HU224359B1 - Forrasztóberendezés - Google Patents

Abstract

A találmány forrasztóberendezés lapos építési csoportok forrasztásáralegalább egy forrasztótartályt (22) lefedő burkolattal, amelyenkeresztül a lapos építési csoportok (12) szállításra kerülnek, ésszállításuk alatt egy forrasztótengellyel (24) érintkezésbe kerülnek,és egy gázelosztóval nem oxidálódó gáznak a burkolatba történőbevezetésére és elosztására. A találmány lényege, hogy a gázelosztó alapos építési csoport szállítása révén meghatározott sík felettlegalább egy és alatta legalább egy-egy gázelosztó szervvel (19, 31)rendelkezik, melyek a forrasztótartály felé irányított homogénelosztású kiszorítópárnákat kialakító kilépőfelületekkel vannakellátva.

Description

A találmány tárgya forrasztóberendezés gázellátóval lapos építési csoportok forrasztására legalább egy forrasztótartályt lefedő burkolattal, amelyen keresztül a lapos építési csoportok szállításra kerülnek, és szállításuk alatt egy forrasztótengellyel érintkezésbe kerülnek, és egy gázelosztóval, nem oxidálódó gáznak a burkolatba történő bevezetésére és elosztására.

Hullám-forrasztóberendezéseknél különböző kialakítású és elrendezésű rendszereket alkalmaznak a gáz elosztására. Ezeknek a feladata a forrasztótartály burkolatának a forrasztással szemben támasztott követelményekhez történő igazítása. Védőgázok és különösen azok alkalmazásával az eljárási ablakok kielégítően megnövelhetők, a felhasználás javítható és a karcolódás veszélye csökkenthető.

Amellett egy kötegelt, irányítható gázáram révén egy köráram állítható elő, amely a forrasztandó, lapos építési csoportok szállítási pályáját keresztezi (DE 42 19 913 A1). Az EP 0 500 135 B1 számú leírás szerint a gáz hozzávezetése előnyösen korlátozott mértékben történik, hogy a gáz a gázelosztóból laminárisán áramoljon ki. Mivel a forrasztótartályt körülvevő burkolat olyan rövid kialakítású, hogy a vezetőlap elülső része a forrasztóhullámmal érintkezésbe kerülhessen, míg az azt követő része a beengedőnyílásból kiáll, az első és második gázelosztók nem oxidálódó gázokat vezetnek be, amelyek egy belépő-vezetőlap alsó és felső oldala számára egy atmoszférát létesítenek, és azt egy forrasztóhullámmal érintkezésbe hozzák. Hasonlóan ehhez egy vezetőlap elülső része is kinyúlhat a kiengedőnyíláson, míg a következő része a forrasztótengelyen van. Ehhez a második és harmadik gázelosztó nem oxidálódó gázt vezet be. A DE 41 42 436 A1 számú leírás szerint a fentiekkel szemben a lapos építési csoportok felett egy diffúzor van elrendezve.

Az összes eddig ismert gázelosztási rendszer a gázelosztók egyszerű szisztémáján alapszik. A védőgáz gázbevezetésen keresztül érkezik a gázelosztóhoz, és pórusokon (szinterfémek vagy kerámia) a DE 41 42 436 A1 számú leírás szerint, vagy csőnyílásokon az EP 0500 135 B1 számú leírás szerint kerül a burkolathoz vezetésre. Azok a gázelosztók, amelyek pórusokkal ellátott, egyetlen kamrával rendelkeznek, nem biztosítják a védőgáznak a pórusokon keresztüli egyenletes elosztását. Furatokkal vagy résekkel rendelkező gázelosztók - amely nyílások a felületeken vannak elrendezve - a védőgázt egy szabad sugár formájában engedik ki. Ekkor irányított áramlás jön létre. A szabad sugár elvén a környezeti atmoszféra megszívásra kerül. Ez viszont irányított áramlások és turbulencia létrejöttét idézi elő a burkolaton belül, aminek következménye az irányított áramlás és turbulencia, amely a védőgáz és az oxigén keveredését hozza létre. Ennek viszont a következménye, hogy nagyobb védőgázmennyiségre van szükség a kívánt maradék oxigénérték eléréséhez. Az EP 0500 135 B1 számú leírásban ismertetett gázelosztó egy gázellátó csőből áll, ahol a gázbevezetéssel egy korlátozott nagyságú lamináris áram jön létre a gázelosztó után abból a célból, hogy a szabad sugárképződést fékezze. Ez viszont hosszú áramlási időket eredményez a burkolatnál, és hosszú reakcióidőket az oxigénnek a burkolatba való bevitelénél.

A DE 41 42 436 A1 számú leírásban javasolt szinterfémből kialakított diffúzor nem eredményez irányított áramokat, hanem a védőgázt minden irányban továbbítja. Azonban a szinterfém testek igen érzékenyek a szennyeződéssel szemben.

A találmány feladata gázellátással rendelkező gázelosztó létesítése, amely segítségével nagy védőgázmennyiségek felületen elosztva juttathatók be a burkolatba.

A találmány szerint ezt a feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a gázelosztónak a lapos építési csoport szállítása révén meghatározott sík alatt és felett legalább egy-egy gázelosztó szerve van, melyek a forrasztótartály felé irányított, kilépőfelületek felett homogén elosztású kiszorítópárnákat alakítanak ki.

Azáltal, hogy a gázelosztó rendszernek a lapos építési csoportok fölött és alatt legalább egy-egy gázelosztója van, amelyek a forrasztótartály felé irányított kilépőfelület felett kiszorítópárnát alakítanak ki, két kiszorítópárna kerül a forrasztótartály irányában, és ezáltal a forrasztófürdő irányában előállításra. A lapos építési csoportok alatt elrendezett gázelosztó által előállított kiszorítópárna a felmelegített forrasz révén termikus átirányítást szenved el. A lapos építési csoportok alól felszálló kiszorítópárnával szemben a másik gázelosztóból a forrasztófürdő irányában felszálló kiszorítópárna kerül szembehelyezésre, amely a cirkulációt akadályozza. Amellett a két kiszorítópárna keveredik és hőmérséklet-kiegészítés jön létre. A gázelosztókból a forrasztófürdők felé két irányból fellépő kiszorítópárnák révén a maradék oxigéntartalom <1000 ppm in <3 perc, előnyösen <2 perc alatt kerül elérésre.

Azáltal, hogy a gázelosztók a gázellátással kapcsolt első fesztelenítőkamrával rendelkeznek, amely legalább egy nyíláson keresztül egy másik további fesztelenítőkamrával van összekapcsolva, amelyben a kiszorítópárnák számára kilépőfelületek vannak, a belépő gázáram az első kamrában fesztelenedik, és a nyomás csökken. A létrejövő nyomáskülönbség a bemeneti nyomás és az első kamrában uralkodó nyomás közötti nyomáskülönbség eloszlik, és a védőgáz homogén módon a gázelosztó egész fesztelenítőkamrájában eloszlik.

Az első fesztelenítőkamra nyílásain történő kilépéskor a védőgáz nyomása továbbcsökkentésre kerül, amely azután a második fesztelenítőkamrában teljesen nyomásmentessé válik. A második fesztelenítőkamra nagyobb térfogata lehetővé teszi az áramlási sebesség csökkenését és a nyomás csökkenését. További feladata a védőgázáram, előnyösen nitrogénáram csillapítása és elosztása.

Azáltal, hogy a nyílás a gázellátó bejáratánál lényegében derékszögben van kialakítva, a védőgáz további fesztelenedése, az áramlási sebesség csökkenése, valamint az áramlási energia átalakulása következik be, mivel az első fesztelenítőkamra nyílásaival szemben a másik fesztelenítőkamra egy fala áll úgy, hogy az irá2

HU 224 359 Β1 nyitott védőgázáram a falra ütközik, és így az áramlás megtörik és a térben elosztásra kerül. Előnyösen több fesztelenítőkamra alkalmazása és több nyílás megfelelő elrendezése révén egyenletes elosztás érhető el a gázelosztó teljes hossza mentén. Amellett a még megmaradó inhomogén nyomások az első fesztelen ítőkamrában a nyílások elosztása, száma és nagysága révén kiegyenlítésre kerül.

Az első fesztelenítőkamra nyílása áramlási irányára lényegében derékszögben, vagy szemben fekvőén elrendezett résszerű kilépőfelület lehetővé teszi a kiszorítópárna kilépését. A gázelosztó szervek legalább a forrasztótartály hosszán nyúlnak el, míg a rés alakú kilépőfelületek az egész gázelosztó teljes hosszán vannak kialakítva, és kiszorítópárnát hoznak létre, amelyek a kilépőfelületből történő kilépés után a résszerű kilépőfelületek méreteinek felelnek meg, és megközelítően nem keverednek össze a környező atmoszférával.

Azáltal, hogy a lapos építési csoportok alatt elrendezett gázelosztó szerv legalább a forrasztóhullámot veszi körül, egy kiszorítópárna kerül azon a helyen előállításra, amelynél a védőgáznak primer módon meg kell lennie, míg a melegített forrasz fölötti elrendezés révén a kiszorítópárna közvetlenül termikusán átirányításra kerül.

A lapos építési csoportok alatt elrendezett gázelosztó szervnél, amely legalább a forrasztóhullámot körülveszi, az első fesztelenítőkamra a második fesztelenítőkamrában, attól távolságban van elrendezve, és az első fesztelenítőkamra nyílása vagy nyílásai a lapos építési csoportok irányába torkollnak a második fesztelenítőkamrában. A nyílásokkal szemben így a második fesztelenítőkamra fala áll, és az irányított védőgázáram falra érkezik, és az áramlás megtörik és a térben elosztásra kerül. A nyílások száma és nagysága úgy van variálva a gázelosztó hosszán, hogy homogén gázelosztás jöjjön létre a második fesztelenítőkamrában. A fesztelenített és a U alakú második fesztelenítőkamra révén elosztott védőgáz a gázelosztót a nyílásokkal szemben lévő alsó oldalán az első fesztelenítőkamrától kétoldalt alul elrendezett résszerű kilépőfelületen hagyhatja el. A rés alakú kilépőfelületek a második fesztelenítőkamra méreteihez viszonyítva nincsenek szűkítve. Az U alakúan kialakított második fesztelenítőkamra a nyitott oldalon az első fesztelenítőkamra révén van korlátozva, miközben a köztér a második fesztelenítőkamrát alkotja.

További előnyös kiviteli változatokat az aligénypontok ismertetnek.

A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra egy gázelosztóval ellátott forrasztótartály köpenyének sematikus rajza, a

2. ábra a lapos építési csoportok alatt elrendezett gázelosztó szerv sematikus felülnézete, a

3. ábra a 2. ábra szerinti gázelosztó sematikus metszete, a

4. ábra a 2. ábra szerinti gázelosztó egy kimetszett részének sematikus hosszmetszete, az

5. ábra a lapos építési csoportok felett elrendezett gázelosztó szerv sematikus rajza, a

6. ábra az 5. ábra szerinti A-A vonal mentén vett metszet.

Az 1. ábrán metszetben, sematikusan egy 16 porlasztóberendezés látható, amely lényegében egy előalagútból, egy 20 bemenőalagútból áll, amely fűtőeszközt vesz körül, továbbá a 22 forrasztótartályt körülvevő 21 burkolatból és egy 23 kifutóalagútból áll. A forrasztótengely 24, míg egy vezetőlap 12 hivatkozási számmal van jelölve. A 12 vezetőlap a 17, 20, 21 és 23 részeket körülvevő köpeny révén kerül szállításra, és a szállítása alatt a 22 forrasztótartályban a 24 forrasztótengellyel kerül érintkezésbe. A köpenynek egy 25 bevezetése van a bevezetőoldalon és 26 kivezetése a kiengedőoldalon és lapos építési csoportok számára. A 25 bevezetés és 26 kivezetés előnyösen 60, 61, 62, 63 csappantyúk, és gázfüggönyök révén van a környezettől leárnyékolva. A 10, 11, 14, 15, 27, 28, 29, 30 fúvókák mint résfúvókák vannak kialakítva, amelyek keskeny gázsugarat hoznak létre. Az 1. ábrán két, a be- és kivezetést tömítő 60, 61 és 62, 63 csappantyúk és a gázfüggönyt létrehozó 10, 11, 27, 28 és 14, 15, 29, 30 fúvókák vannak, amelyek zsilipeket alkotnak. Természetes egy olyan kialakítás is, ahol csak egy 61, illetve 62 csappantyú és egy 10, 11, illetve 14, 15 gázfüggöny van.

Az 1. és 2. ábrán a 12 vezetőlap felett elrendezett gázelosztó szerv és a 12 vezetőlap alatt a 24 forrasztótengelyt körülvevő 31 gázelosztó szerv van elrendezve. A 31 gázelosztó a forrasztófürdő-felületet és a 24 forrasztótengelyt gázosítja. A 31 gázelosztó szerv keretszerűen körülzár egy vagy mindkét 21 forrasztótengelyt. A forrasztást ez a 31 gázelosztó szerv nem befolyásolja. A 31 gázelosztó szerv a 22 forrasztótartályra kerül lehelyezésre, míg a 31 gázelosztó szerv egyik oldala a 22 forrasztótartály szabad bordját használja, és a felfekvőelemmel ferdén úgy fekszik fel, hogy a lapos építési csoportok a forrasztandó építési csoporttal a 31 gázelosztó szerv révén kerülnek szállításra. A 31 gázelosztó szerv nem merül be a forrasztófürdőbe. A 33 gázellátó és 34 gázellátó vezeték révén van a 31 gázelosztó szerv nem oxidálódó gázzal ellátva.

A 3. ábrán a keret alakú 31 gázelosztó szerv metszete látható, ahol azonos építési részek azonos hivatkozási számokkal vannak jelölve.

A gázelosztó szervnek egy első 35 fesztelenítőkamrája van. A 34 gázellátó vezetéken keresztül a gázellátóból érkezik a védőgáz az első 35 fesztelenítőkamrába. A 34 gázellátó vezeték mint flexibilis hőálló tömlővezeték van kialakítva, például teflonból. Az első 35 fesztelen ítőkamrának 36 nyílásai vannak, amelyek a 34 gázellátó vezeték bevezetéséhez képest lényegében derékszögben vannak kialakítva, és a védőgáz 90°-ban eltolva a védőgáz áramlási és belépési irányára kerül a második 37 fesztelenítőkamrába, illetve a további fesztelenítőkamrákba. A második 37 fesztelenítőkamrát az első 35 fesztelenítőkamrát körülvevő U alakú keret alkotja. Amellett az első 35 fesztelenítőkamra úgy van a második fesztelenítőkamrában elrendezve, hogy az első 35 fesztelenítőkamra 36 nyílásai a második fesztelenítőkamrában lévő 12 lapos építési

HU 224 359 Β1 csoportok irányába torkollik. A védőgáznak a megközelítően 90°-ban történő eltolása az áramlási és belépési irányhoz képest a második 37 fesztelenítőkamrába, a védőgáz a felépülő nyomáskülönbség P1 <P2<P3 hatására jön létre. Ennek az előnye, hogy a védőgázáram homogénen a 31 gázelosztó szerv teljes szélességében és hosszában eloszlik. Kilépéskor a 35 fesztelenítőkamra 36 nyílásain keresztül a védőgáz nyomása csökken, és fesztelenedik a második fesztelenítőkamra.

A 36 nyílásokkal szemben helyezkedik el a második fesztelenítőkamra 39 oldalfala úgy, hogy az irányított védőgázáram erre a 39 falra ütközik, így annak áramlása megtörik, és a második 37 fesztelenítőkamrában elosztásra kerül. Ezáltal bekövetkezik a védőgáz fesztelenedése, az áramlási sebesség csökkenése és az áramlási energia átalakulása. A 36 nyílásokkal szemben nagyobb áramlási keresztmetszet a második 37 fesztelenítőkamrában tovább csökkenti a védőgáz áramlási sebességét.

A 4. ábrán metszetben egy részlet látható. A 31 gázelosztó szerv körülveszi a 24 forrasztótengelyt négy oldalon, míg mindegyik 40, 41, 42, 43 kar (2. ábra) áramlástechnikailag egy fesztelenítőkamrát alkot, amelynél a 36, 36’, és 36” nyílások elrendezése és különösen azok távolsága, és a nyílások száma és azok keresztmetszete áramlástechnikailag úgy van kialakítva, hogy homogén gázelosztás jön létre a teljes 31 gázelosztó szerv mentén. A nyomáselosztásban az inhomogenitás az első 35 fesztelenítőkamrában a 36, 36’, és 36” nyílások száma és nagysága révén kerül kiegyenlítésre. A fesztelen ített és a 31 gázelosztó szerv révén elosztott védőgáz a gázelosztó alsó oldalán, azaz a vezetőlappal szembeeső oldalon az első 35 fesztelenítőkamra két oldalán elrendezett rés alakú 44, 45 kilépőfelületen távozhat. A 44, 45 kilépőfelületek a második 37 fesztelenítőkamra 46, 47 csatornáihoz képest nincsenek szűkítve.

Az így kialakított kiszorítópárna kiszorítja a gázelosztót körülvevő atmoszférát. A 22 forrasztótartály teljes tartománya nem oxidálódó gázzal van körüláramolva anélkül, hogy a környezeti levegővel keveredés jönne létre.

Az 5. ábrán a lapos építési csoportok fölött elrendezett 19 gázelosztó szerv látható sematikusan. A 19 gázelosztó szerv egy első 48 fesztelenítőkamrából és legalább egy további 49 fesztelenítőkamrából áll. Az első 48 fesztelenítőkamra ellátása 50 gázellátó vezetéken keresztül történik, amely a 33 gázellátóval áll kapcsolatban. Az 50 gázellátó vezeték által tartalmazott armatúrák nincsenek az ábrán feltüntetve, és így nincsenek is részletesen ismertetve, mert ezek a találmány lényegét nem érintik. Az 50 gázellátó vezeték mint csővezeték vagy tömlő van kialakítva. Az első 48 fesztelenítőkamra és a második 49 fesztelenítőkamra között több 51-56 nyílás van, amelyek az első 48 fesztelenítőkamrát a második 49 fesztelenítőkamrával összekötik. A belépővédőgáz az első 48 fesztelenítőkamrában fesztelenedik. Ez a 48 fesztelenítőkamra a fesztelenedéshez szükséges térfogattal rendelkezik. Az 57 belépőnyílás úgy van kialakítva és elrendezve, hogy a védőgáz az egész 48 fesztelenítőkamrán elosztásra kerül. Az első 48 fesztelenítőkamrában lévő 51-56 nyílások a 33 gázellátó 57 bevezetőjére lényegében derékszögben vannak kialakítva úgy, hogy a védőgáz 90°-ban elfordítva az áramlási és belépési irányra kerül a fesztelenítőkamrába vagy -kamrákba bevezetésre.

Az első 48 fesztelenítőkamra 51-56 nyílásain történő kilépéskor az első 48 fesztelenítőkamrában már csökkentett nyomás P1<P2 tovább redukálódik, P1<P2<P3. Az 51-56 nyílások szemben vannak a második 49 fesztelenítőkamra 58 falával, és így az 51-56 nyílásokon keresztüllépő védőgázáram erre az 58 falra lép, és a védőgázáram megtörik, és a második fesztelenítőkamra terében elosztásra kerül. A nagy 51-56 nyílásokon keresztül messzemenően ki van küszöbölve irányított áramlások létrejötte.

A második 49 fesztelenítőkamrának olyan térfogata van, hogy az áramlási sebesség csökkenése és nyomása P1<P3 bekövetkezhet. A második 49 fesztelenítőkamrában a védőgáz megnyugszik és homogénen eloszlik.

Az 51-56 nyílásokra lényegében derékszögben kialakított 59 kilépőfelület, amely lényegében 90°-ban áll az első fesztelenítőkamra 51-56 nyílásainak áramlási irányára, a 19 gázelosztó szerv elhagyására szolgál. A rés alakú kilépőfelület a gázelosztó szerv teljes hosszán ki van alakítva, és létrehoz egy kiszorítópárnát, amely a 19 gázelosztó szervből történő kilépés után méretében megfelel a rés alakú 59 kilépőfelületnek, és nem keveredik össze a környezeti atmoszférával.

A fesztelenítőkamra-térfogat megváltoztatása után és a résszélesség megváltoztatása után a 19 gázelosztó szerv mint résfúvóka a gázfüggöny számára kerül alkalmazásra.

A 19, 31 gázelosztó szervek alkalmazásakor védőgázt, különösen nitrogént vezetünk a 31 és 19 gázelosztó szervekhez. A védőgáz az első 35 fesztelenítőkamrába áramlik, fesztelenedik, mégpedig P2 nyomásra, és a 36 nyíláson keresztül a második 37 fesztelenítőkamrába áramlik. A P3 nyomással a védőgáz a forrasztási felület irányába kiáramlik, egy további nyomáscsökkenést P4 szenved és a 22 forrasztótartály tartományába áramlik, valamint a 24 forrasztótengely tartományába. A védőgáz a forró forrasztófürdő révén felmelegszik és felemelkedik. A lapos építési egység felett a 21 süvegen elrendezett 19 gázelosztó szerv révén a védőgáz a 22 forrasztótartály irányába áramlik. Ezáltal a felemelkedő kiszorítópárnával szemben egy lefelé kiterjedő kiszorítópárna lép fel, amely a cirkulációt messzemenően megakadályozza. Amellett a két kiszorítópárna összekeveredik és hőmérséklet-kiegyenlítődés játszódik le.

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Forrasztóberendezés lapos építési csoportok (12) forrasztására legalább egy forrasztótartályt (22) lefedő burkolattal, amelyen keresztül a lapos építési csoportok (12) szállításra kerülnek, és szállításuk alatt egy

   HU 224 359 Β1 forrasztótengellyel (24) érintkezésbe kerülnek, és egy gázelosztóval nem oxidálódó gáznak a burkolatba történő bevezetésére és elosztására, azzal jellemezve, hogy a gázelosztó a lapos építési csoport (12) szállítása révén meghatározott sík felett legalább egy és alatta legalább egy-egy gázelosztó szervvel (19, 31) rendelkezik, melyek a forrasztótartály felé irányított homogén elosztású kiszorítópárnákat kialakító kilépőfelületekkel (44, 45, 59) vannak ellátva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti forrasztóberendezés, azzal jellemezve, hogy a gázelosztó szerveknek (19, 31) egy-egy gázellátóval (33) kapcsolt első fesztelenítőkamrája (35, 48) van, amely legalább egy nyílás (36, 51) révén legalább egy további fesztelenítőkamrával (37, 49) áll kapcsolatban, és ebben vannak a kilépőfelületek (44, 45, 59).
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti forrasztóberendezés, azzal jellemezve, hogy a nyílások (36, 51, 52, 53, 54, 55, 56) a gázellátó (33) bejáratához (34, 57) lényegében derékszögben vannak kialakítva.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti forrasztóberendezés, azzal jellemezve, hogy a kilépőfelületek (44, 45, 59) a nyílásokhoz (51, 52, 53, 54, 56) képest derékszögben vagy szemben fekvő irányban vannak kialakítva.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti forrasztóberendezés, azzal jellemezve, hogy a gázelosztó szervek (19) legalább egyike a forrasztótartály (22) hossza mentén a lapos építési csoportok szállítási irányában elnyúlik.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti forrasztóberendezés, azzal jellemezve, hogy legalább egy forrasztótengelyt (24) körülzár.
7. 7. A 2. és 6. igénypont szerinti forrasztóberendezés, azzal jellemezve, hogy az első fesztelenítőkamra (35) a második fesztelenítőkamrától (37) távolságban van elrendezve, és az első fesztelenítőkamra (35) nyílása a lapos építési csoportok irányában a második fesztelenítőkamrába (37) torkollik.
8. 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti forrasztóberendezés, azzal jellemezve, hogy a második fesztelenítőkamra (37) kilépőfelülete a nyílással (36) szemben fekvő oldalon van kialakítva.
9. 9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti forrasztóberendezés, azzal jellemezve, hogy a második fesztelenítőkamra (37) U alakúan van kiképezve, és a kilépőfelület (44, 45) nyitott oldalon az első fesztelenítőkamra (35) révén határolva van.
10. 10. A 6-9. igénypontok szerinti forrasztóberendezés, azzal jellemezve, hogy a gázelosztó szervek (31) egyikének kilépőfelülete (44, 45) úgy van elrendezve, hogy a kilépőfelületről (44, 45) a forrasztótartály (22) irányában kilépő kiszorítópárna a forrasztófürdő felett egy termikus átirányítást szenved.