HU226807B1

HU226807B1 - 3-deoxy-oligosaccharides, process for preparing them and pharmaceutical compositions containing them

Info

Publication number: HU226807B1
Application number: HU9401150A
Authority: HU
Inventors: Boeckel Constant Adriaan Anton Van; Guy Francois Bernard Jaurand; Maurice Petitou
Original assignee: Sanofi Aventis
Priority date: 1993-04-22
Filing date: 1994-04-21
Publication date: 2009-10-28
Also published as: NO300137B1; NO941461L; RU2133752C1; FI111725B; CA2121997A1; FR2704226B1; EP0621282B1; TW318183B; DE69404071T2; AU6052494A; ES2106463T3; NO941461D0; JPH0789977A; CN1040539C; FR2704226A1; FI941836A0; KR100324583B1; CN1099038A; EP0621282A1; ATE155140T1

Description

A találmány tárgyát 3-dezoxioligoszacharidok, előállítási eljárásuk és a vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények képezik.

A heparin a glükózamino-glükán családba tartozó poliszacharid és ismert antikoaguláns hatása. Ismert, hogy a vér koagulálása komplex fiziológiai jelenség [I. Jörk és U. Lindahl, „Molecular and Cellular Biochemistry”, (1982), Dr. W. Junk Publishers - Hollandia], Bizonyos ingerek, így a kontakt aktiválás és a szövetfaktorok a vérplazmában jelen lévő számos koagulációs faktor egymást követő aktiválását idézik elő. Az inger természetétől függően az utolsó lépések azonosak: az X Xa-aktivált faktor aktiválja a II faktort (ismert protrombinként is), amely aktivált alakjában (Ha faktor, ismert trombinként is) az oldható fibrinogének részleges proteolízisét okozza, és ugyanakkor a véralvadék fő komponensét, az oldhatatlan fibrint teszi szabaddá.

Normál fiziológiai körülmények között a koaguációs faktorok aktivitását a proteinek, így a III antitrombin (AT III) és a heparin II kofaktor (HC II) szabályozzák, amelyek a plazmában is jelen vannak. Az At III számos koagulációs faktoron, különösen a Xa és Ha faktoron fejt ki gátlóhatást.

Az Xa és Ha faktorok, így kedvező eszközök antikoaguláns és antitrombotikus aktivitás létrehozásához, mivel ez a két faktor vesz részt a koagulálás utolsó két lépésében, amelyek a kiváltó ingertől függetlenek.

A (XXI) általános képletű pentaszacharid az AT III kötéséhez szükséges heparin minimális szekvenciáját mutatja. Ezt a vegyületet (R=-SO₃ ^_) mintegy 10 évvel ezelőtt teljesen kémiai szintézissel állították elő [P. Sinai, Carbohydrate Research (1984), 132, C5j.

Ezt követően számos szintetikusan előállított oligoszacharidot írtak le, amelyek antitrombotikus és antikoaguláns hatásúak.

Az EP-0 084 999 uronsav (glükuronsav vagy iduronsav) és glükózamin-monoszacharid egységeket tartalmazó vegyületeket ismertet, amelyek előnyös antitrombotikus tulajdonságúak. A vegyületek a hidroxilcsoport-szubsztituens mellett N-szulfát-csoportokat és N-acetil-csoportokat is tartalmaznak, bizonyos esetekben pedig az anomer hidroxilcsoportokat metoxicsoportok helyettesítik.

Az EP 0 165 134 számú szabadalmi bejelentés szintén antitrombotikus hatású szintetikus oligoszacharidokat ismertet. Ezek a vegyületek uronsav és glükózamin-monoszacharid egységekből állnak, és O-szulfát vagy O-foszfát-csoportokat tartalmaznak. Uronsavat és glükózami nt tartalmazó, a glükózaminegység 3-as helyzetében O-szulfát-csoportokkal rendelkező vegyületeket ismertet az EP 0 301 618 számú szabadalmi bejelentés is. Ezek a vegyületek előnyös antitrombotikus és antikoaguláns hatással rendelkeznek. Az EP-0 454 220 számú szabadalmi bejelentés uronsav- és glükózszármazékokat ismertet, amelyek O-alkil- és O-szulfát-csoportokkal rendelkeznek. Ez utóbbi vegyületek antitrombotikus és antikoaguláns tulajdonságúak is.

Szulfatált glükózamino-glükanoid-származékokat, amelyekben az N-szulfát, N-acetát és hidroxil funkciós csoportokat alkoxi-, aril-oxi-, aralkil-oxi- vagy O-szulfátcsoportok helyettesítik, ismertet az EP 0 529 715 számú szabadalmi bejelentés is. Ezek a vegyületek előnyös antitrombotikus tulajdonságúak. Gátolják emellett a simaizomsejtek túlzott szaporodását is.

Az AT III kötéséhez szükséges minimális heparinszekvenciával analóg oligoszacharidokat, különösen pentaszacharidokat, írnak le az Angew. Chem. Int. Ed. Engl. (1933), 32, (3), 434-436. oldal irodalmi helyen is. A vegyületek glükuronsav és glükóz egységeket tartalmaznak, amelyekben a hidroxilcsoportokat O-szulfátvagy O-metil-csoportok helyettesítik.

Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogyha egy vagy több szacharidegységben a 3-helyzetben egy vagy több hidroxilcsoportot vagy O-alkil- vagy O-szulfát-csoportot hidrogénatommal helyettesítünk, előnyös biológiai tulajdonsággal rendelkező oligoszacharidokat kapunk. A találmány szerinti vegyületek az irodalomban ismertetett más szintetikus heparinoidoktól különböznek új szerkezetükben, és erős, nem várt biológiai tulajdonságaikban. A találmány szerinti vegyületek 3-dezoxioligoszacharidok, amelyek nagyon erős Xa faktor ellenes hatásúak, és nagy affinitásúak az AT III irányában. A találmány szerinti vegyületek jól abszorbeálódnak emellett az emésztőrendszerben, így a termékek orálisan adagolhatók.

A találmány tárgyát képezik különösen az (I) általános képletű vegyületek - a képletben X jelentése -OSO₃~ csoport, vagy (A), (B) vagy (C) általános képletű csoport,

Y jelentése (D) általános képletű csoport,

R jelentése lineáris vagy elágazó szénláncú

1-6 szénatomos alkilcsoport,

R-,, R₃, R₅, R₇, R₈, R₁₀, R₁₂ és R₁₃ jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük hidroxilcsoport, lineáris vagy elágazó szénláncú 1-6 szénatomos alkoxicsoport, vagy -OSO₃ ^_ képletű csoport,

R₂, R₄, R@, Rg és R·, 1 jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük hidrogénatom, hidroxilcsoport, lineáris vagy elágazó szénláncú 1-6 szénatomos alkoxicsoport vagy -OSO₃ ^_ képletű csoport, azzal a megkötéssel, hogy az R₂, R₄, R₆, Rg és R₄₁szubsztituensek közül legalább az egyik jelentése hidrogénatom - gyógyászatilag elfogadható sóik, és a megfelelő savak formájában.

A továbbiakban a monoszacharidegység alatt a (XXII) képletű glükozidegységet értjük, függetlenül attól, hogy az egységben a 2-, 3- és 5-helyzethez milyen szubsztituensek kapcsolódnak.

A B, C és D általános képletű csoportokban a í azt jelenti, hogy az ezen a kötésen keresztül kapcsolódó szubsztituensben a kapcsolódó szénatom konfigurációja R, illetve S.

A találmány szerinti vegyületek 3-dezoxiszacharidszármazékok.

Ennek megfelelően azok közül a monoszacharidegységek közül, amelyekből a találmány szerinti vegyületek felépülnek, legalább egynek a szerkezete 3-dezoximonoszacharid.

így az (I) általános képletben az R₂, R₄, R@, R_g és R^ szubsztituensek közül legalább egy jelentése hidrogénatom.

HU 226 807 Β1

Előnyös találmány szerinti vegyületek azok, amelyeknek képletében R₂ jelentése hidrogénatom.

Előnyösek azok a találmány szerinti vegyületek is, amelyeknek képletében X jelentése (B) vagy (C) általános képletű csoport.

Ezek a vegyületek megfelelnek az (la) és (Ib) általános képleteknek, ahol R_h R₂, R₃, R₄, R₅, R₆, R₇, R₈, R₉, R₁₀, R-]-|, R-|₂ és R₁₃ jelentése az (I) általános képletnél megadott.

Különösen előnyösek az (la) általános képletű vegyületek. Rendkívül előnyösek az (la) és (Ib) képletnek megfelelő (I) általános képletű vegyületek, amelyeknek képletében

- R₃, R₃, R₅, R₇, R₈, R₁₀ és R₁₃ jelentése azonos vagy különböző és jelentésük lineáris vagy elágazó szénláncú 1-6 szénatomos alkoxicsoport vagy -OSO₃ ^_ képletű csoport,

- R₂, R₄, R₆ és Rg jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük hidrogénatom, vagy lineáris vagy elágazó szénláncú 1-6 szénatomos alkoxicsoport,

- R-i-i jelentése hidrogénatom, lineáris vagy elágazó szénláncú 1-6 szénatomos alkoxicsoport vagy -OSO₃ ^_ képletű csoport, azzal a megkötéssel, hogy R₂, R₄, R₆, R_g és R^ közül legalább egynek a jelentése hidrogénatom és

- R₁₂ jelentése hidroxilcsoport vagy-OSO₃ ^_ képletű csoport.

Különösen előnyösek azok az (la) és (Ib) képletnek megfelelő (I) általános képletű vegyületek, amelyeknek képletében

- R₂ és Rg jelentése hidrogénatom,

- R₃, R-i 1 és R12 jelentése -OSO₃ ^_ képletű csoport, és

- R₁₃ jelentése lineáris vagy elágazó szénláncú 1-6 szénatomos alkoxicsoport.

Ugyancsak rendkívül előnyösek azok az (la) és (Ib) képletnek megfelelő (I) általános képletű vegyületek, amelyeknek képletében az alkoxicsoport metoxicsoport.

Találmányunk tárgyát képezi eljárás is az (I) általános képletű vegyületek előállítására, amely szerint egy (II) általános képletű vegyületet - a képletben

- X’ jelentése klór-acetoxi-csoport, laevulinil-oxicsoport, A, Β·| vagy Cf általános képletű csoport,

- P_h P₂, P₃ és P₅ jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük védőcsoport, így aciklusos 1-6 szénatomos acilcsoport, előnyösen acetilcsoport, aromás acilcsoport, előnyösen benzoilcsoport, 2-7 szénatomos 2-alkenilcsoport, előnyösen alIilesöpört vagy benzilcsoport,

- P₄ és P₆ jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük védőcsoport, így 1-6 szénatomos alkilcsoport, előnyösen metilcsoport vagy benzilcsoport,

- Rf, R₅’ és R₈’ jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük egyenes vagy elágazó szénláncú 1-6 szénatomos alkoxicsoport, 1-6 szénatomos aciklusos acil-oxi-csoport, előnyösen acetoxicsoport, aromás acil-oxi-csoport, előnyösen benzoiloxi-csoport, vagy 2-7 szénatomos 2-alkenil-oxicsoport, előnyösen allil-oxi-csoport,

- R₇’ és R₁₀’ jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük az Rf-nél megadott szubsztituensek, vagy klór-acetoxi-csoportot vagy levulinil-oxi-csoportot jelentenek,

- R₂’, Rg’ és Rg’ jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük hidrogénatom, vagy az Rf-nél megadott szubsztituensek egy (III) általános képletű vegyülettel - a képletben

- P₇ jelentése a (II) általános képletben P₄-nél megadott szubsztituensek,

- P₈ jelentése a (II) általános képletben P_rnél megadott szubsztituensek,

- Rf és R-ι-ι’ jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük a (II) általános képletben R₂’-nél megadott szubsztituensek,

- R₃’, R₁₂’ és R₁₃’ jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük a (II) általános képletben az Rfnél megadott szubsztituensek reagáltatunk, és a kapott (IV) általános képletű vegyületet - a képletben

- X’, P₁, P₂, P3, P4, Rf és R₂’ jelentése a (II) általános képletnél megadott,

- P₇, R₃’ és Rf jelentése a (III) általános képletnél megadott, és

- Y’ jelentése (Df általános képletű csoport - a képletben

- P₈, R-if, R₁₂’ és R₁₃’ jelentése a (III) általános képletnél megadottvagy katalitikusán hidrogénezzük, majd elszappanosítjuk, és szulfátionná alakítjuk, vagy először elszappanosítjuk, majd szulfátionná alakítjuk, majd katalitikusán hidrogénezzük, vagy először katalitikusán hidrogénezzük, majd szulfátionná alakítjuk, majd elszappanosítjuk, és így az (I) általános képletű vegyületeket állítjuk elő.

Az olyan (II) általános képletű vegyületek, amelyeknek képletében X’ jelentése (Bf általános képletű csoport, előállíthatók az anomer szénatomon aktivált monoszacharidból, így például egy (V) általános képletű vegyületből - a képletben P₅, R₅’, R₆’ és R₇’ jelentése a (B-|) általános képletnél megadott-egy (VI) általános képletű vegyülettel - a képletben Rf, R₂’, P₁₍ P₂ és P₄jelentése a (II) általános képletnél megadott - reagáltatunk T. Peters és munkatársai, Can. J. Chem., (1989), 67, 491-496. oldal, és G. H. Veeneman és J. H. van Boom, Tetrahedron Letters (1990), 31, 275-278. oldal irodalmi helyen leírt eljárások szerint, és így a (VII) általános képletű vegyületeket - a képletben P₅, R₅’, R₆’ és R₇’ jelentése az (V) általános képletnél megadott, és Rf, R₂’, P_h P₂ és P₄ jelentése a (II) általános képletnél megadott - kapjuk.

Az így kapott vegyületet ismert módon [R. Schmidt, Angew. Chem. Int. Ed, England (1986), 25 (3), pp. 212-235], különösen acetolízissei, benzil-aminnal történő kezeléssel, majd triklór-acetonitrillel történő kezeléssel alakítjuk a (II) általános képletű vegyületté, ahol X’ jelentése (Bf általános képletű csoport.

Számos (VII) általános képletű vegyület, különösen azok, ahol R₂’ és R₆’ jelentése az Rf-nél megadott

HU 226 807 Β1 szubsztituensek, és jelentésük hidrogénatomtól eltérő, előállíthatok J. Basten és munkatársai, Bioorganic and Medicinái Chemistry Letters (1992), 2, (9. szám), 905-910. oldal irodalmi helyen leírt eljárás szerint.

A (VII) általános képletű vegyületek előállíthatok egy (VI) általános képletű vegyületnek más aktivált monoszachariddal, például egy (V) általános képletű vegyülettel - a képletben P₅, R₅’, R₆’ és R/ jelentése az (V) általános képletnél megadott - történő reagáltatása útján.

Az olyan (V) általános képletű vegyületek, amelyeknek képletében R₆’ jelentése az R-f-nél megadott szubsztituensek, és jelentése hidrogénatomtól eltérő, ismert vegyületek, és megismerhetők M. Petitou és

C.A.A. van Boeckel, „Chemical Synthesis of heparin fragments and analogues”, 203-210. oldal - Progress in the Chemistry of Organic Natural Products, Ed. Springer Verlag Vienna- N.Y. (1992) irodalmi helyről.

Az olyan (V) általános képletű vegyületek, amelyeknek képletében R₆’ jelentése hidrogénatom, előállíthatok a (Vili) képletű vegyületből, ahol Bz jelentése benzoilcsoport.

A (Vili) képletű vegyületek előállíthatok 3-dezoxi-pD-ribohexapiranózból [előállítható T. V. Rajanbabu, J. Org. Chem., (1988), 53., 4522-4530. oldal irodalmi helyen leírtak szerint], amelyet lúgos, szerves oldószerben benzoil-kloriddal reagáltatunk. A kapott vegyületet etán-tiollal reagáltatjuk, így kapjuk a (Vili) képletű vegyületet.

Az olyan (VI) általános képletű vegyületek, amelyeknek képletében R₂’ jelentése hidrogénatom, szintén a (Vili) képletű vegyületből állíthatók elő, amelyet ebben az esetben 1,6:2,3-dianhidro-p-D-mannopiranózzal reagáltatunk, és így kapjuk a (IX) képletű vegyületet, ahol Bz jelentése benzoilcsoport.

Ezt a vegyületet erős bázissal reagáltatjuk, így kapjuk az 1,6:2,3-dianhidro-4-O-(3-dezoxi-p-D-ribohexapiranozil)-p-D-mannopiranózt, amely megfelel a (X) képletnek.

A (X) képletű vegyületből ismert módon [G. Jaurand és munkatársai, Bioorganic and Medicinái Chemistry Letters (1992), 2 (9. szám), 897-900. oldal; J. Basten és munkatársai, Bioorganic and Medicinái Chemistry Letters (1992), 2. (9. szám), 901-904. oldal; J. Basten és munkatársai, Bioorganic and Medicinái Chemistry Letters (1992), 2 (9. szám), 905-910. oldal; M. Petitou és C.A.A. van Boeckel „Chemical Synthesis of heparin fragments and analogues”, 203-210. oldal - Progress in the Chemistry of Organic Natural Products, Ed. Springer Verlag Vienna - N.Y. (1992)] a (XI) általános képletű vegyületet - a képletben

- R’, P₁, P₂ és P₄ jelentése a (VII) általános képletnél megadott, és

- P₉ jelentése levulinilcsoport vagy klór-acetil-csoport-állítjuk elő.

A kapott (XI) általános képletű vegyületet ezután hidrazinnal reagáltatjuk, így kapjuk az olyan (VI) általános képletű vegyületeket, amelyeknek képletében R₂’ jelentése hidrogénatom.

A (IX), (X) képletű és (XI) általános képletű vegyületek új termékek.

Az olyan (VI) általános képletű vegyületek, amelyeknek képletében R₂’ jelentése az R₄’-nél megadott szubsztituensek, és jelentése hidrogénatomtól eltérő, előállíthatok az előzőekhez hasonló módon, kiindulási vegyületként a (Vili) képletű vegyület helyett az anomer szénatomjukon aktivált védett glükózszármazékokat használva. Ilyen vegyületek előállítását ismertetik az M. Petitou és C.A.A. van Boeckel „Chemical Synthesis of heparin fragments and analogues”, 203-210. oldal - Progress in the Chemistry of Organic Natural Products, Ed. Springer Verlag Vienna - N.Y. (1992) irodalmi hely. Az említett szerzők a 3-helyzetben védett hidroxilcsoportot tartalmazó (IX) általános képletű vegyületek analóg előállítási módszerét is ismertetik.

Az olyan (II) általános képletű vegyületek, amelyeknek képletében X’ jelentése (C_1a) általános képletű csoport - a képletben

- R₅’, Rg’, R₈’, Rg’, F₁₀’, P₅ és P₆ jelentése a (C-)) általános képletnél megadott előállíthatok egy (VI) általános képletű vegyületnek egy (Xlla) általános képletű vegyülettel - a képletben R₅’, Rg’, R₈’, Rg’, R₁₀’, P₅ és Pg jelentése a (C-|) általános képletnél megadotttörténő reagáltatása útján, amelynek során a (Xllla) általános képletű vegyületeket - a képletben

- R₅’, Rg’, Rg’, Rg’, R₁₀’, P₅ és P₆ jelentése a (C^ általános képletnél megadott, és

- R-)’, R₂’, P-i, P₂ és P₄ jelentése a (II) általános képletnél megadottkapjuk.

A kapott (Xllla) általános képletű vegyületet ezután a (VII) általános képletű vegyületek előállításánál ismertetett módon reagáltatjuk, és így kapjuk az olyan (II) általános képletű vegyületeket, amelyeknek képletében X’ jelentése C_1a általános képletű csoport.

A (Xlla) általános képletű vegyületek, amelyeknek képletében Rg’ jelentése hidrogénatom, előállíthatok a (XIV) általános képletű vegyületekből - a képletben

- R₅’, Rg’, Rg’, R₁₀’ és Pg jelentése a (C-|) általános képletnél megadottacetolízissei, a védőcsoportok eltávolításával, majd triklór-acetonitrillel történő reagáltatással. A (XIV) általános képletű vegyületek előállíthatok a (X) képletű vegyületből a (XI) általános képletű vegyületek előállításánál ismertetett módon.

Az olyan (Xlla) általános képletű vegyületek, amelyeknek képletében Rg’ jelentése az R₄’-nél megadott szubsztituensek, és jelentése hidrogénatomtól eltérő, előállíthatok 1,6:2,3-dianhidro-4-O-(p-D-glükopiranozil)-p-D-mannopiranóz-származékból az előzőek szerint ismertetett módon. Az 1,6:2,3-dianhidro-4-O-(p-Dglükopiranozil)-p-D-mannopiranóz-származékok ismert vegyületek, és ezeket leírja például J. Basten és munkatársai, a Bioorganic and Medicinái Chemistry Letters (1992), 2 (9. szám), 905-910. oldal irodalmi helyen.

Az olyan (II) általános képletű vegyületek, amelyeknek képletében X’ jelentése (C-|_b) általános képletű csoport - a képletben

- R₅’, R₆’, Rg’, R₉’, R₁₀’, P₅ és P₆ jelentése a (C₆) általános képletnél megadott 4

HU 226 807 Β1 előállíthatok egy (XIIb) általános képletű vegyületnek a képletben

- R₅’, R₆’, R₈’, Rg’, R₁₀’, P₅ és P₆ jelentése a (C^ általános képletnél megadott egy (VI) általános képletű vegyülettel történő reagáltatásával, aminek során a (Xlllb) általános képletű vegyületeket - a képletben

- R-|’, R2’, R5’, R6 > ^8 > ^9 ’ «1θ’> Pl> ?2’ ^5

P₆ jelentése a (Xllla) általános képletnél megadott kapjuk.

A kapott (Xlllb) általános képletű vegyületet ezután a (Xllla) általános képletű vegyületek előállításánál ismertetett módon kezeljük, és így kapjuk az olyan (II) általános képletű vegyületeket, amelyeknek képletében X’ jelentése (C-) _b) általános képletű csoport.

A (Xllb) általános képletű vegyületek - ahol R_g’ jelentése hidrogénatom, előállíthatok a (X) képletű vegyületből. Ezt a vegyületet egy (XV) képletű vegyületté alakítjuk Ichikawa és munkatársai, Carbohydrate Research, (1988), 172, 37-64. irodalmi helyen leírtak szerint.

Az így kapott vegyületből ismert módon G., Jaurand és munkatársai, Bioorganic and Medicinái Chemistry Letters (1992), 2, (9. szám), 897-900. oldal, J. Basten és munkatársai, Bioorganic and Medicinái Chemistry Letters (1992), 2 (9. szám), 901-904. oldal, J. Basten és munkatársai, Bioorganic and Medicinái Chemistry Letters (1992), 2 (9. szám), 905-910. oldal és M. Petitou és C.A.A. van Boeckel „Chemical Synthesis of heparin fragments and analogues”, 203-210. oldal Progress in the Chemistry of Organic Natural Products, Ed. Springer Verlag Vienna - N.Y. (1992) szerint történő átalakítással kapjuk a (XVI) általános képletű vegyületeket - a képletben R₅’, R₆’, Rg’, R-io és Ρβ jelentése a (Xllb) általános képletnél megadott.

A kapott vegyületeket ezután acetolízisnek vetjük alá, majd benzil-aminnal és triklór-acetonitrillel kezeljük, és így kapjuk a (Xllb) általános képletű vegyületeket.

Az olyan (Xllb) általános képletű vegyületek, amelyeknek képletében Rg’ jelentése hidrogénatomtól eltérő, de jelentése különben az R₄ ’-nél megadott szubsztituensek, ismert módon állíthatók elő.

Az olyan (Xllb) általános képletű vegyületek előállítására szolgáló intermedierek, amelyeknek képletében R₅’, Rg’, Re’, Rio’> P5 és Pg jelentése a (C-ι) általános képletnél megadott, és R_g’ jelentése az R-f-nél megadott szubsztituensek, de jelentése hidrogénatomtól eltérő, ismert termékek, és előállításuk megtalálható G. Jaurand és munkatársai, Bioorganic and Medicinái Chemistry Letters (1992), 2, (9. szám), 897-900. oldal irodalmi helyen.

Az olyan (II) általános képletű vegyületek, amelyeknek képletében X’ jelentése (A) általános képletű csoport és R₂’ jelentése hidrogénatom, előállíthatok a (X) képletű vegyületből, amelyet a (XVII) képletű vegyületté alakítunk.

A kapott (XVII) képletű vegyületet ezután vagy nátrium-benziláttal kezeljük majd acilezzük, vagy aralkilhalogeniddel, előnyösen benzil-bromiddal vagy 2-alkenil-halogeniddel, előnyösen allil-bromiddal kezeljük, majd ezt követően kezeljük nátrium-benziláttal, majd acilezzük, és így állítjuk elő a (XVIII) általános képletű vegyületet, ahol a képletben Rf, P-| és P₂ jelentése a (II) általános képletnél megadott.

A kapott (XVIII) általános képletű vegyületet ezután savas közegben a (XIX) általános képletű vegyületté a képletben R/, P₁ és P₂ jelentése a (II) általános képletnél megadott - alakítjuk.

A kapott (XIX) általános képletű vegyületet ezután a 6’-helyzetben szelektív szililezzük, levulinsavanhidriddel kezeljük, Jones-féle reakcióban oxidáljuk, majd alkil-halogeniddel észterezzük, a levulinilcsoportot eltávolítjuk, és a kapott vegyületet savas vagy semleges közegben alkilezzük, így kapjuk az olyan (II) általános képletű vegyületeket, amelyeknek képletében X’ jelentése (A) általános képletű csoport, és R₂’ jelentése hidrogénatom.

Hasonló módon állíthatók elő az olyan (II) általános képletű vegyületek, amelyeknek képletében X’ jelentése (A) általános képletű csoport és R₂’ jelentése az R₄ ’nél megadott szubsztituensek. Az említett vegyületek előállítására alkalmas intermedierek az irodalomból megismerhetők, így például J. Basten és munkatársai, a Bioorganic and Medicinái Chemistry Letters (1992), 2 (9. szám), 905-910. oldal, és C.A.A. van Boeckel és munkatársai, J. Carbohydrate Chem. (1985), 4., 293. oldal irodalmi helyekről.

Az olyan (III) általános képletű vegyületek, amelyeknek képletében R₄’ jelentése hidrogénatom, előállíthatok a (XX) általános képletű vegyületekből, ahol a képletben

- R₃’, R-i-i’, P₇ és P₈ jelentése a (III) általános képletnél megadott és

- P₁₀ jelentése levulinilcsoport vagy klór-acetil-csoport.

A (XX) általános képletű vegyületeket acetolízisnek vetjük alá, majd a kapott vegyületet benzil-aminnal kezeljük, ezután Vilsmeier-féle reagenssel reagáltatjuk, ezüst-karbonát jelenlétében alkohollal kezeljük, majd az így kapott vegyületet hidrazinnal reagáltatjuk, így kapjuk a kívánt (III) általános képletű vegyületeket (R₄’=H).

Az olyan (III) általános képletű vegyületek, amelyeknek képletében R₄’ jelentése az R-f-nél megadott szubsztituensek, ismert vegyületek. Ilyen vegyületek előállítását ismertetik J. Basten és munkatársai, a Bioorganic and Medicinái Chemistry Letters (1992), 2 (9. szám), 905-910. oldal irodalmi helyen.

Az előzőekben ismert eljárásokkal a találmány szerinti vegyületek sóik formájában nyerhetők. A megfelelő savak előállítására a só formájában lévő vegyületet savas formában lévő kationcserélő gyantával hozzuk érintkezésbe.

A sav formában lévő találmány szerinti vegyületeket ezután bázissal semlegesíthetjük, így kapjuk a kívánt sókat.

HU 226 807 Β1

Az (I) általános képletű vegyületek sóinak az előállításához bármilyen szervetlen vagy szerves bázis használható, amely az (I) általános képletű vegyülettel gyógyászati szempontból elfogadható sót képez.

Előnyösen nátrium-, kálium-, kalcium- vagy magnézium-hidroxidot használunk. Az (I) általános képletű vegyületek előnyös sói a nátrium- és kalciumsók.

A találmány szerinti vegyületek előnyös farmakológiai és biokémiai tulajdonságokkal rendelkeznek. A vegyületek erős Xa faktor elleni aktivitásúak, és nagy az affinitásuk az AT lll-hoz.

Mint már említettük, a koagulációs kaszkádban a Xa faktor a protrombint trombinná aktiválja, amely az oldható fibrinogének proteolízisét okozza a véralvadék fő komponensének, az oldhatatlan fibrinnek a felszabadításával egyidejűleg. A Xa faktor gátlása így tehát előnyös eszköz antikoaguláns és antitrombotikus aktivitás eléréséhez.

A találmány szerinti vegyületek Xa faktor elleni (anti-Xa) aktivitását Teien A. N. és Lie M., Thrombosis Research (1977), 10, 399—410. oldal irodalmi helyen leírtak szerint vizsgáltuk pH=8,4 értéken, és azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti vegyületek a már ismert szintetikus heparinoidokkal azonos vagy azoknál nagyobb anti-Xa-aktivitással rendelkeznek.

Az (I) általános képletű vegyületeknek az AT lll-mal szemben kifejtett affinitását spektrofluorometriásan határoztuk meg D. Atha és munkatársai, Biochemistry (1987), 26, 6454-6461. oldal irodalmi helyen leírt eljárása szerint. A vizsgálat eredményei alapján a találmány szerinti vegyületek nagyon nagy affinitásúak az AT lll-hoz.

Vizsgáltuk ezenkívül az (I) általános képletű vegyületek átlagos antitrombotikus aktivitását patkányokban a vénás pangás és tromboplasztin által történő indukálás modelljén J. Reyers és munkatársai, Thrombosis Research (1980), 18, 669-674. oldal irodalmi helyen leírt eljárás szerint. A találmány szerinti vegyületek ED₅₀ értéke legalább azonos nagyságrendű, vagy kisebb, mint más ismert szintetikus heparinoid ilyen értéke. A találmány szerinti vegyületek így tehát különösen előnyös fajlagos hatásúak, és antikoaguláns és antitrombotikus aktivitásúak.

A találmány szerinti vegyületekkel végzett különböző farmakokinetikai tanulmányok azt mutatták, hogy a vegyületek nagyon jól abszorbeálódnak, és felezési idejük hosszú. Ennek alapján mérlegelést érdemel annak lehetősége, hogy a vegyületeket a gyógyászatban napi egyszeri adagolásban adagoljuk.

Az ilyen vonatkozásban végzett tanulmányok azt mutatták, hogy a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek az emésztőrendszerben abszorbeálódnak, és a beadagolt mennyiség korlátozására nincs szükség a humán gyógyászatban. A találmány szerinti vegyületek alkalmasak gyógyászati készítmények előállítására, amelyek adagolhatok parenterálisan vagy orálisan.

Az (I) általános képletű vegyületek rendkívül alacsony toxicitásúak, toxicitásuk a gyógyászati alkalmazás szempontjából megfelelő.

A találmány szerinti vegyületek alkalmazhatók a simaizomsejtek túlzott szaporodásának a kezelésére is, mivel bebizonyosodott, hogy lényegesen nagyobb gátlóhatással rendelkeznek a simaizomsejtek növekedésére, mint a heparin.

A találmány szerinti vegyületek hatásosak az érképződésre is, és így alkalmasak retrovírusok által létrehozott fertőzések kezelésére.

Ezenkívül a találmány szerinti vegyületek védő és regeneratív hatást fejtenek ki az idegszálakra.

A találmány szerinti vegyületek nagyon stabilak, és így különösen alkalmasak gyógyászati készítmények hatóanyagaként.

Találmányunk tárgyát képezik az (I) általános képletű vegyületeket vagy gyógyászatilag elfogadható sóikat tartalmazó gyógyászati készítmények is, amelyek adott esetben egy vagy több inért, megfelelő segédanyagot tartalmaznak.

Az előzőek szerint előállított gyógyászati készítmények előnyösen különböző formában fordulhatnak elő, így például lehetnek injekciós célra szolgáló vagy pedig megiható oldatok, drazsék, tabletták, keményzselatinkapszulák. Előnyös gyógyászati adagolási formák az injektálható oldatok.

A legalább egy (I) általános képletű vegyületet vagy ennek sóját tartalmazó gyógyászati készítmények különösen alkalmasak az érfal rendellenességeinek a megelőzésére vagy kezelésére, így az atheroszklerózis, azaz atherioszklerózis kezelésére, továbbá a műtéti beavatkozásokat, tumorok kifejlődését vagy bakteriális, vírusos vagy enzimatikus aktivátorok által indukált koagulációs zavarokat követően fellépő hiperkoagulációs állapotok kezelésére.

Az adagolási mennyiség széles határok között változhat, figyelembe véve a beteg életkorát, testtömegét, egészségi állapotát, a betegség természetét és súlyosságát, valamint az adagolás módját. Az adagolási mennyiség lehet naponta egy vagy több adag, és mennyisége naponta mintegy 0,5 mg és 1000 mg közötti, előnyösen mintegy 1 és 100 mg közötti naponta, például mintegy 20 mg naponta, és az adagolás történhet intramuszkulárisan vagy szubkután, vagy meghatározott intervallumokban történő adagolással. A napi adagolási mennyiség lehet mintegy 200 mg és 1000 mg közötti orális adagolás esetén.

A készítményeket adagolhatjuk a felsorolt tünetekkel rendelkező betegeknek, ezeken előzőén véranalízist kell végezni. Előnyös a szubkután adagolás.

Találmányunkat a következőkben példákkal mutatjuk be.

Előállítási példák

1. előállítás

Etil-2,4,6-tri-O-benzoil-3-dezoxi-1 -tio-Dríbohexopiranozid [(Vili) általános képletű vegyület]

A. lépés

1,2,4,6-Tetra-O-benzoil-3-dezoxi-\i-Dribohexopiranóz mmol 3-dezoxi-1,2:5,6-di-O-izopropilidén-D-ribohexofuranóznak [T. V. Rajanbabu, J. Org. Chem.

HU 226 807 Β1 (1988), 53, 4522-4530. oldal] víz és etanol elegyében készített oldatát Dowex savas gyanta jelenlétében 4 órán át 60 °C hőmérsékleten melegítjük, így kapjuk a 3-dezoxi-D-ribohexopiranózt. A reakcióelegyet szárazra pároljuk, majd piridin jelenlétében történő lepárolással szárítjuk.

A visszamaradó szirupot 150 ml piridinben oldjuk, és hozzáadunk 356 mmol benzoil-kloridot. A kapott reakcióelegyet 3 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Az így kapott reakcióelegyet szárazra pároljuk, diklór-metánnal hígítjuk, vízzel mossuk és etil-acetátból kristályosítjuk. így 7,66 g 1,2,4,6-tetra-O-benzoil-3-deζοχί-β-D-ribohexopiranózt kapunk.

Kitermelés: 30%.

Olvadáspont: 164 °C.

[a]²D°=+1° (_C=1,33 CH₂CI₂-ben).

6. lépés

Az előző lépésből kapott 4,51 mmol anyagot feloldjuk vízmentes toluolban, argonlégkörben 20 °C hőmérsékleten, majd a kapott oldathoz hozzáadunk 9,03 mmol etán-tiolt.

Az így kapott reakcióelegyhez 4,51 mmol bór-trifluoridnak etil-éterben készített oldatát adjuk, és a reakcióelegyet 3 órán át keverjük. A kapott reakcióelegyet vízzel mossuk, majd szárazra pároljuk, és a visszamaradó szirupos anyagot szilikagél oszlopon tisztítjuk. így az etil-2,4,6-tri-O-benzoil-3-dezoxi-1-tioD-ribohexopiranozid a- és β-anomerjeinek elegyét kapjuk. A kapott termék mennyisége 1,64 g.

A kapott vegyületet további tisztítás nélkül használjuk fel.

Kitermelés: 70%.

//. előállítás

Etil-2,4,6-tri-O-benzil-3-dezoxi-1-tio-Dribohexopiranozid [(V) általános képletű vegyület] Az I. előállítás szerint kapott 5,82 mmol anyagot feloldjuk metanol és diklór-metán (1:1 térf./térf.) elegyében. A kapott oldathoz 0,90 mmol nátrium-metanolátot adunk. A reakcióelegyet 3 órán át keverjük 20 °C hőmérsékleten, majd Dowex savas gyantával (AG 50 WX2) semlegesítjük. A kapott reakcióelegyet szűrjük és szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot feloldjuk 18 ml vízmentes dimetil-formamidban, majd 0 °C hőmérsékleten hozzáadunk 19,7 mmol nátrium-hidridet és 17,0 mmol benzoil-bromidot. A reakcióelegyet 2 órán át keverjük, majd hozzáadunk 34,1 mmol metanolt.

Az így kapott reakcióelegyből az oldószert lepároljuk, és a visszamaradó anyagot szilikagél oszlopon tisztítjuk. így 2,12 g kívánt terméket kapunk az anomerek elegyeként. Kitermelés: 76%.

///. előállítás

1,6:2,3-Dianhidro-4-O-(2,4,6-tri-O-benzoil-3dezoxi-\i-D-ribohexopiranozil)-\j-D-mannopiranóz [(IX) általános képletű vegyület]

G. H. Veeneman és J. H. van Boom [Tetrahedron Letters (1990), 31, 275-278. oldal] szerint leírt eljárásban -20 °C hőmérsékleten feloldunk 8,53 mmol I. előállítás szerinti vegyületet és 7,25 mmol 1,6:2,3-dianhidro-p-D-mannopiranózt 220 ml toluolban molekulaszita és 21,3 mmol N-jód-szukcinimid jelenlétében, majd az oldathoz hozzácsepegtetünk 1,7 mmol, 0,04 m trifluormetánszulfonsav-oldatot. A reakcióelegyet 2,5 órán át keverjük, szűrjük, és szilikagél oszlopon tisztítjuk, így 3,07 g 1,6:2,3-dianhidro-4-O-(2,4,6-tri-O-benzoil-3-dezoxi-p-D-ribohexopiranozil)-p-D-mannopiranózt kapunk.

A kapott terméket etil-acetát és hexán (90:10 térf./térf.) elegyéből kristályosítjuk.

Kitermelés: 65%.

Olvadáspont: 153 °C.

[a]²D°=-12 °C (c=1,10 CH₂CI₂-ban).

IV. előállítás

1,6:2,3-Dianhidro-4-O-(3-dezoxi-fi-Dribohexopiranozil)-\j-D-mannopiranóz [(X) általános képletű vegyület]

1,6:2,3-dianhidro-4-O-(2,4,6-tri-O-benzoil-3-dezoxip-D-ribohexopiranozil)-p-D-mannopiranózt nátriummetanoláttal debenzoilezzük, így az 1,6:2,3-dianhidro4-O-(3-dezoxi-p-D-ribohexopiranozil)-p-D-mannopiranózt kapjuk.

Kitermelés: 95%.

[_α]$₌^₆ ^ο (c=1,02 CH₃OH-ban).

V. előállítás

3-O-Acetil-1,6-anhidro-2-O-benzil-4-O-(benzil-2-Oacetil-3-dezoxi-()-D-ribohexopiranozil-uronát)-()-Dglükopiranóz [(VI) általános képletű vegyület]

A cím szerinti vegyületet 1,6:2,3-dianhidro-4-O(3-dezoxi-p-D-ribohexopiranozil)-p-D-mannopiranózból, a IV. előállítás szerinti vegyületből állítjuk elő M. Petitou és C.A.A. van Boeckel „Chemical Synthesis of heparin fragments and analogues”, 203-210. oldal Progress in the Chemistry of Organic Natural Products, Ed. Springer Verlag Vienna - N.Y. (1992) irodalmi helyen leírtak szerint. Itt különösen utalunk az 1,6:2,3dianhidro-4-O-(3-dezoxi-4,6-O-izopropilidén-p-D-ribohexapiranozil)-p-D-mannopiranóznak az előállítására, ennek nátrium-benziláttal történő reakciójára, majd az ezt követő acetilezésre, az izopropilidéncsoportnak ecetsavval történő eltávolítására, a szililezésre, a levulinsavanhidriddel történő reagáltatásra, a Jones-féle oxidációs eljárásra, benzil-bromiddal végzett észterezésre és a hidrazinnal történő kezelésre.

A különböző lépéseket a következőkben soroljuk fel.

A. lépés

1. reakcióvázlat

1,5 mmol p-toluolszulfonsavat (kámforszulfonsavat is használhatunk) és 250 mmol 2,2-dimetoxi-propánt argonlégkörben hozzácsepegtetünk 1,6:2,3-dianhidro4-O-(3-dezoxi-p-D-ribohexopiranozil)-p-D-mannopiranóznak dimetil-formamidban készített oldatához (5 mmol 35 ml oldatban). A reakcióelegyet 2,5 órán át keverjük, majd hozzáadunk 1,8 mmol trietil-amint. A kapott reakcióelegyet diklór-metánnal hígítjuk, vízzel

HU 226 807 Β1 mossuk, vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük, és szárazra pároljuk. így kapjuk az 1,6:2,3dianhidro-4-O-(3-dezoxi-4,6-O-izopropilidén-p-D-ribohexopiranozil)-p-D-mannopiranózt. A kapott vegyületet a következő lépésben tisztítás nélkül használjuk fel.

6. lépés

2. reakcióvázlat mmol nátrium-benzilátot (1 m, benzil-alkoholban készített oldat) hozzáadunk 5,0 mmol A. lépés szerinti vegyülethez. A reakcióelegyet 30 percig keverjük 110 °C hőmérsékleten, majd lehűtjük, Dowex savas gyantával (AG 50 WX2), semlegesítjük, szűrjük és a benzil-alkoholt vákuumban lepároljuk. A visszamaradó anyagot szilikagél oszlopon tisztítjuk toluol és aceton (3:1 térf./térf.) elegyét eluálószerként használva. A kívánt terméket szirupként kapjuk.

Kitermelés: 81%.

C. lépés

3. reakcióvázlat

4,90 mmol B. lépés szerinti terméket feloldunk 22 ml diklór-metánban, majd az oldatot lehűtjük 0 °C hőmérsékletre, és hozzáadunk 19,6 mmol ecetsavanhidridet, 1,96 mmol 4-dimetil-amino-piridint és 9,84 mmol trietil-amint. A kapott reakcióelegyet 45 percig keverjük szobahőmérsékleten, majd metanolt adunk hozzá, és a keverést további 30 percen át folytatjuk. Az így kapott reakcióelegyet diklór-metánnal hígítjuk, vizes KHSO₄-oldattal, majd vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, szárazra pároljuk, így a kívánt terméket szirupként kapjuk. A kapott szirupot szilikagél oszlopon tisztítjuk, eluálószerként toluol és aceton (9:1 térf./térf.) elegyét használva. Kitermelés: 85%.

D. lépés

4. reakcióvázlat

4,11 mmol előző lépés szerinti terméket feloldunk

2.2 ml 1,1-diklór-etánban, és az oldathoz hozzáadunk 123 ml vizes ecetsavoldatot (70%-os). A reakcióelegyet 50 °C hőmérsékleten keverjük 35 percig. A kapott reakcióelegyet bepároljuk, hozzáadunk toluolt, és bepároljuk, így a kívánt terméket szirupként kapjuk. A szirupot szilikagél oszlopon tisztítjuk, eluálószerként ciklohexán és aceton (1:1 térf./térf.) elegyét használva. Kitermelés: 90%.

E. lépés

5. reakcióvázlat

3,61 mmol D. lépés szerinti terméket feloldunk

3.3 ml diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk 1,42 mmol 4-dimetil-amino-piridint, 10,82 mmol trietilamint és 5,41 mmol terc-butil-dimetil-szilil-kloridot.

A reakcióelegyet mintegy 1 órán át keverjük 20 °C hőmérsékleten, majd hozzáadunk 43 ml vízmentes diklór-metánt és 10,8 mmol levulinsavanhidridet. A reakcióelegyet 2 órán át keverjük, majd hozzáadunk 150 ml diklór-metánt, először vizes KHSO₄-oldattal, majd vizes NaHSO₄-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és barna sziruppá pároljuk be. A kapott terméket a következő lépésben használjuk fel.

F. lépés

6. reakcióvázlat

2,51 g előző lépésben kapott szirupot feloldunk 26 ml acetonban, az oldatot lehűtjük 0 °C hőmérsékletre, majd hozzáadunk 9,56 mmol króm-trioxidot és

4,2 ml, 3,5 m kénsavoldatot.

A reakcióelegyet 4 órán át keverjük szobahőmérsékleten, majd hozzáadunk 250 ml diklór-metánt, a kapott reakcióelegyet vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük, és barna sziruppá pároljuk be.

G. lépés

3-O-acetil-1,6-anhidro-2-O-benzil-4-O-(benzil-2-Oacetil-3-dezoxi-4-O-levulinil-()-D-ribohexopiranoziluronát)-$-D-glükopiranóz [(XI) általános képletű vegyület]

7. reakcióvázlat

2,15 g előző lépés szerint kapott terméket feloldunk 22 ml vízmentes dimetil-formamidban, és argonlégkörben hozzáadunk 7,22 mmol kálium-hidrogén-karbonátot és 10,83 mmol benzil-bromidot. A reakcióelegyet 3 órán át keverjük, majd hozzáadunk 0,5 ml metanolt, és a keverést 1 órán át folytatjuk szobahőmérsékleten.

A kapott reakcióelegyet etil-acetáttal hígítjuk, vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük, és barna sziruppá pároljuk be.

Az E., F. és G. lépések átlagos kitermelése 81%.

H. lépés

8. reakcióvázlat

3,61 mmol 3-O-acetil-1,6-anhidro-2-O-benzil-4-O(benzil-2-O-acetil-3-dezoxi-4-O-levulinil-p-Dribohexopiranozil-uronát)-p-D-glükopiranózt, a G. lépés szerinti vegyületet feloldjuk 13 ml piridinben. A kapott oldatot lehűtjük 0 °C hőmérsékletre, és hozzáadunk

18,1 mmol hidrazint [1 m, piridin és ecetsav (3:2 térf./térf.) elegyében készített oldat]. A reakcióelegyet 15 percig keverjük szobahőmérsékleten, majd bepároljuk, hozzáadunk diklór-metánt, vizes KHSO₄-oldattal, vízzel, majd vizes NaHCO₃-oldattal, majd ismét vízzel mossuk. Az így kapott reakcióelegyet nátriumszulfát felett szárítjuk, szűrjük és szárazra pároljuk, így barna szirupot kapunk. A kapott 3-O-acetil-1,6-anhidro2-O-benzil-4-O-(benzil-2-O-acetil-3-dezoxi-p-D-ribohexopiranozil-uronát)-p-D-glükopiranózt szilikagél oszlopon tisztítjuk, oldószerként ciklohexán és aceton (2:1 térf./térf.) elegyét használva.

Kitermelés: 86%.

[a]²D°=-78° (c=0,7 CH₂CI₂-ban).

VI. előállítás

O-(Benzil-2-O-acetil-3-dezoxi-4-O-levulinil-()-Dribohexopiranozil-uronát)-( 1 >4)-3,6-di-O-acetil-2O-benzil-D-glükopiranozil)-triklór-acetimidát [(Xlla) képletű vegyület]

A vegyületet az 5. előállítás szerint állítjuk elő 3-Oacetil-1,6-anhidro-2-O-benzil-4-O-(benzil-2-O-acetil8

HU 226 807 Β1

3-dezoxi-4-O-levulinil-p-D-ribohexopiranozil-uronát)β-D-glükopiranózból, az V. előállítás szerinti vegyületből ismert módon, különösen acetolízissel, anomer védőcsoport eltávolítással, és az imidát képzésével. A különböző lépéseket a következőkben mutatjuk be.

A. lépés

9. reakcióvázlat

1,02 mmol V. előállítás szerinti vegyülethez hozzáadunk 102 mmol ecetsavanhidridet és 10,2 mmol trifluor-acetamidot. A reakcióelegyet 2 órán át keverjük argonlégkörben. A kapott reakcióelegyet bepároljuk barna sziruppá, és ezt szilikagél oszlopon eluálószerként ciklohexán és etil-acetát (2:3 térf./térf.) elegyét használva tisztítjuk.

6. lépés

10. reakcióvázlat

1,52 mmol előző lépés szerint kapott vegyületet feloldunk diklór-metánban és hozzáadunk 57,9 mmol benzil-amint. A reakcióelegyet 4 órán át keverjük szobahőmérsékleten, majd egy éjszakán át-20 °C hőmérsékleten hagyjuk állni. A kapott reakcióelegyhez étert adunk, és 1 n vizes sósavoldattal mossuk. Az így kapott reakcióelegyet diklór-metánnal extraháljuk, vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk és barna sziruppá pároljuk be. A kapott szirupot szilikagél oszlopon tisztítjuk, eluálószerként toluol és aceton (5:1, térf./térf.) elegyét használva.

C. lépés

11. reakcióvázlat

Az előző lépés szerint kapott 0,246 mmol diszacharidot feloldjuk diklór-metánban. Az oldathoz argonlégkörben hozzáadunk 0,3 9 mmol kálium-karbonátot és 1,23 mmol triklór-acetonitrilt. A reakcióelegyet 16 órán át keverjük, szűrjük és szárazra pároljuk. így kapjuk az O-(benzil-2-O-acetil-3-dezoxi-4-O-levulinil^-Dribohexopiranozil-uronát)-(1 >4)-3,6-di-O-acetil-2-Obenzil-D-glükopiranozil)-triklór-acetimidátot az anomerek elegyeként.

Kitermelés: 62% (átlagos).

VII. előállítása

1,6;2,3-Dianhidro-4-O-(3-dezoxi-a-Dribohexopiranozil)-$-D-mannopiranóz [(XV) általános képletű vegyület - glüko- és ido-keverék) A. lépés

1,6:2,3-Dianhidro-4-O-(3-dezoxi-6-ido-\i-Drihohexopiranozil)-(>-D-mannopiranóz

1,6:2,3-Dianhidro-4-O-(3-dezoxi^-D-ribohexopiranozil)^-D-mannopiranóznak (22,81 mmol) 400 ml diklór-metánnak és acetonitrilnek az elegyében készített oldatához hozzáadunk 68,43 mmol trifenil-foszfint, 68,43 mmol imidazolt és 29,65 mmol jódot. A reakcióelegyet 4 órán át keverjük 70 °C hőmérsékleten. A kapott oldatot bepároljuk, és a visszamaradó szirupot szilikagél oszlopon tisztítjuk, oldószerként diklór-metán és aceton (10:1 térf./térf.) elegyét használva. így kapjuk az 1,6:2,3-dianhidro-4-O-(3-dezoxi-6-ido^-D-ribohexopiranozil)^-D-mannopiranózt. Kitermelés: 72%.

β. lépés

23,4 mmol 1,6:2,3-dianhidro-4-O-(3-dezoxi-6-ido^D-ribohexopiranozil)^-D-mannopiranózt feloldunk 150 ml metanolban, és a kapott oldathoz hozzáadunk 42 mmol nátrium-metilátot metanolban oldva (1 m). A reakcióelegyet 9 órán át melegítjük 80 °C hőmérsékleten, lehűtjük, és Sephadex LH-20 oszlopon tisztítjuk, eluálószerként diklór-metán és metanol (1:1, térf./térf.) elegyét használva. így kapjuk az 1,6:2,3-dianhidro-4O-(3-dezoxi-5,6-exo-metilén^-D-ribohexopiranozil)^D-mannopiranózt. 13,3 mmol így kapott vegyületet feloldunk 100 ml tetrahidrofuránban, és 20 °C hőmérsékleten hozzácsepegtetünk a kapott oldathoz 54,4 mmol diboránt tetrahidrofuránban oldva. A reakcióelegyet 2 órán át keverjük, majd hozzáadunk 65,28 mmol etanolt. Az így kapott reakcióelegyet 1 órán át keverjük, majd hozzáadunk 24 ml 3 m nátrium-hidroxid-oldatot, és 24 ml 30%-os hidrogén-peroxid-oldatot. A kapott reakcióelegyet 50 °C hőmérsékleten melegítjük Dowex savas gyantával (AG 50WX4), semlegesítjük és szárazra pároljuk. így kapjuk az 1,6:2,3-dianhidro-4-O(3-dezoxi-a-D-ribohexopiranozil)^-D-mannopiranózt a glüko- és idodiszacharidok elegyeként (1:6,25).

Vili. előállítás

3-Acetil-1,6-anhidro-2-O-benzil-4-O-(benzil-2-Oacetil-3-dezoxi-4-O-levulinmil-a-Llixohexopiranozil-uronát)-()-D-glükopiranóz [(XVI) általános képletű vegyület] 3-O-acetil-1,6-anhidro-2-O-benzil-4-O-(benzil-2-Oacetil-3-dezoxi-4-O-levulinil-a-L-lixohexopiranoziluronátj-ji-D-glükopiranózt állítunk elő a VII. előállítás szerinti vegyületből ismert eljárásban [G. Jaurand és munkatársai, Bioorganic and Medicinái Chemistry Letters (1992), 2, (9. szám), 897-900. oldal, J. Basten és munkatársai, a Bioorganic and Medicinái Chemistry Letters (1992), 2 (9. szám), 901-904. oldal, J. Basten és munkatársai, a Bioorganic and Medicinái Chemistry Letters (1992), 2 (9. szám), 905-910. oldal]. A két megfelelő 4’,6’-izopropilidénszármazék előállítása útján, tisztítással, a glüko- és idoizomereknek szilikagél oszlopon történő elválasztásával, nátrium-benzilátos reakcióval, acetilezéssel az izopropilidéncsoport eltávolításával, szelektív szililezéssel, levulinsavanhidriddel történő reagáltatással, Jones-féle oxidálással és benzilbromidal történő észterezéssel.

Kitermelés: 45%.

A különböző lépéseket a következőkben ismertetjük.

A. lépés

12. reakcióvázlat

3,6 mmol 1,6:2,3-dianhidro-4-O-(3-dezoxi-a-D-ribohexopiranozil)^-D-mannopiranózt feloldunk 25 ml dimetil-formamidban, és az oldathoz hozzáadunk 21,64 mmol dimetoxi-propánt, és 3,96 mmol p-toluolszulfonsavat (kámforszulfonsavat is használhatunk). A reakcióelegyet 1 óra 30 percen át keverjük, majd be9

HU 226 807 Β1 viszünk 5,94 mmol trietil-amint. A kapott reakcióelegyet sziruppá pároljuk be, és ezt szilikagél oszlopon tisztítjuk, eluálószerként toluol és etil-acetát (2:3, térf./térf.) elegyét használva.

Kitermelés: 70%.

B. lépés

13. reakcióvázlat

6,81 mmol A. lépés szerinti vegyülethez hozzáadunk 29,7 mmol nátrium-benzilátot, benzil-alkoholban oldva (1 m). A reakcióelegyet 1 órán át keverjük 110 °C hőmérsékleten. A kapott reakcióelegyet 200 ml diklórmetánnal hígítjuk, Dowex savas gyantával (AG 50 WX4) semlegesítjük, szűrjük, és vákuumban barna sziruppá pároljuk be. Ezt szilikagél oszlopon tisztítjuk, eluálószerként diklór-metán és aceton (10:1 térf./térf.) elegyét használva.

Kitermelés: 85%.

C. lépés

14. reakcióvázlat

5,76 mmol B. lépés szerinti vegyületet feloldunk diklór-metánban, és hozzáadunk 3,92 mmol 4-dimetilamino-piridint, 72,27 mmol trietil-amint, és 65,7 mmol ecetsavanhidridet. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten keverjük 2 óra 30 percen át, majd hozzáadunk 100 ml diklór-metánt, a kapott elegyet 10%-os vizes KHSO₄-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, majd szűrjük.

A visszamaradó szirupot bepároljuk és szilikagél oszlopon, eluálószerként diklór-metán és aceton (10:1 térf./térf.) elegyét használva, tisztítjuk.

[a]²D°=-102° (c=1,37 CH₂CI₂-ban).

D. lépés

15. reakcióvázlat

5,74 mmol C. lépés szerinti vegyülethez hozzáadunk 25 ml 70%-os vizes ecetsavoldatot. A reakcióelegyet 6 órán át keverjük 80 °C hőmérsékleten, majd toluol jelenlétében bepároljuk, így sárga port kapunk.

E. lépés

16. reakcióvázlat

A reakcióvázlatban szereplő rövidítések:

DMAP:	4-dimetil-amino-piridin,
tBDMSCI:	terc-butil-dimetil-szilil-klorid,
BnBr:	benzil-bromid,
LevO₂:	levulinsavanhidrid,
DMF:	dimetil-formamid,
Bn:	benzilcsoport,
Ac:	acetilcsoport,
Lev:	levulinsavcsoport,
tBDMSI:	terc-butil-dimetil-szilil-csoport.

Az előző lépés szerinti terméket használjuk kiindulási anyagként, és az V. előállítás E., F. és G. lépése szerint állítjuk elő a 3-O-acetil-1,6-anhidro-2-O-benzil4-O-(benzil-2-O-acetil-3-dezoxi-4-O-levulinil-a-Llixohexopiranozil-uronát)-p-D-glükopiranózt.

Átlagos kitermelés: 59%.

IX. előállítás

Metil-3,6-di-O-acetil-2-O-benzil-4-O-(benzil-2-Oacetil-3-dezoxi-ii-L-lixohexopiranozil-uronát)-f)-Dglükopiranozid [(III) általános képletű vegyület]

A Vili. előállítás szerinti diszacharidot acetolízisnek vetjük alá, majd a kapott vegyületet benzil-aminnal kezeljük, Vilsmeier-féle reagenssel, majd ezüst-karbonát jelenlétében metanollal reagáltatjuk. Az így kapott vegyületet hidrazinnal kezeljük, így kapjuk a metil-3,6-diO-acetil-2-O-benzil-4-O-(benzil-2-O-acetil-3-dezoxi-aL-lixohexopiranozil-uronát)-p-D-glükopiranozidot. A különböző lépéseket a következőkben mutatjuk be.

A. lépés

17. reakcióvázlat

102 mmol ecetsavanhidridet és 10,2 mmol trifluorecetsavat hozzáadunk 1,02 mmol Vili. előállítás szerinti diszacharidhoz, és az elegyet 2 órán át melegítjük 50 °C hőmérsékleten argonlégkörben. A kapott reakcióelegyet barna sziruppá pároljuk be, és ezt a VI. előállítás A. lépése szerint tisztítjuk, így kapjuk a kívánt terméket.

Kitermelés: 92%.

B. lépés

18. reakcióvázlat

1,52 mmol A. lépés szerinti terméket feloldunk vízmentes etil-éterben, és hozzáadunk 57,9 mmol benzilamint. A VI. előállítás D. lépése szerint dolgozunk, így kapjuk a kívánt terméket. Kitermelés: 79%.

C. lépés

19. reakcióvázlat

Vilsmeier-reagenst készítünk 2,15 mmol brómnak és 2,15 mmol trifenil-foszfinnak 0 °C hőmérsékleten 5 ml dimetil-formamidban történő összekeverésével. A reakcióelegyből a fehér csapadékot argonlégkörben kiszűrjük, és hozzáadjuk 0,269 mmol B. lépés szerinti termékhez 15 ml vízmentes diklór-metánban oldva, miközben a reakció-hőmérsékletet tartjuk. A kapott reakcióelegyet 2 órán át keverjük szobahőmérsékleten, majd diklór-metánnal hígítjuk, 0 °C hőmérsékletre hűtött vízzel mossuk pH=6 érték eléréséig, vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk és sziruppá pároljuk be. A kapott szirupot szilikagél oszlopon tisztítjuk, diklórmetán és etil-éter (5:1 térf./térf.) elegyét felhasználva. Kitermelés: 77%.

D. lépés

20. reakcióvázlat

0,46 ml metanolt, 0,34 mmol ezüst-karbonátot és 150 mg kalcium-szulfátot összekeverünk 3 ml diklórmetánban 1 órán át argonlégkörben, 0 °C hőmérsékleten. 0,227 mmol C. lépés szerinti vegyületet feloldunk 8 ml diklór-metánban. Az így kapott oldatot hozzácsepegtetjük a reakcióelegyhez, és 20 órán át 20 °C hőmérsékleten keverjük. A reakcióelegyet fénytől védjük. Ezután a reakcióelegyet diklór-metánnal hígítjuk, szűrjük és bepároljuk, így kapjuk a 3,6-di-O-acetil-2-O-benzil-4-O-(benzil-2-O-acetil-3-dezoxi-4-O-levulinil-a-L10

HU 226 807 Β1 lixohexopiranozil-uronát)-p-D-glükopiranozidot szirupként. A kapott szirupot szilikagél oszlopon tisztítjuk, eluálószerként diklór-metán és etil-éter (5:1 térf./térf.) elegyét használva.

Kitermelés: 75%.

[α]%°=+27° (c=1,8, CH₂CI₂-ban).

E. lépés

21. reakcióvázlat

0,276 mmol előző lépés szerinti terméket feloldunk 2 ml 0 °C hőmérsékletre hűtött piridinben, és az oldathoz hozzáadunk 1,38 ml 1 m, piridin és ecetsav (3:2 térf./térf.) elegyében készített hidrazin-hidrát-oldatot. A kapott reakcióelegyet bepároljuk, a visszamaradó anyaghoz hozzáadunk metilén-kloridot és a kapott reakcióelegyet vizes KHSO₄-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és sziruppá pároljuk be. A kapott szirupot szilikagél oszlopon tisztítjuk, diklór-metán és etil-éter (3:1 térf./térf.) elegyét használva. Kitermelés: 87%.

[a]^{1 2}D°=+10° (c=0,99 CH₂CI₂-ban).

X. előállítás

0-(2,4,6- Tri-O-benzil-3-dezoxi-a-Dribohexopiranozil)-(1>4)-O-(benzil-2-O-acetil-3dezoxi-\^J>-D-ribohexopiranozil-uronát)-(1>4)-3-Oacetil-1,6-anhidro-2-O-benzil-f>-D-glükopiranóz [(VII) általános képletű vegyület]

2,03 mmol 2,4,6-tri-O-benzil-3-dezoxi-1-tio-D-ribohexopiranozidot (II. előállítás) és 1,69 mmol 3-O-acetil1,6-anhidro-2-O-benzil-4-O-(benzil-2-O-acetil-3-dezoxi-p-D-ribohexopiranozil-uronát)-p-D-glükopiranózt (V. előállítás) feloldunk diklór-metánban és 20 °C hőmérsékleten hozzáadunk molekulaszitát, majd 5,07 mmol ezüst-trifluor-metánszulfonátot és 1,52 mmol brómot. A reakcióelegyet 45 percig keverjük, majd szűrjük, vízzel mossuk és szárazra pároljuk.

Szilikagélen történő tisztítás után a kívánt terméket kapjuk. Kitermelés: 35%.

XI. előállítás

O-(6-O-Acetil-2,4-di-O-benzil-3-dezoxi-a-Dribohexopiranozil)-(1 >4)-O-(benzil-2-O-acetil-3dezoxi-[>-D-ribohexopiranozil-uronát)-( 1->4)-3,6-diO-acetil-2-O-benzil-[)-D-glükopiranozil-triklóracetimidát [(II) általános képletű vegyület]

0,51 mmol X. előállítás szerinti vegyületet feloldunk trifluor-ecetsavnak és ecetsavanhidridnek az elegyében, majd az oldatot acetolízisnek vetjük alá. Az így kapott reakcióelegyet etil-éteres benzil-aminnal, majd kálium-karbonát jelenlétében diklór-metános diklór-acetonitriIlel kezeljük, így a kívánt terméket kapjuk. Kitermelés: 50%.

1. példa

Metil-O-(3-dezoxi-2,4,6-tri-O-szulfo-u-Dribohexopiranozií)-(1>4)-O-(3-dezoxi-2-O-szulfo-\hD-ribohexopiranozil-uronát)-( 1^4)-0-(2,3,6-tri-Oszulfo-a-D-glükopiranozil-uronát)-( 1 >4)-2,3,6-triO-szulfo-[>-D-glükopiranozid-tridekakisznátrium-só

A. lépés

Metil-O-(6-acetil-2,4-O-benzil-3-dezoxi-a-Dribohexopiranozil-(1>4)-O-(benzil-2-O-acetil-3dezoxi-[)-D-ribohexopiranozil-uronát)-(1 >4)O-(3,6-di-O-acetil-2-O-benzil-a-D-glükopiranozil)(1->4)-O-(benzil-2-O-acetil-3-dezoxi-(j-Llixohexopiranozil-uronát)-( 1 >4)-O-3,6-di-O-acetil2-O-benzil-[>-D-glükopiranozid

0,121 mmol XI. előállítás szerinti vegyületet és 0,093 mmol IX. előállítás szerinti vegyületet feloldunk

3,2 ml diklór-metánban. A reakcióelegyet molekulaszita jelenlétében argonlégkörben lehűtjük -20 °C hőmérsékletre, és hozzáadunk 0,470 ml, diklór-metánban készített trimetil-szilil-trifluor-metánszulfonát-oldatot. A reakcióelegyet 1 órán át keverjük -20 °C hőmérsékleten, majd szűrjük, vízzel mossuk, bepároljuk, és Sephadex LH-20 oszlopon, oldószerként diklór-metán és metanol (1:1 térf./térf.) elegyét, majd szilikagél oszlopon oldószerként ciklohexán és etil-acetát (3:2 térf./térf.) elegyét használva tisztítjuk, így kapjuk a kívánt terméket. Kitermelés: 62%.

B. lépés

0,052 mmol előző lépés szerinti terméket feloldunk diklór-metán (0,43 ml) és metanol (1,7 ml) elegyében. A kapott oldathoz hozzáadunk 85 mg 10%-os, csontszénre felvitt palládiumot, és a reakcióelegyet 4 órán át 20 °C hőmérsékleten enyhe nyomás alatt hidrogénezzük. A kapott reakcióelegyet szárazra pároljuk, így kapjuk az O-(6-O-acetil-3-dezoxi-a-D-ribohexopiranozil)(1->4)-O-(2-O-acetil-3-dezoxi-p-D-ribohexopiranoziluronsav-(1>4)-O-(3,6-di-O-acetil-«-D-glükopiranozil)(1>4)-O-(2-O-acetil-3-dezoxi-u-L-lixohexopiranoziluronsav)-(1->4)-3,6-di-O-acetil-p-D-glükopiranozidot. A kapott vegyületet feloldjuk 0,96 ml etanolban, az oldatot lehűtjük 0 °C hőmérsékletre, majd hozzáadunk 0,30 ml 5 m nátrium-hidroxid-oldatot. A reakcióelegyet 5 órán át keverjük 0 °C hőmérsékleten, majd Sephadex G-25 oszlopon eluálószerként vizet használva tisztítjuk. A kapott reakcióelegyet szárazra pároljuk, így kapjuk a metil-O-(3-dezoxi-a-D-ribohexopiranozil)-(1->4)O-(3-dezoxi-[j-D-ribohexopiranozil-uronsav)-(1 >4)-O(a-D-glükopiranozil)-(1->4)-O-(3-dezoxi-a-L-lixohexopiranozil-uronsav-(1^4)-fj-D-glükopiranozidot.

A kapott vegyületet feloldjuk 5 ml dimetilformamidban, a kapott oldatot szárazra pároljuk, majd a visszamaradó anyagot ismét feloldjuk argonlégkörben 2,6 ml vízmentes dimetil-formamidban. A kapott oldathoz 302 mg kén-trioxid/trietil-amin komplexet adunk, és az elegyet 20 órán át keverjük 55 °C hőmérsékleten. A kapott reakcióelegyet lehűtjük, hozzáadunk 491 mg nátrium-hidrogén-karbonátot vizes oldat formájában, majd a reakcióelegyet 3 órán át keverjük.

A kapott reakcióelegyet Sephadex G-25 oszlopon tisztítjuk, oldószerként vizet használva, majd a kapott terméket liofilizáljuk. így kapjuk a metil-O-(3-dezoxi2,4,6-tri-O-szulfo-a-D-ribohexopiranozil)-(1->4)-O(3-dezoxi-2-O-szulfo-p-D-ribohexopiranozil-uronát)(1 ->4)-O-(2,3,6-tri-O-szulfo-a-D-glükopiranozil)-(1 ->4)O-(3-dezoxi-2-O-szulfo-a-L-lixohexopiranozil-uronát)11

HU 226 807 Β1 (1 ->4)-2,3,6-tri-O-szulfo-p-D-glükopiranozid-tridekakisznátrium-sót. Kitermelés: 65%.

[a]²D°=+25° (c=0,52 H₂O-ban) - 1. kísérlet.

[a]²D°=+33° (c=0,64 H₂O-ban) - 2. kísérlet.

Proton magmágneses rezonancia spektrum:

(500 MHz, oldószer: D₂O)

H1: 4,78 ppm J1-2: 7,3 Hz; ΗΊ: 5,22 ppm, J1’-2’:

1,8 Hz; H”1: 5,26 ppm, J1”-2” 3,5 Hz; H’”1:

4,78 ppm, J1”’-2”’: 5,4 Hz; H””: 5,16 ppm,

J1””-2””: 3,3 Hz.

2. példa

Metil-O-(3-dezoxi-2,4,6-tri-O-szulfo-a-Dribohexopiranozil)-(1 >4)-O-(3-dezoxi-2-O-szulfo-(>D-ribohexopiranozil-uronát)-( 1^4)-0-(2,3,6, tri-Oszulfo-a-D-glükopiranozil)-(1->4)-O-(3-dezoxi-2-Ometil-a-L-lixohexopiranozil-uronát)-( 1>4)-2,3,6-triO-szulfo-\j-D-glükopiranozid-dodekakisznátrium-só A cím szerinti vegyületet O-(6-O-acetil-2,4-di-Obenzil-3-dezoxi-u-D-ribohexopiranozil)-(1 >4)-O-(benzil-2-O-acetil-3-dezoxi-p-D-ribohexopiranozil-uronát)(1->4)-3,6-di-O-acetil-2-O-benzil-D-glükopiranoziltriklór-acetamidátból és metil-3,6-di-O-acetil-2-O-benzil-4-O-(benzil-2-O-metil-3-dezoxi-a-Llixohexopiranozil-uronát)-p-D-glükopiranozidból állítjuk elő az 1. példában leírtak szerint. A metil-3,6-di-O-acetil-2-O-benzil-4-O-(benzil-2-O-metil-3-dezoxi-a-Llixohexopiranozil-uronát)-p-D-glükopiranozidot 1,6:2,3dianhidro-4-O-(3-dezoxi-p-D-ribohexopiranozil)-p-Dmannopiranózból állítjuk elő a VII. Vili. és IX. előállítás szerint.

[(./.11=+25° (c=0,48 H₂O).

Proton magmágneses rezonancia spektrum:

(500 MHz, oldószer: D₂O)

H1: 4,82 ppm J1-2: 4,2 Hz; ΗΊ: 5,08 ppm, J1’-2’:

1,0 Hz; H”1: 5,27 ppm, J1”-2”: 3,7 Hz, H’”:

4,76 ppm, J1’”-2’”: 7,7 Hz; H””: 5,15 ppm,

J1””-2””: 3,5 Hz.

3. példa

Metil-O-(3-dezoxi-2,4-di-O-metil-6-O-szulfo-a-Dribohexopiranozil)-(1>4)-O-(3-dezoxi-2-O-szulfo-fiD-ribohexopiranozil-uronát)-( 1>4)-O-(2,3,6-tri-Oszulfo-a-D-glükopiranozil)-(1->4)-O-(3-dezoxi-2-Oszulfo-a-L-lixohexopiranozil-uronát)-(1->4)-2,3,6tri-O-szulfo-fi-D-glükopiranozid-undekakisznátriumsó

A cím szerinti vegyületet O-(6-O-benzil-2,4-di-Ometil-3-dezoxi-</.-D-ribohexopiranozil)-(1 >4)-O-(benzil2-O-acetil-3-dezoxi-p-D-ribohexopiranozil-uronát)(1 ->4)-3,6-di-O-acetil-2-O-benzil-D-g lükopiranoziltriklór-acetimidátból és metil-3,6-di-O-acetil-2-O-benzil4-O-(benzil-2-O-acetil-3-dezoxi-a-L-lixohexopiranoziluronát)-p-D-glükopiranozidból állítjuk elő az 1. példában leírtak szerint. Az O-(6-O-benzil-2,4-di-O-metil-3dezoxi-</.-D-ribohexopiranozil)-(1 >4)-O-(benzil-2-Oacetil-3-dezoxi-p-D-ribohexopiranozil-uronát)-(1->4)3,6-di-O-acetil-2-O-benzil-D-glü köpi ranozi l-tri klóracetimidátot etil-6-O-benzil-2,4-di-O-metil-3-dezoxi-1 tio-p-D-ribohexopiranozidból és 3-O-acetil-1,6-anhidro2-O-benzil-4-O-(benzil-2-O-acetil-3-dezoxi-p-D-ribohexopiranozil-uronát)-p-D-glükopiranozból állítjuk elő a X. előállítás szerint. [a]²D°=+24° (c=0,6 H₂O-ban).

Proton magmágneses rezonancia spektrum:

(500 MHz, oldószer: D₂O)

H1: 4,77 ppm J1-2: 5,0 Hz; ΗΊ: 5,22 ppm, J1’-2’:

2,2 Hz; H”1: 5,24 ppm, J1”-2”: 3,7 Hz; H’”:

4,76 ppm, JT”-2”’: 7,5 Hz; H””: 5,10 ppm,

J1””-2””: 3,6 Hz.

4. példa

Metil-O-(3-dezoxi-4-O-metil-2,6-di-O-szulfo-a-Dribohexopiranozil)-(1^>4)-O-(3-dezoxi-2-O-szulfo-pD-ribohexopiranozil-uronát)-( 1-+4)-0-(2,3,6-tri-Oszulfo-u-D-glükopiranozil)-(1 >4)-O-(3-dezoxi-2-Oszulfo-a-L-lixohexopiranozil-uronát)-( 1 >4)-2,3,6tri-O-szulfo-fi-D- -glükopiranoziddodekakisznátrium-só

A cím szerinti vegyületet az 1. példában leírtak szerint állítjuk elő a IX. előállítás szerinti vegyületből és O-(2,6-di-O-benzil-4-O-metil-3-dezoxi-a-Dribohexopiranozil)-(1 >4)-O-(benzil-2-O-acetil-3-dezoxi-p-D-ribohexopiranozil)-uronát-(1 >4)-3,6-di-O-acetil2-O-benzil-D-glükopiranozil-triklór-acetimidátból. Az utóbbi triszacharidszármazékot etil-2,6-di-O-benzil-4O-metil-3-dezoxi-1-tio-D-ribohexopiranozidból és az V. előállítás szerinti vegyületből állítjuk elő a X. és XI. előállítás szerint.

[a]²D°=+22° (c=0,54 H₂O-ban).

Proton magmágneses rezonancia spektrum:

(500 MHz, oldószer: D₂O)

H1: 4,78 ppm J1-2: 5,1 Hz; ΗΊ: 5,22 ppm, J1’-2’:

2,6 Hz; H”1: 5,27 ppm, J1”-2”: 3,9 Hz; H’”1:

4,75 ppm, JT”-2”’: 7,9 Hz; H””: 5,11 ppm,

J1””-2””: 3,5 Hz.

5. példa

Metil-O-(3-dezoxi-2,4,6-tri-O-szulfo-a-Dribohexopiranozil)-(1->4)-O-(3-dezoxi-2-O-metil-fiD-ribohexopiranozil-uronát)-( 1>4)-O-(2,3,6-tri-Oszulfo-a-D-glükopiranozil)-(1-+4)-O-(3-dezoxi-2-Ometil-a-L-lixohexopiranozil-uronát)-( 1 >4)-2,3,6-triO-szulfo-p-D-glükopiranozid-undekakisznátrium-só A cím szerinti vegyületet metil-3,6-di-O-acetil-2-Obenzil-4-O-(benzil-2-O-metil-3-dezoxi-a-Llixohexopiranozil-uronát)-p-D-glükopiranozidból és O-(6-O-acetil-2,4-di-O-benzil-3-dezoxi-a-D-ribohexopiranozil)-(1->4)-O-(benzil-2-O-metil-3-dezoxi-p-Dribohexopiranozil-uronát)-(1->4)-3,6-di-O-acetil-2-Obenzil-D-glükopiranozil-triklór-acetimidátból állítjuk elő az 1. példában leírtak szerint. A kiindulási vegyületként használt triszacharidot 3-O-aceti 1-1,6-anhidro-2-O-benzil-4-O-(benzil-2-O-metil-3-dezoxi-p-D-ribohexopiranozil-uronát)-p-D-glükopiranózból és a II. előállítás szerinti vegyületből állítjuk elő a X. és XI. előállítás szerint. [a]²D°=+20° (c=0,39 H₂O-ban).

HU 226 807 Β1

Proton magmágneses rezonancia spektrum:

(500 MHz, oldószer: D₂O)

H1: 4,83 ppm J1-2: 3,0 Hz; ΗΊ: 5,11 ppm, JT-2’:

2,0 Hz; H”1: 5,31 ppm, J1”-2”: 3,3 Hz, H’”1:

4,68 ppm, JT”-2”’: 7,7 Hz; H””: 5,18 ppm,

J1””_2””: 3,2 Hz.

6. példa

Metil-O-(3-dezoxi-2,4,6-tri-Oszulfo-u-D-ribohexopiranozil)-(1 >4)O-(3-dezoxi-2-O-metil-f)-D-ribohexopiranoziluronát)-( 1>4)-O-(2,3,6-tri-O-szulfoa-D-glükopiranozil)-(1->4)-O-(3-dezoxi2-O-szulfo-a-L-lixohexopiranozil-uronát)-(1 >4)2,3,6-tri-O-szulfo-(>-D-glükopiranoziddodekakisznátrium-só

A cím szerinti vegyületet az 1. példában leírtak szerint állítjuk elő O-(6-O-acetil-2,4-di-O-benzil-3-dezoxia-D-ribohexopiranozil)-(1->4)-O-(benzil-2-O-metil-3dezoxi-p-D-ribohexopiranozil-uronát)-(1 >4)-3,6-di-Oacetil-2-O-benzil-D-glükopiranozil-triklór-acetimidátból és a IX. előállítás szerinti vegyületből.

[a]²D°=+30^o (c=0,40 H₂O-ban).

Proton magmágneses rezonancia spektrum:

(500 MHz, oldószer: D₂O)

H1: 4,77 ppm J1-2: 5,0 Hz; ΗΊ: 5,20 ppm, JT-2’:

2.5 Hz; H’”1: 5,27 ppm, J1”-2”: 4,0 Hz; H’”1:

4.67 ppm, JT”-2’”: 8,0 Hz; H””: 5,14 ppm,

J1””_₂””: _{3>5 Hz}

7. példa

Metil-O-(3-dezoxi-2,4,6-tri-O-szulfo-u-Dribohexopiranozil)-(1>4)-O-(3-dezoxi-2-Ometil-$-D-ribohexopiranozil-uronát)-(1->4)0-(2,3,6-tri-O-szulfo-a-D-glükopiranozil)-( 1^4)-0(3-O-metil-2-O-szulfo-a-L-idopiranozil-uronát)(1>4)-2,3,6-tri-O-szulfo-(^J>-D-glükopiranoziddodekakisznátrium-só

A cím szerinti vegyületet O-(6-O-acetil-2,4-di-Obenzil-3-dezoxi-a-D-ribohexopiranozil)-(1->4)-O(benzil-2-O-metil-3-dezoxi-p-D-ribohexopiranoziluronát)-(1 ->4)-3,6-di-O-acetil-2-O-benzil-Dglükopiranozil-triklór-acetimidátból és metil-2,3,6-tri-Obe nzi 1-4-0-( benzil-2-O-benzil-3-0-me ti I-a-Lidopiranozil-uronát)-p-D-glükopiranozidból állítjuk elő az 1. példában leírtak szerint. Az utóbbi vegyületet M. Petitou és C.A.A. van Boeckel „Chemical Synthesis of heparin fragments and analogues”, 203-210. oldal Progress in the Chemistry of Organic Natural Products, Ed. Springer Verlag Vienna - N.Y. (1992) irodalmi helyen leírtak szerint állítjuk elő.

[a]²D°=+46° (c=0,58 H₂O-ban).

Proton magmágneses rezonancia spektrum:

(500 MHz, oldószer: D₂O)

H1: 5,10 ppm J1-2: 3,0 Hz; ΗΊ: 5,10 ppm, JT-2’:

5,0 Hz; H”1: 5,48 ppm, J1”-J2”: 3,60 Hz; H’”1:

4.68 ppm, JT”-2’”: 7,5 Hz; H”: 5,16 ppm, JT”-2’”:

3.6 Hz.

8. példa

Metil-O-(3-dezoxi-2,4-di-O-szulfo-\i-Dribohexopiranozil-uronát)-( 1>4)-O-(2,3,6-tri-Oszulfo-u-D-glükopiranozil)-(1 >4)-O-(3-dezoxi-2-Oszulfo-\í-D-ribohexopiranozil-uronát)-(1 >4)O-(2,3,6-tri-O-szulfo-a-D-glükopiranozil-uronát)(1 >4)-O-(3-dezoxi-2-O-szulfo-a-Llixohexopiranozil-uronát)-( 1 >4)-2,3,6-tri-O-szulfoβ-D-glükopiranozid-hexadekakisznátrium-só A cím szerinti vegyületet O-(benzil-2-O-acetil-3dezoxi-4-O-levulinil-p-D-ribohexopiranozil-uronát)(1 ->4)-3,6-di-O-acetil-2-O-benzil-D-glükopiranozil)-triklór-acetimidátból (VI. előállítás) és 3-O-acetil-1,6-anhidro-2-O-benzil-4-O-(benzil-2-O-acetil-3-dezoxi-p-Dribohexopiranozil-uronát)-p-D-glükopiranózból (V. előállítás) állítjuk elő. A két vegyületet az 1. példa A. lépése szerint reagáltatjuk, és így a (XXIII) képletű vegyületet kapjuk. Kitermelés: 64%.

A kapott terméket acetolízisnek vetjük alá a VI. előállítás A. lépése szerint, majd a kapott vegyületet benzil-aminnal reagáltatjuk a VI. előállítás B. lépése szerint, így az anomer hidroxilszármazékot felszabadítjuk. A megfelelő imidátot a kapott vegyületnek triklór-acetonitrillel kálium-karbonát jelenlétében a VI. előállítás C. lépése szerinti reagáltatásával állítjuk elő.

A kapott terméket metil-3,6-di-O-acetil-2-O-benzil4-O-(benzil-2-O-acetil-3-dezoxi-a-L-lixohexopiranoziluronát)-p-D-glükopiranoziddal (IX. előállítás), metil-O(3-dezoxi-2,4-di-O-szulfo-p-D-ribohexopiranozil-uronát)-( 1 ->4)-O-(2,3,6-tri-O-szulfo-a-D-glükopiranozil)(1>4)-O-(3-dezoxi)-2-O-szulfo-p-D-ribohexopiranoziluronát)-(1->4)-O-(2,3,6-tri-O-szulfo-a-D-glükopiranozil)-(1->4)-O-(3-dezoxi-2-O-szulfo-a-L-lixohexopiranozil-uronát)-(1->4)-2,3,6-tri-O-szulfo-p-D-glükopiranozidhexadekakisznátrium-sóval reagáltatjuk.

Proton magmágneses rezonancia spektrum:

(500 MHz, oldószer: D₂O)

H1: 4,78 ppm J1-2: 7,0 Hz; ΗΊ: 5,22 ppm, JT-2’:

1,9 Hz; H”1: 5,25 ppm, J1”-2”: 3,50 Hz; H’”1:

4,79 ppm, J’”1—2’”: 5,6 Hz; H’”: 5,31 ppm, J1-2:

3,50 Hz; H””: 4,80 ppm, J1 ’””-2””: 5,9 Hz.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Az (I) általános képletű vegyületek, ahol

X jelentése -OSO₃ ^_ csoport, vagy (A), (B) vagy (C) általános képletű csoport,

Y jelentése (D) általános képletű csoport,

R jelentése lineáris vagy elágazó szénláncú

1-6 szénatomos alkilcsoport,

Rí, R₃, R₅, R₇, R₈, Ri₀ Ri₂ és R₁₃ jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük hidroxilcsoport, lineáris vagy elágazó szénláncú 1-6 szénatomos alkoxicsoport, vagy -OSO₃ ^_ képletű csoport,

R₂, R₄, R₆, R_g és Rn jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük hidrogénatom, hidroxilcsoport, lineáris vagy elágazó szénláncú 1-6 szénatomos al13

HU 226 807 Β1 koxicsoport vagy -OSO₃ ^_ képletű csoport, azzal a megkötéssel, hogy az R₂, R₄, Rg, Rg és R_nszubsztituensek közül legalább az egyik jelentése hidrogénatom.
2. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek szűkebb körét képező (la) általános képletű vegyületek - ahol R_h R₂, R₃, R₄, R₅, R₆, R₇, R_1h R₁₂és R₁₃ jelentése az 1. igénypontban megadott.
3. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek szűkebb körét képező (Ib) általános képletű vegyületek - ahol Rí, R₂, R₃, R₄, R₅, R_6i R₇, R^, R₁₂és R₁₃ jelentése az 1. igénypontban megadott.
4. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek, ahol

- R), R₃, R₅, R₇, R₈, R₁₀ és R₁₃ jelentése azonos vagy különböző és jelentésük lineáris vagy elágazó szénláncú 1-6 szénatomos alkoxicsoport vagy -OSO₃ ^_ képletű csoport,

- R₂, R₄, R₆ és R₉ jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük hidrogénatom, vagy lineáris vagy elágazó szénláncú 1-6 szénatomos alkoxicsoport,

- Rh jelentése hidrogénatom, lineáris vagy elágazó szénláncú 1-6 szénatomos alkoxicsoport vagy -OSO₃ ^_ képletű csoport, azzal a megkötéssel, hogy R₂, R₄, R₆, R_g és Rh közül legalább egynek a jelentése hidrogénatom és

- R₁₂ jelentése hidroxilcsoport vagy-OSO₃ ^_ képletű csoport.
5. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek, ahol R₂ jelentése hidrogénatom.
6. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek, ahol

- R₂ és R₆ jelentése hidrogénatom,

- R₃, Rh és R₁₂ jelentése -OSO₃ ^_ képletű csoport, és

- R₁₃ jelentése lineáris vagy elágazó szénláncú 1-6 szénatomos alkoxicsoport.
7. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyület, amely metil-O-(3-dezoxi-2,4,6-tri-O-szulfo-a-D-ribohexopiranozil)-(1 >4)-O-(3-dezoxi-2-O-szulfo-fj-D-ribohexopiranozil-uronát)-(1->4)-O-(2,3,6-tri-O-szulfo-a-D-glükopiranozil)-(1>4)-O-(3-dezoxi-2-O-szulfo-u-L-lixohexopiranozil-uronát)-(1->4)-2,3,6-tri-O-szulfo-p-D-glükopiranozid és bázissal képzett gyógyászatilag elfogadható sói.
8. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyület, amely metil-O-(3-dezoxi-2,4-di-O-metil-a-D-ribohexopiranozil)-(1>4)-O-(3-dezoxi-2-O-szulfo-fj-D-ribohexopiranozil-uronát)-(1->4)-O-(2,3,6-tri-O-szulfo-a-D-glükopiranozi 1)-(1 >4)-O-(3-dezoxi-2-O-szu Ifo-a-L-l ixohexopi ranozil-uronát)-(1->4)-2,3,6-tri-O-szulfo-p-D-glükopiranozid és bázissal képzett gyógyászatilag elfogadható sói.
9. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyület, amely metil-O-(3-dezoxi-2,6-di-O-szulfo-a-D-ribohexopiranozil)-(1>4)-O-(3-dezoxi-2-O-szulfo-f-i-D-ribohexopiranozil-uronát)-(1 >4)-O-(2,3,6-tri-O-szulfo-a-D-glükopiranozil)-(1>4)-O-(3-dezoxi-2-O-szulfo-a-L-lixohexopiranozil-uronát)-(1 >4)-2,3,6-tri-O-szulfo-fj-D-glükopiranozid és bázissal képzett gyógyászatilag elfogadható sói.
10. Eljárás az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek előállítására, azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű vegyületet - a képletben

- X’ jelentése klór-acetoxi-csoport, laevulinil-oxicsoport, A, B₁ vagy C₁ általános képletű csoport,

- Ph P₂, P₃ és P₅ jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük védőcsoport, így aciklusos 1-6 szénatomos acilcsoport, előnyösen acetilcsoport, aromás acilcsoport, előnyösen benzoilcsoport, 2-7 szénatomos 2-alkenilcsoport, előnyösen allilcsoport vagy benzilcsoport,

- P₄ és P₆ jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük védőcsoport, így 1-6 szénatomos alkilcsoport, előnyösen metilcsoport vagy benzilcsoport,

- R^, R₅’ és R₈’ jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük egyenes vagy elágazó szénláncú 1-6 szénatomos alkoxicsoport, 1-6 szénatomos aciklusos acil-oxi-csoport, előnyösen acetoxicsoport, aromás acil-oxi-csoport, előnyösen benzoiloxi-csoport, vagy 2-7 szénatomos 2-alkenil-oxicsoport, előnyösen allil-oxi-csoport,

- R₇’ és R₁₀’ jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük az R-f-nél megadott szubsztituensek, vagy klór-acetoxi-csoportot vagy levulinil-oxi-csoportot jelentenek,

- R₂’, Rg’ és Rg’ jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük hidrogénatom, vagy az R^-nél megadott szubsztituensek egy (III) általános képletű vegyülettel - a képletben

- P₇ jelentése a (II) általános képletben P₄-nél megadott szubsztituensek,

- P₈ jelentése a (II) általános képletben P_rnél megadott szubsztituensek,

- R₄’ és Rh’ jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük a (II) általános képletben R₂’-nél megadott szubsztituensek,

- R₃’, R₁₂’ és R₁₃’ jelentése azonos vagy különböző, és jelentésük az R-f-nél megadott szubsztituensek és jelentésük a (II) általános képletben R^-nél megadott szubsztituensek reagáltatunk, és a kapott (IV) általános képletű vegyületet - a képletben

- X’, Ph P₂, P₃, P₄, R-i’ és R₂’jelentése a (II) általános képletnél megadott,

- P₇, R₃’ és R₄’ jelentése a (III) általános képletnél megadott, és - Y’ jelentése (D^ általános képletű csoport - a képletben

- P₈, Rh’, R12’ és R13’ jelentése a (III) általános képletnél megadottvagy katalitikusán hidrogénezzük, majd elszappanosítjuk, és szulfátionná alakítjuk, vagy először elszappanosítjuk, majd szulfátionná alakítjuk, majd katalitikusán hidrogénezzük, vagy először katalitikusán hidrogénezzük, majd szulfátionná alakítjuk, majd elszappanosítjuk, és így az (I) általános képletű vegyületeket állítjuk elő.
11. Gyógyászati készítmények, amelyek hatóanyagként az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti vegyületet vagy gyógyászatilag elfogadható bázissal képzett sóját tartalmazzák gyógyászatilag elfogadható nem toxikus inért segédanyaggal.