HU224416B1 - Eszköz külső árnyékolók belső működtetéséhez - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eszköz tetőablak (1) első (külső) oldalánelrendezett hajlékony lap jellegű feltekercselhető árnyékoló (4)előírt működési irányban történő mozgatásához, amely árnyékoló (4)első vége rugóval előfeszített tengelyhez van rögzítve, és a tengely atetőablak (1) első (külső) oldalához képest rögzítettrögzítőszerelvény által meghatározott első forgástengely körülelforgathatóan van ágyazva, valamint az árnyékoló (4) másik végemerevítővel (5) van ellátva, és hozzá hajlékony zsinór vagy huzal (6)első vége van hozzáerősítve. A tetőablakon (1) átmenőfurat (13) vankiképezve, és a tetőablak- (1) burkolatra (20) rögzített kettős görgő(7) van felszerelve, amely a furaton (13) átvezetett zsinórt vagyhuzalt (6) a furat (13) középvonalának irányába tereli, a furat (13)másik (belső) oldalán egy második forgástengely körül elforduló görgőt(15) tartalmaz, amely második forgástengely lényegében keresztirányú azsinór vagy huzal (6) az árnyékolótól (4) és a kettős görgőhöz (7)érkező szakaszának irányához képest, továbbá a zsinór vagy huzal (6) agörgők (9) perifériájára (palástjára) van fektetve, és a görgők (9) azsinórt vagy huzalt (6) a furatba (13) vezetik, továbbá a tetőablak(1) második (belső) oldalán a zsinórt vagy huzalt (6) rögzítőszerkezet (21) van. Az árnyékoló (4) működtetéséhez a tetőablak (1)második (belső) oldaláról addig húzzák a zsinórt vagy huzalt (6), amígaz árnyékolóval (4) elérik a kellő hatást.

Description

A találmány tárgya külső térben, előnyösen ferde síkban, különösen tetőablakon elhelyezett árnyékolók belső térből történő mozgatása, a találmány tárgyi körében meghatározott módon történő működtetésére.

A találmány szerinti eszköz alkalmazható minden olyan helyen, ahol egy húzóelem (ami lehet zsinór vagy huzal) közvetítésével a ferde síkban elhelyezett árnyékolót a másik oldalról működtetjük.

Technika állása fkz iparban sok helyen alkalmaznak olyan megoldásokat, amikor valamilyen szerkezet egyik oldalán (például külső) felszerelt eszközt a másik oldalról (például belső) működtetnek. Ezek lehetnek redőnyök, rácsok, kapuk stb., amelyek általában függőleges kialakításúak és leeresztésnél a saját súlyuknál fogva gravitációsan működnek. Néhány esetben a nyitás megkönnyítésére csavarrugót alkalmaznak, de a rugó általában a nyitóerő 20-50%-ánál nem nagyobb. Ellentartás vagy fékezés akkor szükséges, ha a szerkezet mozgatása nem kiegyensúlyozott. Ezekben az esetekben a tengelyre felcsévélődő vagy csúszkában és/vagy sínben vagy egyéb módon mozgó árnyékolót vagy biztonsági berendezést mechanikus vagy gépi úton mozgatják.

A külső térben elhelyezett, de a belső térből működtetett redőnyök, árnyékolók vagy rácsok régóta ismertek. Ezen szerkezeteknél a redőny, árnyékoló vagy rács egy tengelyre van felcsévélve, amely tengely végén egy dob található. A dobra gurtni van szintén felcsévélve, amelynek a másik vége a belső térben elhelyezett gurtnitárólóba kerül. A gurtnitároló általában rugós szerkezetű. A redőnyt, árnyékolót vagy rácsot oly módon mozgatjuk, hogy a gurtnit lefelé húzzuk, ami által az lecsévélődik a dobról, a dobbal egy egységet képező tengelyre pedig felcsévélődik a redőny, árnyékoló vagy rács. Egy másik megoldásnál a tengelyre vagy tengelybe - amelyre felcsévélődik a redőny, árnyékoló vagy rács - egy forgató csavarrugó van felszerelve, ami a mozgatást megkönnyíti. Nagyméretű és nagy súlyú redőnyöknél, árnyékolóknál vagy rácsoknál, illetve igény szerint bármelyik változatnál a szerkezetet elektromotorral mozgatják.

Ilyen szerkezetet mutat be az EP 0 207 870 számú szabadalom, amely célszerűen egy tetőablakra szerelhető redőny. A szerkezet felső tengelyen elmozduló keretből áll, amelyben fel van csévélve a redőny, amely szerkezet a tetőablak nyitásával együtt mozog. A redőny oldalirányban meg van vezetve. A működtetést egy szalag segítségével oldja meg. A redőny-csévélőtengely végén egy dob található, amelyre a szalag van felcsévélve. A felső tartókeret mögött van kiképezve egy másik csévélődob, ami orsós működtetésű. A működés úgy történik, hogy az orsót addig csavarjuk, amíg a szalag a csévélőtengely dobjáról át nem csévélődik az orsós dobra. Ez a megoldás felső csévélésű és felső működtetésű redőny vagy rács működtetésére alkalmas, amely gravitációsan mozog és nem előfeszített.

A 2.847.064 számú USA szabadalom hagyományosan/függőlegesen beépített ablakra a külső térben szerelt, viszont a belső térből működtetett árnyékolószerkezetet mutat be.

Ugyancsak a külső térben elhelyezett, de a belső térben történő mozgatást biztosító megoldást tartalmaz az 1.807.161 számú USA szabadalom.

Az 5.771.952 számú szintén USA szabadalom belső térben elhelyezett árnyékoló mozgatását oldja meg zsinór segítségével.

Mindhárom USA szabadalom legnagyobb hátránya az, hogy kizárólag függőlegesen beépített szerkezeteknél használhatók. A 2.847.064 és 1.807.161 szabadalmaknál a külső térben elhelyezett árnyékoló belső térből történő mozgatása a cél, amit oly módon oldanak meg, hogy az ablak alsó részén furatot készítenek, amin keresztül vezetik a működtetőzsinórt. A függőleges beépített ablakoknál nem igény a csapadékvíz elleni védelem, így ezzel egyik megoldás sem foglalkozik. Ezeknél a megoldásoknál elegendő a működtetőzsinór 90°-ban történő elfordítása.

Ferde síkú építmények egyes részeit - különösen tetőablakokat - a nap által kibocsátott hősugárzással, fénnyel szemben védeni kell. Ezek általában nyitható vagy fix kivitelű tetőablakok, amelyek időszakos vagy állandó védelme szükséges.

A leghatékonyabb megoldás az, amikor a mozgatható védőeszköz - amely célszerűen árnyékoló - a védendő tetőablak külső oldalára kerül felszerelésre.

Ennek anyaga és szerkezete ismert és a hősugárzással, fénnyel, időjárással szemben megfelelően van kialakítva, annak ellenálló szerkezet.

Tetőablakok külső árnyékolásánál az általános megoldás az, hogy az árnyékolószerkezet alsó részét kézzel rögzítik (beakasztják). Ez a megoldás csak olyan helyen alkalmazható, amikor az árnyékolószerkezet a külső oldalon hozzáférhető. Fix ablakoknál vagy magas helyen ezek alkalmazása és működtetése nem lehetséges. Különösen problematikus ez a ferde síkba épített tetőablakok, ferde síkú előtetők, tetők, télikertek, illetve üvegházak esetén, ahol a napból eredő hősugárzás és fényhatás jelentős mértékű, ezenkívül a csapadékvíz elleni szigetelést is meg kell oldani.

Tetőablakoknál a nap elleni védelem céljából alkalmaznak külső árnyékolót. Ezek rugósroletta-megoldásúak, amelyek működése a következőképpen történik. A tetőablaktok külső felső részén elhelyezett árnyékoló alsó merevítőrészét beakasztják a tetőablakszárny külső alsó részén kialakított kampóba, amit csak teljesen nyitott ablak esetén lehet elvégezni. Amennyiben magasan van beépítve a tetőablak, amely kézzel nem érhető el, úgy vagy valamilyen segédeszközt használnak (például beakasztóbot, létra stb.) vagy a külső árnyékolót nem lehet használni. Ezeket a megoldásokat alkalmazza a Velux, Roto, Fakro, Schindler, valamint a többi tetőablakgyártó is.

Amikor az árnyékolót csak időnként kell használni, az eddigi kialakítások nem adtak megfelelő megoldást, és általában fix szerkezeteket építettek be. A külső térben elhelyezett árnyékoló belső térből történő működtetése csak körülményesen, általában elektromotorral

HU 224 416B1 oldható meg, ami nem alkalmazható minden esetben, illetve igen költséges.

A találmány feltárása

A találmánnyal megoldandó feladat olyan eszköz létrehozása, amely a ferde síkú építmény (tetőablak) egyik (külső) oldalán elhelyezett árnyékoló másik (belső) oldalról történő mozgatását oldja meg, ami bármilyen körülmények között, bármilyen távolságra, irányba és hajlásszögben szerelt árnyékoló működtetését egyszerűen és biztonságosan teszi lehetővé. A találmány szerinti eszköz elsődlegesen tetőablakok külső árnyékolásának a megoldására alkalmas, de minden olyan esetben alkalmazható, amikor ferde falak, vagy ilyen jellegű szerkezet árnyékolásának a megoldása szükséges.

A találmány szerinti megoldás azon a felismerésen alapul, hogy a tetőablak vagy ferde síkú építmények egyik (külső) oldalán felszerelt árnyékoló a másik (belső) oldalról húzóelem (zsinór vagy huzal) közvetítésével egyszerűen és könnyen működtethető azon nagy előny kihasználásával, hogy a csapadékvíz elleni védelem nem károsodik, az teljes egészében működőképes marad.

A találmány tehát, amely továbbfejlesztett változata a fentebb leírt szabadalmi, valamint egyéb ismert megoldásoknak egy, a bevezetőben meghatározott tárgyú eszköz, és amelynek jellemzőit az 1. és 2. igénypont határozza meg.

Tetőablakoknál és ferde síkú építményeknél az elsődleges szempont a csapadékvíz elleni védelem. A tetőablakok és a ferde síkú építmények olyan kialakításúak, hogy a csapadékvíz behatolását a belső térbe kizárják. Ezért nem egyszerűen csupán például 90°ban szerkezetáttörést alkalmaznak, amin keresztül átvezetik a fent feltárt szabadalmak szerinti megoldásnál alkalmazott zsinórt, miután ezekben ez esetekben a csapadékvíz elleni zárás nem biztosított.

A tetőablakok és ferde síkú építmények mind olyan kialakításúak, amelyek a csapadékvíz biztonságos elvezetése céljából az alsó részen túlnyúlnak a védendő épületrészen/szerkezeten. Esetenként különleges burkolati megoldásokat alkalmaznak, amelyek főleg a nyitható tetőablakoknál valósulnak meg.

A találmány szerinti megoldással olyan működtetőszerkezet került kialakításra, amely biztosítja az árnyékoló működését, valamint a csapadékvíz biztonságos kizárását.

A találmány szerinti megoldásnál a korábban ismert és alkalmazott 90°-os átvezetés helyett 180°-os átvezetést biztosítunk.

A rajz rövid ismertetése

A találmány szerinti eszközt az 1. ábra alapján ismertetjük, amely a tetőablaknál 180°-ban elfordított kettős görgőn, furaton és vezetőhüvelyen, valamint elfordulógörgőn keresztül vezetett zsinór vagy huzal kialakítását, valamint annak működését mutatja be.

Az előnyös kiviteli alakok ismertetése

Az 1. ábra szerinti kialakítás különösen fontos ferde síkba/tetőbe/tetőhéjba épített, úgynevezett tetőablakok esetében. Az 1 tetőablak lehet nyitható vagy fix kivitelű.

A 4 árnyékoló a tetőablak külső-felső részén kerül elhelyezésre. Az 1. ábra szerinti nyitható tetőablaknál az 1 tetőablak 12 ablakszárnyának alsó részén, vagy fix tetőablak esetében az 1 tetőablak 11 tokjának alsó részén 13 furat van, amelyben az első oldalon (jelen esetben a külső oldalon) 14 vezetőhüvely, a második oldalon (jelen esetben a belső oldalon) pedig a 15 elfordulógörgő van.

A kombinált 7 kettős görgő az 1 tetőablak 19 üvegének alsó részére, célszerűen az azt befoglaló burkolat- 20 elemre van felszerelve. A 7 kettős görgő 9 görgői közötti távolságnak akkorának kell lennie, hogy a 6 zsinór vagy huzal az 1 tetőablak szerkezetének érintése nélkül legyen átvezetve.

A 7 kettős görgő alkalmazásával a 6 zsinórt vagy huzalt mintegy 180°-ban eltérítve vezetjük át. A 13 furatot, a benne lévő 14 vezetőhüvelyt/hüvelyeket, a 15 elfordulógörgőt a 7 kettős görgőn átvezetett zsinór vagy huzal hatásvonalában célszerű elhelyezni.

A 7 kettős görgő biztosítja a 6 zsinór vagy huzal 180°-ban történő elfordítását, amely 8 görgőházból, 9 görgőből és a 10 tengelyből áll.

A 15 elfordulógörgő mint a szükséges irányba önbeálló vezetőszerkezetként funkcionál, amely 18 aljzatból, 17 sikló- vagy görgőscsapágyból és 16 elfordulógörgő-házból áll, amely 0-360° között szabadon el tud fordulni. A 15 elfordulógörgőnél a 9 görgők 10 tengelyen fordulnak el. Ezzel a megoldással elérhető, hogy a 4 árnyékoló a 13 furathoz képest bármilyen távolságra, irányban vagy szögben álljon az 1 tetőablak első (külső) oldalán, illetve a 6 zsinór vagy huzal bármilyen irányban vagy szögben működtethető az 1 tetőablak második (belső) oldaláról.

Az 1. ábra szerinti megoldás esetében a 4 árnyékoló működtetése a következőképpen történik.

A 4 árnyékoló a ferde síkban elhelyezett 1 tetőablak felső-külső részére van szerelve. A 4 árnyékoló anyaga célszerűen rugós tengelyre van felcsévélve. A 6 zsinór vagy huzal a 4 árnyékoló 5 merevítőjéhez van rögzítve.

A 4 árnyékoló működtetése esetén az 1 tetőablak első (külső) oldaláról a 6 zsinórt vagy huzalt a 7 kettős görgő 9 görgőin, a 13 furatban elhelyezett 14 vezetőhüvelyen és/vagy a 15 elfordulógörgőjén keresztül az 1 tetőablak második (belső) oldaláról addig húzzuk, amíg a kellő árnyékolóhatást el nem érjük. A 4 árnyékoló 5 merevítőrésze felütközik a 7 kettős görgő felső részére, így az ott fixen áll.

Lehetséges fordított vagy oldalt történő beszerelés és működtetés is. Ebben az esetben a 4 árnyékoló az 1 tetőablak alsó vagy oldalsó részén van elhelyezve, a találmány szerinti 6 zsinór- vagy huzalátvezetés pedig a felső részen vagy az oldalt beszerelt, a 4 árnyékoló ellentétes oldalán van kialakítva.

A 4 árnyékolót már ismert módon úgy kell elkészíteni, hogy a 4 árnyékoló a célszerűen rugós tengelyre rögzített anyaga a szél hatására utánengedjen, illetve a 4 árnyékolót nagyobb erejű szél se tudja letépni.

Egy másik megoldásnál a 4 árnyékoló 5 merevítője feltámaszkodik az 1 tetőablak alsó részén az erre a

HU 224 416 Β1 célra kialakított helyen, így biztosítva van az, hogy a 4 árnyékoló működtetés esetén biztonságosan álljon.

A 6 zsinór vagy huzal rögzítése az 1 tetőablak második oldalán (belső) már ismert módon történik, amit a következőkben részletezünk. Normálmagasságban történő tetőablak beépítése esetén a 6 zsinór vagy huzal szabad végét a 13 furat belső oldalának a környezetében elhelyezett 21 rögzítőszerkezettel vagy egyéb módon rögzítjük. Magas beépítéskor - a tetőablak és a működtetési hely bármilyen távolságra és irányban lehet egymástól - a 6 zsinór vagy huzal az 1 tetőablak második oldalán (belső) szabadon fut, vagy például védőcsőben mozog. A 6 zsinór vagy huzal végének a rögzítése a működtetés környezetében van. Amennyiben a 6 zsinór vagy huzal vezetése nem lineáris (például megtörik), úgy védőcsövet vagy egyéb, már ismert megoldást alkalmazunk, viszont figyelemmel kell lenni arra, hogy a töréseknél, illetve a védőcsőben eredő súrlódás ne legyen olyan mértékű, hogy az a 6 zsinór vagy huzal, valamint a 4 árnyékoló működtetését akadályozza. A 6 zsinórt vagy huzalt megtartó 21 rögzítőszerkezet a működtetés térségébe kerül.

Egy másik megoldásnál lehetséges az elektromotoros mozgatás is, amely ismert módon történik. Ebben az esetben az elektromotor a 6 zsinórt vagy huzalt egy tengelyre (dobra) csévéli fel, és ez utóbbi képezi a zsinórt vagy huzalt megtartó rögzítőszerkezetet is. Az elektromotor működtetése az alkalmazási helytől függetlenül bárhol lehetséges. Igény szerint központi vagy automatikus működtetés is megvalósítható, ami azt jelenti, hogy egy vagy több 4 árnyékoló központilag vagy automatikusan van vezérelve.

A fentiekből látható, hogy mind a szokásos beépítésű, mind pedig bármilyen magasra, irányba vagy távolságra beépített tetőablakok esetében a találmány szerinti eszköz kiváló megoldást ad egy régóta megoldatlan problémára.

Amennyiben a 7 kettős görgő 9 görgői közötti távolság olyan nagy, hogy az már problémát okoz a 7 kettős görgő kialakításában, akkor célszerű kettő vagy több kettős görgőt alkalmazni, vagy a 9 görgők számát növelni.

A találmány szerinti megoldás/ok alkalmazásával az 1 tetőablak első (külső) oldalán felszerelt 4 árnyékoló és az 1 tetőablak második (belső) oldaláról történő működtetése közötti távolság bármekkora, az irány pedig szintén bármilyen lehet.

A találmány szerinti megoldás további előnye az, hogy a 6 zsinórral vagy huzallal a 4 árnyékoló fokozatmentesen, a mindenkori igényeknek megfelelően működtethető, illetve állítható be.

További előny az, hogy a találmány szerinti megoldással a nagy hőterhelés kivédésén túlmenően a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben is hatékonyan lehet fellépni (például hideg időben, eső, jégeső stb.).

A 7 kettős görgő, a 14 vezetőhüvely, a 15 elfordulógörgő és ezek alkatrészeinek anyaga célszerűen fém vagy műanyag, vagy ezek kombinációja.

Claims (2)

1. Eszköz tetőablak külső oldalán elrendezett hajlékony lap jellegű feltekercselhető árnyékoló előírt működési irányban történő mozgatásához, amely árnyékoló első vége rugóval előfeszített tengelyhez van rögzítve, és a tengely a tetőablak külső oldalához képest rögzített rögzítőszerelvény által meghatározott forgástengely körül elforgathatóan van ágyazva, valamint az árnyékoló másik vége merevítővel van ellátva, és hozzá hajlékony zsinór vagy huzal első vége van hozzáerősítve, azzal jellemezve, hogy a tetőablak (1) belső oldalán (3) a tokban (11) vagy szárnyban (12) átmenőfurat (13) van kiképezve, és a tetőablak (1) burkolatán (20), a furaton (13) átvezető zsinórt vagy huzalt (6) a furat (13) középvonalának irányába terelő kettős görgő (7) van felszerelve, amely biztosítja a zsinór vagy huzal (6) 180°-ban történő vezetését, a furat (13) másik oldalán második forgástengely körül elforgatható elfordulógörgőt (15) tartalmaz, amely második forgástengely keresztirányú a zsinór vagy huzal (6) az árnyékolótól (4) érkező szakaszának irányához képest, továbbá a zsinór vagy huzal (6) a kettős görgő (7) és elfordulógörgő (15) görgőinek (9) perifériájára (palástjára) van fektetve, és a görgők (9) a zsinórt vagy huzalt (6) a furatba (13) vezetik, továbbá a tetőablak (1) belső (3) oldalán a zsinórt vagy huzalt (6) rögzítő szerkezet (21) van.

2. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy az elfordulógörgő (15) elfordulógörgő-háza (16) a görgővel (9) együtt második forgástengely körül elforgatható aljzaton (18) van ágyazva sikló- vagy görgőscsapágy (17) közvetítésével, amely második forgástengely egybeesik a zsinór vagy huzal (6) pályájának vonalával, és az elfordulógörgő (15) 0-360°-ban szabadon fordul.