HU224165B1

HU224165B1 - Szerkezet darabáru tárolására és szállítására

Info

Publication number: HU224165B1
Application number: HU0200250A
Authority: HU
Inventors: Werner Philomena Theophiel Camps
Original assignee: Conteyor Multibag Systems N.V.
Priority date: 1999-03-27
Filing date: 2000-03-24
Publication date: 2005-06-28
Also published as: US7150374B1; CA2366409A1; WO2000058183A1; ES2223498T3; HUP0200250A2; CZ20013463A3; CZ293900B6; MXPA01009710A; ATE273878T1; DE50007490D1; DE19914027A1; PL351403A1; EP1165403A1; CA2366409C; EP1165403B1

Abstract

A találmány szerinti szerkezet főleg olyan tárgyak tárolására ésszállítására szolgál, amelyek mérete legalább egy irányban vagyegymásra merőleges két irányban számottevően nagyobb, mint afennmaradó harmadik térbeli irányban, és amely tárgyak lényegében véveU alakú zsebekben (4, 5) vannak elhelyezve. A zsebek (4, 5) hajlékonyszalaganyagból vannak kialakítva, és felső peremük közelében egy vagytöbb ponton egy keretben vagy állványban vannak felfüggesztve,valamint alsó peremük környezetében vagy az alatt még legalább egyrögzítéssel rendelkeznek. A zsebek (4, 5) alsó peremének rögzítése jóldefiniált feszítőerővel van terhelve.

Description

(57) Kivonat

A találmány szerinti szerkezet főleg olyan tárgyak tárolására és szállítására szolgál, amelyek mérete legalább egy irányban vagy egymásra merőleges két irányban számottevően nagyobb, mint a fennmaradó harmadik térbeli irányban, és amely tárgyak lényegében véve U alakú zsebekben (4, 5) vannak elhelyezve. A zsebek (4,

5) hajlékony szalaganyagból vannak kialakítva, és felső peremük közelében egy vagy több ponton egy keretben vagy állványban vannak felfüggesztve, valamint alsó peremük környezetében vagy az alatt még legalább egy rögzítéssel rendelkeznek. A zsebek (4, 5) alsó peremének rögzítése jól definiált feszítőerővel van terhelve.

HU 224165 Β1

A leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 4 lap ábra)

HU 224 165 Β1

A találmány tárgya szerkezet darabáru tárolására és szállítására, főleg olyan tárgyak tárolására és szállítására, amelyek mérete legalább egy irányban vagy egymásra merőleges két irányban számottevően nagyobb, mint a fennmaradó harmadik térbeli irányban, és amely tárgyak lényegében véve U alakú zsebekben vannak elhelyezve, a zsebek hajlékony szalaganyagból vannak kialakítva, és felső peremük közelében egy vagy több ponton egy keretben vagy állványban vannak felfüggesztve, valamint alsó peremük környezetében vagy az alatt még legalább egy rögzítéssel rendelkeznek.

Ilyenfajta szerkezetek már régóta ismertek, például a német P 41 58 507 és 195 49 166 számú szabadalmi bejelentésekből.

Az ismert szerkezeteknél az U alakú zsebeket hosszú anyagpályából alakítják ki, amelyet nagyobb számú hurokba fektetnek. A hurkokat például egymás mögött távközökkel elhelyezett rudakra függesztik fel, amelyek között az anyagpálya U alakban lelóg. Azok a szakaszok, amelyek a rudakon fekszenek, oda is lehetnek varrva úgy, hogy zárt hurkokat képeznek, amelyeken a tartórudak át vannak dugva; így ezeken a rudakon az anyagpálya hosszirányban nem tud elcsúszni, és ezért az U alakú zsebek mindig egyforma hosszúak, illetve mélyek lesznek.

Az FR 1455414 számú szabadalmi leírás szerinti zsebek teljes keresztmetszete ívelt, azaz nem tartalmaz két lényegében függőleges szárat. A zsebekbe rakott áru nem lapos darabokból, hanem banánkötegekből áll, amelyek mindhárom dimenzióban terjedelmesek. A felső rakodónyílást ezért szélesen, teljesen nyitva kell tartani, de nincs jelentősége annak, hogy milyen alakúak a zsebek oldalfalai. A dokumentum utal egy rugalmas szalagra, amelynek az a feladata, hogy a zseb alsó részének közepét lent tartsa egy gyűjtővályú felett, amely felfogja a zseb alsó részében esetleg felgyülemlett folyadékot.

A bejelentésünk elsőbbségi időpontja után publikált DE 198 26 420.9 számú irat szerint a zsebek előnyösen mindkét felső szélükön fel vannak függesztve, és esetleg az elülső és alsó szélükön is.

Ezen túlmenően az U alakú zsebek sokféle más módon is ki lehetnek alakítva. Erre a jelen bejelentés időpontjában még nyilvánosságra nem hozott 198 26 429,1, 198 31 967,3, 198 57 575,0 és 199 03 297,1 számú német szabadalmi bejelentésekben találhatók példák. Elsősorban a zsebek oldalfalait lefelé meg lehet hosszabbítani, így összességében egy H alak jön létre; több egymás fölé helyezett U alakú zsebet el lehet rendezni függőlegesen egymás fölött, és egymással össze lehet kapcsolni, így az említett U alak, illetve H alak többször megismétlődik, és a mindenkori alsó zsebeket a fölöttük lévő zsebek feneke a felső oldalukon lezárja. A zsebek kialakíthatók lényegében véve egyforma alakúra és nagyságúra külön pályákból is, amelyeknél egy első pályával szomszédos pálya alsó vége J alakban meg van hajlítva, és a szomszédos pályával össze van kapcsolva és így tovább.

Hasonló szerkezeteket alkalmaznak például a járműiparban karosszériaelemek és beépítendő részegységek elhelyezésére, amelyek között megemlíthetők az ajtóborítások, oldalajtók, csomagtartófedelek és motorháztetők, valamint sok más formájú darabáru. A megfelelő szerkezetek előnye az, hogy viszonylag gyorsan és egyszerűen be- és kirakhatok, és rendszerint nincs szükség járulékos csomagoló- és csillapítóanyagra, amennyiben maguk a zsebek kellően puha, hajlékony anyagból vannak kialakítva. Ez kizárja a szállítandó tárgyak érzékeny felületének sérülését, és előnye még, hogy mindegyik tárgy egyenként kerülhet egy-egy zsebbe, így a többi tárgyat nem dörzsöli és nem sérti meg. Emellett egy állványban vagy keretben egyszerre nagyobb számú megfelelő zseb helyezhető el áttekinthető elrendezésben, és a keret vagy állvány kialakításától függően mindegyik zseb egyenként is hozzáférhető, éspedig akár egy nyitott felső oldal felől, akár az U alakú zsebek legalább egyik homlokoldala felől.

A keret vagy állvány természetesen lehet összecsukható is, és a zsebek is általában könnyen összefektethetők és összehajthatok, mert flexibilis szalaganyagból vannak, így a szerkezet üres állapotban nagyon helytakarékosan szállítható.

Ennek ellenére hasonló szerkezetek alkalmazásakor még mindig jelentkeznek problémák, és a jelen találmány ezek megszüntetését tűzte ki célul.

Például előfordulhat, különösen ha a zsebekbe helyezendő tárgyak nem lapos, sík formájúak, hanem kissé bonyolultabb alakúak, mint például gépjárművek motorháztetői és hasonló részei esetében, hogy a zseb a tárgy felvétele után, illetve a tárgy felvétele következtében valamennyire deformálódik, és ezáltal a szomszédos, pillanatnyilag még üres zsebeket is úgy deformálja, hogy a zsebek berakónyílásai nehezen hozzáférhetővé válnak, tehát például egy szomszédos üres zseb az egyik oldalsó berakónyílásánál vagy a felső részén is olyan mértékben deformálódik, hogy egy hasonló vagy akár más tárgynak az üres zsebbe betolása nehézségeket okoz, és már csak úgy lehetséges, hogy a berakónyílást kézzel külön nyitva tartják. Ez fordítva, az egyes tárgyak zsebből kivételét is zavarhatja.

Az ismert szerkezeteknél egy további probléma az, hogy szabálytalan formájú tárgyak, még ha azok lényegében véve kétdimenziósak és laposak is, nem tudnak a zsebekben egyértelműen meghatározott, stabil helyzetet felvenni, mert az alsó peremükön nincsenek kellően távoli, jól definiált felfekvő pontok. Ezért a zsebekben az ilyen tárgyak elcsúsznak, elbillennek, és ennek következtében az oldalsó berakónyílásokból egy részük esetleg kiáll, így a szállítás folyamán fennáll a sérülés veszélye, mert a tárgyak nem teljes egészükben a zsebekben, védve helyezkednek el.

A technika ezen állásával szemben a találmány feladata a bevezetőben említett szerkezetek körében egy olyan szerkezet megalkotása, amelynél a berakás és kivétel meg van könnyítve, és amelynél lehetőség szerint az egyes tárgyak is biztosan tarthatók a zsebekben.

A kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a zsebek alsó peremének rögzítése jól definiált feszítőerővel van terhelve.

Azáltal, hogy a zsebek az alsó peremük közelében legalább egy rögzítéssel rendelkeznek és alsó pere2

HU 224 165 Β1 műk rögzítése jól definiált feszítőerővel van terhelve, a zsebek oldalfalai, amelyek keresztmetszetben az U alak két szárat alkotják, többé-kevésbé erősen ki vannak feszítve, így mind az alakjukat, mind a köztük lévő, definiált távközt megtartják. Ez nem zárja ki, hogy a zsebekbe helyezett tárgyak az oldalfalakat egyik-másik helyen oldalra kinyomják, mivel a falak hajlékony szalaganyagból vannak kialakítva. A szóban forgó előfeszítés révén azonban el lehet érni, hogy legalább az oldalsó berakónyílások jól definiált alakja és minimális nagysága megmaradjon, és így anélkül, hogy a berakónyílást kézzel külön nyitva kellene tartani, a zsebekben elhelyezett tárgyakhoz hozzá lehessen férni, és fordítva, a tárgyakat a zsebekbe be lehessen helyezni.

A rögzítés el lehet rendezve úgy, hogy az oldalfalak lefelé irányuló feszültsége révén lényegében véve egy V alakú zseb jöjjön létre, de rögzítési pontok a zsebek két oldalán - vagyis egy az egyik, egy a másik oldalon, illetve azok meghosszabbításában - is el lehetnek helyezve úgy, hogy az U alak lényegében véve megmaradjon.

Célszerű módon a rögzítés a zsebek oldalsó berakónyílása közelében, a zsebek alsó pereménél vagy alsó peremük alatt van elhelyezve, mert a feszítőerőnek a berakónyílás aljára gyakorolt hatása így a legnagyobb. Magától értetődően a zseb hossza mentén elosztva több rögzítési pont is lehet, különösen az átellenes végeknél, hogy a zseb összességében jobban tartsa az alakját. Ezen túlmenően a zseb mindkét oldala felől is szükséges lehet a rakodás, így ezekben az esetekben a zseb mindkét végénél célszerű elhelyezni az alsó részen egy-egy rögzítést.

A jól definiált feszítőerőt célszerűen egy súly hozza létre, amely a zseb alsó végeire van felfüggesztve.

Ez konkrétan megvalósítható például úgy, hogy a berakónyílás közelében, az alsó részen az egyes zsebeknél az U alak szárai vagy ezen oldalsó szárak H alakú meghosszabbításai akasztókarikákkal vannak ellátva. Egy sor megfelelő módon egymás mellé helyezett zseben az összes egy vonalba állított akasztókarikán egy rúd van átvezetve, amelynek súlyából származik az a feszítőerő, amely a zsebeket összességében lefelé néző irányban kifeszíti, és ezzel biztosítja alakjuk megtartását. Természetesen ilyen rudat más módon is rögzíteni lehet, nemcsak akasztókarikák segítségével.

Különösen előnyös egy olyan változat, amelynél a rúd végei vezetékekben vannak elhelyezve, amelyekben a rúd lényegében függőlegesen mozgatható. Ez ugyanis lehetővé teszi az U szárak effektív lerövidülésének kompenzálását, amely lerövidülés a zsebek deformációja miatt következhet be idomtalan tárgyak behelyezésekor. A kompenzálásnak köszönhetően a szalaganyagban nem lépnek fel túl nagy feszültségek, ugyanakkor mégis megmarad az ilyen feszítőszerkezettel történő rögzítés hatása a zsebekre.

Magától értetődően a rögzítéssel az egyes zsebeket külön-külön is elő lehet feszíteni lefelé, például rugalmas szalagok segítségével. A „rúd” ki lehet alakítva félkemény anyagból is, hogy nagyjából követni tudja egy sor zseb alsó rögzítési pontjainak vonalát, ha a zsebek különbözően vannak megtöltve, vagy különbözően vannak deformálva. Ezen túlmenően a rúd a maga részéről szintén elő lehet feszítve lefelé rugalmas feszítőszalagokkal vagy egyéb rugalmas segédeszközökkel, például rugókkal vagy hasonlókkal.

A rúd végeinek vezetékei célszerű módon biztosítószerkezettel vannak ellátva, amelyek a rúdvégek vezetékekből való akaratlan kicsúszását vagy kihúzását megakadályozzák.

A zsebek oldalfalainak feszítése által azt is elérjük, hogy az oldalfalak erősebben fel tudnak feküdni a zsebekben elhelyezett tárgyakra, így a tárgyak akkor sem tudnak könnyen elbillenni, ha az alsó peremükön nincsenek kellően távoli, határozott felfekvési pontok.

A zsebekben lévő tárgyak elbillenését azonban járulékosan úgy is meg lehet akadályozni, hogy a zsebekben az oldalfalak között egy keresztirányban fekvő keresztdarab van elhelyezve, éspedig olyan pozícióban, amelyben ezen keresztdarab a zsebbe behelyezett tárgyat alá tudja támasztani.

A keresztdarab előnyösen hajlékony és rugalmas, és így például egy tárgy betolásakor könnyen el is mozdítható. Ezenkívül célszerű, ha járulékosan hosszirányban elhelyezkedő tartóelemek is vannak a zsebek belső oldalain, legalább az egyik oldalon, és a keresztdarab egyik vége össze van kapcsolva egy ilyen tartóelemmel. Ez a keresztdarabnak még nagyobb mozgékonyságot és idomulóképességet biztosít a berakónyílás szabaddá tételéhez és a tárgyak behelyezéséhez. Magától értetődik, hogy a keresztdarab különböző kiviteli alakjai attól a ténytől függetlenül betervezhetők és megvalósíthatók, hogy az alsó rögzítés a zsebek oldalfalaiban feszültséget hoz létre. Amennyiben a keresztdarab bizonyos minimális merevséggel rendelkezik (amitől még lehet lényegében véve nyújtható és hajlékony), akkor bizonyos mértékben át tudja venni a berakónyílás nyitva tartásának funkcióját is, és ezáltal pótolni tudja a zsebek oldalsó falaiban a feszítőerő létrehozásának funkcióját. Ennek ellenére előnyben részesítendő a két változat kombinációja, legalábbis olyan tárgyaknál, amelyek könnyen elbillennek az ilyen zsebekben.

Különösen előnyös a találmánynak egy olyan kiviteli alakja, amelynél a zsebek belsejében a zsebek mindkét oldalán van egy-egy tartóelem, és a keresztdarab két vége ezekhez a tartóelemekhez kapcsolódik, így a tartóelemek és a keresztdarab egy H alakot definiálnak. A H alak egy szárának két vége rendre a zseb egyik oldalán két egymástól távközzel elválasztott ponton rögzítve van, illetve ott áthatol egy zseb falán (például közvetlenül szomszédos zsebek két ilyen tartóeleme egymással Össze lehet kapcsolva egy átmenőhurokká, vagy rögzítve lehet a kerethez vagy más részekhez). A keresztdarab ekkor a zseben belül összekapcsolja a két tartóelemet, amelyek előnyösen egymással pontosan átellenesen vannak elrendezve.

Ezenkívül a keresztdarab előnyös módon a H szárak két végpontja közötti középtől eltolva van elhelyezve, amely eltolással ellentétes irányban maguknak a H alak szárainak a zseb hosszirányában viszonylag nagy

HU 224 165 Β1 kiterjedéssel kell rendelkezniük, mert ekkor ezen hosszirányban elhelyezkedő tartóelemekhez erősített keresztdarabnak viszonylag nagy lesz a mozgékonysága például fel és le irányban. A tartóelemek és a keresztdarab levehetően is rögzítve lehet a zsebeken.

Magától értetődik, hogy a tartóelemeknek nem szükségszerűen kell a zsebfalak mentén vízszintes helyzetűeknek lenni; rézsútosan vagy extrém esetben akár függőlegesen is el lehetnek helyezve, bár mindenesetre előnyben részesítendő az enyhén rézsútos vagy vízszintes elrendezés.

A találmány további előnyei, tulajdonságai és alkalmazási lehetőségei egy előnyös kiviteli alak további leírása és a hozzá tartozó rajzok alapján válnak érthetőbbé. A mellékelt rajzok ábrái közül az

1. ábrán egy hagyományos szerkezet látható, amelynél egy sor U alakú zseb van felfüggesztve egy állványban; a

2. ábrán a hagyományos szerkezet egy találmány szerinti feszítőszerkezettel kiegészítve látható; a

3. ábrán egy további zsebváltozat látható, járulékos biztosítóelemmel kiegészítve; a

4. ábrán a biztosítóelemnek a zsebben felvett tárgyhoz képesti elrendezése látható, ahol a tárgy nem hajlamos elbillenésre; és végül az

5. ábrán a biztosítóelem elrendezése és használata látható olyan tárgy esetében, amelyet egyébként nem lehetne elbillenésbiztosan elhelyezni a zsebben.

Az 1. ábrán szemléltetett hagyományos szerkezet magában foglal egy szekrényként kialakított 1 fenékrészt és 2, 3 keretelemeket, amelyek egymásba dugva, illetve egymással csuklósán összekapcsolva egy lényegében véve téglatest alakú keretet vagy állványt alkotnak, amelyre hajlékony szalaganyagból készült U alakú 4, 5 zsebek vannak felfüggesztve. A 4 zsebek önálló zsebekként, míg az 5 zsebek összefüggően vannak kialakítva, ahol az egyik 5 zseb oldalfala egyszersmind egy szomszédos 5 zseb oldalfala is. A 4, 5 zsebek felső széle ki lehet alakítva például hurokszerűen, amikor is ezen hurkokon rudak vannak átdugva, amelyek itt nem láthatók, és e zsebek vezetékekben vagy 3 keretelemeken vannak elhelyezve, és esetleg rögzítve is. A zsebek tartórúdjai például a 3 keretelemek hosszirányában külön-külön eltolhatok, de lehetnek - mégpedig előnyös módon - meghatározott pozíciókban fixálhatok is, például egy vezetősínben levő feszítőszerkezet segítségével, amely egy kar útján együtt befeszíti a 3 vezetékekben levő valamennyi rúdvéget, amelyek különben szabadon eltolhatok.

Az egyes zsebeknek tehát a következő részei vannak; az U alak bal oldali száraként egy 11 oldalfal; az U alak jobb oldali száraként egy 12 oldalfal; és egy alsó, vízszintes vagy ív alakú 13 keresztdarab. A két, 11, 12 oldalfal közötti nyílás, amelyet alul a 13 keresztdarab határol, egy berakónyílást képez; az 1. ábrán B nyíllal jeleztük, hogy egy így kialakított zsebbe hogyan lehet betolni egy tárgyat. Az 5 zsebeknél nyilvánvaló, hogy - a hivatkozási jelekkel ellátott zsebnél maradva

- a bal 11 oldalfal azonos az előtte levő 5 zseb jobb 12 oldalfalával. Ennek ellenére a leírásban bizonyos esetekben megkülönböztetjük a bal és jobb falat, például amikor a zsebek belső felületeiről beszélünk.

A felső 3 keretelemek lehetnek felülről kivehetők is, amint azt a 2. ábrán a C nyíllal jeleztük; ezenkívül a

2. ábrán szemléltettük a jelen találmány tulajdonságait, nevezetesen egy 6 rúd formájában, amely 9 akasztókarikákon keresztül át van dugva egy sor 8 fülön, amelyek a függőlegesen lelógó oldalfalak meghosszabbításaként az egyes zsebekre rá vannak varrva. A 6 rúd végei függőleges 7 vezetékekben futnak, amit a 2. ábrán jobbra alul valamivel pontosabban még egyszer megrajzoltunk egy külön részletrajzon.

Ezáltal a 6 rúd súlya kifeszíti a 11, 12 oldalfalakat, mindenekelőtt a 11, 12 oldalfalak elülső szélénél, és így nyitva tartja a 14 berakónyílást, mégpedig akkora távközre, amekkorát a 6 rúdon a 9 akasztókarikák megszabnak. A 6 rúd mélyedésekkel vagy hornyokkal lehet ellátva, amelyek a 9 akasztókarikák pozícióját

- legalábbis kifeszített állapotban - megszabják. A 6 rúd durva vagy a 9 akasztókarikák anyagához jól tapadó felülettel is kialakítható, hogy a 9 akasztókarikák ne tudjanak könnyen elcsúszni. Másfelől viszont némely kiviteli alaknál határozottan kívánatos lehet a 9 akasztókarikák könnyebb eltolhatósága anélkül, hogy ez korlátozná a szerkezet használhatóságát, a zsebek jól definiált módon feszesen és nyitva tartását.

Magától értetődik, hogy a zsebek másik oldalán is lehet egy megfelelő rúd, és hogy a 8 fülek végigmehetnek a 11, 12 oldalfalak teljes hosszában. A 8 fülek rugalmas anyagból is lehetnek, vagy helyettesíthetők rugalmas szalagokkal, amelyekre megfelelő 9 akasztókarikák vannak erősítve. Ilyen rugalmas felfüggesztés révén jobban eloszlanak azok az erők, amelyek adott körülmények között az egyes 9 akasztókarikáknál azért válnak egyenlőtlenné, mert a zsebek különbözőképpen vannak terhelve, azaz részben üresek, vagy különböző tárgyak vannak beléjük rakva.

Amint a 2. ábra részletrajzán jobbra lent látható, a 7 vezetékek a felső oldalukon zárva vannak vagy lezárhatók, így a 6 rudakat nem lehet minden további nélkül felfelé kiemelni, bár függőlegesen mozgathatóak maradnak. A 6 rudakat ezenkívül gumiszalagokkal vagy hasonlókkal lefelé elő lehet feszíteni.

Magától értetődik, hogy mozgatható rúdra felfüggesztés helyett mindegyik zsebet külön-külön is lehet rugalmas csíkokkal vagy szalagokkal az 1 fenékrészben (azaz az alsó keret- vagy házrészben) lévő rögzítési pontokhoz erősíteni.

A 3. ábrán egy zseb másik változata látható, amely ebben az esetben két egyszerű, különálló, téglalap alakú 11’, 12' oldalfalból van kialakítva, amelyek a két felső sarkuknál fogva 15 akasztókarikák segítségével két 16 rúdra vannak felfüggesztve. A két, 11’, 12’ oldalfalat egy 13’ keresztdarab kapcsolja össze egymással. A 13' keresztdarab U alakú, viszonylag rövid szárakkal, amelyek hajlékony, varrható anyagból vannak, és rá vannak varrva a 1Γ, 12’ oldalfalakra. Az összekapcsoló

HU 224 165 Β1

13’ keresztdarab keresztben fekvő része egy félmerev betéttel van ellátva, amely egy állandó minimális távközt definiál a 11', 12' oldalfalak között még akkor is, ha a hajlékony 1Γ, 12' oldalfalak elvileg megengednék az elbillenését, és vele egyszersmind a 11’, 12' oldalfalak egymás felé mozgását.

Ezenkívül megtalálható még az alsó részen a 6 rúd, amely azokon a 9 akasztókarikákon megy át, amelyek a téglalap alakú 11', 12’ oldalfalak alsó sarokrészeiben vannak elhelyezve.

Ennél a kiviteli alaknál látható még egy 20 biztosítóelem is, amely H alakban összekapcsolt rugalmas szalagokból áll. Konkrétan a 20 biztosítóelem egy 21 keresztdarabból, valamint két szimmetrikusan elhelyezett, hosszanti 22 tartóelemből áll.

A 21 keresztdarab két vége a 22 tartóelemekhez van erősítve, mégpedig határozottan eltolva a 14 berakónyílás vége felé. Célszerű módon a 21 keresztdarab és a 22 tartóelem egybefüggően van előállítva rugalmas anyagból, például vitonszalagból vagy gumiszalagból, illetve gumikötélből, amelyek keresztmetszete például néhány mm² lehet.

A 22 tartóelem H szárai a 11’, 12’ oldalfalak elülső és hátsó széle közelében rögzítve vannak, vagy át vannak fűzve, és például hurkok formájában a szomszédos zsebek hasonló tartóelemeivel, illetve azok H száraival össze lehetnek kapcsolva.

Az U alakú zseb hátsó nyílásánál látható még egy ütközőfunkciójú további 17 keresztdarab, amely egy betolandó tárgy számára támasztóelemként vagy ütközőelemként szolgál.

A 4. és 5. ábrán a 3. ábra szerinti zseb és a rajta elhelyezett 20 biztosítóelem lehetséges alkalmazását szemléltettük vázlatosan. A 4. és 5. ábra felső részén a zsebet csak oldalnézetben, a körvonalával szemléltettük, míg az ábrák alsó részén csak egy felveendő tárgyat és a 20 biztosítóelemet szemléltettük perspektivikus ábrázolásban.

A 4. ábrán példaképpen egy gépjármű oldalsó ajtókitöltése van vázlatosan szemléltetve, amelynek körvonala lényegében véve téglalap alakú, és amely a 20 biztosítóelem alatt egyszerűen betolható a zseb 14 berakónyílásába, amíg neki nem ütközik a 4. ábrába külön bejelölt hátsó 17 keresztdarabnak. Mivel a ajtóborításnak hosszú, egyenes alsó széle van, ez a darab biztosan ül a zsebben anélkül, hogy bármilyen kiegészítő támasztóelemre szükség lenne.

Az 5. ábra szerinti példában viszont egy másik ajtóborítás látható, amely például egy, az alsó részén kivágott ajtóhoz (például sárhányó előtti ajtóhoz) tartozik. Ezt a 26 ajtóborítást lehetőleg az ábra szerint tájolva kell a zsebben szállítani, hogy a zsebből pontosan ebben a helyzetben lehessen kivenni, és közvetlenül beszerelni anélkül, hogy előtte még körülményesen forgatni kellene. A 26 ajtóborítás alsó széle azonban olyan rövid, hogy az ajtóborítás nem fekszik fel stabilan a zseb fenekére, hanem könnyen elbillenhet, főleg hintázó szállítómozgásoknál.

Ezenkívül a 26 ajtóborításnak az 5. ábrán balra eső vége a zseb elülső nyílásából kiállhat és megsérülhet.

Ebben az esetben tehát a 26 ajtóborítást először hasonló módon kell betolni, mint a 4. ábra esetén, azaz annyira, hogy a 26 ajtóborítás jobb széle az ütköző funkciójú 17 keresztdarabnak ütközzön. Ezután a dolgozó, aki az ajtóborítást a zsebbe betolta, a 21 keresztdarabot kézzel megfogja, a 22 tartóelem rugalmas kiképzése révén a 26 ajtóborítás bal felső sarka fölött áthúzza, és a 21 keresztdarabot ezen elülső sarok alatt beakasztja. így a 20 biztosítóelem a 26 ajtóborítást biztosan helyén tartja az 5. ábra szerinti pozícióban, amelyből a 26 ajtóborítás nem tud elcsúszni vagy elbillenni.

Az U alakú zsebek alsó pereménél a rugalmas tartóelemek előnyösen úgy vannak felhelyezve, hogy a zsebeket tartó, felső keretelemek lesüllyesztésekor megakadályozzák a zsebek kimozdulását a keretből.

Claims

1. Szerkezet darabáru tárolására és szállítására, főleg olyan tárgyak tárolására és szállítására, amelyek mérete legalább egy irányban vagy egymásra merőleges két irányban számottevően nagyobb, mint a fennmaradó harmadik térbeli irányban, és amely tárgyak lényegében véve U alakú zsebekben (4, 5) vannak elhelyezve, a zsebek (4, 5) hajlékony szalaganyagból vannak kialakítva, és felső peremük közelében egy vagy több ponton egy keretben vagy állványban vannak felfüggesztve, valamint alsó peremük környezetében vagy az alatt még legalább egy rögzítéssel rendelkeznek, azzal jellemezve, hogy a zsebek (4, 5) alsó peremének rögzítése jól definiált feszítőerővel van terhelve.

2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a rögzítés egy oldalsó berakónyílás (14) közelében a zsebeken (4, 5) van kialakítva.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a rögzítés egy U alakú zseb (4, 5) két alsó végének közelében van kialakítva.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy jól definiált feszítőerőt szolgáltató eszközként a zseben (4, 5) függő tárgyat tartalmaz.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy jól definiált feszítőerőt szolgáltató eszközként egyedül vagy járulékosan alkalmazott rugalmas segédeszközt tartalmaz.

6. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy az U alakú zsebek (4, 5) oldalfalai (11, 12) vagy ezen zsebeknek (4, 5) egy lefelé irányuló meghosszabbítása nyílásokkal vagy akasztókarikákkal (9) van ellátva, amelyeken keresztül - a zsebek (4, 5) oldalfalaira (11, 12) ható, lefelé irányuló, jól definiált feszítőerőt szolgáltató eszközként - egy, a zseben keresztben átmenő rúd (6) van elhelyezve.

7. A 6. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a rúd (6) végei lényegében véve függőleges helyzetű vezetékekben (7) vannak elhelyezve.

8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy az alsó akasztókarikákon (9) vagy

HU 224 165 Β1 nyílásokon átmenő rúd (6) rugalmas segédeszközök - például gumiszalagok vagy hasonlók - révén a zsebektől (4, 5) elmutató irányban elő van feszítve.

9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a rúd (6) végeinek vezetékei (7) a végek vezetékből való akaratlan kicsúszása elleni biztosítással vannak ellátva.

10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a zsebek (4, 5) belsejében az oldalfalak (11, 12) között keresztdarab (13) van elhelyezve.

11. A 10. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a keresztdarab (21) hajlékony és előnyösen rugalmas.

12. A 10. vagy 11. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy az oldalfal (11, 12) mentén belül, lényegében hosszirányban, legalább egy - előnyösen hajlékony és rugalmas - tartóelem (22) van elhelyezve.

13. A 12. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a keresztdarab (21) vége a hosszirányban elhelyezkedő tartóelemmel (22) össze van kapcsolva.

14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a zsebek (4, 5) belsejében mindkét oldalon egy-egy lényegében hosszirányú tartóelem (22) van elhelyezve, és a keresztdarab (21) a két tartóelem (22) között helyezkedik el.

15. A 14. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a tartóelemek (22) és a keresztdarab (21) lényegében véve egy H alakot definiálnak, és a H egyik és másik szárának végei a zseb oldalfalának (11, 12) két pontján rögzítve vannak, illetve azon ott áthatolnak.

16. A 14. vagy 15. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a tartóelemek (22) és a keresztdarab (21) rugalmas anyagból egy darabban van kialakítva.

17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy az U alakú zsebek alsó pereménél a rugalmas tartóelemek előnyösen úgy vannak felhelyezve, hogy a zsebeket tartó, felső keretelemek lesüllyesztésekor megakadályozzák a zsebek keretből kimozgását.

HU 224 165 Β1

Int. Cl.⁷: B 65 D 85/68

HU 224 165 Β1

Int. Cl.⁷: B 65 D 85/68

HU 224 165 Β1

Int. Cl.⁷: B 65 D 85/68

4. ábra

HU 224 165 Β1