HU224394B1 - Eljárás és berendezés elektromosan vezetõképes, vizes hulladékoldatok szervesanyag-tartalmának víz alatti elbontására - Google Patents
Eljárás és berendezés elektromosan vezetõképes, vizes hulladékoldatok szervesanyag-tartalmának víz alatti elbontására Download PDFInfo
- Publication number
- HU224394B1 HU224394B1 HU0102986A HUP0102986A HU224394B1 HU 224394 B1 HU224394 B1 HU 224394B1 HU 0102986 A HU0102986 A HU 0102986A HU P0102986 A HUP0102986 A HU P0102986A HU 224394 B1 HU224394 B1 HU 224394B1
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- solution
- electrodes
- reactor
- electrically conductive
- circuit
- Prior art date
Links
- 238000000034 method Methods 0.000 title claims abstract description 41
- 238000000354 decomposition reaction Methods 0.000 title claims abstract description 40
- XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N water Substances O XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N 0.000 title description 12
- 239000002699 waste material Substances 0.000 claims abstract description 64
- 239000005416 organic matter Substances 0.000 claims abstract description 24
- 239000003990 capacitor Substances 0.000 claims abstract description 3
- 238000002203 pretreatment Methods 0.000 claims abstract description 3
- KCXVZYZYPLLWCC-UHFFFAOYSA-N EDTA Chemical compound OC(=O)CN(CC(O)=O)CCN(CC(O)=O)CC(O)=O KCXVZYZYPLLWCC-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 59
- HEMHJVSKTPXQMS-UHFFFAOYSA-M Sodium hydroxide Chemical compound [OH-].[Na+] HEMHJVSKTPXQMS-UHFFFAOYSA-M 0.000 claims description 21
- MHAJPDPJQMAIIY-UHFFFAOYSA-N Hydrogen peroxide Chemical group OO MHAJPDPJQMAIIY-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 20
- 238000010891 electric arc Methods 0.000 claims description 15
- 239000007800 oxidant agent Substances 0.000 claims description 15
- VWDWKYIASSYTQR-UHFFFAOYSA-N sodium nitrate Chemical compound [Na+].[O-][N+]([O-])=O VWDWKYIASSYTQR-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 10
- 239000004317 sodium nitrate Substances 0.000 claims description 5
- 235000010344 sodium nitrate Nutrition 0.000 claims description 5
- NBIIXXVUZAFLBC-UHFFFAOYSA-N Phosphoric acid Chemical compound OP(O)(O)=O NBIIXXVUZAFLBC-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 4
- 239000011368 organic material Substances 0.000 claims description 4
- LFINSDKRYHNMRB-UHFFFAOYSA-N diazanium;oxido sulfate Chemical group [NH4+].[NH4+].[O-]OS([O-])(=O)=O LFINSDKRYHNMRB-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 3
- PMZURENOXWZQFD-UHFFFAOYSA-L Sodium Sulfate Chemical compound [Na+].[Na+].[O-]S([O-])(=O)=O PMZURENOXWZQFD-UHFFFAOYSA-L 0.000 claims description 2
- 229910000147 aluminium phosphate Inorganic materials 0.000 claims description 2
- 230000006378 damage Effects 0.000 claims description 2
- 230000003647 oxidation Effects 0.000 claims description 2
- 238000007254 oxidation reaction Methods 0.000 claims description 2
- 229910052938 sodium sulfate Inorganic materials 0.000 claims description 2
- 235000011152 sodium sulphate Nutrition 0.000 claims description 2
- 230000003134 recirculating effect Effects 0.000 claims 1
- 239000007787 solid Substances 0.000 abstract description 3
- 239000004020 conductor Substances 0.000 abstract 1
- 238000012423 maintenance Methods 0.000 abstract 1
- 238000007790 scraping Methods 0.000 abstract 1
- 239000000243 solution Substances 0.000 description 105
- 229940071106 ethylenediaminetetraacetate Drugs 0.000 description 58
- 238000002474 experimental method Methods 0.000 description 24
- XEEYBQQBJWHFJM-UHFFFAOYSA-N iron Substances [Fe] XEEYBQQBJWHFJM-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 20
- 230000015556 catabolic process Effects 0.000 description 19
- 238000006731 degradation reaction Methods 0.000 description 17
- 230000000694 effects Effects 0.000 description 10
- 229910052742 iron Inorganic materials 0.000 description 9
- PXHVJJICTQNCMI-UHFFFAOYSA-N Nickel Chemical compound [Ni] PXHVJJICTQNCMI-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 7
- 238000004090 dissolution Methods 0.000 description 7
- 238000005259 measurement Methods 0.000 description 6
- 239000002901 radioactive waste Substances 0.000 description 6
- 239000010949 copper Substances 0.000 description 5
- 239000007788 liquid Substances 0.000 description 5
- RYGMFSIKBFXOCR-UHFFFAOYSA-N Copper Chemical compound [Cu] RYGMFSIKBFXOCR-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 4
- 229910052802 copper Inorganic materials 0.000 description 4
- 239000000463 material Substances 0.000 description 4
- 239000000203 mixture Substances 0.000 description 4
- LMSDCGXQALIMLM-UHFFFAOYSA-N 2-[2-[bis(carboxymethyl)amino]ethyl-(carboxymethyl)amino]acetic acid;iron Chemical compound [Fe].OC(=O)CN(CC(O)=O)CCN(CC(O)=O)CC(O)=O LMSDCGXQALIMLM-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 3
- WMFOQBRAJBCJND-UHFFFAOYSA-M Lithium hydroxide Chemical compound [Li+].[OH-] WMFOQBRAJBCJND-UHFFFAOYSA-M 0.000 description 3
- MUBZPKHOEPUJKR-UHFFFAOYSA-N Oxalic acid Chemical compound OC(=O)C(O)=O MUBZPKHOEPUJKR-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 3
- KWYUFKZDYYNOTN-UHFFFAOYSA-M Potassium hydroxide Chemical compound [OH-].[K+] KWYUFKZDYYNOTN-UHFFFAOYSA-M 0.000 description 3
- KGBXLFKZBHKPEV-UHFFFAOYSA-N boric acid Chemical compound OB(O)O KGBXLFKZBHKPEV-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 3
- 238000006243 chemical reaction Methods 0.000 description 3
- KRKNYBCHXYNGOX-UHFFFAOYSA-N citric acid Chemical compound OC(=O)CC(O)(C(O)=O)CC(O)=O KRKNYBCHXYNGOX-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 3
- 239000012530 fluid Substances 0.000 description 3
- 239000011521 glass Substances 0.000 description 3
- 238000007654 immersion Methods 0.000 description 3
- 229910052759 nickel Inorganic materials 0.000 description 3
- CBENFWSGALASAD-UHFFFAOYSA-N Ozone Chemical compound [O-][O+]=O CBENFWSGALASAD-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 229910000831 Steel Inorganic materials 0.000 description 2
- RTAQQCXQSZGOHL-UHFFFAOYSA-N Titanium Chemical compound [Ti] RTAQQCXQSZGOHL-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 239000007864 aqueous solution Substances 0.000 description 2
- 238000004140 cleaning Methods 0.000 description 2
- 238000005202 decontamination Methods 0.000 description 2
- 230000003588 decontaminative effect Effects 0.000 description 2
- 238000013461 design Methods 0.000 description 2
- 230000029087 digestion Effects 0.000 description 2
- 235000014413 iron hydroxide Nutrition 0.000 description 2
- NCNCGGDMXMBVIA-UHFFFAOYSA-L iron(ii) hydroxide Chemical compound [OH-].[OH-].[Fe+2] NCNCGGDMXMBVIA-UHFFFAOYSA-L 0.000 description 2
- 238000009533 lab test Methods 0.000 description 2
- 239000011572 manganese Substances 0.000 description 2
- 229910052751 metal Inorganic materials 0.000 description 2
- 239000002184 metal Substances 0.000 description 2
- UHOVQNZJYSORNB-UHFFFAOYSA-N monobenzene Natural products C1=CC=CC=C1 UHOVQNZJYSORNB-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 230000002285 radioactive effect Effects 0.000 description 2
- 238000010992 reflux Methods 0.000 description 2
- 229910052709 silver Inorganic materials 0.000 description 2
- 239000004332 silver Substances 0.000 description 2
- 239000010959 steel Substances 0.000 description 2
- 239000010936 titanium Substances 0.000 description 2
- 229910052719 titanium Inorganic materials 0.000 description 2
- WFKWXMTUELFFGS-UHFFFAOYSA-N tungsten Chemical compound [W] WFKWXMTUELFFGS-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 229910052721 tungsten Inorganic materials 0.000 description 2
- 239000010937 tungsten Substances 0.000 description 2
- JVXHQHGWBAHSSF-UHFFFAOYSA-L 2-[2-[bis(carboxylatomethyl)amino]ethyl-(carboxylatomethyl)amino]acetate;hydron;iron(2+) Chemical compound [H+].[H+].[Fe+2].[O-]C(=O)CN(CC([O-])=O)CCN(CC([O-])=O)CC([O-])=O JVXHQHGWBAHSSF-UHFFFAOYSA-L 0.000 description 1
- VHUUQVKOLVNVRT-UHFFFAOYSA-N Ammonium hydroxide Chemical compound [NH4+].[OH-] VHUUQVKOLVNVRT-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- PWHULOQIROXLJO-UHFFFAOYSA-N Manganese Chemical compound [Mn] PWHULOQIROXLJO-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 229910002651 NO3 Inorganic materials 0.000 description 1
- NHNBFGGVMKEFGY-UHFFFAOYSA-N Nitrate Chemical compound [O-][N+]([O-])=O NHNBFGGVMKEFGY-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 239000005708 Sodium hypochlorite Substances 0.000 description 1
- 239000002253 acid Substances 0.000 description 1
- 239000000956 alloy Substances 0.000 description 1
- 229910045601 alloy Inorganic materials 0.000 description 1
- 235000011114 ammonium hydroxide Nutrition 0.000 description 1
- 230000000844 anti-bacterial effect Effects 0.000 description 1
- -1 benzene peroxide Chemical class 0.000 description 1
- 238000006065 biodegradation reaction Methods 0.000 description 1
- 239000004327 boric acid Substances 0.000 description 1
- 239000003054 catalyst Substances 0.000 description 1
- 238000009833 condensation Methods 0.000 description 1
- 230000005494 condensation Effects 0.000 description 1
- 230000001143 conditioned effect Effects 0.000 description 1
- 238000001816 cooling Methods 0.000 description 1
- 239000000498 cooling water Substances 0.000 description 1
- 230000003247 decreasing effect Effects 0.000 description 1
- 230000005684 electric field Effects 0.000 description 1
- 238000005516 engineering process Methods 0.000 description 1
- 230000007613 environmental effect Effects 0.000 description 1
- 238000011156 evaluation Methods 0.000 description 1
- 238000001704 evaporation Methods 0.000 description 1
- 230000008020 evaporation Effects 0.000 description 1
- 150000004698 iron complex Chemical group 0.000 description 1
- 239000010857 liquid radioactive waste Substances 0.000 description 1
- 229910052748 manganese Inorganic materials 0.000 description 1
- 150000002739 metals Chemical class 0.000 description 1
- 150000002894 organic compounds Chemical class 0.000 description 1
- 239000010815 organic waste Substances 0.000 description 1
- 238000013021 overheating Methods 0.000 description 1
- 235000006408 oxalic acid Nutrition 0.000 description 1
- 230000001590 oxidative effect Effects 0.000 description 1
- CMOAHYOGLLEOGO-UHFFFAOYSA-N oxozirconium;dihydrochloride Chemical compound Cl.Cl.[Zr]=O CMOAHYOGLLEOGO-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 238000010979 pH adjustment Methods 0.000 description 1
- 238000013341 scale-up Methods 0.000 description 1
- 239000002002 slurry Substances 0.000 description 1
- SUKJFIGYRHOWBL-UHFFFAOYSA-N sodium hypochlorite Chemical compound [Na+].Cl[O-] SUKJFIGYRHOWBL-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 239000011550 stock solution Substances 0.000 description 1
- 239000000126 substance Substances 0.000 description 1
- 238000004448 titration Methods 0.000 description 1
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C02—TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
- C02F—TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
- C02F1/00—Treatment of water, waste water, or sewage
- C02F1/46—Treatment of water, waste water, or sewage by electrochemical methods
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C02—TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
- C02F—TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
- C02F1/00—Treatment of water, waste water, or sewage
- C02F1/46—Treatment of water, waste water, or sewage by electrochemical methods
- C02F1/4608—Treatment of water, waste water, or sewage by electrochemical methods using electrical discharges
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C02—TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
- C02F—TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
- C02F1/00—Treatment of water, waste water, or sewage
- C02F1/66—Treatment of water, waste water, or sewage by neutralisation; pH adjustment
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C02—TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
- C02F—TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
- C02F1/00—Treatment of water, waste water, or sewage
- C02F1/72—Treatment of water, waste water, or sewage by oxidation
- C02F1/722—Oxidation by peroxides
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C02—TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
- C02F—TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
- C02F2101/00—Nature of the contaminant
- C02F2101/30—Organic compounds
- C02F2101/38—Organic compounds containing nitrogen
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C02—TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
- C02F—TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
- C02F2209/00—Controlling or monitoring parameters in water treatment
- C02F2209/05—Conductivity or salinity
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C02—TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
- C02F—TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
- C02F2209/00—Controlling or monitoring parameters in water treatment
- C02F2209/06—Controlling or monitoring parameters in water treatment pH
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C02—TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
- C02F—TREATMENT OF WATER, WASTE WATER, SEWAGE, OR SLUDGE
- C02F2305/00—Use of specific compounds during water treatment
- C02F2305/02—Specific form of oxidant
- C02F2305/023—Reactive oxygen species, singlet oxygen, OH radical
Landscapes
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Electrochemistry (AREA)
- General Chemical & Material Sciences (AREA)
- Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
- Hydrology & Water Resources (AREA)
- Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
- Environmental & Geological Engineering (AREA)
- Water Supply & Treatment (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- Water Treatment By Electricity Or Magnetism (AREA)
- Processing Of Solid Wastes (AREA)
- Treatment Of Water By Oxidation Or Reduction (AREA)
Abstract
A találmány tárgya eljárás elektromosan vezetőképes, vizeshulladékoldatok szervesanyag-tartalmának víz alatti elbontására,amelynek során az oldatba elektródokat merítenek, és legalább 70 Vfeszültségű, legalább 0,5 A/cm2 áramsűrűségű, legalább 10 Hzfrekvenciájú szimmetrikus, váltakozó árammal elektromos ívet hoznaklétre és tartanak fenn, és az oldat szervesanyag-tartalmát részbenvagy egészben elbontják. A találmány szerinti eljárást az jellemzi,hogy az oldat pH-értékét és elektromos vezetőképességét megmérik,szükség esetén előkezelő oldattal beállítják, és az eljárás során azoptimális pH-értéket és/vagy az elektromos vezetőképességetfenntartják, továbbá az elektromos ívet az oldatba merülő elektródokés az elektromosan vezető oldat között tartják fenn. A találmánytárgya továbbá berendezés elektromosan vezető, vizes hulladékoldatokszervesanyag-tartalmának víz alatti elbontására, amelynek legalább egybontóköre (17) van, amelyhez adagolószivattyún (4) keresztülbetáplálótartály (1), továbbá gyűjtőtartály (8) van csatlakoztatva. Abontókör beállítóegységen (18) és adagolószivattyún (4) keresztülelőkezelőoldat-tartállyal (2) van összekötve, továbbá a bontókörben ahulladékoldatba merülő elektródok vannak, amelyek elektromos ívlétrehozására és fenntartására alkalmas, legalább 70 V feszültségű,legalább 10 Hz frekvenciájú, villamos áramforráshoz (19) vannakcsatlakoztatva, mely az elektródokon legalább 0,5 A/cm2 áramsűrűségeteredményez. A berendezés lényege, hogy szakaszos működtetésű bontóköre(17) utóbontó reaktort (7), puffertartályt (5) és keringetőszivattyút(10) tartalmaz, az utóbontó reaktorhoz (7) az utóbontó reaktorban (7)keletkezett gőzöket kondenzáló és a kondenzált gőzöket legalábbrészben a szakaszos működtetésű bontókörbe (17) visszavezető cseppfogókondenzátor (13) van csatlakoztatva. Az utóbontó reaktorba (7) vannakaz elektródok és az elektromosan vezető hulladékoldat közöttielektromos ív létrehozására és fenntartására alkalmas elektródokbelemerítve.
Description
A találmány tárgya vizes hulladékoldatok szervesanyag-tartalmának víz alatti elbontására vonatkozó eljárás és berendezés. Jól alkalmazható az eljárás és a berendezés elektromosan vezetőképes hulladékoldatok különféle szervesanyag-tartalmának elbontására, így például azok etilén-diamin-tetraacetát- (EDTA), továbbá vas-etilén-diamin-tetraacetát- (Fe-EDTA) tartalmának elbontására. Különösen jól használható az eljárás és a berendezés radioaktív hulladékoldatok szervesanyag-tartalmának elbontására, például atomerőművek gőzfejlesztőinek szekunderköri tisztítása során keletkező radioaktív hulladékoldatok elbontására.
A szerves anyagokat tartalmazó hulladékoldatok, különösen a szerves anyagokat tartalmazó radioaktív hulladékoldatok kezelése, környezetvédelmi szempontból való megfelelő eliminálása komoly problémát jelent. Különösen nehéz a hulladékoldatok EDTA-, illetve Fe-EDTA-tartalmának eliminálása. A folyékony radioaktív hulladékoldatban lévő EDTA-tartalom megnehezíti, illetve korlátozza a hulladék kezelésének a lehetőségeit az ismert hulladékkezelő rendszerekben, illetve megakadályozza az új hulladékkezelési technológiák bevezetését, továbbá a végleges elhelyezésre kerülő, kondicionált radioaktív hulladékokban a hulladék stabilitását rontja. A hulladékoldat EDTA-tartalmának elbontásával a folyadék térfogata jelentősen csökkenthető, így például a radioaktív hulladék tárolásának kezelési költsége is csökkenthető, ami számottevő megtakarítást jelent.
Az EDTA-tartalmú, nem radioaktív folyadékokat sem lehet a környezetbe minden kezelés nélkül kibocsátani, így a kezeletlen hulladékoldatok tárolása fokozott megterhelést ró a környezetre, és jelentős költséggel jár.
Vizes hulladékoldatok szervesanyag-tartalmának csökkentésére számos megoldás ismeretes.
A keletkezett hulladékoldatokat az esetek egy részében termikus vízelvonással szilárd anyaggá alakítják. Ilyen eljárást ismertet a DE 1 639 299 számú szabadalom. Ennek a megoldásnak a hátránya az igen magas költségigény, hiszen az oldatban lévő víz elpárologtatása sok energiát emészt fel. Ezen túl a maradék anyag környezetkímélő tárolása további nehézséggel és költséggel jár.
A hulladékoldatok kezelésének másik módja az ózonos lebontás. Ilyen eljárást ismertet az US
761 208 számú szabadalom. Az eljárás során hidrogén-peroxidot vezetnek a szerves anyagokat tartalmazó vizes oldatba. A kezelés egyrészt rossz hatásfokú, másrészt nem vezet tökéletes eredményre. Az oldatban ugyanis mindig maradnak szerves gyökök, még akkor is, ha az ózonos lebontás hatását katalizátorral növelik meg. Ennek az eljárásnak az is a hátránya, hogy nehezen szabályozható.
A vizes hulladékoldatokban levő szervesanyag-tartalom csökkentésének további ismert módja a biológiai lebontás. Ezzel az eljárással az oldat EDTA-tartalmát nem lehet csökkenteni, illetve az oldat baktericiditása sem csökkenthető.
Szennyezett víz kezelésére alkalmas módszert és berendezést ismertet az US 5 630 915 számú szabadalmi leírás. Az eljárás szerint a folyadékba merített elektródok között elektromos ívet húznak. Az oxidáció fokozására a szennyezett vízhez az előtartályban hidrogén-peroxidot adagolnak. Az elektródok impulzustápegységhez vannak csatlakoztatva. Az elektromos ív a tűszerűén kialakított anód és a katód között, impulzusszerűen alakul ki. Az elektród tűszerű kialakítása miatt kicsi az a határfelület, amelyen a reakció végbemegy, és az anód gyorsan fogy, továbbá az impulzusszerű elektromos ívek miatt az eljárás kapacitása kicsi. Mindezek miatt a berendezést csak kisebb mennyiségű szennyezett folyadék kezelésére, laboratóriumi vagy félüzemi körülmények között lehet előnyösen használni.
Találmányunk célja olyan eljárás és az ezt megvalósító berendezés kidolgozása, amelynek segítségével az elektromosan vezetőképes, vizes hulladékoldatok szervesanyag-tartalmát nagymértékben, adott esetben teljes egészében csökkenteni tudjuk. További célunk a szervesanyag-tartalom csökkentésének költséghatékony és környezetbarát végrehajtása.
Találmányi felismerésünk az, hogy az elektromosan vezetőképes, vizes hulladékoldatokban az elektródok és az oldat között hozunk létre elektromos ívet. Az elektródok felületén létrejövő plazma termikusán bontja a szerves anyagokat, illetve a plazma hatására létrejövő szabad gyökök oxidálják az oldatban jelen lévő szerves anyagokat. A szerves anyagok roncsolódása az elektródok környezetébe bevezetett oxidálóhatású anyaggal fokozható.
HU 224 394 Β1
A találmány tárgya eljárás elektromosan vezetőképes, vizes hulladékoldatok szervesanyag-tartalmának víz alatti elbontására, amelynek során az oldatba elektródokat merítünk, és legalább 70 V feszültségű, legalább 0,5 A/cm2 áramsűrűségű, legalább 10 Hz frekvenciájú szimmetrikus, váltakozó árammal elektromos ívet hozunk létre és tartunk fenn, és az oldat szervesanyag-tartalmát részben vagy egészben elbontjuk. Az eljárás lényege, hogy az oldat pH-értékét és elektromos vezetőképességét megmérjük, szükség esetén előkezelő oldattal beállítjuk, és az eljárás során az optimális pH-értéket és/vagy az elektromos vezetőképességet fenntartjuk. Az elektromos ívet az oldatba merülő elektródok és az elektromosan vezető oldat között tartjuk fenn.
Az eljárás egy előnyös megvalósítási módja szerint előkezelő oldatként a pH-érték beállításához nátrium-hidroxidot adagolunk. Egy további előnyös megvalósítási mód szerint EDTA-tartalmú hulladékoldat pH-értékét 8-13 közötti értékre állítjuk be. Előnyös az a megvalósítási mód is, ha előkezelő oldatként a hulladékoldat pH-értékének beállításához foszforsavat adagolunk. További előnyös eljárási lépés szerint előkezelő oldatként a hulladékoldat elektromos vezetőképességének beállításához nátrium-szulfátot adagolunk. Előnyös lehet az is, ha előkezelő oldatként a hulladékoldat elektromos vezetőképességének és pH-értékének a beállításához nátrium-nitrátot adagolunk. A szervesanyag-tartalom roncsolásának elősegítésére oxidálóanyagot, előnyösen hidrogén-peroxidot célszerű adagolni. Előnyös lehet oxidálóanyagként ammónium-peroxi-szulfát vagy nátrium-nitrát adagolása is.
A találmány tárgya továbbá berendezés elektromosan vezetőképes, vizes hulladékoldatok szervesanyag-tartalmának víz alatti elbontására, amelynek legalább egy bontóköre van, amelyhez adagolószivattyún keresztül betáplálótartály, továbbá gyűjtőtartály van csatlakoztatva. A bontókor beállítóegységen és adagolószivattyún keresztül előkezelőoldat-tartállyal van összekötve, továbbá a bontókörben a hulladékoldatba merülő elektródok vannak, amelyek elektromos ív létrehozására és fenntartásara alkalmas, legalább 70 V feszültségű, és legalább 10 Hz frekvenciájú, villamos áramforráshoz vannak csatlakoztatva, mely az elektródokon legalább 0,5 A/cm2 áramsűrűséget eredményez. A berendezés lényege, hogy szakaszos működtetésű bontóköre utóbontó reaktort, puffertartályt és keringetőszivattyút tartalmaz. Az utóbontó reaktorhoz az utóbontó reaktorban keletkezett gőzöket kondenzáló és a kondenzált gőzöket legalább részben a szakaszos működtetésű bontókörbe visszavezető cseppfogó kondenzátor van csatlakoztatva, az utóbontó reaktorba vannak az elektródok és az elektromosan vezető hulladékoldat közötti elektromos ív létrehozására és fenntartására alkalmas elektródok belemerítve.
Egy előnyös kialakítás szerint a szakaszos működtetésű bontókörhöz adagolón és adagolószivattyún keresztül oxidálóanyag-tartály van csatlakoztatva.
Egy további előnyös kialakítás szerint a berendezésnek egy további, előbontó reaktorból, puffertartályból és keringetőszivattyúból álló, folyamatos működtetésű bontóköre van, amely a szakaszos működtetésű bontókor és a betáplálótartály közé van építve úgy, hogy a folyamatos működtetésű bontókor a beállítóegységen keresztül az előkezelőoldat-tartállyal van összekötve, továbbá az előbontó reaktorhoz az előbontó reaktorban keletkezett gőzöket kondenzáló, és a kondenzált gőzöket legalább részben a folyamatos működtetésű bontókörbe visszavezető cseppfogó kondenzátor van csatlakoztatva, az előbontó reaktorba hulladékoldatba merülő elektródok vannak belemerítve, és az elektródok az elektródok és az elektromosan vezető hulladékoldat közötti elektromos ív létrehozására és fenntartására alkalmas, legalább 70 V feszültségű és az elektródokon legalább 0,5 A/cm2 áramsűrűségű áramot adó áramforráshoz, előnyösen legalább 10 Hz frekvenciájú, szimmetrikus, váltakozó áramú áramforráshoz vannak csatlakoztatva. Előnyös az a kialakítási mód is, hogy a folyamatos működtetésű bontókörhöz adagolón és adagolószivattyún keresztül oxidálóanyag-tartály van csatlakoztatva.
Egy további előnyös kiviteli alak szerint a szakaszos működtetésű bontókörbe és/vagy a folyamatos működtetésű bontókörbe szűrő van beépítve. Előnyös továbbá az a kivitel is, amikor az elektródok egyfázisú, váltakozó áramú áramforráshoz vannak csatlakoztatva. További lehetséges megoldás szerint az elektródok háromfázisú, váltakozó áramú áramforráshoz vannak csatlakoztatva.
A találmányt a továbbiakban ábrák alapján ismertetjük részletesebben, ahol az
1. ábra a találmány szerinti berendezést mutatja.
Az eljárás lényege tehát, hogy az elektromosan vezetőképes, vizes hulladékoldatok szervesanyag-tartalmát az oldatba merített elektródok és az oldat között létrejövő elektromos ívben roncsoljuk. A vizes hulladékoldatok ipari méretű bontása előtt kísérleteket végeztünk a bontás paramétereinek optimalizálására. A kísérleteket EDTA-tartalmú vizes hulladékoldattal, EDTA-tartalmú radioaktív vizes hulladékoldattal, továbbá „citrox'-összetétel bontásával végeztük. A kísérletek során a következő paraméterek hatását vizsgáltuk meg: az alkalmazott elektródok anyaga és felülete, az elektródok keresztmetszete, távolsága, a hulladékoldat kezdeti pH-értéke, a pH-érték változásának hatása az EDTA-bontási sebességére, és az alkalmazott áramforrás hatása a folyamatra.
A kísérleteket hűthető üvegedényben végeztük, a következő összetételű hulladékoldattal:
Fe 4 g/dm3,
EDTA 21,5 g/dm3,
H3BO3 32 g/dm3,
NH4OH (25%-os oldat) 16,5 g/dm3,
N2H4-hidrát 0,25 g/dm3,
Az elektród anyagának kiválasztásánál alapvető szempont volt, hogy a hulladékoldat szervesanyag-tartalma elfogadható sebességgel bomoljon el, hogy az elektród tömege kismértékben fogyjon az elektromos ívben, továbbá hogy az elektród oldódása következtében a hulladékoldatba került fém eltávolítható legyen.
HU 224 394 Β1
A kísérletek során a következő fémeket próbáltuk ki: volfrám, réz, titán, nikkel, saválló acél és ötvözetlen lágyvas. A kísérleteket belülről vízzel hűthető elektródokkal, és nem hűtött elektródokkal is elvégeztük.
A hűtés hatása egyfázisú, váltakozó áram alkalmazásakor nem volt észrevehető, háromfázisú, váltakozó áram alkalmazásakor azonban már megakadályozta az elektródok túlzott felmelegedését.
A kísérletek azt mutatták, hogy a volfrámelektród oldódott a legnagyobb sebességgel, a réz oldódása és 10 EDTA-bontási képessége közepes volt, azonban a bontást követően a réztartalom nagyon nehezen volt kicsapható az oldatból. A nikkelelektród mind az oldódás, mind az EDTA-bontás szempontjából a legjobb volt, de a rézhez hasonlóan csak újabb vegyszer hoz- 15 záadásával volt eltávolítható az oldatból. A titánelektród a nikkelhez hasonlóan kismértékben oldódott, de az EDTA-bontási sebessége jóval alacsonyabb volt.
A saválló acél és a lágyvas mért értékei közel azonosak voltak. A többi elektródával összehasonlítva meg- 20 felelő volt az EDTA bontási sebesség, és az elektródoldódási érték sem volt túlságosan magas. A lágyvaselektród előnyeként jelentkezett a többi elektródával szemben, hogy az eljárás során kioldódott vas lúgosítással éppen úgy kicsapható volt, mint a hulladékoldat 25 vastartalma. A vaskomplex bontása és az elektródok oldódása következtében folyamatosan jelen lévő vas-hidroxid jól ülepedett és szűrhető volt. Az 1. táblázatban a különböző elektródokkal kapott EDTA-bontási sebességeket és az elektródok elbontott EDTA-ra vonatkozó oldódási sebességét foglaltuk össze.
1. táblázat
| Elektród bontási anyaga | Elektród oldódási sebessége (elbontott mól EDTA/g elektród) | EDTA (mól EDTA/óra) |
| w | 0,003 | 0,003 | |
| Cu | 0,03 | 0,015 |
| Ti | 0,3 | 0,003 |
| Ni | 0,21 | 0,012 |
| Saválló acél | 0,04 | 0,007 |
| Fe | 0,032 | 0,006 |
A bontási és hulladékkezelési szempontból a legjobb értékeket a Fe-elektródok mutatták.
A bemerülő elektródfelület nagyságát szintén az EDTA-bontás hatásosságának függvényében vizsgáltuk. A méréseket 250 cm3 térfogatú, dupla falú, hűthető üvegedényben végeztük, amely visszafolyó hűtővel volt ellátva. A mérés során 6 mm átmérőjű, egymástól 1,5 cm távolságra lévő, lágyvaselektródpárt merítettünk fokozatosan, 0,5 cm-enként az oldatba. A mérési 5 tartomány 0,5-5 cm volt. Mértük folyamatos működés közben a kialakult áramerősséget és hőmérsékletet, illetve azt a feszültséget, ahol az ív begyújt. A kísérlet során látható, hogy a bemerült felülettel egyenesen arányosan nőtt az áramerősség. Amikor kis felület merült az oldatba, csak az elektródvégeken alakult ki ív, itt nem volt nagy áramerősség. 0,5 A/cm2 áramsűrűség alatt nem alakult ki ív. Nagy bemerülésnél az ív nagysága nem nőtt jelentősen, viszont sokkal intenzívebb lett az oldat forrása, ami ahhoz vezetett, hogy gyakrabban megszakadt az ív, valamint jelentősen nőtt a hűtővízigény. A gyújtófeszültség minimális értéke, ahol az ív kialakulása megkezdődött 70 V volt.
Vizsgáltuk továbbá az elektródok keresztmetszetének a hatását az EDTA-bontás hatékonyságára 1,5 cm elektródtávolságnál. A vizsgált keresztmetszet kör és négyszög voltak. A kör keresztmetszetű elektródok esetében a vizsgált átmérők: 3 mm, 5 mm és 7 mm voltak. Jól láthatóan a vékonyabb, tűszerű elektródokon hatékonyabb EDTA-bontás volt elérhető. Ez abból adódhatott, hogy egyenletesebb, intenzívebb ív alakult ki ezen a felületen. Az elektród méretének megválasztását ugyanakkor egyéb szempontok - mint például a gazdaságos gyárthatóság kritériuma - is befolyásolják, ezért a nagyobb átmérőjű elektródok használata is elő30 nyös lehet. A négyszög keresztmetszetű elektródok vizsgálata során hasonló eredmények születtek, amelyek azt támasztották alá, hogy az elektródok keresztmetszetének megválasztásánál a keresztmetszet alakjának csak kisebb jelentősége van.
Méréseket végeztünk az elektródok távolságának beállítására is. A távolságokat a következő értékekre állítottuk be: 14 mm, 20 mm, 28 mm, 40 mm és 60 mm. Az elektródok távolságának növelésével csökkent az áramerősség 7 A-ről 5,5 A-ra. A távolság növelésével 40 csökkent az ív felületi kiterjedése, 60 mm-nél már csak a csúcson volt szikra.
A továbbiakban a fenti paraméterekkel vizsgáltuk a hulladékoldat kezdeti pH-értékének hatását az EDTA-bontás sebességére. Az oldat kiinduló pH-értéke
9 volt. A mérések során azt tapasztaltuk, hogy az oldat a bontás közben savanyodik, és ezzel együtt jelentősen csökken az EDTA-bontás mértéke. Ezért megvizsgáltuk, hogyan hat a kezdeti pH-érték növelése a reakció sebességére. A pH-érték növelésére NaOH-ot használtunk. A mérési eredményeket a 2. táblázat mutatja.
2. táblázat
| Kezdeti PH | 1 órás kezelés utáni pH | EDTA-koncentráció 1 óra után (mol/l) | Eltávolítás! hatásfok (%) | Elektródfogyás (g/óra) | Ac/Am |
| 9 | 7,8 | 0,052 | 30 | 0,379 | 0,058 |
| 10 | 9,2 | 0,040 | 55 | 0,426 | 0,079 |
HU 224 394 Β1
2. táblázat (folytatás)
| Kezdeti PH | 1 órás kezelés utáni pH | EDTA-koncentráció 1 óra után (mol/l) | Eltávolítási hatásfok (%) | Elektródfogyás (g/óra) | Ac/Am |
| 11 | 10,2 | 0,024 | 67 | 0,579 | 0,086 |
| 12 | 10,4 | 0,01 | 87 | 0,658 | 0,097 |
| 13 | 12,52 | 0,012 | 84 | 0,524 | 0,118 |
Az eredmények értékeléséből látható, hogy a pH-érték növelésével jelentősen nőtt az EDTA eltávolítás! hatásfoka, de körülbelül a duplájára nőtt a vaselektródok oldódása is. Informatívabb mutatószám a 15 koncentrációváltozás és az időegység alatt fogyott elektród hányadosa (Ac/Am). Minél nagyobb ez a szám, annál optimálisabb a rendszer működése.
A bontás hatékonysága a pH 13 értéknél volt a legjobb, de ebben az esetben túlságosan sok NaOH-ot kellett 20 adagolni, továbbá olyan intenzív volt az ív, hogy nehéz volt az eljárást szabályozni. Mindezek figyelembevételével a kezdeti 12 pH-érték mellett mért eltávolítási hatásfok volt optimálisnak tekinthető.
A kísérletek során egyértelművé vált, hogy a 25 pH-érték változása jelentős mértékben befolyásolja az EDTA-bontás hatékonyságát, ezért fontos volt megvizsgálni a bontási eljárás során a pH-érték időbeli változását. Tapasztalataink szerint az EDTA-koncentráció változása és a pH-érték változása exponenciális 30 az időben, és a két görbe lefutása hasonló. A kiindulási EDTA-koncentráció növelésével, illetve a pH-érték emelésével jelentősen nő a reakció sebessége. Mindebből adódik, hogy a folyamat gazdaságos vezetése érdekében időben folyamatosan be kell töményíteni az EDTA vonatkozásában az oldatot, illetve fokozatosan emelni kell a pH-értéket. Az oldatban lévő nitráttartalom miatt a vaselektródok oldódása az időben nem növekszik.
A vizes hulladékoldatok szervesanyag-tartalmának bontására a találmány szerint egyen- és váltakozó áramot használtunk. Kísérleteket végeztünk szinuszos és négyszög jel alakú, egyfázisú és háromfázisú áramforrás által az elektródokon létrehozott elektromos ívvel. A kísérleteket 300 ml, a dekontaminálásban használatos „citrox” bontásával végeztük, amelynek koncentrációja 50 g/l citromsav és 50 g/l oxálsav volt. A vezetőképesség és a pH-érték beállításához nátrium-nitrátot használtunk, 0,1 mol/l mennyiségben. Az oldat pH-értéke 1,6 volt. A kísérlet során 1 A/cm2 áramsűrűséggel dolgoztunk.
A kísérletek eredményét a 3. táblázat mutatja, amely az idő függvényében a bontás hatásosságát tartalmazza egyenáram, illetve 50 Hz frekvenciájú, szinuszos jel alakú váltakozó áram, továbbá 1000 Hz frekvenciájú, négyszög jel alakú váltakozó áram alkalmazása esetén.
3. táblázat
| Idő (perc) | Bomlási fok (%) | ||
| Egyenáram | 50 Hz (szinusz) | 1000 Hz (négyszög) | |
| 0 | 0 | 0 | 0 |
| 50 | 31,67 | 39,44 | 47,5 |
| 75 | 42,22 | 51,94 | 65,28 |
| 100 | 50,28 | 61,94 | 76,39 |
| 200 | 67,78 | 84,17 | 98,61 |
| 300 | 77,22 | 94,17 | 100,00 |
| 400 | 79,72 | 97,5 | 100,00 |
| 500 | 81,11 | 99,17 | 100,00 |
A kísérletek azt mutatták, hogy a váltakozó áramú áramforrás alkalmazása esetén a jobb bontási hatásfok mellett stabilabb, megbízhatóbb ívet lehetett előállítani, mint az egyenáramú áramforrással. 60
1. példa
Atomerőművek gőzfejlesztőinek szekunderköri tisztítása során keletkezett radioaktív hulladékoldatok Fe-EDTA-tartalmának, illetve a hulladékoldatban talál5
HU 224 394 Β1 ható egyéb szerves anyagnak az elbontását végeztük a találmány szerinti eljárással. Az oldat összetétele és pH-értéke az alábbi volt:
| Fe-vasion | 3,8 g/dm3, |
| EDTA | 16,5 g/dm3, |
| H3BO3 | 23 g/dm3, |
| Na* | 4,22 g/dm3, |
| K* | 0,35 g/dm3, |
| NO3 | 3,64 g/dm3, |
| sűrűség | 1,025 kg/dm3, |
| szárazanyag | 56,04 g/dm3, |
| pH=9,10. | |
| Aktivitási koncentráció | |
| 51Cr | <2543 Bq/dm3, |
| 54Mn | 58 500 Bq/dm3, |
| 59Fe | <846 Bq/dm3, |
| 58Co | 54 100 Bq/dm3, |
134Cs 18 100 Bq/dm3, 137Cs 34 900 Bq/dm3, 110mAg 3450 Bq/dm3.
A kísérleteket 220 cm3-es és 1200 cm3-es termosztát üvegedényben végeztük. Az alkalmazott feszültség: 220 V/50 Hz, az áramerősség 5-8 A, a hőmérséklet 90-95 °C volt. Elektródként 7 mm átmérőjű, lágyvaselektródokat használtunk, 2 cm bemerülés! mélységgel. Az elektródtávolság a kisebb tartály esetében 2 cm, a nagyobb tartálynál 4 cm volt. A névleges feszültséget toraid transzformátorról fokozatosan adtuk az elektródokra. A kísérletek során az EDTA-tartalom változását cirkónium-oxi-kloridos titrálással határoztuk meg. A bontás sebességét eredeti, harmadára töményített, illetve pH-növelés utáni eredeti oldatban vizsgáltuk meg. A kísérletek eredményét a 4. táblázatban foglaltuk össze.
4. táblázat
| Kísérlet száma | Vo (cm3) | PHO | C° EDTA (mol/dm3) | Cv EDTA (mol/dm3) | EDTA-bontás seb. (mmol/óra) | Energiaigény (kWh/dm3) |
| 1. | 220 | 9,1 | 0,057 | 0,0162 | 2,2 | 22,5 |
| 2. | 1200 | 9,1 | 0,057 | 0,0258 | 3,7 | 15,8 |
| 3. | 220 | 9,2 | 0,143 | 0,0150 | 4,7 | 42,3 |
| 4. | 1200 | 12,3 | 0,057 | 0,0156 | 6,2 | 13,5 |
Az 1. és 3. kísérlet összehasonlításából egyértelműen látszik, hogy töményebb oldatban jobb az EDTA-bontás hatékonysága. Háromszor töményebb oldatban az EDTA-bontás sebessége több mint kétszeresére nőtt.
Az 1. és a 2. kísérlet eredményének összevetése alapján látható, hogy nagyobb EDTA-mennyiségnél az EDTA-bontás hatékonysága jobb. Ötszörös térfogatnöveléssel az EDTA-bontás sebessége 1,7-szeresére nőtt (azonos pH-érték mellett).
A 2. és 4. kísérlet eredménye alapján egyértelmű, hogy az EDTA-bontás hatékonyabb lúgos közegben. Az eredeti oldat pH-értékét 9,1-ről 12,3-re emelve az EDTA-bontás sebessége közel duplájára nőtt.
Az oldataktivitási mérések azt mutatták, hogy a komplexbontás során a pH-érték beállítása és a hidrogén-peroxid adagolása következtében a vas-hidroxiddal együtt az ezüst gyakorlatilag teljesen, valamint a mangán egy része kicsapódott. A nagy aktivitást képviselő izotópok (134Cs, 137Cs, 58Co, 60Co) koncentrációja gyakorlatilag változatlan maradt.
2. példa
A laboratóriumi méretű kísérleteket követően megvizsgáltuk az EDTA-bontást egy méretnövelt berendezésben is. A kísérlet célja az volt, hogy a laboratóriumi méretű reaktorban kapott eredményekkel együtt megfelelő adatokat kapjunk az ipari méretű komplex bontóberendezés tervezéséhez.
A bontás hatékonyságának fokozása érdekében több elektródot helyeztünk az oldatba, így egyenletesebb elektromos tér alakult ki, és az elektródok közötti feszültség is növelhető volt. Tekintettel a nagy áramfelvételre, a hálózat egyenletesebb terhelése a háromfázisú rendszer alkalmazását indokolta. A 2 dm3 térfogatú reaktorhoz puffertartályt csatlakoztattunk, amelyből centrifugálszivattyú segítségével, előhűtőn keresztül keringettük az oldatot. A keringetett oldathoz a reaktorba lépés előtt hidrogén-peroxidot adagoltunk. A reaktoron lévő visszafolyó hűtő segítségével biztosítottuk az állandó oldattérfogatot.
Az eljárás során 9 db elektródot (fázisonként 3 db-ot) négyzethálósán helyeztünk el úgy, hogy az elektródok a háló rácspontjaiban voltak, és a szomszédos elektródok közötti távolság 4 cm volt. A szomszédos elektródok különböző fázisra voltak kötve, így a közöttük kialakult feszültség a legnagyobb volt. Az oldat összetétele megegyezett az előző példában feltüntetett összetétellel. Az induló pH0 érték 9,0 volt. A stacioner üzemben a hőmérséklet 97 °C, az áramerősség elektródonként 9-10 A, fázisonként 27-30 A volt. 30%-os hidrogén-peroxidos oldatot adagoltunk 20 cm3/óra sebességgel. A kísérlet eredményét az 5. táblázat mutatja.
HU 224 394 Β1
5. táblázat
| V0(dm3) | pH0 | PHV | C° EDTA (mol/dm3) | Cv EDTA (mol/dm3) | EDTA-bontás seb. (mmol/óra) | Energiaigény (kWh/dm3) |
| 4 | 9,0 | 9,5 | 0,083 | 0,008 | 60 | 24,8 |
A méretnövelt kísérlet eredményeit összehasonlítva a laborkísérlet eredményeivel megállapítható, hogy háromfázisú áramforrást használva, hidrogén-peroxid-adagolás mellett az EDTA-bontás energiaigénye kisebb, és az azonos idő alatt elért EDTA-végkoncentráció alacsonyabb, mint a laborkísérletek során. A kísérletek azt mutatták, hogy nagyobb térfogatban, nagyobb EDTA-mennyiség mellett, a bontás fajlagos energiaigénye csökken.
3. példa
A laborkísérletek eredménye alapján 450 m3 hulladékoldat bontását végeztük el, két lépcsőben. A berendezés kialakítását az 1. ábra mutatja. Az első lépcsőben történt az oldat betöményítése és az EDTA fő bontása. A töményítésnek a bórsavtartalom szabott határt. Az EDTA-bontást hidrogén-peroxid-adagolással gyorsítottuk. Az első lépcsőben folyamatos működtetésű bontóreaktoron az EDTA-tartalom 70-75%-át bontottuk el.
A második lépcsőben szakaszos működtetésű bontóreaktoron az EDTA-tartalom 96,5%-os bontását értük el. Ebben a körben a puffertartályba adagolt NaOH-oldattal gyorsítottuk az EDTA-bontást.
Az EDTA-bontás során kiváló vas-hidroxid-zagyot
| időszakonként centrifugával leválasztottuk. | |
| A bontás során használt paraméterek: | |
| feszültség | 380 V, |
| áramerősség | 3*350 A, |
| kezelési idő | 4000 óra, |
| energiaigény | 1-1,2 GWh, |
| vaselektródfogyás | 600-800 kg, |
| NaOH | 5000-5500 kg, |
| H2O2 | 10-12 m3 |
A találmány szerinti eljárást az 1. ábrán látható berendezésben hajtottuk végre. A berendezésnek 16 folyamatos működtetésű bontóköre és 17 szakaszos működtetésű bontóköre van. A 16 folyamatos működtetésű bontókörben 6 előbontó reaktor, 5 puffertartály, 9 szűrő, 12 adagoló és 10 keringetőszivattyú van vezetékekkel összekötve. A 16 folyamatos működtetésű bontókor 5 puffertartálya 1 betáplálótartállyal 18 beállítóegységen és 4 adagolószivattyún keresztül van összekötve. A 18 beállítóegységbe csatlakozik be, szintén 4 adagolószivattyún keresztül egy 2 előkezelőoldat-tartály. A 16 folyamatos működtetésű bontókor 12 adagolója 4 adagolószivattyún keresztül egy 3 oxidálóanyag-tartállyal van összekötve. Egy 14 túlfolyóval felszerelt 6 előbontó reaktorba vannak az elektródok belemerítve. A 6 előbontó reaktor tere 13 kondenzátorral van kapcsolatban, ahonnan a kondenzvíz elvezethető, vagy az 5 puffertartályba visszavezethető.
A 6 előbontó reaktor elektródjai szimmetrikus, váltakozó áramú 19 áramforrással vannak kapcsolatban.
A berendezés 17 szakaszos működtetésű bontóköre felépítésében teljesen megegyezik a 16 folyamatos működtetésű bontókörrel. Itt megtalálható egy 7 utóbontó reaktor, egy 5 puffertartály, egy 9 szűrő és egy 11 adagoló. A 17 szakaszos működtetésű bontókor a 8 gyűjtőtartállyal van vezetékkel összekötve. A 17 szakaszos működtetésű bontókor 5 puffertartálya a 16 folyamatos működtetésű bontókor 5 puffertartályával, adagolója egy 4 adagolószivattyún keresztül a 3 oxidálóanyag-tartállyal van összekötve. A 7 utóbontó reaktorhoz itt is 13 kondenzátor csatlakozik, amelyből a kondenzvíz részben vagy egészben visszavezethető a 7 utóbontó reaktorba.
A berendezés működése a következő
A kezelendő oldatot a hulladékoldat-tartályból szakaszosan működtetett tápszivattyú nyomja az 1 betáplálótartályba, ami túltöltés és leürülés ellen szintérzékelővel van ellátva, amely a tápszivattyút vezérli. Az 1 betáplálótartályból 4 adagolószivattyú juttatja el a betárolt hulladékoldatot a 18 beállítóegységbe, ahol az oldat pH-értékét, illetve elektromos vezetőképességét a kísérletileg meghatározott optimumértékre állítjuk be, a 2 előkezelőoldat-tartályból 4 adagolószivattyúval szállított előkezelő oldattal. Előkezelő oldatként nátrium-hidroxidot, kálium-hidroxidot vagy lítium-hidroxidot használhatunk. Az előzetesen így kezelt oldatot a 16 folyamatos működtetésű bontókor 5 puffertartályába juttatjuk. A beadagolt folyadékmennyiség önmagában ismert áramlásmérő és szabályozórendszerrel van az 5 puffertartályban beállítva. Az oldatot innen a 10 keringetőszivattyú segítségével a 20 szelep zárt és a 21 szelep nyitott állása mellett a 9 szűrőn keresztül a adagolóba juttatjuk. A 9 szűrő feladata, hogy folyamatosan eltávolítsa az oldat szilárdanyag-tartalmát, amely eredetileg benne volt és/vagy a pH-érték, illetve az elektromos vezetőképesség beállítása során keletkezett. A 12 adagolóban az oldathoz kísérletileg meghatározott mértékben oxidálószert juttatunk. Az oxidálószer lehet szerves, szervetlen vagy ezek kombinációja. Oxidálószerként használhatunk például hidrogén-peroxidot, ammónium-peroxi-szulfátot, nátrium-hipokloritot, benzol-peroxidot, vagy ezek elegyének vizes oldatát. A bontás végezhető oxidálószer adagolása nélkül is.
A 12 adagolóból az oldatot a 10 keringetőszivattyú a 6 előbontó reaktorba juttatja. A 6 előbontó reaktorba elektródokat merítünk, amelyek a 19 áramforrással vannak összekötve. A 6 előbontó reaktorban az oldat a rajta keresztülfolyó villamos áram hatására eléri az optimális hőmérsékletet, és az elektródok és az oldat kö7
HU 224 394 Β1 zött létrejön az elektromos ív. Természetesen az oldatot más úton is előmelegíthetjük. Az elektródok és a hulladékoldat között létrejövő elektromos ív hatására a szerves anyag elbomlik, és emellett a víz forrásba jön. A keletkező vízgőzt a 13 kondenzátorba vezetjük, ahol lehűtjük, és a keletkezett kondenzvizet részben vagy egészben a 6 előbontó reaktorba visszavezetjük. A visszavezetett kondenzvíz arányát a 22 szelep és szelep nyitás-zárási arányával állítjuk be. A kondenzvíz teljes elvételével az oldatot töményíthetjük, így be tudjuk állítani a szerves anyag optimális koncentrációját.
A hulladékoldatot folyamatosan áramoltatjuk a folyamatos működtetésű bontókörben a 10 keringetőszivattyú segítségével úgy, hogy az a 6 előbontó reaktor 14 túlfolyóján keresztül az 5 puffertartályba folyjon. Az 5 puffertartályban a szintet úgy szabályozzuk a folyadékbetáplálás, illetve a folyadékelvétel és/vagy -visszatáplálás arányával, hogy a rendszerben stacioner, optimális koncentráció alakuljon ki. Akkor optimális koncentrációjú a folyadék, ha a tömegárama megegyezik a betáplált és elvett tömegáram különbségével. Az optimális koncentráció elérése esetén az 5 puffertartály 14 túlfolyóján keresztül a hulladékoldat a szelep nyitása után a 17 szakaszos működtetésű bontókörbe jut. A17 szakaszos működtetésű bontókörben a hulladékoldatot a 10 keringetőszivattyú juttatja a szelep zárt, és a 26 szelep nyitott állása mellett a 9 szűrőn és a 11 adagolón keresztül a 7 utóbontó reaktorba. A 9 szűrő és a 11 adagoló szerepe megegyezik a 16 folyamatos működtetésű bontókörben megismerttel. A 7 utóbontó reaktorba jutott hulladékoldat a 15 túlfolyón keresztül folyik vissza az 5 puffertartályba. A szakaszos működtetésű bontókörben a folyamatot akkor kezdjük el, amikor a 16 folyamatos működtetésű bontókor 5 puffertartályának túlfolyóján keresztül a 17 szakaszos működtetésű bontókor 5 puffertartálya teljesen megtelt.
A 7 utóbontó reaktor felépítése, az elektródok elhelyezése és a 19 áramforrás megegyezik a 6 előbontó reaktor esetében használttal. A 7 utóbontó reaktorban elhelyezett elektródok és a hulladékoldat között kialakuló elektromos ív a hulladékoldat maradék szervesanyag-tartalmát roncsolja és a vizet forralja. A bontás során keletkezett vízgőzt a 13 kondenzátorban lehűtjük. A keletkezett kondenzvíz egy részét a 27 szelepen keresztül visszavezetjük, a fennmaradó részt pedig a 28 szelepen keresztül elvezetjük. A 7 utóbontó reaktorban a bontást optimális szervesanyag-koncentráció mellett végezzük. Ezt úgy érjük el, hogy a csökkenő szerves anyag mellett víz formájában annyi gőzt vezetünk el a rendszerből, hogy a koncentráció állandó értéken maradjon.
A működtetést addig folytatjuk, amíg a bontás kívánt hatásfokát el nem érjük. A kísérleti eredmények alapján a 16 folyamatos működtetésű bontókörben a hulladékoldat szervesanyag-tartalmának 70-75%-át, a 17 szakaszos működtetésű bontókörben 96,5%-át bontottuk el. A hatásfok az eljárás folytatásával javítható.
Az eljárás úgy is lefolytatható, hogy a hulladékoldatot csak egy bontókörön - a 16 szakaszos működtetésű bontókörön - cirkuláltatjuk. Egy bontókor alkalmazásával elsősorban nem EDTA-tartalmú hulladékoldatok szervesanyag-tartalmának roncsolása végezhető el. Ebben az esetben a bontás hatásfoka természetesen alacsonyabb lesz.
Claims (16)
1. Eljárás elektromosan vezetőképes, vizes hulladékoldatok szervesanyag-tartalmának víz alatti elbontására, amelynek során az oldatba elektródokat merítünk, és legalább 70 V feszültségű, legalább 0,5 A/cm2 áramsűrűségű, legalább 10 Hz frekvenciájú szimmetrikus, váltakozó árammal elektromos ívet hozunk létre és tartunk fenn, és az oldat szervesanyag-tartalmát részben vagy egészben elbontjuk, azzal jellemezve, hogy az oldat pH-értékét és elektromos vezetőképességét megmérjük, szükség esetén előkezelő oldattal beállítjuk, és az eljárás során az optimális pH-értéket és/vagy az elektromos vezetőképességet fenntartjuk, továbbá az elektromos ívet az oldatba merülő elektródok és az elektromosan vezető oldat között tartjuk fenn.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hulladékoldat EDTA-tartalmú, és pH-értékét 8-13 közötti értékre állítjuk be.
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy előkezelő oldatként a pH-érték beállításához nátrium-hidroxidot adagolunk.
4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy előkezelő oldatként a hulladékoldat pH-értékének beállításához foszforsavat adagolunk.
5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy előkezelő oldatként a hulladékoldat elektromos vezetőképességének beállításához nátrium-szulfátot adagolunk.
6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy előkezelő oldatként a hulladékoldat elektromos vezetőképességének és pH-értékének a beállításához nátrium-nitrátot adagolunk.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hulladékoldathoz a szervesanyag-tartalom roncsolásának elősegítésére oxidálóanyagot adagolunk.
8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy oxidálóanyagként hidrogén-peroxidot adagolunk.
9. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy oxidálóanyagként ammónium-peroxi-szulfátot vagy nátrium-nitrátot adagolunk.
10. Berendezés elektromosan vezetőképes, vizes hulladékoldatok szervesanyag-tartalmának víz alatti elbontására, amelynek legalább egy bontóköre van, amelyhez adagolószivattyún keresztül betáplálótartály, továbbá gyűjtőtartály van csatlakoztatva, a bontókor beállítóegységen és adagolószivattyún keresztül előkezelőoldat-tartállyal van összekötve, továbbá a bontókörben a hulladékoldatba merülő elektródok vannak,
HU 224 394 Β1 amelyek elektromos ív létrehozására és fenntartására alkalmas, legalább 70 V feszültségű, legalább 10 Hz frekvenciájú, villamos áramforráshoz vannak csatlakoztatva, mely az elektródokon legalább 0,5 A/cm2 áramsűrűséget eredményez, azzal jellemezve, hogy szakaszos működtetésű bontóköre (17) utóbontó reaktort (7), puffertartályt (5) és keringetőszivattyút (10) tartalmaz, az utóbontó reaktorhoz (7) az utóbontó reaktorban (7) keletkezett gőzöket kondenzáló és a kondenzált gőzöket legalább részben a szakaszos működtetésű bontókörbe (17) visszavezető cseppfogó kondenzátor (13) van csatlakoztatva, az utóbontó reaktorba (7) vannak az elektródok és az elektromosan vezető hulladékoldat közötti elektromos ív létrehozására és fenntartására alkalmas elektródok belemerítve.
11. A 10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szakaszos működtetésű bontókörhöz (17) adagolón (11) és adagolószivattyún (4) keresztül oxidálóanyag-tartály (3) van csatlakoztatva.
12. A 10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy további, előbontó reaktorból (6), puffertartályból (5) és keringetőszivattyúból (10) álló, folyamatos működtetésű bontóköre (16) van, amely a szakaszos működtetésű bontókor (17) és a betáplálótartály (1) közé van építve úgy, hogy a folyamatos működtetésű bontókor (16) a beállítóegységen (18) keresztül az előkezelőoldat-tartállyal (2) van összekötve, továbbá az előbontó reaktorhoz (6) az előbontó reaktorban (6) keletkezett gőzöket kondenzáló és a kondenzált gőzöket legalább részben a folyamatos működtetésű bontókörbe (16) visszavezető cseppfogó kondenzátor (13) van csatlakoztatva, az előbontó reaktorba (6) hulladékoldatba merülő elektródok vannak belemerítve, és az elektródok az elektródok és az elektromosan vezető hulladékoldat közötti elektromos ív létrehozására és fenntartására alkalmas, legalább 70 V feszültségű és az elektródokon legalább 0,5 A/cm2 áramsűrűségű áramot adó áramforráshoz, előnyösen legalább 10 Hz frekvenciájú, szimmetrikus, váltakozó áramú áramforráshoz (19) vannak csatlakoztatva.
13. A 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a folyamatos működtetésű bontókörhöz (16) adagolón (12) és adagolószivattyún (4) keresztül oxidálóanyag-tartály (3) van csatlakoztatva.
14. A 10-13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szakaszos működtetésű bontókörbe (17) és/vagy a folyamatos működtetésű bontókörbe (16) szűrő (9) van beépítve.
15. A 10-14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az elektródok egyfázisú, váltakozó áramú áramforráshoz (19) vannak csatlakoztatva.
16. A 10-14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az elektródok háromfázisú, váltakozó áramú áramforráshoz (19) vannak csatlakoztatva.
Priority Applications (14)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| HU0102986A HU224394B1 (hu) | 2001-07-17 | 2001-07-17 | Eljárás és berendezés elektromosan vezetõképes, vizes hulladékoldatok szervesanyag-tartalmának víz alatti elbontására |
| DE60203393T DE60203393T2 (de) | 2001-07-17 | 2002-07-16 | Verfahren und vorrichtung zur unterwasserzersetzung organischer substanzen in elektrisch leitenden, wässrigen abfalllösungen |
| EP02749139A EP1406843B1 (en) | 2001-07-17 | 2002-07-16 | Method and apparatus for underwater decomposition of organic content of electrically conductive aqueous waste solutions |
| KR1020037016176A KR100757516B1 (ko) | 2001-07-17 | 2002-07-16 | 전기 전도성 수성 폐기물 용액 중의 유기 함유물을 수중분해하는 방법 및 장치 |
| CNB02814452XA CN1297494C (zh) | 2001-07-17 | 2002-07-16 | 水中分解导电废水中有机成份的方法和设备 |
| CA2449529A CA2449529C (en) | 2001-07-17 | 2002-07-16 | Method and apparatus for underwater decomposition of organic content of electrically conductive aqueous waste solutions |
| JP2003513904A JP3841788B2 (ja) | 2001-07-17 | 2002-07-16 | 電導性水性廃液中の有機成分を水中分解するための方法および装置 |
| US10/482,960 US7678238B2 (en) | 2001-07-17 | 2002-07-16 | Method and apparatus for underwater decomposition of organic content of electrically conductive aqueous waste solutions |
| PCT/HU2002/000068 WO2003008340A1 (en) | 2001-07-17 | 2002-07-16 | Method and apparatus for underwater decomposition of organic content of electrically conductive aqueous waste solutions |
| UA2004010353A UA76989C2 (en) | 2001-07-17 | 2002-07-16 | Method and for underwater decomposition of organic content of aqueous waste solutions and apparatus for realizing the same |
| ES02749139T ES2236544T3 (es) | 2001-07-17 | 2002-07-16 | Metodo y aparato para la descomposicion bajo el agua de contenido organico de soluciones residuales acuosas conductoras electricas. |
| RU2004104462/15A RU2286949C2 (ru) | 2001-07-17 | 2002-07-16 | Способ и устройство для подводного разложения органического содержимого электропроводных водных растворов отходов |
| ZA200309503A ZA200309503B (en) | 2001-07-17 | 2003-12-08 | Method and apparatus for underwater decomposition of organic content of electrically conductive aqueous waste solutions. |
| NO20040196A NO326498B1 (no) | 2001-07-17 | 2004-01-16 | Fremgangsmate og apparat for undervannsspalting av organisk innhold i elektrisk ledende vandige avfallslosninger |
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| HU0102986A HU224394B1 (hu) | 2001-07-17 | 2001-07-17 | Eljárás és berendezés elektromosan vezetõképes, vizes hulladékoldatok szervesanyag-tartalmának víz alatti elbontására |
Publications (3)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU0102986D0 HU0102986D0 (en) | 2001-09-28 |
| HUP0102986A2 HUP0102986A2 (hu) | 2003-02-28 |
| HU224394B1 true HU224394B1 (hu) | 2005-08-29 |
Family
ID=89979529
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU0102986A HU224394B1 (hu) | 2001-07-17 | 2001-07-17 | Eljárás és berendezés elektromosan vezetõképes, vizes hulladékoldatok szervesanyag-tartalmának víz alatti elbontására |
Country Status (14)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US7678238B2 (hu) |
| EP (1) | EP1406843B1 (hu) |
| JP (1) | JP3841788B2 (hu) |
| KR (1) | KR100757516B1 (hu) |
| CN (1) | CN1297494C (hu) |
| CA (1) | CA2449529C (hu) |
| DE (1) | DE60203393T2 (hu) |
| ES (1) | ES2236544T3 (hu) |
| HU (1) | HU224394B1 (hu) |
| NO (1) | NO326498B1 (hu) |
| RU (1) | RU2286949C2 (hu) |
| UA (1) | UA76989C2 (hu) |
| WO (1) | WO2003008340A1 (hu) |
| ZA (1) | ZA200309503B (hu) |
Families Citing this family (7)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| JP4678250B2 (ja) * | 2005-07-08 | 2011-04-27 | 三菱マテリアル株式会社 | 試料液の溶解処理装置および溶解処理方法 |
| CZ298249B6 (cs) * | 2006-02-20 | 2007-08-01 | Ecosource S. R. O. | Zpusob zplynování biochemických a chemických látek s vyuzitím elektrického oblouku a zarízení k provádení tohoto zpusobu |
| US7931865B2 (en) * | 2006-10-17 | 2011-04-26 | Shimadzu Corporation | Apparatus for determining total organic carbon |
| DE102008048691A1 (de) * | 2008-07-07 | 2010-01-14 | Areva Np Gmbh | Verfahren zur Konditionierung einer bei der nasschemischen Reinigung konventioneller oder nukleartechnischer Anlagen anfallenden, organische Substanzen und Metalle in ionischer Form enthaltenden Abfalllösung |
| CN102910709B (zh) * | 2012-11-01 | 2014-06-04 | 中国地质大学（武汉） | 一种对有机污染地下水的原位修复方法 |
| KR101933258B1 (ko) * | 2015-02-05 | 2019-03-15 | 한국기초과학지원연구원 | 다공질 유전체를 포함하는 플라즈마 발생원 |
| RU2597242C1 (ru) * | 2015-04-13 | 2016-09-10 | Акционерное общество "Государственный научный центр Российской Федерации - Физико-энергетический институт имени А.И. Лейпунского" | Способ очистки жидких радиоактивных отходов от органических примесей |
Family Cites Families (6)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US4582004A (en) * | 1983-07-05 | 1986-04-15 | Westinghouse Electric Corp. | Electric arc heater process and apparatus for the decomposition of hazardous materials |
| JPH0768267A (ja) | 1993-09-06 | 1995-03-14 | Ryoda Sato | アーク処理装置およびアーク水の製造方法 |
| US5399247A (en) | 1993-12-22 | 1995-03-21 | Eastman Kodak Company | Method of electrolysis employing a doped diamond anode to oxidize solutes in wastewater |
| US5464513A (en) * | 1994-01-11 | 1995-11-07 | Scientific Utilization, Inc. | Method and apparatus for water decontamination using electrical discharge |
| WO1997022556A1 (en) | 1995-12-20 | 1997-06-26 | Alcan International Limited | Thermal plasma reactor and wastewater treatment method |
| GB9713856D0 (en) * | 1997-07-01 | 1997-09-03 | Morgan Philip G | Tangential cross-flow electroflocculation |
-
2001
- 2001-07-17 HU HU0102986A patent/HU224394B1/hu active IP Right Revival
-
2002
- 2002-07-16 RU RU2004104462/15A patent/RU2286949C2/ru not_active IP Right Cessation
- 2002-07-16 WO PCT/HU2002/000068 patent/WO2003008340A1/en active IP Right Grant
- 2002-07-16 CA CA2449529A patent/CA2449529C/en not_active Expired - Fee Related
- 2002-07-16 JP JP2003513904A patent/JP3841788B2/ja not_active Expired - Fee Related
- 2002-07-16 US US10/482,960 patent/US7678238B2/en not_active Expired - Fee Related
- 2002-07-16 UA UA2004010353A patent/UA76989C2/uk unknown
- 2002-07-16 ES ES02749139T patent/ES2236544T3/es not_active Expired - Lifetime
- 2002-07-16 EP EP02749139A patent/EP1406843B1/en not_active Expired - Fee Related
- 2002-07-16 CN CNB02814452XA patent/CN1297494C/zh not_active Expired - Fee Related
- 2002-07-16 KR KR1020037016176A patent/KR100757516B1/ko active IP Right Grant
- 2002-07-16 DE DE60203393T patent/DE60203393T2/de not_active Expired - Lifetime
-
2003
- 2003-12-08 ZA ZA200309503A patent/ZA200309503B/xx unknown
-
2004
- 2004-01-16 NO NO20040196A patent/NO326498B1/no not_active IP Right Cessation
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| JP3841788B2 (ja) | 2006-11-01 |
| ES2236544T3 (es) | 2005-07-16 |
| RU2004104462A (ru) | 2005-06-27 |
| UA76989C2 (en) | 2006-10-16 |
| DE60203393T2 (de) | 2005-09-15 |
| HUP0102986A2 (hu) | 2003-02-28 |
| US7678238B2 (en) | 2010-03-16 |
| WO2003008340A1 (en) | 2003-01-30 |
| KR100757516B1 (ko) | 2007-09-11 |
| JP2004534654A (ja) | 2004-11-18 |
| HU0102986D0 (en) | 2001-09-28 |
| KR20040023617A (ko) | 2004-03-18 |
| ZA200309503B (en) | 2004-07-28 |
| CA2449529C (en) | 2010-10-19 |
| NO20040196L (no) | 2004-01-16 |
| EP1406843A1 (en) | 2004-04-14 |
| EP1406843B1 (en) | 2005-03-23 |
| CN1533364A (zh) | 2004-09-29 |
| DE60203393D1 (de) | 2005-04-28 |
| RU2286949C2 (ru) | 2006-11-10 |
| CN1297494C (zh) | 2007-01-31 |
| CA2449529A1 (en) | 2003-01-30 |
| US20040238456A1 (en) | 2004-12-02 |
| NO326498B1 (no) | 2008-12-15 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| EP3162768B1 (en) | Resource reuse-type industrial waste water treatment method and apparatus utilizing oxidizing agent generated by utilizing waste water | |
| JP4671743B2 (ja) | アンモニア性窒素含有廃水の電解処理方法及び装置 | |
| Khelifa et al. | Treatment of metal finishing effluents by the electroflotation technique | |
| Burlica et al. | Pulsed plasma gliding-arc discharges with water spray | |
| Öğütveren et al. | Color removal from textile effluents by electrochemical destruction | |
| El-Ashtoukhy et al. | Treatment of real wastewater produced from Mobil car wash station using electrocoagulation technique | |
| JPH04119903A (ja) | 電解オゾン発生装置 | |
| HU224394B1 (hu) | Eljárás és berendezés elektromosan vezetõképes, vizes hulladékoldatok szervesanyag-tartalmának víz alatti elbontására | |
| US10183881B1 (en) | Systems and methods for treating industrial feedwater | |
| JP2005193202A (ja) | 水処理方法及び水処理装置 | |
| Takeuchi et al. | Effective utilization of ozone in plasma-based advanced oxidation process | |
| JP3984414B2 (ja) | Ｎｈ３含有廃水処理装置および処理方法 | |
| Zabulonov et al. | Plasmachemical plant for NPP drain water treatment | |
| KR100919771B1 (ko) | 킬레이트 약품과 방사성 물질을 함유한 원전 증기발생기 화학세정폐액 처리방법 및 처리장치 | |
| Bismo et al. | On the production of OH radical through plasma electrolysis mechanism for the processing of ammonia waste water | |
| CN108911057A (zh) | 一种用于工业污水治理的高频电磁催化反应装置 | |
| JP4532967B2 (ja) | 硝酸性窒素の除去方法 | |
| US10723638B2 (en) | Liquid treatment device | |
| Prasad et al. | Nitrate removal from groundwater using electrolytic reduction method | |
| KR102065713B1 (ko) | 격막형 전기분해장치를 이용한 배연탈황폐수의 처리 방법 | |
| KR20210099549A (ko) | 이온 교환 수지 컨디셔닝 방법 및 이러한 방법을 수행하기 위한 장치 | |
| KR100262355B1 (ko) | 폐가스중의 오존 제거방법 | |
| JPH09239371A (ja) | エタノールアミン含有希塩酸廃液の処理法 | |
| JP2005186032A (ja) | 有機化合物含有水の電解処理方法及び装置 | |
| GB2212515A (en) | Treatment of aqueous radioactive waste solutions |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| HFG4 | Patent granted, date of granting |
Effective date: 20050718 |
|
| FH92 | Termination of representative |
Representative=s name: MESZAROSNE DONUSZ KATALIN, S.B.G & K. SZABADAL, HU |
|
| HC9A | Change of name, address |
Owner name: G.I.C. KFT., HU Free format text: FORMER OWNER(S): G.I.C. KFT., HU |
|
| NF4A | Restoration of patent protection | ||
| GB9A | Succession in title |
Owner name: DR. RUMI CSABA, HU Free format text: FORMER OWNER(S): G.I.C. KFT., HU; G.I.C. KFT., HU Owner name: TATRAI GABOR, HU Free format text: FORMER OWNER(S): G.I.C. KFT., HU; G.I.C. KFT., HU |
|
| NF4A | Restoration of patent protection | ||
| NF4A | Restoration of patent protection |