HU224290B1 - Eljárás poliamidok előállítására amino-nitrilekből - Google Patents

Eljárás poliamidok előállítására amino-nitrilekből Download PDF

Info

Publication number
HU224290B1
HU224290B1 HU0101072A HUP0101072A HU224290B1 HU 224290 B1 HU224290 B1 HU 224290B1 HU 0101072 A HU0101072 A HU 0101072A HU P0101072 A HUP0101072 A HU P0101072A HU 224290 B1 HU224290 B1 HU 224290B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
liquid
mixture
solid phase
weight
acid
Prior art date
Application number
HU0101072A
Other languages
English (en)
Inventor
Ralf Mohrschladt
Original Assignee
Basf Ag
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Basf Ag filed Critical Basf Ag
Publication of HUP0101072A2 publication Critical patent/HUP0101072A2/hu
Publication of HUP0101072A3 publication Critical patent/HUP0101072A3/hu
Publication of HU224290B1 publication Critical patent/HU224290B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08GMACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED OTHERWISE THAN BY REACTIONS ONLY INVOLVING UNSATURATED CARBON-TO-CARBON BONDS
    • C08G69/00Macromolecular compounds obtained by reactions forming a carboxylic amide link in the main chain of the macromolecule
    • C08G69/02Polyamides derived from amino-carboxylic acids or from polyamines and polycarboxylic acids
    • C08G69/08Polyamides derived from amino-carboxylic acids or from polyamines and polycarboxylic acids derived from amino-carboxylic acids
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08GMACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED OTHERWISE THAN BY REACTIONS ONLY INVOLVING UNSATURATED CARBON-TO-CARBON BONDS
    • C08G69/00Macromolecular compounds obtained by reactions forming a carboxylic amide link in the main chain of the macromolecule
    • C08G69/02Polyamides derived from amino-carboxylic acids or from polyamines and polycarboxylic acids
    • C08G69/04Preparatory processes
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08GMACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED OTHERWISE THAN BY REACTIONS ONLY INVOLVING UNSATURATED CARBON-TO-CARBON BONDS
    • C08G69/00Macromolecular compounds obtained by reactions forming a carboxylic amide link in the main chain of the macromolecule
    • C08G69/02Polyamides derived from amino-carboxylic acids or from polyamines and polycarboxylic acids
    • C08G69/08Polyamides derived from amino-carboxylic acids or from polyamines and polycarboxylic acids derived from amino-carboxylic acids
    • C08G69/14Lactams
    • C08G69/16Preparatory processes
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08GMACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED OTHERWISE THAN BY REACTIONS ONLY INVOLVING UNSATURATED CARBON-TO-CARBON BONDS
    • C08G69/00Macromolecular compounds obtained by reactions forming a carboxylic amide link in the main chain of the macromolecule
    • C08G69/02Polyamides derived from amino-carboxylic acids or from polyamines and polycarboxylic acids
    • C08G69/08Polyamides derived from amino-carboxylic acids or from polyamines and polycarboxylic acids derived from amino-carboxylic acids
    • C08G69/14Lactams
    • C08G69/16Preparatory processes
    • C08G69/18Anionic polymerisation

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Polymers & Plastics (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Polyamides (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)

Abstract

A poliamidgyártásban a polimerből vizes extrakcióval eltávolítottvizes monomer és oligomer extraktumokat a poliamidok előállításáraamino-nitrillel történő közvetlen reakcióval felhasználják. Atalálmány szerinti eljárásban a vizes monomer és oligomerextraktumokat további feldolgozási lépés nélkül vezetik vissza apolimerizálásba. Ennek megfelelően nincs szükség betöményítésre,frakcionálásra vagy tisztításra. A találmány szerinti eljárást, avizes extraktumok újrahasznosítására, szakaszosan vagy folyamatosanvégzik.

Description

A találmány tárgya eljárás poliamidok előállítására megnövelt hőmérsékleten és megnövelt nyomáson amino-nitrilekből és vizes közegből.
A találmány vonatkozik továbbá a poliamidtermékből vizes extrakcióval nyert vizes monomer és oligomer extraktumok alkalmazására.
A poliamidgyártásban, például ε-kaprolaktám polimerizálásával kialakított polimerek tartalmaznak kis molekulatömegű, kaprolaktámból és oligomerekből álló frakciókat. A gyakorlatban, ezeket a kis molekulatömegű frakciókat forró vizes extrakcióval távolítják el. A kaprolaktámot visszanyerhetjük ezekből az extraktumokból (vizes monomer és oligomer extraktumok), megtisztíthatjuk, és kívánt esetben visszavezethetjük a polimerizációba. Lehetőség van roncsoló segédanyagok hozzáadására is a vizes extraktumokban lévő oligomerek kaprolaktámmá alakítása céljából, amelyet hasonlóképpen izolálunk, tisztítunk és újra felhasználjuk.
A DE-A-2501348 számú szabadalmi leírásban egy olyan eljárást ismertetnek poliamidok előállítására ε-kaprolaktámból, amelyben egy oldószeres extrakciós lépés van a polimerizálás után. A monomereket és oligomereket tartalmazó extraktumot a légköri oxigén távol tartása mellett egy olyan berendezésben töményítik be, amelyben az extraktummal érintkező felületeket a koncentráló lépés körülményei között inért anyagokból állították össze. A kapott koncentrátumot, egyedül vagy más poliamidképző kiindulási anyaggal együtt további tisztítás és frakcionálás nélkül polimerizálják.
Az US3459640 számú szabadalmi leírásban eljárást ismertetnek tisztított kaprolaktám kinyerésére polikaproamid extrakciós oldatokból. A nyers kaprolaktámot átvezetik egy hőcserélőn, majd egy elválasztóba, ahol tisztított kaprolaktámot desztillálnak le csökkentett nyomáson. A kaprolaktámot visszavezethetik a reakcióba.
Az US5077381 számú szabadalmi leírásban eljárást ismertetnek poliamid előállítására, amidmonomerekből, amelyben az átalakulatlan amidmonomereket és oligomereket extrahálják, az extraktumban lévő oligomerek arányát 220-290 °C-on történő hőkezeléssel lecsökkentik, és a reakcióelegy extrahált részét visszavezetik a reakcióba.
Az EP-A-0608454 számú szabadalmi leírásban ismertetettek szerint poliamid-6 hulladékokat vagy oligomertartalmú poliamid-6 hulladékokat vagy oligomer laktámmaradékokat újra feldolgoznak úgy, hogy azokat depolimerizáló hidrolízisnek vetik alá hozzáadott víz jelenlétében nyomás alatti reaktorban.
Mindegyik fent említett eljárásnak megvan az a hátránya, hogy az extrakciós vizet néhány esetben több lépésből álló feldolgozásnak kell alávetni, mielőtt a kiindulási extraktumot vagy annak összetevőit, különösen a kaprolaktámot új polimerizálásra fel lehetne használni. Azoknak az eljárásoknak, amelyekben a kaprolaktám eltávolításával, feldolgozásával és visszaforgatásával kell számolni, további hátrányaik is vannak, mégpedig, hogy az extrakciós vízben lévő oligomereket nem dolgozzák fel, hanem megszabadulnak tőle. Továbbá, az extrakciós víz visszaforgatására szolgáló fenti eljárásokba egy külön műveleti lépést vesznek be az extrakciósvíz-koncentrátum vagy az extrakciós víz összetevői és kaprolaktám elegyének hidrolitikus polimerizálására.
A jelen találmánynak egyik tárgya egy eljárás a poliamidgyártás során a polimernek vízzel történő extrahálásával kapott extrakciós víz, azaz vizes monomer és oligomer extraktumok visszaforgatására a polimerizálás során, ideális esetben közvetlenül alkalmazva a vizes extrahálóoldatokat, előzőleg feldolgozási, betöményítési vagy eltávolítási lépések alkalmazása nélkül. Az eljárás ezenkívül a létező eljárások hátrányait is elkerüli.
Úgy találtuk, hogy a találmány szerinti célt a poliamidgyártásból, a polimernek vízzel történő extrahálásával kapott vizes monomer és oligomer extraktumokat amino-nitrilekkel történő közvetlen reakcióval való poliamidgyártáshoz történő felhasználással érjük el.
A találmány tárgya még egy eljárás poliamidok előállítására legalább egy amino-nitrilnek, a poliamidgyártásból, a polimernek vizes extrahálásával kapott vizes monomer és oligomer extraktumokkal történő reagáltatásával.
A találmány szerint a vizes monomer és oligomer extraktumokat további feldolgozási lépés nélkül visszavezetjük a polimerizálásba. Ennek megfelelően nincs szükség betöményítésre, frakcionálásra vagy tisztításra.
A találmány szerinti eljárást, a vizes extraktumok újrahasznosítására, szakaszosan vagy folyamatosan végezhetjük.
A vizes monomer és oligomer extraktumokat, amino-nitrilt és vizet tartalmazó reakcióelegynek poliamiddá való átalakítására egy többfázisú előállítási eljárás az előnyös. A reakcióelegy összetétele függ a vizes extraktum extrahálható tartalmától. A találmány szerint a reakcióelegy víztartalma 10-80 tömeg%, előnyösen 25-60 tömeg%.
A találmány szerinti előnyös eljárás poliamid előállítására, legalább egy amino-nitril vízzel történő reakciójával, az alábbi lépésekből áll:
(1) legalább egy amino-nitrilt reagáltatunk vizes közegben 90-400 °C-on és 0,1-35*106 Pa nyomáson egy reakcióelegy előállítása céljából;
(2) a reakcióelegyet továbbreagáltatjuk 150-400 °C-on és az 1. lépésben alkalmazott nyomásnál alacsonyabb nyomáson, és olyan hőmérsékletet és nyomást választunk meg, hogy egy első gázfázist és egy első folyadék- vagy szilárd fázist vagy szilárd és folyadékfázis keverékét kapjunk, és elválasztjuk az első gázfázist az első folyadék- vagy az első szilárd fázistól vagy az első folyadék- és szilárd fázis keverékétől; és (3) az első folyadék- vagy első szilárd fázist vagy az első folyadék- és szilárd fázis elegyét egy vizes közeget tartalmazó gáz- vagy folyadékfázissal keverjük össze 90-370 °C-on és 0,1-30*106 Pa nyomáson egy termékelegy előállítására, amely vizes közeg az 1. és/vagy 3. lépésben használt, a poliamidgyártásból, a polimer vizes extrahálásával nyert vizes monomer és oligomer extraktumokból áll, és más esetben víz.
HU 224 290 Β1
Az eljárás tartalmazhatja még ezenfelül vagy a 3. lépés helyett az alábbi lépést:
(4) a termékelegyet utókondenzáltatjuk 200-350 °C-os hőmérsékleten és a 3. lépésnél alkalmazott nyomásnál alacsonyabb nyomáson, és a hőmérsékletet és nyomást úgy választjuk meg, hogy egy második, vizet és ammóniát tartalmazó gázfázist és egy második folyadék- vagy második szilárd fázist vagy második folyadék- és második szilárd fázis keverékét kapjunk, amelyek mindegyike tartalmazza a poliamidot.
Ennek megfelelően, a vizes monomer és oligomer extraktumokat visszavezethetjük az eljárás 1. lépésébe, a 3. lépésébe vagy mindkét lépésébe. Amennyiben nem használunk vizes extraktumot, vizet használhatunk helyette.
Az elegyben lévő amino-nitril bármilyen amino-nitril, azaz bármilyen, legalább egy aminocsoportot és legalább egy nitrilcsoportot tartalmazó vegyület lehet. Előnyösek az ω-amino-nitrilek, különösen az alkiléngyökükben 4-12 szénatomos, még előnyösebben a 4-9 szénatomos ω-amino-alkil-nitrilek, vagy a 8-13 szénatomos amino-alkil-aril-nitrilek, amely amino-alkil-aril-nitrileknek előnyösen egy, legalább egy szénatomos alkiléncsoportja van az aromás egység és az amino- és nitrilcsoport között. Különösen előnyösek azok az amino-alkil-aril-nitrilek, amelyekben az amino- és nitrilcsoport 1,4 helyzetben van a többihez viszonyítva.
A felhasznált ω-amino-alkil-nitril előnyösen egy olyan lineáris ω-amino-alkil-nitril, amelyben az alkiléngyök (-CH2-) előnyösen 4-12 szénatomot, még előnyösebben 4-9 szénatomot tartalmaz, mint például a 6-amino-1-ciano-pentán (6-amino-kapronitril), 7-amino-1-ciano-hexán, 8-amino-1-ciano-heptán, 9-amino-1-ciano-oktán, 10-amino-1-ciano-nonán. Különösen előnyös a 6-amino-kapronitril.
A 6-amino-kapronitrilt általában az adiponitril ismert eljárásban történő hidrogénezésével állítják elő, mint ahogy azt például a DE-A-836938, DE-A-848654 vagy az US-A-5151543 számú szabadalmi leírásokban ismertetik.
Természetesen lehetőség van többféle amino-nitril keverékeinek vagy egy amino-nitril és további komonomerek, mint például kaprolaktám keverékeinek, vagy az alábbiakban ismertetendő elegy használatára is.
Egy konkrét kivitelezésben, különösen amennyiben kopoliamidokat vagy elágazott, vagy növelt hosszúságú poliamidokat akarunk előállítani, akkor a tiszta 6-amino-kapronitril helyett az alábbi összetételű elegyet alkalmazzuk:
50-99,9 tömeg%, előnyösen 80-90 tömeg% 6-amino-kapronitril, 0,01-50 tömeg%, előnyösen 1-30 tömeg% legalább egy dikarbonsavat a következők közül: alifás 4-10 szénatomos α,ω-dikarbonsavak, aromás 8-12 szénatomos dikarbonsavak és (5-8 szénatomos cikloalkán)-dikarbonsavak,
0-50 tömeg%, előnyösen 0-30 tömeg% 2-12 szénatomos α,ω-dinitril, és 0-50 tömeg%, előnyösen 0-30 tömeg% 2-12 szénatomos α,ω-aminosav vagy annak megfelelő laktámja,
0-10 tömeg% legalább szervetlen sav vagy annak sója, az egyedi százalékos összetételt 100%-ra kigészítjük.
Az alkalmas dikarbonsavak közé tartoznak az alifás
4- 10 szénatomos α,ω-dikarbonsavak, mint például a borostyánkősav, a glutársav, adipinsav, pimelinsav, szuberinsav, azealinsav, szebacinsav, előnyösen az adipinsav és a szebacinsav, különösen előnyösen az adipinsav, és az aromás 8-12 szénatomos dikarbonsavak, mint például a tereftálsav és még az 5-8 szénatomos cikloalkándikarbonsavak, mint például a ciklohexándikarbonsav.
Az alkalmas 4-10 szénatomos α,ω-diaminok közé tartoznak a tetrametilén-diamin, a pentametilén-diamin, a hexametilén-diamin, heptametilén-diamin, oktametilén-diamin, nonametilén-diamin és a dekametilén-diamin, előnyös a hexametilén-diamin.
Ezenkívül a fentiekben említett dikarbonsavak és diaminok sóit, különösen az adipinsav és a hexametilén-diamin sóját, ismert nevén a 66-sót is fel lehet használni.
Az alkalmazott 2-12 szénatomos α,ω-dinitril előnyösen alifás dinitril, mint például az 1,4-diciano-bután (adiponitril), 1,5-diciano-pentán, 1,6-diciano-hexán, 1,7-diciano-heptán, 1,8-diciano-oktán, 1,9-diciano-nonán, 1,10-diciano-dekán, különösen előnyösen adiponitril.
Kívánt esetben elágazott alkilekből vagy arilekből vagy alkil-arilekből származó diaminokat, dinitrileket és amino-nitrileket is alkalmazhatunk.
Az alkalmazott 5-12 szénatomos α,ω-aminosav
5- amino-pentánsav, 6-amino-hexánsav, 7-amino-heptánsav, 8-amino-oktánsav, 9-amino-dekánsav, 11-amino-undekánsav vagy 12-amino-dodekánsav közül valamelyik, előnyösen 6-amino-hexánsav.
Az első lépés reakcióját katalizátor nélkül vagy fém-oxid-katalizátor jelenlétében hajtjuk végre. Következésképpen a reakciókörülményeket katalizátor nélkül és katalizátorral (zárójelben) adjuk meg.
A találmány szerinti első lépésben (1. lépés) az amino-nitrilt vízzel 100 (90)-400 (400) °C-os, előnyösen 200 (180)-350 (310) °C-os, különösen előnyösen 240 (220)-290 (270) °C-os hőmérsékleten hevítjük, amelyen a nyomást 0,1-35(15)^106 Pa, előnyösen 1 (1)—15(10)χ106 Pa, különösen előnyösen 4 (4)—11(9)*106 Pa-ra állítjuk be. Ebben a lépésben a nyomást és a hőmérsékletet egymáshoz viszonyítva úgy tudjuk beállítani, hogy egy folyadék- vagy szilárd fázist, és a folyadék- vagy szilárd fázisnak és egy gázfázisnak egy elegyét kapjuk. Előnyösen, a reakcióelegy csak folyadékfázisként van jelen.
A találmány szerint a vizet vagy extraktumot olyan arányban használjuk, hogy az amino-alkil-nitril a vízhez 1:1 és 1:30 (1:10) közötti mólarányban, különösen előnyösen 1:2 és 1:10 (1:8) közötti mólarányban, még előnyösebben 1:2 és 1:8 (1:6) közötti mólarányban legyen, előnyben részesítve a víznek vagy az extraktumnak az amino-alkil-nitrilre számított feleslegben történő alkalmazását.
Ebben a megvalósításban, a folyadék- vagy szilárd fázis vagy a folyadék- és szilárd fázis elegye megfelel a
HU 224 290 Β1 reakcióelegynek, tekintettel arra, hogy a gázfázist elválasztjuk. Ennek a lépésnek részeként a gázfázist elválaszthatjuk a folyadék- vagy szilárd fázistól vagy a szilárd és folyadékfázis elegyétől, vagy ebben a lépésben képződő szintéziselegy két fázis formájában lehet jelen: folyadék/gáz, szilárd/gáz vagy folyadék-szilárd/gáz. Természetesen a nyomást és a hőmérsékletet úgy is egymáshoz igazíthatjuk, hogy a szintéziselegy csak szilárd vagy csak folyadékfázisként legyen jelen.
A gázfázis eltávolítását elvégezhetjük kevert vagy nem kevert elválasztóedényekben vagy edénysorozatban bepárlóeszköz segítségével, például keringtetőbepárlókkal vagy vékonyfilm-bepárlókkal, filmextruderekkel vagy körtárcsás reaktorokkal, amelyek nagy fázisátmenetet biztosítanak. Bizonyos esetekben a szintéziselegy recirkuláltatása vagy hurokreaktor használata szükséges lehet a fázisátmenet megnövelésére. Ezenkívül a gázfázis eltávolítását elősegíthetjük vízgőznek vagy inért gáznak a folyadékfázisba történő juttatásával.
Előnyösen a nyomást egy előre megválasztott hőmérséklethez igazítjuk úgy, hogy a nyomás kisebb legyen, mint az ammónia egyensúlyi gőznyomása, de nagyobb legyen, mint az adott hőmérsékleten a szintéziselegyben lévő más komponensek egyensúlyi gőznyomása. Ily módon lehetséges különösen az ammónia eltávolításának elősegítése és így a savamidcsoportok hidrolízisének felgyorsítása.
Az 1. lépést kevert edényekben, folyadékvezetékben vagy edénysorozatban hajthatjuk végre. A kétfázisos eljárást előnyösen edényekben vagy reakcióoszlopban hajtjuk végre, míg a csak folyadékfázissal járó eljárást előnyösen töltött cső alkalmazásával hajtjuk végre. A csőköteges reaktort, amely lehet töltött, az első eljárási lépésben ugyancsak alkalmazhatjuk, és előnyös is a kétfázisú eljáráshoz, főképpen a hőátadás javítására és a reagensek axiális visszakeveredésének továbbcsökkentésére.
A felhasználható töltetek közé tartozik többek között a Raschig-gyűrű vagy Sulzer-féle keverőelemek annak érdekében, hogy egy szűk tartózkodási időeloszlást biztosíthassunk, és annak érdekében, hogy a visszakeveredést korlátozhassuk.
Egy további megvalósításban az első lépés reaktorát lefelé áramló üzemmódban működtetjük, amely esetben szintén töltetelemekkel töltjük fel, amely korlátozza a reagensek bármiféle axiális visszakeveredését. Végül a reaktorban, a túlnyomórészt közvetlenül a reaktorba való belépést követően felszabadult ammóniagáz a reaktor tetején lévő gázfázist a legközvetlenebb úton éri el. A reaktor további szakaszában lévő áramlási profilban a felfelé emelkedő gázbuborékok vagy konvekció által okozott torzulás ennek következtében minimális lesz.
Az első lépésben a szintéziselegy tartózkodási idejére vonatkozóan nincs semmilyen szigorú megkötés; azonban gazdasági megfontolások miatt általában 10 perc és 10 óra között, előnyösen 30 perc és 6 óra között van.
Habár nincs semmilyen szigorú megkötés az 1. lépésben a nitrilcsoportok konverziófokára, gazdasági okok azt diktálják, hogy az 1. lépésben a nitrilcsoportok átalakulása ne legyen kevesebb mint 70 mol%, előnyösen legalább 95 mol% és különösen előnyösen
97-99 mol% minden esetben a felhasznált amino-nitril csoportjaira számítva.
A nitrilcsoport-átalakulást szokott módon határozzuk meg IR-spektroszkópiával (2247 hullámszámnál a CN vegyértékrezgés), NMR-rel vagy HPLC-vel, előnyösen IR-spektroszkópiával. Egy további előnyös megvalósításban az amino-nitril/víz elegyet egy hőcserélő segítségével folyamatosan melegítjük, és az így felmelegített elegyet az ugyanarra a hőmérsékletre melegített reakcióedénybe vezetjük, előnyösen egy csőbe, amely kívánt esetben belső elemeket, mint például Sulzer-féle keverőelemeket tartalmazhat a visszakeveredés elkerülésére. Természetesen az amino-nitrilt és a vizet külön-külön is felmelegíthetjük.
A jelen találmányból nincs kizárva, hogy az 1. lépést oxigéntartalmú foszforvegyületek, különösen foszforsav, foszforossav és hipofoszforossav és azok alkálifém-, alkáliföldfémsói vagy ammóniumsói, mint például Na3PO4, NaH2PO4, Na2HPO4, NaH2PO3, Na2HPO3, NaH2PO2, K3PO4, KH2PO.„ K2HPO4, KH2PO3, KH2PO2 jelenlétében vezessük, amely esetben az ω-amino-nitril mólaránya a foszforvegyületekre számítva (0,01:1)-(1:1), előnyösen (0,01:1)-(0,1:1).
Előnyösen alkalmazunk ezenkívül még a különálló eljárási lépésekben, a heterogén katalízis céljára, ismert fém-oxidokat, mint például titán-dioxidokat, cirkónium-oxidot, alumínium-oxidot, lantán-oxidot, magnézium-oxidot stb., előnyösen egy Brönsted-sav-katalizátort a következők közül: béta-zeolit-katalizátor, lemezes szilikátkatalizátor vagy titán-dioxid-katalizátor, annak érdekében, hogy az átalakulást, különösen a nitrilcsoportok átalakulását megnövelhessük. Előnyben részesítjük a titán-dioxidokat, különösen a 70-100 tömeg% anatázt és 0-30 tömeg% rutilt tartalmazó titán-dioxidot, amelyben legfeljebb 40 tömeg% titán-dioxidot volfrám-oxiddal helyettesíthetünk. A tiszta kiindulási anyagokhoz (amino-nitril) előnyben részesítjük a magas anatáztartalmú titán-dioxid használatát. Az előnyös titán-dioxidok 70-100 tömeg% anatázból és 0-30 tömeg% rutilból vannak. A katalizátornak előnyösen 0,1-5 ml/g, különösen előnyösen 0,2-0,5 ml/g a pórustérfogata. Az átlagos pórusátmérő előnyösen 0,005-0,1 pm, különösen előnyösen 0,01-0,06 pm. Amennyiben nagyon viszkózus terméket használunk, az átlagos pórusméretnek nagyobbnak kell lennie. A vágókeménység előnyösen nagyobb, mint 20 N, különösen előnyösen >25 N. A BET-felület (BET módszerrel megállapított fajlagos felület) előnyösen 40 m2/g, különösen előnyösen 100 m2/g. Amennyiben a BET-felület kisebb, az ágytérfogatnak ennek megfelelően nagyobbnak kell lennie, hogy biztosítsa a megfelelő katalizátoraktivitást. A különösen előnyös katalizátoroknak az alábbi jellemzői vannak: 100 tömeg% anatáz; 0,3 ml/g pórustérfogat; 0,02 pm átlagos pórusátmérő; 32 N vágókeménység; 116 m2/g BET-felület vagy 84 tömeg% anatáz; 16 tömeg% rutil; 0,3 ml/g pórustérfogat; 0,03 pm átlagos pórusátmérő; 26 N vágó4
HU 224 290 Β1 keménység; 46 m2/g BET-felület. A katalizátorokat kereskedelmi portermékekből állíthatjuk elő, mint például Degussa, Fini vagy Kemira. Amikor volfrám-oxidot használunk, legfeljebb 40 tömeg%, előnyösen legfeljebb 30 tömeg%, különösen előnyösen 15-25 tömeg% mennyiségben helyettesítjük a titán-dioxidot volfrám-oxiddal. A katalizátorokat elkészíthetjük az Érti, Knözinger, Weitkamp: „Handbook of heterogeneous catalysis” VCH Weinheim, 1997, kézikönyvben a 98. utáni oldalakon leírtak szerint. A fém-oxidokat bármelyik kívánt megfelelő formában használhatjuk. Azokat előnyösen pellet, extrudátum vagy alakos termék formájában alkalmazzuk, Különös előnyben részesítjük az 1-10 mm átmérőjű és 1-50 mm hosszúságú pelleteket. A pelleteket alkalmazhatjuk önmagában vagy fémes töltetekkel, mint például Raschig-gyűrűkkel kombinálva. A pelletek és a fémes formadarabok jelen lehetnek keverék formájában vagy egymást követő fém-oxid és fémes formadarab rétegben.
A fentiekben említett fém-oxidokat nem használjuk a 4. lépésben, azonban alkalmazhatjuk az 1-3. lépésben, előnyösen az 1. és 3. lépésben, miközben az 1. lépésben való használat a különösen előnyös.
A találmány szerint az első lépésben kapott reakcióelegyet a 2. lépésben 150 (200)-400 (350) °C-os, előnyösen 200 (210)-330 (300) °C-os, különösen előnyösen 230 (230)-290 (270) °C-os hőmérsékleten és az 1. lépésben szereplő nyomásnál alacsonyabb nyomáson továbbreagáltatjuk. A második lépésben a nyomás előnyösen 0,1-45x106 Pa, előnyösen 0,5-15*10® Pa, különösen előnyösen 2-6*10® Pa.
A 2. lépésben a hőmérsékletet és a nyomást úgy választjuk meg, hogy egy első gázfázist és egy első folyadék- vagy első szilárd fázist, vagy egy első folyadékés első szilárd fázis elegyét kapjunk, és az első gázfázist elválasztjuk az első folyadék- vagy első szilárd fázistól vagy az első folyadék- és az első szilárd fázis elegyétől.
Az első gázfázist, amely lényegében ammóniából és vízgőzből áll, általában folyamatosan, egy desztillálófeltéttel, mint például egy desztillálóoszloppal távolijuk el. A desztillátum bármely, az ebben a desztillációban együtt elpárolgó szerves összetevőjét, amely főleg átalakulatlan amino-nitril, teljes egészében vagy részben visszavezethetjük az 1. és/vagy 2. lépésbe.
A 2. lépésben a reakcióelegy tartózkodási idejét semmilyen szigorú megkötésnek sem vetjük alá, azonban általában 10 perc és 5 óra között, előnyösen 30 perc és 3 óra között van.
Az első és a második lépések közötti termékvezeték adott esetben töltőelemeket tartalmaz, például Raschig-gyűrűket vagy Sulzer-féle keverőelemeket, amelyek a reakcióelegynek a gázfázisba való szabályozott kiterjedését teszik lehetővé.
A 3. lépésben az első folyadékfázist vagy az első szilárd fázist vagy az első folyadék- és az első szilárd fázis elegyét vizes közeget tartalmazó gáz- vagy folyadékfázissal, előnyösen vízzel vagy vízgőzzel vagy extraktummal keverjük el. Ezt előnyösen folyamatosan végezzük. A hozzáadott víz vagy extraktum (mint folyadék) mennyisége előnyösen 50-1500 ml, még előnyösebben 100-500 ml 1 kg első folyadék- vagy első szilárd fázisra vagy első folyadék- és szilárd fázis elegyére számítva. Ennek a víznek vagy extraktumnak a hozzáadása elsősorban a 2. lépésben és a szintéziselegyben a savamidcsoportok további hidrolízisében elreagált vízveszteséget pótolja. Ennek eredményeként a jelen találmány egy további előnye, hogy az 1. lépésben használt kiindulási anyagok keverékét kis vízfelesleggel tudjuk felhasználni.
A találmány egy további megvalósításában a 3. lépést 85 tömeg%-nál nagyobb extrahálható anyagtartalmú vizes extraktumok alkalmazásával végezhetjük el. Ebben az esetben előnyös, ha a nyomás- és hőmérséklet-paramétereket a 3. lépésben úgy állítjuk be egymáshoz, hogy a szintéziselegy csak folyadékfázisként legyen jelen, hogy elkerüljük a reaktor falán és a töltőelemeken szerves és szervetlen üledékek vagy lerakódások kialakulását. Kívánt esetben, a nagyon tömény vizes extraktum tartalmazhat a 3. lépésben a bevezetést megelőzően hozzáadott kaprolaktámot a kaprolaktámoligomerek oldhatóságának javítására, az oligomerek leülepedésének és így a berendezés eldugulásának megelőzésére.
A vizet vagy vizes extraktumokat tartalmazó gázvagy folyadékfázist a 3. lépésbe vezetés előtt, előnyösen, egy hőcserélőben előmelegítjük, majd összekeverjük az első folyadék- vagy az első szilárd fázissal vagy az első szilárd és első folyadékfázis elegyével. Adott esetben a reaktort keverőelemekkel szereljük fel, amely a komponenseket továbbkeveri.
A 3. lépést 150-370 °C-os hőmérsékleten és 0,1-30*10® Pa nyomáson hajtjuk végre. Amennyiben katalizátorágy van jelen, az 1. lépésben használt körülményeket alkalmazhatjuk.
A nyomást és a hőmérsékletet úgy igazíthatjuk egymáshoz, hogy a szintéziselegy csak folyadék- vagy szilárd fázisként van jelen. Egy másik kivitelezésben a nyomást és a hőmérsékletet úgy választjuk meg, hogy egy folyadék- vagy egy szilárd fázist vagy egy szilárd és folyadékfázis elegyet és egy gázfázist kapjunk. Ebben a megvalósításban a folyadék- vagy szilárd fázis vagy a folyadék- és szilárd fázis elegye a termékelegynek felel meg, minthogy a gázfázist elválasztjuk. Ennek a lépésnek részeként a gázfázist elválaszthatjuk a folyadék- vagy szilárd fázistól vagy a szilárd és folyadékfázis elegyétől egyszerre, vagy az ebben a lépésben képződő szintéziselegy jelen lehet két fázis formájában: folyadék/gáz, szilárd/gáz vagy folyadék-szilárd/gáz.
A nyomást beállíthatjuk úgy az előre kiválasztott hőmérséklethez, hogy a nyomás kisebb legyen, mint az ammónia egyensúlyi gőznyomása, de nagyobb, mint a szintéziselegyben, adott hőmérsékleten lévő más komponensek egyensúlyi gőznyomása. Ezen a módon lehetőség van különösen az ammónia eltávolítására és így a savamidcsoportok hidrolízisének meggyorsítására.
Az ebben a lépésben alkalmazható berendezés/reaktor azonos lehet a fentiekben ismertetett és az
1. lépésben használttal.
HU 224 290 Β1
Egy előnyös megvalósításban a kétfázisú eljárást úgy hajtjuk végre, hogy az első lépés reaktorát lefelé áramoltatásra vesszük igénybe, és ebben az esetben a reaktort előnyösen szintén ellátjuk katalizátorral és/vagy töltetelemekkel, amelyek korlátozzák a reagáló anyagok bármilyen tengelyirányú visszakeveredését. Ennek eredményeként a reaktorban, a többnyire közvetlenül a reaktorba lépés után felszabadult ammóniagáz a legközvetlenebb módon, a reaktor tetején lévő gázfázisba jut. A reaktor további szakaszában lévő áramlási profilban a felfelé emelkedő gázbuborékok vagy konvekció által okozott torzulás ennek következtében minimális lesz.
Ebben a lépésben a szintéziselegy tartózkodási idejére vonatkozóan nincs semmilyen szigorú megkötés; azonban gazdasági megfontolások miatt általában 10 perc és 10 óra között, előnyösen 30 perc és 6 óra között van.
A 3. lépésben kapott termékelegyet az alábbi módon további feldolgozásnak vethetjük alá.
Egy előnyös megvalósításban a 3. lépés termékelegyét egy negyedik lépésben 200-350 °C-os, előnyösen 220-300 °C-os, különösen előnyösen 250-270 °C-os hőmérsékleten utókondenzáltatjuk. A 4. lépést olyan nyomáson hajtjuk végre, amely alacsonyabb, mint a 3. lépésben alkalmazott nyomás és előnyösen 5-1000*103 Pa, még előnyösebben 10-300*103 Pa tartományban van. Ennek a lépésnek a szempontjából a hőmérsékletet és a nyomást úgy választjuk meg, hogy egy második gázfázist és egy második folyadékvagy szilárd fázist vagy egy második folyadékfázis és második szilárd fázis elegyét kapjuk, amelyek tartalmazzák a poliamidot.
A 4. lépés utókondenzációját előnyösen úgy hajtjuk végre, hogy a poliamid relatív viszkozitása (mérés 25 °C-on, 1 g polimer 100 ml 96 tömeg%-os kénsavban) 1,6-3,5 közötti.
Egy előnyös megvalósításban a folyadékfázisban jelen lévő vizet inért gázzal, például nitrogénnel kihajtjuk.
A 4. lépésben a reakcióelegy tartózkodási ideje elsősorban a kívánt relatív viszkozitástól, a hőmérséklettől, a nyomástól és a 3. lépésben hozzáadott víz mennyiségétől függ.
Amennyiben a 3. lépést egyfázisú rendszerben végeztük, a 3. és a 4. lépés közötti termékvezeték adott esetben tartalmazhat töltetelemeket, mint például Raschig-gyűrűket vagy Sulzer-féle keverőelemeket, amelyek lehetővé teszik a szintéziselegy kiterjedésének korlátozását a gázfázisban.
A találmány egy további megvalósításában a 3. lépést elhagyhatjuk, és ekkor a poliamidot az (1), (2) és a (4) lépésben állítjuk elő.
Ezt a változatot - katalizátor nélkül - az alábbiak szerint végezzük el.
Az 1. lépésben legalább egy amino-alkilt feleslegben lévő vízzel és/vagy extrakciós vízzel 250-350 °C-os hőmérsékleten és 4-30*106 Pa nyomáson hevítünk, a nyomást és a hőmérsékletet úgy igazítjuk egymáshoz egy reakcióelegy elérése érdekében, hogy a szintéziselegy csak folyadékfázisként van jelen, és a nitrilcsoport átalakulása nem kevesebb mint
95%-os a felhasznált amino-alkil-nitril molekuláira vonatkoztatva.
A reakcióelegyet a 2. lépésben 220-300 °C-os hőmérsékleten és 1-7*106 Pa nyomáson kezeljük, és a nyomás a második lépésben legalább 0,5* 106 Pa-lal alacsonyabb, mint az 1. lépésben. Ezzel egy időben a kapott első gázfázist elválasztjuk az első folyadékfázistól.
A 2. lépésben kapott első folyadékfázist a 3. lépésben 220-300 °C-os hőmérsékleten és 10-300* 103 Pa nyomáson, a kapott második, vizet és ammóniát tartalmazó gázfázist elválasztjuk a második folyadékfázistól. Ebben a lépésben a kapott poliamid relatív viszkozitását (a fentiek szerint mérve) a kívánt, 1,6-3,5 értékre állítjuk be a hőmérséklet és a tartózkodási idő megválasztásával.
A kapott második folyadékfázist ezután szokásos módon elvezetjük, és kívánt esetben feldolgozzuk.
Amennyiben fém-oxid-katalizátorokat alkalmazunk, a fentiekben ismertetett alacsony hőmérsékleteket és nyomásokat használhatjuk.
A fentiekben ismertetett eljárást vagy a lépések találmány szerinti, (1)-(3) vagy (1), (2) és (4) vagy (1)-(4) sorozatát kivitelezhetjük szakaszosan, vagyis egymás után egy-egy reaktorban, vagy folyamatosan, vagyis azonos időben egymás utáni reaktorokban. Természetesen lehetséges, hogy ezen lépések közül néhányat, például az (1) és (2) lépéseket folyamatosan és a többi lépés(eke)t szakaszosan hajtjuk végre.
A találmány szerinti további előnyös megvalósításban a megfelelő lépésekben kapott gázfázisok legalább egyikét visszavezethetjük legalább az előző lépések egyikébe.
Előnyös továbbá, ha a hőmérsékletet és a nyomást úgy választjuk meg az 1. vagy 3. vagy mind az 1., mind a 3. lépésben, hogy folyadék- vagy szilárd fázist vagy egy folyadék- és szilárd fázis elegyét és egy gázfázist kapjunk és a gázfázist elválasszuk.
Továbbá, a találmány szerinti eljárás szempontjából lehetséges, hogy lánchosszabbítást vagy -elágazást vagy ezek kombinációját végezzünk el. Ebből a célból a szakterületen jártas szakember számára ismert polimer elágaztató- vagy lánchosszabbító anyagokat adunk hozzá az egyes lépésekben. Ezeket az anyagokat előnyösen a 3. vagy 4. lépésben adjuk hozzá.
Felhasználható anyagok
Elágaztatóanyagoknak vagy térhálósítóknak a trifunkciós aminok vagy karbonsavak használhatók. Alkalmas, legalább trifunkciós aminokra vagy karbonsavakra ismertetnek példákat az EP-A-0345648 számú szabadalmi leírásban. A legalább trifunkciós aminok legalább három aminocsoportot tartalmaznak, amelyek képesek reagálni a karbonsavcsoportokkal. Ezek előnyösen nem tartalmaznak karbonsavcsoportokat. A legalább trifunkciós karbonsavak legalább három karbonsavcsoportot tartalmaznak, amelyek képesek reagálni az aminokkal, és amelyek jelen lehetnek azok származékainak, mint észtereinek formájában. A karbonsavak előnyösen nem tartalmaznak semmilyen, a
HU 224 290 Β1 karbonsavakkal reagálni képes aminocsoportot. Az alkalmas karbonsavakra példa a trimesinsav (1,3,5benzoltríkarbonsav), a például olajsavból előállított és 50-60 szénatomos trimerizált zsírsavak, a naftalinpolikarbonsavak, mint például a naftalin-1,3,5,7-tetrakarbonsav. A karbonsavakat előnyösen szerves vegyületként és nem polimer vegyietekként definiáljuk.
A legalább 3 aminocsoportot tartalmazó aminokra példák a nitrilo-trialkil-aminok, különösen a nitrilo-trietil-amin, a dialkilén-triaminok, különösen a dietilén-triamin, a trialkilén-tetraminok és a tetraalkilén-pentaminok, az alkiléngyökök előnyösen etiléngyökök. Ezenkívül aminként dendrimereket is használhatunk. A dendrimerek előnyösen az (R2N-(CH2)n)2N-(CH2)x-N((CH2)n-NR2)2 (I) általános képletű vegyületek, amelyekben
R jelentése H vagy -(CH2)n-N12, ahol
R1 jelentése H vagy -(CH2)n-NR22, ahol
R2 jelentése H vagy -(CH2)n-NR32, ahol
R3 jelentése H vagy -(CH2)n-NH2, n értéke 2-6 egész szám, és x értéke 2-14 egész szám.
Előnyösen az n értéke 3 vagy 4, különösen 3, és x értéke 2-6 egész szám, előnyösen 2-4, különösen 2. Az R gyöknek egymástól függetlenül meghatározott jelentése lehet. Előnyösen R jelentése hidrogénatom vagy -(CH2)n-NH2 gyök.
Alkalmas karbonsavak azok, amelyekben 3-10 karbonsavcsoport, előnyösen 3 vagy 4 karbonsavcsoport van. Előnyösek azok a karbonsavak, amelyekben aromás és/vagy heterociklusos gyűrű van. Például benzil-, naftil-, antracén-, bifenil-, trifenilcsoportok vagy heterociklusosak, mint például piridin, bipiridin, pírról, indol, furán, tiofén, purin, kinolin, fenantrén, porfirin, ftalocianin, naftalocianin. Előnyös a 3,5,3',5’-bifenil-tetrakarbonsav-ftalocianin, a naftalocianin, a 3,5,5’,5’-bifenil-tetrakarbonsav, az 1,3,5,7-naftalintetrakarbonsav, a 2,4,6-piridintrikarbonsav, a 3,5,3',5’-bipiridil-tetrakarbonsav, a 3,5,3’,5’-benzofenontetrakarbonsav, az 1,3,6,8-akridintetrakarbonsav, különösen előnyös az 1,3,5-benzoltrikarbonsav (trimesinsav) és az 1,2,4,5benzoltetrakarbonsav. Az ilyen vegyületek kereskedelmileg beszerezhetők vagy előállíthatok a DE-A-4312182 számú szabadalmi leírásban ismertetett eljárás szerint. Amennyiben ortoszubsztituált aromás vegyületet használunk, az imid alakot megfelelő reakció-hőmérséklet megválasztásával védjük meg előnyösen.
Ezek az anyagok legalább trifunkciósak, előnyösen legalább tetrafunkciósak. A funkciós csoportok száma 3-16, előnyösen 4-10, különösen előnyösen 4-8. A találmány szerinti eljárásokat vagy legalább trifunkciós aminokkal vagy legalább trifunkciós karbonsavakkal végezzük el, de nem az ilyen aminok vagy karbonsavak elegyével. Habár legalább trifunkciós aminok kis mennyisége jelen lehet a trifunkciós karbonsavakban és viszont.
Ezek az anyagok 1-50 gmol/g poliamid, előnyösen 1-35, különösen előnyösen 1-20 gmol/g poliamid mennyiségben vannak jelen. Az anyagok előnyösen
3-150, még előnyösebben 5-100, különösen előnyösen 10-70 pmol ekvivalens/g poliamid mennyiségben vannak jelen. Az ekvivalenseket a funkciós aminocsoportok vagy karbonsavcsoportok számára vonatkoztatjuk.
A difunkciós karbonsavakat vagy difunkciós aminokat lánchosszabbításra használjuk. Ezek 2 karbonsavcsoportot tartalmaznak, amelyek képesek aminocsoportokkal reagálni, vagy 2 aminocsoportot tartalmaznak, amelyek képesek karbonsavcsoportokkal reagálni. A difunkciós karbonsavak vagy aminok, de ugyanígy a karbonsavcsoportok vagy aminocsoportok sem tartalmaznak semmiféle további, az aminocsoportokkal vagy karbonsavcsoportokkal reagálni képes funkciós csoportokat. Előnyösen ezek egyáltalán nem tartalmaznak további funkciós csoportokat. Az alkalmas difunkciós aminokra példák azok, amelyek sókat képeznek a difunkciós csoportokkal. Lehetnek lineáris alifás diaminok, mint például 1-14 szénatomos alkilén-diamin, előnyösen 2-6 szénatomos alkilén-diamin, például a hexilén-diamin. Lehetnek cikloalifás diaminok. Például izoforondiamin, dicián, laromin. Elágazott alifás diaminok hasonlóképpen alkalmasak, például a Vestamin TMD (trimetil-hexametilén-diamin, a Hüls Ag-től). Ezenkívül, a diaminok aromás-alifás diaminok is lehetnek, például használhatjuk a xililén-diamint. Az aminok lehetnek a szénvázon 1-12 szénatomos alkilcsoporttal, előnyösen 1-14 szénatomos alkilcsoporttal helyettesítettek.
A difunkciós karbonsavak például azok, amelyek sót képeznek a difunkciós aminokkal. Lehetnek lineáris alifás dikarbonsavak, amelyek előnyösen 4-20 szénatomos dikarbonsavak. Például adipinsav, azealinsav, szebacinsav, szuberinsav. Lehetnek aromások. Például izoftálsav, tereftálsav, naftalindikarbonsav, akárcsak a dimerizált zsírsavak.
A difunkciós alap építő blokkokat (c) előnyösen 1-55, még előnyösebben 1-30, különösen előnyösen 1-15 pmol/g poliamid mennyiségben alkalmazzuk.
A találmány szerint a 3. lépésben kapott termékelegyet vagy a második folyadék- vagy a második szilárd fázist vagy a második folyadék- és szilárd fázis elegyét (4. lépésből), amelyek mindegyike tartalmaz poliamidot, előnyösen polimer ömledék formájában, hagyományos módon, például egy szivattyúval elvezetjük a reakcióedényből. Ezt követően a kapott poliamidot szokásos módon feldolgozhatjuk, mint ahogy azt a DE-A—4321683 (3. oldal 54. sortól a 4. oldal 3. sorig) számú szabadalmi leírásban ismertetik.
Egy előnyös megvalósításban a találmány szerint előállított nejlon-6-ban lévő ciklusos dimer mennyiségét továbbcsökkenthetjük a poliamid extrahálásával, először kaprolaktám vizes oldatával, és ezután vízzel és/vagy egy gázfázisú extrahálásnak kitéve (EP-A-0284968 szabadalmi leírásban például). Az utókezelés során kapott kis molekulatömegű összetevőket, mint például a kaprolaktámot, a lineáris kaprolaktám oligomert és a ciklusos kaprolaktám oligomert visszavezethetjük az első és/vagy a második és/vagy a harmadik lépésbe.
HU 224 290 Β1
A kiindulási elegyet és a szintéziselegyet mindegyik lépésben összekeverhetjük láncszabályozókkal, mint például alifás és aromás karbonsavakkal és dikarbonsavakkal, valamint katalizátorokkal, mint például oxigéntartalmú foszforvegyületekkel 0,01-5 tömeg%, előnyösen 0,2-3 tömeg% mennyiségben a felhasznált poliamidképző monomerekre és amino-nitrilekre vonatkoztatva. Alkalmas láncszabályozók közé tartoznak például a propionsav, az ecetsav, a benzoesav, a tereftálsav és a triaceton-diamin.
Adalékokat és töltőanyagokat, mint például pigmenteket, színezékeket és stabilizátorokat adunk általában a szintéziselegyhez a pelletizálást megelőzően, előnyösen a második, harmadik és negyedik lépésben. Különösen előnyben részesítjük töltőanyagok és adalék anyagok alkalmazását, az eljárás hátralévő részében bármikor, amikor a szintézis- vagy polimerelegy nem találkozik rögzített ágyas katalizátorokkal. Egy vagy több ütésállóságot módosító gumi lehet jelen a készítményekben töltőanyagként 0-40 tömeg%, előnyösen 1-30 tömeg% mennyiségben a kiindulási készítményre vonatkoztatva.
Lehetséges például a poliamidokhoz és/vagy poliarilén-éterekhez alkalmas kereskedelmi ütésállóságot módosító anyagokat használni.
A gumiknak, amelyek a poliamidok szívósságát javítják, két lényeges tulajdonságuk van: van egy elasztomer jellegű részük, amely üvegesedési hőmérséklete alacsonyabb, mint -10 °C, előnyösen alacsonyabb, mint -30 °C, és legalább két funkciós csoportot tartalmaznak, amelyek képesek a poliamiddal reagálni. Megfelelő funkciós csoportok közé tartoznak például a karbonsav-, a karbonsavanhidrid-, a karbonsav-észter-, a karbonsavamid-, a karbonsav-imid-, az amino-, hidroxil-, epoxi-, uretán- és az oxazolincsoportok.
A keverékek szívósságát javító gumik példái közé tartoznak például:
A fenti funkciós csoportokkal graftolt EP és EPDM gumik. Alkalmas graftolóreagensek közé tartoznak például a maleinsavanhidrid, az itakonsav, az akrilsav, a glicidil-akrilát és a glicidil-metakrilát.
Ezeket a monomereket a polimerre graftolhatjuk olvadék vagy oldat formában szabad gyökös iniciátor, mint például kumén-hidroperoxid jelenlétében vagy anélkül.
Az „A” polimereknél ismertetett α-olefinek kopolimerjeit, köztük elsősorban az etilénkopolimereket, szintén alkalmazhatjuk gumiként az ,A” polimer helyett és keverhetjük ily módon a találmány szerinti készítményekbe.
Az alkalmas elasztomerek további csoportja a maghéjgraftolt gumik. Ezeket a graftolt gumikat emulzióban állítják elő, és legalább egy kemény és egy lágy komponenst tartalmaznak. A kemény komponens általában legalább 25 °C-os üvegesedési hőmérsékletű polimer, míg a lágy komponens 0 °C-nál nem magasabb üvegesedési hőmérsékletű polimer. Ezeknek a termékeknek a szerkezete egy magból és legalább egy héjból épül fel, és ez a szerkezet a monomerek hozzáadásának sorrendjéből fakad. A lágy komponensek általában butadiénból, izoprénből, alkil-akrilátokból, alkil-metakrilátokból vagy sziloxánokból és adott esetben további komonomerekből származnak. Alkalmas sziloxánmagokat készíthetünk például ciklusos oktametil-tetrasziloxán vagy tetravinil-tetrametil-tetrasziloxán oligomerből kiindulva. Ezeket a lágy sziloxánmagok kialakítása érdekében például γ-merkapto-propil-metil-dimetil-sziloxánnal reagáltathatjuk gyűrűnyitó kationos polimerizálással, előnyösen szulfonsavak jelenlétében. A sziloxánt, például hidrolizálható csoportokat, mint például halogén- vagy alkoxicsoportokat, így tetraetoxi-szilánt, metil-trimetoxi-szilánt vagy fenil-trimetil-szilánt tartalmazó szilánok jelenlétében térhálósíthatjuk. Alkalmas komonomerek közé tartoznak például jelen esetben a sztirol, az akrilnitril és legalább egy polimerizálható kettős kötést térhálósító vagy graftoló monomerek, mint például a diallil-ftalát, a divinil-benzol, butándiol-diakrilát vagy triallil-(izo)cianurát. A kemény összetevő általában sztirolból, α-metil-sztirolból és ezek előnyösen akrilnitrillel, metakrilnitrillel és metil-metakrilát komonomerekkel képezett kopolimerjeiből származnak.
Az előnyös maghéjgraft gumiknak egy lágy magjuk és kemény héjuk, vagy kemény magjuk, legalább egy lágy héjuk és legalább egy további kemény héjuk van. A funkciós csoportok, mint például a karbonil-, karbonsav-, savanhidrid-, savamid-, savimid-, karbonsav-észter-, amino-, hidroxil-, epoxi-, oxazolin-, uretán-, karbamid- vagy halogén-benzil-csoportok beépítését itt előnyösen megfelelő funkcionalizált monomereknek a legutolsó héj polimerizálása közben történő hozzáadásával végezzük. Alkalmas funkcionalizált monomerek közé tartoznak például a maleinsav, maleinsavanhidrid, a maleinsav mono- vagy diészterei, a terc-butil-(met)akrilát és a vinil-oxazolin. A funkciós csoportokat tartalmazó monomerek mennyisége általában 0,1-25 tömeg%, előnyösen 0,25-15 tömeg% a maghéjgraft gumi teljes mennyiségére vonatkoztatva. A lágy és a kemény összetevők tömegaránya általában (1:9)-(9:1), előnyösen (3:7)-(8:2).
Ilyen gumik, amelyek a poliamidok szívósságát javítják, jól ismertek a szakterületen, és például az EP-A-0208187 számú szabadalmi leírásban ismertetnek ilyeneket.
Alkalmas, ütésállóságot javító anyagok további csoportja a hőre lágyuló poliészter elasztomerek. A poliészter elasztomerek szakaszos kopoliészterek, amelyek általában polialkilén-éter-glikolokból származó hosszúlánc-szegmenseket és kis molekulatömegű diótokból és dikarbonsavakból származó rövidlánc-szegmenseket tartalmaznak. Ilyen termékek jól ismertek a szakterületen, és az US3651014 számú szabadalmi leírásban is ismertetnek ilyeneket. Megfelelő termékek kereskedelmileg is beszerezhetők Hytrel® (Du Pont), Amitel® (Akzo) és Pelprene® (Toyobo Co. Ltd.) néven.
Látható, hogy különböző gumik keverékének használata szintén lehetséges.
További adalék anyagként megemlíthetjük még például a feldolgozási segédanyagokat, stabilizátorokat és oxidációgátlókat, hőbomlás elleni anyagokat, UV fény által okozott lebomlás elleni anyagokat, kenőanyagokat
HU 224 290 Β1 és öntőformából való kivételt elősegítő anyagokat, égésgátlókat, színezékeket és pigmenteket és lágyítókat. Ezek mennyisége általában legfeljebb 40 tömeg%, előnyösen legfeljebb 15 tömeg% a készítmény teljes mennyiségére vonatkozóan.
A pigmentek és festékanyagok általában legfeljebb 4 tömeg%, előnyösen 0,5-3,5 tömeg%, különösen előnyösen 0,5-3 tömeg%-ban vannak jelen.
A pigmentek jól ismertek a hőre lágyuló anyagok színezésére, lásd például R. Gáchter and H. Müller, Taschenbuch dér Kunstoffadditive, Cári Hanser Verlag, 1983, 494-510. oldalakon. A pigmentek első előnyben részesített csoportja a fehér pigmentek, mint például a cink-oxid, a cink-szulfid, ólomfehér [2 PbCO3, Pb(OH)2], a titopon, az antimonfehér és a titán-dioxid. A titán-dioxid két legközönségesebb kristálymódosulatából (rutil és anatáz) a rutil alakot részesítjük előnyben fehér pigmentként való alkalmazásra a találmány szerinti öntőkészítményekhez.
A találmányban alkalmazható fekete pigmentek a vas-oxid-fekete (Fe3O4), a spinellfekete [Cu(Cr, Fe)2O4], mangánfekete (mangán-dioxid, szilícium-dioxid és vas-oxid keveréke), kobaltfekete és antimonfekete, valamint különösen előnyösen a korom, amely általában kazánkorom vagy gázkorom formájában használatos [lásd G. Benzing, Pigmenté für Anstrichmittel, Expert-Verlag (1988), 78. oldaltól].
Látható, hogy szervetlen színes pigmenteket, mint például a króm-oxid-zöldet vagy szerves pigmenteket, mint például az azo-pigmenteket és ftalocianinokat használhatunk a találmánynak megfelelően azért, hogy elérjünk bizonyos színeket. Ilyen pigmentek általában beszerezhetők a kereskedelemben.
További előny, hogy a keverékben a fenti pigmenteket vagy színezékeket, például kormot réz-ftalocianinokkal együtt használjuk, így a hőre lágyuló anyagban a színeloszlást megkönnyítjük.
A találmány szerinti hőre lágyuló készítményekhez adagolható oxidációgátlók és hőstabilizátorok közé tartoznak például a periódusos rendszer I oszlop fémjeinek halogenidjei, mint például a nátrium-halogenidek, a kálium-halogenidek, lítium-halogenidek, adott esetben réz(l)-halogenidekkel, például kloridokkal, bromidokkal vagy jodidokkal társítva. A halogenidek, különösen a réz, tartalmazhatnak elektrondús p-ligandumokat. Ilyen rézkomplexek a réz-halogenid trifenil-foszfinos komplexei például. Továbbá, alkalmazni lehet még a cink-fluoridot és a cink-kloridot. Egyéb lehetőségek még a szférikusán gátolt fenolok, hidrokinonok, ezen csoport szubsztituált képviselői, a szekunder aromás aminok, adott esetben foszfortartalmú savakkal és azok sóival társítva, valamint ezen vegyületek keverékei legfeljebb 1 tömeg% koncentrációban a keverék tömegére vonatkoztatva.
Az UV-stabilizátorokra példák a különböző helyettesített rezorcinok, szalicilátok, benzotriazolok és benzofenonok, amelyeket általában legfeljebb 2 tömeg% mennyiségben alkalmazunk.
Kenő- és csúsztatóanyagok, amelyek általában a hőre lágyuló anyagban legfeljebb 1 tömeg% mennyiségben vannak jelen, a sztearinsav, a sztearil-alkohol, alkil-sztearátok és N-alkil-sztearamidok, valamint a pentaeritritek hosszú láncú zsírsavakkal alkotott észterei. Szintén felhasználhatjuk a sztearinsav kalcium-, cink- és alumíniumsóit és dialkil-ketonokat is, mint például a disztearil-ketont.
A következő példákon mutatjuk be a találmányt.
Példák
Katalizátorkészítmények
1. katalizátor, béta-zeolit-por
Az alkalmazott katalizátor az Uetikontól (Zeokat-Beta) származó, következő összetételű béta-zeolit volt: SiO2=91 tömeg%, AI2O3=7,8 tömeg%, Na2O=0,5 tömeg%, K2O=0,7 tömeg%, BET szerinti fajlagos felület 700 m2/g, pórusmérete 7,6><6,7; 5,5x5,5 A, részecskemérete 0,2-0,5 pm.
2. katalizátor, béta-zeolit-extrudátum
220 g az 1. példából származó β-zeolitot 5 tömeg% Walocel®-lel és 230 g vízzel 45 percig gyúrtuk. Az anyagot ezután 70 bar nyomáson 2 mm-es extrudátumokká sajtoltuk. Ezeket 110 °C-on szárítottuk és 500 °C-on 16 órán át kalcináltuk.
195 g ilyen extrudátumot 3 I 20%-os tömény NH4CI-oldattal ioncseréltük 80 °C-on 2 órán keresztül, majd 10 I vízzel mostuk. Ezután egy második ioncserét hajtottunk végre, ismét 3 I 20%-os tömény NH4CI-oldattal 80 °C-on 2 órán keresztül, és a terméket Cl-mentesre mostuk. 110 °C-os szárítást 5 órán át 500 °C-os kalcinálás követett.
3. katalizátor, K10® típusú lemezes szilikát
A K10® egy savval kezelt montmorillonit a Süd-Chemie forgalmazásában. A BET fajlagos felülete 180-220 m2/g és az ioncserélő ekvivalense 40-50 meq/100 g.
4. és 5. katalizátor, 100% és 84% anatázextrudátum
Az előállítás az Érti, Knözinger, Weitkamp: „Handbook of heterogeneous catalysis”, VCH Weinheim, 1997; 98 oldaltól. A TiO2 polimorfokat, mint különösen előnyösnek tartott anyagokat, vízzel, kovasavgéllel és glicerinnel összekevertük, extrudáltuk és 550 °C-on kalcináltuk.
6. katalizátor, titán-dioxid/volfrám-dioxid katalizátor
A kereskedelmileg beszerezhető VKR 611 titán-dioxid (Sachtlebentől) és volfrám-oxid alapos összekeverésével, a 2. vagy 4. példa szerinti extrudálással kapott katalizátort használtuk fel.
A jellemzői a következők: 20 tömeg% WO3, 80 tömeg% TiO2; BET szerinti fajlagos felület=73 m2/g, összes savasság (pKa=6,8)=0, 56 mmol/g; összes savasság (pKa=-3 )=0,035 mmol/g.
Az úgynevezett relatív viszkozitást (RV), a molekulatömeget és a polimerizációfokot 96%-os kénsavban kialakított, extrahált polimer esetén 1 tömeg%-os, nem extrahált polimer esetén 1,1 tömeg%-os oldatban mértük meg Ubbelohde viszkoziméter segítségével. A nem extrahált polimereket csökkentett nyomáson 20 órán át szárítottuk az analízist megelőzően.
Az amino- és karboxilvégcsoport-tartalmat (AEG és CÉG) az extrahált polikaprolaktámon acidimetriásan
HU 224 290 Β1 mértük meg. Az aminocsoportokat perklórsawal titráltuk 70:30 arányú (tömeg szerint) fenol/metanol oldószerben.
Az extraháláshoz 100 tömegrész polikaprolaktámot 400 tömegrész sómentes vízzel kevertünk 100 °C-on 32 órán keresztül reflux alatt, és a víz eltávolítása után 5 finoman szárítottuk, azaz utókondenzáció nélkül,
100 °C-on csökkentett nyomáson 20 órán át. Az extrahálható (EXT) tartalmat a polikaprolaktámra vonatkoztatva adtuk meg.
1,2, C1,C2 példák 10
Amino-kapronitrilből (99%-os tisztaságút) és vízből vagy extrakciós vízből, 1:6 mólarányban (az extrakciós vízben H2O-ra vonatkoztatva) álló kiindulási elegyet keresztülszivattyúztunk egy 1000 m hosszú és 36 mm belső átmérőjű, adott esetben TiO2-extrudátumokkal 15 (4. katalizátor: 4 mm átmérőjű, 5-10 mm hosszú) töltött csőreaktoron. A felhasznált extrakciós víz extrahálható anyagtartalma minden vizsgálatban 6-7 tömeg% volt.
A reakcióelegy nyomását ezután egy elválasztóedényben (2 l-es) 30-60 bar nyomásra csökkentettük. Egy fogaskerék-szivattyú a reakcióelegyet a második eljárási lépésből egy további, a harmadik lépés csőreaktorába (1000 m hosszú; 36 mm belső átmérőjű) szállította, amely Raschig-gyűrűket tartalmazott (6 mm hosszúságúak és 6 mm átmérőjűek) töltetként. A reakcióelegyhez 0, 50 vagy 100 ml/óra áramlási sebességgel vizet vagy extrakciós vizet adtunk folyamatosan a
3. lépésbe történő belépéskor. A reakcióelegyet a harmadik lépésből ezután a negyedik lépésbe vittük át utókondenzáció céljából.
A vizsgálatoknak megfelelő eljárási paramétereket az 1. táblázatban soroljuk fel. A táblázatban szereplő példák mutatják, hogy az extrakciós víz használata a kiindulási elegyben és a harmadik lépésben nincs hatással a polikaprolaktám 2. táblázatban bemutatott viszkozitására, és nem rontja a termékjellemzőket.
1. táblázat
1,2, C1, C2 példák eljárási paraméterei
Példák ACN:H2O ACN:EW1 1. lépés 2. lépés 3. lépés 4. lépés DS6 (g/h)
P (bar) Kát.2 T(“C) P (bar) T(’C) H2O, EW3 P (bar) T (°C) P (bar) T(°C)
C1 ACN4:H2O=1:2 90 - 261 30 253 10% H2O 33 261 1,2 250 300
1 ACN4:H2O=1:2 90 - 261 30 253 10% EW 33 261 1,2 250 300
C2 ACN5:H2O=1:6 55 + 250 30 250 18% H2O 40 240 1,5 253 600
2.1 ACN5:EW=1:6 55 + 250 30 250 18% H2O 40 240 1,5 253 600
2.2 ACN5:EW=1:6 55 + 250 30 250 8% EW 40 240 1,5 253 600
2.3 ACN5:EW=1:6 55 + 250 30 250 17% EW 40 240 1,5 253 600
1 EW=extrakciós víz; az arány az ACN (amino-nitril) mólaránya az extrakciós vízhez.
2 [+]: katalizátor: TiO2-pellet. [-]: katalizátormentes eljárási lépés.
3 Utalás a harmadik lépésben továbbiakban hozzáadott víz mennyiségére az első lépésen átáramló tömegre vonatkoztatva.
4 Az ACN töltet tisztasága: <99,5% 5 Az ACN töltet tisztasága: <99,0% 6 DS: az első lépésen átáramló tömegáram g/órában 7 A 2. és 4. lépés elválasztóedényeinek töltési szintje 50% volt minden kísérletben.
2. táblázat
A polikaprolaktámtermék tulajdonságai
Példák Felhasznált extrakciós víz RV CÉG AEG EXT6(%)
C1 - 2,21 66 54 10,23
1 3. lépés 2,22 59 51 10,10
C2 - 1,79 95 77 10,50
2.1 ACN/EW kiindulási betáplálás 1,81 93 76 10,53
3.3 ACN/EW kiindulási betáplálás és a 3. lépés 1,80 80 91 10,83
2.3 ACN/EW kiindulási betáplálás és a 3. lépés 1,81 85 87 10,60
6 EXT: extrahálható anyagtartalom tömeg%-ban

Claims (2)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Poliamid előállításából, a polimernek vizes extrahálásával kapott vizes monomer és oligomer extraktumok alkalmazása poliamid előállítására amino-nitrilek- 5 kel történő közvetlen reakcióval.
    2. Eljárás poliamidok előállítására, azzal jellemezve, hogy legalább egy amino-nitrilt a poliamid előállításából, a polimer vizes extrahálásával kapott vizes monomer és oligomer extraktumokkal reagáltatunk. 10
    3. Eljárás poliamid előállítására legalább egy amino-nitril és víz reakciójával, azzal jellemezve, hogy az alábbi lépésekből áll:
    (1) legalább egy amino-nitrilt reagáltatunk vizes közegben 90-400 °C-on és 0,1-35*106 Pa nyomáson 15 egy reakcióelegy előállítása céljából;
  2. (2) a reakcióelegyet továbbreagáltatjuk 150-400 °C-on és az 1. lépésben alkalmazott nyomásnál alacsonyabb nyomáson, és olyan hőmérsékletet és nyomást választunk meg, hogy egy első gázfázist és 20 egy első folyadék- vagy szilárd fázist vagy szilárd és folyadékfázis keverékét kapjunk, és elválasztjuk az első gázfázist az első folyadék- vagy az első szilárd fázistól vagy az első folyadék- és szilárd fázis keverékétől; és (3) az első folyadék- vagy első szilárd fázist vagy 25 az első folyadék- és szilárd fázis elegyét egy, vizes közeget tartalmazó gáz- vagy folyadékfázissal keverjük össze 90-370 °C-on és 0,1-30*106 Pa nyomáson egy termékelegy előállítására, amely vizes közeg az 1. és/vagy 3. lépésben használt, a poliamidgyártásból, a 30 polimer vizes extrahálásával nyert vizes monomer és oligomer extraktumokból áll, és más esetben víz.
    4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy további lépésként vagy a 3. lépés helyett az alábbi lépést tartalmazza: 35 (4) a termékelegyet utókondenzáltatjuk 200-350 °C-os hőmérsékleten és a 3. lépésnél alkalmazott nyomásnál alacsonyabb nyomáson, és a hőmérsékletet és nyomást úgy választjuk meg, hogy egy második, vizet és ammóniát tartalmazó gázfázist és 40 egy második folyadék- vagy második szilárd fázist vagy második folyadék- és második szilárd fázis keverékét kapjunk, amelyek mindegyike tartalmazza a poliamidot.
    5. A 3. vagy a 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az 1. lépésben vagy a 3. lépésben vagy mind az 1., mind a 3. lépésben fém-oxid-katalizátorokat használunk rögzített ágyas formában.
    6. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy katalizátorként titán-dioxidot alkalmazunk.
    7. A 3-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a 3. lépésben a vizes közeget tartalmazó gáz- vagy folyadékfázist 50-1500 ml mennyiségben adjuk 1 kg első folyadék- vagy szilárd fázishoz vagy az első folyadék- és szilárd fázis keverékéhez.
    8. A 3-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az 1-3., az 1., 2. és 4. vagy 1-4. lépéseket folyamatos üzemmódban végezzük.
    9. A 3-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a megfelelő lépésekben kapott gázfázisok legalább egyikét az előző lépések legalább egyikébe visszavezetjük.
    10. A 3-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkalmazott amino-nitril 4-12 szénatomos (-CH2~) alkiléngyököt tartalmazó ω-amino-alkil-nitril vagy 8-13 szénatomos amino-alkil-aril-nitril.
    11. A 3-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a következő elegyet alkalmazzuk;
    50-99,99 tömeg% 6-amino-kapronitril,
    0,01-50 tömeg% legalább egy dikarbonsavat az alifás C4-C10-a,w-dikarbonsavak, az aromás C8-C12-dikarbonsavak és a C5-C8-cikloalkándikarbonsavak közül,
    0-50 tömeg% 4-10 szénatomos α,ω-diamint
    0-50 tömeg% α,ω—C2—C12-dinitrilt, és
    0-50tömeg% a,co-C5-Ci2-aminosavat vagy a megfelelő laktámot,
    0-10 tömeg% legalább egy szervetlen savat vagy annak sóját, az egyedi százalékos összetételeket 100%-ra kiegészítjük.
HU0101072A 1998-02-02 1999-02-02 Eljárás poliamidok előállítására amino-nitrilekből HU224290B1 (hu)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
DE19804020A DE19804020A1 (de) 1998-02-02 1998-02-02 Verfahren zur Herstellung von Polyamiden aus Aminonitrilen
PCT/EP1999/000653 WO1999038907A1 (de) 1998-02-02 1999-02-02 Verfahren zur herstellung von polyamiden aus aminonitrilen

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP0101072A2 HUP0101072A2 (hu) 2001-07-30
HUP0101072A3 HUP0101072A3 (en) 2002-06-28
HU224290B1 true HU224290B1 (hu) 2005-07-28

Family

ID=7856395

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0101072A HU224290B1 (hu) 1998-02-02 1999-02-02 Eljárás poliamidok előállítására amino-nitrilekből

Country Status (20)

Country Link
US (1) US6359020B1 (hu)
EP (1) EP1053274B1 (hu)
JP (1) JP2002501959A (hu)
KR (1) KR100552368B1 (hu)
CN (1) CN1165567C (hu)
AR (1) AR018737A1 (hu)
AU (1) AU2721899A (hu)
BG (1) BG64709B1 (hu)
BR (1) BR9908786B1 (hu)
CA (1) CA2319758A1 (hu)
DE (2) DE19804020A1 (hu)
ES (1) ES2207932T3 (hu)
HU (1) HU224290B1 (hu)
ID (1) ID25866A (hu)
IL (1) IL137165A (hu)
PL (1) PL342239A1 (hu)
SK (1) SK10802000A3 (hu)
TR (1) TR200002252T2 (hu)
TW (1) TW565580B (hu)
WO (1) WO1999038907A1 (hu)

Families Citing this family (12)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE19804020A1 (de) 1998-02-02 1999-08-05 Basf Ag Verfahren zur Herstellung von Polyamiden aus Aminonitrilen
HUP0105495A2 (en) * 1999-02-11 2002-05-29 Basf Ag Method for producing polyamide 6 of a low extract content, high viscosity stability and low remonomerization rate
DE19925906A1 (de) * 1999-06-07 2000-12-14 Basf Ag Verfahren zur Herstellung von Polyamiden aus Lactamen und Polyamid-Extrakten
DE19935398A1 (de) * 1999-07-30 2001-02-01 Basf Ag Verfahren zur Herstellung von Polyamiden aus Dinitrilen und Diaminen
DE19962573A1 (de) * 1999-12-23 2001-07-05 Basf Ag Verfahren zur Herstellung von Polyamiden
DE10021191A1 (de) * 2000-05-03 2001-11-08 Basf Ag Verfahren zur Herstellung eines Polymers unter Verwendung von Caprolactam
DE10033544A1 (de) * 2000-07-11 2002-01-24 Basf Ag Kontinuierliches Verfahren zur Herstellung von Polyamiden aus Aminonitrilen
DE10047657B4 (de) * 2000-09-26 2005-02-10 Basf Ag Verfahren zur Herstellung von Polycaprolactam, ein Polycaprolactam und dessen Verwendung
EP1359179B1 (en) * 2000-12-20 2017-05-31 Toray Industries, Inc. Polyamide prepolymer, polyamide, and processes for producing these
DE102004006955A1 (de) 2004-02-12 2005-09-01 Basf Ag Kontinuierliches Verfahren zur Herstellung von Polyamiden
CA2666422A1 (en) * 2006-10-24 2008-05-02 Basf Se Application of coil tube evaporators for the production of polyamides
WO2016167740A1 (en) * 2015-04-13 2016-10-20 Cast Nylons Co., Ltd High molecular weight, high crystalline cast nylon propellant

Family Cites Families (9)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3459640A (en) * 1965-04-08 1969-08-05 Teijin Ltd Process for the purification of lactams
DE2501348B2 (de) 1975-01-15 1981-04-09 Basf Ag, 6700 Ludwigshafen Kontinuierliches Verfahren zur Herstellung von Polyamiden aus epsilon-Caprolactam
US5077381A (en) * 1990-06-01 1991-12-31 Basf Corporation Constant compositioin recycle of nylon 6 polymerization wash water
DE59307118D1 (de) * 1993-01-28 1997-09-18 Polymer Eng Gmbh Verfahren und Vorrichtung zur Herstellung von Polyamid 6 aus Polyamid-Abfällen
DE4430480A1 (de) * 1994-08-27 1996-02-29 Basf Ag Hochmolekulare Polyamide aus Nitrilen
BR9711257A (pt) * 1996-08-30 1999-08-17 Basf Ag Processo para preparar uma poliamida pela rea-Æo de pelo menos uma aminonitrila com gua e poliamida
DE19804020A1 (de) 1998-02-02 1999-08-05 Basf Ag Verfahren zur Herstellung von Polyamiden aus Aminonitrilen
US6069228A (en) * 1998-08-17 2000-05-30 E. I. Du Pont De Nemours And Company Process for preparing polyamides
DE69925013T2 (de) * 1998-10-26 2006-01-12 Invista Technologies S.A.R.L., Wilmington Kontinuierliches polymerisationsverfahren zur herstellung von polyamiden aus omega-aminonitrilen

Also Published As

Publication number Publication date
ES2207932T3 (es) 2004-06-01
KR20010040514A (ko) 2001-05-15
EP1053274A1 (de) 2000-11-22
DE19804020A1 (de) 1999-08-05
WO1999038907A1 (de) 1999-08-05
JP2002501959A (ja) 2002-01-22
HUP0101072A2 (hu) 2001-07-30
KR100552368B1 (ko) 2006-02-20
SK10802000A3 (sk) 2001-04-09
BG104608A (en) 2001-05-31
US6359020B1 (en) 2002-03-19
CN1165567C (zh) 2004-09-08
ID25866A (id) 2000-11-09
AU2721899A (en) 1999-08-16
BG64709B1 (bg) 2005-12-30
PL342239A1 (en) 2001-06-04
IL137165A0 (en) 2001-07-24
HUP0101072A3 (en) 2002-06-28
DE59906953D1 (de) 2003-10-16
EP1053274B1 (de) 2003-09-10
BR9908786B1 (pt) 2008-11-18
CA2319758A1 (en) 1999-08-05
TR200002252T2 (tr) 2000-12-21
CN1289349A (zh) 2001-03-28
IL137165A (en) 2005-08-31
AR018737A1 (es) 2001-12-12
TW565580B (en) 2003-12-11
BR9908786A (pt) 2000-12-05

Similar Documents

Publication Publication Date Title
CA2386888C (en) Method for producing polyamides from dinitriles and diamines
US6815527B2 (en) Continuous method for producing polyamides from aminonitriles
HU224290B1 (hu) Eljárás poliamidok előállítására amino-nitrilekből
US6316588B1 (en) Continuous preparation of polyamides from aminonitriles
US6288207B1 (en) Continuous method for producing polyamides from aminonitriles
SK11632000A3 (sk) Spôsob výroby polyamidov zo zlúčenín aminokarboxylových kyselín
US6310173B1 (en) Batch process for producing polyamides from aminonitriles
US6531570B1 (en) Accelerator for the production of polyamides from aminonitriles
MXPA01003484A (en) Accelerator for the production of polyamides from aminonitriles
CZ20002838A3 (cs) Způsob výroby polyamidů z aminonitrilů
CZ20002836A3 (cs) Kontinuální způsob výroby polyamidů z aminonitrilů a polyamidy tímto způsobem vyrobitelné

Legal Events

Date Code Title Description
HFG4 Patent granted, date of granting

Effective date: 20050601

MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees