HU225678B1 - Gasoline-oxygenate blend - Google Patents

Gasoline-oxygenate blend Download PDF

Info

Publication number
HU225678B1
HU225678B1 HU0300084A HUP0300084A HU225678B1 HU 225678 B1 HU225678 B1 HU 225678B1 HU 0300084 A HU0300084 A HU 0300084A HU P0300084 A HUP0300084 A HU P0300084A HU 225678 B1 HU225678 B1 HU 225678B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
mixture
motor gasoline
oxygenate
vol
less
Prior art date
Application number
HU0300084A
Other languages
English (en)
Inventor
David Allen Barker
Lloyd Elbert Funk
Charles Arthur Lieder
Original Assignee
Shell Int Research
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Family has litigation
First worldwide family litigation filed litigation Critical https://patents.darts-ip.com/?family=24223104&utm_source=google_patent&utm_medium=platform_link&utm_campaign=public_patent_search&patent=HU225678(B1) "Global patent litigation dataset” by Darts-ip is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Application filed by Shell Int Research filed Critical Shell Int Research
Publication of HUP0300084A2 publication Critical patent/HUP0300084A2/hu
Publication of HUP0300084A3 publication Critical patent/HUP0300084A3/hu
Publication of HU225678B1 publication Critical patent/HU225678B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10LFUELS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; NATURAL GAS; SYNTHETIC NATURAL GAS OBTAINED BY PROCESSES NOT COVERED BY SUBCLASSES C10G, C10K; LIQUEFIED PETROLEUM GAS; ADDING MATERIALS TO FUELS OR FIRES TO REDUCE SMOKE OR UNDESIRABLE DEPOSITS OR TO FACILITATE SOOT REMOVAL; FIRELIGHTERS
    • C10L1/00Liquid carbonaceous fuels
    • C10L1/04Liquid carbonaceous fuels essentially based on blends of hydrocarbons
    • C10L1/06Liquid carbonaceous fuels essentially based on blends of hydrocarbons for spark ignition
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10LFUELS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; NATURAL GAS; SYNTHETIC NATURAL GAS OBTAINED BY PROCESSES NOT COVERED BY SUBCLASSES C10G, C10K; LIQUEFIED PETROLEUM GAS; ADDING MATERIALS TO FUELS OR FIRES TO REDUCE SMOKE OR UNDESIRABLE DEPOSITS OR TO FACILITATE SOOT REMOVAL; FIRELIGHTERS
    • C10L1/00Liquid carbonaceous fuels
    • C10L1/02Liquid carbonaceous fuels essentially based on components consisting of carbon, hydrogen, and oxygen only
    • C10L1/023Liquid carbonaceous fuels essentially based on components consisting of carbon, hydrogen, and oxygen only for spark ignition

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Oil, Petroleum & Natural Gas (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Liquid Carbonaceous Fuels (AREA)
  • Production Of Liquid Hydrocarbon Mixture For Refining Petroleum (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)

Description

1. ábra
A leírás terjedelme 20 oldal (ezen belül 1 lap ábra)
HU 225 678 Β1
A találmány tárgya motorbenzin-oxigenát keverék gépjárművek szikragyújtású motorjához és eljárás ilyen keverék előállítására. A találmány olyan kevert üzemanyagra vonatkozik, amely legalább egyféle alkoholt tartalmaz.
A motorbenzinek általában olyan szénhidrogének keverékeit tartalmazzák, amelyek forráspontja a normál légköri nyomáson viszonylag keskeny hőmérséklet-tartományba, például a 25-225 °C hőmérséklet-tartományba esik. A motorbenzinek tipikusan aromás vegyületek, olefinek, paraffinok keveréke, bár bizonyos motorbenzinek, például a motorbenzin-oxigenát keverékek ezenkívül további oxigenátokat, például alkoholokat - például etanolt - vagy más oxigenátokat, például metil-t-butíl-étert (MTBE) is tartalmazhatnak. A motorbenzinek - ideértve a motorbenzin-oxigenát keverékeket is - különböző adalék anyagokat is tartalmazhatnak, például detergenseket, jegesedésgátló szereket, demulgeálószereket, korróziógátló szereket, színezőanyagokat, csapadékmódosítókat és oktánszámnövelő szereket. Az üzemanyagban az oxigén jelenléte elősegíti az égésre vonatkozó effektív levegő-üzemanyag arány növelését, továbbá az üzemanyagban lévő oxigén hatással van a katalizátor hatásfokára is. Míg az etanolban lévő oxigén a levegő-üzemanyag arányt úgy növelheti meg, hogy ezáltal megnőhet az égési hőmérséklet, az etanol alacsonyabb égési hőmérséklete gyengíti ezt a hatást. Az etanolban lévő oxigén lecsökkenti a szén-monoxid és az illékony szerves vegyületek kibocsátását is új jármüvek esetén a nagy szennyezőanyag-kibocsátási feltételek mellett, illetve a működő oxigénérzékelőkkel vagy katalizátorral nem rendelkező járművek esetén minden esetben csökkentik az említett vegyületek kibocsátott mennyiségét.
Az Egyesült Államok „Tiszta levegő törvényének” (Clean Air Act) 1990-ben elfogadott módosításai támadást intéztek az összes jelentősebb gépjármű-üzemanyag ellen az Egyesült Államokban, és arra ösztönözték a kutatóintézeteket, hogy oxigenátokat tartalmazó alternatív üzemanyagokat fejlesszenek ki. Az említett törvény betartása érdekében az üzemanyag-értékesítők oxigenátokat kevertek a gázolajba, továbbá megváltoztatták a szénhidrogén-összetételt is azáltal, hogy módosították a benzin, az összes aromás vegyület, a bután, az összes olefin és más hasonló vegyületek összetételét. Ezek a módosítások befolyásolják az új motorbenzinek reakcióképességét, és az új motorbenzinek teljesítményjellemzőjét a hozzáadott oxigenátok teljesítményjellemzőinek Irányába tolják el. Ilyen teljesítményjellemző többek között a desztilláció, az illékonyság, azeotropikus viselkedés, oxidációs stabilitás, oldhatóság, oktánszám, nedvességnyomás és egyéb, a szakmában jártas szakemberek számára ismert jellemzők.
Az oxigénnel dúsított üzemanyag-helyettesítőkre és komponensekre vonatkozó kutatások a nyílt szénláncú alkoholokra, többek között a metanolra, etanolra, az izopropanolra, a t-butanolra; az éterekre, például az MTBE-re, etil-t-butil-éterre (ETBE) és a t-amil-metil-éterre (TAME) irányulnak. A legtöbb kutatás az MTBE-vegyület motorbenzinben történő felhasználásával kapcsolatos. A motorbenzin oxigenátkomponenseit általában külön keverik a motorbenzinhez. Ismertek azonban ilyen komponensek keverékei is, például éterektől eltérő komponenseket - például alkoholokat tartalmazó motorbenzin-keverékek.
A motorbenzin gőzének nyomása általában a 62-103,4 kPa tartományba esik. Az Egyesült Államokban a legújabb, porlasztásos szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó szabályozások előírják a benzingőz nyomásértékeinek csökkentését. Az éterkomponensek előnyösen befolyásolják az ilyen motorbenzinek gőznyomásával kapcsolatos jellemzőket. A ’90-es évek végén a korábban említett törvény hatására a finomítók átalakították a motorbenzint úgy, hogy a benzingőz nyomása az 51,7-58,6 kPa tartományba essen. Ennek oka az, hogy az említett törvény megpróbálja csökkenteni a jármüvek szennyezőanyag-kibocsátásait, amelyek légnemű mérgező anyagokból állnak, és amelyek részt vesznek a légszennyezés, illetve a szmog kialakulásában. Ilyen vegyületek például a szén-monoxid, a nitrogén-oxid és az illékony szerves vegyületek. Az alacsonyabb benzingőznyomás előírása az MTBE felhasználására ösztönözte a gyártókat. Az MTBE-vegyületet 1979 óta használják a „Prémium” benzinben oxigenátként, az oktánszámot megnövelő adalék anyagként. Valójában az MTBE az ólmot és más rendkívül szennyező adalék anyagokat, például a benzolt, a toluolt, az etil-benzolt és a xiléneket - összefoglaló rövidítéssel BTEX-vegyületeket - helyettesíti.
Az MTBE olyan éter, amely viszonylag kevésbé szagos, és viszonylag íztelen más szerves vegyületekhez képest. Az MTBE szagküszöbértéke vízben körülbelül 45-95 ppb (1 ppb=1 rész/1 milliárd rész). Az MTBE ízküszöbértéke vízben körülbelül 134 ppb. így az MTBE-vegyület jelenlétét ivóvízben szaglással és ízleléssel viszonylag kis koncentrációk mellett is érzékelni lehet. Az MTBE-vegyület felismerhető szennyezett víz ivásakor, víz főzéskor történő felhasználásakor és fürdés közben történő belélegzéskor.
Az Egyesült Államokban óriási mennyiségű, MTBE-tartalmú motorbenzint tárolnak föld alatti tárolótartályokban, melyek köztudottan szivárognak. Az MTBE-vegyületnek a szivárgó tartályokból a földbe történő elfolyása és a tankoláskor, valamint az elosztóállomásokon végzett áttöltéskor történő elcsepegése az említett tartályok közelében jelentős talajszennyezéshez vezet. Mivel az MTBE igen jól oldódik vízben - körülbelül 43 000 ppm mértékben -, az MTBE kimutatható a talajvízben az üzemanyag-állomások, az azokhoz tartozó tárolóeszközök és töltőállomások közelében, szerte az Egyesült Államokban. Az MTBE alkalmazását napjainkban már nemkívánatosnak tekintik.
Ennek hatására a motorbenzin-oxigenát keverékekben etanolt kezdtek el használni az MTBE helyett, ugyanis az etanol gőzének nyomására és szennyezőanyag-kibocsátására vonatkozó előírások kevésbé szigorúak. Az etanolnak van néhány tulajdonsága, amely eltér az MTBE jellemzőitől. Az etanolkeverékek ugyan2
HU 225 678 Β1 akkor az MTBE-keverékek üzemanyag-oxigén-tartalmának közel kétszeresét tartalmazzák. Ezenkívül a motorbenzin-etanol keverékek akár 6,9 kPa nyomással nagyobb Reid-féle gőznyomású (RVP) illékonysággal is rendelkezhetnek, hacsak nem már az alapul szolgáló tiszta motorbenzint úgy állítják be, hogy ilyen illékonysággal rendelkezzen.
A nyomásértékek növelésével, az éterek, például MTBE felhasználása helyett az etanol egyre szélesebb körben kerül alkalmazásra az alacsony RVP-értékű motorbenzinekben. Miközben az etanol nem jelent veszélyt a felszíni vizekre és a talajvízre, Kaliforniában több mint 10 000 kutat szennyeztek el MTBE-vel, aminek szúrós szaga a vizet ihatatlanná tette. Kaliforniában az MTBE felhasználásának megszüntetését írták elő 2002. év végéig. Ennek megfelelően szükségessé válik a motorbenzinben lévő MTBE adalék anyagok mennyiségének csökkentése vagy azok helyettesítése úgy, hogy az üzemanyag teljesítményjellemzői elfogadható szinten maradjanak.
A kitűzött célokat egyrészt olyan motorbenzin-oxigenát keverék megvalósításával érjük el, amelynek száraz gőznyomás ekvivalens (DVPE) értéke kisebb, mint 49,6* 103 Pa, valamint az alkoholtartalma nagyobb, mint 5% V/V, de legfeljebb 10% V/V. Amennyiben a keverék alkoholtartalma legfeljebb 9,6% V/V, a keverék DVPE-értéke kisebb, mint 49* 103 Pa, illetve amennyiben a keverék alkoholtartalma legfeljebb 5,8% V/V, a keverék DVPE-értéke kisebb, mint 48,3* 103 Pa. A keverék lényegében nem tartalmaz metil-t-butil-étert. Amennyiben a keverék alkoholtartalma nagyobb, mint 5,8% V/V, a keverék kopogásgátló tényezője legalább 89.
A motorbenzin-oxigenát keverék a motorbenzinben lévő szénhidrogén és alkohol mellett tartalmazhat még egy vagy több teljesítményfokozó adalék anyagot, például detergenseket, jegesedésgátló szereket, demulgeálószereket, korróziógátló szereket, színezőanyagokat, csapadékmódosító szereket stb.
A találmány szerinti motorbenzin-oxigenát keverékek előállíthatók olyan eljárással, amelynek során legalább kétféle szénhidrogént és legalább egyféle oxigenátot oly módon keverünk össze, hogy az így előállított motorbenzin-oxigenát keverék az alábbi tulajdonságokkal rendelkezzen:
(a) a keverék száraz gőznyomás ekvivalens (DVPE) értéke kisebb, mint 49,6* 103 Pa, és (b) a keverék alkoholtartalma nagyobb, mint 5% V/V, de legfeljebb 10% V/V, továbbá amennyiben a keverék alkoholtartalma legfeljebb 9,6% V/V, a keverék DVPE-értéke kisebb, mint 49* 103 Pa, és amennyiben a keverék alkoholtartalma legfeljebb 5,8% V/V, a keverék DVPE-értéke kisebb, mint 48,3* 103 Pa; továbbá amely keverék lényegében nem tartalmaz metil-t-butil-étert: és amennyiben a keverék alkoholtartalma nagyobb, mint 5,8% V/V, a keverék kopogásgátló tényezője legalább 89.
A találmány szerinti motorbenzin-oxigenát keverékek előnyös változatai az alábbi egy vagy több tulajdonsággal rendelkeznek:
(i) az oxigénét etanolt tartalmaz;
(ii) a keverék lényegében nem tartalmaz metil-t-butil-étert (MTBE);
(iii) a keverék 10%-os desztillálási pontja (T10) legalább 54,4 °C;
(iv) a keverék 10%-os desztillálási pontja (T10) legfeljebb 62,8 °C;
(v) a keverék 50%-os desztillálási pontja (T50) legalább 87,7 °C;
(vi) a keverék 50%-os desztillálási pontja (T50) legfeljebb 110’C;
(vii) a keverék 90%-os desztillálási pontja (T90) legalább 132,2 °C;
(viii) a keverék 90%-os desztillálási pontja (T90) legfeljebb 179,5 °C;
(ix) a T90 érték legfeljebb 176,5 °C;
(x) a keverék desztillálási végpontja (EP) legalább 182,3 °C;
(xi) a keverék desztillálási végpontja (EP) legfeljebb 223,9 °C;
(xii) az EP-érték legfeljebb 210 °C;
(xiii) a 93,3 °C-hoz tartozó desztillációs frakció (E200) a 30-55% V/V, célszerűen a 35-55% V/V tartományba esik;
(xiv) a 148,9 °C hőmérséklethez tartozó desztillációs frakció (E300) a 70-95% V/V tartományba esik;
(xv) a DVPE-érték a 44,8*103-51*103 Pa tartományba esik;
(xvi) a DVPE-érték a 44,8*103-48,6*103 Pa tartományba esik;
(xvii) a kopogásgátló tényező [(R+M)/2j értéke 87-95;
(xviii) a kopogásgátló tényező [(R+M)/2j értéke legalább 89;
(xix) az alkoholtartalom az 5-10% V/V tartományba esik;
(xx) az alkoholtartalom az 5,4-10% V/V tartományba esik;
(xxi) a motorbenzin-oxigenát keverék oxigéntartalma az 1,95-3,7% m/m tartományba esik;
(xxii) a DVPE-érték kisebb, mint 49* 103 Pa, és az alkoholtartalom nagyobb, mint 5,8% V/V;
(xxiii) a DVPE-érték kisebb, mint 48,3* 103 Pa, és az alkoholtartalom nagyobb, mint 5% V/V;
(xxiv) a DVPE-érték kisebb, mint 49,6* 103 Pa, és az alkoholtartalom nagyobb, mint 9,6% V/V.
A találmány szerinti keverék célszerűen a fenti (i)-(xxi) jellemzők közül bármelyik kettőnek vagy többnek a kombinációjával, a (xxii), a (xxiii) vagy a (xxiv) jellemzők közül bármelyiknek az (i)—(xxi) jellemzők közül eggyel vagy többel vett kombinációjával rendelkezik.
A találmány szerinti motorbenzin-oxigenát keverék száraz gőznyomás ekvivalens (DVPE) értéke előnyösen kisebb, mint 49,6* 103 Pa, és alkoholtartalma előnyösen nagyobb, mint 5% V/V, feltéve, hogy amennyiben az alkoholtartalom legfeljebb 9,6% V/V, a DVPE-érték előnyösen kisebb, mint 49* 103 Pa, és amennyiben az alkoholtartalom legfeljebb 5,8% V/V, a DVPE-érték előnyösen kisebb, mint 48,3* 103 Pa.
HU 225 678 Β1
A találmány révén lehetővé válik olyan motorbenzin-oxigenát keverékek előállítása, amelyek viszonylag kis mennyiségben állítanak elő gáznemű szennyező anyagokat azáltal, hogy az MTBE, mint üzemanyag-adalék mennyiségét lecsökkentjük, vagy az ilyen anyag hozzáadását megszüntetjük.
A találmány tárgya továbbá eljárás olyan motorbenzin-oxigenát keverékek előállítására, amelyek az alábbi kívánt emissziós tulajdonságokkal rendelkeznek: a mérgező anyagok, a nitrogén-oxid és az illékony szerves vegyületek mennyisége kisebb; oxigént tartalmaz; és a vele járó illékonysági jellemzők, többek között a gőznyomás, valamint a 93,3 °C és 148,9 °C közötti desztillációs hányadok a fent említett értékűek. Ez a keverék és az annak előállítására szolgáló eljárás olyan oldatot eredményez, amely legalább egy alkoholt tartalmaz, miközben kisebb környezetszennyezést eredményez, különösen a népesebb városokban és hasonló településeken, amikor a találmány szerinti üzemanyagból nagy mennyiséget égetnek el viszonylag kis földrajzi területen tartózkodó, nagyszámú gépjárműben.
A találmány tágabb értelemben azon a felismerésen alapul, hogy a motorbenzinek előállításakor, például több szénhidrogén-tartalmú anyag motorbenzin-oxigenát keverékké történő összekeverésekor, a motorbenzin-oxigenát keverék bizonyos kémiai és/vagy fizikai tulajdonságainak szabályozásával tovább csökkenthető egy vagy több szennyező anyag kibocsátásának mértéke. Például egy első szénhidrogén-tartalmú anyag, amely a motorbenzin forrásponti tartományában forr fel, összekeverhető egy eltérő szénhidrogént tartalmazó anyaggal olyan arányban, amelyet úgy állítunk be, hogy csökkentsük az MTBE kialakulását, miközben javítjuk a gőznyomást és az 50%-os desztillálási pontot. Minél nagyobb mértékben csökken az MTBE kialakulása, miközben a keverék fent említett egyéb tulajdonságai megmaradnak, annál nagyobb mértékű lesz a szennyezőanyag-kibocsátásban mutatkozó csökkenés, miközben teljesül az összes szabályozó rendelkezés előírása.
A találmány szerinti motorbenzin-oxigenát keverék egyik célszerű változata legalább egy alkoholt, célszerűen etanolt tartalmaz, amelynek mennyisége a keverék össztérfogatának 5-9% V/V-a vagy még ennél is nagyobb hányada, és a gőznyomása kisebb, mint 49 kPa, ami eleget tesz az ASTM előírásoknak és az USA szövetségi, illetve államonként! szabályozó előírásoknak. A találmány szerinti keverék egyik célszerű változatánál az alkohol mennyisége lecsökkenthető 7% V/V-ra, sőt akár 5% V/V-ra is a legcélszerűbb kiviteli alaknál. Bár ez a célszerű változat etanolt tartalmaz, tulajdonképpen bármilyen alkohol csökkentheti a keverési folyamat során alkalmazott MTBE és az abból származó más vegyületek mennyiségét, illetve helyettesítheti azokat.
A találmány szerinti keverék egyik célszerű változatánál a motorbenzin-oxigenát keverék gőznyomása kisebb, mint 49 kPa, és alkoholtartalma nagyobb, mint körülbelül 5,8% V/V. Egy másik lehetséges változatnál a motorbenzin-oxigenát keverék 50%-os desztillálási pontja kisebb, mint körülbelül 90,6 °C, 10%-os desztillálási pontja kisebb, mint körülbelül 52,2 °C, az oxigén tömegaránya nagyobb, mint 1,8 m/m %, a kopogásgátló tényező értéke legalább körülbelül 89, és/vagy a keverék képes arra, hogy a mérgező légszennyező anyagok kibocsátásának mértékét a 40 C. F. R. törvény (1999) 80.45 §-a alapján meghatározott komplex emissziós modell alapján számítva több mint 21,5%-kal, előnyösen több mint 30%-kal csökkentse a megfelelő területeken, az adott évszakban és évben. Bár a találmány szerinti keverék esetén az MTBE látszólag bármilyen alkohollal helyettesíthető, célszerű etanolt használni az MTBE mennyiségének csökkentésére vagy annak helyettesítésére.
A motorbenzin-oxigenát keverék egy másik lehetséges változatánál a gőznyomás kisebb, mint 49,6 kPa, és az alkoholtartalom nagyobb, mint körülbelül 9,6% V/V. Ennél a változatnál az 50%-os desztillációs pont kisebb, mint körülbelül 97,8 °C, a 10%-os desztillációs pont kisebb, mint körülbelül 50,6 °C, az oxigén tömegaránya nagyobb, mint 1,8 m/m %, a kopogásgátló tényező értéke nagyobb, mint körülbelül 89, és/vagy a mérgező légszennyező anyagok kibocsátása több mint 21,5%-kal csökken.
A találmány szerinti motorbenzin-oxigenát keverék egy további lehetséges változatánál a gőznyomás kisebb, mint körülbelül 48,3 kPa, és az alkoholtartalom nagyobb, mint körülbelül 5% V/V. Ennél a változatnál az 50%-os desztillációs pont értéke kisebb, mint körülbelül 121,1 °C, és/vagy a 10%-os desztillációs pont értéke kisebb, mint körülbelül 70 °C.
Az említett motorbenzin-oxigenát keverékek előállításával kapcsolatosan a találmány olyan motorbenzin-oxigenát keverék előállítására vonatkozó eljárást is magában foglal, amelynek eredménye olyan keverék, amelynek gőznyomása kisebb, mint körülbelül 49 kPa, és alkoholtartalma nagyobb, mint körülbelül 5,8 m/m %, miközben az MTBE mennyiségét lecsökkentjük, illetve annak kialakulását megelőzzük. A motorbenzin-oxigenát keverékek előállíthatok úgy, hogy legalább kétféle szénhidrogént összekeverünk, és olyan motorbenzin-oxigenát keveréket állítunk elő, amely alkalmas gépjárművek motorjában történő elégetésre, ahol az eredményül kapott keverék gőznyomása kisebb, mint körülbelül 48,3 kPa, és alkoholtartalma nagyobb, mint körülbelül 5% V/V. Ezzel az eljárással olyan keverék állítható elő, amelynek mérgező szennyező anyag kibocsátása több mint körülbelül 21,5%-kal, célszerűen több mint körülbelül 30%-kal csökkenthető.
A találmányt a továbbiakban illusztrációként szolgáló célszerű kiviteli alakokon keresztül a rajz segítségével mutatjuk be. A rajzon:
az 1. ábra egy olajfinomító blokkvázlata.
A találmány szerinti motorbenzin-oxigenát keverék célszerű változatainak ismertetése előtt bemutatunk néhány, a találmány megalkotását megelőzően kiadott előírást és rendeletet. A szakmában jártas szakemberek számára nyilvánvaló, hogy az előírások, rendele4
HU 225 678 Β1 tek, követelmények, törvények és szabványok változásai, módosításai vagy felülvizsgálatai mind a találmány oltalmi körébe esnek, és a leírásban, valamint az igénypontokban bemutatott találmány hasznosítása nem független ezektől a tényezőktől.
Az USA „Tiszta levegő törvény”-ből vett alábbi kifejezések segítik a későbbi táblázatok megértését. Kopogásgátló tényező alatt a kutatási oktánszám (RON) és a motoroktánszám (MON) számtani közepét értjük, vagyis az (RON+MON)/2 - vagy rövidebben az (R+M)/2 - értéket. A kutatási oktánszámot olyan eljárással határozzuk meg, melynek során megmérjük az üzemanyag kopogásgátló szintjét egy egyhengeres motorban enyhe üzemi feltételek mellett, vagyis amikor a beáramló keverék mérsékelt hőmérsékletű, és a motor alacsony fordulatszámon jár. A kutatási oktánszám az üzemanyag kopogásgátló tulajdonságát adja meg olyan motorokban, amelyek széles torokkal rendelkeznek és kis/közepes fordulatszámon járnak. A motor oktánszámát olyan eljárással határozzuk meg, melynek során megmérjük a kopogásgátló szintet egy egyhengeres motorban sokkal szigorúbb működési feltételek mellett, mint a kutatási eljárás esetén. Ez azt jelenti, hogy a beáramló keverék hőmérséklete magasabb, és a motor magasabb fordulatszámon jár. Ez a jellemző az üzemanyag kopogásgátló tulajdonságát adja meg olyan motorokban, amelyek széles torokkal rendelkeznek és magas fordulatszámon járnak. A motor oktánszáma megadja az üzemanyag kopogásgátló tulajdonságát a részlegesen nyitott torok esetén, valamint országúti terhelésre vonatkozóan.
A Reid-féle gőznyomás (RVP) illékony nyersolaj és illékony nem viszkóz ásványolajok - kivéve cseppfolyósított ásványolajgázok - abszolút gőznyomását adja meg, amit az ásványolajtermékek gőznyomásának szabványos tesztelési eljárásával (Reid-módszer, ASTM D 323) határoznak meg. A gőznyomás vagy a száraz gőznyomás ekvivalensek (DVPE) az alábbi eljárások valamelyikével határozhatók meg: benzin vagy motorbenzin-oxigenát keverékek gőznyomásának szabványos tesztelési eljárása (Száraz eljárás, ASTM D 4953), az ásványolajtermékek gőznyomásának szabványos tesztelési eljárása (Automatikus eljárás, ASTM D 5190), az ásványolajtermékek gőznyomásának szabványos tesztelési eljárása (Minieljárás, ASTM D 5191) és az ásványolajtermékek gőznyomásának szabványos tesztelési eljárása (Atmoszferikus minieljárás, ASTM D 5482). A jellemzők tartalmának ismeretében az üzemanyagok néhány alapvető jellemzőjét foglalja össze az 1. táblázat.
Ezeknek az üzemanyagoknak számos előírást kell kielégíteniük. Az előírások egy része a gőznyomásl és desztillációs osztályra vonatkozik. Az egyes gőznyomási és desztillációs osztályok esetén a gőz nyomására és a desztillációs osztályra vonatkozó előírásokat a járművek szikragyújtású motorjához való üzemanyag szabványos specifikációja (ASTM D 4814) adja meg. A vonatkozó értékeket a 2. táblázat tartalmazza.
A különböző osztályok modellezésére a „Tiszta levegő törvény szabványokat állít fel, és közelítő emissziós modelleket ad meg a benzinkeverékek teljesítményének számítására. A motorbenzinek összeállításakor az üzemanyagnak az alábbi határértékeknek kell eleget tennie. A szóban forgó jellemzőkön kívül a 3. táblázat a korábban említett törvény komplex modelljéből az alábbi paramétereket tartalmazza: E200 az előállítandó üzemanyag azon hányada % V/V-ban megadva, amely 93,3 °C-on elpárolog (E200 desztillációs hányad); illetve E300 az előállítandó üzemanyagnak azon hányada % V/V-ban megadva, amely 148,9 °C-on párolog el.
Az üzemanyag-jellemzők nemcsak a fent említett határértékeket nem léphetik túl, hanem még a 4. táblázatban megadott emissziós értékeket sem haladhatják meg. A 4. táblázatban a policiklikus szerves anyagot POM rövidítéssel, míg a nitrogén-oxidot NOx rövidítéssel jelöltük. A táblázat azokat az emissziós határértékeket tartalmazza, melyek az I. fázisra - az 1995-1999-ig terjedő időszakra -, valamint a II. fázisra - a 2000 utáni időszakra - vonatkoznak.
Végül az 5. táblázat azokat a jellemzőket és határértékeket tartalmazza, amelyek jelenleg érvényesek, és amelyek az illékony szerves vegyületekre, a nitrogén-oxidra és a mérgező anyagok kibocsátására vonatkozó összes határértéket tartalmazzák, mind az I. fázisra, mind pedig a II. fázisra vonatkozóan, illetve az 1. régióban, vagyis az Egyesült Államok déli államaiban, valamint a 2. régióban, vagyis az Egyesült Államok északi államaiban.
Az említett előírások, modellek és szabványok Ismeretében a továbbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy a szabványok előírásai hogyan teljesíthetők az MTBE mennyiségének lecsökkentésével, illetve az MTBE alkalmazásának kiküszöbölésével. A továbbiakban valójában azt mutatjuk be, hogy hogyan csökkentjük a toxikus emissziót (ToxR) körülbelül 30%-kal úgy, hogy a II. fázisban a nyári szennyezőanyag-kibocsátás körülbelül 33,4 mg/km értékről körülbelül 23,4 mg/km értékre csökken a 40 C. F. R. (1999) 80.45 § törvényben megadott számítások szerint.
Legalább egy, az említett előírásoknak megfelelő motorbenzin-oxigenát keverék összeállításához egy finomítóban számos keveréket állítottunk elő, melyeket az előírásoknak megfelelően vizsgáltunk. Az 1. ábra egy finomító lehetséges felépítését mutatja be blokkvázlat szintjén. A legtöbb finomító esetében számos különböző egységet integrálnak egyetlen feldolgozási folyamatba. A szakmában jártas szakemberek számára nyilvánvaló, hogy a különböző rendszerek különböző egységeinek tényleges kombinációi és permutációi elrendezhetők vagy konfigurálhatók úgy, hogy megvalósítsák a finomító által előállítandó termékekkel kapcsolatos célkitűzéseket az MTBE mennyiségének lecsökkentésével, illetve az MTBE alkalmazásának kiküszöbölésével.
Az 1. ábrán látható blokkvázlat a szétválasztásra, az átalakításra és a keverésre szolgáló egységeket szemlélteti. Akárcsak a legtöbb olajfinomítónál, az 1. ábrán látható olajfinomító is különböző frakciókra választja szét a nyersolajat, ezeket a frakciókat különbö5
HU 225 678 Β1 ző komponensekké alakítja át, végül az így kapott komponenseket késztermékekké keveri össze. A nyersolajnak különböző frakciókra történő szétválasztását egy nyersolaj-desztilláló 1 toronyban végzik, amely egy atmoszferikus és vákuumos desztillálótorony.
A desztillálással kapott forró gőzök felemelkednek és különböző magasságokban lehűlnek a desztilláló1 torony belsejében, majd kicsapódnak vízszintes tálakra. Az 1 torony tetején lévő tálak összegyűjtik a legkönnyebb - azaz legkisebb sűrűségű - kőolajfrakciókat, míg a nehezebb - vagyis nagyobb sűrűségű komponensek az alsóbb tálakon gyűlnek össze. A nyersolajat a toronyba történő bevezetés előtt először egy kemencében felmelegítik.
A magasabb szinteken lévő tálak a könnyebb kőolajfrakciókat, például a benzint - mint közvetlen lepárlásul üzemanyagot - és a kerozint gyűjtik össze. A középen elhelyezkedő tálak a könnyű fűtőolajat és a dízelolajat gyűjtik össze. A nehéz üzemanyagolajak, az aszfalt és a szurok az alsóbb tálakon gyűlnek össze. A komponensek egy része összegyűjthető további feldolgozás céljából egy 8 feldolgozóegységben. A desztilláló- 1 toronyban nem kondenzálódó gőzöket könnyű gázok formájában felül kivezetjük a szabadba.
A leválasztott frakciókat mindegyik kondenzációs szinten megcsapolások formájában, vezetékeken keresztül vezetjük el a tálakról. A legnehezebb folyékony maradványt, mint lepárlási maradékot 28 vezetéken keresztül vezetjük el az 1 torony aljáról. Ez a maradvány 12 kokszolóegységbe továbbítható. Ezenkívül a desztilláló-1 toronyból kilépő vezetékek egy része egy, a desztillált üzemanyagokat összegyűjtő 13 gyűjtőegységhez csatlakozhat.
Mindegyik anyagáramon valamilyen átalakítást, izomerizációt vagy egyéb módosítást hajtunk végre. A leggyakoribb átalakítási folyamat a krakkolás, a kombinálás és az újrarendezés. Az 1. ábrán számos olyan egység látható, amely alkalmas ilyen folyamatok végrehajtására. Ilyen egység például egy fluidizációs katalitikus 10 krakkolóegység.
A fluidizációs katalitikus 10 krakkolóegység a nyersolaj-desztilláló 1 toronyból származó gázolajat motorbenzinekre és tüzelőolajakra alakítja át. Ez az átalakítási eljárás az úgynevezett krakkolás. A katalitikus krakkolás lebontja a nagyobb, nehezebb és összetettebb szénhidrogén-molekulákat egyszerűbb és könnyebb molekulákká hő, nyomás és katalizátor alkalmazásával. A katalitikus krakkolás elvégezhető a hidrolitikus 5 krakkolóegységben is.
Az 1. ábrán látható folyamatábra a finomítóban végzett alkilezés és polimerizálás folyamatát is bemutatja. Ezek a folyamatok a kisebb, könnyebb molekulákat egymáshoz kötik, és így nagyobb, nehezebb molekulákat hoznak létre. Az alkilező- és polimerizálóegységek, például a 7 alkilezőegység és a 6 polimerizáló/dimerizáló egység magas oktánszámú benzinkeverékeket hoz létre a krakkóit gázokból.
Reformálóoszlopok és izomerizálóegységek, például egy 2 izomerizáló- és/vagy telített-kén-hidrogén-mentesítő egység, valamint katalitikus 4 reformálóoszlop segíti elő az említett műveletek végrehajtását. Egy reformálóoszlop általában a naftákat vagy alacsony oktánszámú benzinfrakciókat hő, valamint nyomás alkalmazásával és legalább egy katalizátor segítségével magasabb oktánszámú anyagokká alakítja át, amelyek alkalmasak a motorbenzinnel történő összekeverésre.
Az izomerizálóegységek, például a 2 izomerizálóés/vagy telített-kén-hidrogén-mentesitő egység úgy rendezi át a molekulákat, hogy az egyenes szénláncú, alacsony oktánszámú szénhidrogéneket elágazó szénláncú, magas oktánszámú szénhidrogénekké, úgynevezett izomerekké alakítja át. Az így kapott izomerát felhasználható motorbenzinnel történő összekeverésre.
Ezenkívül bizonyos benzinfrakciók ként, nitrogént, nehézfémeket és más szennyező anyagokat tartalmaznak. Ezek a szennyező anyagok kedvezőtlen hatással vannak a berendezésekre, a katalizátorokra és a késztermék minőségére. A hidrogénező finomítás olyan átalakítási folyamat, amely ezeket a szennyezéseket oly módon távolítja el, hogy kezeletlen frakciókat kever össze hidrogénnel egy katalizátor jelenlétében. A nafta 3 kén-hidrogén-mentesítő egysége, a katalitikus nyersanyag 9 hidrogénező finomítója és a katalitikus benzin 11 hidrogénező finomítója mind-mind olyan egység, amely részét képezheti egy finomítónak, és amely ezen szennyeződések eltávolítására szolgál.
Ezeket az egységeket általában számos cső vagy hasonló szállítóvezeték köti össze egymással, ahogy ez a szakmában jártas szakemberek számára jól ismert. Az így összekötött egységek folytonos feldolgozást tesznek lehetővé. A rajzon látható finomító esetén a 20 vezeték nyersolajat vezet a desztilláló- 1 toronyba.
A desztilláló- 1 toronyból számos vezeték lép ki. Ilyen vezeték például a 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27 és 28 vezeték. A 21 vezeték egy 2 izomerizáló- és/vagy telített-kén-hidrogén-mentesítő egységhez vezet. A 21 vezeték közvetlen lepárlású könnyübenzint szállít. A 22 vezeték egy nafta kén-hidrogén-mentesítésére szolgáló 3 kén-hidrogén-mentesítő egységhez vezet. A 22 vezeték közvetlen lepárlású naftalint szállít. A 23 és 24 vezetékek desztillált üzemanyagot összegyűjtő 13 gyűjtőegységhez vezetnek. A 23 vezeték közvetlen lepárlású kerozint, míg a 24 vezeték közvetlen lepárlású könnyű gázolajat szállít.
A 25, 26 és 27 vezetékek egy 8 feldolgozóegységhez vezetnek. A 25 vezeték közvetlen lepárlású, nehéz gázolajat szállít. A 26 vezeték közvetlen lepárlású, kisvákuumos gázolajat szállít. A 27 vezeték közvetlen lepárlású, nagyvákuumos gázolajat szállít. A 28 vezeték egy 12 kokszolóhoz vezet. A 28 vezeték vákuummaradványt szállít. A 8 gyűjtőegységben összegyűjtött olajokat egy hidrolitikus 5 krakkolóegységbe és egy katalitikus 9 hidrogénező finomítóba vezetjük 29, illetve 30 vezetéken keresztül. Mindegyik közvetlen lepárlású terméken további feldolgozást végzünk különböző más finomítóegységekben, mielőtt értékesíthető végtermékekké válnak.
HU 225 678 Β1
Amint az 1. ábrán látható, a 31, 32, 33, 34 és 35 vezetékek a 15 kokszolóból lépnek ki. A 31 vezeték a hidrolitikus 5 krakkolóegységbe vezet, és a kokszoló nehéz gázolajait tartalmazza. A 32 vezeték a desztillált tüzelőanyagot összegyűjtő 13 gyűjtőegységhez vezet, és a kokszoló könnyű gázolajait szállítja. A 33 vezeték a katalitikus 9 hidrogénező finomítóhoz vezet, és a kokszoló nehéz gázolaját szállítja. A 34 vezeték a nafta kén-hidrogén-mentesítését végző 3 kén-hidrogénmentesítő egységhez vezet, és a kokszoló naftáját szállítja. A 35 vezeték a 2 izomerizáló- és/vagy kénhidrogén-mentesltő egységhez vezet, és a kokszoló naftáját szállítja. A 36 és 37 vezetékek a 3 kén-hidrogén-mentesltő egységtől a katalitikus 4 reformálóoszlophoz vezetnek.
A 38-41 vezetékek a hidrolitikus 5 krakkolóból lépnek ki. A 38 vezeték a 2 izomerizáló- és/vagy telített-kén-hidrogén-mentesítő egységhez vezet, és hidrolitikusan krakkóit könnyű gázolajat szállít. A 39 vezeték a katalitikus 4 reformálóoszlophoz vezet, és hidrolitikusan krakkóit naftát szállít. A 40 vezeték a desztillált tüzelőanyagot összegyűjtő 13 gyűjtőegységhez vezet, és hidrolitikusan krakkóit gázt és/vagy olajat szállít. A 41 vezeték a 7 alkilezőegységhez vezet, és szénhidrogéneket, például butánt szállít.
A 42 vezeték a katalitikus 9 hidrokrakkolótól a folyékony katalitikus 10 krakkolóegységhez vezet. A folyékony katalitikus 10 krakkolóegységből a 43 vezeték a polimerizáló/dimerizáló 6 egység és/vagy az alkilező7 egység közül legalább az egyikhez vezet, és legalább egy szénhidrogént, például propánt szállít. A 44 vezeték szintén a folyékony katalitikus 10 krakkolóegységből indul, és a 6 polimerizáló/dimerizáló egységhez vezet. A 44 vezeték szénhidrogént, például butánt szállít. A 45 és 46 vezetékek a fluidizációs katalitikus 10 krakkolóegységből a benzint katalitikusán hidrogénező 11 hidrogénező finomítóhoz vezetnek, és fluidizációs katalitikus krakkolással előállított könnyű naftát, valamint fluidizációs katalitikus krakkolással előállított nehéz naftát szállítanak. A 47 vezeték a fluidizációs katalitikus 10 krakkolóegységből a desztillált tüzelőanyagot összegyűjtő 13 gyűjtőegységhez vezet, és fluidizációs katalitikus krakkolással előállított könnyű gázolajat szállít. A 48 vezeték a fluidizációs katalitikus 10 krakkolóegységből a 12 kokszolóegységbe vezet, és fluidizációs katalitikusán krakkolással előállított nehéz ciklikus olajat és iszapot szállít.
A finomítási folyamat harmadik, lényeges része a keverés. A végtermékek előállíthatók két vagy több komponens összekeverésével, valamint adalékolással. Ez utóbbi célja a termék minőségének javítása. így a legtöbb motorbenzin különböző frakciók elegye, amely közvetlen lepárlású naftákat, reformált anyagokat, krakkóit benzint, izomerátot és polibenzint tartalmaz. Egyéb kevert termék többek között a tüzelőolaj, a dízelolaj, a repülőgép-hajtóanyag, a kenőolaj és az aszfalt.
A keverési folyamat a találmány szempontjából rendkívül fontos. A továbbiakban az ilyen vegyületek és tulajdonságok előállításához használt benzinvegyületeket és keverékeket ismertetjük. Bár ennek kapcsán nyilvánvalóvá válik, hogy legalább valamekkora mennyiségű etanolnak a keverési folyamatban történő felhasználása előnyös, a szakmában jártas szakemberek számára nyilvánvaló, hogy a keverési folyamat során tulajdonképpen bármilyen alkoholt felhasználhatunk az MTBE mennyiségének csökkentésére vagy annak kiküszöbölésére. Az 1. ábrán látható finomító 50, 51, 52, 53, 54, 55 és 56 termékvezetékeket is tartalmaz. Az 50 termékvezeték a 2 izomerizáló- és/vagy telített-kén-hidrogén-mentesítő egységből indul ki, és közvetlen lepárlású, hidrokatalitikusan krakkóit könnyű gázolajat és/vagy izomerátot szállít. Az 51 termékvezeték a katalitikus 4 reformálóoszlopból indul ki és reformált anyagot szállít. Az 52 termékvezetékről később ejtünk szót. Az 53 termékvezeték a 6 polimerizáló/dimerizáló egységből polimerizált/dimerizált benzint szállít. Az 54 termékvezeték a 7 alkilezőegységből indul és alkilátot szállít. Az 55 és 56 termékvezeték a katalitikus benzint hidrogénező 11 hidrogénező finomítóból indul ki, és katalitikusán hidrogénezett könnyübenzint, valamint katalitikusán hidrogénezett nehézbenzint szállít.
Az említetteken kívül az 52 termékvezeték mentén oxigenátok adagolhatok a termékhez egy 14 oxigenátegység segítségével. Az oxigenátok, például alkohol adagolása elvégezhető az 50, 51, 53, 54, 55 és/vagy 56 termékvezetékek kivezetőnyílásánál. A finomító legelőnyösebb változatánál az 52 termékvezetéken szállított termékhez etanolt adagolunk. Rendkívül fontos és célszerű megjegyezni, hogy a találmány szerinti eljárás során az egyetlen oxigénét, amelyre szükség van, az etanol. Más alkoholok szintén használhatók. Ilyen alkohol többek között a metanol, a propanol, az izopropanol, a butanol, a szekunder butanol, a tercier butanol és olyan alkoholok, amelyek legalább öt szénatomot tartalmaznak, és más hasonló alkoholok. A 14 oxigenátegység nem feltétlenül a finomítónál helyezkedik el. Az oxigenátok, például az etanol, a kész motorbenzinhez a keverési folyamat után adhatók hozzá. Ennek megfelelően a találmány szempontjából előnyös lehet, ha az oxigenátok hozzákeverését távoli helyen, nem a finomító fizikai közelségében végezzük.
A finomítási és a keverési folyamat alkalmazásával az alább ismertetett keverékek állíthatók elő. A keverékek összetételének bemutatása után a vizsgált keverékek tulajdonságait ismertetjük. Ezután az oxigenátoknak a keverékekben történő alkalmazásának hatásait, majd a keverékeknek az oxigenátokkal alkotott vegyületeit mutatjuk be. Végül a keverékek, nevezetesen a motorbenzin-oxigenátok tulajdonságait is ismertetjük.
A következő, 6. táblázat ismertetése előtt megadjuk az egyes oszlopok fejléceinek jelentését. A „C4 oszlop szénhidrogének, például bután mennyiségét adja meg.
Az „FFB” oszlop általában olyan szénhidrogénekre vonatkozik, amelyekben a szénatomszám mindegyik szénhidrogén-molekulában célszerűen 4 és 5 közötti érték. Az FFB célszerűen egy része a 41 anyagáramnak, vagyis a hidrolitikus 5 krakkolóegységből elvezetett terméknek és egy, a 21 vezetéken szállított közvetlen lepárlású benzin egy részének a keveréke. A motorbenzin-oxigenát egyik célszerű változatánál az FFB
HU 225 678 Β1 körülbelül 20% butánt, körülbelül 65% izopentánt és a fennmaradó arányban normálpentánt tartalmaz. Ennél a keveréknél a közvetlen lepárlású motorbenzinen lúgos kezelést végzünk, és ezzel eltávolítjuk a merkaptán-ként, majd a motorbenzint más anyagáramokkal egyesítjük, melyeket egy frakcionálóoszlop felhasználásával választottunk le.
A „RAFF oszlop raffinátumra vonatkozik, amely egy katalitikus 4 reformálóoszlopon és célszerűen egy benzinextraktoló egységen átvezetett 36 anyagáramból leválasztott, közvetlen lepárlású nafta és hidrokatalitikusan krakkóit, könnyű nafta paraffinrészét jelenti. A raffinátum általában olyan paraffinos szénhidrogéneket tartalmaz, amelyekben a szénatomszám mindegyik szénhidrogén-molekulában célszerűen 5 és 7 közötti érték a könnyű reformált termékben.
A táblázat következő „HOR” oszlopa legalább egy nagy oktánszámú reformált anyagra vonatkozik, célszerűen olyan termékre, melyet az 51 termékvezetéken a katalitikus 4 reformálóegységből vezetünk el.
A „TOL oszlop a fent említett 36 anyagáram aromás részére vonatkozik, amelynek már nincs jelentős benzintartalma. A célszerű keverékeknél a TOL lényegében körülbelül 65-70% V/V toluolt, körülbelül 10-15% V/V kevert xiléneket és a maradék hányadban paraffinos szénhidrogéneket tartalmaz, amelyekben a szénatomszám mindegyik szénhidrogén-molekulában célszerűen legalább 8.
Az „LCC” oszlop legalább egy könnyű, katalitikusán krakkóit motorbenzin jelenlétére vonatkozik. Az LCC célszerűen a 45 vezetéken elvezetett, könnyű, katalitikusán krakkóit motorbenzin és a 38 anyagáramban lévő könnyű, hidrolitikusan krakkóit motorbenzin keveréke, miután ezeket a termékeket lúgos kezelésnek vetettük alá a merkaptánok eltávolítása céljából.
A „HCC oszlop a legalább egy nehéz, fluidizációs katalitikusán krakkóit motorbenzint, például a 46 vezetéken elvezetett termék és a könnyű, közvetlen lepárlású 21 motorbenzint jelenti, miután ezeket a termékeket lúgos kezelésnek vetettük alá a merkaptánok eltávolítása céljából.
A következő „ALKY” oszlop legalább egy alkilát, például az 54 termékvezetéken a 7 alkilezőegységből elvezetett termékre vonatkozik.
Az „LSCC” oszlop a 46 anyagáram legnehezebb részét jelöli, nevezetesen a kéntartalom csökkentése céljából végzett hidrogénezést követően az 56 termékvezetéken elszállított nehéz, fluidizációs katalitikusán krakkóit motorbenzint. A szakmában jártas szakemberek számára nyilvánvaló, hogy bármilyen kis kéntartalmú katalitikusán krakkóit motorbenzin - függetlenül annak előállítási módjától - felhasználható ily módon, továbbá nyilvánvaló, hogy ez az anyagáram hidrogénezhető annak érdekében, hogy a kéntartalmat elfogadhatóan alacsony szintre csökkentsük.
Az imént bemutatott paraméterek ismeretében a 6-15. táblázatok az előállított keverékek jellemzőit ismertetik. A táblázatok kétféle keveréknek megfelelően két csoportra oszthatók. A 6-10. táblázatok az 1999ben készült keverékekre, míg a 11-15. táblázatok az
1999 után készült keverékekre vonatkoznak. Az I. fázis (1995-1999-es évek) megjelölés és a II. fázis (2000 és azt követő évek) megjelölés adaptálásával a 6-15. táblázatok olyan keverékeket mutatnak be, melyeket az I.
és II. fázis idején állítottunk elő.
Bármilyen oxigénét hozzáadása előtt az egyes keverékeket úgynevezett híg keverékeknek nevezzük. Az oxigenátok hozzáadását követően mindegyik keveréket motorbenzin-oxigenát keveréknek nevezzük. Ezekkel a kifejezésekkel élve a 6-15. táblázatok az említett keverékek összetételét és lényeges tulajdonságait adják meg. A 6. és 11. táblázat az I., illetve a II. fázisban előállított híg keverékek összetételét adja meg. A 7. és 12. táblázat az I., illetve a II. fázisban előállított híg keverékek tulajdonságait adja meg. A 8. és 13. táblázat az I., illetve all. fázisban előállított motorbenzin-oxigenát keverékek összetételét adja meg. A 9. és 14. táblázat az I., illetve II. fázisban előállított motorbenzin-oxigenát keverékek tulajdonságait adja meg. Végül a 10. és 15. táblázat az I., illetve a li. fázisban előállított további motorbenzin-oxigenát keverékek tulajdonságait adja meg.
Megjegyezzük, hogy a nitrogén-oxid, a mérgező szennyező anyagok és az illékony szerves vegyületek mennyiségének a 10. és 15. táblázatban található, százalékos mennyiségcsökkenési értékeit a megfelelő fázis idején érvényben lévő komplex modell felhasználásával számítottuk ki. Például az „I. fázisban előállított további motorbenzin-oxigenát keverékek tulajdonságai című 10. táblázatban található százalékos csökkenési értékeket az I. fázis komplex modellje alapján, a 40 C. F. R. (1999) törvény 80.45 §-a által előírtak szerint számítottuk ki. Ennek megfelelően a „II. fázisban előállított további motorbenzin-oxigenát keverék tulajdonságai című 15. táblázatban a nitrogén-oxid, a mérgező szennyező anyagok és az illékony szerves vegyületek százalékos csökkenését a II. fázis komplex modelljének felhasználásával, a 40 C. F. R. (1999) törvény 80.45 §-a által előírtak szerint számítottuk ki.
A táblázatokban található százalékos mennyiségcsökkenési értékek vonatkozásában - amennyiben nincs egyéb megjegyzés - a nitrogén-oxidok, mérgező szennyező anyagok és/vagy illékony szerves vegyületek százalékos mennyiségcsökkenésének meghatározására szolgáló II. fázishoz tartozó komplex modell alapján végeztük a számításokat.
A 6. táblázatban bemutatott híg keverékeket online módon teszteltük minősített online analizátorokkal, melyek az ASTM szabványoknak és eljárásoknak megfelelően voltak kalibrálva. A következő 7. táblázat a híg keverék tulajdonságait adja meg, ahol az egyes, A-X betűkkel jelölt keverékek megfelelnek a 6. táblázatban azonos betűvel jelölt keverékeknek.
A kutatási oktánszám (RON) és a motoroktánszám (MON) értékeit kalibrált online analizátorok felhasználásával gyűjtöttük be, melyhez a „Szabványos tesztelési eljárás kutatási és motoroktánszám beállítására online analizátorok segítségével” (ASTM D 2885) szabványban leírt tesztelési eljárást használtuk. A kopogásgátló tényező értékét, vagyis az oktánszámot - azaz a
HU 225 678 Β1 táblázatban (R+M)/2 oszlop értékeit - az RON és az MON értékek átlagolásával kaptuk. A DVPE-értékeket egy online tesztelési eljárás segítségével határoztuk meg, amely hitelesen ekvivalens a „Szabványos tesztelési eljárás kőolajtermékek gőznyomására” (Minieljárás, ASTM D 5191) szabvány szerinti tesztelési eljárással. A gőznyomás értékeit kPa-ban adtuk meg. A 10%-os desztillációs hőmérsékletet, az 50%-os desztillációs hőmérsékletet, a 90%-os desztillációs hőmérsékletet, a végponti desztillációs hőmérsékletet (T10, T50, T90, illetve EP jelöléssel), valamint a 93,3 °C-hoz és a 148,9 °C-hoz tartozó desztillációs frakciókat (E200 és E300 jelölés) hitelesített online eljárások felhasználásával gyűjtöttük be, melyek ekvivalensek a „Szabványos specifikáció gépjárművek szikragyújtású motorjának üzemanyagára” (ASTM D 4814) szabványban leírt tesztelési eljárásokkal. Ezen tesztelési eljárások ismeretében a híg keverékek az oxigenátok hozzáadása előtt a 7. táblázatban megadott tulajdonságokkal rendelkeztek.
Az oxigenátokat egy 14 oxigenátegységen keresztül az 52 termékvezetéken szállított termékhez adagoltuk. Mint korábban említettük, az oxigenátok hozzáadását nem muszáj a finomító területén elvégezni. A szóban forgó keverékek esetén az oxigenátokat a kész motorbenzinhez a benzinkeverési folyamat után adtuk hozzá. Az oxigenátokat ezekhez a keverékekhez úgy adtuk hozzá, hogy a keverék legfeljebb 10% V/V oxigenátot tartalmazzon. Mindegyik motorbenzin-oxigenát keverék az „U. S. szabvány üzemanyagban használt denaturált etanolra benzinnel történő összekeverés céljából, gépjárművek szikragyújtású motorjaiban üzemanyagként történő felhasználásra” (ASTM D 4806) előírásai szerinti denaturált etanolt tartalmazott oxigenátként.
Az „I. fázisban előállított motorbenzin-oxigenát keverékek összetétele” című 8. táblázat számos keverék receptjét adja meg, melyek legalább egy oxigenátnak a
6. és 7. táblázatban szereplő megfelelő híg oldathoz történő hozzáadásával előállított motorbenzin-oxigenát keverékekre vonatkozik. Megjegyezzük, hogy az A-X keverékek legnagyobb részét két motorbenzin-oxigenát keverék előállításához használtuk fel. Például a 6-7. táblázatokban szereplő ’A' híg oldatot etanollal kevertük össze, és így állítottuk elő az ’AT motorbenzin-oxigenát keveréket, amelyben az etanol aránya 9,5% V/V volt. Ehhez hasonlóan ugyanezt az ’A’ híg oldatot etanollal kevertük össze, és így hoztuk létre az Ά2' jelű motorbenzin-oxigenát keveréket, amelyben az etanol aránya 5,42% V/V volt. így az Ά1' és Ά2’ motorbenzin-oxigenát keverék az oxigenátoknak az Ά’ híg keverékhez történő hozzáadásakor különböző keverékek jöttek létre.
Az I. fázisban előállított motorbenzin-oxigenát keverékek 8. táblázatban látható receptjeit úgy adtuk meg, hogy a keverékek betűjelei a 6-7. táblázatokban szereplő, megfelelő keverékek betűjelei legyenek. Amennyiben az I. fázisban előállított motorbenzin-oxigenát keverékek közül többnek a receptjét használtuk az egyes ’A’-'X’ híg oldatokhoz, az I. fázisban előállított motorbenzin-oxigenát keveréknek a 8. táblázatban szereplő receptjeit a keverék betűjelével - például ’A' adtuk meg, melyet egy számjelzés - például ’T - követ. így a 9-10. táblázatokban szereplő motorbenzin-oxigenát keverékek - ahol lehet - megfelelő betűjellel és számjellel vannak ellátva. Ennek megfelelően az „I. fázisban előállított motorbenzin-oxigenát keverékek összetétele című 8. táblázat az egyes motorbenzin-oxigenát keverékek összetételét az oxigenátok bevezetése után az egész keverékre vonatkoztatva térfogatszázalékban adja meg.
Az összes motorbenzin-oxigenát keveréket offline módon teszteltük megfelelő laboratóriumi ASTM eljárások alkalmazásával, amely eljárások az alábbi dokumentumokban találhatók meg: „U. S. szabványos eljárás szikragyújtású motorok üzemanyagának kutatási oktánszámának tesztelésére” (ASTM D 2699), „U.S. szabványos eljárás szikragyújtású motorok üzemanyagának motoroktánszámának tesztelésére” (ASTM D 2700), „U. S. szabványos eljárás kőolajtermékek gőznyomásának tesztelésére” (Minieljárás, ASTM D 5191) és „U. S. szabványos eljárás kőolajtermékek desztillálásának tesztelésére légköri nyomáson (ASTM D 86).
Mint korábban említettük, az egyes keverékek alábbiakban szereplő jelölése megfelel a 8. táblázatban bemutatott motorbenzin-oxigenát keverékek receptjeinél alkalmazott jelöléseknek. Például a 9. táblázatban szereplő 'AT motorbenzin-oxigenát keverék megfelel a 8. táblázatban szereplő 'AT motorbenzin-oxigenát keveréknek. Ehhez hasonlóan, az Ά2’ motorbenzin-oxigenát keverék megfelel a 8. táblázatban szereplő Ά2’ motorbenzin-oxigenát keveréknek. Ezen jelölések ismeretében a motorbenzin-oxigenát keverékek tulajdonságait a 9. táblázatban adtuk meg.
Az I. fázisban előállított motorbenzin-oxigenát keverékek további jellemzőit offline teszteléssel határoztuk meg. Az oxigéntartalmat (Oxy) tömegszázalékban kifejezve határoztuk meg a „Szabványos tesztelési eljárás benzinben lévő MTBE, ETBE, TAME, DIPE, tercier amil-alkohol és Ci-C4 alkoholok gázkromatográfiával történő meghatározására” (ASTM D 4815) szabvány által előírt tesztelési eljárással. Az aromás vegyületek mennyiségét térfogatszázalékban határoztuk meg a „Folyékony ásványolajtermékekben lévő szénhidrogéntípusok fluoreszcens indikátoradszorpcióval történő szabványos tesztelési eljárása” (ASTM D 1319) szabvány szerinti tesztelési eljárással. Az olefinek (Olef) mennyiségét térfogatszázalékban adtuk meg, és azt szintén a „Folyékony ásványolajtermékekben lévő szénhidrogéntípusok fluoreszcens indikátoradszorpcióval történő szabványos tesztelési eljárása” (ASTM D 1319) szabvány szerinti tesztelési eljárással határoztuk meg. A benzol mennyiségét az „Ásványolajtermékekben lévő kén hullámhossz-diszperziós röntgensugaras fluoreszcens spektrometriával történő szabványos tesztelési eljárása (ASTM D 2622) szabvány szerinti tesztelési eljárással határoztuk meg. A benzol mennyiségét súly szerinti ppm (PPMW) mértékegységben adtuk meg.
A nitrogén-oxid (NOxR), a mérgező szennyező anyagok (ToxR) és az illékony szerves vegyületek (VOCR)
HU 225 678 Β1 százalékos csökkenését az I. fázis komplex modelljének felhasználásával számoltuk ki, így a pozitív érték azt a százalékos mennyiséget jelenti, amennyivel a szennyezőanyag-kibocsátás csökken. Akárcsak korábban, a 10. táblázatban található motorbenzin-oxigenát keverékek jelölései megfelelnek a 8-9. táblázatokban található motorbenzin-oxigenát keverékek jelöléseinek. Például az ΆΓ motorbenzin-oxigenát keverék megfelel a 8-9. táblázatokban lévő ’AT motorbenzin-oxigenát keveréknek. Mint korábban említettük, ezeknek a keverékeknek a betűjelei megfelelnek a 6. táblázatban szereplő híg keverékek betűjeleinek. A betűjeleket követő számjelek az I. fázisban előállított motorbenzin-oxigenát keverékeknek a kiindulásként szolgáló azonos híg keveréktől történő megkülönböztetésére szolgálnak. Az említett tesztelési eljárások felhasználásával a 10. táblázatban megadott jellemzőket rögzítettük.
Az 1999 után, vagyis a II. fázisban előállított keverékekre vonatkozóan a híg keverékek összetételét a 11. táblázat adja meg.
Ezeket a híg keverékeket szintén online módon teszteltük olyan hitelesített online analizátorokkal, melyek az ASTM szabványoknak és eljárásoknak megfelelően voltak kalibrálva. A 12. táblázat híg keverékek tulajdonságait tartalmazza, ahol az egyes ’AA’-'KK' jelzéssel ellátott híg keverékek megfelelnek a 11. táblázatban szereplő, azonos betűjelzéssel ellátott ’AA'-’KK' keverékeknek. Ezen jelölés ismeretében a II. fázisban előállított híg keverékek az oxigenátok hozzáadását megelőzően a 12. táblázatban megadott tulajdonságokkal rendelkeztek.
Akárcsak korábban, az oxigenátokat ez alkalommal is egy 14 oxigenátegységen keresztül az 52 termékvezetéken szállított termékhez adagoltuk. Az oxigenátokat mindegyik keverékhez úgy adtuk hozzá, hogy a keverékben az oxigenátok aránya legfeljebb körülbelül 10% V/V legyen. Az említett motorbenzin-oxigenát keverékek az ASTM D 4806 szerinti denaturált etanolt tartalmazták oxigenátként.
A „II. fázisban előállított motorbenzin-oxigenát keverékek összetétele című 13. táblázat egy sor olyan receptet ad meg, melyek a 11-12. táblázatokban korábban bemutatott híg keverékekhez legalább egy oxigénét hozzáadását követően előállított motorbenzin-oxigenát keverékekre vonatkoznak. Megjegyezzük, hogy az ’AA’-’KK' híg keverékek közül néhányat legalább két motorbenzin-oxigenát keverék előállításához használtunk fel. így például a 11-12. táblázatokban található ’D’ híg keveréket etanollal kevertük össze a 'DDT motorbenzin-oxigenát keverék előállítása céljából, amely keverékben az etanol aránya 9,750% V/V volt, illetve a ’D’ híg keveréket etanollal keverve hoztuk létre a ’DD2’ motorbenzin-oxigenát keveréket is, melyben az etanoltartalom 5,42% V/V volt. így a DD1 és DD2 motorbenzin-oxigenát keverékek a 'DD' híg keverék oxigenátokkal történő különböző elegyeit jelentik. A II. fázisban előállított motorbenzin-oxigenát keverékek összetételeit a 13. táblázatban úgy adtuk meg, hogy a híg keverék betűjelei a 11-12. táblázatokban szereplő megfelelő keverékek betűjeleire vonatkoznak.
Ehhez hasonlóan a II. fázisban előállított motorbenzin-oxigenát keverékek 14-15. táblázatokban található betűjelei megfelelnek a korábban ismertetett keverékek betűjeleinek, valamint számjeleinek, ahol lehetséges. A „II. fázisban előállított motorbenzin-oxigenát keverékek összetétele” című 13. táblázat az egyes motorbenzin-oxigenát keverékek összetételét adja meg térfogatszázalékban az oxigenátok hozzáadását követően, a teljes keverékre vonatkoztatva.
Az ASTM D 2699, ASTM D 2700, ASTM D 5191 és ASTM D 86 szabványban leírt laboratóriumi ASTM tesztelési eljárások alkalmazásával az egyes motorbenzin-oxigenát keverékeket offline módon teszteltük. Akárcsak az előzőekben, a 14-15. táblázatokban szereplő motorbenzin-oxigenát keverékek jelölései megfelelnek a 13. táblázatban szereplő jelöléseknek. A 14. táblázat a II. fázisban előállított motorbenzin-oxigenát keverékek jellemzőit foglalja össze.
A II. fázisban előállított motorbenzin-oxigenát keverékek további jellemzőit a korábban említett ASTM szabványos eljárások alapján határoztuk meg. Megjegyezzük, hogy a nitrogén-oxid (NOxR), a mérgező szennyező anyagok (ToxR) és az illékony szerves vegyületek (VOCR) mennyiségének százalékos csökkenését a II. fázis komplex modellje segítségével számítottuk ki oly módon, hogy a pozitív értékek a szennyezőanyag-kibocsátás csökkenésének százalékos mennyiségét adják meg.
Amint a teszteredményekből kitűnik, az oxigenátok, például etanol hozzáadása olyan motorbenzin-oxigenát keverékeket eredményezett, amelyek viszonylag kis mennyiségben tartalmaznak gáznemű szennyező anyagokat, miközben az MTBE, mint üzemanyag-adalék mennyisége lecsökken, illetve megszűnik. Bár a fent bemutatott erőfeszítések arra irányultak, hogy csökkentsük vagy lényegében kiküszöböljük az MTBE jelenlétét, a szakmában jártas szakemberek számára nyilvánvaló, hogy az MTBE és más hasonló éterek nyomokban megjelenhetnek a keverési folyamat során. Bizonyos elegyítőszerek vagy más komponensek tartalmazhatnak étert. A találmány szerinti keverék célszerű változatainál az előállított motorbenzin-oxigenát keverékek csökkentett mennyiségben tartalmaznak MTBE-vegyületet.
Legalább kétféle szénhidrogén összekeverésével olyan motorbenzin-oxigenát keverék állítható elő, amely a kívánt tulajdonságokkal, például alacsony hőmérséklettel és illékonysággal rendelkezik. Amint a találmány szerinti keverék célszerű változatai mutatják, a motorbenzin-oxigenát keverékek legalább egy alkoholt, például etanolt tartalmaznak, miközben kevésbé környezetszennyezők. A nitrogén-oxid, a mérgező szennyező anyagok és/vagy az illékony szerves vegyületek mennyiségének százalékos csökkenésének számítására vonatkozó matematikai modellek, amelyek megtalálhatók a 40 C. F. R. törvény (1999) 80.45 §-a által előírt II. fázishoz tartozó komplex modellben, jelenleg a legmegfelelőbbnek tűnnek.
A szakmában jártas szakemberek számára nyilvánvaló, hogy a leírás elsősorban az Egyesült Államok 1. EPA régiójára vonatkozó szabályokra, előírásokra és
HU 225 678 Β1 követelményekre összpontosított. Bár a találmány szerinti gondolatot az Egyesült Államok 1. EPA régiója kapcsán ismertettük, ez nem jelenti a találmány oltalmi körének korlátozását az említett régióra. A jövőben várhatóan még szigorúbb szabályozások lesznek, mint amelyek jelenleg az Egyesült Államok 40 C. F. R. törvényében az 1. régióhoz tartozó II. fázisra vonatkozó komplex modellben szerepelnek.
1. táblázat
Üzemanyagok jellemzői
Jellemző Motorbenzin No. 2 Dízelolaj Metanol MTBE Etanol
Kémiai képlet C4-C12 C3-C25 CH3OH (CH3)3COCH3 C2H5OH
Molekulasúly 100-105 kb. 200 32,04 88,5 46,07
Összetétel (tömeg%) Szén 85-88 84-87 37,5 66,1 52,2
Hidrogén 12-15 33-16 12,6 13,7 13,01
Oxigén 0 0 49,9 18,2 34,7
Forráspont (°C) 26,7-225 187-344 65 55 78
RVP (*103Pa) 55-103,5 1,4 31,7 53,8 15,9
RON 90-100 - 107 116 108
MON 81-90 - 92 101 92
(R+M)/2 86-94 N/A 100 108 100
2. táblázat
Gőznyomásra és desztillációs osztályra vonatkozó előírások
Gőznyomás/Desztillációs osztály Gőznyomás maximális értéke kPa Az a hőmérséklet, amelyen az üzemanyag adott hányada elpárolog (°C)
max. 10% min. 50% max. 50% max. 90%
AA 54 70 77 121 190
A 62 70 77 121 190
B 69 65 77 118 190
C 79 60 77 116 185
D 93 55 66 113 185
E 103 50 66 110 185
3. táblázat
Az alapüzemanyag jellemzőihez tartozó komplex szennyezőanyag-kibocsátási modell
Üzemanyag jellemzője Nyár Tél
Oxigén (m/m %) 0,0 0,0
Kén (PPM) 339 338
RVP (x103Pa) 60 79,3
E200 (%) 41,0 50,0
E300 (%) 83,0 83,0
Aromás vegyületek (V/V %) 32,0 26,4
Olefinek (V/V %) 9,2 11,9
Benzol (V/V %) 1,53 1,64
HU 225 678 Β1
4. táblázat
Szennyezőanyag-kibocsátási határértékek
Szennyező anyag I. fázis II. fázis
Nyár Tél Nyár Tél
(mg/km) (mg/km) (mg/km) (mg/km)
VOC 279 413 566,9 838,1
NOx 413 468,8 837,5 962,5
Benzol 16,3 23,48 33,46 48,51
Acetaldehid 1,37 2,23 2,78 4,53
Formaldehid 3,03 4,83 6,06 9,59
1,3-Butadién 2,7 4,54 5,86 9,9
POM 0,94 1,38 1,9 2,81
5. táblázat
Aromás vegyületek, nitrogén-oxid és mérgező anyagok együttes kibocsátására vonatkozó határértékek
Szennyező anyag Nyár (mg/km) Tél (mg/km)
I. fázis II. fázis I. fázis II. fázis
1. régió 2. régió 1. régió 2. régió 1. régió 2. régió 1. régió 2. régió
NOx 413 413 837,5 837,5 468,8 468,8 962,5 962,5
VOC 816,6 759,4 916,4 874,4 413 413 838,1 838,1
Mérgező anyagok 30,38 29,73 54 53,5 36,48 36,48 75,34 75,34
6. táblázat
I. fázis - Híg keverékek összetétele
Keverék C4 FFB RAFF HOR TOL LCC ALKY LSCC HCC
(az egész keverékre vonatkoztatott térfogatszázalékban kifejezve) (% V/V)
A 0,0 1,4 0,0 22,9 19,8 8,9 47,0 0,0 0,0
B 0,0 0,0 17,0 17,9 10,4 0,0 26,4 11,7 16,6
C 1,6 0,0 0,0 16,5 30,5 14,8 36,6 0,0 0,0
D 0,0 0,0 17,4 27,4 0,0 14,1 17,4 20,5 3,2
E 0,0 0,0 25,0 27,9 0,0 0,0 17,5 18,6 10,9
F 0,0 0,0 10,1 10,2 36,3 18,2 25,2 0,0 0,0
G 0,1 3,7 0,0 38,0 7,9 10,5 39,7 0,0 0,0
H 0,0 0,0 13,8 17,1 0,0 0,1 28,3 20,5 20,1
I 0,0 2,0 21,1 9,7 21,3 12,5 10,7 22,7 0,0
J 0,0 1,6 0,0 35,1 10,6 14,3 36,1 0,0 2,3
K 0,0 0,0 22,4 19,3 14,8 8,0 22,9 11,1 1,5
L 0,0 0,0 25,9 17,8 8,1 14,7 12,0 18,8 2,8
M 0,0 0,0 12,9 21,1 0,2 11,0 22,4 19,0 13,4
N 0,0 0,8 20,3 4,6 25,7 19,3 0,0 19,2 10,2
0 0 30,0 0 22,8 17,7 10,1 40,2 0 6,3
P 0,0 0,0 17,7 0,0 21,3 7,4 21,5 17,5 14,7
Q 0,0 0,0 19,7 5,2 16,2 3,7 14,2 20,6 20,5
HU 225 678 Β1
6. táblázat (folytatás)
Keverék C4 FFB RAFF HOR TOL LCC ALKY LSCC HCC
(az egész keverékre vonatkoztatott térfogatszázalékban kifejezve) (% V/V)
R 0,0 0,0 22,7 19,2 5,9 8,0 6,4 26,4 11,3
S 0,0 1,1 12,8 0 29,4 16,1 40,7 0 0
T 0,0 0,0 14,9 16,9 4,6 17,1 13,6 29,4 3,6
u 0,0 0,0 4,7 14,2 17,4 8,3 35,6 0 19,5
V 0,0 0,0 21,2 14,7 0 0 19,1 29,7 15,2
w 0,0 0,0 0 35,4 13,1 29,6 21,8 0 0
X 0,0 0,0 10,7 0 0,4 0,8 38,2 26,6 23,3
7. táblázat
I. fázis - Híg keverékek jellemzői
Keve- rék RON MON R+ M/2 DVPE T10 T50 T90 EP E200 E300
PSI *103 Pa ’F ’C ’F ’C ’F ’C ’F ’C V/V % V/V %
A 97,2 88,4 92,8 5,8 40,5 158,4 70,2 227 108,3 309,3 154,2 401,8 205,4 30,0 86,8
B 91,1 83,6 87,35 5,7 39,3 146,8 63,8 226,8 108,2 338,9 170,5 421,6 215,4 34,9 80,4
C 98,2 88,1 93,15 5,7 39,3 159,9 71,1 230,6 110,3 304,0 151,1 405,9 207,7 27,2 88,9
D 88 81 84,5 5,7 39,3 142,1 61,2 224,7 107,1 346,1 174,5 419,4 215,2 38,8 75,7
E 88 81,9 84,95 5,5 37,9 144,5 62,5 224,8 107,1 347,9 175,5 420,0 215,6 38,2 75,7
F 97,1 86,6 91,85 5,6 38,6 150,1 65,6 222,0 105,6 299,1 148,4 404,5 206,9 34,4 90,0
G 96,3 87,4 91,85 5,6 38,6 148,7 64,8 227,2 108,4 325,6 163,1 413,6 212,0 32,4 83,2
H 88,7 82,6 85,65 5,6 38,6 145,4 63,0 223,6 106,4 349,0 176,1 419,5 215,3 36,9 77,6
I 88,4 81,2 84,8 5,6 38,6 144,9 62,7 227,3 108,5 332,8 167,1 423,3 217,4 35,7 81,5
J 96,7 87 91,85 5,5 37,9 148,6 64,8 228,3 109,1 326,3 163,8 416,1 213,4 31,9 83,2
K 90,6 84,1 87,35 5,8 40,5 146,0 63,3 218,6 103,7 320,5 160,3 415,2 212,9 38,7 84,9
L 87,9 82,1 85 5,6 38,6 142,6 61,4 217,2 102,9 342,4 172,4 420,8 216,0 41,8 79,6
M 88,3 82,7 85,5 5,6 38,6 142,8 61,6 221,1 105,1 345,3 174,1 421,0 216,1 39,3 78,4
N 88,1 81,5 84,8 5,6 38,6 143,0 61,7 219,7 104,3 337,1 169,5 428,0 220,0 39,9 82,0
O 96,3 87,3 91,8 5,8 40,5 149,7 65,4 226,4 108,0 313,5 156,4 410,4 210,2 31,7 86,5
P 90,1 82,7 86,4 5,7 39,3 145,3 62,9 221,5 105,3 324,1 162,3 420,0 215,6 37,2 84,4
Q 89,4 82,5 85,95 5,7 39,3 145,4 63,0 227,2 108,4 341,0 171,7 424,1 217,8 36,3 79,4
R 87,9 80,9 84,4 5,8 40,5 143,6 62,0 225,5 107,5 336,9 169,4 415,5 213,1 38,0 78,9
S 96,2 87,4 91,8 5,7 39,3 151 66,1 215,1 101,7 279,8 137,7 373 189,4 37,4 92,2
T 88 80,9 84,5 5,7 39,3 145 62,8 228 108,9 339,8 171,0 417,7 214,3 36,2 77,9
u 95,9 87,6 91,8 5,6 38,6 150,1 65,6 223,6 106,4 318,1 158,9 416,3 213,5 33,5 85,0
V 87,9 82 85 5,8 40,5 146,4 63,6 224 106,7 342,2 172,3 416,7 213,7 37,2 77,7
w 96,5 82,4 91,9 5,8 40,5 146,1 63,4 227 108,3 324,2 162,3 400,7 204,8 34,4 83,3
X 88,6 83,4 86 5,7 39,3 146,2 63,4 223,3 106,3 352,8 178,2 420,3 215,7 35,8 78,5
HU 225 678 Β1
8. táblázat
I. fázis - Motorbenzin-oxigenát keverékek összetétele
Keverék EtOH C4 FFB RAFF HOR TOL LCC ALKY LSCC HCC
(az egész keverékre vonatkoztatott térfogatszázalékban kifejezve) (% V/V)
A1 9,50 0,00 1,27 0,00 20,72 17,92 8,05 42,54 0,00 0,00
A2 5,42 0,00 1,3 0,0 21,7 18,7 8,4 44,5 0,0 0,00
B1 9,50 0,00 0,00 15,39 16,20 9,41 0,00 23,89 10,59 15,02
B2 5,42 0,0 0,0 16,1 16,9 9,8 0,0 25,0 11,1 15,7
C1 9,50 1,45 0,00 0,00 14,93 27,60 13,39 33,12 0,00 0,00
C2 5,42 1,5 0,00 0,00 15,6 28,8 14,0 34,6 0,00 0,0
D1 9,50 0 0 15,7 24,8 0 12,8 15,7 18,6 2,9
D2 5,42 0,0 0,0 16,5 25,9 0,0 13,3 16,5 19,4 3,0
E1 9,50 0,00 0,00 22,63 25,25 0,00 0,00 15,84 16,83 9,86
E2 5,42 0,0 0,0 23,6 26,4 0,0 0,0 16,6 17,6 10,3
F1 9,50 0,00 0,00 9,14 9,23 32,85 16,47 22,81 0,00 0,00
F2 5,42 0,0 0,0 9,6 9,6 34,3 17,2 23,8 0,0 0,0
G1 9,50 0,09 3,35 0,00 34,39 7,15 9,50 35,93 0,00 0,00
G2 5,42 0,1 3,5 0,0 35,9 7,5 9,9 37,5 0,0 0,0
H 9,50 0,00 0,00 12,49 15,48 0,00 0,09 25,61 18,55 18,19
11 9,50 0,00 1,81 19,10 8,78 19,28 11,31 9,68 20,54 0,00
I2 5,42 0,0 1,9 20,0 9,2 20,1 11,8 10,1 21,5 0,0
J1 9,50 0,00 1,45 0,00 31,77 9,59 12,94 32,67 0,00 2,08
J2 5,42 0,0 1,5 0,0 33,2 10,0 13,5 34,1 0,0 2,2
K1 9,50 0,00 0,00 20,27 17,47 13,39 7,24 20,72 10,05 1,36
K2 5,42 0,0 0,0 21,2 18,3 14,0 7,6 21,7 10,5 1,4
L1 9,40 0,00 0,00 23,47 16,13 7,34 13,32 10,87 17,03 2,54
L2 5,42 0,0 0,0 24,5 16,8 7,7 13,9 11,3 17,8 2,6
M 9,50 0,00 0,00 11,67 19,10 0,18 9,96 20,27 17,20 12,13
N 9,72 0,00 0,72 18,33 4,15 23,20 17,42 0,00 17,33 9,21
01 9,79 0,00 2,71 0,00 20,57 15,97 9,11 36,26 0,00 5,68
02 5,42 0,0 2,8 0,0 21,6 16,7 9,6 38,0 0,0 6,0
P 9,72 0,00 0,00 15,98 0,00 19,23 6,68 19,41 15,80 13,27
Q1 9,64 0,00 0,00 17,80 4,70 14,64 3,34 12,83 18,61 18,52
Q2 5,42 0,0 0,0 18,6 4,9 15,3 3,5 13,4 19,5 19,4
R1 9,59 0,00 0,00 20,52 17,36 5,33 7,23 5,79 23,87 10,22
R2 5,42 0,0 0,0 21,5 18,2 5,6 7,6 6,1 25,0 10,7
S1 9,69 0,00 0,99 11,56 0,00 26,55 14,54 36,76 0,00 0,00
S2 5,42 0,0 1,0 12,1 0,0 27,8 15,2 38,5 0,0 0,0
T 9,66 0 0 13,5 15,3 4,2 15,4 12,3 26,6 3,3
u 9,66 0 0 4,2 12,8 15,7 7,5 32,2 0 17,9
V 9,81 0 0 19,1 13,3 0 0 17,2 26,8 13,7
w 9,67 0 0 0 32 11,8 26,7 19,7 0 0
X 9,65 0 0 9,7 0 0,4 0,73 34,5 24 21,1
HU 225 678 Β1
9. táblázat
I. fázis - Motorbenzín-oxigenát keverékek jellemzői
Keve- rék RON MON R+ M/2 DVPE T10 T50 T90 EP E200 E300
PSI *103 Pa °F °C °F °C °F °C °F °C V/V% V/V%
A1 100,20 89,50 94,85 6,64 45,7 143,10 61,7 224,40 106,9 308,30 153,5 406,90 208,3 40,20 88,30
A2 98,50 89,30 93,90 6,77 46,7 141,3 60,7 224,6 107,0 310,30 154,6 410,50 210,3 34,20 88,00
B1 95,60 85,10 90,35 7,01 48,3 138,60 59,2 221,50 105,3 334,00 167,8 428,40 220,2 43,90 82,00
B2 93,50 83,50 88,50 7,11 49,0 138,0 58,9 226,0 107,8 338,90 170,5 425,50 218,6 37,70 80,70
C1 100,60 89,10 94,85 6,77 46,7 143,20 61,8 225,50 107,5 302,70 150,4 403,30 206,3 40,30 89,40
C2 98,80 88,90 93,85 7,06 48,7 141,4 60,8 225,7 107,6 304,70 151,5 401,90 205,5 33,90 88,90
D1 92,90 83,30 88,1 7,30 50,3 136,60 58,1 218,30 103,5 349,70 176,5 425,80 218,8 45,60 76,50
D2 91,70 82,90 87,30 7,38 50,9 134,8 57,1 224,1 106,7 347,70 175,4 423,50 217,5 40,50 76,50
E1 93,00 84,10 88,55 7,09 48,9 136,60 58,1 218,50 103,6 349,50 176,4 431,20 221,8 45,70 77,00
E2 91,80 83,00 87,40 6,98 48,1 136,9 58,3 227,5 108,6 352,60 178,1 429,40 220,8 38,80 75,10
F1 99,60 88,00 93,8 6,76 46,6 139,10 59,5 213,10 100,6 294,60 145,9 403,50 206,4 45,50 90,90
F2 98,1 88,00 93,05 6,69 46,1 139,5 59,7 219,0 103,9 297,70 147,6 394,00 201,1 38,7 90,50
G1 99,50 88,30 93,9 7,05 48,6 138,40 59,1 223,90 106,6 325,80 163,2 419,00 215,0 42,80 83,80
G2 97,60 88,30 92,95 6,89 47,5 139,1 59,5 226,9 108,3 326,10 163,4 412,70 211,5 35,80 83,60
H 93,10 84,90 89 7,05 48,6 136,80 58,2 217,20 102,9 342,70 172,6 428,70 220,4 45,30 79,70
11 93,00 82,70 87,85 7,11 49,0 138,00 58,9 218,30 103,5 333,30 167,4 422,20 216,8 45,00 81,50
I2 91,30 83,50 87,40 7,15 49,3 135,0 57,2 222,4 105,8 331,20 166,2 422,10 216,7 40,60 81,90
J1 99,20 88,30 93,75 6,93 47,8 139,10 59,5 224,60 107,0 324,10 162,3 416,70 213,7 42,60 84,50
J2 98,00 88,20 93,10 6,99 48,2 138,2 59,0 227,8 108,8 326,80 163,8 412,90 211,6 35,80 83,70
K1 94,60 84,50 89,55 7,25 50,0 135,30 57,4 206,20 96,8 318,20 159,0 412,30 211,3 48,50 85,60
K2 92,80 85,10 88,95 6,99 48,2 136,8 58,2 215,8 102,1 319,10 159,5 411,60 210,9 42,00 85,30
L1 93,90 83,50 88,7 7,01 48,3 136,80 58,2 206,20 96,8 341,10 171,7 419,90 215,5 48,40 80,40
L2 91,50 83,00 87,25 7,06 48,7 134,2 56,8 212,5 100,3 337,50 169,7 424,60 218,1 44,60 80,40
M 93,30 86,90 90,1 7,08 48,8 136,90 58,3 211,80 99,9 346,80 174,9 425,50 218,6 46,10 78,80
N 94,00 83,00 88,5 7,22 49,8 133,70 56,5 200,10 93,4 333,00 167,2 424,80 218,2 49,90 82,70
01 99,30 88,20 93,75 7,16 49,4 139,30 59,6 223,00 106,1 313,50 156,4 405,90 207,7 42,50 87,60
02 98,10 88,30 93,20 7,16 49,4 136,0 57,8 223,0 106,1 310,10 154,5 400,10 204,5 37,30 88,00
P 93,60 84,40 89 7,12 49,1 135,50 57,5 210,00 98,9 318,20 158,9 408,60 209,2 47,20 85,90
Q 93,50 84,80 89,15 7,06 48,7 137,50 58,6 219,60 104,2 345,00 173,9 422,80 217,1 45,20 79,80
Q2 92,10 83,20 87,65 7,14 49,2 135,9 57,7 224,1 106,7 344,10 173,4 423,70 217,6 40,00 79,20
R1 93,00 83,00 88 7,32 50,5 136,40 58,0 214,30 101,3 335,70 168,7 413,20 211,8 46,50 79,60
R2 90,60 83,00 86,80 7,28 50,2 135,7 57,5 222,8 106,0 340,00 171,1 419,40 215,2 40,80 79,00
S1 99,20 88,20 93,7 7,16 49,4 138,40 59,1 208,40 98,0 275,50 135,3 369,50 187,5 47,00 93,80
S2 97,70 88,40 93,05 7,22 49,8 138,7 59,3 213,1 100,6 276,40 135,7 369,30 187,4 40,90 94,00
T 93,00 84,10 88,55 7,02 48,4 139,10 59,5 224,80 107,1 339,60 170,9 416,10 213,4 43,40 78,80
U 98,40 87,80 93,1 7,05 48,6 139,80 59,9 218,80 103,8 314,20 156,8 410,90 210,5 43,60 87,40
V 92,00 84,00 88 7,12 49,1 137,70 58,7 219,70 104,3 340,00 171,1 416,50 213,6 44,70 79,20
w 99,20 88,20 93,7 7,16 49,4 138,40 59,1 208,40 98,0 275,50 135,3 369,50 187,5 47,00 93,80
X 92,00 84,00 88 7,12 49,1 137,70 58,7 219,70 104,3 340,00 171,1 416,50 213,6 44,70 79,20
HU 225 678 Β1
10. táblázat
I. fázis - További motorbenzin-oxigenát keverékek összetétele
Keverék Oxigén Benzol Kén Olefin Aromás vegyület NOxR ToxR VOCR
m/m % V/V% PPMW V/V% V/V% Red % Red % Red %
A1 3,54 0,53 23 1,41 23,25 15,7 40,4 47,5
A2 2,02 0,55 24 1,47 24,30 15,8 39,5 43,9
B1 3,49 0,58 197 2,90 25,01 7,2 34,5 39,5
B2 1,99 0,61 206 3,03 26,14 7,1 33,1 35,9
C1 3,47 0,53 34 2,31 33,89 13,5 35,2 44,6
C2 1,98 0,55 36 2,41 35,41 13,1 32,7 37,8
D1 3,56 0,71 80 3,68 23,75 12,1 33,4 33,8
D2 2,03 0,75 84 3,85 24,83 12,0 32,8 31,1
E1 3,58 0,68 143 1,92 24,34 9,3 33,2 37,4
E2 2,04 0,71 149 2,01 25,43 9,4 32,6 37,2
F1 3,48 0,63 70 4,61 32,97 11,4 34,3 45,6
F2 1,99 0,66 73 4,82 34,46 11,7 32,3 45,6
G1 3,46 0,67 36 2,10 25,73 14,1 36 39,8
G2 1,97 0,70 38 2,20 26,89 14,4 35,4 41,3
H 3,55 0,52 261 4,30 16,76 7,5 36,8 39,3
11 3,52 0,70 68 3,08 31,08 11,5 32,1 37,8
I2 2,01 0,73 71 3,21 32,48 11,6 30,9 36,1
J1 3,53 0,85 83 3,79 28,20 11,5 31,8 41,7
J2 2,01 0,89 87 3,96 29,47 11,6 29,9 39,0
K1 3,54 1,05 106 2,38 24,83 10,5 29,9 36,6
K2 2,02 1,10 111 2,49 25,95 10,6 29,3 40,4
L1 3,45 0,69 108 2,82 27,83 9,9 33,6 39,9
L2 1,99 0,72 113 2,94 29,06 9,7 32,7 38,2
M 3,50 0,77 215 4,70 26,14 6 30,3 37,6
N 3,51 0,78 247 7,39 31,62 3,2 27,1 35,6
O1 3,59 0,64 116 3,99 28,50 9,9 33,8 37,5
02 1,99 0,67 122 4,18 29,88 9,8 32,4 36,4
P 3,56 0,51 213 3,06 25,15 6,2 35,8 38,3
Q1 3,50 0,69 260 1,15 30,83 3,9 28,2 36,7
Q2 1,97 0,73 272 1,21 32,27 3,7 26,3 33,6
R1 3,54 0,85 177 4,55 27,11 7,1 28,8 33,3
R2 2,00 0,89 185 4,76 28,36 7,1 27,5 32,6
S1 3,59 0,56 88 4,20 23,60 11,8 39,1 38,7
S2 2,01 0,59 92 4,40 24,71 11,8 37,7 36,5
T 3,54 0,73 128 2,11 28,15 9,3 31,4 38,3
u 3,54 0,49 250 4,86 25,18 5,3 35,3 39,2
V 3,61 0,64 177 3,32 22,57 8,4 34,1 37,4
w 3,50 0,81 110 5,41 33,39 9,1 29,9 38,3
X 3,58 0,27 286 5,92 32,65 2,7 32,4 35,2
HU 225 678 Β1
11. táblázat
II. fázis - Híg keverékek összetétele
Keverék C4 FFB RAFF HOR TOL LCC ALKY LSCC HCC
(az egész keverékre vonatkoztatott térfogatszázalékban kifejezve) (% V/V)
AA 0.0 4,5 14,7 15,5 26,6 0,0 38,7 0,0 0,0
BB 0,0 0,0 20,2 19,5 0,0 20,8 15,2 21,9 2,5
CC 0,0 0,0 18,2 33,5 0,3 0,0 27,2 1,6 19,2
DD 0,0 1,7 0,1 12,8 18,2 21,7 38,9 6,7 0,0
EE 0,0 0,2 2,4 2,3 27,4 25,3 40,4 2,0 0,0
FF 0,4 0,0 22,8 33,8 0,0 1,7 17,7 8,8 14,8
GG 0,0 4,9 7,1 17,4 38,9 18,1 13,6 0,0 0,0
HH 0,9 0,2 23,5 40,7 0,2 4,6 5,3 14,6 9,9
II 0,0 2,2 3,2 38,7 13,7 16,8 24,0 0,0 1,4
JJ 0,0 0,0 27,9 0,1 20,6 16,6 13,6 21,2 0,0
KK 0,0 0,7 5,9 4,6 31,6 22,3 35,0 0,0 0,0
12. táblázat
II. fázis - Híg keverékek jellemzői
Keve- rék RON MON R+ M/2 DVPE T10 T50 T90 EP E200 E300
PSI *103 Pa °F ’C °F ’C °F °c °F ’C V/V % V/V %
AA 96,5 87,5 92,0 5,5 37,9 156,3 69,1 224,5 107,0 308,5 153,6 387,0 197,2 30,5 88,0
BB 88,1 81,9 85,0 5,3 36,5 145,4 63,0 213,7 100,9 342,0 172,2 415,5 213,1 42,9 79,1
CC 90,7 83,6 87,2 5,3 36,7 150,6 65,9 214,7 101,5 327,7 164,3 406,2 207,9 40,0 83,1
DD 96,3 87,7 92,0 5,5 37,9 151,4 66,3 222,6 108,1 308,3 153,5 398,3 203,5 33,1 88,1
EE 96,6 87,9 92,3 5,5 37,9 159,0 70,6 217,1 102,8 277,0 136,1 375,7 191,0 33,9 92,1
FF 89,8 82,5 86,2 5,5 37,9 145,9 63,3 218,4 103,6 336,0 168,9 414,6 227,6 40,2 79,9
GG 97,2 86,8 92,0 5,5 37,9 153,8 67,7 228,1 109,0 303,9 151,1 386,3 196,8 29,9 88,8
HH 89,0 81,8 85,4 5,5 37,9 146,3 63,5 231,5 110,8 340,8 171,6 416,3 213,5 36,9 75,1
II 96,4 87,2 91,8 5,5 37,9 152,7 67,1 231,4 110,8 323,4 161,9 393,0 200,6 30,3 83,2
JJ 88,4 81,9 85,2 5,4 37,2 150,1 65,6 213,0 100,6 322,6 161,4 414,5 212,5 41,1 85,4
KK 96,6 87,0 91,8 5,4 37,2 159,9 71,0 218,4 103,6 281,2 138,4 374,0 190,0 32,8 92,1
13. táblázat
II. fázis - Motorbenzin-oxigenát keverékek összetétele
Keverék EtOH C4 FFB RAFF HOR TOL LCC ALKY LSCC HCC
(az egész keverékre vonatkoztatott térfogatszázalékban kifejezve) (% V/V)
AA 9,750 0,0 4,1 13,3 14,0 24,0 0,0 34,9 0,0 0,0
BB 9,900 0,0 0,0 18,2 17,6 0,0 18,7 13,7 19,7 2,3
CC 9,680 0,0 0,0 16,4 30,3 0,2 0,0 24,6 1,4 17,3
DD1 9,610 0,0 1,5 0,1 11,6 16,5 19,6 35,2 6,1 0,0
DD2 5,420 0,0 1,6 0,1 12,1 17,2 20,5 36,8 6,3 0,0
EE1 9,450 0,0 0,2 2,2 2,1 24,8 22,9 36,6 1,8 0,0
EE2 5,420 0,0 0,2 2,3 2,2 25,9 23,9 38,2 1,9 0,0
FF 9,640 0,4 0,0 20,6 30,5 0,0 1,5 16,0 8,0 13,4
HU 225 678 Β1
13. táblázat (folytatás)
Keverék EtOH C4 FFB RAFF HOR TOL LCC ALKY LSCC HCC
(az egész keverékre vonatkoztatott térfogatszázalékban kifejezve) (% V/V)
GG 9,560 0,0 4,4 6,4 15,7 35,2 16,4 12,3 0,0 0,0
HH 9,910 0,8 0,2 21,2 36,7 0,2 4,1 4,8 13,2 8,9
II 9,760 0,0 2,0 2,9 34,9 12,4 15,2 21,7 0,0 1,3
JJ 9,660 0,0 0,0 25,2 0,1 18,6 15,0 12,3 19,2 0,0
KK1 9,620 0,0 0,6 5,3 4,2 28,6 20,2 31,6 0,0 0,0
KK2 5,420 0,0 0,7 5,6 4,4 29,9 21,1 33,1 0,0 0,0
14. táblázat
II. fázis - Motorbenzin-oxigenát keverékek jellemzői
Keve- rék RON MON R+ M/2 DVPE T10 T50 T90 EP E200 E300
PSI *103 Pa °F °C °F ’C °F ’C °F ’C V/V% V/V%
AA 99,10 88,70 93,90 6,79 46,8 141,6 60,9 219,9 104,4 300,00 148,9 386,40 196,9 42,10 90,00
BB 93,00 84,30 88,65 7,01 48,3 134,1 56,7 195,1 90,6 332,80 167,1 397,80 203,2 51,00 81,50
CC 95,00 86,10 90,55 6,80 46,9 137,7 58,7 207,7 97,6 325,20 162,9 397,00 202,8 47,70 84,50
DD1 99,00 88,50 93,75 6,76 46,6 140,oq 60,0 218,7 103,7 304,30 151,3 385,90 196,6 43,70 89,30
DD2 97,40 87,30 92,35 6,77 46,7 138,7 59,3 220,8 104,9 304,70 151,5 398,80 203,8 38,00 89,10
EE1 99,40 88,80 94,10 6,77 46,7 139,1 59,5 209,1 98,4 272,50 133,6 361,80 183,2 46,60 93,70
EE2 98,20 88,10 93,15 6,78 46,7 139,5 59,7 212,7 100,4 309,20 154,0 374,00 190,0 41,00 93,90
FF 93,80 84,80 89,30 6,80 46,9 136,0 57,8 208,0 97,8 334,40 168,0 401,90 205,5 48,00 81,60
GG 99,30 87,60 93,45 6,80 46,9 140,7 60,4 222,8 106,0 304,70 151,5 382,80 194,9 42,80 89,00
HH 93,20 83,40 88,30 6,77 46,7 138,6 59,2 223,0 106,1 340,00 171,1 370,80 188,2 44,90 74,90
II 99,00 88,20 93,60 6,69 46,1 140,4 60,2 227,1 108,4 318,90 159,4 395,10 201,7 41,50 84,80
JJ 93,40 83,70 88,55 6,69 46,1 141,1 60,6 210,2 99,0 273,40 134,1 361,80 183,2 45,70 94,00
KK1 99,10 88,20 93,65 6,67 46,0 140,7 60,4 211,8 99,9 279,70 137,6 368,10 186,7 45,50 93,10
KK2 97,70 87,90 92,80 6,57 45,3 140,7 60,4 215,4 101,9 282,60 139,2 370,00 187,8 38,70 92,70
15. táblázat
II. fázis - További motorbenzin-oxigenát keverékek jellemzői
Keverék Oxigén Benzol Kén Olefin Aromás vegy. NOxR ToxR VOCR
m/m % V/V% PPMW V/V% V/V% Red % Red % Red %
AA 3,57 0,38 26 1,57 25,58 14,6 34,1 27,7
BB 3,65 0,65 94 4,65 23,68 10,9 30,1 26,9
CC 3,60 0,69 190 3,00 23,67 7,5 28,3 27,5
DD1 3,55 0,43 75 4,32 24,73 12,4 33,1 28,4
DD2 2,01 0,48 76 4,52 25,88 12,4 31,5 26,4
EE1 3,52 0,40 100 4,94 22,74 11,7 34,7 29,1
EE2 2,03 0,41 104 5,16 23,76 11,6 33,5 27,3
FF 3,54 0,71 155 3,91 24,56 8,5 27,9 27,1
GG 3,43 0,61 85 3,46 37,73 10,6 23,6 26,2
HH 3,58 0,76 119 3,93 32,40 8,6 22,2 20,8
HU 225 678 Β1
15. táblázat (folytatás)
Keverék Oxigén Benzol Kén Olefin Aromás vegy. NOxR ToxR VOCR
m/m % V/V% PPMW V/V% V/V% Red % Red % Red %
II 3,52 0,65 67 2,80 32,32 11,6 26,3 26,4
JJ 3,56 0,45 71 3,49 28,36 11,9 32,1 28,9
KK1 3,53 0,49 86 4,16 27,63 11,4 31,6 29,0
KK2 2,01 0,51 90 4,35 28,91 11,4 29,6 27,5
SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (10)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Motorbenzin-oxigenát keverék gépjárművek szikragyújtású motorjához, azzal jellemezve, hogy (a) a keverék száraz gőznyomás ekvivalens (DVPE) értéke kisebb, mint 49,6* 103 Pa, és (b) a keverék alkoholtartalma nagyobb, mint 5% V/V, de legfeljebb 10% V/V, továbbá amennyiben a keverék alkoholtartalma legfeljebb 9,6% V/V, a keverék DVPE-értéke kisebb, mint 49* 103 Pa, és amennyiben a keverék alkoholtartalma legfeljebb 5,8% V/V, a keverék DVPE-értéke kisebb, mint 48,3* 103 Pa; továbbá amely keverék lényegében nem tartalmaz metíl-t-butíl-étert; és amennyiben a keverék alkoholtartalma nagyobb, mint 5,8% V/V, a keverék kopogásgátló tényezője legalább 89.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti motorbenzin-oxigenát keverék, azzal jellemezve, hogy DVPE-értéke legalább 44,8*103 Pa, és alkoholtartalma legfeljebb 10% V/V.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti motorbenzin-oxigenát keverék, azzal jellemezve, hogy az oxigénét etanolt tartalmaz.
  4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti motorbenzin-oxigenát keverék, azzal jellemezve, hogy DVPE-értéke kisebb, mint 49* 103 Pa, és alkoholtartalma nagyobb, mint 5,8% V/V.
  5. 5. A 4. igénypont szerinti motorbenzin-oxigenát keverék, azzal jellemezve, hogy a keverék 10%-os desztillálási pontja kisebb, mint 52,2 °C.
  6. 6. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti motorbenzin-oxigenát keverék, azzal jellemezve, hogy a ke20 verék DVPE-értéke kisebb, mint 48,3*103 Pa, és alkoholtartalma nagyobb, mint 5% V/V.
  7. 7. A 6. igénypont szerinti motorbenzin-oxigenát keverék, azzal jellemezve, hogy a keverék 10%-os desztillálási pontja kisebb, mint 70 °C.
  8. 8. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti motorbenzin-oxigenát keverék, azzal jellemezve, hogy a keverék DVPE-értéke kisebb, mint49,6*103 Pa, és alkoholtartalma nagyobb, mint 9,6% V/V.
  9. 9. A 8. igénypont szerinti motorbenzin-oxigenát keverék, azzal jellemezve, hogy a keverék 10%-os desztillálási pontja kisebb, mint 50,6 °C.
  10. 10. Eljárás az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti motorbenzin-oxigenát keverék előállítására, azzal jellemezve, hogy összekeverünk legalább kétféle szénhidrogént és legalább egy oxigenátot oly módon, hogy az így előállított motorbenzin-oxigenát keverék az alábbi tulajdonságokkal rendelkezzen:
    (a) a keverék száraz gőznyomás ekvivalens (DVPE) értéke kisebb, mint49,6*103 Pa, és (b) a keverék alkoholtartalma nagyobb, mint 5% V/V, de legfeljebb 10% V/V, továbbá amennyiben a keverék alkoholtartalma legfeljebb 9,6% V/V, a keverék DVPE-értéke kisebb, mint 49* 103 Pa, és amennyiben a keverék alkoholtartalma legfeljebb 5,8% V/V, a keverék DVPE-értéke kisebb, mint 48,3* 103 Pa; továbbá amely keverék lényegében nem tartalmaz metil-t-butil-étert; és amennyiben a keverék alkoholtartalma nagyobb, mint 5,8% V/V, a keverék kopogásgátló tényezője legalább 89.
HU0300084A 2000-04-21 2001-04-19 Gasoline-oxygenate blend HU225678B1 (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US09/556,852 US7981170B1 (en) 2000-04-21 2000-04-21 Gasoline-oxygenate blend and method of producing the same
PCT/EP2001/004495 WO2001081513A2 (en) 2000-04-21 2001-04-19 Gasoline-oxygenate blend

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP0300084A2 HUP0300084A2 (en) 2003-05-28
HUP0300084A3 HUP0300084A3 (en) 2005-10-28
HU225678B1 true HU225678B1 (en) 2007-06-28

Family

ID=24223104

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0300084A HU225678B1 (en) 2000-04-21 2001-04-19 Gasoline-oxygenate blend

Country Status (19)

Country Link
US (1) US7981170B1 (hu)
EP (1) EP1287095B1 (hu)
JP (1) JP2003531278A (hu)
KR (1) KR20020087498A (hu)
CN (1) CN1214092C (hu)
AR (1) AR030212A1 (hu)
AT (1) ATE269383T1 (hu)
AU (2) AU772774B2 (hu)
BR (1) BR0110200A (hu)
CA (1) CA2406792A1 (hu)
CZ (1) CZ20023461A3 (hu)
DE (1) DE60103893T2 (hu)
ES (1) ES2223847T3 (hu)
HU (1) HU225678B1 (hu)
MX (1) MXPA02010344A (hu)
MY (1) MY133797A (hu)
PT (1) PT1287095E (hu)
WO (1) WO2001081513A2 (hu)
ZA (1) ZA200208483B (hu)

Families Citing this family (8)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE102008008818A1 (de) * 2008-02-12 2009-08-20 Deutsche Bp Ag Kraftstoffe für Otto-Motoren
JP5368072B2 (ja) * 2008-12-11 2013-12-18 昭和シェル石油株式会社 ガソリンエンジン用燃料組成物
AU2012242964C1 (en) * 2011-04-14 2017-08-24 Chevron U.S.A. Inc. A fuel composition
US11193077B1 (en) * 2013-03-13 2021-12-07 Airworthy Autogas, Llc Gasoline for aircraft use
PL3334805T3 (pl) * 2015-08-13 2019-10-31 Shell Int Research Proces formulacji paliwa
ES2767369T3 (es) 2015-12-29 2020-06-17 Neste Oyj Método para producir una mezcla de combustible
FI130550B (en) * 2019-11-21 2023-11-15 Neste Oyj Petrol composition with octane synergy
CN115232655A (zh) * 2022-07-29 2022-10-25 张恩 一种新能源汽车燃油及制备方法

Family Cites Families (23)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4317657A (en) * 1978-03-27 1982-03-02 Ethyl Corporation Gasoline additive fluids to reduce hydrocarbon emissions
US4207077A (en) 1979-02-23 1980-06-10 Texaco Inc. Gasoline-ethanol fuel mixture solubilized with methyl-t-butyl-ether
US4207076A (en) 1979-02-23 1980-06-10 Texaco Inc. Gasoline-ethanol fuel mixture solubilized with ethyl-t-butyl ether
US4297172A (en) 1980-01-23 1981-10-27 Kansas State University Research Foundation Low energy process of producing gasoline-ethanol mixtures
US4282088A (en) 1980-03-03 1981-08-04 Linatex Corporation Of America Process for cleaning fine coal
US4328004A (en) 1980-08-13 1982-05-04 United International Research, Inc. Stabilization of ethanol-gasoline mixtures
US4282008A (en) 1980-09-22 1981-08-04 Texaco Inc. Novel fuel composition containing alcohol
US4479807A (en) 1981-01-09 1984-10-30 Rebandt Ralph A Gasoline-substitute fuel
US4541836A (en) 1982-12-09 1985-09-17 Union Carbide Corporation Fuel compositions
US4695292A (en) 1983-06-10 1987-09-22 Hans Osborg Motor fuel compositions and methods
US4599088A (en) 1984-08-30 1986-07-08 Texaco Inc. Clear stable gasoline-alcohol-water motor fuel composition
US6039772A (en) * 1984-10-09 2000-03-21 Orr; William C. Non leaded fuel composition
AU2928689A (en) 1987-12-03 1989-07-05 Chemical Fuels Corporation Octane improving gasoline additives
US5288393A (en) 1990-12-13 1994-02-22 Union Oil Company Of California Gasoline fuel
US5551957A (en) * 1992-05-06 1996-09-03 Ethyl Corporation Compostions for control of induction system deposits
AU668151B2 (en) * 1992-05-06 1996-04-26 Afton Chemical Corporation Composition for control of induction system deposits
USRE37089E1 (en) 1995-02-08 2001-03-13 Millennium Fuels Usa Llc Refining process and apparatus
US5679117A (en) 1995-02-08 1997-10-21 Research Octane Inc. Refining process and apparatus
US5697987A (en) * 1996-05-10 1997-12-16 The Trustees Of Princeton University Alternative fuel
US6048373A (en) * 1998-11-30 2000-04-11 Ethyl Corporation Fuels compositions containing polybutenes of narrow molecular weight distribution
US6328772B1 (en) * 1999-07-28 2001-12-11 Chevron U.S.A. Inc. Blending of summer gasoline containing ethanol
US6290734B1 (en) 1999-07-28 2001-09-18 Chevron U.S.A. Inc. Blending of summer gasoline containing ethanol
AU3684800A (en) * 2000-01-24 2001-07-31 Angelica Golubkov Motor fuel for spark ignition internal combustion engines

Also Published As

Publication number Publication date
US7981170B1 (en) 2011-07-19
DE60103893T2 (de) 2005-06-09
PT1287095E (pt) 2004-10-29
ATE269383T1 (de) 2004-07-15
EP1287095A2 (en) 2003-03-05
JP2003531278A (ja) 2003-10-21
WO2001081513A2 (en) 2001-11-01
CN1214092C (zh) 2005-08-10
CA2406792A1 (en) 2001-11-01
AU6023101A (en) 2001-11-07
EP1287095B1 (en) 2004-06-16
KR20020087498A (ko) 2002-11-22
CN1430664A (zh) 2003-07-16
AR030212A1 (es) 2003-08-13
ZA200208483B (en) 2003-08-07
AU2006203049A1 (en) 2006-08-10
ES2223847T3 (es) 2005-03-01
HUP0300084A3 (en) 2005-10-28
DE60103893D1 (de) 2004-07-22
BR0110200A (pt) 2003-01-28
MXPA02010344A (es) 2003-05-23
MY133797A (en) 2007-11-30
CZ20023461A3 (cs) 2003-03-12
HUP0300084A2 (en) 2003-05-28
WO2001081513A3 (en) 2002-08-01
AU772774B2 (en) 2004-05-06

Similar Documents

Publication Publication Date Title
USH1305H (en) Reformulated gasolines and methods of producing reformulated gasolines
JP3782139B2 (ja) 無鉛ガソリン
AU2002305324B2 (en) Method and an unleaded low emission gasoline for fuelling an automotive engine with reduced emissions
JP5142588B2 (ja) ガソリン組成物の製造方法
AU2006203049A1 (en) Gasoline-oxygenate blend
AU2002305324A1 (en) Method and an unleaded low emission gasoline for fuelling an automotive engine with reduced emissions
JPH09111261A (ja) 無鉛ガソリン
JP5137335B2 (ja) ガソリン組成物の製造方法
JP4429940B2 (ja) 無鉛ガソリン
WO2001060955A1 (en) Fuel composition
WO2010066876A1 (en) Fuel composition for use in gasoline engines
US20030173250A1 (en) Unleaded gasoline compositions
US20100000483A1 (en) Gasoline compositions
JP2005187820A (ja) 無鉛ガソリン
AU2009324304B2 (en) Fuel composition for use in gasoline engines
Ali et al. Blending Properties of MTBE and Other Oxygenates in Gasoline
ZA200308232B (en) Method and an unleaded low emission gasoline for fuelling an automotive engine with reduced emissions.
JP2009155498A (ja) ガソリン燃料組成物
JP2010095566A (ja) ガソリン組成物

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees