HU229209B1

HU229209B1 - Abrasive wheels with workpiece vision feature

Info

Publication number: HU229209B1
Application number: HU0302584A
Authority: HU
Inventors: Karen M Amesbury Conley; Janet L Auburn Hammarstrom; Bruce E Oxford Vigeant
Original assignee: Saint Gobain Abrasives Inc Worcester
Priority date: 2000-12-09
Filing date: 2001-11-14
Publication date: 2013-09-30
Also published as: PL202922B1; CZ20031613A3; PL365859A1; CN100402238C; WO2002045908A1; US6846223B2; BR0116469B1; ES2384511T3; JP2008006583A; AU1669302A; KR100540863B1; TW496816B; EP1463608A1; NO20032578D0; AU2002216693B2; EP1463608B1; KR20030059319A; AR035606A1; CN1486232A; NZ526238A

Description

A találmány tárgyat csiszolókorongok képezik, közelebbről a találmány tárgyát olyan esiszólókorongok képezik, amelyek elősegítik a munkadarabok szemlélését csiszolás közben,

A esiszolókorongokat eiterjedten alkalmazzák a hagyományos csiszológépekben és a kézi sarokcsiszoiö gépeken, Ezeken a gépeken a korongot a közepén fogják fel, és a korong viszonylag gyorsan forog, miközben, a munkadarabhoz van nyomva, A csiszolókorong esi szőlőreihlete a munkadarab felületén lekopik a csiszoiökorong esi szol ős rémeséinek' kollektív vágóhatása következtében.

A csiszolokorongokat dorva. és precíziós csiszolásra is alkalmazzák. A durva csiszolást olyankor alkalmazzák, amikor gyorsan távolitják el az anyagot, és nem tőrödnek a felület simaságával, Durva csiszolást alkalmaznak például a szennyezések gyors eltávolításánál a nyers darabokból., hegesztési varratok készítésénél és acél levágásánál. A precíziós csiszoláskor ügyeinek az. eltávolított anyag mennyiségére, hogy megfelelő mérettörést és/vagy felületi simaságot érjenek el, Precíziós csiszolást alkalmaznak például, a pontos anyagmennyi ség eltávolításakor, élesítéskor, formázáskor és az általános felületkezelési műveletek során, amilyen például a fényezés, kiegyenlítés (vagyis, a varratö.udorok kisimítása; .

Hagyományos síkköszörülő vagy felületköszörulö korongokat amelyekben általában a esiszolokorong sík lapját alkalmazzák a munkadarabra - lehet használni a durva és a precíziós csiszoláshoz egyaránt, amikor a hagyományos síkköszörű vagy kézi sarokcsiszoló gép legfeljebb 5 fokos szöget sár be a munkadarabbal. Síkköszörűiéire példa egy bimetál motorblokk elválasztási felületének (fire deck) csiszolása, amilyet az 5,951,373 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismertet. A hagyományos síkköszörülö vagy felület köszörülő korongokat gyakran úgy állítják elő, hogy csiszoló-szemcsék és kötőanyag keverékét ömiesztík meg száierősltéssel vsgy anélkül, hogy merev, monolit, kötőanyagos esi szelőkéreng keletkezzen.. A. megfelelő kötő-anyagos csiszolóanyag például alumínium-oxid szemcséket tartalmaz gyanta kötőanyag mátrixban. Más kötőanyagos csiszolőanyagok például gyémánt-, CBN-, aium.inium~o.xid. vagy szilícium-k-arbid szemcséket tartalmaznak kerámia vagy fémes kötőanyagban. Az ANSI íamerikai szabványügyi hivatal) által tervezett különböző korong f ormákat gyakran, alkalmazzák a sík- vagy felületköszorülési munkákban. Ilyen korongtípus az egyenes (1. ANSI-típus), a hengeres korong (2. típus), a hornyolt (5. és 7. típus),, az egyenes és kúpos fazékkorong (10. és 11. típus), a különböző tányérkorongok (12. és

13. típus), a domborodó és/vagy bemélyedö korongok (20-25. típus) és a süllyesztett közepü korongok (27., 27A és 28. típus). A fenti korongok variációi, például a 29 ANSI-tipusú korongok, szintén, alkalmasak lehetnek sík- vagy felüíetköszörülésre.

A hagyományos sík- vagy felületköszörülő korongok hátránya, hogy a csiszolást végző nem látja a csiszolt munkadarab felszínét a művelet közben; a csiszolást, végző csak azt az anyagot látja, amelyet nem fed le a korong. Gyakran nehéz pontos műveletet végezni anélkül, hogy többször is megnéznék a munkadarabot a munka során, hogy a kívánt eredményt minél jobban megközelítsék.

A kézi szerszámokat, például a kézi sarokcsiszoló gépeket ne® lehet pontosan visszatérni, ezért az ismételt vizsgálat nem kedvez a gondos munkának.

Az a korong, amelyen lyukak vannak, félig átlátszó lesz, ha közepes-nagy sebességgel forog, mert az emberi szem: retináján megmarad a kép; ez a „látvány megmaradása effektus. A lyukakkal ellátott, forgó korongon át látható kép tovább javul, ha fényes /vagy színkontraszt van a forgó kerék és a háttér és/vagy az előtér között. Annak érdekében, hogy az „ablak~ot vagy az átiátszősági effektust növeljék, amikor a korong forog, a lyukasztást rendszerint átlapolóra tervezik. Olyan osiszoiókorongokat mutat be például· a 6,159,ÖSS, 6,077, 156, 6,062,965 és a 6,007,415 számú amerikai szabadalmi bejelentés, amelyek ezt a jelenséget használják ki.

Mivel a monolit gvanta/szemose kompozít korongok töréskor és/vagy a kiálló: részeknek a nagy nyilasokba való behatolásakor nagy veszélyt okozhatnak, eddig ezek az ablakok a többkomponensű fémtestü pengékre és/vagy a hajlékony csiszolökorongokra korlátozódtak.

A síkcsiszoiáshoz tehát jobb eszköz és/vagy eljárás szükseA jelen találmány tárgya az 1. igénypontban meghatározott csíszolőkorong, amely működés közben forog a tengelye körűi, hogy anyagot távoiitson el egy munkadarabról. A csiszorőkorong tartalmaz egy felfogó nyílást, egy esiszoiószemcse-tartalmű mátrixot és egy palástot, amely képzeletbeli hengert definiál a működéssel járó forgás közben. A korongon van legalább egy folyto4 nossági hiány, amely tengelyirányban vonul végig a mátrixon, igy a működéssel járó forgás során a folytonossági hiány képzeletbeli ablakot definiál, amelyen át a munkadarab látható. A .korong lényegében monolit, és hajlékonysága kb. 1-5 m tengelyirányban 20- N tengelyirányú terhelés esetén.

A jelen találmány tárgya továbbá eljárás az 1. Igénypont szerinti cs is zo-ió korong előállítására, amely működés közben forog a tengelye körül, hogy anyagot távolitsón el egy munkadarabról . Az eljárás során csíszolószemose-tartalmű mátrixot állítunk elé, és a mátrixot koronggá alakítjuk. .Az eljárás során legalább egy folytonossági hiányt alakítunk ki, amely tengeiyírányban vonul végig a mátrixon, igy a működéssel járó forgás során a folytonossági hiány képzeletbeli ablakot definiál, amelyen át a munkadarab látható:, A korong lényegében monolitként állítjuk elő, és hajlékonysága kb. 1-5 mm tengelyirányban 20 N tengelyirányú terhelés esetén,

A jelen találmány fenti és egyéb tulajdonságai, valamint előnyei jobban megérthetek a találmány különböző megvalósításainak alábbi részletes leírásából, amelyet ábrák egészítenek ki.

Az 1, ábra egy találmány szerinti, mintázott kerületű csíszolókorong alulnézete (a csiszolófelület felől),

A 2. ábra az 1, ábra szerinti 2-2 mentén felvett oldalnézet.

A 3-9. ábra a jelen találmány szerinti csiszolókőrong különböző alternatív megvalósításainak az 1, ábrához hasonló nézete, a korongon áthaladó lyukak adott esetben való bejelölésével,

A 10. ábra a 2, ábrához hasonló nézet, de fordított orientációban és nagyobb skálán.

.A 11-14. ábra grafikon és oszlop-diagram, amely a technika állása szerinti különböző korongok várható· teljesítőképességét mutatja a jelen találmánnyal összehasonlítva.

A. 15. és 16. ábra a jelen találmány egy másik megvalósításának felül- és oldalnézete.

A 17. és 18. ábra a jelen találmány egy újabb megvalósításának felül- és oldalnézete..

A 19-21. ábra a jelen találmány további megvalósításainak oldalnézete.

A 22-25. ábra a jelen találmány további megvalósításainak 1.

ábrához hasonló nézete..

A 26. ábra a jelen találmány különbö-ző megvalósításainak teszteredményei a technika állása szerinti korongokkal összehasonlítva. .

A jelen találmány illusztratív megvalósításait a csatolt ábrákra hivatkozva írjuk le az alábbiakban. A jobb érthetőség érdekében az ábrákon az azonos elemeket azonos hivatkozási szarral jelöljük, és az alternatív megvalósítások hasonló elemeit hasonló hivatkozási számmal. jelöljük.

A jelen leírásban a „korong’ jelentése monolit .(alább definiálva) tárgy, amely alkalmassá van téve forgó orsóra vagy tengelyre való felfogásra. A leírásban nem korlátozódunk a tisztán kör vagy henger alakú formákra. A leírás olyan tárgyakra terjed ki, amelyek síkosíszológépekben. és a kézi sarokcsiszolókban alkalmazhatók.

A „bevágás vagy „rés jelentése egymással felcserélhetően olyan bemélyedés, amely teljesen átnyúlik egy tárgyon legalább egy irányban, miközben a tárgy anyaga nem veszi teljesen körül. Ezek lehetnek olyan konfigurációk, amelyekben egy korong kör alakú külső széléből hiányzik egy szegmens (alább definiálva) vagy annak egy része, vagy olyan, mintha úgy kaptok volna, hogy (képzeletben) egy „nyílást addig mozgatunk, amíg a nyitás egy része tűi nem ér a korong szélén.

Hasonlóan, a „Ivek jelentése olyan bemélyedés vagy nyílás, alakjától vagy geometriájától függetlenül, amely teljesen átnyúlik egy tárgyon legalább egy irányban, miközben teljesen körbeveszi a tárgy anyaga.

A „bevágások-at, „rések-et és/vagy ,,lyukak'~at együtt „folytonossági hiány-na.k nevezzük.

A „monolit jelentése olyan tárgy, amely egyetlen, integrális egységből van előállítva, például öntéssel. Monolit csiszoló-korongok például a megerősített és a nem megerősített, kötött esiszoiökorongok, Tipikus erősítést képeznek például a szálak, például az üveg- vagy szénszálak, vagy egy alátétlap, amely a osiszolőkorong külön rétegeként van előállítva, például a réteg a kötőanyaggal és a osiszolöanyaggai van a helyére öntve. Ugyanakkor az erősítés tartalmazhat szálakat vagy más anyagokat, amelyek lényegében homogén módon vannak összekeverve a kötő- és osiszolöanyaggai. A jelen leírásban a „monolit jelentése kifejezetten kizárja azokat a hagyományos csiszolókorongokat, amelyekre dörzspapír van eltávoiithatőan erősítve egy alátétlaphoz, és kizárja azokat a fémkorongokat is, amelyeken egy csiszolószemcse-réteg van egy kerék peremére forrasztva vagy galvanizálA „csiszolás jelentése a jelen leírásban minden olyan csiszolás! vagy simítási művelet, amelyben a munkadarab felületet atért kezeljük, hogy anyagot távoiltsunk el róla vagy megváltoztassak a durvaságát.

A „szegmens jelentése egy kör olyan része, amely a kerület és egy húr között vas.

A „tengely vagy „tengelyirányú jelentése olyan irány, amely lényegében párhuzamos a korong forgástengelyével. Hasonlóan, a „merőleges vagy „merőleges irány vagy „merőleges sík jelentése a tengelyirányra lényegében derékszögű irány vagy sík.

A „határ jelentése egy korong vagy egy korong forgásával alkotott képzeletbeli henger sugárirányban legkülső széle és/vagy felülete.. A korong határa minden benne levő bevágást vagy rést tartalmaz.

Egy korong „palá$t~ja kifejezés jelentése tartalmazza egy korong minden külső felületét, beleértve a határát, a csiszolólapját és az ellentétes (pl, nem csiszoló) lapját.

Röviden, amint az ábrák mutatják, a találmány tárgya monolit osíszolőkorong, amelynek szabálytalan (azaz bevágásokat tartalma zó} kerülete van, és/vagy lyuksorozat hatol át rajta, hogy láthassuk a csiszolt munkadarabot a hagyományos felületkezelés, hántoiás és/vagy varratdudorok elsimítása során, amely a síkvagy felületköszörülési eljárások szokásos feladata. Amint megmutattuk, például, az 1-4. ábrán, a csiszolókorongok (110, 310 és 410; mindegyike tartalmaz egy vagy több 112, 312 és 412 bevágást, amely egymástól valamely távolságra helyezkedik el a korong egyénként kör alakú kerületén, özek a korongok tartalmazhatnak, szemlélő-lyukakat is, amilyenek például a 3. ábrán jelzett 323 lyukak. Ugyanakkor a korongok tartalmazhatnak úgy Is lyukakat, hogy a palástjukon nincs bevágás, ilyenre mutat példát a 22-24. ábra. Az 1. ás 22. ábrára hivatkozva, három 112 bevágást vagy 2222 lyukat használhatunk, amelyek azonos távolságra vaunak a középponttól, de sok más kombináció is lehetséges. A bevágások és/vagy lyukak sok különböző alakban fordulhatnak ele, és le lehetnek gömbölyítve a hegyes és keskeny sarkok elkerülése, valamint a repedések terjedésének csökkentése érdekében. A bevágások és/vagy lyukak helyzetét úgy választhatjuk meg, hogy megtartsak a korong egyensúlyát. A korongokat kiegyensúlyozhatjuk dinamikusan. úgy, hogy anyagot távolítunk el a bevágás széleiről.

A bevágások és/vagy lyukak lehetővé teszik, hogy korongok félig átlátszóak legyenek, ha 116, 316 és /16 tengelyeik körül forognak közepes-nagy sebességgel a korábban említett „látvány megmaradása effektus miatt. Tehát ha a hengereket a tengelyeik körül forgatjuk, például a 14 nyíllal jelzett irányban, egy személy vagy gép (vagyis a csiszológépet kezelő személy vagy a gép látórendszere) nyomon tudja követni a munkadarab felületének állapotát a csiszolás közben anélkül, hegy a esiszőlőkorongot el kellene távolítani a felületről. Feltételezzük, hogy a bevágások és/vagy lyukak előnyösen arra is szolgálhatnak, hogy javítsak a légáramlást és csökkentsék az érintkezési súrlódási felületet, amivel lehetővé teszik, hogy a munkadarab felülete jelentősen hidegebb maradjon, mint amikor a technika állása szerinti, kör kerületű csiszoiökorongot alkalmazzák.

Bevágásokat és/vagy .szemlálölyukakat előállítottak már hagyományos osiszoiókorongokon is, vagyis olyanokon, amelyeken általában kör alakú dörzspapír van egy lényegében merev alaplapra erősítve, mint amilyen például a korábban hivatkozott leírásokban szerepei. Nem alkalmaztak azonban ilyeneket monolit kötőanyagos csiszolőkorongokon. Mível a csiszoláskor a korong közepe környékén viszonylag nagy íeszultségkoncentráciö keletkezik, feltételezték, hogy az olyan nyílások, amelyek ezeken a. korongokon áthatolnak, elfogadhatatlan mértékben csökkentik a korong szilárdságát. Felfedeztük azonban, hogy a korong megfelelő tervezésével elhelyezhetünk sz-emléló-nyíl ásókat (vagyis lyukakat) ezen korongok lapos csiszolőzelületéfoe is.

Továbbá, azokat a félelmeket, amelyeket a technika állása szerinti eszközök illusztrálnak - vagyis hogy a kerületi bevágásokba behatolhatnak a munkadarab felszínéből kiálló darabok, vagy olyan feszültség-koncentrációk keletkezhetnek, amelyek végül a korong tönkremeneteléhez vezetnek -, a próbák során alaptalannak találtuk. Amint az alábbiakban részletesen tárgyaljuk a

10. ábra kapcsán, a viszonylag nagy forgása, sebesség azzal, együtt, hogy adott esetben megdöntőjük a bevágásokat és/vagy megemeljük a 112 bevágások 120 hátsó széleit és/vagy a 322, S22 lyukakét, megfelelőnek tűnik annak a megakadályozására, hogy a kiálló részek bejussanak a szokásos forgási sebességgel forgó korongok bevágásaiba.

A jelen találmány alkalmazása és fejlesztése során tett megfigyelések azt jelzik, hogy a csiszolás során növelhetjük a hatékonyságot és a teljesítőképességet részben azáltal, hogy leveΐ η

Λ. ό go-turbulenciát hozunk létre a forgó csiszolótélűiét és a munkadarab vagy csiszolandó anyag között, a hűtés érdekében. A szakaszos vágásnak is lehet előnye, amikor kis időt hagyunk a vágási intervallumok között. Egyik javított csiszoló-korongunk mindén forgása alatt többször van „pihenő idő. Megáilapítottak, hogy a legjobb eredményeket ügy érjük ei, ha a bevágásokat egyenlő távolságokra helyezzük el a korong határa mentén, hogy a korong névlegesen ki legyen egyensúlyozva.

Az ábrákra hivatkozva, a jelen találmány szerinti csiszolókorongokat az alábbiakban részletesen ismertetjük, A bevágások és lyukak kivételével a korongokat a szokásos ipari szerves és szervetlen kötésű csiszolőkorongokként állíthatjuk elő a korábban említett 1,, 2., 5., 7., 10-13., 20-26., 27., 27A, 28. és 29, típusban.. A korongokat előállíthatjuk a 27. és 28. típus hibridjeiként is, mint amilyeneket a 15-19. ábrára hivatkozva írunk le (a továbbiakban ezeket „hibrid 27/28. típusú korongnak nevezzük). Ezeket a korongokat előállíthatjuk hagyományos szálas vagy alátétlapos erősítéssel vagy anélkül, hagyományos átmérővel. Szerves kötőanyag például a gyanta, a gumi, a sellak vagy más hasonló kötőanyag. Szervetlen kötőanyag például az agyag, az üveg, frítt, porcelán, nátrium-sziIlkát, magnézium-oxikioríd vagy fém. Hagyományos esiszöló-kotong-előállítási eljárásokat alkalmazhatunk,. ilyen például az öntés. A hagyományos csiszolóké— rong-eiöáiiításí eljárások jelen találmány szerint módosított speciális példáit az alábbiakban részletesen tárgyaljuk.

A jelen találmány szerinti korong tipikus konfigurációját mutatja az 1. és 2. ábra. Az 1. ábra alulnézet, vagyis a korong

II lapos csiszolőfelülefcé.nek nézete, Amint látható, a llö koronában három 112 bevágás és egy hagyományos, középső felfogó 11.1 lyuk.

van A bevágások mérete és alakja tetszőleges, száma bármely észszerű szám ehet. Például különböző hárembevágásós korongokat mutat az 1-5., a 8, és 9. ábra. hegybevágásos megvalósítást mutat a 6. és ábra, ötfcevágásos változat látható a 8c ábrán, Egybevágásos változat is alkalmazható (a szélről egy egyensúlyozó szegmens eltávolításával) (nem látható).

A 3, ábrára áttérve, a 312 bevágások lehetnek aszimmetrikusak, hogy a 310 korong kerülete lépcsős vagy „csipkézett legyen. Amint látható, a 312 bevágások tartalmaznak agy 318 felfutó szélt, amely sugárirányban húzódik befelé a korong legkülső r_reaz sugarától viszonylag meredek a szögben (vagyis lényegében merőlegesen) a 319 érintőhöz képest r_maK~náI, A 318 felfutó szói áramvonalasán a 32ö hátsó szélbe simul, amely az r^ kezdeti sugárnál van, amely fokozatosan megy át áramvonalasán (vagyis viszonylag kicsi, csökkenő β érintöszögbeo) a legkülső r_max sugárba. A 320 hátsó szélnek ez a fokozatos sugara előnyösen hajlamos arra, hogy csökkentse annak a. valószínűségét, hogy a korong beakadjon egy munkadarab éles széleibe stb. Ezt a fokozatos sugarat együtt lehet alkalmazni a hátsó szélnek a csiszolőfeluiet síkjából való kiemelésével, amint a 10. ábrára hivatkozva a későbbiekben tárgyaljuk.

A 4. ábrán aszimmetrikus bevágások variációi láthatok. Ebben a megvalósításban a ilö korongon olyan 412 bevágások vannak, amelyek fűrészfogszerűvé teszik a kerületet. A 310 korongéhoz hasonló módon a 410 korong 420 hátsó szél® előnyösen β' szögben áll, amely kisebb, mint 90 fok,

Az 5. ábra a szimmetrikus 512^f és 512 bevágás két további változatát matatja (5a és 5b ábra), és egy másik megvalósításban aszimmetrikus 512' bevágások (5c ábra} láthatók,

A 6-9, ábra a korongok további meg való-sí tásait mutatja (610, 710, 810, 810, 810 és 910;, amelyeken a bevágások (612, 712, 812, 812*, 812, illetve 912} úgy definiálhatók, mint a korong hiányzó vagy eltávolított szegmensei, őzek a szegmensek lehetnek egyenesek (612 és 812},, görbültek (812*1 vagy forészfogszerűek (812 és 812}. Számuk egytől növekedhet; három-négy előnyös, és öt (iásd 810) vagy több megvalósítható.

Ezen kivel a bevágás hátsó széle mentén a csiszolótelület széleinek lehetnek tompított részei (a leírásban ezeket „szárnyvégek~n.ek is nevezzük), mint például a 626-nál, 726-nál, Sávnál és 926-nál, Ezek a szárnyvégek növelhetik a légáramot a korong és a csiszolt anyag között, és csökkenthetik a karimaérintkezés hatását a 10. ábrán látható kiemelkedő hátsó szélekhez hasonlóan. A szárnyvégek tartalmazhatnak továbbá szándékosan kiképzett lapátokat a korong szélén, amelyek arra szolgálhatnak, hogy a polírozó korong kerülete mentén irányítsák a levegőt. Ezeket együtt alkalmazhatjuk egy levegőt tartalmazó „szoknyával a kézi sarokcsiszolőgépek védőburkolata körül, hogy a por egy irányban távozzon, ne minden irányban. Egy por- vagy fémreszelékgynjtő eszközt szerelhetünk fel úgy, hogy a por vagy a fémreszelék jelentős részét visszatartsuk.

SZSMIiÉXiáS

Amint az előzőkben. tárgyaltuk, a korongban levő bevágások vagy rések (112, 312, 412, előnyösen elősegítik, hogy a felhasználó láthassa a csiszolandó munkadarabot a forgó korongon át, csiszolás közben, A csiszolást igen hasznos szemlélni és követni a művelet folyamán., Amint tárgyaljuk, a csiszoló-korongok rendszerint nem teszik lehetővé a szemlélést csiszolás közben. A hagyományos sík- vagy sarokköszörülő gép felépítése általában nem teszi lehetővé a szemlélést a forgó korong külső részén át. A jelen találmány szerinti korongokat ennek a hátránynak a kiküszöbölésére terveztük. Ha a csiszolást hagyományos, átlátszatlan koronggal végezzük, á felhasználónak egy sör tesztcsiszolást kell végeznie, és minden alkalommal el· keli mozdítania a szerszámot az eredmény megtekintése érdekében, és ahogy a munka a befejezéséhez közeledik, ezt az ellenőrzési szünetet egyre gyakrabban kell beiktatni. A munka befejezése egyfajta fokozatos közelítés, és előfordulhat, hogy a csiszolást a kelleténél tovább végzik. A jelen találmány alkalmazásával a felhasználó úgy végezheti a csiszolást, hogy egyszer helyezi rá a szerszámot a munkadarabra, és kicsi annak a kockázata, hogy a csiszolást a kelleténél tovább végzi.

Meglepő lehet, hogy ezeknek a bevágásoknak és/vagy lyukaknak a jelenléte a korongban (az esetleges várakozással ellentétben) nem engedi meg, hogy kiálló tárgyak akadjanak a bevágásokba, és katasztrofálisan megszakítsák a csiszolási eljárást.

A jelen találmány szerinti korongok előnyösen feketére vannak festve, hogy a csiszolőkorongon át néző személy számára no2; *·$ véljék a kontrasztot, és a látvány megmaradjon a csíszolókorong mögötti munkadarab szemlélésekor. Ez a szín kevésbé tolakodó, mint a fehér. Esetleg a munkadarab szürkének látszik, na fehér vagy más világos korongon át nézzük. A fekete festés eredményeként a korong alatti munkadarabot a korong széléig láthatjuk, ha az egyik helyen eltávolított szegmens átlapol a korong egy más részén levő bevágással, ágy a korong teljes működő része „kiszürkül az alkalmazás közben.

LÉGHÜTÉS

Várható, hogy légáram észlelhető fél-tangenciálisan egy találmány szerinti, forgó korong körül, amely jellemzően 8Ö0Ü11000 fordulatot fesz meg percenként, ami egy 115 mm-es sarokcsiszolégépre jellemző, ügy tűnik, hogy a ferde bevágások jelentős levegő-turbulenciát idéznek elő a csiszolőfelületen, és a fémrészetek radiálisán kifelé löködik.

A IQ. ábrára áttérve, a 112 bevágás >és/vagy az alábbiakban tárgyalt szemléiőiynkak) ferdék is lehetnek, amint látható. Az egyszerűség miatt a következő tárgyalás kifejezetten a bevágásokra vonatkozik, bár nyilvánvaló, hogy a tárgyalás az itt leírt szemlélölyukakra bármelyikére egyaránt vonatkozik. A 110 korong előnyös forgási frányát a 114 nyíl jelzi, és a csiszolóiélűiét lefelé néz, amint az ábra mutatja. A 112 bevágás 118 felfutó széle meg van döntve (a tengelyirányhoz képest), hogy hegyesszöget képezzen a csiszolófelület legközelebbi (vagyis szomszédos) részével, miközben a 120 hátsó szél úgy van megdöntve, hogy tompaszöget képezzen a csiszolőfeiület szomszédos részével. (A 10b ábrán a 120' hátsó felület további ferde formát mutat, amelyet arra használhatunk, hogy tovább csökkentsük annak a kockázatát, hogy a korong elkap egy kiálló részt,;

Még anélkül ís, hogy a bevágások ínaguk ferdék lennének, általában jelentős és hasznos levegő-turbulenciát kelt. az alátétlap nyílásainak mozgása, ha a korong nagy sebességgel forog, ami előnyösen hüti a munkadarabot.

Ezt a hatást növelhetjük, .ha a 112 bevágás a bemutatott, módon ferde, mivel a levegő úgy juthat a munkadarab felületéhez, ahogy a 1030 nyíl mutatja (10a ábra):. Sz a légáram segíthet a munkadarab hűtésében, a por/fénreszelék elfűjásában a csiszolás helyéről, és a letörött esiszolőrészecskék eltávolításában a munkaterületről. Ezt a hatást tovább fokozhatjuk, ha a 120' hátsó szélt megemeljük, hogy szívószálat képezzünk,· amint a löb ábra mutatja. Ahogy a levegő eléri a csiszolandó felületet, jelentős levegő-kompresszió léphet fel. A levegő egyfajta csapágyként viselkedhet, amely átkényszerití magát a forgó korong és az álló munkadarab között a lég-csapágyhoz hasonló módon, Ebben az esetben turbulencia keletkezhet a munkadarab felületén, amely elősegíti a fém-reszelék eltávolítását Bár megfigyeltük, hogy kicsi a valószínűsége, hogy egy kiálló tárgy a bevágás hátsó szélénél beakadjon, vagy hasonló történjen [részben azért, mart körülbelül minden 2 ms-ben új bevágás jelenik meg az alkalmazás során (10 000 fordnlat/perc mellett}], a 10, ábrán bemutatott konfiguráció elősegíti, hogy csökkenjen a kockázat (például amikor a szerszám lelassul), mert .·. ο enyhe lejtőt mutat a tárgy felé., ahonnan az lepattanhat, a hirtelen jelentkező sarok helyett.

A fentiekben tárgyaltakon kívül, a jelen találmány szerinti esiszolőkorongokat különböző alternatív megvalósításokban alkalmazhatjuk. Például, amint a fentiekben röviden említettük., bármely fenti korongnak lehet egy vagy több szemlélő- 322, 622, 722 stb. lyuka, amint a 3., €,, 7. stb. ábrákon bejelölt lyukak jelzik. a bevágásokon vagy réseken (112, 31.2, 412, . ..) kívül vagy azokkal együtt. Ezen kívül, a jelen találmány tartalmazhat szemielőlyukakat a paláston levő bevágások alkalmazása nélkül is, mint például a 22-24. ábrákon mutatott 2210, 2310 és 2110 korongok esetében, amint a 60/254,478 számú ideiglenes szabadalmi bejelentés leírása és a 11-159371 számú japán szabadalmi leírás tárgyalja. Ezeknek a szemlélőlyukaknak a konfigurációja lényegében tetszőleges lehet, például kor alakú (amilyet a 3-., 9. és

22. ábra mutatí vagy nem kör alakú (amilyen a 2322 és 2422 ovális lyuk a 23. -és- 24. ábrán). Részletesebben, tárgyalva- a 23. és 24. ábrát, az ovális vagy nyújtott lyukak esetén a lyukak bármely irányban állhatnak. Például, amint a 23. ábra mutatja, a 2322 lyukak, hossztengelye (a merőleges sikba.nl lehet sugárirányú. Máskor, amint a 24. ábra mutatja, a hossztengelyek γ szöget zárhatnak be a sugáriránnyal. A bemutatott példán γ közelítőleg 45 fok, A kísérletek azt mutatják, hogy a nyújtott lyukakkal előállított korongok lényegesen szilárdabbak azokhoz a hasonló korongokhoz képest, amelyeken olyan kör alakú lyukak vannak, melyek átmérője egyenlő a rés alakú lyukak hosszméretével. Továbg '“ί bá, a rés alakú lyukak y~45 fokos állása tovább növelte a korong szilárdságát, amint az alábbi példákban részletesen tárgyaljuk,

Ezenkívül bármely előbb említett szemlélő 322, 622 stb. lyuk lehet ferde, amint 2. és 10. ábrára hivatkozva említettük, és a mint a 6., 7. és 8a. ábrán bejelölt lyukak mutatják. Amint szintén említettük, a szemlélőlyukak lényegében hasonlóan működnek a korábban említett bevágásokhoz, amelyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó a munkadarabot lássa rajtuk keresztül a csiszolás során.

A 322, 622 stb. lyukak száma és helye előnyösen úgy van kiválasztva, hogy megtartsa a korong egyensúlyát. Bár lehet egyetlen szemlélő-lyukat is alkalmazni, és a korongot úgy megformálni, hogy a forgási egyensúly megmaradjon, általában előnyös, ha több szemlélőlyuk van egymástól bizonyos távolságra a korongok forgástengelye körül, hogy a korong felvegye a kívánt egyensúlyt. Bármilyen számú lyukat alkalmazhatunk a korong átmérőjétől és a lyukak méretétől függően. Például az olyan korongokon, amelyek legkülső átmérője 15 cm, három-hat lyuk lehet, míg a nagyobb átmérőjű korongokon (vagyis a 23-50 cm-es korongokon} 10-20 vagy több lyuk lehet, A korongokat dinamikusan kiegyensúlyozhatjuk, ha anyagot távolítunk el a. korong határáról. Egyes példaként említett alkalmazásokban a szemiéiőlyukak a korong forgásával definiált képzeletbeli henger sugarának legalább 60%-a és a korong határától számított legalább kb. 2 mm közötti területen lehetnek.

Bár a jelen találmányt lényegében minden esíszolökorong típusban vagy konfigurációban megvalósíthatjuk, kívánatosán a „vé18 kény korongok néven ismerteket valósítjuk meg, amelyek kötőanyag mátrixban, jellemzően szerves .gyantamátrixban tartalmaznak csiszolőszemosékef. A jelen leírásban a „vékony korong(ok) jelentése olyan korongok, amelyek t vastagsága (a tengeiyirányban) kisebb vagy egyenlő, mint a képzeletbeli henger r sugarának kb.

18%-a (vagyis t < vagy - 18%r), A vékony korongok közé tartoznak például azok a korongok, amelyek t vastagsága kb. 0,3 cm-tői

1,25-2,5 em-íg terjed a (legkülső) korongátmérötői függően. Ilyen vékony korong például a korábbi 27,, 27A, 28., 29. és hibrid 27/28. típusú korong. A 27., 27A, 28. és 29. típusú korongot például az ANSI Séd. B7.1-2000 definiálja. Amint a fentiekben említettük, a hibrid 27/28. típusú korongok hasonlítanak a 27. és 28. típushoz, kissé görbült tengelyirányú keresztmetszetük van, mint amilyen a 16, , 18. és 19. ábrán látható·. Az alábbiakban ezeket részletesen ismertetjük.

Amint a fentiekben említettük, a csiszolőkorongok gyártásában jártas szakemberek számára ismert különböző gyártási eljárásokat alkalmazhatjuk és/vagy módosíthatjuk a jelen találmány megvalósításainak előállításához. Ilyen eljárást ismertet például az 5,8:95,317 és az 5,876,4 70 számú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, amelyekre teljes egészében referenciaként hivatkozunk. Néhány példaként alkalmazható előállítási eljárást a 15-21. ábrára hivatkozva ismertetünk. A rövidség kedvéért ezeknek az eljárásoknak a többségét a három szemiélölyukat tartalmazó, hibrid 27/28. típusú korongok előállításán mutatjuk be, A szakember számára azonban, nyilvánvaló, hogy ezek az eljárások módosíthatók, beleértve az Öntőforma alakját és méretét, és/vagy $2 öntokeverék összetételét, hogy a fent leírt borongtapusok bármelyikét előállítsuk, amely korongok a leírás értelmében tetszőleges számú bevágást és/vagy lyukat tartalmazhatnak.

A 15. és 15. ábrára áttérve, a hibrid 27/28. típusú 1510 korongot előállíthatjuk úgy, hogy a 28 alátétlapot egy megtelelő méretű és alakú öntőformába tesszük, hogy előállítsuk a kívánt 1522 lyukakat (15. ábra? és/vagv 1512 bevágásokat (amit a 15, ábrán bejelöltünk). A 28 alátétlap tartalmazhat egy középső 30 átvezetést, amely a lep integráns része, vagy lehet különálló rész is, amely a laphoz van erősítve. (Amit látható, a 28 alátétlap és a 36 erősítőréteg (16, ábra? ismert módon kissé meg van hajlítva. Máskor ezek a komponensek lehetnek lényegében plenárisak, például a 2’?., 27A és/vagy 28. típusú korongok gyártásakor.) A 28 alátétlap lyukaiba csapok illeszkednek ínéit láthatók) , amelyek az öntőformába vannak helyezve. A csapok mérete és alakja olyan, hogy kialakítsák a kívánatos lyukakat. Az öntőformát ezután megtöltjük a kívánt, esi szóróanyag és a kötőanyag keverékével, hogy előállítsuk a 29 csiszolóréteget, Ezt az öntőforma-töltést végezhetjük gravitációs betáplálással, vagy más eljárást, például fröccsöntést lehet alkalmazni. Ezután hőt és/vagy nyomást alkalmazhatunk. A korongot eltávolítjuk az öntőformából, leválasztjuk a csapokról, hogy megjelenjen a kívánt 1522 lyukakat és/vagy 1512 bevágásokat tartalmazó korong. Ezután további lépéseket hajthatunk végre, például dinamikusan kiegyensúlyozhatjuk a korongot.

Áttérve a 17, és 18. ábrára, hasonló eljárást alkalmazunk az üvegerösitésü korong előállítására. Amint látható, üvegtextília erősítőréteget. teszünk a helyére az öntőformába. A textília kerülete és alakja előnyösen az öntőformáéhoz illeszkedik [beleértve bármely 1712 bevágást (17. ábra).). A kívánt 1722 lyukak {17. ábra) helyére csapokat helyezünk az Öntőformába. A további lépéseket a 15, és 16, ábránál ismertetett módon hajtjuk végre. A textilréteget átvághatjuk egy vagy több folytonossági hiánynál, hogy megkönnyítsük az akadálytalan, szemlélést az anyagot át. Adott esetben a textilréteget {az üvegréteget vagy hasonló textilerősítést) folyamatosan kiterjeszthetjük egy vagy több folytonossági hiányon át (például a 1722 lyukakon át, amint bemutatjuk) , hogy szerkezeti erősítést biztosítsunk, miközben lehetővé tesszük, hogy a felhasználó átlásson a rétegen a viszonylag nyitott kötés miatt, .A IS, ábrára áttérve, akár a fent említett előállítási eljárásokat módosíthatjuk úgy, hogy hagyományos, 32 speed look szerkezetes támasztóelemet alkalmazunk az alátétlapra vagy az erősítőrétegre a korong hőkezelése előtt vagy után.

Egy további lehetőségként öntött befogőcsúcsot vagy 34 agyat formázhatunk elére beágyazott üvegtextillával vagy hasonló 36' erősítőréteggel, amint a 20, és 21. ábra mutatja. Ezt az együttest bármely ismert módon előállíthatjuk, beleértve az öntést és/vagy a mechanikai összeállítási műveleteket. Az agy/üveg együttest ezután helyére önthetjük, ha az öntőformába helyezzük, majd behelyezzük a csiszolósnyag/kötöanyag keveréket, valamint hőt és nyomást stb. alkalmazunk a fent leírt módon, hogy előállítsuk a 2110 korongot, amelynek integráns része a 34 agy és az erősített 2Í’’ csiszolöréteg. Bár a 2110 korongot hagyományos egyenes korongként mutatja az ábra, előállíthatjuk hibrid 27/28. típusú korongként is, amelynek egy kissé görbült a merőleges keresztmetszete, amint a 16., 18. és 19. ábra mutatja.

Bár a jelen találmány megvalósításait úgy mutatjuk be, hogy egyetlen 36, 36^? erősítőréteget tartalmaznak, további 36, 36¹erősítőrétegeket is alkalmazhatunk. Például egy 36, 36' erősítőréteget alkalmazhatunk beiül, míg egy másik réteget alkalmazhatunk a korong külső felületén. Ha üvegszálas textíliából állítjuk elő a 36, 36' erősítőréteget, a (nem bevonatos) textília tömege (amit hagyományosan gríege tömegnek neveznek), kb. 160-320 gramm/négyzetméter. Például ha egy réteg textíliát használunk, a kb, 2-6 mm vastag korongok esetén a közepestől (230-250 g/m²) a nehézig (320-500 g/mp terjedő tömegű textíliát használhatunk. Ha két vagy több 36, 36' erősítőréteget alkalmazunk, egyik vagy mindkettő lehet könnyű (kb. 160 g/ub) .

A következő illusztratív példák a jelen találmány bizonyos megvalósításait mutatják be anélkül, hogy a találmány tárgykörét korlátoznák.

2. példa

Ebben a példában két korongot hasonlítunk össze a csiszolás szempontjából, Az első korong (3) a technika állása szerinti korong, átmérője 11,4 cm, és középső, felfogó nyilasát a. technika állására jellemző módon használjuk. A második korong (A) azonos a (Bi koronggal, de a találmány szerint van módosítva úgy, hogy egyenes szegmensek vannak eítávoíitva a kerületről, hogy a 8a ábra szerinti korongot kapjuk. A korongot 50 gr.it szemcseméretö ömlesztett sluminlum-oxid csiszoló-szemcséből állítjuk elő fen-oloa -gyantával és a korong integráns részét képező üvegszálas textília e.r ősi .tőré t egével.

A 'korongokat Okuma ID-/OD esi szol égéppel értékeltük tengelyirányú előtolással, úgy, hogy a munkadarabot a korong lapjával, ás nem a -szélével munkáltuk meg.

Az alkalmazott -munkadarab 1011 lágyacél olyan henger formájában, amelynek külső átmérője 12,7 cm, belső átmérője 11,4 cm. A cslszolókorong a lezáró felületre hatott. A csiszolókorongokat 10 000 £ordulat/perc sebességgel és 0,5 mm/perc előtolási sebességgel használtak. A munkadarab 12 fordaiat/perc sebességgel forgott. Nem használtunk hűtőanyagot, és a munkadarabot, a csiszoló-korongnak elsősorban ahhoz a részéhez helyeztük, ahol a szemlélést elősegítő^ bevágások voltak a találmány szerinti megvalósításban. A korongokat a tesztelés előtt és után lemértük.

A referenciapont meghatározása érdekében a munkadarabot addig hoztuk érintkezésbe a koronggal, amíg a tengelyirányú erő el nem érte a 4,45 N~t. A csiszolást ezután ettől a referenciaponttól folytattuk, amíg a tengelyirányú, erő el nem érte a 40,1 N-t, amit a korong hasznos élettartama végének tekintettünk. A referenciapont és a végpont között eltelt időt a korong hasznos élettartamának tekintettük.

Az eredményeket a 11-14» ábra. mutatja be grafikusan. A 11, ábrából látható, hogy a normális irányú 40,1 N erőre való gyors növekedés - amely erőt végpontnak tekintettünk, mert ennél a pontnál alig történik fémeltávolitás, mivel a csiszolószemcsék nagy része már eltávozott vagy elkopott ~ lényegesen később következik be az A korong esetében, amelynek módosított háromszög alakja van. Ez a korong legalább kétszer annyi Ideig tart, mint a másik korong. Ez a várakozással ellentétes, hiszen a csiszolófelületből egy nagyobb részt eltávolítottunk.

A 12. ábrán az egyes korongok teljesítményfelvételét tantettük fel az idő függvényében. Ez ugyanolyan lefutást mutat, mint a

11. ábra, mert az A korong jelentősen kevesebb teljesítményt vesz fel, amíg a korongok a csiszolást végzik. Mivel az A korong működtetéséhez kisebb erő kell, kisebb teljesítményt is vesz

A 13. ábra a súrlódási együttható változását mutatja az idő függvényében a korongok esetén. A kisebb együttható az A korong esetén jelentkezik,

A 14. ábra adott idő alatt eltávolított fém mennyiségét mutatja. Az A korong körülbelül kétszer annyi anyagot távolít el, mint a B.

Tehát a találmány szerinti, példaként bemutatott korongok várhatóan legalább olyan jól vágnak, mint a technika állása szerintiek, miközben előnyösen lehetővé teszik, hogy a csiszolt felületet & csiszolás folyamán, nem pedig az egyes csiszolás! szakaszok között lássuk. Ezt annak ellenére valósítjuk meg, hogy a csiszoiöfélűiét a szemlélő bevágások miatt kisebb. Továbbá, ez az előny javítja a munkadarab felületének szemlélését a csiszolókorong széléig, miközben több fémet távolítunk el, kisebb a teljesítményfelvétel, és a korong tovább használható. Ez meglepő és nagyon hasznos.

példa

27. típusú korongok példáit, állítottuk elő lényegében a 22.,

23. és 24. példa szerint, kör alakú, sugárirányban nyújtott, illetve ferdén nyújtott lyukakkal. A nyújtott lyukak méretaránya (hosszűság/széiesség aranya; kb. 2:1 a merőleges síkban, vagyis a nyújtott lyukak hosszmérste kb. kétszer akkora volt, mint a derékszögben felvett méret, a merőleges síkban. A. 22. ábra szerinti korongok a hagyományos, lyukak nélküli összehasonlító korong push-ouf szilárdságának kb. 80%-át, míg a 23. ábra szerinti korong az összehasonlító korong push-out .szilárdságának 87%-át mutatta. A 24. ábra szerinti, ferde lyukakkal ellátott korong még nagyobb push-out szilárdságot mutatott, az összehasonlító korong push-out szilárdságának 95%-át.

A push-out szilárdságot szokásos ANSI teszt-előírások alapján mértük, az oldalirányú igénybevételből származó maximális középső terhelésre, ahogyan például az 5,:913,994 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti, amelynek teljes egészére referenciaként hivatkozunk. Röviden, a push-out szilárdsági teszt hagyományos „ring-on-ring szilárdsági tesztet foglalt magában, amelyben a korongot szokásos középső karimára szereltük, és a korong határát gyűrű támasztotta alá. Tengelyirányú terhelést alkalmaztunk, a karimára 1,27 mm/perc terhelési sebességgel, hagyományos tesztberendezésben. A terhelést a nulla terheléstől addig alkalmaztuk a korong-karimára, amíg a korong tönkre nem ment. (pl. el nem tört) .

3. pé.2 da

További korongmi.ntákat állítottunk elő hibrid 27/28. típusú korongokként, lényegében sz 1., 3., 22. és 25. ábra szerint,· amelyek 12,7 cm átmérőjű képzeletbeli hengerek képeztek. Mindegyik korong tartalmazott egy üvegszálas textíliából készült 36 erősítőréteget, amilyet a 18. ábra mutat, és bevonat nélküli greige tömege kb. 230-250 g/ m². Kilenc korongváltozatot (1-9 változat) állítottunk elő 3 m vastagságban, 2,2 cm-es középső lyukkal. Ezeket a korongváltozatokat hajlékonyságra és .repedés! szilárdságra teszteltük. A tesztek eredményét a 26. ábra és az

I. táblázat matatja be.

Ezekben a példákban az 1. korongváltozatot lényegében a 22. ábra szerint állítottuk elő, ahol. három, egymástői azonos távolságra levő, 1,8 cm átmérőjű 2222 lyuk volt, a korong határához 0,9 cm-nél nem közelebb. A 2. korongváltozat lényegében hasonlított az 1. változathoz, a lyukak kb, 0,9 cm-esek voltak. A 3. korongválfcozat lényegében hasonlított az 1. változathoz, miközben hat, egymástól azonos távolságra levő 2222 lyukat tartalmazott. A 4. korongváltozat lényegében hasonlított az 1. korongváltozathoz, míg a lyukak helyett 112 bevágásokat tartalmazott, amilyeneket az 1. ábra mutat. Ezek a 112 bevágások kb. 2,2 απ-re nyúltak be sugárirányban a határtól, szélességük kb. 0,95 cm volt. Az 5. korongváltozat lényegében hasonlított a 4. korongváltozathoz, míg a 112 bevágások kb. 1,9 cm szélesek voltak, A

6. korongváltozat lényegében hasonlított az 5. korongváltozathoz, míg hat, egymástól azonos távolságra levő 112 bevágást tartalmazott. A 7. korongváltozat lényegében hasonlított az 1. korongváltozathoz (három lyukkal), míg ,,csipkés határa volt, a 3.

ábra szerinti 312 bevágások mintájára. A 8. korongváltozat hagyományos, technika állása szerinti korong volt, lényegében hasonlított az I. korongváltozathoz, a 2222 lyukak nélkül. A 9. korongváltozat lényegében hasonlított a 2. korongváltozathoz, míg 8 lyukat tartalmazott, különálló, koncentrikus gyűrűk mentén elrendezve, amint a 25. ábra mutatja, és a fent hivatkozott

60/254,478· számú ideiglenes szabadalmi bejelentés ismerteti. Mindegyik .1-9.. változatból három korongot állítottunk elő és vizsgáltunk.

Az egyes korongok hajlékonyságát a fent hivatkozott 60/254,478 számú ideiglenes szabadalmi bejelentés szerint mértük. A esiszelőkorongot egy 15 mm sugarú karimára szereltük, és a hajlékonyságát úgy határoztuk meg, mint a tengelyirányban mutatott rugalmas deformációt (milliméterben), 20 N tengelyirányú terhelés esetén, amelyet (5 m sugarú érintkező heggyel rendelkező). próbával alkalmaztunk a esiszolókorong közepétől 47 mm-re, miközben a korong állt. (A deformációt hasonlóan mértük sugárirányban, 47 mm-re a korong középpontjától.) Minden korong térfogatát úgy kaptuk meg, hogy elosztottuk a korong tömegét a korong sűrűségével (2,54 g/ező) , Az 1-9. korongváltozatok hajlékonyságát és térfogatát az I. táblázat mutatja be.

1. táblázat, rihagiás

Tömeg Átl. St. Korong- St. Slh&j- St.

(g) tömeg dev, térfo- dev. lés dev.

get (mért)

36 83,9 2,6 35,0 1, 0 2,67 0,4 by, /

91,1

88, 9

83, 3

9, β

79,8

91, 1

Λ ·· ί

0, ο,

Γ, te

84,8

81, « ο,

1, m ;$ 7 Ζ\ '“t te δέ f J. V í · r\

87, ο®

9, 7

1,2 'V /

£, f

> f.7

V _r te

4,11

0,2

Ί $

Ezek a teszt-eredmények azt jelzik, hogy a jelen találmány megvalósításai előnyösen raéretezhető-k és forrná zhat ók úgy., hogy a lyukak és/vagy bevágások (vagyis folytonossági hiányok) együttes térfogata a korong ö-ssztérfogatának százalékában kb. 25% alatt maradjon, előnyösebben kb. a 3-20% tartományba essen. (Ett a térfogatot vagy a térfogat, százalékát a jelen leírásban folytonossági hiány térfogatnak vagy folytonossági hiány térfogati százaléknak nevezhetjük,}

Mindegyik tesztelt korongváltozat esetén, a 6. változat kivételével, a folytonossági hiány térfogati százaléka kb. 25% alatt volt, Ά 6, korongváltozat folytonossági hiány térfogati százaléka kb, 25-34% volt. A folytonossági hiány térfogati százalékát ügy kaptuk meg, hogy az 1-7. és a 9. korongváltozat mindegyikének, térfogatát kivontuk minden korong teljes térfogatából, és as eredményt elosztottuk minden korong teljes térfogatával, majd az eredményt IQQ-zal megszoroztuk. Az egyes koronook teljes térfogata a korong térfogata a folytonossági hiányok nélkül, vagyis annak a. képzeletbeli hengernek a térfogata, amelyet az egyes korongok a forgáskor definiálnak. Az egyszerűség kedvéért a 8. korongváltozatot (folytonossági hiányok nélküli változatot) használtuk teljes térfogatként a folytonossági hiány térfogat kiszámításához.

Ha a folytonossági hiány térfogatot kb, 25 százalék alatt tartjuk, a korong hajlékonyságát előnyösen kb, 5 m-en vagy ennél kisebb értéken tarthatjuk, ami kedvez a sikosiszoiási eljárásnak. A jelen taláimány egyes megvalósításai kb. 1-5 mm tartományba eső hajvékonyságokat mutatnak, más megvalósítások kb, 2-5 amint a fenti mm tartományba eső hajlékonyságokat mutatnak,· teszt-eredmények érzékeltetik,

Mindegyik korongváltozatból két korongot repedési. szilárdságra ís teszteltünk úgy, hogy egyre nagyobb forgási sebességgel forgattuk, amíg á korong tönkre nem ment. Ennek a tesztnek sz eredményeit a .2-6, ábra mutatja.

Előnyösen, ez a teszt azt mutatja, hogy mindegyik korongváltozat repedés! sebessége legalább 21 000 fordulat/perc, vagy körülbelül 140 felületi méter/másodperc ÍSMPS). [A 21 000 fordulat /perc 27 5G0 felületi láb/percnek (SFPM) felel meg. Az SKPS és SFPM közötti kapcsolatot az fi) és (2) egyenlet adja meg:

(1) SFPih~ü,262 x korongátmérő' hüvelykben x fordulat/perc (2) SMPS-SFPh/196,S5}

Ennek fényében a találmány azon megválts Írásait, amelyek 12,5 cm átmérőjű, hibrid 27/28. típusú korongok, előnyösen alkalmazhatjuk azokban a kézi csiszológépekben, amelyek jellemzően 16 000 fordulat/perc maximális sebességgel működnek.

Ezek a teszt-eredmények azt is jelzik (pl. a 3. változatot összehasonlítva a 4. és 7. változattal), hogy előnyös lehet, ha legalább néhány folytonossági hiány viszonylag közei van a korongok kerületéhez, amit legalább néhány bevágás vagy rés alkalmazásával elérhetünk. Ezt úgy ís megvalósíthatjuk, hogy a fent említett sugárirányú tartományban helyezünk el lyukakat (vagyis a képzeletbeli henger sugarának legalább 60%-a ás a korong határától számított legalább kb, 2 mm közötti területen).

A fenti leírás elsősorban illusztrációként szolgái. Bár a találmányt előnyön megvalósításainak példáin mutattuk be és írO^:J tűk le, a szakemberek tudják, hogy különböző váltó lehetségesek anélkül, hogy a találmánynak az igénypor határozott szellemétől és tárgykörétől eltérnénk.

atások is jkba.n meg-

Claims

1. Csiszoló-korong (110,310,410, stb.}, amely működés közben a tengelye (116,316,416, stb.)körül forog, hogy anyagot távolitsón. el egy munkadarabról, amely csíszolókorong tartalmaz egy felfogó nyílást (111);

egy csiszolószemcse-tartalmű mátrixot;

egy palástot, amely a működés közbeni forgás során képzeletbeli hengert definiál;

legalább egy folytonossági hiányt (112,312,412, stb,,322,622,722,stb.}, amely tengelyirányban vonul végig a mátrixon úgy, hogy a működés közbeni forgás során a folytonossági hiány képzeletbeli ablakot definiál, amelyen át a munkadarabot szemlélni lehet;

a korong lényegében monolit; és azzal jellemezve, hogy a korong hajlékonysága a kb. 1-5 m tartományba esik a 'tengelyirányban 2Ό N tengelyirányú terhelés esetén.

2:5. A 24. igénypont szerinti csiszoló-korong, azzal jellemezve, hogy a folytonossági hiány felfutó széle (118,318,418) he3 ♦ Φ «» **x gyes szöget zár he a esi szolószemcse-tartalmá mátrix munka felületének szomszédos részével,

26, A 24. igénypont szerinti csistöiékorong, ezzel jellemezve, hogy a bevágás hátsó széle (120-,320,420} tompaszöget zár be a munkafelület szomszédos részével.

27» Az 5. igénypont szerinti csiszoiókorong, azzal jellemezve, hogy a bevágás a képzeletbeli kor egy szegmensét tartalmaz2 a.

28. A 21. igénypont szerinti csiszoiékorong, aszal jellemezve, hogy a szegmens lényegében görbült- egy széle mentén, amely a képzeletbeli henger szélétől különbözik.

2S. A 27. igénypont szerinti esiszólókorong, azzal jellemezve, hogy a. szegmens lényegében egyenes egy széle mentén.

30. A 23. igénypont szerinti csiszoiékorong, azzal jellemezve, hogy a szegmens egy szélét a képzeletbeli kör egy húrja det m.i a 1') a.

31. Az 5. igénypont szerinti csiszoiékorong, amely továbbá több bevágást tartalmaz egymástól elválasztva a képzeletbeli henger határa mentén.

32. Az 1. igénypont szerinti csiszoiékorong, azzal jellemezve, hogy a esiszoiószemcse-tartalmú mátrix lapos csiszolófelületet tartalmaz.

33. Az 1. igénypont szerinti osiszolokorong, azzal jellemezve, hogy a folytonossági hiány legalább egy szemlélölyukat (322,622,722, stb.) tartalmaz, amely átnyúlik rajta.

*'*·*«.

34. A 33. igénypont szerinti csiszolókorong, azzal jellemezve, hogy a lyuk kör alakú a merőleges keresztmetszeten. 322/322,2222, stb.}.

35, A 33. igénypont szerinti csíszolökorong, azzal jellemezve, hogy a lyuk ferde a tengelyirányhoz képest.

35. A 33, igénypont szerinti esiszoiökorong, amely továbbá több lyukat tartalmaz egymástól elválasztva a korong mentén.

37. A 3.3. igénypont szerinti csiszolókorong, azzal jellemezve, hogy a lyuk azon a területen van, amelyet a képzeletbeli henger sugarának legalább 60%-a és a korong határától számított legalább kb. 2 mm definiál.

38. A 33. igénypont szerinti csiszolókorong, azzal jellemezve, hogy a lyuk (2322,2422}elnyújtott a merőleges keresztmetszeten, és a lyuknak hossztengelye van.

39. A 33, igénypont szerinti csíszolökorong, azzal jeliemelve, hogy a lyuk hossztengelye a korong sugara, mentén helyezkedik el.

40. A 33, igénypont szerinti csiszolókorong, azzal jellemezve, hogy a lyuk hossztengelye ferde a korong sugarához képest.

41. A 40. igénypont szerinti csiszolókorong, azzal jellemezve, hogy a lyuk hossztengelye kb. 45 fokos szöget zár be a korong sugarával.

42. Az I. igénypont szerinti csiszolókorong, amely 27. típusú, 27A típusú, 28. típusú, hibrid 27/28. típusú vagy 29. típusú korongként lehet előállítva.

43. Az 1. igénypont szerinti csiszolókorong, amelynek repedés! sebessége legalább 140 felületi méter/másodperc.

**« »» χ <·' * φ** «φ * « χ φ φ* * β

44. Eljárás az 1. igénypont szerinti osíszolőkorong előállítására, amely működés közben a tengelye körül forog, hogy anyagot távolitson el egy munkadarabról, azzal jellemezve, hogy

a. csiszolószemcse-tartalmu mátrixot állítunk elő,

b. a mátrixból korongot formázunk;

c. legalább egy folytonossági hiányt állítunk elő tengely~ irányban, a mátrixon át, úgy, hogy a működéssel járó forgás közben a folytonossági hiány képzeletbeli ablakot definiál, amelyen a munkadarabot szemlélni lehet;

d. a korongot monolitként állítjuk elő; és

e. úgy mártózzak, formázzuk, alakítjuk a korongot, hogy hajlékonysága a kb, 1-5 vas tartományba essen tengeiyirá.nyban 20 N tengelyirányú terhelés esetén.

45. Az 1. igénypont szerinti csiszolókorong, amely tartalmaz több folytonossági hiányt, amely tengelyirányban vonul végig a mátrixon;

a sok folytonossági hiány tartalmaz legalább egy szemlélőlyukat (322,622,722, stb.) és legalább egy nem eltömött bevágást (112, 312, 412, stb.j, amely .sugárirányban nyúlik befelé a képzeletbeli henger kerületétől.

4 6·. A 45. igénypont, szerinti csiszolókorong, azzal jellemezve, hogy a hajlékonyság a kb, 2-5 mm tartományba esik.

47. A 45. igénypont szerinti osíszolőkorong, amely továbbá olyan folytonossági hiány térfogatot tartalmaz, amely kisebb, mint a képzeletbeli henger térfogatának körülbelül 25%-a.

48. A 47. igénypont szerinti csiszolökorong, azzal jellemezve·, hogy a folytonossági hiány térfogat a kb. 3-20% tartományba esik,

2. Az 1. igénypont szerinti csíszolókorong, azzal yellemezve , Hogy a hajlékonysága a kb. 2-5 m tartományba esik.

3. Az 1. igénypont szerinti osiszolökorong, amely továbbá olyan folytonossági hiány térfogatot tartalmaz, amely kisebb, mint a képzeletbeli henger térfogatának körülbelül 25%-a.

4. A 3. igénypont szerinti osiszolökorong, azzal jellemezve, hogy a folytonossági hiány térfogat a kb, 3-20% tartományba esik.

5. Ax 1. igénypont szerinti osiszolökorong, azzal jellemezve, hogy a folytonossági hiány tartalmaz legalább egy nem elfő·* 9« ♦ ♦ « mött bevágást (112,312,412, stb.), amely sugárirányban húzódik a képzeleti henger kerületétől befelé.

6. Az 5. igénypont szerinti csiszolókorong, azzal jellemezve, hogy a folytonossági hiány legalább egy szemlélölyukat (322,621 stb.) tartalmaz.

7. A 6. igénypont szerinti csiszolókorong, azzal jellemezve, hogy a szemlélőlyuk azon a területen van, amelyet a képzeletbeli henger sugarának legalább 60%~a és a korong határától számított legalább kb. 2 m definiál.

8. Az 1. igénypont szerinti csiszolókorong, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy agyat (34), amely a csiszoröszemesetartalmú mátrixba van integrálva.

S. Az 1. igénypont szerinti osiszolókorong, azzal jellemezve, hogy a csiszolószemcse-tsrtaimű mátrix szerves kötőanyag,

10. A 9, igénypont szerinti osiszolókorong, azzal Jellemezve, hogy a csiszolöszsmess-tartalmú mátrix szervetlen kötőanyag,

11. Az r. igénypont szerinti osiszolókorong, azzal Jellemezve, hogy a csaszolószemcse-tartarmú mátrix továbbá integrálisán beépített erősítést tartalmaz.

12. A 11. igénypont szerinti osiszolókorong,. azzal Jellemezve, hogy az erősítés szálas anyagot tartalmaz, amely a csiszolószemcse- tartalmú mátrixban van eloszlatva.

13. A 1.1, igénypont szerinti osiszolókorong, azzal Jellemezve, hogy a száras anyag textilréteget tartalmaz.

14. A 1.3. igénypont szerinti osiszolókorong, azzal Jellemezve, hogy a száras anyag több textilréteget tartalmaz.

• ♦x * V» ftft »Μ ♦ ftftft,» ft t _A * * * * *'♦'«· ** *· • * * » * * ftftft íftft ftft ftftft ·>.χ ftft ft jk _AA,

15. A 13 . igénypont szerinti csiszolőkorong, amely továbbá a textilréteghe z erősített agyat tartalmaz. 16. A 13 . igénypont szerinti csiszolőkorong, azzal jellemez- ve. hogy a textil réteg átnyúlik a. folytonossági hiányon. 17. A 13 χ igénypont szerinti esiszolókorong, th ZZ& ki jellemez- ve. hogy a textiiréteg olyan üvegszálas réteget tartalmaz. amelynek Át: Ο ' χ* greige tömege a 160-500 gramm/négyzetméter ta irtoraányba 18. A II , igénypont szerinti csiszolőkorong, azzal jellemez - ve. hogy az : erősítés alátétlapot (25) tartalmaz. IS, Az 5 . igénypont szerinti csiszolőkorong. azzal jellemez- ve. hogy a be vágás szirametrikns. 20, A 19 . igénypont szerinti csiszolókő r on g, azzal jellemez- ve. hogy a be vágás U alakú. 21, A 19 . igénypont szerinti csiszolőkorong, azzal jellemez- ve. hogy a bevágás félkör alakún •>7 <6 , Az : 5 . igénypont szerinti c s i s z o 1 6 ko r on g, a z za 1 jellemez- ve. hogy a bevágás asziramétri kns. 23, A 22 . igénypont szerinti csiszolőkorong, azza.1 jelleraez-

ve, hogy a bevágás tartalmaz egy hátsó szélt (120,320,420), amely kisebb szöget tár be a képzeletbeli henger legközelebbi érintőjével (313), mint a bevágás felfutó széle (118,318,418).

24. Az 1. igénypont szerinti esiszólókorong, azzal jellemezve, hogy a folytonossági hiány ferde a ten.gelyirányhoz képest,

4.9. Az 1. igénypont szerinti csiszolókorong, azzal jellemezve, hogy a képzeletbeli henger vastagsága tengeiyirányban kisebb vagy egyenlő, mint a henger sugarának kb. 18'%-a.