HU229302B1 - Data recording apparatus, method, program executable with computer, as well as, medium - Google Patents

Data recording apparatus, method, program executable with computer, as well as, medium Download PDF

Info

Publication number
HU229302B1
HU229302B1 HU0303862A HUP0303862A HU229302B1 HU 229302 B1 HU229302 B1 HU 229302B1 HU 0303862 A HU0303862 A HU 0303862A HU P0303862 A HUP0303862 A HU P0303862A HU 229302 B1 HU229302 B1 HU 229302B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
information
stream
playback
információ
user
Prior art date
Application number
HU0303862A
Other languages
English (en)
Inventor
Hiroshi Hamasaka
Hiroshi Yahata
Tomotaka Yagi
Nobuo Nakanishi
Original Assignee
Panasonic Corp
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Panasonic Corp filed Critical Panasonic Corp
Publication of HUP0303862A2 publication Critical patent/HUP0303862A2/hu
Publication of HUP0303862A3 publication Critical patent/HUP0303862A3/hu
Publication of HU229302B1 publication Critical patent/HU229302B1/hu

Links

Classifications

    • GPHYSICS
    • G11INFORMATION STORAGE
    • G11BINFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10Digital recording or reproducing
    • HELECTRICITY
    • H04ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
    • H04NPICTORIAL COMMUNICATION, e.g. TELEVISION
    • H04N9/00Details of colour television systems
    • H04N9/79Processing of colour television signals in connection with recording
    • H04N9/80Transformation of the television signal for recording, e.g. modulation, frequency changing; Inverse transformation for playback
    • H04N9/804Transformation of the television signal for recording, e.g. modulation, frequency changing; Inverse transformation for playback involving pulse code modulation of the colour picture signal components
    • H04N9/8042Transformation of the television signal for recording, e.g. modulation, frequency changing; Inverse transformation for playback involving pulse code modulation of the colour picture signal components involving data reduction
    • GPHYSICS
    • G11INFORMATION STORAGE
    • G11BINFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B27/00Editing; Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Monitoring; Measuring tape travel
    • G11B27/02Editing, e.g. varying the order of information signals recorded on, or reproduced from, record carriers
    • G11B27/031Electronic editing of digitised analogue information signals, e.g. audio or video signals
    • G11B27/034Electronic editing of digitised analogue information signals, e.g. audio or video signals on discs
    • GPHYSICS
    • G11INFORMATION STORAGE
    • G11BINFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B27/00Editing; Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Monitoring; Measuring tape travel
    • G11B27/10Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel
    • G11B27/102Programmed access in sequence to addressed parts of tracks of operating record carriers
    • G11B27/105Programmed access in sequence to addressed parts of tracks of operating record carriers of operating discs
    • GPHYSICS
    • G11INFORMATION STORAGE
    • G11BINFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B27/00Editing; Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Monitoring; Measuring tape travel
    • G11B27/10Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel
    • G11B27/19Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier
    • G11B27/28Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier by using information signals recorded by the same method as the main recording
    • GPHYSICS
    • G11INFORMATION STORAGE
    • G11BINFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B27/00Editing; Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Monitoring; Measuring tape travel
    • G11B27/10Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel
    • G11B27/19Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier
    • G11B27/28Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier by using information signals recorded by the same method as the main recording
    • G11B27/32Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier by using information signals recorded by the same method as the main recording on separate auxiliary tracks of the same or an auxiliary record carrier
    • G11B27/327Table of contents
    • G11B27/329Table of contents on a disc [VTOC]
    • HELECTRICITY
    • H04ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
    • H04NPICTORIAL COMMUNICATION, e.g. TELEVISION
    • H04N19/00Methods or arrangements for coding, decoding, compressing or decompressing digital video signals
    • H04N19/60Methods or arrangements for coding, decoding, compressing or decompressing digital video signals using transform coding
    • H04N19/61Methods or arrangements for coding, decoding, compressing or decompressing digital video signals using transform coding in combination with predictive coding
    • HELECTRICITY
    • H04ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
    • H04NPICTORIAL COMMUNICATION, e.g. TELEVISION
    • H04N19/00Methods or arrangements for coding, decoding, compressing or decompressing digital video signals
    • H04N19/70Methods or arrangements for coding, decoding, compressing or decompressing digital video signals characterised by syntax aspects related to video coding, e.g. related to compression standards
    • GPHYSICS
    • G11INFORMATION STORAGE
    • G11BINFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B2220/00Record carriers by type
    • G11B2220/20Disc-shaped record carriers
    • G11B2220/21Disc-shaped record carriers characterised in that the disc is of read-only, rewritable, or recordable type
    • G11B2220/215Recordable discs
    • G11B2220/216Rewritable discs
    • GPHYSICS
    • G11INFORMATION STORAGE
    • G11BINFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B2220/00Record carriers by type
    • G11B2220/20Disc-shaped record carriers
    • G11B2220/25Disc-shaped record carriers characterised in that the disc is based on a specific recording technology
    • G11B2220/2537Optical discs
    • G11B2220/2562DVDs [digital versatile discs]; Digital video discs; MMCDs; HDCDs
    • GPHYSICS
    • G11INFORMATION STORAGE
    • G11BINFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B2220/00Record carriers by type
    • G11B2220/20Disc-shaped record carriers
    • G11B2220/25Disc-shaped record carriers characterised in that the disc is based on a specific recording technology
    • G11B2220/2537Optical discs
    • G11B2220/2562DVDs [digital versatile discs]; Digital video discs; MMCDs; HDCDs
    • G11B2220/2575DVD-RAMs
    • GPHYSICS
    • G11INFORMATION STORAGE
    • G11BINFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B27/00Editing; Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Monitoring; Measuring tape travel
    • G11B27/10Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel
    • G11B27/34Indicating arrangements 
    • HELECTRICITY
    • H04ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
    • H04NPICTORIAL COMMUNICATION, e.g. TELEVISION
    • H04N5/00Details of television systems
    • H04N5/76Television signal recording
    • H04N5/84Television signal recording using optical recording
    • H04N5/85Television signal recording using optical recording on discs or drums
    • HELECTRICITY
    • H04ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
    • H04NPICTORIAL COMMUNICATION, e.g. TELEVISION
    • H04N9/00Details of colour television systems
    • H04N9/79Processing of colour television signals in connection with recording
    • H04N9/80Transformation of the television signal for recording, e.g. modulation, frequency changing; Inverse transformation for playback
    • H04N9/804Transformation of the television signal for recording, e.g. modulation, frequency changing; Inverse transformation for playback involving pulse code modulation of the colour picture signal components
    • H04N9/806Transformation of the television signal for recording, e.g. modulation, frequency changing; Inverse transformation for playback involving pulse code modulation of the colour picture signal components with processing of the sound signal
    • H04N9/8063Transformation of the television signal for recording, e.g. modulation, frequency changing; Inverse transformation for playback involving pulse code modulation of the colour picture signal components with processing of the sound signal using time division multiplex of the PCM audio and PCM video signals

Landscapes

  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Multimedia (AREA)
  • Signal Processing (AREA)
  • Signal Processing For Digital Recording And Reproducing (AREA)
  • Television Signal Processing For Recording (AREA)
  • Management Or Editing Of Information On Record Carriers (AREA)
  • Indexing, Searching, Synchronizing, And The Amount Of Synchronization Travel Of Record Carriers (AREA)

Description

Rögzítési eljárás, amelynek során kódolt digitális adatokat magában foglaló adatáramot veszünk; a vett adatáram attribútumaiban bekövetkező változást detektáljuk, és a detektált információt kibocsátjuk; majd kezelési információt állítunk elő, amelyben első belépési pontként rögzítjük a kibocsátott detektált információt, valamint az adatáram attribútumaiban bekövetkező változás detektálásának időpontjára vonatkozó idő információt; és a kezelési információt és a vevőegység által fogadott adatáramot egy rögzítési közegre rögzítjük. Az adatáram lejátszási útvonalában az adatáramnak egy kiválasztott pontról történő hozzáférését és visszaadását lehetővé tevő módon legalább egy második belépési pontot jelölünk ki, és a kezelési információt az első belépési pontokat és a második belépési pontokat egymástól megkülönböztethető módon állítjuk elő.
A találmány tárgyát képezi továbbá a fenti lépésekből álló, számítógéppel végrehajtható programot tároló rögzítési közeg, az eljárást megvalósító rögzítő berendezés, továbbá a megfelelő jellemzőkkel rendelkező visszaadási - lejátszó - eljárás, és az azt megvalósító visszaadó berendezés.
) S; étim
BELÉPÉSI PONT TÁBLÁZAT
PQ_Chang« SQHJíiar.ge öata^Ctoge DEJhuige TJ«í„EP \ psE SI f DatojTop / PMT,
AUTOMATIKUSAN KIJELÖLT Ő£LÉPÉSt PÖNT TÁBLÁZAT
1. belépést pont belépési pont
FELHASZNÁLÓ ÁLTAL KIJELÖLT BELÉPÉSI PONT TÁBLÁZAT
Multi View
1. belépést pont
2, belépési pont
belépési pont száma
EPTY1 lóbanéíSsont belépési pont program teftép rabláiat (táöl
AwLCbjmge Módid e_Chfmge ίο'5O foSC t—
Megadás alapjául szolgáló változat fc
XX* ♦ «« »
Rögzítő berendezés, rögzítési eljárás, visszaadó berendezés, visszaadási eljárás, valamint rögzítési közeg
A találmány tárgya általánosságban egy olvasható és írható rögzítési közegre, pontosabban olyan rögzítési közegre vonatkozik, amelyre különböző formátumú adatokat, igy például videó adatokat, állókép adatokat és audio adatokat tartalmazó myttimédiás adatot rögzíthetünk. Pontosabban meghatározva, találmányunk tárgya egyrészt egy az 1, Igénypont tárgyi köre szerinti rögzítő berendezés, másrészt egy a 2. igénypont tárgyi köre szerinti rögzítési eljárás, harmadrészt egy a 3. igénypont tárgyi köre szerinti rögzítési közeg, negyedrészt egy a 4, igénypont tárgyi köre szerinti visszaadó berendezés, ötöd10 részt egy az 5, igénypont tárgyi köre szerinti visszaadási eljárás,
A szokásos számítógépes számítástechnikai adatok rögzítésén es tárolásán túlmenően a csak olvasható optikai tárolókőzegek, mint például a DVD-ROM közegek napjainkban egyre gyakrabban kerülnek alkalmazásra a szokásostól eltérő, elsősorban Sírnék, egyéb videó információk, fényképek és egyéb állóképek, vagy akár audio adatok íátolőközegekénh Leírásunkban ezeket a csupán példaképpen kiragadott adatokat multimédia adatoknak vagy AV, azaz audiovizuális adatoknak is nevezzük, A DVD-RAM közegek annyiban térnek el a DVD-ROM közegektől, hogy ezek tetszés szerűd, véletlenszerűen írható, fezisválfozáson alapuló rögzítés típusú optikai lemez közegek, amelyek általában több GB kapacitásnak,
Az MPEG szabványok, különösen az MPEG-2 szabvány robbanásszerű és széleskörű elterjedése és elfogadottsága, azaz a digitális multimédia adatok nemzetközi szintű kódolási szabványa következtében a DVD-RAM közegek jól használhatók felvevő és lejátszó közegként a multimédia területén, természetesen amellett» hogy szokásos adattároló, számítógépes szerepük Is megmarad. Ezen belül a DVD-RAM lemezek andiovizu25 ális felvételekre és lejátszásokra szolgáló általános tárolóközegként várhatóan a nem túl távoli jövőben csaknem teljesen ki fogják váltani a hagyományos mágnesszalagos adattároló közegeket,
K ülönösen érdekes kérdés lesz a jövőben, miképpen tudunk audiovizuális adatokat ágy rögzíteni, hogy új funkciókat és olyan teljesítményeket, biztosíthassunk, amelyek lénye30 gesen meghaladják. a hagyományos audiovizuális berendezések által nyújtott lehetőségeket, és amellett az újonnan elterjedd, nagy kapacitású optikai lemez közegeket használják.
X φ « « φ
φ *' «ΦΦΧ φ«
-2Α lemez jellegű rögzítési közegek legnagyobb előnye, hogy a mágnesszalagos adattároló illetve rögzítési közegekhez képest csak nem szekvenciális, hanem véletlenszerű hozzáférést is biztosítanak. Ugyan mágnesszalag esetében is lehetőség van a szalagon tárolt információ véletlenszerű, nem sorrend szerinti elérésére, azonban ebhez a mágnesszab5 got a megfeleld helyre ke íl csévélni, amely általában néhány perc időt is igénybe vehet. Ez a pere nagyságrend sokkal jelentősebb, mint az optikai lemez közegeknél szokásos keresést idő, ami általában néhányszor tíz. ms-ot lesz ki. A gyakorlati célokra a mágnesszalagok ezért nem, vagy nem igazán alkalmasak véletlen hozzáférést biztosító rögzítési közegként. Az optikai lemez közegek véletlen hozzáférési lehetőségének további előli) nye, hogy audiovizuális adatok több részre bontottan is rávehetek, ami közismert módon a hagyományos mágnesszalagos rögzítő eszközök esetében szóba sem jöhet.
Az 1. ábrán egv DVD felvevő készülék tömbvázlatát mutatjuk be. Mint látható, ez a meghajtó eszköz 11. optikai leiáíszóféjet tartalmaz, amelynek segítségével ogy DVDRAM 10 lemezről tudja az adatokat leolvasni, ezen kívül hibajavító típusú (angolul Er15 ror Correoting Code, ECC) 12 proeesszora, egy sávra méretezett 13 pufíértára, 1,5 enkódsre és 1.6 dekődere van.
Mint az 1. ábrán látható, az adatokat egy DVD-RAM 10 lemezre szektoronként rögzítjük, ahol egy szektor két KB adatot tartalmaz. Ezen kívül tizenhat szektor alkot egv olyan ECC blokkot, azaz hibajavítási egységet, amelyet az ECC 12 processzor tél tud dolgozni.
A 13 poffetlárst az audiovizuális adatok felvételére változó átviteli sebességgel használjuk, hogy az audiovizuális adatokat nagyobb hatékonysággal tudjuk a DVD-RAM lí) lemezen rögzíteni. Ez alatt pontosabban azt értjük,, hogy míg egy DVD-RAM 10 lemez Va olvasási sebessége állandó, addig az audiovizuális adatok változó Vb átviteli sebes25 ségűek, azaz bítrátájúak, amit elsősorban az adat tartalom bonyolultsága határoz meg (például videó adatok esetében a képek tartalma, összetettsége). A 1.3 pnkförtámf arra használjuk, hogy a DVD-RAM íő lemez állandó Va olvasási sebessége és a változó Vb adatátviteli sebesség közötti különbséget semlegesítse. Szintén a 1.3 pulfértárat használjuk arra, hogy hatékony folytonossággal legyünk képesek az audiovizuális adatokat a 16 deköderhez továbbítani, ha az. audiovizuális adatok nem folyamatosan helyezkednek el a DVD-RAM lő lemezen. A 13 pulfértárat használjuk tél arra is, hogy a 15- enbódertől * * *
fc * * * * fcfct fcRfcfc ♦»
-3 a DVD-RAM 10 lemezre küldött audiovizuális adatokat felvegyük,
A DYD-R/VM lemezeken általános lemez formátumú, ismert nevén Universai Di.sc Formát, ÖDF tárrendszert használunk, hogy a nagy kapacitásé DVD-RAM adattároló közeget hatékonyan ki tudjuk használni, és hogy lehetővé tegyék, hogy a lemez tartalmához személyi számítógéppel ls hozzá lehessen férni.. Az. UDF fájlrendszer részletesebben az Universai Disc Formát Standard néven a szakemberek száméra ismert és hozzáícrheíö -specifikáeiókban ismerhető meg,
A 2. ábrán bemutatott hagyományos audiovizuális rendszer tipikusnak nevezhető hagyományos audiovizuális berendezéseket, média típusokat és adatformátumokat tartalmaz, illetve alkalmaz, Például ahhoz, hogy egy videó kazetta vagy videó szalag, tartalmát megtekinthessük, a videó kazettát be kell helyeznünk egy videó magnetofonba, és az az által szolgáltatott képet egy televízió készüléken nézzük meg. Zenehallgatáshoz egy CD-t kel l egy CD~lejátszóba vagy valamilyen kombinált szórakoztató elektronikai készülékbe helyeznünk, és annak hangsugárzóit használjuk fél a CD-n lévő zene meghaligatásához. Más szavakkal, a hagyományos -audiovizuális berendezés különböző médiákat használ a különböző tartalom-formátumokhoz (például videóhoz és audíóboz). Ez azt jelenti, hogy a kiválasztod típusú tartalom megtekintéséhez vagy meghallgatásához a fel használónak állandóan cserélgetnie kell a multimédiás tartalmat hordozó tárolóközegefcei, vagy akár az audiovizuális berendezés vonatkozó elemét is, ami nem igen nevezhető kényelmes megoldásnak.
A digitális technológia és technika területén tapasztalható fejlődés magával hozta, hogy napjainkban már a DVD videó lemezeket ís egyre gyakrabban használják szoftverek, szoftver csomagok terjesztésére, valamint -a digitális műsorszóró műholdakat ís egyre gyakrabban használják program tartalmak továbbítására., A két kiragadott példa a digitális technika forradalmi fejlődésének, ezen beiül különösen az MPEG szabvány elfogadásának és elterjedésének köszönhető,
A 3, ábrán a D VD videó lemezeknél és a digitális műsorszórásnál használt MPEG adatáram felépítését mutatjuk he.
Mint a 3. ábrán látható, az MPEG szabvány egy hiemrehitos struktúrát definiál. Lényeges megjegyeznünk, hogy az az MPEG rendszer réteg adatáram, amelyet végső soron egy alkalmazás használ, eltérő a csomag típusú média, például DVD videó lemezek ese« ♦ φ β«
Φ Φ Φ X ♦ ΦΦ ΨΦΦΦ »« ♦ ΦΧ ·Χ* Φ»»«
-4tében, valamint a kommunikációs média esetében, mint amilyen a digitális műsorszórás.
Az elsői MPEG program, adatáramnak (Paeketized Blementary Stream. PES) hívják, és az adatokat olyan egységnyi csomagokban továbbítják, amelyeket a. DVD videó lemeznél használt 2048 bájt nagyságú felvételi egységnek - szektornak - megfelelően, ahhoz igazodva állítanak elő. Az utóbbit pedig MPEG szállítási adatáramnak nevezik, és az adatokat úgynevezett szállítási adatáram (Transport Stream, TS) egységnyi csomagokban továbbítják, mely csomagegységek 188 bájt nagyságúak, és aszinkron adatátviteli módra előkészítettek.
Jóllehet várható volt, hogy a digitális technika, valamint az audio és videó jeleknél alkalmazott MPEG kódolási technikák, kombinációja eredményeképpen az audiovizuális adatok a megnevezett adatátviteli közegektől csaknem függetlenül kezelhetővé válnak, de kis eltérések, mint például a fent vázolt különbözőségek, együttesen napjainkig sikeresén még tudták, akadályozni olyan audiovizuális berendezések és média megjelenését, amelyek mind a csomag alapú, mind a kommunikációs média tekintetében kompatibilisnek bizonyulnak, A nagy kapacitású optikai lemez közegek, például a DVD-RAM közegek bevezetése várhatóan meg fogja szüntetni a hagyományos audiovizuális berendezéseknél óhatatlanul fennálló, lent vázolt kellemetlenségeket.
Ezen belül a digitális műholdas műsorszórás megkezdődésévé!, illetve eltévedésével, várható, hogy olyan optikai lemezek jelennek meg, amelyek alkalmasak mind az MPEG program adatáramok, mind pedig, az .MPEG szállítási adatárainak rögzítésére.
Egy ideális DVD felvevő készülék képes lenne számos tartalom formátumot egyetlen közegről, egyetlen audiovizuális készülék felhasználásával visszaadni vagy bemutatni,, mint a 4, ábráit látható, .anélkül, hogy a felhasználónak ennek során a szóban forgó Formátumra egyáltalán figyelemmel kellene lennie. Ez pontosabban az 5, ábrán látható, amelyen az előbb említeti ideális DVD felvevő készülék által megjelenített példaként! menüt tüntettünk fel. Ez a menü napjaink szokásos módján a televízió képernyőjén jelenik meg (OSD, azaz On Screen Display megjelenítés), és a felhasználó számára a kővetkező lehetőségek közül nyújt választást:
1.) Játékfilm” egy digitális műholdas sugárzásból
2) Filmsorozat” (reggeli szappanopera), vagy
-5 3) FuíbaH VB egy hagyományos földi műsorszórásból, vagy
4) Beethoven egy aadió CD-rol, anélkül, hogy a felhasználónak törődnie kellene a fölvétel formátumával, vagy azzal a közeggel, amelyen a keresett tartalom rendelkezésre áll, vagy amelyen azt rögzítették.
Ennek az ideális DVD fölvevő készüléknek, amely az audiovizuális rögzítésre használt közegek következő generációjaként használni vélt optikai lemez típussal működik, az a legnagyobb problémája, miképpen tudja egyenlő módon kezelni a különböző formátumú. audiovizuális adatokat és audiovizuális adatáramokat. Azokhoz a formátumokhoz, amelyeket már ma is használunk, semmilyen különleges kezelési technikára nincs szűk10 ségünk. Ha azonban a font vázolt ideális DVD fölvevő készüléket megvalósítanánk, lényeges lenne egy olyan eljárás kidolgozása, amely nem csupán a jelenleg, napjainkban használt számos fonnátwnrna! .kompatibilis, hanem adaptív módon képes lenne olyan újabb formátumok fogadására és kezelésére is, amelyek az elkövetkezendő években nagy valószínűséggel meg fognak jelenni,
A jelenlegi műszaki szinthez tartozó megoldások által okozott kényelmetlenség,, vagyis hogy a felhasználónak ügy kell működtetnie audiovizuális rendszerét, bogy ehhez egyre mélyebbre ható ismeretekkel kell rendelkeznie az egyes tartalmakkal és formátumokkal kapcsolatosan, annak a felhasználói míerfoszekbea megfigyelhető különbségnek az eredményeképpen következhet be, ami annak köszönhető, hogy a különböző audiovízu20 álís adatáramokat még nem tudjuk egyformán kezelni. A különböző audiovizuális adatáramok kezelésének tehát az egyik fo kérése az, miképpen tudjuk az egyik, adási oldalon digitalizált adatokat (például a digitális műsorszórásban használt adatokat) a vételi oldalon fogadni és kezeim. Ez alatt pontosabban azt értjük, hogy miután az új digitális műholdas műsorszórásban érkező programokat fölvettük valamilyen helyi tárol őközegünkre, a programokban rejlő különböző funkciók használatához, például az idöeltoíásos fölvétel (isme shiöing) engedélyezéséhez az adatáramot ugyanolyan körülmények között kell fölvennünk, mely körülmények között azt kisugározták. Az MPEG szállítási adatáram például lehetővé teszi, hogy több videó adatáramot jelenítsünk meg egyidejűleg (ezt több nézőponfos vagy multívíew funkciónak hívják).
Ezen. túlmenően az eljövendöben beinduló új digitális műsorszóró szolgáltatásokból származó programok. idöeltoíásos felvételének a lehetősége még akkor is előnyös és kí~
X *
-6vánato-s, ha a szolgáltatás tartalmának egyes részei még. ma ís ismeretlenek,
A digitálisan rögzített audiovizuális adatokat tartalmazó lemez közeg legnagyobb, egyik legjobb tulajdonságának, azaz a véletlen hozzáférési lehetőségnek a kihasználására jő példát adnak az úgynevezett belépési pontok. A felhasználók részérő tudniillik egyre nagyobb az igény arra, hogy egy kiválasztott vagy meghatározott helyen egy olyan belépési pontot tudjanak kijelölni, amelyet a program visszaadásához rögtön el tudnak érni. A felvevő készülék azonban automatikusan más belépési pontokat is képes kijelölni. Ezek a különböző belépési pontok keveredhetnek, ez zavarokat okozhat így szükségesnek tűnik, hogy egy olyan adatstruktúrát alakítsunk kt, amely lehetővé teszí, hogy a felhasználók által kijelölt belépési pontokat meg tudjuk különböztetni a felvevő- készülék által kijelölt belépési pontoktól.
Találmányunk elsődleges célja ezért az, hogy az átlagos felhasználók számára Is könynyü, érthető módon lehetővé tegyük az úgynevezett belépési pontok kezelését.
További célunk a találmánnyal., hogy lehetővé tegyük, hogy a digitális műsorszóráshoz használt adatáramot (például az MPEG szállítási adatáramon különböző audiovizuális adatáramokkal együtt tudjuk rögzíteni, és lehetővé tegyük a felvett adatok visszaadását.
A kitűzött feladatot egyrészt egy az 1. igénypont jellemzői szerinti rögzítő berendezéssel, egy a 2. Igénypont jellemzői szerinti rögzítési eljárással, másrészt egy a 3. igénypont jellemzői szerinti rögzítési közeggel, harmadrészt egy a 4. igénypont jellemzői szerinti visszaadó berendezéssel, valamint egy az 5. igénypont jellemzői szerinti visszaadási eljárással oldottuk meg.
A találmány több előnyös megvalósítási változatait a vonatkozó aligányponiokhan soroltuk fel.
A fenti intézkedések önmagukban vagy együttesen biztosítják tehát, hogy olyan kezelési információt tudunk előállítani, amelynek segítségével külön-külön fel tudjuk ismerni az adatáram attribútumok alapján: kijelölt valamint a felhasználó által kijelölt belépési pontokat. Ezen túlmenően azzal, hogy a kezelési infernráeíó alapján a belépési pontokat külön-külön tudjuk megjeleníteni, a felhasználó könnyen meg tudja találni az általa keresett programot vagy jelenetet a megjelenített íníbrmáciő segítségével.
A találmány szerinti berendezések, eljárások és rögzítési közeg további tulajdonságait
XX « « χ ν * ·*· .-7részletesebben a rajzok segítségével ismertetjük, amelyeken találmányunk néhány példaként? kivitek alakját tüntettük fel. A rajzon az . ábra egy ismert DVD felvevő készülék tőmbváziata, a
2. ábrán a hagyományos audiovizuális berendezések és- hagyományos audiovizuális közegek közötti kapcsolatot vázoltuk, a
3. ábra egy példakénti szabványos MPEG program adatáramot és egy
MPEG szállítási adatáramot mutat, a
4. ábrán egy találmány szerinti DVD felvevő készülékkel kapcsolatos» potenciálisan lehetséges kapcsolatrendszert tüntettünk fel az audiovizuális berendezés és az audiovizuális közegek között, az
5. ábrán egy DVD felvevő készülék által megjelenített menü lehetséges példáját tüntettük fel, a
ÓA, ábráit egy DVD-R.AM lemez adatszerkezetét, azaz audiovizuális Silók és könyvtárak közötti kapcsolatot tüntettük fel, a
6B. ábra egy DVD-RÁM lemez fizikai szektorainak struktúrája, címezhető területének, elvi diagramja, a
7, ábra objektumok, objektum információk és lejátszási útvonal információk közötti kapcsolatot mutatja, a
8, ábra az objektum információból levezetett adatáram kezelési infotmacié felépítésének a vázlata, a
9, ábrán egy D JVOB digitális műsorszórási objektum, egy D~ VO SI digitális műsorszórási objektum információ és lejátszási, útvonal infenuáclő közötti összefüggést tüntettük fel, a löA-I ÖE. ábrák a találmány szerinti időtérképeket mutatnak be, a
A, ΠB, ábrák egy S-OB adatáram objektumban szállítási adatáram csomagok és előfej információ közöd? összefüggést mutatnak, a
12. ábra egy DVD-RÁM lemezen lévő kezelési információ felépítését mutatja be , a * χφφφ *» «φφχ φ» ♦* χφφφ φ φφφ X ♦ φ * * ♦
«χ φ φφ φ ».χ:φ > * *< ♦*** ΦΦ -8 -
13. ábra több nézőpontos funkció megvalósítására mutat egy lehetséges példát, a
14. ábrán a találmány szerinti belépési pontok vázlata látható, a
15. ábrán 5 16, ábra az automatikusan kijelölt belépési pontok táblázata és a felhasználó által definiált belépési pontok táblázata látható, .a minden egyes nézőponthoz tartozó belépési pont táblázatokat vázol, a
17. ábra egy találmány szerinti visszaadó ~ lejátszó ~ készülék fölépítésének a tömbvázlata, a
10 18. ábrán egy DVD felvevő készülék tömbvázlaíát tüntettük fel, a
19. ábrán a találmány szerinti DVD felvevő készülék felvétel műveletének egy lehetséges folyamatábrája látható, a
20. ábra PG_Cha»ge detektálásához tartozó esemény információ táblázatot mutat, a
15 21. ábra PSt/SI detektálásához tartozó program specifikus információt/ szolgáltatás információt mutat, a
22, ábra S.QH_Change-detektálásához tartozó MPEG2. adatáramot mutat, fí.
23. ábra Data Top detektálásához tartozó letöltési információt mutat, a
20 24- ábra Data_Change detektáláshoz tartozó letöltési információt mutat, a
25.ábra PMT__Change detektáláshoz, tartozó programtérkép táblázatot mutat, a
26, ábra DE Change detektáláshoz tartozó letöltési információt mutat, a
27, ábra Modulé Change detektáláshoz tartozó letöltési információt mu-
25 28. ábra tat,, a Audjdhange detektálásához tartozó esemény információ táblázatot mutat, a
29, ábra Mu!tí_¥isw detektáláshoz tartozó esemény információ táblázatot mutat, a
30, ábra szülői felügyelet információ detektáláshoz tartózó programíér- kép táblázatot és esemény információ táblázatot mutat, a
5 31. ábrán a találmány szerinti DVD felvevő készülék lejátszás üzemmódjának folyamatábrája látható, a
32. ábrán a felhasználó által definiált belépési pontok kijelölésének a műveletét mutatjuk be egy példakéntl folyamatábra segitségével, és a
10 33. ábrán a felhasználó által definiált belépési ponttól kezdődő visszaadási eljárás lehetséges eljárásának folyamatábráját mutatjuk be,
Leírásunk kővetkező részében egy rögzítési közeget, rögzítő berendezést és egy visszaadó - lejátszó - készüléket .mutálunk be részletesebben, példaképpen egy DVD-RAM lemez, DVD felvevő készülék és DVD visszaadó - lejátszó ~ készülék segítségévek
Egy találmány szerinti DVD-RAM lemez különböző formátumú audiovizuális adatokat tud egyetlen lemezre felvenni, és a felvett, rögzített adatokat egyforma módon képes kezelni, Lehetővé válik ezért, hegy egyetlen lemezre olyan videó adatot vegyünk fel, amelyet egy hagyományos, analóg módon sugárzott műsor MPEG szállítási adatárammá történő kódolásával vettünk tel, valamint már digitálisan sugárzott MPEG szállítási adatáramot vegyünk fel.. .A DVD-RAM lemezre felvett adatokat egy meghatározott eljárás szerint vissza Is tudjuk adni. Egy találmány szerinti DVD-RAM lemez így tehát olyan kezdési intonnáeíőkat tartalmaz, amelyek segítségével az audiovizuális adatok formátumától függetlenül, vagyunk képesek egy -audiovizuális· adatáramét kezelni.
A találmány szerinti DVD-RAM 100 lemezen rögzíted adatok felépítését, szerkezetét a őA. és ÖB, ábrák segítségévei matatjuk be részletesebben. Á DVD-RAM 100 lemez adatszerkezetét, amely a DVD-RAM 100 lemez fájlrendszerén keresztül ismerhető tel, a óA. ábrán tűntettük fel. A DVD-RAM I (Mi lemezen levő fizikai szektorok struktúráját a 6B, ábra mutatja.
Mint a 6B, ábrán látható, a fizikai szektorok egy 31 bevezető területtel kezdődnek. Ezen a 31 bevezető területen a szóban forgó média típus azonosítására szolgáló szervo és «·*
- 10 azonosító jelek stabilizálásához szükséges referencia jelek vannak felvéve.
Á 31 bevezető területei 33 adatierüíef követi, amelyet logikailag érvényes, adatok tárolására használunk.. A .fájlrendszer használatához szükséges kezelési Információk a 33 adatíerület elején vannak. rögzítve, Ezeket a kezelési információkat kötet információ néven ismerik a szóban forgó szakterületen. A falrendszert jellemző módon UDF formátumban igák, amelynek felépítése, használata a szakirodalomból jól ismert, ezért az UDF forniáinmű fájlrendszer további bemutatásától jelen lefeásunkban eltekintünk, A fizikai szektor struktúra egy 35 kivezető területtel fejeződik be, A .35 kivezető területre ugyanazokat a referencia jeleket és egyéb információkat rögzítik, amelyeket a már említett 31 bevezető területen is rögzítettek.
Az UDF fájlrendszer lehetővé teszi, hogy a DVD-RAM 100 lemezen lévő adatokat a 6 A. ábrán, látható módon könyvtárakként és fejlőkként kezeljük. Mint az a 6A, ábrán látható, a DVD felvevő készülék által kezeit összes adatot egy, közvetlenül a gyökér könyvtár alatt elhelyezkedő VIDEÓ RT könyvtárban kezeljük.
A. találmány szerinti DVD felvevő készülék fent vázolt típusa kétféle fájltípus kezelésére alkalmas: egyrészt audió és/vagy videó adatokat, röviden audiovizuális adatokat tartalmazó- audiovizuális fájlok, valamint az audiovizuális fájlok kezeléséhez szükséges információt tartalmazó kezelési információ fájlok kezdésére. A 6A. ábrán bemutatóit esetben a kezelési információ feji nevet VIDEÓ JRTdFO, Az audiovizuális fojtok között megtalálható egyrészt az M_V0B.V0B. fájl, amely a mozgókép (videó) adatokat tartalmazza, másrészt a D_VÖ8.V0B táji, amely a digitális sugárzáshoz szükséges videó adatokat tartalmazza.
Leírásunkban a továbbiakban ezeket a foltokat mutatjuk be még részletesebben. Találmányunkban a különböző audiovizuális adatáramoksl objektumokként definiáljuk. Ez azt jelenti, hogy egy objektum, több audiovizuális adatáramot, például MPEG program adatáramot tartalmaz. Ha az audiovizuális adatáramokat absztrakt objektumokként kezeljük, az audiovizuális: adatáram kezelési Információt egyetlen, egységes objektum információ modell segítségével tudjuk definiálni,
A 7, ábra segítségévéi példaképpen először a kezelési információt mutatjuk be az audiovizuális fájlok VIDEÓ.ET.1PO kezelési információ fájlja alapján. A 7. ábrán látható a kapcsolat az audiovizuális feji objektum (az ábrán: AV faji), az objektum információ és ♦« »-♦ * χ ;.9 * «
*.? ·’«» *·.“ ‘»7 »»»» *»»
- 11 a lejátszási útvonal információ között. A VIDEO_RTdFO kezelési információ faji az •objektumok. felvételi helyeinek kezelésére vonatkozó- 80 jelfolyam, kezelési információi, továbbá a DVD-RAM 100 lemezre felvett, adatokból reprodukálandó adatok lejátszási sorrendjét és lejátszási ideiét meghatározó 50 és 7Ö lejátszási útvonal információt továbbá általános videó 90 kezelési információt tartalmaz. Egy audiovizuális adatáram olyan elemeket tartalmaz (például idő attribútumokat), amelyek megoszthatók egymással, inig a vonatkozó formátumnak megfelelő egyedi eltérésekkel rendelkeznek. Ez teszi lehetővé a font már említett absztrakciót. Ezen túlmenően az ugyanolyan formátumú audiovizuális adatáramokat ugyanabban az audiovizuális fájlban a. felvétel sorrendjében tároljuk el.
A 80 jelfolyam kezelési információ az objektumra vonatkozó 80a általános objektum Információt, 80b objektum attribútum iníóunáeiót, az objektum visszaadási idejét egy íöö lemez cím értékére átalakító 80c hozzáférési térképet, valamint az 50 lejátszási útvonal információra vonatkozó 8'Öd belépési pont táblázatot amely az objektumban a kívánt helyekhez tartozó hozzáférési pontokat határozza meg fezeket a hozzáférési pontokat nevezzük az alábbiakban belépési pontoknak),
A 8öe hozzáférési térképet használjuk fel egy időtengely és egy adat (bitfolyam) tengely közötti átalakításra. A 80c hozzáférési térkép minden egyes objektumra vonatkozóan tartalmaz olyan adatokat, amelyek az idő domainnd és a c.lm donrainnel függenek őszsze. Ez azért van így, meri minden egyes objektumot több objektum egység alkot, amint azt a későbbiekben még részletesebben is bemutatjuk, Azért van szükségünk 80c hozzáférési térképre, mert egy audiovizuális adatáram általánosságban két referencia tengelyivel rendelkezik, egy Időtengellyel és. egy adat (bitfolyam) tengellyel, és a két referencia között nem létezik tökéletes összefüggés. Például a videó adatáram kódolásának nemzetközi szabványaként tekinthető- MPEG-2 videó töm öntési eljárásban egyre elterjedtebbé válik az úgynevezett változó adatsebességü kódolás (Variahle Bítrate, VBR), amelynek során az adatsebességet a videó tartalom bonyolultságának függvényében módosítják. Ez azt jelenti, hogy a tartalom adatáram kezdetétől nézve nincs egyenes arányosság a visszaadási idő és az adatok mennyisége között, ezért az ilyen adatáramhoz az időtengelyt alapul véve nem lehet véletlenszerűen hozzáférni. Ezért mindenképpen szükség van egy 80 c hozzáférési térképre, bogy meg tudjuk határozni az összefog-1.2 gést az Idő és az adat között
A DVD-RÁM 100 lemezen rögzített videó adatok és audiő adatok, vagyis az objektumok visszaadásának a vezérléshez az 50, 70 lejátszási útvonal információt használjuk fel Az 50, 70 lejátszási útvonal információ- különálló, egyedi adategységeket definiál, amelyeket a DVD visszaadó -- lejátszó - készülékkel folyamatosan tudunk visszaadni,. Pontosabban, az 50, 70 lejátszási útvonal információ írja ie a visszaadandó objektumot azonosító 60, 61, 62, 63 cella információt, valamint hogy az objektumnak mely részét kell bemutatni (ez a visszaadásl/lejátszásl művelet). Áz említett 60, 61, 62, 63 cella információra leírásunkban később még visszatérünk.
Az 50, 7(1 lejátszási útvonal információ tulajdonképpen az eredeti 50 lejátszási útvonal információból és a felhasználó által definiált 70 lejátszási útvonal információból áll. Az eredeti 50 lejátszási útvonal információt automatikusan a DVD felvevő készülék hozza létre az objektum felvétele során, igy az tartalmazza az összes felvett objektumot, Á felhasználó által definiált 70 lejátszási útvonal információ pedig lehetővé teszi a felhaszná1.5 ló részére, hogy egy kívánság szerinti lejátszási sorrendet állítson össze,
A 80 jelfolyam kezelési információ SOd belépési pont táblázata csupán az eredeti 50 lejátszási útvonal információra vonatkozó belépési pontokat adja meg (ezért a továbbiakban ezeket eredeti belépési pontokként is nevezzük). A felhasználó által definiált 70 lejátszási útvonal információra vonatkozó belépési pontokat (amelyeket leírásunkban
20' “felhasználó által definiált belépési pontokként is hívunk) például a 71 cella információban levő 72 belépési pont táblázat definiálja. Az eredeti belépési pontokat automatikusan hozza létre a D VD felvevő készülék a 80 jelfolyam kezelési információban definiált objektumokban. A felhasználói belépési pontokat a felhasználó jelöli ki az objektum lejátszási útvonalának: kívánt vagy kiválasztott pontjain.
Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a SOd belépési pont táblázat az eredeti 50 lejátszási útvonal információba is beírható. Amennyiben a SOd belépési pont táblázatot az eredeti 50 lejátszási útvonal információn belül alakítjuk ki, úgy minden egyes 71 cella Információ bejegyzésre vonatkozóan létre tudnánk hozni egy-egy 8öd belépési pont táblázatot, vagy az eredeti 50 lejátszási útvonal Információban egyetlen SOd belépési pont táblázat lenne, és az tartalmazná azt az Információt, amely így kimaradna az egyes cella információ^ bejegyzésekből.
« »«♦» χ* »« ♦ ♦ * « X ♦ β * * ♦ ♦» *♦·*·♦
- η Á felhasználó által definiált 70 lejátszási útvonal Információban lévő felhasználói 72 belépési pont táblázatot hasonlóképpen egyetlen táblázatként beírhatnánk a felhasználó által definiált 70 lejátszási útvonal információba, mint olyan információt, amely nem szerepel az egyes 71 cella információ bejegyzésekben, és ilyen esetben nem lenne arra szükség, hogy minden egyes cellához egy felhasználói belépési pont táblázatát hozzak létre.
Az eredeti 50 lejátszási útvonal információ és a felhasználó által definiált 50 lejátszási útvonal információ felépítése és feladata, szerepe azonos, azzal a kivétellel, hogy -a felhasználó által definiált 70 lejátszási útvonal információt egy felhasználó hozza létre és
1.0 határozza meg, és az legalább egy felhasználói 72 belépési pont táblázatot foglal magában, Az eredeti 50 lejátszási útvonal információt ezért az alábbiakban részletesebben is bemutatjuk, míg a 72 belépési pont táblázatot és a 80d belépési pont táblázatot azt kővetően ismertetjük részletesebben.
Mint a 7, ábrán látható, az eredeti 5(1 lejátszási útvonal információ legalább egy 60, ól,
62 vagy 63 cella, információ- blokkot tartalmaz. A 60 cella információ kijelölt a bemutatandó objektumot, valamint az objektumban lévő lejátszási időtartamot Az 50 lejátszási útvonal információ általában több cellát rögzít meghatározott sorrendben. Az 50 lejátszási útvonal információban a 60, 61, 62, 63 cella információk sorrendje jelöli a lejátszás sorrendjét, amikor az egyes cellák által meghatározod objektumokat kell visszaad20 ni.
Minden egyes óö, 61, 62, 63 cella információ bejegyzés, mint például a 60 cella információ, 6Öa típus információt tartalmaz, amely a 60 cella információ .által meghatározott objektum típust jelöli, a későbbiekben bemutatásra kerülő 6öb több-nézőpont információt, az objektumot egyedi módon azonosító őöc objektum azonosítót, az objektumban lévő őOd kezdési időpontot az időtengelyen, valamint az objektumban lévő őöe befejezési időpontot az időtengelyen. Az adatok lejátszása során, a óö cella információt szekvenciálisán olvassuk ki az eredeti 5Ö lejátszási útvonal információból, és az egyes cellák által meghatározott objektumokat reprodukáljuk a cella által meghatározod lejátszás időtartamára.·
Az ahsztehált 80 jelfolyam kezelési információt pontosabban kell definiálnunk, hogy alkalmazni tudjuk egy aktuális audiovizuális adatáram vonatkozásában. Ezt könnyebben«χχχ χχ «*** *'**·? * ** ***♦ * β X χ * * . « X » 4 * * * * * χ« «*»« »* ** «444 XX
- 14meg tudjuk érteni egy objektum orientált programozási modellben előforduló osztály öröklés alapján, ahol az objektum információ az ősosztály, és az egyes -audiovizuális adatáramokhoz kialakított struktúrák az alosztályok. A 8. ábrán az objektum informáeióból levezetett adatáram kezelési információ felépítésére mulatunk példát. Mint .az. áb5 rán látható, folálmányimknak ez a kiviteli alakja az alábbi objektum információ alosztályokat definiálja: egy videó alosztályt, egy adatáram alosztályt és egy digitális videó sugárzás alosztályt.
A videó alosztály a videó objektum Információt (MPEG szállítási adatáram) képviselő 82 M_VOBÍ film .objektum információ.
lö A digitális videó sugárzás alosztály a digitálisan sugárzott adatokra (MPEG szállítási adatáram) vonatkozó objektum információt képviselő 8ő DJ/OBI digitális videó sugárzós objektum információ-.
Az adatáram alosztály egv ismeretlen. célú adatáramra vonatkozó objektum Információt képviselő 89 SÖB.1 adatáram objektum információ.
Ezt az objektum Információt mutatjuk be a továbbiakban.
A 82 M_VÖBI film objektum információ az MPEG szállítási adatáramra vonatkozó 82a M_VGB_GI általános információi, továbbá 82b M_YGB_STÍ videó objektum adatáram információt, 82c időtérképet és 82d belépési pont táblázatot tartalmaz,
A 82 M..VOBI film objektum információ 82a MJVOBJ3I általános információja
M_VÖB_ID videó objektum azonosítási információt, M__VÖB_RBC_TM videó objektum felvéteti, időt, M_VÖB~V_S_PTM videó objektum kezdési, időpont információt és MJVOB J/JK JPTM videó objektum befejezési időpont 'Információt tartalmaz.
A 82b M _VOB __ST1 videó objektum adatáram, információ V ATR videó adatáram, információt, például a videó adatáram kódolási módot, AST_Ns· audió adatáramok szá2.5 mát, és A_ÁTR audió adatáram információt, például az audio adatáram kódolási típtssát tartalmazza.
A 82c időtérkép tartalmazza az audiovizuális fajiban lévő videó objektumok első elmét, az egyes V-ÖBU videó objektum egységek VÖBUJ?.B_TM lejátszási idejét, valamint a
VÜBUJSZ videó-objektum egység méretet. Egy VÖBU videó-objektum egység a legki30 sebb hozzáférési egység egy M VOB videó objektumban és részletesebben is bemutat-15 ««»» *» juk még.
A Só D__VOBI digitális videó sugárzás objektum- információ a digitális sugárzási objektum MPEG szállítási adatáramra vonatkozó 86a D__VÖB_Gí általános információt, góbii)_V08_STÍ adatáram információt, Kóc időtérképet valamint 86d. belépési pont fábiáza5 tót tartalmaz,
A 86a D VOB Gl általános információ D_VOB iD digitális sugárzási objektum azonosítási laformáelót, D VOB_REC_TM digitális sugárzási objektum felvételi idő Információt a D_VOB_V_S PTM digitális sugárzási objektum kezdési Időpontot és a D„VOB„V„E„PTM digitális sugárzási objektum befejezési időpontot tartalmaz.
Á 86b D_VÖB_STr -adatáram információ PROVIDER (NF információt tartalmaz, a digitális sugárzásban, lévő további információ tárolására,
A 86c időtérkép tartalmazza az -audiovizuális fajiban a D VÖB digitális sugárzási objektum első címét,.minden egyes objektum egység VOBlfoPB_TM lejátszási idejét, valamint a VOBIJJsZ videó objektum egység méretet,
A 89 SOBI adatáram objektum infonnáciő a digitális adatáramra vonatkozó 89a SÖB..GÍ általános információt, szintén a digitális adatáramra vonatkozó 89b SOB_STI adatáram .Információt, továbbá.89c időtérképet és egy 89d belépési pont táblázatot foglal magában,
A 89a $ÖB_GÍ általános információ SOB JI) adatáram objektum azonosítási mformá20 ciőt, SOB RE€’_TM adatáram objektum felvételi idői, SOBJ>_TM adatáram objektum kezdési' időpont információt ős SGÖ_E_TM adatáram objektum befejezési időpont Információt tartalmaz..
A 89 SOBI adatáram objektum információ 89b SOB ST! adatáram információja egy adatáramként továbbított további információ eltárolására tartalmazza a
PROVIDER JQTF információt,
A 89e időtérkép tartalmazza az audiovizuális fájlban lévő első SOB adatáram objektumcímet,. valamint minden egyes SÖB-U adatáram objektum egységre vonatkozóan a
SOBüJPB TM lejátszási idő információt. Az egyes SOBfl adatáram objektum egységek mérete rögzített és ugyanakkora, mint az BCC blokk mérete, A SOBU adatáram ob30 jektam egység a legkisebb hozzáférési egység egy SOB adatáram objektumban, és a ké♦ fcfcfcfc »« fcfcfc* fcfc fcfc fcfcfcfc ♦ fc fc fc fc * ♦ fcfc ♦ fc « fc » fcfcfc* fc ♦ fc X fc fc fc fcfcfc * fc fcfcfc fcfc fcfcfcfc fcfc K« Xfcfcfc fcfc
- lö söbbtekben részletesebben is bemutatjuk. így konkrétan meghatározva tehát az absztrakt objektum infonnáciöt, minden egyes audiovizuális adatáram számára egy-egy, például a 8, ábra szerinti hozzátartozó adatáram információs táblázatot definiálunk.
.A 9. ábrán a 86 D_VOBI digitális videó sugárzás objektum információ és a 60 cella in5 formáció közötti összefüggést mutáljuk be konkrét példaképpen egy 80 jelfolyam kezelési információra. A 60 cella információ típus információja azt jelenti,, hogy a cella egy digitális sugárzásra kijelölt objektumhoz tartozik. Egy M_V0B típus információ pedig azt jelenti, hogy a cella egy videó objektumhoz tartozik, és egy SOB típus információ azt jelenti, hogy a őö cella egy adatáram objektumhoz tartozik.
Ha a 60 cella információban meghatározott típus információ értéke D_VOB, akkor a 60 cella információban a nézőpont típus értéke Is meg. van adva. Á nézőpont típus adja meg, hogy vannak-e a cellában további, többszörös nézőpontok (ezekre a későbbiekben még visszatérünk), és ha vannak, úgy hány nézőpont lehetséges. Á. nézőpont típust több nézőpont esetén az alkalmazott vagy előhívható nézőpontok legnagyobb számához iga15 zítjuk, és ha csak egy nézőpont van, akkor értékéül 8-át adunk.
Az objektum azonosítót felhasználhatjuk arra, hogy megkeressük a. hozzá tartozó VOBl objektum információt Ez úgy lehetséges,: hogy kihasználjuk az egyenes arányosságot a digitális sugárzási objektumot, meghatározó objektum azonosító, valamint a. 86 EfoVOBl digitális videó sugárzás objektum információ 86a. D_VOB_G1 általános információján
2(1 bán tartalmazott D_ VOS 1D digitális sugárzási objektum azonosítási információ között.
Ezzel lehetővé válik, hogy a 66 cella információra vonatkozó objektum információt a. típus információ és az objektum azonosító felhasználásával keressük, meg,
A 66 cella információban található kezdési cím információ megfelel a P VOB^V _S_PTM digitális sugárzási objektum kezdési időpontnak. Ha a kezdési cím .25 Információ értéke megegyezik, akkor a cella azt jelzi, hogy a digitális sugárzási objektumot elejétől kezdve keli lejátszani. Ha a kezdési elm Információ értéke nagyobb, mint a D_V'OB_V_S_Fl'M. digitális sugárzási objektum kezdési időpont akkor a cellát valahonnan a kezdete es vége közötti ponttól kell lejátszani. Ebben az esetben a cella lejátszása késleltetve kezdődik a digitális sugárzási objektum kezdetétől, mégpedig annyi2ö val, mely érték azonos a D..VÖB...VJifoPTM digitális sugárzási objektum kezdési időpont érték és a kezdést cím információ közötti különbséggel. Ugyanez az összefüggés
X fcfc*
-1?~ áll fenn a befejezési cím információ és a digitális sugárzási objektum D_V0B__V BJG'M digitális sugárzási objektum befejezési időpontja között.
A. lejátszás kezdete és a lejátszás vége pozíciókat a. cellára vonatkozóan így egy videó objektumban lévő relatív idők formájúban vezethetjük le, a 60 cella információban lévő kezdési cím információ és befejezési cím ínfonnádö alapján, a D_VOB_V_S_PTM digitális sugárzási objektum kezdési időpont és a D VOB_V_E_PTM digitális sugárzási objektum, befejezési időpont között, a 86 D„ VOBÍ digitális videó sugárzás objektum információ- 86a ö YOB_G1 digitális sugárzási objektum általános információjában.
A 86 DJVOBl digitális videó sugárzás objektum információban lévő 86c időtérkép egy olyan táblázat,, amely az egyes VOBÜ videó objektum egységek adat méretét és lejátszási idejét tartalmazza. A cella lejátszás kezdési és befejezési időpontokat a videó objektumhoz képest átalakíthatjuk, hogy az adatokat ez alapján a 86c időtérkép alapján vegyük figyelembe;
Megjegyezzük, hogy egy VOB1J videó objektum egység egy audiovizuális fájlt képviselő VOB videó: objektum csomagok egy csoportja, mint azt a 9. ábrán vastag vonalakkal jelöltük. Minden egyes csomag azonos méretű, mint egy szektor, és a kép adatokat egy vagy több csomag segítségévei tároljuk.
A következőkben a 1ÖA-10F. abrak segítségével az. időtérkép felhasználásával végrehajtott címátalakításra mutatunk egy konkrét példát.
Á 1ÖA. ábrán az időtengely mentén egy Őö mezős videó szekvenciát.-képviselő- D_VC® digitális sugárzási objektumot tüntettünk fel. A 1ÖB. ábrán minden egyes VOBÖ videó objektum egység méret információjára és lejátszási idejére vonatkozó időtérképet, láthatunk, a 1ÖC. ábra pedig a digitális sugárzási objektumokat mutatja az .adat (szektor) tengely mentén. A IDD. ábrán egy DVÖB digitális sugárzási objektum egy részére vonatkozóan nagyobb léptékben mutatjuk he a csomagok sorrendjét. A 1ÖB. ábrán a videó adatáram, a röF> ábrán pedig az audló adatáram látható.
Egy D_VOB digitális sugárzás -objektum folajdonkcppen egy MPEG szállítási adatáram.
Egy MPEG szállítási adatáram több program adatáram csomagot tartalmazó csomagok szekvenciája, ahol a program adatáram csomagokat a videó· adatáram és az audiő adatáram szekvenciális program adatáram csomagokká történő alakításával kanjuk.
♦ * «Κ «004
-18 ~
Egy szállítási adatáram csomag rögzített, 188 bájt mérető. Mivel egy DVD-RAM 100 lemez egy szektora 2048 bájtot tartalmaz» egy szektorba az előfej információval együtt több szállítási csomagot írunk be (21Mhbájí/I88 bájt::: lö szállítási adatáram csomag).
Az MPEG szállítást adatáram olyan egyetlen adatáram» amelyben a szállítási adatáram csomagokká átalakított VJPKT videó csomagok és ÁJ?KT audió csomagok egyetlen adatárammá varrnak multiplexelve, mint a lőC-lOP. ábrákon látható.
Az egymással kombinált MPEG szállítási adatáramot és MPEG program adatáramot magában foglaló MPEG rendszer adatáram idöbélyegzőt tartalmaz, amely lehetővé teszi a multiplexeit videó és audió adatáramok szinkronizált visszaadását.
lö A szállítási adatáram időbélyegzők a képkocka lejátszásának az Idejét jelző lejátszási ídőbéiyegzőt ktrtalmaznak; A B_VOBJV_S_PTM digitális sugárzási objektum kezdési időpontot és DJVOBJVJEJPTM digitális sugárzási objektum befejezési időpontot ez alapján a lejátszási időbélyegző alapján, kapjuk meg.
Leírásunk soron következő részében egy VOBG videó objektum egységet mutatunk, be.
'15 Mint már említettük, egy VÖSU videó objektum egység a. legkisebb hozzáférési egység a D VOB digitális sugárzási, objektumban. Az MPEG videó adatáram a leghatékonyabb képtömörítést ügy képes biztosítani, hogy az egv videó képkockában lévő, jellemző térbeli frekvencia karakterisztika felhasználásával mind képtömörítést, mind pedig az egyes videó képkockák közötti mozgási karakterisztikák, jellemzők felhasználásával,
2.0 azaz idő alapon végez képtömörítést. Ez azt jelenti, hogy az időtengelyre vonatkozó Információ» különösen a szóban forgó videó képkockát az időtengely mentén megelőző vagy követő videó képkockákra vonatkozó információ szükséges ahhoz, hogy egyes videó képkockákat ki tudjunk bontani, és egyes videó képkockák egyáltalán nem bonthatók ki anélkül, hogy ezeket az időben megelőző illetve követő referencia képkockákat igénybe vennénk. Ennek a problémának a megoldására egy hagyományos MPEG videó adatáram egy olyan videó képkockát illeszt he, amelyet úgy kódolnak, hogy nem jelenik meg benne az időtengely szerinti mozgás karakterisztika (ezeket a szakirodalomban I képkockáknak nevezik), és az ilyen képkockákat másodpercenként kettesével szokták beiktatni, hogy ezzel is javítsák a véletlen hozzáférési tulajdonságokat.
Egy VÖBÜ videó objektum egységet úgy definiálunk, mint csomagok egy csoportját, kezdve az egy í képkockában lévő első adatot tartalmazó csomagtól, egészen addig a « » * « * *
csomagig, amely közvetlenül a következő I képkockában lévő első adatot tartalmazó csomag, előtt található. Az időtérkép tartalmazza az egyes V'OBU videó objektum egységek méretét (azaz a szállítási adatáram csomagok számát), valamint a videó szekvencia lejátszási idejét (mezők számát) a VOBU videó objektum egységben.
Itt szeretnénk megjegyezni, hogy az első adat egy I képkockában nem fe(tétlenül jelenti egy szállítási adatáram, csomag kezdetét. Ez azt jelenti, hogy egy VOBU videó objektum. egységben lévő utolsó adat ugyanabban a szállítási adatáram csomagban helyezkedhet eh mint az a szállítási adatáram: csomag, amely a következe VOBU videó objektum egységben lévő első adatot tartalmazza. A VOBU videó objektum egység mérete tehát a szállítási adatáram csomagok szánta, közvetlenül a kővetkező VOBU videó objektum eiöítíg, vagyis a következő I képkockában lévő első adatot tartalmazó szállítási adatáram csomagig.
Induljunk ki például abból, hogy a 60 cella információ kezdési címe által jelzett érték és a D _Vk)B_V S PTM digitális sugárzási objektum kezdési időpont által jelzett érték
IS között egy másodperc, azaz 60 mezőny! (Európában döntően St) mezőnyt) különbség van. Ez lehetővé teszi, hogy minden egyes VOBU videó objektum egység lejátszási kezdési ídőpotópoatfái egyszerűen úgy tudjuk kiszámítani a D_VO8 digitális sugárzási objektum- kezdetéhez képest, hogy egyszerűen összeadjuk az egyes VOBU videó objektum egységek lejátszási idejét a 36c időtérképben, a lejátszási szekvencia kezdetétől kezdve. Hasonlóképpen arra Is lehetőség van, hogy az egyes VOBU videó objektum egységekben lévő adat értékek (azaz szállítási adatáram csomagok .száma) összegzésével megkapjuk minden egyes VOBU videó objektum egységnek a 'DJVOB digitális sugárzási objektum kezdetéhez viszonyított címét
Mivel a bemutatott találmány szerinti kiviteli alak esetében a VOBU videó objektum egység 24, 30 és 34 mezői a DVÜB digitális sugárzási objektum kezdetétől sorrendben követik egymást, a D.YOB digitális sugárzási objektum kezdetétől az egy másodpere (60 mező) videó képkockának a kezdéstől számított harmadik VOBU videó objektum egységben kell lennie. Ezen túlmenően, mivel a VOBU videó objektum egységek méretei a D_VÖB digitális sugárzási objektum kezdetétől számítva 1250, 908 és 11.5Ö szálkád tásí adatáram csomagnyi, a harmadik VOBU videó objektum egység kezdőcímének a 215'8-adik szállítási adatáram csomagnak kell lennie az objektum kezdésétől nézve.
Φ ΦΦΦΦ ΦΦ ΦΦΧΦ *φ β φ φ « « φφφ φ φ χφφ φ« «φ«φ ΦΦ
ΦΧ «ΦΦΦ
- 20 vagyis a 8. szállítási adatáram csomagnak a 215. szektorban. Ennek eredményeképpen az adatoknak azt a kezdőcímét, ahol a lejátszást meg kell kezdeni, megkaphatjuk, az Sölö, szektor hozzáadásával, amely a D__VOB digitális sugárzási objektumnak az audiovizuális fájlban lévő ADR ÖFE kezdőcíme.
Előzőleg abból indultunk ki, hogy a lejátszás az elejétől számított hatvanadik videó képkockánál kezdődik. Mint Irtuk, az MPEG videó kódolási jellegzetességei következtében .arra nincs tehetőség, hogy bármely kívánt vagy kiválasztott videó képkockától megkezdhessük a dekódolást és a lejátszást ezért a lejátszás mindig egy olyan szomszédos VÜBIJ videó objektum egységtől kezdődik, amely hat mezővel el van tolva, <) úgy, hogy a lejátszás egy I képkocka kezdetétől kezdődik. Ha. a dckődert úgy működtetjük, hogy ezt az említett hat mezőt csak dekódolja, de nem jelenítse meg, ügy lehetőségünk van arra, hogy a lejátszást a cella által meghatározott videó mezőtől kezdjük. A D__VOB digitális sugárzást objektum lejátszásának befejezési időpontja a cella végpontjához igazodik, és az audiovizuális faliban lévő elmet a lent. vázolt módon Ismerhetjük meg.
A sugárzást végző társaság azonosbóját, valamint az egyes szolgáltatókra vonatkozó speciális információkat a D_VOB_STí digitális sugárzási objektum adatáram információ FRÖVIDEfoJNE mezőjében helyezzük el.
Á következőkben az MJV08I videó objektum információt mutatjuk be. Az M...V0B1 videó objektum információ szintén az objektum információból levezetett alosztály, így alapvetően ugyanolyan, mint a digitális sugárzási objektum információ, A nagy különbség abban áll, hogy az M_V0B videó objektumot egy földfelszíni úton sugárzott jel fölvételével reprodukáljuk. Ez annyit jelent, hogy míg egy DVOB digitális sugárzási objektumot közvetlenül, az egy digitális műsorszóró műholdról sugárzott adatok felhaszná25 iásával rögzítőnk és adunk vissza, egy videó objektum abban különbözik, hogy az egy olyan audiovizuális adatáram, amelyet a felvevő készülők a tartalom, kódolásával kap meg. Az időtérképre hivatkozó einiátalakitás megegyezik a D VOB digitális sugárzási objektumnál alkalmazott ennáíalakííással.
Tételezzük fel például, hogy egy DVD-RAM 100 lemez egyik szektora 2048 bájt tűére30 tű, és egy M VOB videó objektum csomag is 2048 bájt méretre van beállítva. Ez azt jelenti., hogy az M-VOB videó objektnnmál egy csomag méret szempontjából azonos lesz ·> ί egy szektorral. Mivel egy DVD-RAM ÍOÖ lemez adatolvasási és írási egysége a szektor, az M-VOB videó objektum egysegeket szektorról szektorra meg tudjuk határozni Az Időtérképre hivatkozó címátalakítás alapvetően ugyanolyan, mint a D_VQB digitális sugárzási objektum esetében látható volt. Az M^VOB videó objektum -címátalakításá.5 hoz használt időtérképet egyszerűen, esomagszámlálással meg tudjuk határozni, ahelyett, hogy a D_VO8 digitális sugárzást ohjekvutnhan a VOBO videó objektum egység mérethez használt csomagszámlálást alkalmaznánk,
Á következőkben a SOBl adatáram objektum információt mutatjuk be. Mivel a SOBI adatáram objektum tóíbnnáeiő ugyancsak az objektum Információból levezetett alosz1Ö tály, alapvetően azonos a VOBl digitális sugárzási objektum információval A lényeges eltérés abban áh, hogy míg egy ,D_ VOB digitális sugárzási objektum adatáram tartalmát a felvevő készülék segítségével tudjuk elemezni, a SOS adatáram objektum tartalmit a felvevő készülékkel nem vagyunk képesek meghatározni és elemezni. A felvevő készülék a D_VO8 digitális sugárzási objektumokat úgy kódolja, mint ahogy az MJVOB: vi15 deó objektumok kódolása történik. Az adatáram adatstruktúra ezért ismert, és a felvevő készülékkel ki lehet elemezni. Mivel azonban a SOB adatáram objektumokat anélkül rögzítjük, hogy a felvevő készülék előtte elemezné az adatokat, ezért a felvevő készülék nem ismeri a belső adatáram struktúrái, ha például az adatok szerzői jogvédelem céljából kódoltak, vagy a felvevő készüléknek nincs egy új szolgáltatással kompatibilis dekódere.
A fent említett időtérképet ezért nem tudjuk előállítani, ha SÖB adatáram objektumokkal dolgozunk. Ezért találmányunknak ez a kiviteli alakja az ATS érkezési időbélyegzőt alkalmazva állít elő egy időtérképet, mely ATS érkezési idő-bélyegző az egyes szállítási adatáram csomagok megérkezésének az időpontját ina le az 'MPEG szállítási adatáram25 bán,
A ILA, és 1 |B. ábrákon egy SÖB- adatáram objektumban a szállítási adatáram csomag és az élőfej információ közötti összefüggést mutatjuk be. A SÖB adatáram objektumban az ATS érkezési időbélyegzőt és a szállítási adatáram csomagokat tartalmazó több élőfej: információ blokk helyezkedik el. Egy szektorban tíz pár élőfej információ és száih30 tási adatáram csomag található, mivel az előfej információ 4 bájt hosszúságú, és a találmány szerinti berendezésnek ennél a kiviteli alakjánál minden egyes szállítási adatφ ΦΦΦΦ φφ ΦΧΦΦ »« ΦΦ ΦΧΦΦ χ» χ χ φ £ φ Φ χ Φ Φ « X Φ φ Φ Φ X φ φ · Φ χφ> φ» ΦΦΦΦ XX φφ ΦΦΦΦ XX
- -2 * áram csomag hosszúsága 188 bájt. A SOB adatáram objektumban az időt az ATS érkezési időbélyegző segítségével azonosítjuk.
A SOB adatáram objektumnak a S9c időtérképen lévő objektumait (lásd a 8. ábrát) olyan adatáram objektum csoport segítségével definiáljuk, amelyet SO.BV .adatáram ob5 jektum egységnek nevezünk. Mivel egy SOB adatáram objektum tartalmát .nem tudjuk elemezni, a SOBÜ adatáram objektum egység mérete rögzített Egy SOBÜ adatáram objektum egység méretét igy akként definiáljuk, mint a bemutatott kiviteli alak esetében egy ECO blokk mérete. Mivel egy SOBü adatáram objektum egység mérete tehát rögzíted, nincs am szükségünk, hogy a SÖBlí méretet pontosan megadjuk a SOB adatáram lö objektum S9c időtérképén. Az időtérkép igy tehát az egyes SOBÜ adatáram objektum egységekben az első szállítási adatáram csomag ÁTS érkezési időbélyegzőket tartalmazó táblázat fesz. Egy SOB adatáram objektum esetében a SOB V_S_FTM objektum bemutatás kezdési időpontja és SOB__V__B„FTM objektum bemutatás befejezést időpontja egy SOB adatáram objektumnak tehát az objektum első illetve utolsó ATS étke15 zési időbélyegzője fesz.
Az Időtérkép alapján végrehajtott címátalakítás alapvetően megegyezik a D VOB digitális sugárzási objektumnál ismertetett címátaiakítással. A SOB adatáram objektum eímátalakításboz használt időtérképen azonban az egyes VÖBU videó objektum egységek mérete rögzített, hasonlóan a D. VOB digitális sugárzási objektumhoz, így nincs csomagszámlálási értékként kifejezve.
Szeretnénk megjegyezni, hogy ahelyett, hogy egy ATS érkezési időbélyegzőt adnánk hozzá, az időtérképet az MPEG szállítási adatáramban lévő szállítási adatáram csomagokban található program óra referencia felhasználásával is létre tudjak hozni. A program óra referencia jelzi az egyes szállítási adatáram csomagoknak a dekóderbe étkezési
Időpontját. Ebben az esetben a program őrá. referenciát nem írjuk bele az összes szállítási csomagba, igy egyes értékeket a felvevő készülékkel kell Interpoláció útján meghatároznunk.
Hasonlóképpen, az egy t)_YOB digitális sugárzási objektumnál leírtakhoz, a műsorszóró szolgáltatót azonosító azonosítót, valamint a szolgáltatóra vonatkozó egyéb információ30 kát itt is az S VOB STi adatáram objektum adatáram Információ FROV1DER JNF mezőjébe írjuk be.
φ ««»« ** φφ*φ φφ «φ φ*φφ
ΦΦ Μ » ♦ * ί * * * ?
« χ. χ Φ « X * « φ φ Φ Φ * φ * ♦ * X φ ««« ΦΦ ΧΦΦΦ ΦΦ ** «ΦΦΦ *«
Α 12. ábra a találmány szerinti optikai lemezen lévő kezelési Információ konfigurációját mutatja. A fent leírt adatstruktúra látható a 12. ábrán, így a továbbiakban csak a kezelési információt részletezzük, Á találmány szerinti optikai lemez az 50, 70 lejátszási útvonal információn túl általános videó 90 kezelési információt, valamint a fajikezeléshez hasz5 nál't számos 92,94, 96 fáilkezelési táblázatot tartalmaz.
A általános videó 90 kezelési információ- a telles 100 lemezre vonatkozó kezelési információ, és például tartalmazza az eredeti 50 lejátszást útvonal információt, a felhasználó által definiált 70 lejátszási útvonal információt, és a mutató információkat, vagyis a 92, 94, 96 fujlkezelési táblázatok kezdőcímeit. Az 50 és 70 lejátszási útvonal inforrnádóklö hoz és a 92, 94, 96 fáilkezelési táblázatokhoz például erre a mutató információra hivatkozással térhetünk hozzá.
A 12, ábrán bemutatott 92,94,96 fájikezelési táblázatokat részletesebben is bemutatjuk.
A 92, 94, 96 fájlkezelést táblázatokat arra használjuk fel, hogy kezeljük az objektumokból összeállított adatfájlokat, és minden egyes objektum típushoz egy-egy saját, eltérő mező Információs táblázatot hozunk létre. Találmányunk bemutatott kiviteli alakja esetében ezek a táblázatok igy tartalmaznak egy videó 92 fájikezelési táblázatot, amellyel fájlfelvevö digitális· sugárzási objektumokat: kezelünk, egy digitális sugárzás 94 fájikezelési táblázatot, amellyel videó íajifolvevö videó objektumokat kezelünk, és egy adatáram 96 fájikezelési táblázatot, amellyel adatáram fájlfelvevö .adatáram objektumokat kezelünk.
Mini korábban már leírtuk, az objektum: információ- az 5(1, 70 lejátszási útvonal Információban lévő cella információban található objektum azonosítókon alapulva kerül meghatározásra, de ebben az esetben az objektum információ címét a 92,94, 96 fájikezelési táblázatokon keresztül határozzuk meg. A 92, 94, 96 fájikezelési táblázatokban ezért rögzítjük a kezelt objektumok (objektum információ bejegyzések) számat, az objektum azonosítókat, valamint minden egyes objektum információ bejegyzés nagyságát.
f ia az objektum azonosító például a 92, 94, 96 fájikezelési táblázatban lévő objektum információ sorszámát jelölt, úgy lehetőségünk van ama, hogy a 60 cella információ által meghatározott objektum: azonosító alapján megtudjuk a 92, 94, 96 fájlkezelési táblázatni} bán lévő objektum információ bejegyzés sorszámát, vagyis hogy az objektum információ az első bejegyzés-e, vagy csupán az o-edík bejegyzés a táblázatban. Á. kiválasztott fc fcfcfcfc fcfc **** fc fcfc fcfcfc fc X fc fc « fc « ♦ * fcfc fc fc » * * fc fcfcfc fcfc fcfcfc* fcfc Xfc ο fcfcfcfc * *
- 24 objektum információ elméi ezt követően úgy tudhatjuk meg, hogy egy eltolási értéket számítunk ki az objektum információ sorszámából és a 9.2,. 94, 96 fájlkezeíési táblázat kezdő címére vonatkoztatott fájlméretből.
Mint a 12. ábrán látható, a digitális sugárzás 94 fájlkezeíési táblázat a digitális .sugárzás fájlokat felvevő digitális- sugárzási objektumokat kezeli. A digitális sugárzás 94 fájlkezelési táblázat 94a, 94b, és Így tovább D VOBI digitális sugárzási objektum információt, valamint 94h D AVFITi táblázatkezelés? infbmációt tartalmaz, amely magában foglalja a 94 táblázat által kezelt D_V()B1 digitális sugárzási objektum információk számát, valamint a digitális sugárzási objektum méret Információt A digitális sugárzás információt folyamatosan. lemezre rögzítjük a 941? D_AVFí'í'I táblázatkezelési információban rögzített digitális sugárzási objektum információ számlálási értekként
Mint a fentiekben, leírtuk, a 94a, 94b D_VOB1 digitális sugárzási objektum információ DVÖB Gl általános információt, D VÖB STI adatáram .Információt, egy időtérképet, valamint belépési pont táblázatot foglal magában. Az időtérkép tartalmazza az egyes dii 5 gltáiis sugárzási objektum egységek bemutatási idejét és méretét. Megjegyezzük, hogy a videó objektumok felvételével kapcsolatos· videó 92 fájlkezeíési táblázat és az adatáram objektumok felvételével kapcsolatos adatáram 96 tajlkezelésl táblázat azonos adatstruktúrával rendelkezik* mint a digitális sugárzás 94 fájlkezeíési táblázat.
A 60 cella információt az eredeti 50 lejátszási útvonal információban rögzítjük, mára le20 játszás sorrendjében. A 60 cella információ az objektum információra (típus és objektum azonosító) vonatkozó, valamint az objektumon belül a lejátszási időtartamot (kezdés és befejezés időpontja) meghatározó információt tartalmaz, A 60 cella információban lévő lejátszási időtartam információt egy aktuális objektum címmé tudjuk átalakítani, amihez az objektum információban levő hozzáférési térképet használhatjuk fel.
Mint korábban már említettük, függetlenül adók hogy taláibatö-e belépési pont táblázat vagy sem, a felhasználó által definiált 70 lejátszási útvonal információ adatszerkezete megegyezik az eredeti 5ő lejátszást útvonal információ adatszerkezetével.
Ha az audiovizuális adatáramokra vonatkozó kezelési információt ily módon absztraháljuk, úgy tudjuk meghatározni a lejátszást vezérlő információt, vagyis a lejátszási átvo.30 nal információt, hogy nem függünk az audiovizuális adatáram formátumra vonatkozó információktól, és az audiovizuális adatáramokat ezért egyforma módon vagyunk képesok kezelni, így létrehozható egy olyan környezet, amelyben a felhasználó audiovizuális adatokat szabadon, anélkül tud lejátszani, hogy figyelemmel kellene lennie a lejátszandó tartalom, audiovizuális formátumára.5 Ezen túlmenően a fenti adatszerkezetet használó új. audiovizuális formátumokat is be tudunk vonni a használatba, lejátszásba, úgy, hogy egyszerűen meghatározzuk. a szükséges kezelési Információt, amelyet az objektum információból vezetünk le, ugyanolyan módon, mint azt a korábban a létező audiovizuális formátumokkal kapcsolatosan bemutattuk, Ez azt jelenti, hogy .az űj formátumokat könnyen'be tudjuk építeni az adatszerke10 zetbe.
Leírásunk következő részében a belépési pont táblázatokkal foglalkozunk.
Mint korábban említettük, egy belépési pont tulajdonképpen egy olyan hozzáférési pont, amely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy a lejátszást a 100 lemezre rögzített sugárzott program egy kívánt, kiválasztott pontjától kezdhesse meg. Mint a 7, ábrán látha1 $ tó, például az eredeti 50 lejátszási útvonal információm vonatkozó belépési pontokat a 80d belépési pont táblázatban rögzítettük a 80 jelfolyam kezelési információban, míg a felhasználó által definiált 70 lejátszási útvonal információhoz tartozó belépési pontokat a felhasználó által definiált 70 lejátszási útvonal információ cella infonnácíojáltan rögzítettük, például a 71 cella Információban a 72 belépési pont táblázatot,
Hasonlóképpen a cella kezdési és befejezési pozíciókhoz, a belépési pontokat D_VOB digitális sugárzási objektumok esetében és Μ YOB videó objektumok esetében a bemutatási időbélyagzo segítségével, határozzuk, meg, míg SOB adatáram objektumok esetében az ATS érkezési időbélyegzö segítségévei határozzuk meg,.
Most egy belépési pont kijelölését ismertetjük,
2.5 Először is vegyük figyelembe, hogy egy digitális műholdas sugárzás lényegesen több információt tartalmaz, mint más audiovizuális adaíámmok. Egy meghatározott programra vonatkozó audiovizuális adatáramot a digitális műholdas műsorszórásban egy speciális táblázatban tárolt információ alapján lehet azonosítani, amelyet PSi programspedfikus információnak neveznek. Ez a PSI programspecifikns információ és az SI szolgáltatás· információ vezérli a szállítási adatáram lejátszását/visszaadását Ez
Χ· ΦΦ* *χ **** * *Φ «»»*
ΦΦ * φ Φ * Φ χ Φ Φ 4 φ φ Φ Φ * Φ * β
φ. χ β Φ φ X * Φ Φ * * φ$φ :♦'♦· «4Φ» *♦: Φ* **
-26pontosabban azt jelenti, hogy egy kiválasztott programhoz tartozó audiovizuális· adatáramot a szállítási adatáramban a sok programhoz tartozó videó és audió szállítási adatáram csomagokból egy kiválasztott programot létrehozó több szállítási adatáram csomag adatáram visszaállításával kapunk meg, Á programot alkotó több szállítási áriától áram csomag szekvenciát az egyes csomagokhoz rendelt FID esomagazonositó segítségével tudjuk azonosítani, A FID csomagazonosítók a programra vonatkozó PSI progranrspecifi.kus Információban levő PMT program térkép táblázatban vannak felvéve.
A digitális műholdas sugárzások adatátviteleket, valamint olyan interaktív adatszolgáltatásokat tartalmaznak, amelyek hagyományos analóg műsorszórásnál nem tehetsege10 sek.
A digitális sugárzások által lehetővé tett egyik ilyen szolgáltatás az úgynevezett több nézöpontos sugárzás, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen programban több, időben párhuzamos (vagyis egybeeső) videó adatáramét továbbítsunk, A több nézőpontos tulajdonságokat részletesen megtalálhatjuk az Associatíon of Rádió Industries and Busi15 ness által kibocsátott Operáimnál öuidelines kor Digital Sateibte Broadeasting Services Usiag Broadeasting Satellhes című, ÁRIB TR-S15 jelzésű műszaki jelentésbem Ezért a több nézöpotttos tulajdonság vagy lehetőség biztosításához szükséges adatszerkezetet csak röviden, nagy vonalakban Ismertetjük a 13, ábra segítségével, amelyen ennek a több nézöpontos tulajdonságnak a leírásához használt FIT esemény információ táblázat adatstruktúráját tüntettük .fel.
Az (í) táblázatot használjuk fel arra, hogy a © nézőpontot játsszuk le. Az (1) táblázatból ismert, hogy az ehhez tartozó videó adatáram Vö komponens címkével rendelkezik. Ezt követi a felhasználó állal definiált egységek táblázata, és mivel a VO komponens címke videó FID azonosítója öxöf, a fö nézőpont videó adatárama lesz a szállítási adat25 áram csomag szekvencia a 0xöí PíD csoruagazonosítón belül. Hasonlóképpen, a io nézőponthoz tartozó audio adatáram egy 0x02 FID esomagazonosítójú szállítási adatáram csomag adatáram lesz.
Egy digitális televízió ezeket az aáatáramokat dekódolni tudja, és egy több nézöpontos program fö nézőpontját meg tudja jeleníteni a néző számára.
Egy digitális sugárzás audiovizuális adatárama is sokkal több járulékos információt tartalmaz, mint csupán a hang és kép tarta tom. Ezek közé a járulékos információk köze tar4 9444 44 46X9 94 44 44*9
4 4 4 6 4 4 6 4 4
6 a 4 4 4 9 6 » a a * x * ♦ * ♦ *
69» x* «««« ' *♦ *» »*** ♦* tozik például az adat sugárzásra vonatkozó információ, amely lehetővé teszi a sugárzott tartalom felhasználó álfáit itúerakfiv manipulálását, vagy például a szülői felügyelet információ, amelynek segítségévei a felnőtteknek szóló tartalmakhoz meg. lefest akadályozni a gyermekek hozzáférését Az adat sugárzásra vonatkozó információt karosszel5 szerűen sugározzuk. Ez azt jelenti, hogy az egy megha tározott időn keresztül összegyűjtött azonos tartalmú adatokat Ismétlődően adunk ki táji méretben vagy kisebb egységekben. Ezzel a karusszelszerü átviteli eljárással a keresett információ igény szerint megszerezhető akár sugárzási médiával, például egyirányú kommunikációval is·, meri ismétlődően mindig ugyanazokat az adatokat közöljük.
1Ö Ha az adat sugárzást a karusszel elejétől fogva nézzük, akkor az igényelt adatok rövid időn beül hatékonyan megszerezhetők. Hatásos vagy hatékony időeltolásos nézésre Is lehetőség van, ha a letiltott tartalmat (például a szülői felügyelet tulajdonság révén a gyerekek számára letiltott tartalmat) át tudjuk ugrani a lejátszás során.
A felhasználó gyakran nyúl a program, tartalomhoz az említett átmeneti pontokon. Ezért ha ezeket az átmeneti pontokat belépési pontokként jelöljük ki és rögzítjük, a felhasználó hatékonyan hozzá tud férni az· optikai lemezre rögzített programokhoz. Ezeket a belépési pontokat automatikusan detektálhatjuk, és a felvevő készülékkel automatikusan is kijelölhetjük.
A felhasználó ezen kívül felhasználó állal meghatározod belépési pontokat is kijelölhet, például kedvenc jeleneteinél. A felhasználó által kiválasztod helyeken és általa kijelölt vagy rögzített belépési pontok különböznek azoktól a belépési pontoktól, amelyeket a felvevő készülék jelöl ki automatikusan. Ha ezeket a különböző tipusú belépési pontokat egyidejűleg jelenítjük meg a néző számára, kiválasztás céljából, ez a nézőben zavart okozhat, így egy olyan adatstruktúrára van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a fel25 használó által definiált 'belépési pontokat megkülönböztessük a felvevő készülék által kijelölt, automatikusan rögzített belépési pontoktól,
Találmányunk bemutatott, előnyös példaképpen ismertetett kiviteli alakjánál lehetőség van arra, bogy megkülönböztessük, az automatikusan kijelölt belépési pontokat valamint a felhasználó által definiált belépési pontokat, azzal, hogy minden egyes belépési pontot) bán egy erre vonatkozó attribútumot állítunk be, A 14, ábrán egy olyan belépési pont táblázatot tüntettünk fel, amely lehetővé teszi, hogy ezt az említett attribútumot minden » φ**φ * * * * φ X « φ.
* * * X Μ ♦ φ » X X φ
ΧΦΦ φ* «ΦΦβ φ-φ «φ φφφχ ΦΧ
-2S egyes belépési ponthoz külön-külön be tudjak állítani. A belépési pont táblázatnak, minden egyes belépési pont számára egy olyan User EP címkéje van, amely azt jelzi, bogy a felhasználó szándékosan jelőlte-e ki a szóban forgó belépési pontot. Ezt a User__EP címkét például 1 értékűre állítjuk be a felhasználó által definiált belépési pontok esetén, és Q értékűre állítjuk be az eredeti belépési pontokhoz (vagyis azokhoz a belépési pontokhoz, amelyeket a felvevő készülék automatikusan jelöl ki és állt be). A felvevő készülék vagy a visszaadó - lejátszó - készülék ezért ennek a User_EP címkének az alapján meg tudja határozni, és a felhasználó, néző részére világosan és egyértelműen ki tudja jelezni, hogy egy szóban forgó vagy meghatározott belépési pontot a néző jelölt-e
1.0 ki, vagy a pont kijelölése automatikusan történt-e meg.
A .minden egyes belépési pont vonatozásában a belépési pont táblázatban definiált egyéb címkék és mezők tartalmaznak PG__Change mezőt, amely egy programváltozást jelöl; PSfoSI mezőt, amely a számítási adatáramban lévő PSESI információ változását jelöli; SQH Cbange mezőt, amely a szállítási adatáramban az MPEG adatáram valai5 mely attribútumában bekövetkező változást jelöl; Data_Top mezőt, amely egy adatkarusszel kezdési pontját jelöli; DatajChange mezőt, amely egy olyan pontot jelöl, amelynél az adatkarusszelben a tartalom változik; PMT Cbange mezőt, amely a PMT programferfcép táblázatban bekövetkező változást jelöli; DEJChange mezőt, amely egy olyan pontot jelöl, ahol az adat esemény felfrissítése megtörtént; Modolejdhange me20 zőt, amely egy olyan pontot jelöl, ahol vagy amelynél a modult frissítették;
And Cbange mezőt, amely valamely audiö attribútumban bekövetkező változást jelöl;
MultiView mezőt, amely egy több nézőpontot lehetővé tevő programban a rendelkezésre álló program nézőpontok szamát határozza meg, valamint egy szülői felügyelet mezőt, amellyel néhány, például csak felnőtteknek szóló műsorhoz tudjuk az tlfetéktefe25 nek (például kiskorúak) számára a hozzáferésí meggátolni.
A belépési pont táblázat minden egyes belépési pontra vonatkozóan kapcsolódási Információt tartalmaz, amely audiovizuális adatáramoktól eltérő fájlokhoz tartalmaz kapcsolódási útvonalakat, továbbá az optikai lemezen lévő kezelési információhoz tartalmaz kapcsolódási útvonalakat, Ez a. kapcsolati infőrmáeió az adatáram objektumok számára az ATS érkezési idöbélyegző. D_V0B digitális sugárzás objektumok és
M_VÖÖ videó objektumok számára ez a kapcsolati információ az egyes belépési pon» fcxfcfc «fc ♦ fc* fcfc **** fc » it φ * » « y fc ♦ *
X X « fc fc fc fc *
S fc fc « fc K * « ♦ * * ♦ fcfc X* ««·« ·♦ fcfc fcfcfcfc *« tokra vonatkozó PTS bemutatási időbélyegző.
Ha a felhasználó kijelöl egy belépési pontot, a felvevő készülék ki tudja jelezni az őszszes belépési pontot, valamint az ezekhez tartozó attöbóíumo.kat (PG Change, PST Sl, SQH Change, DaíaUFop, Data_Change, PMTJChangé, DEjChange, Module_Change, Audjéhange, Muhí-Víew, és szülői felügyelet információ), egy, a felhasználó által érthető és olvasható módon, .föggetlenöl attól, hogy az User_EP címke aktív vagy passzív. A felhasználó ennek alapján az összes felsorolt belépési pont listájából ki tudja jelölni a szerkesztésre szánt belépési pontot vagy pontokat és .attribútumokat. Ha a felhasználó által kijelölt valamely belépési pont egy, a felvevő készülék által eredetileg kijelölt belépési pont, akkor a felvevő készülék a kijelölt belépési pont vonatkozásában a User EP címke értekét 1-re állítja be. Ha a felhasználó egy olyan belépési pontot jelöl ki, amelyet már korábban is ó jelölt ki (állított he). akkor az User EP címke értéke 1 marad a továbbiakban is.
Az ís lehetséges, hogy a felhasználó egy belépési pontot kíván kijelölni egy olyan helyen, amelyet a felvevő készülék nem észlelt automatikusan. Ebben az esetben a felhasználó a felvevő készülék működtetése révén kiválasztja a kívánt jelenetét, majd kijelöl egy belépési pontot. Ha ezt a belépést pontot felveszi a felvevő készülékkel a belépési pont táblázatba, akkor az UserJEP címke értéke automatikusan 1 fesz. Amikor égy- lejátszási útvonalot szerkesztünk, a felvevő készülék a felhasználó részére csapán azokat a belépési pontokat jeleníti meg, amelyekre vonatkozóan az Ussr EP címke valamilyen értékre be lett állítva. Ez lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy csak a szükséges belépési pontokat válassza ki a lejátszási útvonal szerkesztéshez, és nem zavarják ennek során olyan egyéb belépési pontok, amelyeket a felvevő készülék megtalált, de amelyeket nem a felhasználó, hanem maga a felvevő készülék jelölt ki automatikusan a felvétel sorún, és a felhasználó számára ilyen szempontból nem lényegesek.
A 80 jelfolyam kezelési Információ 80« belépési pont táblázatának a létrehozása abban az esetben elégséges, ha a belépési pont táblázat szerkezeté a 14. ábrán bemutatott szerint van kialakítva. Mint azonban már korábban említettük, a belépési pont táblázatot különállóan a felhasználó által definiált 70 lejátszási útvonal információban is létrehozhatjuk (lásd a 7. ábrát), mely esetben ezt. vagy beírjuk, vagy nem ttjuk be a 6Ö cella információba.
* χ«»« φφ φ«χ« «φ φφ φχ*« *♦ « * Φ * Φ * » Φ X
Φ φ 9 4 Φ « Φ φ * * Φ Φ Φ Φ X Φ Φ Φ * *** ΦΦ φφφφ φφ Λ φ ΦΦΦΦ ΦΦ
- 30 ·
Az automatikusan kijelölt belépési pontokat és a felhasználó által definiált belépési pontokat tehát külön-külön be tudjuk azonosítani azzal, hogy küiőn-külön táblázatokban kezeljük ezeket, mint ahogy a IS. ábrán feltüntettük. A IS. ábrán egy automatikusan kijelölt belépési pontok táblázata és egy felhasználó által definiált belépési pont táblázat látható. Mivel a belépési pontokat kizárólag a felvevő készülék jelöli ki automatikus a felvétel Idején, az automatikusan kijelölt belépési pontok táblázatát csak az eredeti 50 lejátszási -nívónál információhoz ipák be. Ebbe a táblázatba a fent bemutatott belépési pont attribútumokat vesszük fel. A felhasználó által definiált belépési pont táblázatot azonban a felhasználó által definiált 70 lejátszási útvonal információ 60 cella informáló siójához újuk be (lásd a 7. ábrát). Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az automatikusan kijelölt belépési pontokat az eredeti 50 lejátszási útvonal információba is be tudjuk feni (lásd a 7, ábrát), ahelyett hogy a 80 jelfolyam kezelési információba írnánk bele.
Egy több nézőpontot lehetővé tevő programban tehát minden egyes nézőponthoz, létre lehet hozni egy-egy különálló belépési pont táblázatot. A 16, ábrán olyan belépési pont
IS táblázatokat tüntettünk fel, amelyeket igy egyedi nézőpontokhoz hoztunk létre. Ez jelentősen megkönnyíti az egyes nézőpontokhoz tartozó belépési pontok kezelését. Az elmondottak alapján az. is nyilvánvaló, hogy ezekben a belépési pont táblázatokban minden egyes nézőpontra vonatkozóan létre lehet hozni jellemző attribútumok rögzítésére szolgáló további mezőket.
Egy fent bemutatott kialakítású optikai 100 lemez visszaadására alkalmas példaként! visszaadó - lejátszó - készüléket leírásunk alábbi részében, a 17. ábra segítségével mutatunk be. Mint a 17, ábrán látható, ennek az 1700 visszaadó - lejátszó - kész-feléknek.
1701 optikai leiáiszófeje van, amellyel a 100 optikai lemezről tudja az adatokat olvasni, továbbá a leolvasott adatok hibajavítására szolgáló és ilyen hibajavítási feladatot ellátó
1702 ECC feldolgozó egysége van, a hibajavítást követően a leolvasott adatokat ideiglenesen eltároló 1703 sáv paffertára, valamim 1706 dekódere van, mely a szállítási adatáramok visszaadására szolgál, ide értve az M_Vöb videó objektumokat, és a D_VOB digitális sugárzás objektumokat, valamint az 1700 visszaadó ~ lejátszó - készülék különböző részegységed vezérlő illetve szabályzó 1711 szabályozó egységgel van ellátva.
Az 1700 visszaadó ···· lejátszó - készülék ezen túlmenően 1704 digitális iníerfesszel ren♦ *«»>> φ* «·Κ*« * Λ φφφ » *
Φ Φ V Φ φ φ * φ φ * * » » W * ΦΦ ΦΦ Φ Φ Φ Φ delkezík, amelynek révén egy audiovizuális adatáramat tud egy külső csatornára kiadni. Ez lehetővé teszi, hagy az audiovizuális adatáratokat valamilyen távközlési protokoll segítségévek például az IEEE 1394 vagy IEC 958 szabványok szerint adjuk ki külső készülékekre. Ha áj audiovizuális formátumok kerülnek bevezetésre, az 1704 digitális in5 terfész lehetővé teszi, hogy az audiovizuális adatáramat a külső audiovizuális készülékekre úgy adjuk ki az 1704 digitális interfészen keresztül, hogy az audiovizuális adatáramot nem kell keresztül vezetnünk az 1700 visszaadó - lejátszó - készülék beépített dekóderén a külső audiovizuális készüléken történő lejátszáshoz, Annak érdekében, hogy az 1700 visszaadó - lejátszó - készülék támogatni tudjon egy új audiovizuális formátumot, egy ezzel az új audiovizuális formátummal kompatíbilis 1709 dekádért esatlakoztafoatonk az 1703 sáv pufíertárhoz, ugyanolyan módón, minta többi dekóderek esetében.
Leírásunk soron következő részében ennek az 1700 visszaadó - lejátszó - készüléknek a. visszaadási, azaz lejátszási üzemmódját mutatjuk be.
Az 1700 visszaadó - lejátszó -- készülék az 1701 optikai lejátszófejét használja fél az egy Wö optikai lemezre rögzített adatok kiolvasására. Az ECO hiba javítást végző 1702 feldolgozó egység hibajavítást végez a leolvasott adatokon, hogy ennek eredményeképpen megkapjuk a szállítási adatáraméit. A már hibajavítóit szállítási adatáramot ezt kővetően eltároljuk az 1703 sáv pufrertárhan. Ha a szállítási adatáram, dekódolható, akkor az 171.1 szabályozó egységgel az 17 W választó egységet úgy állítjuk, be, hogy az. '1703 sáv pnffertárat összekösse a szállítási adatáram l?Öó dekóderreL A szállítási adatáram I7ÖÓ-dekőder a szállítási adatáramét kódolt videó adatokra és audio- adatokra választja szét, majd a videó adatokat és az audíó adatokat dekódolja. A dekódolt videó adatokat és audió adatokat ezt követően kiadjuk a kimenetén. Ha az. 1711 szabályozó egységgel azt állapítjuk meg, hogy a szállítási adatáram nem dekódolható, akkor egy, az új audiovizuális formátummal kompatíbilis 1790 dekódert szerezhetünk be es használhatunk a dekódoláshoz.
A továbbiakban a 18. ábm segítségével a találmány szerinti optikai lemezre adatrögzítést végezni képes találmány szerinti DVD felvevő- készülék felépítését és működését
3(1 mutatjuk be részletesebben. Felhívjuk a figyelmet, hogy ez a DVD felvevő készülék az optikai lemezre felvett adatokat természetesen vissza is tudja adni, a DVD felvevő ké-
-32szülék lejátszási üzemmódját leírásunk későbbi részében ismertetjük.
Amint a 18. ábrán látható, az 1900 DVD felvevő készülék olyan felhasználói interfész 1901. bemeneti egységet tartalmaz, amely bemeneti és kimeneti eszközként szolgál Információ megjelenítésére a felhasználó számára, valamint felhasználói utasítások, parancsok vételére; továbbá 1902 rendszer vezérlő egysége van, amely az. 1900 DVD felvevő készülék átfogó kezelését és vezérlését biztosítja; ezen túlmenően 1903 analóg tunert tartalmaz, amellyel VHF és UFíF sávban sugárzott adásokat képes venni; továbbá 1904 enkődere van, amelynek segítségévei az analóg jeleket digitális jelekké tudja átalakítani, majd a digitális jeleket MPEG szállítási adatárammá tudja kódolni; es az 1900 DVD felvevő készülék digitális tuner 1905 vevőegysége szolgál a digitális műholdas sugárzással érkező adatáramok vételére; 1906 elemző egysége pedig a kódolt digitális adatokat magában foglaló adatáram (például MPEG szállítási adatáram) elemzésére szolgál; ezen túlmenően 1902 kijelző egysége, például képernyője, és audió kimeneti része, például hangszórói vagy hangfalai vannak, továbbá az audiovizuális adatáramok dekódolását végző 1908 dekóderrel rendelkezik.
Áz 1908 dekőderoek egy további 1709 dekódere, valamint a 17. ábrán bemutatott szállítási adatáram 1706 dekódere van.
Az 1900 DVD felvevő készüléknek van egy 1909 digitális interfésze is, valamint a DVD-RAM 100 optikai lemezre írandó adatok ideiglenes tárolására szolgáló 1910 sáv puffortára, valamint a DVD-RAM 100 lemez forgatására szolgáló motort tartalmazó 1911 meghajtó egysége, továbbá a DVD-RAM 100 lemezre az adatok felírására szolgáló lézer egysége, valamint optikai lejátszófeje van.
A 1909 digitális interfész az adatoknak megfelelő távközlési protokoll, mint például az. IEEE 1394 szabvány szerinti protokoll segítségével az adatokat egy küldő készülékre kiadó egység.
Az. 1900 DVD felvevő készülék felhasználói interfész 1901 bemeneti egysége először megkapja a felhasználótól a soron következő kérelmet. Az 1901 bemeneti egység ezt a felhasználói kérelmet továbbítja az 1902 rendszer vezérlő egységhez, amely értelmezi a felhasználótól kiinduló kérelmet, és a többi részegységhez megfefeiő feldolgozásra vonatkozó kérelmeket és utasításokat küld el,
X 0 4 4 ««» χχ »♦'
04 β 4 * * X * «40 X •X ·χ
A 19, ábra segítségével azt az alkalmazást mutatjuk be, amikor a felhasználótól érkező kérelem egy digitálisan sugárzott adás felvételére vonatkozik.
Á 19. ábra folyamatábráján a 18. ábra szerinti 1900 DVD felvevő készülék felvételi üzemmódját tüntettük fel,
Az egy felhasználótól származó, egy digitálisan sugárzott műsor felvételére vonatkozó kérelmek a .felhasználói interfész 1901 bemeneti egységtől az 1902 rendszer vezérlő egységbe kerülnek. Az 1902 rendszer vezérlő egység vezérli a digitális tuner 1905 vevőegységig hogy az vermi tudja-a kért digitális műsort, és utasítja az 19öő elemző egységet, hogy az elemezze a ved és hozzá eljutatott. MPEG szállítási adatáramét. Az 1906
1. 0 elemző egység az S191 lépésben kivonja és elküldi a D_VÖB__V_S__PTM digitális sugárzási objektum kezdési időpontot az 1902 rendszer vezérlő egységnek, mini azt az információt, amelyre szükség van ahhoz, hogy reprodukálni tudjuk az MPEG szállítási adatáramból a D_VÖBí digitális sugárzás objektum információk
Áz 1906 elemző egység ezen kívül meghatározza és különválasztja egymástól az MPEG szállítási adatáramban a VOBÜ videó objektum egységeket, és az egyes VOBU objektum. egységek időtartamát és méretét elküldi az SÍ92 lépésben az 1902 rendszer vezérlő egységnek, amelyekre ahhoz van szükség, hogy léhehoztessunk egy időtérképet. A VOBU videó objektum egységeket a szállítási adatáramban az 1 képkockák detektálása révén határozzuk meg,
A digitális teser 1905 vevőegységtől elküldött MPEG szállítási adatáramot az 1996 elemző egységen keresztül továbbítjuk az 1910 sáv puf&rtárha, Az 1902 rendszer vezérlő egység egy felvételre vonatkozó kérelmet küld el az 1911 meghajtó egységhez, és ennek hatására az 1911 meghajtó egység az Sí93 lépésben kiolvassa az adatokat az 1910 sáv puféertárból és rögzíti a kiolvasott adatokat a DVD-RAM 100 lemezen. Az
1902 rendszer vezérlő egység azt is közli az 1911 meghajtó egységgel, hogy a fájlrendszer allokációs adatok alapján az hova rögzítse az adatokat a DVD-RAM 10Ő lemezen.
Az 1906 elemző egység figyelemmel kíséri az éppen kapott MPEG szállítási adatáramot, miközben az SÍ 94 lépésben detektálja az objektum egység idő Információi, hogy fel tudjon Ismerni bármilyen attribútumban bekövetkező változást. A továbbiakban be30 mutatunk egy ilyen, a digitális műholdas sugárzásoknál az attribútumokban bekövetkező változások detektálására alkalmas módszert. Ennek végrehajtása érdekében a felvevő
Φ ΦΧφφ φφ ΦΦΧΧ φφ φ φ φ « φ
X » Φ « Φ φ Φ Φ Φ Φ X X
ΦΦΦ »* χ-φφιφ φφ
- 34 készülék detektálja az alábbi (a)-től (k)-ig felsorolt paraméterekben az esetlegesen bekövetkező változásokat, és ennek érdekében elegendő memóriával kell ellátnunk, hogy tárolni tudjon egy korábban vett, megbatározott adatmennyiséget.
itt szeretnénk megjegyezni, hogy a vázolt detektálási eljárás csak egyetlen, általunk elő5 nyősnek tekintett példa, és számos olyan eset létezik, amelyben az ottani’ adatstruktúra részben nem egyezik meg. az ARI® szabványú adatstruktúrával, azért az ARI® szabványnak megfelelő adatstruktúra felhasználásával végzett detektálásra is lehetőség van. A paraméterek tehát a következők:
(a) PGjChange: a digitálisan sugárzott adatáramban az EI.T esemény információ táblázat eventjd esemény azonosító paraméterében bekövetkező változás detektálására szolgál (lásd a 20. ábrát):.
(b) PSVSI: a version.number verziószám paraméterben bekövetkező változásra szolgái, a FAT program, hozzárendelési táblázatban, a CAT feltételes hozzáférés táblázatban, NIT hálózat információ táblázatban, BIT műsorszóró információ- táblázatban,
SUT szolgáltatást leíró táblázatban vagy BIT esemény információ táblázatban (lásd a
21. ábrái).
(e) SQH_Change: egy digitálisan sugárzott adatáram MPEG2 adatáramának szekvencia élófejében -detektált változásra szolgál (lásd a 22. ábrát).
(d) Data Top: a digitálisan sugárzott adatáramban a DB letöltés információ j 20 dsmecMessageHeader() paraméterében bekö-vetkező változás detektálására szolgál (lásd a 23, ábrát), (e) DatajChange: a digitálisan sugárzott adatáramban a Dl! letöltési információ dsmecMessageHeader() paraméterében a transacüon Jd mezőben bekövetkező változásdetektálására szolgál (lásd a 24, ábrát).
(1) PMThangé: a digitálisan sugárzott adatáramban a PMT program térkép táblázatban a version junnher verziószám paraméterben bekövetkező változás detektálásra szolgál (lásd a 25. ábrát), (g) DBjCbange: a digitálisan sugárzott adatáramban a DB letöltési Információ jelzés letöltési azonosítójában a data_eventjd aáaíesemény azonosító paraméterben bekö30 vetkező változás detektálására szolgál (lásd a 2ő. ábrát).
fcfcfcfc fcfc (h) Modulé _€hange; a digitálisan sugárzott adatáramban a Dlí letöltési Információ moduleVersion .modul verzió paraméterében bekövetkező változás detektálására szolgál (lásd a 27. ábrát), (i) AndJéhsnge; a digitálisan sugárzott adatáramban az EIT esemény információ táblázat audió összetevő leírójában a. sampHng_mte mintavételi sebesség vagy a componentjype összetevő típus paraméterben bekövetkező változás detektálására szolgál (lássd a 28. ábrát) (j) A digitálisan sugárzott adatáram ΕΠ' esemény információ táblázatában az összetevő csoport leíróban a num._of_group csoportszám. paraméterben bekövetkező változás detektálására szolgál (lásd a 29, ábrát).
(k) szülői felügyelet: vagy a digitálisan sugárzód adatáramban a FMT program térkép táblázat tiltott vétel leírójában a priváté daía_byte privát adat bájt paraméter értékétől függően, vagy az EIT esemény információ táblázat szülői engedély leírójában a rating engedély paraméter értéke függvényében állítható be (lásd a 30. ábrái).
Ha újból megnézzük a 19. ábrát, látható, hogy ha az 1906 elemző egység változási észlel az MPEG szállítási adatáram tartalmában, úgy a detektált információt, valamint azt az időpontot, amikor a változást detektálta belépési pont. adatként az S195 lépésben elküldi az 19Ú2 rendszer vezérlőhöz. .Az 1902 rendszer vezérlő ezeket a belépési pont adatokat gyűjtő belépési pont táblázatot állít elő.
Azt, hogy a felvétel mikor ér véget, a felhasználótól érkező Felvétel állj kérelemtől függ az S.19Ó lépésben. A felhasználó által kibocsátott, a felvétel leállítására vonatkozó kérelmek a felhasználói interfész 1901 bemeneti egységen, keresztül jutnak el az 1902 rendszer vezérlőhöz, és az 1902 rendszer vezérlő egy felvétel leállítására vonatkozó utasítást küld a digitális tuner 1905 vevőegységhez és az 1906 elemző egységhez. A feldolgozás ismétlődik az S192 lépéstől, és a felvétel folytatódik, ha időközben nem érkezik felvétel leállítására vonatkozó utasítás a felhasználótól.
Ha az 1906 elemző egység egy elemzés leállítására vonatkozó kérelmet kap az 1962 rendszer vezérlő egységtől, akkor abbahagyja az adatelemzési műveletei, és az utolsó befejezési bemutatási D__VÖB_V_E_FTM digitális sugárzási objektum befejezési időpontot az utolsóként elemzett VOBU videó objektum egységben elküldi az 19Ö2 rend* *4 XX XX ΧΧ-44 4*
4* 4 « 9 * 4 * 4 4 4 * > 4 » X 4 4 4 * 4 X X X 4 4 X * 4 φ
4*4 44 44 » < Κ-Λ 4 4 4. * 4 4 4 4 szer vezérlő egységhez.
A digitálisan sugárzott program vételi műveletének a befejezését követően az 1902 rendszer vezérlő egység létrehozza a D. VOBI digitális sugárzás objektum iaformáeiót az 1906 elemző egységtől kapott információ alapján, majd óö cella információt áillt elő ennek a DfoVOBI digitális sugárzás objektum információnak megfelelően. A 60 cella információ típus információját >fD _ VOB1’ típusra, állítja be ebben az időpontban, Az 192 rendszer vezérlő egység az .1906 elemző egységtől kapott belépési pont adatokból az
5197 lépésben létrehoz egy belépést pont táblázatot is. Ezen túlmenően az 1.902 rendszer vezérlő egység a felvett cella nézőpont paraméterét is beállítja a belépési pont a.da1,0 tok alapján.
Végül az 1902 rendszer vezérlő utasítást ad az 1911 meghajtó egységnek, hogy fejezze be az 191.0 sáv puffertárban összegyűjtött adatok felvételét, és rögzítse a digitális sugárzás objektum információt és a cella információt Az 1911 meghajtó egység ezt követően rögzíti az 1910 sáv puffertárban még bemtiévő adatokat, a D_V0BI digitális sugárzás objektum információt, valamint a cella információt a DVD-RAM löö lemezen, majd az
5198 lépésben befejezi a felvétel folyamatot.
Ugyanezt az alapvető eljárást hajtják végre abban az esetben is, ha a felhasználói kérelem egy analóg: módon sugárzott műsor felvételére vonatkozik,. Az egyes műveleti lépések abban különböznek, hogy a felvevő készülékkel VOBü videó objektum egységeket állítunk elő, mivel a szállítási áramot az 1904 enkóder kódolja.
Ugyanezt az alapvető eljárást hajtjuk végre abban az. esetben is, ha a felhasználói, kérelem egy adatáram felvételre irányul. Az eljárás azonban eltér az előzőtől annyiban, hogy az idő információt az ATS érkezési ídőbélyegzö alapján állítjuk be, mivel a SOB adatáram objektumokat nem elemezzük,
Eddig a felhasználótól eredő Felvétel kezdetre és felvétel befejezésre vonatkozó kérelmek alapján végrehajtott üzemmódot mutattuk be. Megjegyezzük azonban, hogy azt az 1.990 DVD felvevő készüléket idoehoíásos vagy programozott felvételre is használhatjuk, hasonlóan a hagyományos videó magnetofonoknál megismert előre beprogramozott felvételekhez. A mi esetünkben az 1900 DVD felvevő készülék működése a fent leírt elei) járástól csupán annyiban tér el, hogy a kezdésre és a befejezésre vonatkozó kérelmeket automatikusan az 1902 rendszer vezérlő egység bocsátja ki, nem pedig a felhasználó.
♦ ♦ X*
X ♦ fc* * ** «
A továbbiakban a 31, ábra segítségével az 1900 DVD· felvevő készülék működését mutatjuk be abban az esetben, amikor a felhasználó a DVD-RAM IÖÖ lemezen rögzített adatok lejátszására ad utasítást; A 31. ábra a .18, ábrán bemutatod 1900 DVD felvevő készülék által végrehajtott lejátszás művelet egy lehetséges folyamatábrája.. Egy D VOB digitális sugárzás -objektumból valamint egy cella információ blokkból összeállított eredeti lejátszási útvonal lejátszásával mutatjuk be az 1900 DVD felvevő készülék működését, itt szeretnénk a figyelmet felhívni arra, hogy a 17. ábrán bemutatott 1700 DVD visszaadó - lejátszó - készülék ugyancsak képes- a most leírásra kerülő lejátszási művelet elvégzésére.
Először a felhasználói interfész 1901 bemeneti egység egy eredeti P'GC lejátszási útvonal lejátszására vonatkozó kérelmet kap a felhasználótól. Ennek alapján az. 1901 bemeneti egység a felhasználó által adott, kérelmet továbbítja az 1902 rendszer vezérlő egységhez, .amely megállapítja, hogy a kapott felhasználói kérelem egy eredeti FGC lejátszási. útvonal lejátszására vonatkozó kérelem, és ennek megfelelő feldolgozási kérelmeket és utasításokat küld a többi egység és modul .részére.
Az 1902 rendszer vezérlő egység az S311 lépésben elemzi az 50 lejátszási útvonal információt és a 60 cella, információt (lásd a 7. ábrát), hogy be tudja azonosítani a visszaadandó objektumot Pontosabban az 19Ö2 rendszer vezérlő egység előbb meghatározza az 50 lejátszási útvonal információban lévő 60 cella információ típus Információját, Ha a típus információ ®D_VOB\ az 191)2 rendszer vezérlő tudja, hogy a visszaadandó audiovizuális adatáram egy MPEG szállítási adatáramként rőgzitet audiovizuális adatáram.
Ezt követően az 1902 rendszer vezérlő egység az S3I2 lépésben átkutatja a 94 D AYF1T digitális sugárzás fájlkezelő táblázatot, hogy visszakeresse a megfelelő, hozzá tartozó D VOBÍ digitális sugárzás objektum információt, a 60 cella információban lévő ID azonosító alapján. Ezt kővetően- a D_YÖB V _S __PTM digitális sugárzási objektum kezdési időponton -és a D_VOB V„_E_ΡΤΜ. digitális sugárzási objektum befejezési időponton alapulva, amelyek a videó objektum információ részét képezik, valamint, az időtérkép alapján az 1902 rendszer vezérlő egység az S31.3 lépésben meghatározza az objektum pozícióját a DVD-RAM. 100 lemezen. Miután az objektum pozícióját lokalizálta a DVD-RAM 100 lemezen, az 1902 rendszer vezérlő egység -az 5314 lépesben φ * * Φφ «♦»« »* #Λ φ φ
ΦΦ Φ Φ * Φ X Φ φ X
X φ Α * φ * *
ΦΦ* φ·.« Φφφφ φφ ΦΦ Φ»φχ „V
- 38 megkapja a visszaadandó audiovizuális adat kezdési címét és befejezési címét a DVDRAM IÖÖ lemezen, az időtérkép alapján, valamint a 60 cella információban a kezdési cím és befejezési cím információ alapján.
Ha már az 1902 rendszer vezérlő egység rendelkezésre áll a hozzáférendő cím, akkor az
1902 rendszer vezérlő egység egy, a DVD-RAM. 1 00 lemezről való olvasásra vonatkozó kérelmet küld az 1.9 Π meghajtó egységhez, az olvasási címmel együtt. Ennek alapján az 19.11 meghajtó egység olvasni kezdi az audiovizuális adatokat az 1902 rendszer vezérlő egység által meghatározott címtől kezdve, és a kiolvasott adatokat az S315 lépésben az 19 10 sáv pufferíárban tárolja ei,
ÍÖ Ezt kővetően, az 1902 rendszer vezérlő egység egy dekódolásra vonatkozó kérelmet küld az. 1.908 dekódérhez. Ennek hatására az. 1908 dekóder olvassa és dekódolja az .1910 sáv puffertárhan tárolt audiovizuális adatokat, majd a dekódolt audiovizuális- adatokat az S316 lépésben kiadja az 1907 kijelző egységen keresztül.
Az 1911 meghajtó- egység ezt kővetően az S31.7 lépésben megvizsgálja, hogy az 1902 rendszer vezérlő egység által meghatározott összes adat kiolvasásra került-e. Ha még nem sikerült az összes adatot kiolvasni, a művelet az. S315 lépéstől kezdve ismétlődik, -és folytatódik az audiovizuális adatok kiolvasása. Ha azonban már az összes adat. kiolvasásra került, az 1911 meghajtó egység az 1902 rendszer vezérlő egységgel közli, hogy az olvasás befejeződött, és az 1902 rendszer vezérlő egység egy, -a lejátszás befejezésére vonatkozó kérelmet továbbít az. 1908 dekóderhez.
Az 1908 dekóder mindaddig folytatja a lejátszást, amíg az 191.0 sáv putfertár ki nem örök Amikor az 19010 sáv puírertár már kiürült, és az összes adat dekódolása és visszaadása (lejátszása) befejeződött, az 1908 dekóder tájékoztatja az 1902 rendszer vezérlő egységet, hogy a lejátszás befejeződött, és ezzel a lejátszás művelet befejeződik.
A fentiekben egy D VÖB digitális sugárzás objektumból és egy cella információ blokkból Összeállított ereded lejátszási útvonal lejátszását mutattak be. Szakember számára nyilvánvaló azonban, hogy abban az esetben is le lehet játszani- egy audiovizuális adatáramét a fenti művelet alkalmazásával, ha az eredeti lejátszási útvonal egy M VÖB videó objektumot tartalmaz, vagy ha akár több videó objektumot tartalmaz, vagy ha több D_VOÖ digitális sugárzás objektumot, tartalmaz, vagy ha M_V-0B videó objektumok és- D _VOB digitális sugárzás objektumok tetszés szerinti kombinációját tar39 talmazza. Az audiovizuális adatáramot akkor is vissza tudjuk adni, ha az eredeti lejátszási útvonal több cellát tartalmaz. Ez a visszaadási művelet felhasználó által definiált lejátszási útvonalok esetében is alkalmazható.
A következőkben egy SOB adatáram objektum lejátszását, visszaadását mutatjuk be olyan esetben, amikor az 1908 dekóder nem rendelkezik mindenfele audiovizuális adatáram lejátszásához megfelelő visszaadási funkesóvat itt ismét a 18. ábrára hivatkozva látható, hogy az 1908 dekődernek nincs megfelelő visszaadási funkciója, példáid MPEG szállítási adatáram visszaadására, ennek következtében az adatáramot nem lehet az 1908 dekőderrel a lent bemutatott módon visszaadni. Ebben az esetben az adatokat az 1909 digitális interfészen keresztül egy külső eszközhöz keli továbbítanunk,, és az adatokat ezzel a külső eszközzel dekódoljuk és adjuk vissza.
Ha az 1902 rendszer vezérlő egység azt tapasztalja, bogy a felhasználó által visszaadásra kiválasztott lejátszási útvonal információban lévő cella információ egy SOB adatáram objektum, amelyet a rendszer nem támogat, úgy utasítási ad az 1909 digitális interfésznek. hogy az az adatokat adja ki, ahelyett, hogy egy lejátszásra vonatkozó kérelmet küldene az 1.908 dekődernek. Ennek alapján az 1909 digitális interfész az 1910 sáv puffortárbau tárolt audiovizuális adatokat a csatlakoztatott digitális interfész által értett és használt kommunikációs protokollnak megfelelően továbbítja, Ezeknek a lépéseknek a kivételével a lejátszási művelet megegyezik azzal a lejátszás művelettel, amelyet a D_VÖB digitális sugárzás objektumok visszaadásánál használunk,.
Ha az 1908 dekóder kompatibilis azzal az audiovizuális adatárammal, amelyet a felhasználó lejátszásra kiválasztott, úgy erről az 1902 rendszer vezérlő egységgel, vagy pedig az 1908 dekádért ezzel 'kapcsolatban megkérdező 1902 rendszer vezérlő egységgel bizonyosodhatunk meg, Ebben az esetben az 1908 dekóder megvizsgálja az MPEG szállítási adatáramban a PSI programspeeífikus információt vagy az Si szolgáltatás információi, hogy a szállításid adaíámm kompatibílis-e az adatárammal.
Lényegesnek tartjuk, kiemelni, hogy vannak olyan idők, amikor az adatáram tartalmat nem lehet egy S'OB adatáram objektumként felismerni, és a lejátszási tulajdonságok ezért részben korlátozottak. Az úgynevezett speciális visszaadási üzemmódok., mint például a lassított lejátszás, az adatáram adatok ismételt átvitelét követelik meg, amelyek nem adható vissza függetlenül, vagyis anélkül, hogy figyelembe vennénk a meg-
* ·* » φφφ
- 40 előző és a rákövetkező képadatokat,, ezért az ilyen visszaadási üzemmódokat nehéz biztosítanunk egy SOB adatáram objektummal, ha az adatáram adattartalmát nem tudjuk elemezni.
Ennek a problémának a megoldása céljából a találmány szerinti 1900 DVD felvevő készülék a cella, típus Információjához fordul, ha a felhasználótól valamilyen speciális visszaadási módra vonatkozó kérelmet kap, és ha egy SOB adatáram objektumot detektál, akkor az 1901 bemeneti egységhez egy üzenetet küld, amelyben arról ad tájékoztatást, hogy a kért speciális lejátszási mód nem használható.
Ezen túlmenően, mivel a SOB adatáram objektum lejátszást nem lehet a fent leirt módon korlátozni, arra is lehetőség van, hogy letiltsuk a SOB adatáram objektumok és egyéb objektumok, például a D_VÖB digitális sugárzás objektumok és az M_V08 videó objektumok egyetlen lejátszási útvonalon belüli keveredését, ha olyan lejátszási útvonalot hozunk létre, amely egy folyamatos audiovizuális adatáram visszaadási sorrendjét határozza üteg.
A továbbiakban azt az eljárást ismertetjük példaképpen részletesebben, amelynek során egy felhasználó által definiált belépési pont kijelölésére vonatkozó kérelem érkezik, egy audiovizuális adatokat éppen rögzítő Iöö optikai lemezen.
A 32. ábrán a felhasználó által definiált belépési pontok kijelölésének lehetséges folyamatát bemutató folyamatábrát tüntettünk fel.
Ha az S321 lépésben a felhasználói interfész 1901 bemeneti egységen keresztül (lásd a
18. ábrát) egy felhasználó által definiált belépési pont kijelölésére vonatkozó kérelmet fogadunk, akkor az 1902 rendszer vezérlő egység (lásd a 18. ábrát) kiolvassa a 1.00 optikai lemezről a belépési pont táblázatot, és az S322 lépésben a belépési pont táblázatban szereplő, a cellára vonatkozó összes belépési pontot, valamint a definiált belépési pont attribútumokat átadja az 19ő 1 bemeneti egységnek. Az itt hivatkozott belépési pont táblázatok az automatikusan kijelölt belépési pontokat tartalmazó, valamint a felhasználó által definiált belépési pontokat tartalmazó táblázatok, amelyeket részletesebben a IS, ábra kapcsán mutattunk be. Ez annyit jelent, hogy ezek a belépési pont táblázatok a felhasználó által definiált 70 lejátszási útvonal információra nézve (lásd a 7. ábrát) a 71 cella információ 72 belépési pont táblázata, valamint a 80 jelfolyam kezelési információ (lásd a 7, ábrát) Sód belépési pont táblázata. Arra is lehetőség van, hogy csak a felhaszί fc
X fc fcfcfc X
-41 nálő által definiált belépési pont táblázatot vegyük figyelembe* de az is lehetséges, hogy amennyiben nem kimondottan szükséges* úgy az említett attribútum Információkat nem jelenítjük meg.
Az attribútum ínforinácíó a bemutatott kiviteli, alak esetében az alábbi címkéket és mezőket foglalja magában; PG Change, amely egy programváltozást. ír le; PSfoSL amely a szállítási adatáramban a PSVSI információban bekövetkezett változást ír le; .S'QH_Change, amely a szállítási adatáramban az MPEG adatáram valamely attribútumában bekövetkezett változást ír le; Data_Top, amely egy adatkarusszel kezdőpontját írja le; Data__Change, amely egy olyan pontot ír le, ahol az adatkarusszelben a tartalom változik; PMT_€hange, amely a PMT prograutiérkép táblázatban bekövetkezett változást ír le; DE_Change, amely az adatesemény frissítésének a pontját írja le; M'odtde_Change, amely a. modul frissítésének a pontját írja le; AudjChange, amely valamelyik audió attribútumban bekövetkezett változást ír ló; Multi_View mező, amely egy több nézőpontot lehetővé tevő· programban a nézőpontok számát adja meg; és egy szülőt felügyelet mező.
Az összes, feltüntetett belépési ponton valamint az attribútum információn alapulva a felhasználó szükség esetés könnyen meg tud találni a. visszaadás megkezdésére egy meghatározott pontot, vagy egy kiválasztott programban egy kívánt jelenethez tartozó pontot, egy kiválasztott digitális sugárzás programot, vagy egy több nézőpontot lehetővé tevő programban egy keresett jelenetet.
A felhasználó ennek alapján utasítást ad az 190Ö DVD felvevő készüléknek, hogy az az S323 lépésben állítson be egy olyan jelzőt, amely a kiválasztott belépési pontot írja le. Ha az 1900 DVD felvevő készülék 1902 rendszer vezérlő egysége a .felhasználótól a meghatározott belépési pontra vonatkozóan egy jelző beállítására vonatkozó parancsot kap, akkor az S324 lépésben egy újabb bejegyzést tesz a felhasználó által definiált belépési pont táblázatba.
Ahhoz, hogy az eredeti belépési pont helyétől eltérő helyre egy belépési pontot jelölhessen ki, a felhasználó meghatározza az adatáram szegmensnek azt a kezdési pontját és befejezési pontját, ahová a belépési pontot be kell állítani, A kapott kezdési pont információ alapján az 1900 DVD felvevő készülék 1902 rendszer vezérlő egysége megszerzi a kezdési ponthoz tartozó PTS bemutatási Időbélyegzőt, Ezt követően az 1902 rendszer
-42Φ «φν» ♦· ΦΦΦΦ A* φφ. φ-φ-».« *Φ ΧΦΦ «τ φ * » ♦ φ
Φ φ Φ β Φ Φ « ί
ΦΦΦΦ Φ » X Φ Φ Φ X
ΧΦΦ φφ #»».♦' φφ ΦΦ φφ-φφ Φ-Φ vezérlő egység egy újabb bejegyzést ir a felhasználó által definiált belépési pont táblázatba, és a kapott PTS bemutatási időbélyegzőt beírja a belépési pont táblázatnak az belépési pont progmmtérkép táblázat (idő) mezőjébe.
Ha ahelyett, hogy a 15. ábrán bemutatott két különböző· belépési pont táblázat helyett csupán egyetlen táblázatot használunk arra, hogy mind az automatikusan kijelölt belépési pontokat, mind pedig a felhasználó által definiált belépési pontokat kezeljük, vagyis -egyetlen, példaképpen a 14. ábrán bemutatott és annak segítségével leirt belépési pont táblázatot használunk, akkor a belépési pont táblázat üser_EP címkéjét is beállítjuk.
A folyamatot akkor fejezzük be, ha az S324 lépésben az összes belépési pontot kijelöltük: Ha a belépési pontok kijelölése még nern fejeződött be, akkor a műveletet az 8322 lépéstől kezdve ismételjük, és az addig a pontig kijelölt összes belépési pontot, valamint az azokhoz tartozó attribútumokat kijelezzük,
A 33. ábra segítségével a továbbiakban egy felhasználó által kijelölt belépési ponttói kezdődő visszaadási műveletet mutatunk he. A 33. ábra folyamatábráján a. felhasználó által definiált belépési ponttól kezdődő visszaadási műveletre mutatunk egy lehetséges példát.
Ha az 8331 lépésben az 1902 rendszer vezérlő egység egy felhasználó' által definiált belépési ponttól kezdődő visszaadásra vonatkozó- kérelmet kap, akkor az 8332 lépésben megvizsgálja, hogy találhatő-e a optikai '100 lemezen egy felhasználó által definiált belépési pont (vagyis a 15. ábrán látható belépési pont táblázatok közül az alsó táblázat vagy 70 belépési pont táblázat). Ha az 1902 rendszer vezérlő egységben egy felhasználó által definiált belépési pont táblázat található, akkor az S334 lépésben az. 1902 rendszer vezérlő egység ezt a táblázatot kiolvassa és eltárolja, hogy megjegyezze, és kijelezze a táblázatot Ez lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy a lejátszás kezdési pontját ki. tudja választani csupán a keresett felhasználó által definiált belépési pontok közül, anélkül, hogy ebben zavarná öt az a számos belépési pont, amely a felhasználó szándéka ellenére szintén feltüntetésre került.
Ha egy felhasználó által definiált belépési pont táblázat nem található meg az optikai löö lemezen, az 1902 rendszer vezérlő egység az 8334 lépésben az automatikusan kijelölt belépési, pont táblázatot olvassa ki és tárolja el a kijelző memóriájában, majd jelzi ki az automatikus kijelölt belépést pontokat. Ha a 14. ábra kapcsán leírt belépési pont láb-43íázatot használjuk, akkor az User EP címke értékét is megvizsgálna yuk minden egyes belépési pont vonatkozásában, hogy megvizsgáljuk, hogy ez a címke he. lett-e állítva, és csupán azokat a belépési pontokat olvassuk ki, amelyek vonatkozásában az User. EP címke be van állítva.
Ha a felhasználó ezt. követően kiválaszt egy belépési pontot, az S33S lépésben az 1902 rendszer vezérlő egységgel az 1901 bemeneti egységtől a kiválasztott belépési pontot azonoshő információt kapunk. Az 1902 rendszer vezérlő egység ezt követően az S336 lépésben megvizsgálja illetve megkeresi a kiválasztott belépési pontra vonatkozó belépési pont programtérkép· táblázat (idő) értéket a belépési pont táblázatból. Az egyes he1Ö lépési pontokra vonatkozó Idő intbnuáciö pontosságát a belépési pont táblázatban általában az. MPEG szabvány által definiált pontosság határozza meg, azaz 27 MHz-es alapjel határozza meg. Erre a célra egyébként hasonló eredménnyel használhatnánk a videó képkockák számát vagy egy 90 KHz-es vagy 27 MHz-es bitsebesség esetén a néhány legkisebb bit figyelmen kívül hagyásával kapott értéket.
.15 Ezt követően az 19Ö2 rendszer vezérlő egység az S337 lépésben ezt az idő információt egy optikai 100 lemez szektor címre alakítja át, amihez a D_VÖB objektumra vonatkozó objektum információ időtérképét használja fel. Az 1902 rendszer vezérlő egység ezután az S.33-8 lépésben megkezdi az MPEG szállítási adatáram visszaadását ettől a szektor címtől kezdődően.
Ily módon egy meghatározott jelenettől, vagyis a felhasználó által kiválasztott belépési ponttól kezdve tudjuk a videó és audiő tartalmat visszaadni, Áz 1902 rendszer vezérlő egység ehhez a 60 cella információ Viewjype nézőpnt paraméterét veszi figyelembe. Ha a Viewjype nézőpont paraméter érteke O-tól eltérő egyéb érték, vagyis azt jelzi, hogy itt egy több nézőpontos adatáramról van szó, akkor a öö cella információ
Viewjype nézőpont típus paraméterét közöljük az 1901 bemeneti egységgel. Ezen a Viewjype nézőpont paraméteren alapulva az 1900 DVD felvevő készülék kijelzi az 1901 felhasználói interfész képernyőjén a rendelkezésre álló nézőpontok számát, mindez OSD (on~screen display) módon is történhet.
A 32. és 33. ábrákon bemutatott műveletek estén az összes belépési pont kijelzésre ke30 rük Azonban nincs szükség arra, hogy állandóan az összes belépési pontot megjelenítsük. Például kizárólag azokat a pontokat jeleníthetjük meg, amelyek vonatkozásában va♦ *
Φ ΦΦΧΦ ** ΦΦΦΦ -*
Φ X φφφ $ Φ « X Φ φ ♦ 9 Φ * Φ Φ 9 χ
Φ φ Φ Φ Φ * χ Φ Φ φ φ φφφ ΦΦ ΧΧΦΦ ΦΦ ΦΧ »*Φφ φφ . 44 íamely meghatározott attribútumban változás állt be, és detektálható, vagy csupán. egy meghatározóit időintervallumon belli belépési pontok sorolhatók fel. Ezt a kiválasztást a belépési pont táblázatokban lévő attribútumok alapján, vagy a belépési pont programtéritép táblázat (ído) érték alapján hajthatjuk végre.
Továbbá, ha az 191¾) DVD felvevő készülék az 1908 dekóder ásta! nem támogatott audiovizuális adatáramot, ad vissza, az adatáramat valamilyen, a fenti kiviteli alakokkal kapcsolatosan bemutatott digitális interfészen keresztül adhatjuk vissza. Természetesen az sem kizárt, hogy az 1.908 dekóder ál tal, támogatott andtovízeáhs adatáram okai is ezen a digitális interfészen keresztül vezessük, és például egy set-top box-hoz, vagy más külső készülékhez vezessük, a felhasználó mindenkori utasításának megfelelően.
Ezen túlmenően, találmányunkat Idáig egy optikai lemez, egy optikai lemez felvevő készülék és egy optikai lemez visszaadó - lejátszó - készülék segítségével mutattuk be, de ugyanezeket a hatásokat elérhetjük ugyanezekkel az összetevőkkel, és ugyanezekkel az eljárásokkal és műveletekkel, melyeket idáig leírtunk, abban az esetben is, ha az MPEG szállítási adatáramul merevlemezre vagy más tárolőközegre vesszük fel. Találmányunk ezért nem korlátozódik valamilyen kitüntetett fizikát közegre. Ebben az esetben az “ugyanazok az összetevők3 kifejezés egy személyt számítógép központi feldolgozó- egységéi és egy képfeldolgozó áramkört is jelenthet például. Ilyen esetben a központi féldolgozó egység és a többi részegység egy, számítógéppel végrehajtható felvevő program szerint működik, a 19, és a 31-33, ábrákon bemutatott folyamatábrák szerinti műveletekkel.
Ezt a számítógéppel végrehajtható programot hajlékony lemezen, optikai lemezen, félvezető tárban, vagy más rögzítési közegen tárolhatjuk, A programot például az Interneten keresztül vagy más távközlési közegen keresztül is elküldheti ük, és telepíthetjük példán! egy személyi számítógépre.
Találmányunk előnyös kiviteti alakjait példaként egy MPEG szállítási adatárammal kapcsolatban mutattuk be, mint egy önmagában kódolt adatárammal. Természetesen annak sínes akadálya, hogy más formátumú MPEG program adatáramot vagy egyéb adatáramét használjunk és dolgozzunk fel.
Egy digitálisan sugárzott szállítási adatáramot egyéb audiovizuális adatáramokkal együtt rögzíthetünk, es a felhasználó által denniált belépési pontokat a rögzített digitális φφ #*»« sugárzás objektumban- meg tudjuk különböztetni azoktól a belépési pontoktól, amelyeket maga a rendszer állított be, a találmány szerinti rögzítési közegen.
Ezen túlmenően,, azáltal, hogy a belépési pont táblázatba írt belépési pont adatok tartalmaznak egy, a programban bekövetkezett változást leíró címkét, a PSESí infonnációban bekövetkezett változást leíró címkét, az MPEG adatáram valamelyik attribútumában bekövetkezett változást leíró címkét, egy adatkarusszel kezdési pontját leíró címkét, az adatkarnsszelhen tartalom változási pontot leíró címlet, a PMT program térkép táblázat tartalmában bekövetkezett változást leíró címkét, egy modul frissítési pontját leíró címkét, egy ádafösemény változásának pontját leíró címkét, egy audio attribútumban bekö10 vetkezett változást leíró címkét, egy több nézőpontot lehetővé tevő programban a nézőpontok számát megadó mezöt, valamint egy szülői felügyelet mezőt, ezeket az információkat mind meg tudjuk jeleníteni a fölhasználó számára, hogy megkönnyítsük számára egy keresett jelenet, megtalálását. Ha egy cella többszörös nézőpontot tartalmaz, akkor ezt a tényt, valamint a nézőpontok számát Is kijelezhetjük a felhasználó számára.
Jóllehet találmányunkat néhány előnyös kiviteli alak kapcsán mulattak be, a csatolt rajzok segítségévek szakember számára nyilvánvaló, hogy a bemutatott kiviteli alakok, bemutatott foganatositási módok vonatkozásában számos változtatás és módosítás hajtható végre. Ezek a változtatások és módosítások azonban a szabadalmi Igénypontok által meghatározott oltalmi körbe eső megoldásoknak tekintendők, függetlenül az azoktól
2Ö való eltérésekre.
-46* Κ-99Χ XX ·« 99 9999
9« 9 9*· « 9 « 9 9 9 ♦ g 4 9 4 ν φ »
9 S 9 9 999 * 9* ♦ > V ♦* 9 «9

Claims (6)

  1. Szabadalmi igény
    1, Rögzítő berendezés, amely
    - egy videó jelfolyam és egy audio jelfolyam multiplexéből álló digitális jeífolyamor vevő vevőegységet (1 '905)·;
    5 - a digitális folyam lejátszásának kezdőpontját jelentő, egy felhasználó által definiált első belépési pontot vevő bemeneti egységet (1901);
    - a digitális folyam megfigyelése alatt egy olyan második belépési pontot (Síid) automatikusan előállító elemző egységet (1906), ahol. a második, belépési pont (8öd) egy olyan pontot jelent, amelyben a digitális jelfolyam egy attribútum a megváltozik;
    10 - kezelési .információt (90) előállító' vezérlőegységet (1.902); és az előállított kezelési információi (90) és :a digi tális jelfolyamét egy rögzítési közegen rögzítő meghajtó egységet (1.911), tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a kezelési Információ (90) tartalmaz:
    - ereded lejátszási útvonal információt (50) és felhasználó által definiált lejátszási út15 vonal információt (70) tartalmazó lejátszási útvonal információt (50, 70), ahol az.
    eredeti lejátszási útvonal információ (50) a digitális jelfolyam egy eredeti lejátszási útvonala, a felhasználó által definiált lejátszási útvonal információ (70) pedig a felhasználó által az eredeti lejátszási útvonal információ (50) felhasználásával definiált információ; és
  2. 2Ö - a digitális jelfolyam kezeléséhez egy időtérképet (82c, 89c, 86c) tartalmazó és a lejátszási útvonal információtól (50, 70) különböző jelfolyam kezelési információt (80), és ahol a lejátszási útvonal információ (50; 70) tartalmazza az első belépési pontot (72) és az Időtérképet magában foglaló jel folyam kezdési információ (80) tartalmazza a má25 sodik belépési ponlol (80d).
    2. Rögzítési eljárás;, amely magában foglalja:
    egy rögzítőberendezés vevőegységével (1995) egy videó jelfolyam és egy audió jelfolyam multiplexéből álló digitális jelfolyam vételét;
    * « 9 *>
    *# «««y X»
    -47- a digitális jelfolyam lejátszásának kezdőpontját jelentő, egy felhasználó által definiált első belépési pont (72) vételét;
    - a digitális jelfolyam megfigyelése alatt egy második belépési pont (80d) automatikus előállítását, ahol a második belépési pont (8()d) egy olyan pontot jelent, amely5 ben a digitális jelfolyam egy attribútuma megváltozik;
    - kezelési információ (90) előállítását; es
    - az előállított kezelési információ (90) és a digitális jelfolyam rögzítését egy rögzítési közegen, <aaí jeÍÍ&nezve., hogy a kezelési információ (90) tartalmaz;
    1 ö - eredeti lejátszási útvonal információt (50) és felhasználó által definiált lejátszási útvonal információt (70) tartalmazó lejátszási útvonal információt (50, 70), ahol az eredeti lejátszási útvonal információ (50) a digitális jelfolyam egy eredeti lejátszási útvonala, a felhasználó által definiált lejátszási útvonal információ (70) pedig a felhasználó által az eredeti lejátszási útvonal információ (50) félhasználásával deíiniáit
    1S Információ; és
    - a digitális jelfolyam kezeléséhez egy időtérképet (82c, 89e, Sóé) tartalmazó és a lejátszási útvonal információtól (50, 70) különböző jelfolyam kezelési információé (80), és ahol a lejátszási útvonal információ (50, 70) tartalmazza az első belépési pontot (72) 20 és az időtérképet magában foglaló jelfolyam kezelési információ (80) tartalmazza a második belépési pontot (80d).
  3. 3. Számítógéppel olvasható, nemfolejfö rögzítési közeg, amely egy rőgzíiöberendezéssel rajta rögzített adatokat tartalmaz, és ahol az adatok egy videó jelfolyam és egy audió jelfolyam multiplexéből álló digitális jelfoíyamot és kezdési információt (90) tar25 falmaznak, hogy a kezelési információ (90) tartalmaz
    - eredeti lejátszási útvonal információt (50) és felhasználó által definiált lejátszási útvonal információt (70) tartalmazó lejátszási útvonal információt (59, 70), ahol az ereded lejátszási útvonal információ (50) a digitális jelfolyam egy eredeti lejátszási útvonala, a felhasználó által definiált lejátszási útvonal információ (70) pedig a lel-48* ΧΦΦΧ φφ * «« *«:**· * ♦♦ *<»-»· * * Φ φ ί φ φ »
    Φ β * Φ » Φ $ ί Φ Φ Φ φ φ φ .«»«· *Φ ΦΦ ΦΦφφ »« használó által az eredeti lejátszási útvonal Információ (50) felhasználásával definiált információ; és
    - a digitális jelfolyam kezeléséhez egy időtérképet (82c, 89c, 8őc) tartalmazó és a lejátszási útvonal információtól (50, 70) különböző jelfolyam kezelési információt
    5 (Sö), és ahol a lejátszási útvonal Információ (50, 70) a digitális jelfolyam lejátszásának egy kezdőpontját jelentő, egy felhasználó által definiált első belépési pontot (72) tartalmaz, és ahol az időtérképet magában foglaló jelfolyam kezdési információ (80) a. digitális jelfolyam, megfigyelése során automatikusan létrehozott, egy olyan pontot jelentő má10 sodik belépési pontot (80d) tartalmaz, mely pontban a digitális jelfolyam egy attribútuma megváltozik.
  4. 4. Visszaadó berendezés, amely tartalmaz;
    - egy videó jelfolyam és egy audiö jelfolyam multiplexéből álló digitális jelfolyamét és kezelési Információt (90) egy rögzítési közegről olvasó meghajtó egységet
    15 (1911); és
    - a digitális jelfolyamot a kezelési Információ (9Ö) szerint lejátszó lejátszó egységet (1908), tartalmaz, ezzaf /dfornew, hogy a kezelési információ (90) tartalmaz;
    - eredeti lejátszási útvonal információt (5ö) és felhasználó által definiált lejátszási űt20 vonal Információt (70) tartalmazó lejátszási útvonal információt (50, 70), ahol az eredeti lejátszási, útvonal Információ (50) a digitális jelfolyam egy eredeti lejátszási útvonala, a. felhasználó által definiált lejátszási útvonal információ (70) pedig a felhasználó által az eredeti lejátszási útvonal Információ (50) felhasználásával definiált Információ; és
    25 - a digitális jelfolyam kezeléséhez egy időtérképet (82c, 89c, 86c) tartalmazó es a lejátszási útvonal információtól (50, 70) különböző jelfolyam kezdési információt (80),
    - ahol a lejátszási útvonal Információ (50,. 70) a digitális jelfolyam lejátszásának egy kezdőpontját jelentő, egy felhasználó által definiált első belépési pontot (72) tártál-49A * * A » Λ * * *
    4«« »* :**·* <
    «« «·-♦» **· ~ es ahol az időtérképet magában foglaló jelfolyam kezelési információ (80) a digitális jelfolyam megfigyelése során a rögzl főberendezéssel automatikusan létrehozott, egy olyan pontot jelentő második belépési pontot (§0d) tartalmaz, mely pontban adlgitá5 li s j elfolyam egy attribútuma megváltozik.
  5. 5. Visszaadási eljárás, amely -magában foglalja egy visszaadó berendezés olvasó meghajtó egységével (1911) egy videó jelfolyam és egy audió jelfolyam multiplexéből álló digitális jelfolyam és kezelési információ (90) olvasását egy rögzítési közegről; és a digitális jelfolyam kezelési információ (90) szerinti lejátszását, «sja/'ye&mezve, hogy a
  6. 10 kezelési információ (90) tartalmaz eredeti lejátszási útvonal információt (50) és felhasználó által definiált lejátszási útvonal információt (70) tartalmazó- lejátszási útvonal információt ISO, 70), ahol áz eredeti lejátszási útvonal információ (5Ö) a digitális jelfolyam egy eredeti lejátszási útvonala, a felhasználó által definiált lejátszási útvonal. információ (70) pedig a fel15 használó által az eredeti lejátszási útvonal információ (50) felhasználásával definiált információ; és
    - a digitális jelfolyam kezeléséhez egy időtérképet (82c, 89c, -Sóé) tartalmazó és a lejátszási útvonal információtól (50, 70) különböző jelfolyam kezelési információt (80),
    20 és ahol a lejátszási útvonal információ (.50, 70) a digitális jelfolyam lejátszásának egy kezdőpontját jelentő, egy felhasználó ál tal definiált első belépési pontot (72) tartalmaz, és ahol az Időtérképet magában foglaló jelfolyam kezelési információ (80) a digitális jelfolyam, megfigyelése során automatikusan létrehozott, egy olyan pontot jelentő második belépési pontot (80d) tartalmaz, mely pontban a digitális jelfolyam, egy atírlbútu25 ma megváltozik..
HU0303862A 2001-01-16 2002-01-16 Data recording apparatus, method, program executable with computer, as well as, medium HU229302B1 (en)

Applications Claiming Priority (3)

Application Number Priority Date Filing Date Title
JP2001007900 2001-01-16
JP2001131407 2001-04-27
PCT/JP2002/000219 WO2002056314A1 (en) 2001-01-16 2002-01-16 Information recording apparatus and method

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP0303862A2 HUP0303862A2 (hu) 2004-03-01
HUP0303862A3 HUP0303862A3 (en) 2005-09-28
HU229302B1 true HU229302B1 (en) 2013-10-28

Family

ID=26607777

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0303862A HU229302B1 (en) 2001-01-16 2002-01-16 Data recording apparatus, method, program executable with computer, as well as, medium

Country Status (12)

Country Link
US (5) US7356247B2 (hu)
EP (2) EP2309512A3 (hu)
KR (5) KR100878926B1 (hu)
CN (1) CN100383889C (hu)
AU (2) AU2002225402C1 (hu)
BR (1) BR0206500A (hu)
CA (1) CA2434424C (hu)
CZ (1) CZ20031749A3 (hu)
HU (1) HU229302B1 (hu)
MX (1) MXPA03006194A (hu)
RU (1) RU2291501C2 (hu)
WO (1) WO2002056314A1 (hu)

Families Citing this family (60)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
JP4292654B2 (ja) * 1999-03-19 2009-07-08 ソニー株式会社 記録装置および方法、再生装置および方法、並びに記録媒体
US6889383B1 (en) * 2000-10-23 2005-05-03 Clearplay, Inc. Delivery of navigation data for playback of audio and video content
US7975021B2 (en) 2000-10-23 2011-07-05 Clearplay, Inc. Method and user interface for downloading audio and video content filters to a media player
US6898799B1 (en) * 2000-10-23 2005-05-24 Clearplay, Inc. Multimedia content navigation and playback
KR100470025B1 (ko) * 2001-06-15 2005-02-04 엘지전자 주식회사 디지털 데이터 스트림 기록장치 및 방법과, 그에 따른기록매체
US7149248B2 (en) * 2001-09-12 2006-12-12 Broadcom Corporation Command packet system and method supporting improved trick mode performance in video decoding systems
JP2003203431A (ja) * 2001-12-27 2003-07-18 Toshiba Corp 光ディスク装置と光ディスク及びこれらの方法
US20030188307A1 (en) * 2002-03-29 2003-10-02 Yusuke Mizuno Digital broadcasting receiver
KR20040000290A (ko) * 2002-06-24 2004-01-03 엘지전자 주식회사 고밀도 광디스크의 멀티 경로 데이터 스트림 관리방법
JP4390701B2 (ja) * 2002-06-24 2009-12-24 エルジー エレクトロニクス インコーポレイティド 多重再生経路ビデオデータの再生を管理するためのデータ構造を有する記録媒体とそれによる記録及び再生方法及び装置
CN101350214B (zh) * 2002-06-24 2015-07-01 Lg电子株式会社 记录和再现用于视频数据的再现的数据结构的方法及装置
AU2003243049B2 (en) * 2002-06-28 2010-03-04 Lg Electronics Inc. Recording medium having data structure for managing recording and reproduction of multiple path data recorded thereon and recording and reproducing methods and apparatus
KR100937793B1 (ko) * 2002-09-12 2010-01-20 파나소닉 주식회사 기록매체, 재생장치, 재생방법, 기록방법
JP3749910B2 (ja) 2002-09-25 2006-03-01 松下電器産業株式会社 再生装置、プログラム、再生方法
JP4420897B2 (ja) * 2002-10-15 2010-02-24 サムスン エレクトロニクス カンパニー リミテッド マルチアングルを支援するデータ構造で記録された情報保存媒体及びその装置
KR100997700B1 (ko) 2002-11-11 2010-12-02 소니 주식회사 정보처리장치 및 방법, 프로그램 저장매체, 기록매체 및프로그램
US7720356B2 (en) * 2002-11-12 2010-05-18 Lg Electronics Inc Recording medium having data structure for managing reproduction of multiple reproduction path video data recorded thereon and recording and reproducing methods and apparatuses
US7664372B2 (en) * 2002-11-20 2010-02-16 Lg Electronics Inc. Recording medium having data structure for managing reproduction of multiple component data recorded thereon and recording and reproducing methods and apparatuses
US7606463B2 (en) * 2003-02-24 2009-10-20 Lg Electronics, Inc. Recording medium having data structure for managing playback control and recording and reproducing methods and apparatuses
US7809775B2 (en) * 2003-02-27 2010-10-05 Lg Electronics, Inc. Recording medium having data structure for managing playback control recorded thereon and recording and reproducing methods and apparatuses
EP1604356A4 (en) * 2003-02-28 2009-12-16 Lg Electronics Inc RECORD MEDIUM WITH A DATA STRUCTURE FOR MANAGING THE RANDOM / SHUFFLE PLAYBACK OF RECORDED VIDEO DATA, AND METHOD AND DEVICES FOR RECORDING AND PLAYING
US8081871B2 (en) * 2003-03-10 2011-12-20 Pioneer Corporation Information recording medium, information recording apparatus and method, information reproducing apparatus and method, and computer program for record or reproduction control
JP4228767B2 (ja) * 2003-04-25 2009-02-25 ソニー株式会社 再生装置、再生方法、再生プログラムおよび記録媒体
DE10355345A1 (de) 2003-11-25 2005-06-23 Deutsche Thomson-Brandt Gmbh Verfahren und Vorrichtung zum Speichern oder Wiederfinden von definierten Positionen in einem Datenstrom
US7821881B2 (en) * 2003-11-28 2010-10-26 Sony Corporation Reproduction device, reproduction method, reproduction program, and recording medium
EP1743338B1 (en) * 2004-04-28 2009-09-16 Panasonic Corporation Moving picture stream generation apparatus, moving picture coding apparatus, moving picture multiplexing apparatus and moving picture decoding apparatus
PL1743481T3 (pl) * 2004-04-28 2011-12-30 Panasonic Corp Urządzenie do generowania strumienia, sposób generowania strumienia, urządzenie do kodowania, sposób kodowania, nośnik zapisujący oraz właściwy program
TW200845724A (en) * 2004-06-02 2008-11-16 Matsushita Electric Ind Co Ltd Multiplexing apparatus and demultiplexing apparatus
WO2005120060A1 (en) * 2004-06-02 2005-12-15 Matsushita Electric Industrial Co., Ltd. Picture coding apparatus and picture decoding apparatus
JP2006073095A (ja) * 2004-09-01 2006-03-16 Toshiba Corp 情報記録媒体、情報記録方法、情報再生方法、情報記録装置、情報再生装置
KR100632583B1 (ko) * 2004-09-13 2006-10-09 엘지전자 주식회사 디지털 영상기기에서의 기록 제어방법
JP4270084B2 (ja) * 2004-09-14 2009-05-27 株式会社日立製作所 記録再生装置
US8117282B2 (en) 2004-10-20 2012-02-14 Clearplay, Inc. Media player configured to receive playback filters from alternative storage mediums
WO2006074403A2 (en) * 2005-01-05 2006-07-13 Clearplay, Inc. Media player configured to receive playback filters from alternative storage mediums
JP2006302346A (ja) * 2005-04-15 2006-11-02 Toshiba Corp 情報記録媒体、情報記録方法、情報再生方法、情報記録装置、情報再生装置
WO2006113742A2 (en) * 2005-04-18 2006-10-26 Clearplay, Inc. Apparatus, system and method for associating one or more filter files with a particular multimedia presentation
KR100936851B1 (ko) * 2005-05-11 2010-01-14 샤프 가부시키가이샤 영상 재생 제한 방법 및 영상 재생 장치
JP2007074549A (ja) * 2005-09-08 2007-03-22 Toshiba Corp 情報記録媒体、情報記録方法、情報再生方法、情報記録装置、情報再生装置
WO2007046606A1 (en) * 2005-10-17 2007-04-26 Samsung Electronics Co., Ltd. Reproducing apparatus and video data storing method
CN101491095B (zh) * 2006-03-30 2013-07-10 Lg电子株式会社 用于解码/编码视频信号的方法和装置
EP2008461B1 (en) 2006-03-30 2015-09-16 LG Electronics Inc. A method and apparatus for decoding/encoding a multi-view video signal
US20100091845A1 (en) * 2006-03-30 2010-04-15 Byeong Moon Jeon Method and apparatus for decoding/encoding a video signal
JP4719053B2 (ja) * 2006-03-31 2011-07-06 株式会社東芝 エントリポイントを用いた再生方法およびこの方法を用いる記録再生装置
US8325814B2 (en) 2006-06-19 2012-12-04 Lg Electronics Inc. Method and apparatus for processing a video signal
JP4293209B2 (ja) * 2006-08-02 2009-07-08 ソニー株式会社 記録装置および方法、撮像装置、再生装置および方法、並びにプログラム
WO2008023968A1 (en) * 2006-08-25 2008-02-28 Lg Electronics Inc A method and apparatus for decoding/encoding a video signal
KR101370898B1 (ko) 2006-10-19 2014-03-10 엘지전자 주식회사 비디오 신호 디코딩 장치 및, 비디오 신호 디코딩 방법
KR101328946B1 (ko) * 2007-03-26 2013-11-13 엘지전자 주식회사 방송 신호 송수신 방법 및 방송 신호 수신 장치
US8029584B2 (en) * 2007-06-06 2011-10-04 Castronovo Charles A Vacuum cleaners with self-cleaning filtration, and other self-cleaning filters
JP5359230B2 (ja) * 2008-02-04 2013-12-04 ソニー株式会社 送信装置および伝送データフォーマット決定方法
CN102257823B (zh) 2008-12-18 2017-03-08 Lg电子株式会社 用于显示立体图像的数字广播接收方法及使用该方法的数字广播接收装置
JP5464870B2 (ja) * 2009-03-05 2014-04-09 キヤノン株式会社 再生装置、その制御方法及びプログラム
US8433978B2 (en) * 2009-10-29 2013-04-30 Cleversafe, Inc. Data distribution utilizing unique read parameters in a dispersed storage system
EP2323392B1 (en) * 2009-11-03 2012-01-04 Tektronix International Sales GmbH Method and apparatus for measuring delay within a compressed digital stream
US9185335B2 (en) * 2009-12-28 2015-11-10 Thomson Licensing Method and device for reception of video contents and services broadcast with prior transmission of data
US9628259B2 (en) 2012-05-24 2017-04-18 Telefonaktiebolaget L M Ericsson (Publ) Distributing clock synchronization information within an optical communications network
EP3375089A4 (en) * 2015-11-13 2019-11-06 Robertson, Daniel L. LIGHT CUBE AND MODULAR PHOTOVOLTAIC POWER SUPPLY
WO2017183922A1 (ko) * 2016-04-22 2017-10-26 엘지이노텍 주식회사 압력 감지 센서
EP3664457A1 (en) * 2018-12-05 2020-06-10 Advanced Digital Broadcast S.A. System and method for improved parental control ratings delivery to a content receiver
RU210775U1 (ru) * 2021-05-25 2022-05-04 Общество с ограниченной ответственностью "ПОСЕЙДОН" Устройство для записи цифровой информации, выполненное по сетевой технологии ethernet

Family Cites Families (13)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
KR100277668B1 (ko) * 1995-10-09 2001-03-02 모리시다 요이치 국가마다 다른 등급 시스템에 대응하는 멀티미디어광디스크와 그 재생장치 및 재생방법
JPH09312827A (ja) * 1996-05-22 1997-12-02 Sony Corp 記録再生装置
EP0893913A1 (en) * 1997-07-24 1999-01-27 CANAL+ Société Anonyme Digital transport stream processing
EP1193708B1 (en) 1997-09-17 2006-03-29 Matsushita Electric Industrial Co., Ltd. Optical disc, recording apparatus, and computer-readable recording medium
CN1309252C (zh) * 1997-09-17 2007-04-04 松下电器产业株式会社 将视频数据记录在光盘的设备和方法
CN1169150C (zh) * 1998-10-12 2004-09-29 松下电器产业株式会社 用于记录或再现信息记录介质中的数据的装置和方法
US6993247B1 (en) * 1998-10-13 2006-01-31 Lg Electronics Inc. Method and apparatus for creating search information for recorded digital broadcast streams using change of program identification information
KR100620177B1 (ko) 1998-10-13 2006-12-01 엘지전자 주식회사 디지털 데이터 스트림 기록방법 및 기록 데이터 스트림의 관리정보 생성 기록방법과 그 장치
CA2289958C (en) 1998-11-19 2003-01-21 Tomoyuki Okada Information recording medium, apparatus and method for recording or reproducing data thereof
WO2000049803A1 (fr) * 1999-02-18 2000-08-24 Kabushiki Kaisha Toshiba Support d'enregistrement pour flux de donnees, procede d'enregistrement et procede de reproduction associes
JP2000261741A (ja) * 1999-03-04 2000-09-22 Nippon Hoso Kyokai <Nhk> 静止画抽出装置および静止画抽出のためのプログラム記憶媒体
JP2000324444A (ja) * 1999-03-05 2000-11-24 Jisedai Joho Hoso System Kenkyusho:Kk 番組構造化方法、番組編集支援方法、番組編集支援システム、イベントリスト記録媒体、番組インデックス制作方法、及び番組インデックス編集装置
JP3376314B2 (ja) * 1999-05-12 2003-02-10 株式会社東芝 デジタル映像情報媒体、デジタル映像情報記録再生装置およびデジタル映像情報処理方法

Also Published As

Publication number Publication date
KR100863652B1 (ko) 2008-10-15
AU2009212836B2 (en) 2011-10-13
AU2009212836A1 (en) 2009-10-01
EP2309512A2 (en) 2011-04-13
KR20030069207A (ko) 2003-08-25
KR20080011472A (ko) 2008-02-04
US8406613B2 (en) 2013-03-26
HUP0303862A3 (en) 2005-09-28
KR100878927B1 (ko) 2009-01-19
EP1363291B1 (en) 2012-03-14
AU2002225402B2 (en) 2007-09-13
KR20080011470A (ko) 2008-02-04
CA2434424A1 (en) 2002-07-18
KR20080011471A (ko) 2008-02-04
US20080019672A1 (en) 2008-01-24
HUP0303862A2 (hu) 2004-03-01
WO2002056314A1 (en) 2002-07-18
US8401376B2 (en) 2013-03-19
RU2291501C2 (ru) 2007-01-10
US7356247B2 (en) 2008-04-08
US20080019674A1 (en) 2008-01-24
MXPA03006194A (es) 2003-12-11
US20080019673A1 (en) 2008-01-24
EP1363291A4 (en) 2007-06-13
CN100383889C (zh) 2008-04-23
KR100878925B1 (ko) 2009-01-19
BR0206500A (pt) 2004-01-13
US20020146239A1 (en) 2002-10-10
CN1489765A (zh) 2004-04-14
KR100878926B1 (ko) 2009-01-19
US8515260B2 (en) 2013-08-20
KR20080011473A (ko) 2008-02-04
KR100863653B1 (ko) 2008-10-15
RU2003125269A (ru) 2005-02-20
EP1363291A1 (en) 2003-11-19
AU2002225402C1 (en) 2008-06-19
EP2309512A3 (en) 2012-03-14
CZ20031749A3 (cs) 2004-01-14
US8428440B2 (en) 2013-04-23
CA2434424C (en) 2012-03-06
US20080019675A1 (en) 2008-01-24

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU229302B1 (en) Data recording apparatus, method, program executable with computer, as well as, medium
US9380315B2 (en) Method of reproducing a still picture from a recording medium, method of decoding the still picture and the recording medium
US8498516B2 (en) Personal video recorder and control method thereof for combining first and second video streams
JP4115748B2 (ja) 情報記録媒体、情報記録媒体に情報を記録、再生する装置および方法
JP2003228920A (ja) 番組配列情報を記憶する情報記憶媒体、情報記録装置、及び情報再生装置
AU2007237182B2 (en) Information recording apparatus and method
JP4115750B2 (ja) 情報記録媒体、情報記録媒体に情報を記録、再生する装置および方法
JP4115655B2 (ja) 情報記録媒体、情報記録媒体に情報を記録、再生する装置および方法
JP4115749B2 (ja) 情報記録媒体、情報記録媒体に情報を記録、再生する装置および方法
CN101241738B (zh) 信息记录装置和方法