HU226341B1 - Controller for safety current wire of a heat equipment - Google Patents

Description

A találmány tárgya vezérlőkészülék hőtechnikai berendezés biztonsági áramvezetékéhez, amely tartalmaz: a berendezésnek egy, a biztonság szempontjából releváns fizikai üzemi mennyiségét megfigyelő érzékelő számára legalább egy csatlakozást, a biztonsági áramvezeték csatlakoztatásához két, sorba kapcsolt biztonsági relét, és egy, az érzékelő jelétől függően a két biztonsági relét - az üzemi mennyiségnek egy, a biztonságot veszélyeztető határérték elérésekor a biztonsági áramvezeték megszakítását biztosítóan - kapcsoló vezérlőegységet.

A hőtechnikai berendezéseknél, különösen gőz vagy forró víz előállítására szolgáló berendezéseknél, felmerül az igény az önműködő üzem iránt, tehát olyan üzem iránt, amely nem igényli kezelő vagy felügyelő személyzet jelenlétét. Az érvényes előírások szerint, például a „Technische Regein für Dampfkessel (TRD 604) (Gőzkazánokhoz való műszaki szabályok) szerint, az állandó felügyelet nélküli üzem speciális berendezéseket tesz szükségessé, amelyek a veszélyes üzemi állapotok kialakulását megbízhatóan megakadályozzák.

Például olyan töltésiszint-korlátozó eszközöket kell alkalmazni, amelyek a töltési szintnek egy alsó határérték alá történő csökkenése esetén a kazán fűtését lekapcsolják, hogy a gőzkazánnak a biztonságot veszélyeztető túlmelegedését megakadályozzák. Ennek érdekében töltésiszint-érzékelőket alkalmaznak, amelyek a gőzkazán töltési szintjét határérték alá történő csökkenése vonatkozásában ellenőrzik, felügyelik. A töltésiszint-érzékelők vezérlőkészülékekkel vannak összekapcsolva, amelyeknek kimenetei két, sorba kapcsolt biztonsági relével vannak ellátva. A biztonsági relék a gőzkazán fűtésének biztonsági áramvezetékébe vannak bekötve. Addig, amíg az alsó határérték fölötti érték mérhető, a vezérlőkészülék a két biztonsági relét átvezető üzemre kapcsolja. Ezáltal a biztonsági áramvezeték zárt állapotban van és a gőzkazán fűtése engedélyezett. Ha azonban a töltési szint az alsó határérték alá csökken, a töltésiszint-érzékelő egy megfelelő eltérő jelet juttat a vezérlőkészülékre. Ennek hatására a biztonsági reléket átkapcsolja és így a biztonsági áramvezetéket megszakítja. Ekkor a gőzkazán fűtése is meg van szakítva.

Az FR 1 229 825 A sz. szabadalmi dokumentum például megoldást ismertet vfzszint szabályozására gőzkazánokban.

Ilyen jellegű biztonsági követelmények, éspedig egy előre megadott határérték elérésekor a biztonsági áramvezeték megszakítása a hőtechnikai berendezések más üzemi mennyiségei (paraméterei) számára is fennállhatnak, mint például a maximálisan megengedett töltési szint, a maximálisan megengedett üzemi nyomás, a maximálisan megengedett üzemi hőmérséklet vagy a kazánfolyadék maximálisan megengedett villamos vezetőképessége vonatkozásában.

Az ezen követelmények teljesítéséhez alkalmazott biztonsági berendezéseknek hibamentesen kell működniük. Ennek érdekében az érzékelőket és vezérlőkészülékeket úgy kell kiképezni, hogy önellenőrzésre is alkalmasak legyenek. Az érzékelők mechanikus részét, valamint az érzékelők és a kapcsolókészülékek villamos részét előre megadott időközönként működőképesség vonatkozásában ellenőrzésnek kell alávetni. Amennyiben ennek során zavart állapítanak meg, úgy ez a biztonsági áramvezeték megszakításához és ezáltal például a gázkazán fűtésének lekapcsolásához vezet. Az alkalmazott biztonsági relék hibamentes biztonságos működése érdekében mechanikus élettartamukkal szemben szigorú követelményeket támasztanak, például legalább 300 000 kapcsolási ciklus.

Normál üzemben zavarok nélkül a biztonsági relék hosszú időn keresztül egy és ugyanazon helyzetben maradnak. Ez bizonyos körülmények között ahhoz vezethet, hogy a biztonsági relék érintkezői ebben a helyzetben egymással összehegednek. Zavar esetén a vonatkozó biztonsági relé a vezérlőkészülék által szolgáltatott megfelelő állítójel ellenére a biztonsági áramvezetéket nem szakítaná meg. Mivel két biztonsági relé sorba van kapcsolva, egy ilyen jellegű hiba az egyik biztonsági relénél nem jelentene biztonsági kockázatot. Ezt a hibát viszont nem ismernék fel. Amennyiben ugyanez a hiba a második biztonsági relén is fellépne, ez egy kritikus üzemi helyzet kialakulásához vezetne.

A találmány révén megoldandó feladat, hogy olyan, a bevezetőben ismertetett jellegű vezérlőkészüléket hozzunk létre, amelynek biztonsági reléi a biztonságot érintő működési hibák vonatkozásában megfigyelés alatt állnak.

A feladat megoldására hőtechnikai berendezés biztonsági áramvezetékéhez olyan vezérlőkészüléket hoztunk létre, amely tartalmaz: a berendezésnek egy, a biztonság szempontjából releváns fizikai üzemi mennyiségét megfigyelő érzékelő számára legalább egy csatlakozást, a biztonsági áramvezeték csatlakoztatásához két, sorba kapcsolt biztonsági relét, és egy, az érzékelő jelétől függően a két biztonsági relét - az üzemi mennyiségnek egy, a biztonságot veszélyeztető határérték elérésekor a biztonsági áramvezeték megszakítását biztosítóan - kapcsoló vezérlőegységet, ahol a találmány szerint az első biztonsági relével egy, a biztonsági áramvezetéket az első biztonsági relé előtt a két biztonsági relé közötti összekötő vezetékkel összekötő mellékvezeték van párhuzamosan kapcsolva, a második biztonsági relével egy, a biztonsági áramvezetéket a második biztonsági relé mögött a két biztonsági relé közötti összekötő vezetékkel összekötő mellékvezeték van párhuzamosan kapcsolva, a mellékvezetékekben - a mellékvezetékeket meghatározott ellenőrzési időkön kívül megszakító - ellenőrzési kapcsolótagok vannak elrendezve, a két biztonsági relé nyugalmi helyzettel és munkahelyzettel rendelkező váltóként van kiképezve, mindegyik biztonsági relé nyugalmi érintkezőt, munkaérintkezőt és közös érintkezőt tartalmaz, ahol nyugalmi helyzetben a közös érintkező és a nyugalmi érintkező van egymással villamosán összekapcsolva, míg munkahelyzetben a közös érintkező és a munkaérintkező van egymással villamosán összekötve, és a vezérlőegység ellenőrzési eszközökkel van ellátva, amelyek meghatározott ellenőrzési időpontokban a biztonsági relék kapcsolási képességét el2

HU 226 341 Β1 lenőrző eszközök, amihez mindenkor az ellenőrzendő biztonsági reléhez hozzárendelt mellékvezeték az ellenőrzési kapcsolótagokon keresztül lezárásra kerül, a biztonsági relé nyugalmi helyzetbe átkapcsol, a vizsgált biztonsági relé nyugalmi érintkezőjén lévő villamos feszültség ellenőrzése és az ott hiányzó feszültség esetén hibajel leadása valósul meg.

A vezérlőkészülék előre megadott időpontokban a biztonsági relék kapcsolóképességének ellenőrzését hajtja végre. Ennek során ellenőrzi, hogy a biztonsági relék megfelelő állítójelek esetén a biztonsági áramvezetéket záró munkahelyzetükből a biztonsági áramvezetéket megszakító nyugalmi helyzetbe átkapcsolnak-e. Ugyanis csak abban az esetben, ha ez biztosítva van, szakítható meg ténylegesen a biztonsági áramvezeték szükség esetén. Az ellenőrizendő biztonsági relé nyugalmi érintkezőjén mérhető villamos feszültség felvilágosítást ad arról, hogy a biztonsági relé a nyugalmi helyzetet elfoglalta-e. Az átkapcsolás elmaradását, tehát egy működési hibát, felismerjük és elháríthatjuk. Mivel az ellenőrizendő biztonsági relé mellékvezetéke az ellenőrzés során zárva van, a biztonsági áramvezeték ezen idő alatt zárt állapotban marad. A berendezés üzemét tehát az ellenőrzés nem szakítja meg.

Amennyiben az ellenőrizendő üzemi mennyiség egy előre meghatározott határértéket elért, a biztonsági relék átkapcsolnak és ezáltal nyugalmi helyzetüket elfoglalják.

Azáltal, hogy a biztonsági relék közös érintkezőjükön egymással össze vannak kapcsolva, míg a biztonsági áramvezeték a munkaérintkezőkkel van összekötve, a nyugalmi érintkezők és a biztonsági áramvezető között nincs villamosán vezető összeköttetés. A biztonsági áramvezeték megbízható megszakítása biztosítva van anélkül, hogy azon eszközökkel szemben kelljen speciális követelményeket támasztani, amely eszközök segítségével az ellenőrzés során a biztonsági relék nyugalmi érintkezőin lévő feszültségeket figyeljük.

Célszerű, ha két ellenőrzési kapcsolótag sorba van kapcsolva, az egyik ellenőrzési kapcsolótag a mellékvezetékek egy közös vezetékszakaszán keresztül a két biztonsági relé összekötő vezetékével van összekötve, és a második ellenőrzési kapcsolótag - választás szerint az egyik ellenőrzési kapcsolótag és az egyik, az első biztonsági relé elé vezető mellékvezeték között vagy az egyik ellenőrzési kapcsolótag és a másik, a második biztonsági relé mögé vezető mellékvezeték között kapcsolatot létesítő - váltóként van kiképezve.

A mellékvezetékek ilyen kialakítása biztosítja, hogy a két mellékvezeték közül csak az egyik lehet zárt állapotban. A mindenkori másik meg van szakítva. A mellékvezetékek csak együttesen egy zárt biztonsági relével együtt zárhatják a biztonsági áramvezetéket. Amennyiben mindkét biztonsági relé nyugalmi helyzetben van, úgy a biztonsági áramvezeték megbízhatóan meg van szakítva. Ebben az esetben az ellenőrzési kapcsolótagok helyzete nem játszik szerepet. Az ellenőrzési kapcsolótagok vezérlésében például a vezérlőkészülékben előforduló hiba miatt előforduló hibák a megszakítást nem tudják befolyásolni.

Előnyös, ha az ellenőrzési kapcsolótagok nyugalmi helyzettel és munkahelyzettel rendelkező, váltóként kiképzett, ellenőrzési relékként vannak kiképezve, és mindegyik ellenőrzési kapcsolótag nyugalmi érintkezőt, munkaérintkezőt és közös érintkezőt tartalmaz, ahol nyugalmi helyzetben a közös érintkező és a nyugalmi érintkező van egymással villamosán összekötve, míg munkahelyzetben a közös érintkező és a munkaérintkező van egymással villamosán összekötve.

Ez a kialakítás azt az előnyt biztosítja, hogy a biztonsági relékhez és az ellenőrzési kapcsolótagokhoz azonos alkatrészeket alkalmazhassunk és ezáltal az eltérő alkatrészek számát csökkenthessük. Egyszerű felépítésű, kereskedelmi forgalomban szokásos relék alkalmazhatók. Nincs szükség speciális relékre, például járulékos kényszervezetett biztonsági érintkezőkkel ellátott relékre.

Célszerű, ha az egyik ellenőrzési kapcsolótag közös érintkezőjével és munkaérintkezőjével a mellékvezetékek közös vezetékszakaszaira van csatlakoztatva, és a vezérlőegység a biztonsági relék ellenőrzése során első lépésben az egyik ellenőrzési kapcsolótagot nyugalmi helyzetből munkahelyzetbe átkapcsoló és nyugalmi érintkezőjén lévő villamos feszültséget ellenőrző és meglévő feszültség esetén hibajelet leadó egység.

Ezen kiviteli alak segítségével a két biztonsági relé összekötő vezetékével összekapcsolt ellenőrzési kapcsolótag helyzetét állapítjuk meg. Az ellenőrzési kapcsolótagnál előforduló hibát - az ellenőrzési kapcsolótag a mellékvezetékeket megszakítja vagy vezető állapotba kapcsolja - felismerjük. A biztonsági relék ellenőrzésére akkor kerül sor, ha a hozzá tartozó mellékvezeték vezető állapotba van kapcsolva. Így tehát az ellenőrzés során a biztonsági áramvezeték nem kívánt megszakítása elkerülhető.

Célszerű, ha a vezérlőegység biztonsági relék elvégzett ellenőrzését követően az egyik ellenőrzési kapcsolótagot munkahelyzetből nyugalmi helyzetbe átkapcsoló és nyugalmi érintkezőjén lévő villamos feszültséget ellenőrző, valamint hiányzó feszültség esetén hibajelet leadó egységként van kiképezve.

Ezen kiviteli alak a mellékvezetéknek a biztonsági relék ellenőrzését követő megszakítását biztosítja. A vezérlőkészülék hiba elleni biztonsága ily módon növelhető.

Az egyik mellékvezetékről a másikra való átkapcsolást biztosító másik ellenőrzési kapcsolótagnak egy különösen előnyös elrendezése úgy van megvalósítva, hogy a másik ellenőrzési kapcsolótag nyugalmi érintkezője az első biztonsági relé elé vezető mellékvezetékkel, munkaérintkezője pedig a második biztonsági relé mögé vezető mellékvezetékkel van összekötve, míg közös érintkezője az egyik ellenőrzési kapcsolótagra van kötve.

A biztonsági relé és az egyik ellenőrzési kapcsolótag helyzetének nyugalmi érintkezőin keresztül történő megfigyelése érdekében a biztonsági áramvezetéknek feszültség alatt kell állnia. Hibás állítójeleket előzhetünk meg és a vezérlőkészülék hibamentes biztonságos működését olyan kiviteli alak révén valósíthatjuk

HU 226 341 Β1 meg, amelynél a vezérlőegység a biztonsági relék ellenőrzése során a biztonsági áramvezeték villamos feszültségét ellenőrző és meglévő feszültség esetén az ellenőrzést elvégző egység, míg hiányzó feszültség esetén az ellenőrzés ideiglenesen meg van szüntetve.

Különösen előnyös, ha a két ellenőrzési kapcsolótagot összekötő vezetékszakasz feszültsége megfigyelés alatt van.

A biztonsági áramvezeték villamos feszültsége és a vezérlőkészülék villamos feszültsége - a vezérlőkészülék legalább azon működési tartományában, amely a vezérlési és ellenőrzési funkciókat hajtja végre - rendszerint lényegesen eltérnek egymástól (példa: biztonsági áramvezeték; 230 V, vezérlőkészülék: 5 V). A biztonsági áramvezeték és a vezérlőkészülék vezérlési és ellenőrzési tartománya között egyszerű módon szétcsatolást, tehát biztonságos villamos szétválasztást olyan kiviteli alakkal biztosíthatunk, amely úgy van kiképezve, hogy biztonsági áramvezeték feszültségének ellenőrzésére alkalmas feszültségérzékelőkként a biztonsági áramvezetékben feszültség jelenléte esetén a vezérlőkészülék számára alkalmas kis jelfeszüitséget leadó optocsatolók vannak elrendezve.

Célszerű továbbá, ha a biztonsági relék és az egyik ellenőrzési kapcsolótag nyugalmi érintkezőin lévő feszültség megfigyelésére alkalmas feszültségérzékelőkként feszültség jelenléte esetén a vezérlőkészülék számára alkalmas kis jelfeszültséget leadó optocsatolók vannak elrendezve.

A feladat megoldására továbbá hőtechnikai berendezés biztonsági áramvezetékéhez olyan vezérlőkészüléket hoztunk létre, amely tartalmaz: a berendezésnek egy, a biztonság szempontjából releváns fizikai üzemi mennyiségét megfigyelő érzékelő számára legalább egy csatlakozást, a biztonsági áramvezeték csatlakoztatásához két, sorba kapcsolt biztonsági relét, és egy, az érzékelő jelétől függően a két biztonsági relét az üzemi mennyiségnek egy, a biztonságot veszélyeztető határérték elérésekor a biztonsági áramvezeték megszakítását biztosítóan - kapcsoló vezérlőegységet, ahol a találmány szerint minden egyes biztonsági relé elektromechanikai hajtással és előírt megszólalási idővel rendelkezik, a hajtások áramellátásának vezérlésére kapcsolási erősítők vannak elrendezve, amelyeknek megszólalási és működési ideje a biztonsági relék megszólalási idejének törtrészével egyenlő, és a vezérlőegység ellenőrzési eszközökkel van ellátva, amelyek a biztonsági relék villamos vezérlését ellenőrző eszközök, amely ellenőrzéshez előre megadott ellenőrzési időpontokban az ellenőrzendő biztonsági relé hajtása kapcsolási erősítőjének az átkapcsolása és a hajtáson lévő feszültség változásának az ellenőrzése valósul meg, majd egy előre megadott ellenőrzési időtartam elteltével a kapcsolási erősítő ismét átkapcsol és nem megfelelő feszültségváltozás esetén az ellenőrzési időtartamon belül hibajel leadása valósul meg, ahol az ellenőrzés időtartama a biztonsági relé megszólalási ideje egy törtrészének felel meg.

Ez a megoldás a biztonsági relék villamos vezérlésének ellenőrzését oldja meg. Ennek során ellenőrizzük, hogy a biztonsági relék hajtásai árammentesíthetők. Ez anélkül történik, hogy ehhez a biztonsági reléket át kellene kapcsolni és a biztonsági áramvezetéket meg kellene szakítani.

Előnyös, ha a biztonsági relék hajtásai egyrészt meghatározott feszültségű feszültségforrással, másrészt alappotencíállal vannak összekötve, az alappotenciállal való összeköttetést biztosító részben kapcsolási erősítőként egy, a vezérlőberendezés által vezérelt tranzisztor van elrendezve, és a tranzisztor az ellenőrzés időtartama alatt a hajtás és az alappotenciál közötti összeköttetést megszakító tranzisztorként van elrendezve, a hajtáson lévő feszültség emelkedése megfigyelés alatt van, ahol egy nem megfelelő feszültségemelkedés az ellenőrzés időtartamán belül hibajel leadásához vezet. Ez a kiviteli alak meglehetősen rövid idejű ellenőrzést tesz lehetővé.

A vezérlőkészülék vezérlési és ellenőrzési funkciói különösen előnyösen valósíthatók meg olyan kiviteli alaknál, amely úgy van kiképezve, hogy a vezérlőegység az ellenőrzések elvégzéséhez ellenőrzési eszközként és vezérlésre szolgáló mikroprocesszorral van ellátva.

A találmányt az alábbiakban egy előnyös kiviteli példa kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással részletesebben is ismertetjük, ahol a rajzon az

1. ábrán a találmány szerinti vezérlőkészüléknek egy előnyös kiviteli alakja gőzkazánhoz történő alkalmazása esetén, a

2. ábrán a vezérlőkészülék reléáramköre normálüzemben a tartályban lévő kielégítő töltési szint esetén, és a

3. ábrán a vezérlőkészülék biztonsági reléje látható nyugalmi helyzetben, hozzátársított kapcsolási erősítővel együtt.

Az 1. ábrán látható elektronikus 1 vezérlőkészülék gőzkazánhoz alkalmazható és 3 vezérlőegységgel, valamint 4 reléáramkörrel van ellátva. A 2 gőzkazán 5 töltésiszint-érzékelővel és fűtésre szolgáló 6 égővel van ellátva. A 6 égő villamos 7 biztonsági áramvezetékre van csatlakoztatva, amelybe a 4 reléáramkör van bekötve. Az 5 töltésiszint-érzékelő töltésiszint-jelét a 3 vezérlőegységbe juttatja. A 3 vezérlőegység végrehajtandó vezérlési és ellenőrzési műveletekhez mikroprocesszoros 8 ellenőrzési egységgel van ellátva.

A 4 reléáramkör biztonsági áramvezetékben sorba kapcsolt két 9,10 biztonsági relével van ellátva (2. ábra). Az egyik 9 biztonsági relével párhuzamosan egy első 11 mellékvezeték van kapcsolva és a másik 10 biztonsági relével egy második 12 mellékvezeték van párhuzamosan kapcsolva. A két 11,12 mellékvezeték közös 13, 14 vezetékszakaszokkal rendelkezik, amelyekben két ellenőrzési 15, 16 kapcsolótag sorba van kapcsolva.

Mind a két biztonsági 9,10 relé, mind a két ellenőrzési 15, 16 kapcsolótag váltóreléként van kiképezve, amelyeknek két kapcsolási helyzete van, egy nyugalmi helyzet és egy munkahelyzet. Mindegyik 9, 10, 15, 16 relé 17 nyugalmi érintkezővel, 18 munkaérintkezővel, 19 közös érintkezővel, 20 kapcsolótaggal és elektromechanikus 21 hajtással van ellátva (3. ábra).

HU 226 341 Β1

A 7 biztonsági áramvezeték a két biztonsági 9, relé 18 munkaérintkezőjével van összekötve. A két biztonsági 9, 10 relé 19 közös érintkezője 22 összekötő vezetéken keresztül egymással össze vannak kötve. Mindegyik biztonsági 9,10 relé 17 nyugalmi érintkezőjére 23, 24 feszültségérzékelő van csatlakoztatva, amely az ott lévő villamos feszültséget a 3 vezérlőegységnek jelzi.

Az egyik ellenőrzési 15 kapcsolótag 19 közös érintkezője az egyik 13 vezetékszakaszon keresztül a két biztonsági 9, 10 relé 22 összekötő vezetékével van összekötve. Az ellenőrzési 15 kapcsolótag 17 nyugalmi érintkezőjére 25 feszültségérzékelő van kötve, amely az ott mérhető villamos feszültséget a 3 vezérlőegység felé jelzi. Az ellenőrzési 15 kapcsolótag 18 munkaérintkezője a másik 14 vezetékszakaszon keresztül a másik ellenőrzési 16 kapcsolótag 19 közös érintkezőjével van villamosán összekötve. A 14 vezetékszakaszra egyben egy, a 3 vezérlőegységgel összekapcsolt 26 feszültségérzékelő van csatlakoztatva. A másik ellenőrzési 16 kapcsolótag 17 nyugalmi érintkezője az első mellékvezetéken keresztül a 7 biztonsági áramvezetékkel van összekötve éspedig az első biztonsági 9 relé előtt. A másik ellenőrzési 16 kapcsolótag munkaérintkezője a második 12 mellékvezetéken keresztül a második biztonsági 10 relé mögött a 7 biztonsági áramvezetékkel van összekapcsolva.

Amennyiben a két biztonsági 9, 10 relé vagy az ellenőrzési 15 kapcsolótag 17 nyugalmi érintkezőin, illetve a 14 vezetékszakaszon villamos feszültség van, úgy ez a 7 biztonsági áramvezeték feszültsége. Ebben az esetben általában az általános hálózat üzemi feszültségéről, tehát 230 V-os feszültségről, van szó. Ezen feszültség érzékelésére 23-26 feszültségérzékelők szolgálnak, amelyek optocsatolóként vannak kiképezve. Ezek a feszültséget első lépésben fényjellé alakítják át. Ezt követően a fényjelből olyan villamos jelet állítanak elő, amelynek feszültsége a 3 vezérlőegység számára alkalmas kis feszültség, például 5 V-os feszültség. Ily módon a nagyobb és kisebb feszültség között teljes mértékű villamos szétválasztás valósul meg, ami a biztonság szempontjából előnyös.

A 4 reléáramkör a biztonsági 9, 10 relék és az ellenőrzési 15,16 kapcsolótagok 21 hajtásaihoz egy-egy kapcsolási 27, 28, 29, 30 erősítő (2. ábra) van társítva, amely 31 előtét-ellenállással és 32 tranzisztorral (3. ábra) van ellátva. Mindegyik 21 hajtásra egy alkalmas 33 feszültségforrásból feszültség, például 5 V-os feszültség, van kapcsolva. A 32 tranzisztort a 3 vezérlőegység vezérli. A 32 tranzisztor a 3 vezérlőegység által vett kapcsolójelnek megfelelően a vonatkozó 21 hajtás és egy 34 alappotenciál között villamos összeköttetést létesít vagy megszakít. Kielégítő hosszúságú megszakítás esetén a 20 kapcsolótag nyugalmi helyzetbe kerül, amelyben a 19 közös érintkezőt és a 17 nyugalmi érintkezőt villamosán egymással összeköti. Amennyiben a 34 alappotenciállal való összeköttetés fennáll, úgy az áram a 21 hajtáson keresztülfolyik és ez a 20 kapcsolótagot munkahelyzetbe kapcsolja. Ekkor a közös érintkező és a 18 munkaérintkező egymással villamosán össze van kötve.

A 2 gőzkazán üzemeltetése során a 2 gőzkazánban lévő 36 folyadék 35 töltési szintjét olyan vonatkozásban kell megfigyelni, hogy egy meghatározott alsó 37 határérték alá csökken-e vagy sem. Amennyiben a 35 töltési szint a 37 határérték fölött van, az 5 töltésiszint-érzékelő a 3 vezérlőegységnek „töltési szint kielégítő töltésiszint-jelet ad át. A 3 vezérlőegység által történő megfelelő vezérlés alapján a két biztonsági 9, 10 relé munkahelyzetbe van kapcsolva. Ezáltal a 7 biztonsági áramvezeték zárva van. A 6 égő energiaigény esetén a 2 gőzkazánt fűti.

Amennyiben a 2 gőzkazánban lévő 35 töltési szint a 37 határérték alá csökken, az 5 töltésiszint-érzékelő a 3 vezérlőegységnek „folyadékhiány töltésiszint-jelet ad át. A 3 vezérlőegység a kapcsolási 27, 28 erősítőkön keresztül a biztonsági 9, 10 relék 21 hajtásait oly módon vezérli, hogy azok árammentessé válnak. Ennek hatására a két biztonsági 9, 10 relé nyugalmi helyzetet foglal el. Mind a két 9,10 relé egyidejűleg a 7 biztonsági áramvezetéket megszakítja. Ezáltal megbízhatóan megakadályozzuk a 2 gőzkazán fűtését, amely az alsó 37 határérték alá történő csökkenés esetén, tehát folyadékhiány esetén, veszélyes üzemi állapothoz vezethet.

A fentiekben ismertetett töltésiszint-megfigyelés, tehát az 1 vezérlőkészülék szokásos vezérlési funkciója, alatt az ellenőrzési 15 kapcsolótag nyugalmi helyzetben van. A két 11,12 mellékvezeték meg van szakítva. Ezeken keresztül áram nem folyhat.

Az 1 vezérlőkészülék periodikusan a biztonsági 9, 10 relék működésének az ellenőrzését hajtja végre, hogy biztosítsa, hogy a 2 gőzkazánban előforduló folyadékhiány esetén a 7 biztonsági áramvezeték ténylegesen megszakad. Itt két eltérő ellenőrzésről van szó, amelyeket a 3 vezérlőegység 8 ellenőrzési egysége vezérel. Ezeket akkor hajtjuk végre, ha a 35 töltési szint a 37 határérték fölött van. A 37 határérték alá történő csökkenés esetén az ellenőrzéseket megszüntetjük.

Az egyik ellenőrzés a két biztonsági 9, 10 relé 21 hajtásainak villamos vezérlésére vonatkozik. Ennek során megállapítjuk, hogy a 21 hajtások árammentessé kapcsolhatók-e vagy sem. Ennek érdekében a kapcsolási 27, 28 erősítők 32 tranzisztorai a 3 vezérlőegységtől megfelelő vezérlőjelet kapnak. A 32 tranzisztorok ennek hatására a 21 hajtásoknak a 34 alappotenciállal való összeköttetését megszakítják (3. ábra). Ennek során a kapcsolási 27, 28 erősítők oldala felől a biztonsági 9, 10 relék 21 hajtásain lévő villamos feszültségeket a 3 vezérlőegység segítségével megfigyelés alatt tartjuk. Amennyiben a 34 alappotenciáltól való szétválasztás hibamentesen történik, a megfigyelés alatt tartott feszültségek a 33 feszültségforrás feszültségértékére növekednek. Amennyiben viszont az egyik vagy mindkét biztonsági 9, 10 relé 21 hajtásának vezérlésében hiba lép fel és a megszakítás elmarad, a mindenkori megfigyelés alatt tartott feszültség a 34 alappotenciálon van. Amennyiben az ellenőrzés során a várt feszültségnövekedés nem valósul meg, az 1 vezérlőkészülék megfelelő hibajelet ad le.

HU 226 341 Β1

Mindkét biztonsági 9, 10 relé előre meghatározott megszólalási idővel jellemezhető. Mechanikus kapcsolási tehetetlenségük miatt a 21 hajtás árammentessé válása után egy bizonyos minimális időtartam telik el, mielőtt a vonatkozó biztonsági 9, 10 relé nyugalmi helyzetbe kapcsolna. A villamos vezérlés folyamatai ezzel szemben lényegesen gyorsabbak, a megszólalási és működési idő itt a biztonsági 9, 10 relék megszólalási idejének csak egy törtrészét teszi ki. A 32 tranzisztor átkapcsolása és az ezt követő feszültségemelkedés a 21 hajtáson a biztonsági 9,10 relék megszólalási idejének egy törtrésze alatt valósul meg. A szükséges vizsgálati eredmény a 3 vezérlőegységben már rendelkezésre áll, mielőtt a vizsgált biztonsági 9, 10 relé átkapcsolna. A biztonsági 9, 10 relé 21 hajtása ekkor azonnal a 3 vezérlőegységtől a kapcsolási 27, 28 erősítőn keresztül azt a jelet kapja, amelynek hatására munkahelyzetét elfoglalja. A teljes ellenőrzés a vizsgálandó biztonsági 9, 10 relék megszólalási idejének csak egy törtrészét veszi igénybe. Ezért a biztonsági 9, 10 relék villamos vezérlésük vizsgálata során munkahelyzetben maradnak, tehát a 7 biztonsági áramvezeték ezen ellenőrzés alatt nem szakad meg.

A második ellenőrzés a biztonsági 9, 10 relék mechanikus kapcsolóképességét érinti, éspedig hogy munkahelyzetből nyugalmi helyzetbe át tudnak-e kapcsolni. Az ellenőrzés csak akkor valósul meg, ha a 7 biztonsági áramvezetéken villamos feszültség van. Ezt a 3 vezérlőegység a 26 feszültségérzékelőn keresztül vizsgálja. A két biztonsági 9, 10 relét egyenként vizsgáljuk.

Az egyik biztonsági 9 relé ellenőrzéséhez első lépésben a vele párhuzamosan kapcsolt 11, 13, 14 mellékvezetéket zárjuk. Ennek érdekében a 3 vezérlőegység segítségével a kapcsolási 29, 30 erősítőkön át az ellenőrzési 15, 16 kapcsolótagokat oly módon vezéreljük, hogy az ellenőrzési 16 kapcsolótag nyugalmi helyzetbe, az ellenőrzési 15 kapcsolótag pedig munkahelyzetbe kapcsol át. Ekkor a 11, 13, 14 mellékvezeték végig a 7 biztonsági áramvezetékben mérhető villamos feszültség alatt van. A 26 feszültségérzékelő a meglévő feszültséget a 3 vezérlőegységgel közli. Az ellenőrzési 15 kapcsolótag átkapcsolását követően 17 nyugalmi érintkezőjén a villamos feszültség nincs jelen, amit a 25 feszültségérzékelő a 3 vezérlőegységnek jelez. Amennyiben ezt a feltételt az ellenőrzési 15 kapcsolótag teljesíti, úgy a 3 vezérlőegység a biztonsági 9 relé kapcsolási 28 erősítőjét oly módon vezérli, hogy a 9 relé 21 hajtása árammentessé válik. Ennek hatására a biztonsági 9 relé nyugalmi helyzetbe kapcsol át és ott megszakítja a 7 biztonsági áramvezetéket. Ekkor a biztonsági 9 relé nyugalmi érintkezőjén a 7 biztonsági áramvezeték feszültsége van jelen, amit a 3 vezérlőegységnek a 24 feszültségérzékelőn keresztül jelzünk. Ezáltal a biztonsági 9 relé kapcsolóképességét igazoltuk.

Ezt követően a 3 vezérlőegység a kapcsolási 28 erősítőn és a 21 hajtáson keresztül a biztonsági 9 relét munkahelyzetbe kapcsolja. Az átkapcsolást követően a 24 feszültségérzékelő a 3 vezérlőegységnek a, 17 nyugalmi érintkezőn létrejött feszültségesést jelzi. Ekkor az ellenőrzési 15 kapcsolótag kapcsolási 29 erősítőjéhez a nyugalmi helyzetbe való átkapcsoláshoz jel érkezik. Nyugalmi helyzetben a 13 vezetékszakaszon keresztül az ellenőrzési 15 kapcsolótag 17 nyugalmi érintkezőjén ismét a 7 biztonsági áramvezeték feszültsége van jelen. A 3 vezérlőegység ezáltal a 25 feszültségérzékelőtől olyan jelet kap, amely a 11, 13, 14 mellékvezeték megszakítását jelzi. így a biztonsági 9 relé ellenőrzése eredményesen befejeződött.

A másik biztonsági 10 relé ellenőrzéséhez a másik 12, 13, 14 mellékvezetéket zárjuk. Ennek érdekében az ellenőrzési 16 kapcsolótagot a 3 vezérlőegység segítségével a kapcsolási 30 erősítőn és a 21 hajtáson keresztül munkahelyzetbe kapcsoljuk át. Az ellenőrzési 15 kapcsolótagot is munkahelyzetbe kapcsoljuk. Ezt a 25 feszültségérzékelő segítségével a 3 vezérlőegység felügyeli. A biztonsági 9 relé ellenőrzéséhez analóg módon ezt követően a biztonsági 10 relé a 3 vezérlőegységtől a kapcsolási 27 erősítőn keresztül a nyugalmi helyzetbe való átkapcsolásra szolgáló jelet kapja. Az átkapcsolást követően a biztonsági 10 relé 17 nyugalmi érintkezőjén a 7 biztonsági áramvezeték feszültsége van jelen. A 3 vezérlőegység a 23 feszültségérzékelőtől megfelelő jelet kap, ami a kapcsolóképességet igazolja.

A biztonsági 10 relének munkahelyzetbe és az ellenőrzési 15 kapcsolótagnak nyugalmi helyzetbe való ezt követő átkapcsolása a megfelelő helyzetellenőrzéssel a 23, 25 feszültségérzékelők segítségével a biztonsági 9 relével kapcsolatban leírtaknak felel meg. Járulékosan az ellenőrzési 16 kapcsolótagot nyugalmi helyzetbe kapcsoljuk. Ezáltal a biztonsági 10 relé ellenőrzése is befejeződött.

Annak ellenére, hogy a biztonsági 9, 10 relék az ellenőrzés során a 7 biztonsági áramvezetéket megszakítják, ez mégis a mindenkor párhuzamosan kapcsolt 11, 13, 14, illetve 12, 13, 14 mellékvezetéken keresztül zárva marad, tehát az ellenőrzés a 6 égő működését nem zavarja.

Amennyiben az ellenőrizendő biztonsági 9, illetve 10 relé hibás lenne, úgy ez az ellenőrzés során a 3 vezérlőegység által történő megfelelő vezérlés ellenére nem kapcsolna nyugalmi helyzetbe és 17 nyugalmi érintkezőjén nem jelenne meg a 7 biztonsági áramvezeték feszültsége. Ennek következtében a 3 vezérlőegység megfelelő hibajelet adna le és az ellenőrzési 15 kapcsolótag nyugalmi helyzetbe kapcsolna át.

Amennyiben az ellenőrzés kezdetén a 3 vezérlőegység által leadott átkapcsolás! utasítás ellenére az ellenőrzési 15 kapcsolótag munkahelyzetbe nem kapcsolna át, úgy 17 nyugalmi érintkezőjén továbbra is a 7 biztonsági áramvezeték feszültsége lenne jelen. Ezt a 3 vezérlőegység a 25 feszültségérzékelő segítségével hibaként állapítaná meg és a további ellenőrzést megszakítaná és megfelelő hibajelet adna le. Hibajelet akkor is leadna, ha az ellenőrzés elvégeztével az ellenőrzési 15 kapcsolótag a 3 vezérlőegységtől kapott megfelelő átkapcsolás! utasítás ellenére nem kapcsolna nyugalmi helyzetbe, tehát 17 nyugalmi érintke6

HU 226 341 Β1 zőjén a 7 biztonsági áramvezeték feszültsége nem lenne jelen.

Az ellenőrzési 16 kapcsolótag kapcsolási hibája nem vezetne az 1 vezérlőkészülék fel nem ismert hibás működéséhez. Egy ilyen hiba nem a vizsgálandó biztonsági relével párhuzamosan kapcsolt mellékvezeték, hanem a másik mellékvezeték záródna. Ebben az esetben a vizsgálandó relé nyugalmi helyzetbe való átkapcsolása esetén a 7 biztonsági áramvezeték megszakadna. Ez ugyan zavarná a 2 gőzkazán üzemét, viszont nem keletkezne veszélyes üzemi állapot. Az 1 vezérlőkészülék tehát ilyen jellegű hiba esetén is biztonságosan működne. Amikor a két biztonsági 9, 10 relé a 37 határérték alá történő csökkenés miatt nyugalmi helyzetbe kapcsol, az ellenőrzési 16 kapcsolótag kapcsolóképessége ellenőrizhetővé válik. Nyugalmi helyzetben a 14 vezetékszakasszal összekötött 26 feszültségérzékelőn a 7 biztonsági áramvezeték feszültsége a biztonsági 9 relé előtt jelenne meg, míg az ellenőrzési 16 relé munkahelyzetében hiányozna.

Amennyiben a 3 vezérlőegység működési hibája miatt az ellenőrzési 15 kapcsolótag az előbbiekben említett ellenőrzéseken kívül munkahelyzetbe átkapcsolna és így a két 11,13,14, illetve 12, 13, 14 mellékvezeték zárva lenne, biztonsági kockázat akkor sem lépne fel. A 37 határérték alá történő csökkenés esetén az 5 töltésiszint-érzékelő a 3 vezérlőegységnek egy megfelelő töltésiszint-jelet ad át, amelynek hatására a 3 vezérlőegység a két biztonsági 9, 10 relé nyugalmi helyzetbe való átkapcsolását biztosítja. Ezáltal a 7 biztonsági áramvezeték megbízhatóan megszakad. Ezen nem változtat a zárt 11, 13, 14, illetve 12, 13, 14 mellékvezeték sem.

A fentiekben az 1 vezérlőkészüléket egy gőzkazán töltési szintje alsó határértékének megfigyelésével kapcsolatban ismertetjük. Az 1 vezérlőkészülék természetesen gőzkazánoknak a leírás bevezetőjében említett fizikai üzemparamétereinek és más hőtechnikai berendezés üzemparamétereinek a megfigyelésére is alkalmazható.

Claims (14)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Vezérlőkészülék (1) hőtechnikai berendezés biztonsági áramvezetékéhez (7), amely tartalmaz:

   - a berendezésnek egy, a biztonság szempontjából releváns fizikai üzemi mennyiségét megfigyelő érzékelő számára legalább egy csatlakozást,

   - a biztonsági áramvezeték (7) csatlakoztatásához két, sorba kapcsolt biztonsági relét (9,10) és

   - egy, az érzékelő jelétől függően a két biztonsági relét (9, 10) - az üzemi mennyiségnek egy, a biztonságot veszélyeztető határérték elérésekor a biztonsági áramvezeték (7) megszakítását biztosítóan - kapcsoló vezérlőegységet, azzal jellemezve, hogy

   - az első biztonsági relével (9) egy, a biztonsági áramvezetéket (7) az első biztonsági relé (9) előtt a két biztonsági relé (9, 10) közötti összekötő vezetékkel (22) összekötő mellékvezeték (11, 13, 14) van párhuzamosan kapcsolva,

   - a második biztonsági relével (10) egy, a biztonsági áramvezetéket (7) a második biztonsági relé (10) mögött a két biztonsági relé (9, 10) közötti összekötő vezetékkel (22) összekötő mellékvezeték (12, 13, 14) van párhuzamosan kapcsolva,

   - a mellékvezetékekben (11, 12, 13, 14) - a mellékvezetékeket (11, 12, 13, 14) meghatározott ellenőrzési időkön kívül megszakító - ellenőrzési kapcsolótagok (15, 16) vannak elrendezve,

   - a két biztonsági relé (9, 10) nyugalmi helyzettel és munkahelyzettel rendelkező váltóként van kiképezve,

   - mindegyik biztonsági relé (9, 10) nyugalmi érintkezőt (17), munkaérintkezőt (18) és közös érintkezőt (19) tartalmaz, ahol nyugalmi helyzetben a közös érintkező (19) és a nyugalmi érintkező (17) van egymással villamosán összekapcsolva, míg munkahelyzetben a közös érintkező (19) és a munkaérintkező (18) van egymással villamosán összekötve, és

   - a vezérlőegység (3) ellenőrzési eszközökkel (8) van ellátva, amelyek meghatározott ellenőrzési időpontokban a biztonsági relék (9,10) kapcsolási képességét ellenőrző eszközök, amihez mindenkor az ellenőrzendő biztonsági reléhez (9,10) hozzárendelt mellékvezeték (11, 13, 14; 12, 13, 14) az ellenőrzési kapcsolótagokon (15, 16) keresztül lezárásra kerül, a biztonsági relé (9, 10) nyugalmi helyzetbe átkapcsol, a vizsgált biztonsági relé (9, 10) nyugalmi érintkezőjén (17) lévő villamos feszültség ellenőrzése és az ott hiányzó feszültség esetén hibajel leadása valósul meg.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti vezérlőkészülék (1), azzal jellemezve, hogy a biztonsági relék (9, 10) közös érintkezőjükön (19) egymással össze vannak kapcsolva, míg a biztonsági áramvezeték (7) a munkaérintkezőkkel (18) van összekötve.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vezérlőkészülék (1), azzal jellemezve, hogy

   - két ellenőrzési kapcsolótag (15, 16) sorba van kapcsolva,

   - az egyik ellenőrzési kapcsolótag (15) a mellékvezetékek (11,12,13, 14) egy közös vezetékszakaszán (13) keresztül a két biztonsági relé (9, 10) összekötő vezetékével (22) van összekötve, és

   - a másik ellenőrzési kapcsolótag (16) - választás szerint az egyik ellenőrzési kapcsolótag (15) és az egyik, az első biztonsági relé (9) elé vezető mellékvezeték (11) között vagy az egyik ellenőrzési kapcsolótag (15) és a másik, a második biztonsági relé (11) mögé vezető mellékvezeték (12) között kapcsolatot létesítő - váltóként van kiképezve.
4. 4. A 3. igénypont szerinti vezérlőkészülék, azzal jellemezve, hogy

   - az ellenőrzési kapcsolótagok (15, 16) nyugalmi helyzettel és munkahelyzettel rendelkező, váltó7

   HU 226 341 Β1 ként kiképzett ellenőrzési relékként vannak kiképezve, és

   - mindegyik ellenőrzési kapcsolótag (15, 16) nyugalmi érintkezőt (17), munkaérintkezőt (18) és közös érintkezőt (19) tartalmaz, ahol nyugalmi helyzetben a közös érintkező (19) és a nyugalmi érintkező (18) van egymással villamosán összekötve, míg munkahelyzetben a közös érintkező (19) és a munkaérintkező (18) van egymással villamosán összekötve.
5. 5. A 4. igénypont szerinti vezérlőkészülék (1), azzal jellemezve, hogy

   - az egyik ellenőrzési kapcsolótag (15) közös érintkezőjével (19) és munkaérintkezőjével (18) a mellékvezetékek (11, 12, 13, 14) közös vezetékszakaszaira (13, 14) van csatlakoztatva, és

   - a vezérlőegység (3) a biztonsági relék (9, 10) ellenőrzése során első lépésben az egyik ellenőrzési kapcsolótagot (15) nyugalmi helyzetből munkahelyzetbe átkapcsoló és nyugalmi érintkezőjén (17) lévő villamos feszültséget ellenőrző és meglévő feszültség esetén hibajelet leadó egység.
6. 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti vezérlőkészülék (1), azzal jellemezve, hogy a vezérlőegység (3) a biztonsági relék (9,10) elvégzett ellenőrzését követően az egyik ellenőrzési kapcsolótagot (15) munkahelyzetből nyugalmi helyzetbe átkapcsoló és nyugalmi érintkezőjén (17) lévő villamos feszültséget ellenőrző, valamint hiányzó feszültség esetén hibajelet leadó egységként van kiképezve.
7. 7. A 4-6. igénypontok legalább egyike szerinti vezérlőkészülék (1), azzal jellemezve, hogy a másik ellenőrzési kapcsolótag (16) nyugalmi érintkezője (17) az első biztonsági relé (9) elé vezető mellékvezetékkel (11), munkaérintkezője (18) pedig a második biztonsági relé (10) mögé vezető mellékvezetékkel (12) van összekötve, míg közös érintkezője (19) az egyik ellenőrzési kapcsolótagra (15) van kötve.
8. 8. Az 1-7. igénypontok legalább egyike szerinti vezérlőkészülék, azzal jellemezve, hogy a vezérlőegység (3) a biztonsági relék (9, 10) ellenőrzése során a biztonsági áramvezeték (7) villamos feszültségét ellenőrző és meglévő feszültség esetén az ellenőrzést elvégző egység, míg hiányzó feszültség esetén az ellenőrzés ideiglenesen meg van szüntetve.
9. 9. A 8. igénypont szerinti vezérlőkészülék (1), azzal jellemezve, hogy a két ellenőrzési kapcsolótagot (15, 16) összekötő vezetékszakasz (14) feszültsége megfigyelés alatt van.
10. 10. Az 1-9. igénypontok legalább egyike szerinti vezérlőkészülék (1), azzal jellemezve, hogy biztonsági áramvezeték (7) feszültségének ellenőrzésére alkalmas feszültségérzékelőkként (26) a biztonsági áramvezetékben (7) feszültség jelenléte esetén a vezérlőkészülék (1) számára alkalmas kis jelfeszültséget leadó optocsatolók vannak elrendezve.
11. 11. Az 1-10. igénypontok legalább egyike szerinti vezérlőkészülék (1), azzal jellemezve, hogy a biztonsági relék (9,10) és az egyik ellenőrzési kapcsolótag (15) nyugalmi érintkezőin (17) lévő feszültség megfigyelésére alkalmas feszültségérzékelőkként (23, 24, 25) feszültség jelenléte esetén a vezérlőkészülék (1) számára alkalmas kis jelfeszültséget leadó optocsatolók vannak elrendezve.
12. 12. Vezérlőkészülék (1) hőtechnikai berendezés biztonsági áramvezetékéhez (7), amely tartalmaz:

    - a berendezésnek egy, a biztonság szempontjából releváns fizikai üzemi mennyiségét megfigyelő érzékelő számára legalább egy csatlakozást,

    - a biztonsági áramvezeték (7) csatlakoztatásához két, sorba kapcsolt biztonsági relét (9, 10) és

    - egy, az érzékelő jelétől függően a két biztonsági relét - az üzemi mennyiségnek egy, a biztonságot veszélyeztető határérték elérésekor a biztonsági áramvezeték (7) megszakítását biztosítóan - kapcsoló vezérlőegységet, azzal jellemezve, hogy

    - minden egyes biztonsági relé (9, 10) elektromechanikai hajtással (21) és előírt megszólalási idővel rendelkezik,

    - a hajtások (21) áramellátásának vezérlésére kapcsolási erősítők (27, 28) vannak elrendezve, amelyeknek megszólalási és működési ideje a biztonsági relék (9, 10) megszólalási idejének törtrészével egyenlő, és

    - a vezérlőegység (3) ellenőrzési eszközökkel (8) van ellátva, amelyek a biztonsági relék (9,10) villamos vezérlését ellenőrző eszközök, amely ellenőrzéshez előre megadott ellenőrzési időpontokban az ellenőrzendő biztonsági relé (9, 10) hajtása (21) kapcsolási erősítőjének (27, 28) az átkapcsolása és a hajtáson (21) lévő feszültség változásának az ellenőrzése valósul meg, majd egy előre megadott ellenőrzési időtartam elteltével a kapcsolási erősítő (27, 28) ismét átkapcsol és nem megfelelő feszültségváltozás esetén az ellenőrzési időtartamon belül hibajel leadása valósul meg, ahol az ellenőrzés időtartama a biztonsági relé (9, 10) megszólalási ideje egy törtrészének felel meg.
13. 13. A 12. igénypont szerinti vezérlőkészülék (1), azzal jellemezve, hogy

    - a biztonsági relék (9, 10) hajtásai (21) egyrészt meghatározott feszültségű feszültségforrással (33), másrészt alappotenciállal (34) vannak összekötve,

    - az alappotenciállal (34) való összeköttetést biztosító részben kapcsolási erősítőként (27, 28) egy, a vezérlőberendezés (3) által vezérelt tranzisztor (32) van elrendezve, és

    - a tranzisztor (32) az ellenőrzés időtartama alatt a hajtás (21) és az alappotenciál (34) közötti összeköttetést megszakító tranzisztorként (32) van elrendezve, a hajtáson (21) lévő feszültség emelkedése megfigyelés alatt van, ahol egy nem megfelelő feszültségemelkedés az ellenőrzés időtartamán belül hibajel leadásához vezet.
14. 14. Az 1-13. igénypontok legalább egyike szerinti vezérlőkészülék (1), azzal jellemezve, hogy a vezérlőegység (3) az ellenőrzések elvégzéséhez ellenőrzési eszközként (8) és vezérlésre szolgáló mikroprocesszorral van ellátva.