetében az inért gáz aránya a különösen előnyősnek talált érfék föle emelkedik. Nagyobb elvezetési hányados esetén az eljárás már nem gazdaságos/ hiszen ilyenkor fül nagy mennyiségű nidrogéngázt kell elvezetni, A találmány szerinti eljárás esetében elvileg akkor is beairthat juk az ínért gáz arányát, a reaktorban, ha a friss hidrogén tisztasága 99,95 térfogatl-nál nagyobb, azonban ebben az esetben erősen csökkenteni kell az elvezetett gáz mennyiségét/ illetve az elvezetési hányadost, Az ilyen kis7 mérté kü elvezetett gázárán/ szabályozása a gyakorlatban startot problémát vethet fel, lehetőség van azonban arra, hogy például 99,99 térfogatt-Os tisztaságé friss hidrogén alkalmazásakor az elvezetési hányados 0,2%-ra történő csökkentésével az inért gáz taaktorheli arányát 5 térfogatira állítsuk be.
Elvileg lehetőség van arra is, hogy a megfelelő hidrogén konoentráció elérte után a kieresztő szelepet teljesen elzárjuk és csak időnként, egy meghatározott inertgáz-koncentráció elérése esetén nyitjuk ki a szelepet.
különösen előnyős az a találmány szerinti eljárás, ahol a hidrogénezés során víz képződik, és ahol a bidrogénezést 150 *£ alatti hőmérsékleten hajtjuk végre.
A 150 *C fölött végzett hidrogénezés előnye a hidrogéné zés során képződő, magasabb gőznyomásé zeakoiővíz, mely a hidrogénezési reakció szempontjából maga Is ínért gázként hat, Ezáltal a reaktorban ősökként hét ő, illetve szükségtelenné válik más inért gáz dúsitáss, A 150 °C fölött: végzett hidrogénezés azonban számos hátránnyal is jár: például gyorsul a katalizátor Öregedése és több melléktermék is képződik,. Mindezek alapján a találmány szerinti eljárás szempontjából nem előnyös a 150 °C fölötti reak előhőmér s éklet.
A friss hidrogént a reaktor gázfázásába vezethetjük be. Ez különösen akkor előnyös, ha például az SP 634 391 vagy a
WO QQ/35852 számú szabadalmi iratokban leírt áramlásreaktorokat használjuk. Ilyen esetekben azonban ki kell zárni az elvezető gázcsövei esetlegesen bekövetkező: „rövidzárlatot
Előnyös, ha a friss hidrogént a reaktor folyadékfázisába. vern 240 /ss
X ΧΧ *♦*» + X
ζetjük be. A betáplálást az ismert adagolószerkezetek segítségével valósíthatjuk meg. A hidrogént például egy vagy több csőkígyón. vagy egy vagy több bevezetőosövon át, elsősorban a reaktor alján vagy kevert tartályreaktoroknál egy homorú csavart keverőn keresztül vezethetjük be a folyékony fázisba.
A távozó gázt legtöbb esetben a reaktor tetején a gázfázison át vezetjük el. Amint már említettük, biztosítani kell azt, hogy az eltávolítandő gáz elvezetésekor - a további hídrogénveszteség elkerülése végett ne keletkezzen „rövidzárlat' a friss hidrogénnel .
A találmány szerinti eljárást elvileg minden folyadékállapotú szerves vegyüiet hidrogénezésére alkalmazhatjuk. Ilyen, hldrogénezések például a benzol hidrogénézése cíkiohexánná, a hutindiol hidrogéné zése butándíollá és az oto-aldehíd hidrogéné zé se oxo-alkohöllá. Az itt említett eljárásoknál a reakció során reakcíóviz nem képződik, igy különösen fontossá válik az inért gázok alkalmazása. A találmány szerinti eljárás aminek a megfelelő nitrovegyületekből történő előállításánál, elsősorban aromás aminok a megfelelő aromás nitrovegyületekből történő elöálIrtásánál különösen előnyösen alkalmazható:.
A találmány szerinti eljárás keretében különösen előnyös, ha olyan aromás nitrovegyuleteket alkalmazunk, amelyek egy vagy több nitrocsoportot és €-18 szénatomot tartalmaznak. Ilyen nitrovegyületek például a nitrobenzolok, így ο-, m~, p-nitro-benzol, 1,3-dinífro-benzol, nrtro-toíuolok, így például 2,4-dinitro-tornol, 2,6-dinitro-toluoi, 2, 4, Ü-trinítro-toiuol, nitro-xiiölok, igy például 1,2 “-dimetil-3-, 1,2-dimetíÍ-4-,
7?V40/S£ ** .,.
l,á-dimetil~2-, 1, 3-díxaetí 1-2-, 2, 4 ~dimet.il-1- és 1,3~dimetil~3~ -nítro-benzoi, nitro-naftalínok, Így például 1-, 2-nitro-naftelin, 1,5- és 1,8~dinitro~naftelin, klör-nitro-foenzolok, így például z-klór-l, 3~, l-klőr-2,4-dínitro-benzol, u-> ®~, p~ -klőr-nitro-benzoi, 1,2~díkiőr~4~, 1,4-diklőr-2~, 2,4-dikIőr·!és 1,52~díklór-3^nitro-benzoi, klór-nitro-tolnolok, igy például
4-klör~-2~, 4-klőr-3~, 2-klór-4~ és 2~klór~6~nitro-tolnoi, nitro-ani.línek, így például ο-, ®~, p-nítro-anílin? nitro-alkoholok, Így például trisz (Mdröxi-méfcilí -nitro-metán, 2-nítro-2-metil-,
2-nit.ro-2~etil-l, 3-propándicI, l-nitro-l-butanol. és 2-nitro~2·--metii-propanol, valamint tetszőleges, a felsorolt vegyületek közül kát vagy több nitrovegyületet tartalmazó elegyek.
Előnyös, ha a találmány szerinti eljárás során aromás ni trovegyüls teket, igy monon itro-benzolt, metii-nitro-benzolt vagy metil-nítro-toluolt, és különösen előnyösen 2,4-dinitro-toluolt vagy annak 2,6-dinitro-toluollal alkotott technikai elegyeit - az elegyek az össztömegre vonatkoztatva előnyösen 35 tömegk-ig terjedő mennyiségben 2,6-dinitro-toluolt, 1-4% vicinális dinítro-ioloolt és 0,5-1,5% 2,5- és 3,S-din it.ro-toluolt tartalmaznak — a megfelelő aminokká hidrogénezzük. A találmány szerinti eljárás különösen előnyösen dinitro-toluol-izomerek hidrogénezésére, a megfelelő toluilén-dlamin-származékok (TDA) előállítására alkalmazható..
Az aromás aminek hidrogénezését oldószer alkalmazása nélkül vagy oldatban végezhetjuk. Oldószerként az általában szokásos anyagokat, előnyösen rövidebb széniánrü alkoholokat, különösen előnyösen etanolt alkalmazunk.
x :
A találmány szerinti hidrogénezést általában katalizátorok jelenlétében hajtjuk végre. Katalizátorként a szokásos ás ismert hi drogénez c-katalizátorokat a1ka imaz h a t juk.
Alkalmas katalizátorok például a periódusos rendszer VIII. meilékcsoportjába tartozó, adott esetben hordozóanyagokra, így aktívszénre vagy alumínium-, szilíoium-oxídokra vagy egyéb anyagok oxidjaira felvitt fémek. Előnyös, ha Raney-n.ikkelt és/vagy nikkel, palládium és/vagy platina alapú hordozós katalizátorokat alkalmazunk. Elvilég azonkívül homogén katalizátorokat is használhatunk.
A heterogén katalizátorok jelenlétében végzett találmány szerinti eljárást szilárdágyas vagy sznszpenziós-eXjárás alkalmazásával végezhetjük. A szilárdágyas eljárást iszap- vagy permeteljárás formájában valósíthatjuk meg.
A szuszpenziós-eljáráshan szintén heterogén katalizátorokat alkalmazunk. Az előnyös, nitrovegyületek aminokká történő hidrogénezését ugyancsak legtöbbször heterogén katalizátorok jelenlétében hajtjuk végre. A heterogén katalizátorokat többnyire finoman eloszlatott állapotban, a reakciö-szuszpenziöban finoman szuszpendált. katalizátor formájában alkalmazzuk. SzuszpenzíŐban végrehajtott hidrogénézésre alkalmas reaktorok elsősorban a köfeges reaktorok, igy a sugárköteges vagy a propellerköteges reaktorok, az adott esetben kaszkád formájában használt kevert reaktorok, a buborékosziopok vagy az air-lift-reaktorok.
A találmány szerinti eljárást többnyire a megfelelő, a speciális reakciónál általában szokásos reakciókörülmények között hajtjuk végre. Az aromás nitrovegyüietefcet például. 5-100 bar, r?,w»s
Λ 2;
előnyösen 10-50 bar nyomáson és SO CG. és 160 '3C közötti hőmérsékleten, előnyösen 80 *C es ISO ®G közötti hőmérsékletén és különösen előnyösen 100 eC és 150 °C között redukáljuk a megfelelő aromás aminokká.
A találmány szerinti eljárásnál a gáz- és folyadékfázis közötti érintkezési felületet meglepő módon egyértelműen növelhetjük, A megnövelt érintkezési felület lehetővé teszi azt, hogy a hidrogénező-fürdőben a hidrogén telítési koncentrációjához közel esd értéken dolgozhassunk. Ezzel nő annak a valószínűsége, hogy a katalizátorfelület szabad helyeit hiőrogénmolekülék foglalják el, aminek következtében az eljárás termelése és szelektivitása is nő.
A találmány szerinti eljárást problémamentesen és átépítések szükségleté nélkül alkalmazhatjuk minőén hldrogénező-reaktorban. A találmány szerinti eljárás szempontjából előnyös inért gázok, elsősorban a nitrogén, gyakorlatilag minden gyártóhelyen a szükséges mennyiségben rendelkezésre áll.
A találmány szerinti eljárás további előnye az, hogy az alkalmazott hidrogén nagy ráfordításokat igénylő tisztítása szükségtelenné válik, Elegendő, ha a katalizátorméregként ható, illetve adott esetben meilékreakciőkhoz vezető komponenseket, távolit juk el a hidrogén mellől. Ezzel a hidrogén előállírása gazdaságosabba válik.
Az alábbi példákkal a találmányt kívánjuk szemléltetni.
Reaktorként egy henger alakú, külső cirkulációval működő reaktort alkalmaztunk, első részében egy ütközőlemezzel, valamint
77.240/SE egy koncentrikus bevezetőcsővel (a reaktor leírását lásd a WC 00/35852 számú szabadalmi itat 1. példájában) < A reaktor reakcióvolumene 0,05 nt volt. A reaktor 3S párhuzamosan kapcsolt £íelú-csővel volt ellátva. Szak a csövek összesen egy körülbelül
2,5 mi’-es hűtőfelületnek feléltek meg, .A fíeid-csövekbe óránként 1 m3 hűtővizet tápláltunk be. A fiald-csövekbe betáplált hűtővíz hőmérséklete körülbelül 30 °C volt.
Egy magasnyomású szivattyú segítségével óránként 40,3 kg, 80 tömegrész 2,4~dinztr©~toluolt és 20 tömegrész 2,S-dínitro-tolaolt tartalmazó dinitro-tolnol-olvadékot porlasztottunk be 120 *C~ob egy olyan, gyorsan, áramló elegybe, amely körülbelül 62 tömegrész megfelelő diamíno-toiuoi-elegyet, 36 tömegrész vizet és 2 tömegrész finoman eloszlatott nlkkel-hídrogénező-katalizátort tartalmazott. Ezzel egyidőben óránként 30 hm3 hidrogént vezettünk be, így a reaktorban 25 bar nyomás alakult ki. A hurokszerü áramlás fenntartásához egy külső termék körforgásban óránként 2,6 m3 térfogatáramot keringtettünk, A reakcióinvőkában körülbelül 3 bar nyomás uralkodott, a teljesitményfelvétel 5 kWZm3 volt. A reakció közel ízoterm körülmények között játszódott le, mivel a képződött reakcíőhőt a keletkezésének helyén azonnal elvezettük. A reaktor alsó harmadában a legmagasabb reakcióhőmérsékiet 122 ®'C volt. A katalizátort visszatartva a reaktorból egyszerre folyamatosan 26,7 kg/őra diamimo-toluol-elegyet, valamint 15,8 kg/6r& vizet vezettünk el. Ez megfelelt egy 580 kg amin-keverék/m3 x óra tér~idő~ termelésnek.
A betáplált hidrogén tisztasága 39,99999 térfogati, az elvezetési hányados körülbelül 1-2% volt, Az elvezetett gázból egy
**··--* ♦ **«r kondenzátor segítségé vei. a kondenzálható, lényegében vízgőzt tartalmazó részt elválasztottuk, A maradék hidrogéngázt, amelynek tisztasága 99, 5 hidrogén-térfogaté-nái nagyobb volt, a fáklyához vezettük. Bgyéb inért gázokat nem vezettünk be. A hidrogéné zést 120 °C-on és 26 bar abszolút nyomáson hajtottak végre, A hídrogónező-íürdö körülbelül 35 tomeg% vizet tartalmazott,
A reaktorban levő gázfázis szinte kizárólag a reakcióvíz vízgőzéből és hidrogénből tevődött össze. A gázfázis összsörűsége számi fásaink alapján körülbelül 2,5 kg/m3 volt. A fúvóké és a belső keringfcetés által a reaktorba vezetett gáz segítségével a reaktor folyadékfázisában maximum. lö térfogatS-os gáztartalmat fa gáz hidrogénező-fürdőbe!i térfogatrészére vonatkoztatva} sikerült beállítanunk. Ennél magasabb gáztartalmat nem sikerült elér nün k, A reáfctor t e1je s itménymé r 1 eget fe lhas zná1va, mó r é s e k alapján sikerült meghatároznunk, hogy a reaktorbeli foiyadékfázísbah a buborékok átlagos átmérője: körülbelül ? mm volt.
2. példa
Az 1. példa szerint jártunk el, azzal a különbséggel, hogy Iöö m“' hidrogénre egy foegyönqyözö vezetéken keresztül 0,1 m3 nitrogént is bevezetünk. A reaktorbői elvezetett gáz mennyiségét úgy szabályoztuk, hogy a vízgőz kondenzációval történt elválasztása után az elvezetett hidrogén tisztasága 90 térfogaté-ra csökkent, Az: össznyomás., a reakcióhőmérsékiet és a hidrogén tömegaránya a hídrogénező-fürdőben megegyezett az 1. példában megadottakkal. Sgy teljes mértékben visszadiszpergáiődott gázfázist feltételezve, a számítások alapján a gáz összsürűsége a reaktorban körülbelül 4,4 kg/m3 volt. Az osszsűrűség a nitrogén, a hid7?.24Ö/S® b
rögén és a vízgőz sürűségéfoől. tevődik össze, Mérések alapján azt állapítottuk meg, hogy ez eljárásmód további változtatásai nélkül a reaktor hidrogénező-fürdőjében a gáztartalöm 18 térfogatira (a gáz hídrogénező-fürdőfoelí térfogatrészére vonatkoztatva) emelkedett. Ez kizárólag a buborékméret csökkenésére volt viszszavazótheto. A reaktor teljesitménymériege azt mutatja, hogy a nitrogén hozzáadása után a hídrogénezö-fürdöben a buborékok átlagos átmérője körülbelül 4 mm-re csökkent.
Ugyanazt a reaktort használtuk, mint az X. példában. A reaktorba betáplált friss hidrogén tisztasága 59,99 térfogati volt. Óránként összesen 30 Nm hidrogént vezettünk be, ami valójában 29,997 Ezr/őrás hidrogénáramnak ás ü,Ö-03 Wr/örás inért gázáramnak felelt meg. Annak érdekében, hogy a hidrogénező-reaktor gázfázisában a hidrogén legalább 9.9 térfögatk-os tisztaságát biztosítsuk, a frissgáz mennyiségére vonatkoztatva iegaiább 1% gázt keilett elvezetnünk. Az elvezetett gáz 0,297 brr hidrogént és CgQü3 Mm3 inért gázt tartalmazott.
Ebből az üzemeltetési állapotból kiindulva a friss nitrogén tisztaságát 99,9 térfogati- ~r a csökkentettük. Ezzel lényegesen csökken a hidrogén előállításához szükséges ráfordítás. Amennyiben a friss gáz mennyiségére vonatkoztatva most is 1% gázt vezetjük el, azaz a reaktort óránként 0,3 Nm3 gáz hagy el, akkor az elvezetett gáz összetétele az alábbi: 0,27 m3 hidrogén és 0,03 m3 inért gáz. Ezzel az elvezetett gáz tisztasága a kondenzálható komponensek elválasztása után körülbelül 90 térfogati. Ez a koncentráció a különösen előnyös tartományba esik.
«••'XV# $ »***
Ezen eljárásváltozat előnye az, hogy a friss hidrogén tisztításához szükséges ráfordítások csöKkennek, a hidrogén vesztesébe valamennyire csökken, a reaktorban a buborékok mérete csökken, és ezzel a fázisok közötti érintkezési felülete női
A 3. példa kiindulási állapotából kiindulva a 3., példával analóg módon jártunk el, azzal a különbséggel, hogy az elvezetett gáz mennyiségét a friss gáz mennyiségére vonatkoztatva lóról Ü,i%-~ra csökkentettük és a friss hidrogén összetételén nem változtattunk. Abszolút mértékben mindössze 0,03 m3/óra gázt vezettünk el. Az elvezetett gáz összetétele az alábbi volt: 0,027 m.3/őra hidrogén és 0, GO 3 só/őrá inért gáz.... A bidrogénező-resktorból elvezetett gáz hidrogénkonoentrációja 90% volt.
Ezen variáns előnye, hogy a hidrogén vesztesége jelentős mértékben csökken és a buborékok kisebb mérete miatt a fázisok közötti érintkezési felület no. Mindehhez nincs szükség arra, a reaktoron bármit változtassunk, mindössze a távozó gáz szel pét kell jobban elzárni.

Claims (6)

  1. X, Eljárás a mönonítro-benzol, metll-nitro-benzol, Metíl-nitro-toinol, 2,4-dinrtro-toluol és 2,4-dinitro-toluol és 2,6-dinitro-toiuoi elegye! által alkotott csoportból választott folyékony szerves vegyülőtok hídrogénezésére> azzal jellemezve, hogy a reaktorban el keltse zott hidrogén legalább egy, a nitrogén, nemesgázok és ammónia által alkotott csoportból választott, a hidrogénézési reakció körülményei között inért gázt ís tartalmaz.
  2. 2, Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a níorogénezésr reakció körülményei között inért gáz gázfázishell Összaránya a reaktor gázfázisára vonatkoztatva a 3 térfogatétól 50 térfogat%“ig terjedd tartományba esik,
  3. 3. Az 1, vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hidrogénezési reakció körülményei között inért gáz gázfázísbeli összaránya a reaktor, gázfázisára vonatkoztatva az 5 térfogati-toi 20 térfogat%-íg terjedő tartományba esik.
  4. 4.. Az 1-3, igénypontok bármelyike szerinti el járás, azzal jellemezve, hogy a hidrogénezés körülményei között inért gázt a hidrogénnel együtt vezetjük .be a reaktorba.
  5. 5. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hidrcgénezés körülményei között inért gázt a hidrogéntől eltérő: helyen vezetjük be a reaktorba.
  6. 6. Az 1-4, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hidrogénezés körülményei között inért gáz tartalmát a reaktorból elvezetett gáz mennyiségének szabályozásával állítjuk be,
HU0302757A 2001-02-02 2002-01-25 Method for hydrogenating liquid organic compounds HU229940B1 (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
DE10105277A DE10105277A1 (de) 2001-02-02 2001-02-02 Verfahren zur Hydrierung von flüssigen organischen Verbindungen
PCT/EP2002/000766 WO2002062729A2 (de) 2001-02-02 2002-01-25 Verfahren zur hydrierung von flüssigen organischen verbindungen

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP0302757A2 HUP0302757A2 (hu) 2004-01-28
HUP0302757A3 HUP0302757A3 (en) 2012-09-28
HU229940B1 true HU229940B1 (en) 2015-01-28

Family

ID=7672992

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0302757A HU229940B1 (en) 2001-02-02 2002-01-25 Method for hydrogenating liquid organic compounds

Country Status (10)

Country Link
US (1) US6894193B2 (hu)
EP (1) EP1360159B1 (hu)
JP (1) JP4148777B2 (hu)
KR (1) KR100828050B1 (hu)
CN (1) CN1228285C (hu)
AT (1) ATE444271T1 (hu)
DE (2) DE10105277A1 (hu)
HU (1) HU229940B1 (hu)
PT (1) PT1360159E (hu)
WO (1) WO2002062729A2 (hu)

Families Citing this family (14)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US7408009B2 (en) * 2002-11-05 2008-08-05 North Carolina State University Hydrogenation of polymers in the presence of supercritical carbon dioxide
DE102005032430A1 (de) * 2005-07-12 2007-01-25 Bayer Materialscience Ag Verfahren zur Herstellung von Toluylendiamin
DE102006060572A1 (de) * 2006-12-19 2008-06-26 Bayer Materialscience Ag Verfahren zur Herstellung von Toluylendiaminen durch katalytische Hydrierung von Dinitrotoluolen
US7750188B2 (en) * 2007-06-27 2010-07-06 H R D Corporation System and process for the production of aniline and toluenediamine
BRPI0819764A2 (pt) 2007-11-26 2014-10-14 Johnson & Son Inc S C Sistema de dispensar material volátil
US9453652B2 (en) * 2009-01-09 2016-09-27 S. C. Johnson & Son, Inc. Fragrance dispenser
WO2011032877A1 (de) * 2009-09-18 2011-03-24 Basf Se Verwendung eines stereoisomerengemisches von diaminomethylcyclohexan als härter für epoxidharze
PL2327676T3 (pl) * 2009-11-26 2014-08-29 Sandoz Ag Reakcja związków organicznych z małymi ilościami wodoru
HUE026176T2 (hu) 2010-01-14 2016-05-30 Bayer Ip Gmbh Eljárás aromás aminok elõállítására folyadékfázisban
US9717814B2 (en) 2010-10-01 2017-08-01 S. C. Johnson & Son, Inc. Dispensing device
US8895783B2 (en) * 2012-02-07 2014-11-25 Basf Se Monitoring of the stoichiometric ratio in the reaction of nitroaromatics with hydrogen
CN104302616B (zh) 2012-02-07 2016-05-11 巴斯夫欧洲公司 在硝基芳族化合物与氢反应过程中监测化学计量比的方法
HUE030188T2 (hu) 2013-01-22 2017-04-28 Covestro Deutschland Ag Eljárás aromás aminok elõállítására
KR20200065069A (ko) * 2017-10-16 2020-06-08 바스프 에스이 암모니아 첨가에 의한 니트로 화합물의 연속 수소화에서의 촉매 선택도 증가

Family Cites Families (13)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
GB1066880A (en) * 1965-08-14 1967-04-26 Pintsch Bamag Ag Methods of and arrangements for the continuous hydrogenation of oils and fats
CH609674A5 (hu) * 1975-02-04 1979-03-15 Azote & Prod Chim
CA1111451A (en) * 1977-11-24 1981-10-27 John D. Hildreth Process for the preparation of diaminotoluenes
DE3315191A1 (de) 1983-04-27 1984-10-31 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Verfahren zur kontinuierlichen herstellung von aromatischen diaminen unter gleichzeitiger erzeugung von dampf
US4717774A (en) * 1985-12-20 1988-01-05 Basf Corporation Process for the preparation of toluene diamines
GB8613354D0 (en) * 1986-06-03 1986-07-09 Davy Mckee Ltd Process
DE3635217A1 (de) * 1986-10-16 1988-04-28 Bayer Ag Verfahren und ruehrreaktor fuer die durchfuehrung von exothermen reaktionen
DE4102860C1 (en) * 1991-01-31 1992-12-03 Andersen, Kjeld, 2211 Mehlbek, De Aniline prodn. at reduced cost - by redn. of nitrobenzene with hydrogen in liq. phase, by reaction in aq. medium
US5252613A (en) * 1992-12-18 1993-10-12 Exxon Research & Engineering Company Enhanced catalyst mixing in slurry bubble columns (OP-3723)
DE4323687A1 (de) * 1993-07-15 1995-01-19 Bayer Ag Kontinuierliches Verfahren zur Herstellung von aromatischen Aminen
RU2081111C1 (ru) * 1995-01-18 1997-06-10 Институт катализа им.Г.К.Борескова СО РАН Способ получения 1-этил-2-аминометилпирролидина
FI107382B (fi) * 1996-02-23 2001-07-31 Valtion Teknillinen Menetelmä aromaattisten nitroyhdisteiden pelkistämiseksi
KR100655354B1 (ko) 1998-12-12 2006-12-08 바스프 악티엔게젤샤프트 아민의 제조 방법

Also Published As

Publication number Publication date
EP1360159B1 (de) 2009-09-30
US20040073066A1 (en) 2004-04-15
DE10105277A1 (de) 2002-08-14
EP1360159A2 (de) 2003-11-12
JP2004522756A (ja) 2004-07-29
PT1360159E (pt) 2009-10-28
KR100828050B1 (ko) 2008-05-09
HUP0302757A3 (en) 2012-09-28
ATE444271T1 (de) 2009-10-15
KR20040002859A (ko) 2004-01-07
CN1228285C (zh) 2005-11-23
WO2002062729A2 (de) 2002-08-15
CN1489561A (zh) 2004-04-14
HUP0302757A2 (hu) 2004-01-28
DE50213883D1 (de) 2009-11-12
WO2002062729A3 (de) 2003-01-30
JP4148777B2 (ja) 2008-09-10
US6894193B2 (en) 2005-05-17

Similar Documents

Publication Publication Date Title
KR100614182B1 (ko) 아민의 제조
HU229940B1 (en) Method for hydrogenating liquid organic compounds
KR100339285B1 (ko) 디니트로톨루엔을 톨루엔디아민으로 가수소화시키는데 유용한모놀리스 촉매
KR20010082333A (ko) 아민의 제조 방법
EP0923533B1 (en) Hydrogenation of aromatic nitrocompounds to aromatic amines
JP2000508653A (ja) 超臨界水素化
JP4146801B2 (ja) アミンの製造方法
US7091383B2 (en) Method for the production of amines
GB2374071A (en) Hydrogenation reactions using supercritical fluids
EP3181220A1 (en) A process for removing a heterogeneous catalyst from a reaction product and a process for producing an aromatic amine
CA2178700A1 (en) Process for producing aromatic amines by gas phase hydrogenation and a catalyst useful therefor
KR101429417B1 (ko) 폴리이소시아네이트의 제조 방법 및 폴리이소시아네이트의 제조 장치
CN111212827B (zh) 通过添加氨提高硝基化合物的连续氢化中的催化剂选择性
WO2018123363A1 (ja) パラフィンの製造方法
KR100566450B1 (ko) 방향족 아민의 연속 제조 방법
JP2007063200A (ja) ポリイソシアネートの製造方法およびポリイソシアネートの製造装置
Gorji et al. Kinetic investigation of NDMA to UDMH hydrogenation on a Pd/C catalyst

Legal Events

Date Code Title Description
FH91 Appointment of a representative

Free format text: FORMER REPRESENTATIVE(S): IFJ. SZENTPETERI ADAM, S.B.G. & K. SZABADALMI UEGYVIVOEI IRODA, HU

Representative=s name: S.B.G & K. SZABADALMI UEGYVIVOEI IRODA, HU

FH92 Termination of representative

Representative=s name: IFJ. SZENTPETERI ADAM, S.B.G. & K. SZABADALMI , HU

MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees