HU223996B1 - Villamos motor és eljárás az előállítására - Google Patents

Abstract

A találmány villamos motor, vasmagján tekerccsel ellátott állórésszelés az állórész tengelyvonalában csapágyazott tengelyű forgórésszel, azállórészt és forgórészt befoglaló házzal, és a házban elrendezettáramköri lapon kialakított, programozható vezérlőegységgel, amelynyomtatott áramköri lapon (40) programozó-érintkezőcsapok (82) vannakrögzítve, amelyekkel szemben a ház falában programozó-csatlakozófej(88) befogadására alkalmas csatlakozófészek (84) van kialakítva. Atalálmány továbbá eljárás villamos motor előállítására, amely eljárássorán vasmagból és tekercsből állórészt formálnak, továbbá tengellyelellátott forgórészt alakítanak ki, valamint az állórészt és forgórésztlegalább részben befogadó házat készítenek, és programozhatóalkatelemet tartalmazó nyomtatott áramköri lapon kialakított vezérlőáramkört kapcsolnak az állórész tekercsére. Összeszerelik azállórészt, a forgórészt, a nyomtatott áramköri lapot a házzal, amelymechanikusan összeszerelt motor házának csatlakozófészkén (84) át egyprogramozó-csatlakozófejet (88) csatlakoztatnak a nyomtatott áramkörilap (40) programozó-érintkezőcsapjaira (82), és a vezérlő áramkörprogramozható alkatelemébe a motor készreszerelt állapotában programottöltenek. ŕ

Description

A találmány tárgya villamos motor, vasmagján tekerccsel ellátott állórésszel és az állórész tengelyvonalában csapágyazott tengelyű forgórésszel, az állórészt és forgórészt befoglaló házzal és a házban elrendezett áramköri lapon kialakított vezérlőegységgel, valamint eljárás villamos motor előállítására, amely eljárás során vasmagból és tekercsből állórészt formálunk, továbbá tengellyel ellátott forgórészt alakítunk ki, valamint az állórészt és forgórészt legalább részben befogadó házat készítünk, és nyomtatott áramköri lapon kialakított vezérlő áramkört kapcsolunk az állórész tekercsére, majd összeszereljük az állórészt, a forgórészt, a nyomtatott áramköri lapot a házzal.

Villamos motorok összeszerelése általában úgy történik, hogy az állórész vasmagját és gerjesztőtekercsét összeszerelik, a forgórészt az állórésszel összeszerelik úgy, hogy a forgórész mágneses pólusai az állórészhez képest, az állórész mágnespólusai között, szabadon elforoghassanak. Hagyományosan a forgórész tengelyét az állórészt tartó házban csapágyazzák. A forgórész tengelye az állórész tengelyvonalában helyezkedik el, a ház befoglalja mind az állórészt, mind a forgórészt. A fenti, alapegység-szerelvényt motorvezérlő egység egészíti ki, amely egység ugyancsak a házban foglal helyet. Egy kommutátoros villamos motornak rendszerint nyomtatott áramkörön elrendezett, számos elemet tartalmazó vezérlő áramköre van, amely üzemszerűen egyrészt külső tápforrással, másrészt a motor gerjesztőtekercseivel van villamosán összekötve. A nyomtatott áramköri lap mechanikusan, általában csavarokkal, forrasztással vagy más kötéssel, az állórészen van rögzítve. Az összeszerelés számos lépése manuális munkát, továbbá megfelelően műszerezett és felszerelt munkahelyet igényel, ami viszonylag költséges megoldás. A beépített kötőelemek és más rögzítőeszközök alkalmazása költséges, a kötőelemekkel történő szerelés időigényes művelet.

Ennél előnyösebb megoldás van ismertetve az EP 0 577 201 B1 szabadalmi leírásban, amely megoldás egyszerűsíti a motorok különböző célú, választható vezérlőegységgel történő összeállítását. A megoldás szerint a vezérlőegység egy passzív és aktív elemeket tartalmazó, monoblokk interfész, amelynek egyik oldalán a motor tekercskivezető csapjaira ráhúzható érintkezőhüvelyek, másik oldalán táp- és vezérlő vezető hüvelyes csatlakozóját fogadó csatlakozócsapok vannak elrendezve, csereszabatosságot biztosító elrendezésben. A leírás nem tesz említést arról, hogy a monoblokk interfész programozható integrált áramkört tartalmazhat, és nem tesz említést programozáshoz szükséges csatlakozóról.

A villamos motor összeszerelése során a forgórész és állórész pólusai közötti légrés értékét szűk tűréshatáron belül adott értékre szükséges beállítani. A forgórésznek szabadon kell forognia az állórészhez képest, anélkül, hogy hozzásúrlódhatna, ugyanakkor a légrésnek a lehető legkisebbnek kell lennie a mágneses fluxusok kapcsolódásának optimalizálása érdekében.

A légrés nagyságát számos alkatelem tűrése, pontatlansága befolyásolja. A méretpontatlanságok összeadódhatnak, elronthatják a forgórész állórészhez viszonyított központosságát. Az hogy hány méretpontatlanság adódhat így össze, és az összeszerelt motor mennyire mérettartó, az a motor felépítésétől függ.

Az elektronikus vezérléssel ellátott, villamos motorok működésének jellegét és paramétereit program határozza meg, amely program a vezérlőegységben van tárolva. Ilyen működési jellemzők, például az üzemi fordulatszám, az indulás késleltetési ideje, a szabályozott gyorsulás stb. A tömeggyártásban készült, azonos felépítésű motorokat számos, különböző célra alkalmazhatják, amely alkalmazások más-más programot igényelnek. A tömeggyártás során az elektronikus vezérlőegységet az állórészen, a motor végleges összeszerelése előtt programozzák, megfelelő programozóeszközzel. Az általános alkalmazhatóság érdekében, a tömeggyártott motorokba különböző programot tartalmazó vezérlőegységeket építhetnek be. A motorok különböző eszközökbe történő beépítése során a felhasználó a motor paramétereit az alkalmazási célnak megfelelően választja meg, és esetleg üzem közben is változtatni kíván a programozott paramétereken. Az ilyen igények kielégítése a motor szétszerelésével, a vezérlőegység cseréjével, vezérelhető alkatelemek átprogramozásával, és újra összeszerelésével jár, ami általában a gyártó erre szakosodott műhelyeiben történik.

A villamos motoroknak rengetegféle alkalmazási célnak kell megfelelniük, egy ilyen kellemetlen alkalmazási körülmény a motor víz behatásának kitett alkalmazása. A motorba behatoló víz tönkreteheti a motort, de legalább megrövidíti az élettartamát. Létfontosságú egy motor számára, hogy a tekercsei és vezérlő áramkörei mentesek legyenek víztől. Általában alkalmazott megoldás szerint a motor tekercseit és vezérlő áramkörét impregnálják, vízhatlanná teszik. Tömeggyártású motoroknál fontos szempont a gyártási költségek csökkentésében, hogy a vízhatlanítás és a víz motorban történő felgyülemlésének megelőzése minél kisebb költséggel történjen. További gondot jelent, ha a motort hűtőtérben kívánják alkalmazni, ahol jég képződhet a motoron vagy a motorban. A jégképződés és a jég kiterjedése a motorban a csatlakozások megszakadását okozhatja. Gyakori jelenség, hogy a vezérlő áramkör csatlakozókivezetésein megszakad a dugaszolt kapcsolat a jégképződés miatt. A nyomtatott áramköri lap és dugó között képződő jég képes letolni a dugót a csatlakozócsapról, és okozhatja a nyomtatott áramkör szakadását is.

A fent ismertetett hiányok kiküszöbölése csak számos új részmegoldás kialakításával lehetséges, amelyek megoldását célul tűztük ki. A számos célkitűzés közös gondolata, hogy legyen lehetőség a motor összeszerelt állapotban történő programozására, átprogramozására, a motor a lehető legkevesebb alkatelemből épüljön fel, lehetőleg ne tartalmazzon olyan alkatelemet, amelynek csak kötőelem-funkciója van, az alkatelemek összeszerelése során ne legyen szükség jusztírozásra a megfelelő mérettűrések tartásához (ne legyenek összeadódó mérethibák, amelyek a működést hátrányosan befolyásolják). A motornak a szélsőséges klímaviszonyok között is meg kell felelnie.

HU 223 996 Β1

További célkitűzésünk az összeszerelés egyszerűsítése, a szükséges összeszerelési idő csökkentése, a szereléshez szükséges eszközök minimalizálása.

Jelen találmányunk szerinti célkitűzés az összeszerelt állapotban történő programozás és átprogramozás lehetőségének megteremtése a tömeggyártható villamos motor megfelelő kialakításával.

A feladat találmány szerinti megoldása villamos motor, vasmagján tekerccsel ellátott állórésszel és az állórész tengelyvonalában csapágyazott tengelyű forgórésszel, az állórészt és forgórészt befoglaló házzal, és a házban elrendezett áramköri lapon kialakított, programozható vezérlőegységgel, amely nyomtatott áramköri lapon programozó-érintkezőcsapok vannak rögzítve, amelyekkel szemben a ház falában programozócsatlakozófej befogadására alkalmas csatlakozónyílás van kialakítva.

Előnyösen a csatlakozónyílás üzemszerűen, dugóval le van zárva.

Célszerűen a csatlakozónyílásnak programozócsatlakozófej téves dugaszolását akadályozó pozicionálóeszköze van.

Előnyösen a nyomtatott áramköri lapon tápcsatlakozó-érintkezőcsapok vannak rögzítve, amelyekkel szemben, a ház falában, csatlakozódugó befogadására alkalmas nyílás, és a nyílás mélyén a dugó útját határoló, a dugó és nyomtatott áramköri lap között távolságot tartó ütköző van kialakítva.

Célszerűen a nyomtatott áramköri lap az állórész és a ház közé, azok részét képező távtartókkal van befogva, villamosán az állórész tekercsével van összekötve.

Előnyösen a ház belső felületén a nyomtatott áramköri lap széleit támasztó bordák vannak kialakítva távtartóként.

Célszerűen az állórésznek az állórészt a házban rögzítő, a ház megfelelő vezetőcsatornáiban megvezetett és a ház megfelelő válla mögé beugratható rögzítőorral rendelkező, rugalmas lábai vannak.

Előnyösen a háznak az állórész részleges befogadására alkalmas csészéje van, amely csésze falában a lábaknak a vállak mögül roncsolásmentesen történő kiugratását lehetővé tevő szerszámnyílások vannak kialakítva.

Célszerűen a szerszámnyílások sugárirányban külső és belső élét összekötő síkok a tengelyirányú síkkal legalább 45°-os, vízbehatolást adott irányból akadályozó szöget zárnak be.

Előnyösen az állórész tekercse és vasmagja termoplasztikus műanyag burkolatba vannak bezárva, és a burkolat termoplasztikus műanyagából vannak kialakítva az állórészt a házban rögzítő, rugalmas lábak.

Célszerűen az állórész vasmagja póluselemekből van összeállítva, amely póluselemek között egy a tekercs tekercstestén átdugott, a pólusokat sugárirányban támasztó és érintőirányban pozicionáló helyezőelem van elrendezve.

Előnyösen a tekercstest nyílásának falán a vasmag pólusait helyező, a vasmag bepréselésével lefaragható vastagságú bordák vannak kialakítva.

Célszerűen a forgórész az állórészben van csapágyazva, amely állórész helyezőelemébe be van préselve a forgórész tengelyének tengelycsapágya.

Előnyösen az állórész U alakú pólusai két szélső és egy középső U alakú elemből vannak összeállítva, amely U alakok belső oszlopa a tekercstest nyílásában, a helyezőelemmel és bordákkal be vannak fogva, és amely U alakok külső oszlopa a tekercsen kívül van elrendezve, ahol a külső oszlopok sugárirányban külső felületében kerületirányú horony van kialakítva.

A találmány szerinti megoldás másrészt eljárás villamos motor előállítására, amely eljárás során vasmagból és tekercsből állórészt formálunk, továbbá tengellyel ellátott forgórészt alakítunk ki, valamint az állórészt és forgórészt legalább részben befogadó házat készítünk, és programozható alkatelemet tartalmazó nyomtatott áramköri lapon kialakított vezérlő áramkört kapcsolunk az állórész tekercsére, majd összeszereljük az állórészt, a forgórészt, a nyomtatott áramköri lapot a házzal, amely, mechanikusan összeszerelt motor házának csatlakozónyílásán át egy programozócsatlakozófejet csatlakoztatunk a nyomtatott áramköri lap programozó-érintkezőcsapjaira, és a vezérlő áramkör programozható alkatelemébe a motor készreszerelt állapotában programot töltünk.

Előnyösen, összeszerelés utáni lépésként a mechanikusan összeszerelt motort villamosán leteszteljük a nyomtatott áramköri lapra csatlakoztatott eszközökkel.

Célszerűen a motor programozása és tesztelése után dugót helyezünk a ház csatlakozónyílásába.

A találmány szerinti megoldást az alábbiakban, kiviteli példákra vonatkozó rajz alapján, részletesen ismertetjük. A rajzon az

1. ábra ventilátoros motor robbantott rajza, oldalnézet, a

2. ábra állórész perspektivikus, robbantott rajza, a

3. ábra az 1. ábra szerinti motor metszete, a

4. ábra állórész és áramköri lap perspektivikus rajza, az

5. ábra az 1. ábra szerinti motor házának állórészt befogadó része, elölnézet, a

6. ábra állórész helyezőeleme oldalnézetben, a

7. ábra a 6. ábra szerinti helyezőelem elölnézete, a

8. ábra a 6. ábra szerinti helyezőelem és tengelycsapágy hosszmetszete,

9. ábra állórész vasmagjának és tekercsének elrendezése elölnézetben, a

10. ábra a 9. ábra szerinti tekercstest hátulnézetben, a

11. ábra a 10. ábra szerinti 11-11 metszet, a

12. ábra állórész és forgórész közötti rész kinagyított részlete, a

13. ábra az 5. ábra szerinti 13-13 metszet, a nyomtatott áramkör tápcsatlakoztatására alkalmas házrész metszetével, a

14. ábra az 5. ábra szerinti 14-14 metszet, a nyomtatottáramkör-programozó csatlakoztatására szolgáló kialakítással, a

15. ábra állórészt és forgórészt összerögzítő hely metszete, a

HU 223 996 Β1

16. ábra mikroprocesszor-vezérelt egyfázisú motor tömbvázlata, a

17. ábra DC tápegység kapcsolási vázlata, a

18. ábra visszaállító áramkör kapcsolási vázlata, a

19. ábra mintavevő-kapcsoló kapcsolási vázlata, a

20. ábra mikroprocesszor kapcsolási vázlata, a

21. ábra a 16. ábra szerinti motor helyzetérzékelőjének Hali-generátora, a

22. ábra H híd kapcsolási vázlata, a

23. ábra folyamatábra, állandó légszállításra táblázattal programozott motor, sebesség- és nyomatékszabályozásának főbb lépései, a

24. ábra folyamatábra, a szabályozás állandósult futás idején szükséges lépései, a motor sebességétől függő szünetidő-szabályozással, a

25. ábra idődiagram, motorindító időtartományban, a

26. ábra folyamatábra, a 25. ábra szerinti idődiagram szerinti vezérlés egy lehetséges megvalósítására, a

27. ábra idődiagram, sebességvezérlés motorindító időtartományban, a

28. ábra folyamatábra, N számú kommutációt követő, állandó futás idején, M számú kommutációnkénti szabályozó beavatkozással a sebesség, nyomaték vagy légszállítás függvényében.

Az 1—15. ábrákon egy belső 22 állórésszel és ventilátor- 30 lapátokkal ellátott, külső 24 forgórésszel kialakított villamos 10 motor van szemléltetve. A 10 motornak a 30 lapátokat keretező 26 háza van (1. ábra). A 30 lapátok 24 forgórész 28 agyának külső felületén vannak elrendezve, a csészeszerű 28 agy belső, hengeres felületében 35 mágnesek vannak beágyazva, a 28 agy végfelületében 34 betét van fröccsöntéssel beágyazva, 32 tengely számára (3. ábra). A 28 agy és 30 lapátok egy darabként, fröccsöntéssel vannak kialakítva. A forgórész 35 mágneseknek a pólussarut tartó, mágneses anyagú alaplemeze (nincs külön ábrázolva) van fröccsöntéssel beágyazva a 28 agy hengeres falába.

A 22 állórész hőre lágyuló műanyag tokba van befoglalva. A műanyag toknak a 26 ház megfelelő felületébe bepattintható végű, azonos irányban (tengelyirányban) kinyúló, három 36 lába van, a 36 lábak végén kialakított rögzítő- 38 orrokkal (1. ábra). A 36 lábak közé 42 áramköri elemekkel (amely elemek közül legalább egy programozható) szerelt 40 áramköri lap helyezhető be a 10 motor összeszerelése során. A 40 áramköri lapból egy 44 tartóujj áll ki, amely 44 tartóujj végén 46 Hali-generátor van elrendezve. A 10 motor összeszerelt állapotában ez a Haligenerátor a 22 állórész pólusai magasságában, a 24 forgórész 35 mágnesei pályája mentén helyezkedik el egy tokban, és azok áthaladását érzékeli. A 24 forgórész 34 betétben rögzített 32 tengelye egy 50 hüvelyben van csapágyazva, amely 50 hüvelyre a 22 állórész 48 helyezőeleme rá van fröccsöntve. A 24 forgórészt tehát a 22 állórész tartja, a 24 forgórész 32 tengelye az 50 hüvelyben, tengelyirányban az hüvelyen átnyúló tengelyvégre helyezett 52 E rugó által van megfogva.

A 26 házat egy a 22 állórészt befogadó 54 csésze, az 54 csésze külső felületéből sugárirányban kinyúló 56 karok, és ezek szabad végeit összekötő, gyűrű alakú 58 perem alkotják, amely 58 perem egyrészt a 10 motor felerősítésére, másrészt a ventilátor- 30 lapátok pályájának keretezésére szolgál. A példa szerinti kialakításban a 26 ház egy darabként, polimer anyagból, fröccsöntéssel készült. Az 54 csésze az 1., 3. ábrák szerinti bal oldalon, lényegében zárt fenekű, jobb oldalon a 22 állórész szerelvényének befogadására alkalmasan nyitott. Az 58 peremen felerősítő- 60 nyílások vannak kialakítva. A 60 nyílásokon átvezetett csavarokkal a ventilátoros 10 motor például egy fagyasztótér belső falához rögzíthető üellemző alkalmazás). Az 54 csésze hengeres, belső falfelületében vezető62 csatornák (5. ábra) vannak kialakítva a 22 állórész tokja 36 lábainak összeszereléskor és elfordulás ellen szükséges megvezetésére. A 62 csatornák belső vége egy-egy mélyedés 64 válla (15. ábra), amely mögé összeszerelt helyzetben a 36 lábak 38 orra beugrik, kihúzás ellen rögzítve a 22 állórészt. Az 54 csésze átmérője a zárt fenékfelület felé csökkenő, emiatt a 22 állórész betolásakor a 36 lábak rugalmasan a tengelyvonal felé vannak nyomva, és a 38 orrok bepattintott helyzetében is előfeszítve vannak. Az 54 csésze fenékfalában 66 szerszámnyílások vannak kialakítva a 38 orrot befogadó mélyedések folytatásában, amely nyílásokon át bedugott csavarhúzóval oldható a 64 vállak és 38 orrok kapcsolata. Ily módon a 10 motor 22 állórésze külön rögzítőelemek alkalmazása nélkül van rögzítve a 26 házban, roncsolás nélkül kiszedhető a 26 házból, és szerszám alkalmazása nélkül visszahelyezhető bele.

A ventilátoros 10 motor jellemző alkalmazása egy fagyasztó vagy hűtő tárolótérben történő alkalmazás, ahol a ventilátor a hűtőközeg párologtatásában vesz részt. Ilyen környezetben a 10 motor víz behatolásának van kitéve. A 26 ház tisztításához például vízsugarat alkalmaznak. Eközben a vízsugár felülről és elölről (az 1., 3. ábrák szerinti jobb oldalról) éri a 10 motort, és annak nyílásain behatolhat. A 22 állórész tokozva van, ennek ellenére korlátozni szükséges a vízbehatolást. A víz behatolása főként a 22 állórész és a 24 forgórész 28 agyának találkozása mentén történhet. Ennek a helynek egy kinagyított részlete a 12. ábrán van feltüntetve. A 22 állórész tokozata és a 24 forgórész 28 agya úgy van kialakítva, hogy a 22 állórész és 24 forgórész között alakos 68 rés keletkezzék, amelybe a vízsugár közvetlenül nem hatol be. A 22 állórész tokozásának a 28 agy külső átmérőjénél nagyobb átmérőjű 70 szegélyén 72 letörés van kialakítva, amely 72 letörés a jobboldal felől ráfröccsent vizet kifelé tereli.

A 66 szerszámnyílások is potenciális vízbevezető nyílások, ezért ezek alakja úgy van kialakítva, hogy rajtuk keresztül minél kevesebb víz hatoljon be az 54 csészébe. Az 54 csészében helyet foglaló, 42 áramköri elemekkel szerelt 40 áramköri lap nedvesség hozzáférése ellen védőréteggel van bevonva. Ennek ellenére, további védelemként a 66 szerszámnyílások is speciá4

HU 223 996 Β1 lis kialakításúak (15. ábra): a sugárirányban belső 66b élük fedi a sugárirányban külső'66a élüket a vízsugár irányából. A 66a, 66b élek által meghatározott P1 sík legalább 45°-os szöget zár be a 10 motor tengelyével párhuzamos P2 síkkal. Feltételezhető, hogy a beépítés helyén a mosóvízsugár beesési szöge kisebb, mint 45°. Ilyen körülmények között a vízsugár nem tud közvetlenül behatolni a 66 szerszámnyílásba, hanem csak az 54 csésze külső falának ütközhet.

A 26 ház 54 csészéje másrészt úgy van kialakítva, hogy benne a hűtőtérben keletkező jegesedés ne okozhasson működészavart, ami különösen fontos hűtőberendezésben alkalmazott 10 motor esetében. E célból a 40 áramköri lap tápáramköri 74 érintkezőcsapjai kiállnak a 40 áramköri lap síkjából (4. ábra), és a 74 érintkezőcsapokra rácsatlakozó tápkábel 78 dugója nem hatolhat a 74 érintkezőcsapok tövéig. A 74 érintkezőcsapok egy, az 54 csésze fenekéből nyíló, hüvelyszerű 76 csatlakozófészekbe nyúlnak bele, amely 76 csatlakozófészekbe a 78 dugó egyféle módon, és meghatározott mélységig dugaszolható bele (14. ábra). A 78 dugóban a tápkábelén túlmenően, külső vezérlő áramkör érintkezői is be vannak építve. A 76 csatlakozófészek és a 78 dugó szögletes keresztmetszetű, a 78 dugó bedugaszolva lezárja a 76 csatlakozófészek nyílását. A teljesen bedugaszolt 78 dugó nem ér le teljesen a 40 áramköri lapig, ebben megakadályozzák a 76 csatlakozófészek belső végében kialakított 80 ütközők. A 74 érintkezőcsapok 78 dugó által nem fedett szakaszának hossza előnyösen 5 mm, de 1,3 mm fedetlen szakasz is elegendő lehet a jegesedés elleni védelemre. A 74 érintkezőcsapok 78 dugóba benyúló szakasza a 10 motor meghajtásához szükséges, megfelelő villamos kapcsolatot biztosít. A 74 érintkezőcsapok fedetlen szakaszán keletkezhet ugyan jég, de ennek csapirányú nyomása nem képes károsítani az érintkezők bekötését, vagy lerontani a villamos csatlakozás minőségét.

A 13. ábrán a 40 áramköri lap egy másik csatlakozójának kialakítása van szemléltetve, amely csatlakozót a 40 áramköri lap vezérlőprogrammal való feltöltésére alkalmazzuk, tehát a 10 motor üzemi viszonyai között nem használjuk. A programozócsatlakozó 82 érintkezőcsapjai ugyanúgy merőlegesek a 40 áramköri lapra, mint a táplálás 74 érintkezőcsapjai. A 82 érintkezőcsapok egy, az 54 csésze fenekéből nyíló, hüvelyszerű 84 csatlakozófészekbe nyúlnak bele, amely 84 csatlakozófészek általában le van zárva egy 86 dugóval. A 86 dugó eltávolítása után szabaddá váló 84 csatlakozófészekbe egy programozó- 88 csatlakozófej dugaszolható be a programozás vagy átprogramozás idejére. A 82 érintkezőcsapokra kapcsolt programozó- 88 csatlakozófejjel a 10 motor teljes összeszerelése után, sőt beszerelt állapotában is feltölthető programmal a mikroprocesszor. Programozással megváltoztatható például a 10 motor fordulatszáma, vagy indítási késleltetése, megváltoztatható az, hogy milyen paraméterek hatására történjék a 10 motor futásának vezérlése, továbbá beiktatható a leolvasztás idejére alkalmas vezérlésmód. A programozó- 88 csatlakozófejen át történő programozás lehetővé teszi egy korábban gyártott 10 motor más feladatra történő átprogramozását is.

A 84 csatlakozófészek és 88 csatlakozófej egymásba illő helyezőelemei megakadályozzák, hogy a 88 csatlakozófejet többféle állásban be lehessen dugaszolni a 84 csatlakozófészekbe.

A 2. ábrán a 10 motor 22 állórészének elemei vannak szemléltetve. A 22 állórész gerjesztő- 94 tekercsének 92 tekercsteste van, a 94 tekercs végei 96 csatlakozóhüvelyekre vannak kivezetve. A 96 csatlakozóhüvelyekbe a 40 áramköri lapból kiálló 98 érintkezőcsapok vannak csatlakoztatva a 10 motor összeszerelt állapotában. Megjegyezzük, hogy ez csak egy előnyös példa szerinti megoldás a 94 tekercs csatlakoztatására, a csatlakoztatás másképp is megoldható.

A lágyforrasztásokat célszerű kerülni a csatlakozások kialakításában.

A 22 állórész ferromágneses vasmagja nyolc darabból van összetéve, amelyek nyolc 100 pólust alkotnak. Mindegyik darabnak U alakja van, amely U alak egy sugárirányban belső 100a oszlopra, egy sugárirányban külső 100b oszlopra és egy 100c összekötő oszlopra tagolódik. Mindegyik 100 pólus előnyösen acélszövetből készült, vékony lemezekből lemezeit vasmagként van kialakítva. A 100 pólus lemezei lágyforrasztással, mechanikus szorítóelemekkel vagy más alkalmas módon vannak összerögzítve. A 100 pólus alakja összetett. A többi oszlophoz képest hosszú, középső oszloprészt két oldalsó oszloprész fogja közre mindhárom szakaszán (belső, külső, összekötő oszlop), az egyik 100’ pólusról azonban hiányzik az egyik oldalsó oszloprész, ennek helyét foglalja el ugyanis a 40 áramköri lap 44 tartóujja, és az ennek végén elrendezett, mozgásérzékelő 46 Hali-generátor (4. ábra). A 100 pólusok középső oszloprésze vastagabb, mint a két oldalsó oszloprész sugárirányú vastagsága. Mindegyik 100 pólus belső 100a oszlopa a 92 tekercstest 102 nyílásába van betűzve, a 100 pólusok sugárirányban külső 100b oszlopa a 92 tekercstest peremén kívül helyezkedik el. A külső 100a oszlopok külső, a 24 forgórész 35 mágneseihez közeli felületében, a 100a oszlop tövének környezetében, egy-egy 100d horony van kialakítva, amely 100d hornyok szerepe az, hogy a 10 motor megállításakor a 24 forgórész 35 mágneseit a 22 állórész pólusaihoz képest meghatározott helyzetbe állítsa. A 100 pólusok mágneses anyag formába öntésével is kialakíthatók. Meghatározott, kis teljesítményigényű alkalmazásoknál a többpólusú vasmag egy darabként, formába préseléssel is előállítható.

A 100 pólusok elemeinek (darabok) belső 100a oszlopait egy 104 helyezőelem rögzíti, megfelelő helyzetben, a 92 tekercstest középponti 102 nyílásában. A 92 tekercstest 94 nyílásának falán a 100a oszlopok helyét és állását meghatározó, helyező- 106 bordák vannak kialakítva.

A 104 helyezőelem 104a fészkei a 100 pólusok belső 100b oszlopa középső oszloprészének megfelelő szélességűek, és a 100b oszlopot a 92 tekercstest tengelyvonala felől támasztják meg, a 100b oszlopot a

HU 223 996 Β1

104a fészekben és a 92 tekercstest 106 bordái között van befogva. A 104a fészkek a 104 helyezőnyúlványon, a kerület mentén szimmetrikusan elosztottan, de a tengelyvonalban fekvő, a 104a fészek síkjára merőleges síkhoz képest aszimmetrikusan vannak kialakítva, így a 100 pólusok külső 100b oszlopának külső felülete és a 24 forgórész 35 mágnesei között a légrés kerületirányban aszimmetrikus, ami a 10 motor indítását segíti. A belső 100a oszlop sugárirányban külső felülete a 102 nyílás falából kiálló 106 bordákon támaszkodik fel. A 106 bordák elrendezését a 9-11. ábrák mutatják. Egy-egy pár 106 borda (106a-106d) támasztja meg egy-egy 100 pólus első 100a oszlopát.

A 22 állórész nyolc 100 pólusa közül négy a 92 tekercstest egyik oldaláról, további négy a 92 tekercstest másik oldaláról, közbenső szöghelyzetben van betűzve. A 9. ábrán alulról betűzött 100 pólusok, kettőspontvonallal vannak ábrázolva. Minthogy a 100 pólusok egyike aszimmetrikus (100’ pólus), az ennek megfelelő 106d, 106d’ borda más, mint a többi, mert a belső 100a’ oszlop hiányzó oldalsó oszloprésze helyett a középső oszloprész oldalán ütköznek fel. így a 106d borda alacsonyabb (mert a középső oszloprész vastagabb, mint a szélső), a 106d’ borda magasabb (a hiányzó szélső bordarész miatt), mint a többi 106 borda.

A 104 helyezőelem a 92 tekercstest tengelyvonalában helyezkedik el. A 100a oszlopok és helyük közötti, esetleges méretkülönbségek a 106 bordák legyalulásával tüntethetők el, amely legyalulást elvégzi a helyére bepréselt 100a oszlop. A külső 100b oszlop sugárirányban belső része a 92 tekercstest peremének 108 kivágásában helyezkedik el.

A 104 helyezőelem a 6-8. ábrákon van részletesen ábrázolva. A 104 helyezőelemnek két egyforma, de egymáshoz képest a tengelyvonal körül 45°-kal elfordított szögállású fele van (7. ábra). Ily módon egymástól 45°-kal különböző szögállású nyolc 100 pólust kapunk (8*45°=360°) a 22 állórészen, anélkül, hogy szemben fekvő pólusok zavarnák egymás mágneses terét. Más pólusszám esetén más szögelfordulást szükséges alkalmazni a 45° helyett, és más alakú 104 helyezőelem alkalmazása szükséges. A felek négyoldalú, kocka alakú testében kialakított négy-négy 104a fészek az oldallapokban aszimmetrikusan, a 7. ábrán láthatóan, egyik él felé eltoltan van kialakítva. Az eltolás ugyanolyan irányú és mértékű mindegyik lapban. A 8. ábrán a 104 helyezőelem hosszmetszetben van ábrázolva. A 104 helyezőelem műanyag teste csőszerű 110 tengelycsapágyon, fröccsöntéssel van kialakítva. A 110 tengelycsapágy önkenő kialakítású, nem igényel kenést a 10 motor teljes élettartamában.

A 22 állórész 92 tekercsteste, 94 tekercse, 100 pólusai és a 110 tengelycsapágy együttese termoplaszt műanyag burkolattal van lezárva, csak a 110 tengelycsapágy végei vannak nyitva hagyva a 32 tengely befogadására alkalmasan.

Az alábbiakban a fent szerkezetileg ismertetett 10 motor összeszerelésének egy előnyös módját ismertetjük. Előkészítő fázisban legyártjuk a 10 motor alkatelemeit. A legyártás sorrendje nem kritikus, és egyes alkatelemek gyártása az összeszerelés helyétől távoli üzemben is történhet. A 24 forgórész készítése során a fröccsszerszámba behelyezzük a 35 mágneseket, a 24 forgórész 34 betéttel ellátott 32 tengelyét, és rájuk fröccsöntjük a 24 forgórész 28 agyát és a ventilátor30 lapátjait. A 26 házat egy fröccsöntő szerszámban, egy lépésben alakítjuk ki, egy darabként előállítva a 26 ház 54 csészéje, 56 karjai és 58 pereme együttesét. Az 54 csésze belső, hengeres felületén egyúttal 112 bordákat (5. ábra) alakítunk ki, amely 112 bordák a 40 áramköri lap rögzítésére szolgálnak az alább ismertetendő módon. A 40 nyomtatott áramkört ismert módon, külön állítjuk elő a 42 áramköri elemek beültetésével és ellenőrzésével. A 40 áramköri lapban a programozó- 82 érintkezőcsapokat, és a táplálás 74 érintkezőcsapjait előnyösen belövéssel rögzítjük, a forrasztással történő rögzítés kevésbé ajánlott (4. ábra). A 46 Haligenerátort a 40 áramköri lapból kiálló 44 tartóujjra szereljük, és kivezetéseit bekötjük a 40 áramköri lapon.

A 22 állórész számos előre gyártott alkatelem összeállításával és az összeállított együttes burkolásával készül. A 104 helyezőelembe foglalt 110 tengelycsapágy egy porózus bronzhüvely, amelyet a 104 helyezőelemnek fröccsöntő formaszerszámba helyezett 110 tengelycsapágy köré fröccsöntéssel történő előállítása után kenőanyaggal töltünk meg, a kenőanyag pótlására a 10 motor élettartama során nincs szükség. A 22 állórész 92 tekercstestét fröccsöntéssel állítjuk elő, és rátekercseljük a geijesztő- 94 tekercset. A 100 pólusokhoz ferromágneses szövetből, préseléssel, a 100 pólusok középső és oldalsó pólusrészének megfelelő U alakú, vékony lapos elemeket, lemezeket állítunk elő, és ezekből, a lemezek összeállításával a 100 pólusok alakját rakjuk össze, majd a már említett rögzítésmódok valamelyikét alkalmazva, például forrasztással, összerögzítjük a lemezeket. Az egyik 100 pólust az egyik oldalán hiányzó oldalsó pólusrész nélkül állítjuk össze (helyet hagyunk a 46 Hali-generátor számára).

A 22 állórész 92 tekercstestét és 100 pólusait sajtolószerszámban illesztjük össze. Ehhez a 94 tekercs 92 tekercstestébe egyik oldalról behelyezendő 100 pólusok testét megfelelő elrendezésben (egymástól 90°kal elfordított helyzetekben, felfelé mutató pólusvégekkel) behelyezzük a sajtolószerszámba. A 100 pólusok által közbezárt térbe behelyezzük a 104 helyezőelemet, olyan szöghelyzetben, hogy a 100 pólusok belső 100a oszlopának középső oszloprésze a 104 helyezőelem 104a fészkébe kerüljön, miközben a 104 helyezőelem felső fele fölfelé kiáll a 92 tekercstest 102 nyílásában. Erre az együttesre ráhelyezzük a 92 tekercstestet. Ez után helyezzük be a sajtolószerszámba a felső négy 100 pólust, abban a szög helyzetben, amelyben be fogjuk préselni ezeket a 92 tekercstest 102 nyílásába. Ez a helyzet az alsó 100 pólusokhoz képest 45°-kal eltérő pozíció. A sajtolószerszám zárásával az alsó és felső 100 pólusokat belesajtoljuk a 102 nyílásba, és a 104 helyezőelem 104a fészkeibe. A 100 pólusok sugárirányú és erre merőleges, érintőirányú helyzetét a 104a fészkek határozzák meg. A sajtolás során a 106 bordákról a 100a oszlopok élei lemarják azt a fö6

HU 223 996 Β1 lösleget, amely a behatolásukat akadályozza, így játék nélküli, szoros illesztés jön létre a 104 helyezőelem, a 100a oszlopok és a 92 tekercstest 106 bordái között. Az összeszerelésnél nagyon lényeges a 100 pólusok sugárirányú helyzete, mert ez határozza meg a 22 állórész és 24 forgórész 35 mágnesei közötti légrést.

A 22 állórész 92 tekercsteste, 100 pólusai és 104 helyezőeleme együttesét egy kiöntőformába helyezzük, és alkalmas, előnyösen tűzálló, hőre lágyuló műanyaggal kiöntjük. Ily módon rajta vízálló burkolatot hozunk létre. A tűzállóság nem minden alkalmazásnál követelmény. A kiöntés idejére a 110 tengelycsapágy két végét ledugózzuk, hogy a nyílásba ne jusson kiöntőanyag. A 94 tekercs 96 csatlakozóhüvelyeinek nyílását is fedetlenül hagyjuk. A kialakított burkolat a 4. ábrán van feltüntetve. A burkolatnak 70 szegélye és a 22 állórész 26 házban történő rögzítésére alkalmas három 36 lába van. A 36 lábak előnyösen közelítőleg olyan hosszúak, mint a 22 állórész hosszának egy harmada. A viszonylag hosszú 36 lábak kellően erősre és rugalmasra készíthetők. A 70 szegély a 100 pólusokon kívüli (100c összekötő oszlopokkal szomszédos) síkban van kialakítva, és belőle tengelyirányban nyúlik ki a három 36 láb és két 114 helyezőnyúlvány, valamint a 40 áramköri lap helyezésére szolgáló két 116 tömb és két 118 csap (a 4. ábrán az egyik nem látható).

Az így elkészített 22 állórészt beszereljük a 26 ház 54 csészéjébe. Ez előtt a 24 forgórész 32 tengelyére felhelyezünk egy támasztó- 120 alátétet, amelynek egyik oldala vibrációelnyelő gumiszerű felület, másik oldala kis súrlódási tényezőjű, sima csúszófelület, amely felhelyezés után a 32 tengely szabad vége felé van fordítva. A 22 állórészt 110 tengelycsapágyával rátoljuk a 32 tengelyre, és a 32 tengely szabad végére másik 122 alátétet helyezünk, amit egy 52 E rugóval rögzítünk tengelyirányú lehúzás ellen (3. ábra). Ebben az összeszerelt állapotban a 24 forgórész szabadon elforogni képes a 22 állórészhez képest.

A 40 áramköri lapot (4. ábra) ezután rögzítjük a 22 állórész 118 csapjain úgy, hogy a 40 áramköri lap feltámaszkodjon a 116 tömbökön. A 4. ábrán a 24 forgórész nincs feltüntetve, de ez csak az áttekinthetőség érdekében van így. A 40 áramköri lapot a 36 lábak között helyezzük be, miközben a 44 tartóujjat a 46 Hallgenerátorral együtt betoljuk a hiányos 100’ pólus mellett, a 22 állórész burkolatában kialakított 124 nyíláson, és a 98 érintkezőcsapokat betoljuk a 96 csatlakozóhüvelyekbe.

A116 tömbökön felfekvő 40 áramköri lap a 100 pólusokhoz képest meghatározott távolságban van a burkolattól. A 98 érintkezőcsapok átvezetésére a 40 áramköri lapban kialakított két 126 nyílás szolgál. A 98 érintkezőcsapok a 40 áramköri lap 42 áramköri elemeivel például forrasztott kapcsolattal vannak összekötve. Ez az egyetlen villamos kapcsolat, a 40 áramköri lap és a 22 állórész elektromágneses része között.

A 22 állórész a 40 áramköri lappal felszerelten lesz beszerelve a 26 házba. A 4. ábra szerinti 36 lábakat illesztjük az 54 csésze 5. ábra szerinti vezető- 62 csatornáinak elejéhez, és betoljuk, miközben a 114 helyezőnyúlványok az 54 csésze 128 hornyaiba csúsznak be. A 114 helyezőnyúlványok biztosítják, hogy a 22 állórész csak egyféle módon legyen behelyezhető az 54 csészébe. A 36 lábakon lévő 38 orrok ferde felületűek a 62 csatornába történő könnyebb beillesztés érdekében. A 62 csatornák csúszófelületének síkja a tengelyiránnyal szöget zár be, így előretolás közben a 36 lábak fokozatosan összehajlanak a tengelyvonal felé. A 38 orrok a 62 csatorna végén bepattannak a 64 váll mögé, így a 22 állórész kihúzás ellen rögzül az 54 csészében (15. ábra). A rögzítést biztonságossá teszi, hogy a 36 kar előfeszített állapotban van a 64 váll mögé fogó 38 orrok mellett is. A 10 motor tehát össze van állítva, anélkül, hogy kötőelemeket kellett volna az összeszerelés során alkalmazni.

A 40 áramköri lap rögzítésére az 54 csésze belsejébe benyúló 112 bordák szolgálnak, amelyek az 54 csészébe betolt 22 állórész 40 áramköri lapját a pereme mentén támasztják meg, és a 40 áramköri lapot a 116 tömbökre fektetve tartják. A 40 áramköri lap rögzítése sem igényel önálló kötőelem-alkatrészt. A 40 áramköri lap szögállását meghatározza a 98 érintkezőcsapok csatlakoztatási helye. Ebben a helyzetben a programozó- 82 érintkezőcsapok a 26 ház 76 csatlakozóhüvelyével egy vonalba kerülnek. Megjegyezzük, hogy egy lehetséges kialakításban a 40 áramköri lap az 54 csésze 112 bordái nélkül is minden irányban rögzítve van a 22 állórész burkolatához, például a 40 áramköri lap egy megfelelő furatán átbujtatott, a burkolatból kiálló horgonnyal, amely rápattintható a 40 áramköri lap külső felületére.

Előnyösen a 10 motort csak teljes összeszerelése után programozzuk. A programozást a tápáramkor 76 csatlakozóhüvelyébe csatlakozó- 78 dugót és a 84 csatlakozófészekben lévő programozó- 82 érintkezőcsapokra programozó- 88 csatlakozófejet dugaszolva végezzük. A programozással beállítjuk a 10 motor forgássebességét, indítási késleltetését (indítási periódus hosszát) stb., majd leteszteljük a programozott 10 motor működését. Ha a 40 áramköri lap hibás működését észleljük, lehetőség van a 10 motor sérülésmentes megbontására a 40 áramköri lap kicserélése céljából. A megbontást szerszámmal végezhetjük, amely szerszám hegyét bedugjuk a 66 szerszámnyílásba, és a szerszámmal kiemeljük a 36 lábak 38 orrát a 64 állak mögül, ami után a 22 állórész az 54 csészéből kihúzható. Ha a 10 motor tesztelése sikeres, a 86 dugóval lezárjuk a 84 csatlakozófészket. A 10 motor ezzel beépítésre kész állapotba van hozva.

A találmány szerinti 10 motor nemcsak egyszer programozható, hanem beépítés után is átprogramozható, vagy a programja frissíthető (a program továbbfejlesztése, vagy az elektronikus áramkör javítása után). A 10 motor végfelhasználója (például hűtőberendezések gyártója) saját igénye szerint átprogramozhatja a 10 motort egy 88 csatlakozófejjel ellátott, számítógépes programozóeszközzel.

A 10 motor általában hűtőtérben kerül felszerelésre, a hűtőtérben a 26 ház 58 peremének 60 nyílásain átvezetett csavarokkal. A 26 ház stabilan megtartja a

HU 223 996 Β1 motort és ventilátorát a felerősítés helyén. A 10 motor táplálása a 76 csatlakozóhüvelybe dugaszolt csatlakozó- 78 dugón át történhet (14. ábra). A 78 dugó oldalán 130 rögzítőcsapok vannak, amelyek egy, az 54 csésze falából kialakított 132 rögzítőnyelvvel együttműködve rögzítik a 78 dugót a 76 csatlakozóhüvelyben. A 78 dugó 76 csatlakozóhüvelybe történő bevezetése során a 78 dugó egy 80 ütközővel találkozik, amely 80 ütköző nem engedi meg a 78 dugó teljes, a 74 érintkezőcsapok tövéig történő betolását. fgy bár megfelelő villamos érintkezés jön létre a csatlakoztatással, a 74 érintkezőcsapok tőközeli szakasza fedetlen marad. Ezen a fedetlen szakaszon lerakodhat jégréteg egy fagyasztótérben, de ez nem képes akkora erőt kifejteni a tágulása során, amely lerontaná a csatlakozás minőségét, vagy mechanikusan károsíthatná a 40 áramköri lap bármely áramkörét.

A 16. ábrán egy mikroprocesszorral vezérelt, egyfázisú 500 motor vezérlő áramköreinek tömbvázlata van feltüntetve. Az 500 motor táplálása 501 AC áramforrásról történik. Az 500 motor 502 állórészének egyfázisú tekercse van. Az 501 áramforrásra kapcsolóüzemű

503 DC tápegység van csatlakoztatva, amely egy kommutáló, teljesítménykapcsoló 504 H hídon át szolgáltatja az 502 állórész gerjesztőáramát. Az 500 motor állandó mágneses 506 forgórésze mágneses csatolásban van az 502 állórésszel, és a gerjesztés ütemében forog. Előnyösen az 500 motor egy külső forgórészes motor, de a megoldás érvényes belső forgórészes motorra is.

Egy, előnyösen Hall-generátoros 508 helyzetérzékelő van a 22 állórészen elrendezve, amely érzékeli az 506 forgórész állandó mágneses pólusainak áthaladását, és a 22 állórész pólusaihoz képest pillanatnyilag elfoglalt helyzetét. Az 508 helyzetérzékelő 510 jelvezetéken át a relatív helyzetre jellemző helyzetjelet szolgáltat a vezérlő- 514 mikroprocesszor számára. Az 514 mikroprocesszor a helyzetjeltől függően vezérli az

504 H híd teljesítménykapcsolóinak kommutálását.

Az 503 DC tápegység VDD tápfeszültséget ad 516 vonalon át az 514 mikroprocesszorra és az 518 visszaállító egységre mérőjelként is. Az 518 visszaállító egység az 514 mikroprocesszor üzemállapotának a tápfeszültség túlzott (egy küszöbérték alá történő) lecsökkenése utáni visszaállásakor szükséges visszaállítására szolgál. Teljesítmény-fogyasztás csökkentése érdekében a Hall-generátoros 508 helyzetérzékelő táplálása lehet mintavevő jellegű, nem folyamatos. E célból a Hali-generátor egy az 514 mikroprocesszor által vezérelt 520 mintavevő kapcsolón át kap táplálást. A mintavevő jel pulzusmodulált.

Az 514 mikroprocesszor további 522 vezérlőbemenetére az 500 motort program szerint vezérlő paramétert érzékelő eszköz, például 524 hőérzékelő van kapcsolva. Az 522 vezérlőbemenetre más vezérlőeszköz, például sebességfokozat-választó eszköz is kapcsolható, amellyel a megfelelően programozott 500 motor két vagy három névleges sebessége között lehet választani. Az 500 motor programozható állandó forgatónyomaték, vagy az 524 hőérzékelő alkalmazásával megvalósított, hőmérsékletfüggő fordulatszám tartására is. Ez utóbbi (hőmérsékletfüggő fordulatszámú) üzemmód alkalmazása különösen előnyös fagyasztótérben, ventilátor meghajtására alkalmazott 500 motor esetében, ahol az 500 motor az előírt és tényleges hőmérséklet különbségének megfelelő sebességgel forgatja a levegőt. Ilyen motor az 1-15. ábrák szerinti 10 motor is.

Egy alkalmas vezérlési módban az 514 mikroprocesszor (PDOFFTIM) szüneteket iktat be az 500 motor tápellátásába, így vezérli az 500 motor átlagos nyomatékának, sebességének értékét. A fenti, hőmérsékletfüggő fordulatszámú alkalmazásban a szünetek hossza az 524 hőérzékelő által indikált hőmérséklettől függ. Kondenzátoralkalmazásoknál, ahol a ventilátor a levegőt a kondenzátorba fújja, az érzékelt hőmérséklet a térben uralkodó hőmérséklet, és a vezérlés olyan sebesség fenntartására irányul, amely sebesség minimálisan szükséges a hőmérséklet optimalizálásához elegendő hőcserét megvalósító légáram előállításához. Ha a ventilátor a kondenzátoron át szívja a levegőt, a kondenzátoron átszívott levegő hőmérséklete a környezeti hőmérséklettől a kondenzátoron előálló hőfokkülönbséggel eltérő, nagyobb lesz. Az érzékelt magasabb hőmérséklet magasabb motorfordulatszámot (periódusonként kisebb PDOFFTIM szünetidőt, nagyobb nyomatékot) eredményez (lásd 26. ábrát). Ezen túlmenően, az 500 motor sebessége a hőmérsékletet különböző, kijelölt hőmérsékletsávokban tartó, állandó légáram előállítására alkalmas sebességfokozatokban is vezérelhető. Kondenzátor légáramát fenntartó ventilátor motorjának megkívánt sebességhez tartozó nyomatéke az 500 motor statikus terhelésének felel meg. Nagyobb statikus terheléseket eredményezhet szűk térbe történő telepítés, például egy hűtőszekrény hűtőterébe telepítés, mert itt a légáram akadályozva van, többek között lecsapódások, elszennyeződések által is. Ezek miatt az igényelt légáram fenntartásához a ventilátor nagyobb sebessége, nagyobb nyomatéka szükséges. Párologtató alkalmazásoknál a megnövekedett statikus nyomás jegesedést, vagy a hűtendő csomagok burkolatának megvastagodását okozhatja.

A kereskedelmi hűtőalkalmazások egyikében a párologtatóventilátor az árut fagyasztó térből kilépő levegőt szívja egy levegőfüggönyön át, és a ventilátorból kilépő levegő halad át a párologtatón. A ventilátorba belépő levegő hőmérsékletét a levegőfüggöny és vele keveredő, a fagyasztótérből kilépő levegő hőmérséklete határozza meg, az 500 motor sebességét úgy szükséges vezérelni, hogy a kívánt hőmérséklet a fagyasztótérben fennálljon.

A 16. ábra szerinti 514 mikroprocesszor állandó légáram fenntartásához a kommutálást változók szerint vezérli, és vészjelzést ad egy 528 vészjelző aktiválásával, ha az 500 motor fordulatszáma túl nagyra nő, azaz, ha nagyobb, mint a konstans légáram fenntartásához szükséges fordulatszám. Az 500 motor üzeme vezérlés tekintetében egy kezdeti szakaszra és egy statikus terhelésű szakaszra bomlik, ahol adott a kezdeti szakaszra érvényes forgatónyomaték, sebesség és időtartam. A kezdeti szakaszban az 500 motor se8

HU 223 996 Β1 bessége a kezdeti statikus terhelés függvényében, fokozatosan nő.

A 23. ábrán egy ventilátor 514 mikroprocesszoros motorvezérlésének folyamatábrája van feltüntetve. A vezérlés célja állandó légáram fenntartása, az 500 motor forgatónyomatékának és sebességének ennek megfelelő vezérlése, a beavatkozás a motor 22 állórésze gerjesztőáramának kommutálására hat. A forgatónyomaték és fordulatszám vezérlése táblázat értékeiből történő választással történik, amely táblázatban ki vannak zárva a rezonanciát okozó értékek. Ha például a ventilátor egy kondenzátoron hajt át levegőt, az 500 motor meghatározott fordulatszámánál rezonancia keletkezik, amely vibrációt és hanghatást okoz. Ezek a rezonanciapontok egyféle berendezésre, amely berendezésből egy sorozatot adott tűréshatáron belül egyforma elemekből állítanak elő, előre meghatározhatók, és elkerülhetők. Az 500 motor 514 mikroprocesszorának megfelelő programozásával tehát jelentősen csökkenthető a berendezés vibrációja és zaja. Egy ilyen jellegű 514 mikroprocesszor vezérlés-idődiagramja van feltüntetve a 23. ábrán.

Az 500 motor indítása után, egy 550 lépésben, az 514 mikroprocesszor kezdeti I célváltozót választ, amely I célváltozó egy konstans légáramot előállító kezdősebességnek felel meg. I célváltozó választott értéke például 0 lehet. Ez után az 514 mikroprocesszor a következő, 552 lépésben a táblázatból sebességértéket (SSP) választ, amely sebességérték az I célváltozó 0-n tartománya valamelyik szintjének felel meg, és amely sebességértékhez meghatározott periodikus szünetidő (PDOFFTIM) van rendelve. Az 500 motor minimális teljesítményű tápláláshoz PDOFFTIM=Pmin., az 500 motor maximális teljesítményű táplálásához PDOFFTIM=Pmax. érték tartozik.

A PDOFFTIM értéke fordítottan arányos a teljesítménnyel: ha nő, az 500 motor teljesítménye csökken, az 504 H híd teljesítménykapcsolói hosszabb ideig vannak zárva a periódusidőhöz képest, illetve a kommunikációs időtartamon belül. A 23. ábra szerinti vezérlésnek ez az alapja, de a szakterületen jártas szakember a teljesítményvezérlés más módját is ki tudja alakítani.

A következő 554 lépésben késleltetés van, azaz a további vezérlőlépések késleltetése, aminek célja az üzemállapot stabilizálódásának kivárása. A késleltető554 lépést követő 556 lépésben 514 mikroprocesszor a választott I célváltozó értékének megfelelő minimális teljesítményhez tartozó PDOFFTIM (Pmin.) értéket választ a táblázatból, a következő, 558 lépésben az 514 mikroprocesszor a választott I célváltozó értékének megfelelő maximális teljesítményhez tartozó PDOFFTIM (Pmax.) értéket választ a táblázatból.

Egy következő, 560 lépésben az 514 mikroprocesszor összehasonlítja a tényleges PDOFFTIM szünetidőt a választott PDOFFTIM (Pmin.) értékkel. Ha az tényleges nagyobb, mint PDOFFTIM (Pmin.), az 514 mikroprocesszor a szabályozási folyamatot az 562 lépéssel folytatja, amelyben I célváltozó értékét hasonlítja össze I célváltozó n-edik fokozatával. Ha I fokozata nagyobb vagy egyenlő n-nel, az 514 mikroprocesszor I értékét visszaállítja az n-edikre egy 564 lépésben. Ha az l>ln feltétel nem teljesül, az azt jelenti, hogy I kisebb, mint a lehetséges maximum, tehát az 514 mikroprocesszor I értékét eggyel feljebb lépteti egy 566 lépésben.

Ha az 560 lépésben az 514 mikroprocesszor azt állapítja meg, hogy a tényleges PDOFFTIM szünetidő kisebb, mint a PDOFFTIM (Pmin.) szünetidőérték, a folyamat az 568 lépéssel folytatódik, amelyben az 514 mikroprocesszor a pillanatnyi teljesítményszintnek megfelelő, tényleges PDOFFTIM szünetidőértéket a táblázatban a beállított I célváltozó-fokozathoz tartozó maximális PDOFFTIM (Pmax.) szünetidővel hasonlítja össze. Ha a tényleges PDOFFTIM szünetidő kisebb, mint a PDOFFTIM (Pmax.), az 514 mikroprocesszor a következő 570 lépésben I célváltozó értékét hasonlítja a 0. fokozat I értékéhez. Ha I célváltozó értéke kisebb, vagy egyenlő nullával, az 514 mikroprocesszor 572 lépésben I értékét 0-ra állítja. Ellenkező esetben, amikor I célváltozó értéke nagyobb 0-nál, az 514 mikroprocesszor a beállított I célváltozó értékét eggyel csökkenti. (574. lépés)

Ha a tényleges PDOFFTIM szünetidőérték kisebb, vagy egyenlő a minimummal, és nagyobb, vagy egyenlő a maximummal, amikor tehát az 560 és 568 lépések is „nem” eredményt adnak, az 500 motor a célul kitűzött légáram fenntartására alkalmas sebességtartományban van, az 514 mikroprocesszor visszatér az 550 lépéshez, és nem változtat a szabályozás állapotán.

Egy alternatív megoldásban az 514 mikroprocesszorba olyan algoritmust programozunk, amely a kommutálókapcsolók szünetidő/bekapcsolt állapot változóarányát határozza meg. Ez a változóarány folyamatosan változhat egy előre meghatározott Smin. és egy Smax. közötti sebességtartományban, amely sebességtartományból ki van zárva egy (vagy több) S1±S2 sebességtartomány. Ennek az az eredménye, hogy az S1-S2 és S1 közötti sebességtartományban az 514 mikroprocesszor az S1-S2 sebességnek megfelelő változó aránnyal vezérel, az S1 és S1+S2 sebességtartományban az 514 mikroprocesszor az S1+S2 sebességnek megfelelő arányt alkalmazza.

A 22. ábrán a kommutáló teljesítménykapcsolókat tartalmazó, példakénti 504 H híd kapcsolási vázlata van feltüntetve. Megjegyezzük, hogy a teljesítménykapcsolók áramköre másként is kialakítható, például két, egyik oldalon földelt kivezetésü tekerccsel, vagy az US 5,859,519 szabadalmi leírás szerinti H hídként. Az 504 H híd DC tápfeszültsége 600 DC sín és földelő 602 sín közé van kapcsolva. A két 600, 602 sín között 504 H híd elrendezésben, vezérelt Q1, Q2, Q3, Q4 kapcsolók vannak elrendezve, ahol a híd átlóját az 502 állórész tekercse képezi. Az 504 H híd üzemi állapotában az 502 állórész egyik kivezetését a Q1 kapcsoló DC tápfeszültségre vagy a Q3 kapcsoló földpotenciálra kapcsolja, ugyanakkor az 502 állórész másik kivezetését a Q4 kapcsoló földpotenciálra vagy a Q2 kapcsoló DC tápfeszültségre kapcsolja. Az 502 állórész áramköre váltakozva a Q1 és Q4 vagy a Q2 és Q3 kapcsolón át záródik, szünetidőben nem záródik,

HU 223 996 Β1 nem folyhat az 502 állórészt gerjesztő áram. A Q3 kapcsolót BQ5 portról vezérelt Q3 kapcsoló vezérli, a Q4 kapcsolót BQ8 portról vezérelt Q8 kapcsoló vezérli. A Q1 és Q2 kapcsolók bemenőáramkörében DC tápfeszültségre kapcsolt VB2 bemenet közvetve, R9, R11 ellenálláson át, a híd átlópontja közvetlenül, 604, 606 vonallal van a vezérlő-bemenőpontra csatlakoztatva. Amikor tehát a Q3 kapcsoló nyitva van (vezet), a 604 vonalon át lehúzza a Q1 kapcsoló bemeneti potenciálját, és a Q1 kapcsoló nyitott (nem vezető) állapotban van, ha a Q3 kapcsoló zárva van (nem vezet), a Q1 kapcsoló van nyitva (vezet). Ugyanígy a másik oldalon, ha a Q4 kapcsoló nyitva van (vezet), a 606 vonalon át lehúzza a Q2 kapcsoló bemeneti potenciálját, és a Q2 kapcsoló nyitott (nem vezető) állapotban van, ha a Q4 kapcsoló zárva van (nem vezet), a Q2 kapcsoló van nyitva (vezet).

Az 502 állórész áramiránya szempontjából a Q1, Q2 kapcsolók első és második bemeneti, a Q3, Q4 kapcsoló első és második kimeneti kapcsolók. Az 514 mikroprocesszor a BQ5 és BQ8 portokon (az 514 mikroprocesszor, BQ8 kimenetein) át, közvetve a Q1 és Q2 kapcsolókat is vezérli). A 27. ábrán ennek a vezérlésnek az idődiagramja, annak N-edik és N+1edik kommutálás periódusa van feltüntetve, villamos 90°-os tartományokra bontva. Eszerint az N-edik kommutálási periódus első 90° tartományában egyik irányban folyik áram, miközben a Q4 kapcsoló folyamatosan szakadást mutat (OFF), a Q2 folyamatosan vezetőállapotban van (ON), a Q1 és Q3 pedig periodikusan váltakozva kapcsolgat vezetőállapot és szakadás között, egymással ellentétes fázisban, de amikor a Q1 kapcsoló van vezetőállapotban (ON) és a Q3 mutat nem vezet (OFF), akkor nem folyhat áram, mert csak a Q2 kapcsolón át folyhatna. Ez eredményezi a periodikus PDOFFTIM szünetidőt az 502 állórész gerjesztőáramában. Az Ν+1-edik kommutálási periódusban a két oldal kapcsolóinak szerepe (állapota) felcserélődik, az S, F kivezetések között másik irányban folyik áram a periodikusan ismétlődő PDOFFTIM szünetidőkön kívül. Ha mindkét kimeneti Q3, Q4 szakadást mutat (OFF), egyik irányban sem folyik áram, a bemeneti Q1, Q2 kapcsolók vezetőállapotában (ON) sem.

A 22. ábrán feltüntetett további elemek R13, R14 munkaellenállás, D11, D12, D13, D14, D15, D16 diódák, C9, C10 kondenzátorok ismert funkciójú áramköri elemek, amelyek alkalmazása nem igényel magyarázatot.

A 26. ábrán az 500 motor időzítésének folyamatábrája van feltüntetve, az 500 motort indító üzemmódban, ahol az áram maximumának értéke az 500 motor sebességének függvényében, a PDOFFTIM szünetidők megadásával adott. Az 500 motort indító üzemmódban a kapcsolóelemek pulzusszélesség-modulált vezérlést kapnak.

Az algoritmus szerint az indítóüzemmódból nyolc kommutálás után megy át a vezérlés - futásüzemmódba. Egy ehhez hasonló algoritmus alakítható ki az indítóüzemmódban állandó értékű gyorsítás megvalósítására, a PDOFFTIM szünetidők megfelelő megadásával.

A 26. ábra szerinti 650 lépésben a Hali-generátor tényleges HALLOLD jelét helyettesítő HALLIN indulóállandót táplálunk be. Ezt a HALLIN indulóállandót az 500 motor indulása után, a 654 lépésben a Hali-generátor tényleges HALLOLD jele váltja fel, miután a 652 lépésben összehasonlította a két értéket, és megállapította, hogy a tényleges HALLOLD jel eltér a HALLIN indulóállandótól. A következő 656 lépésben RPM fordulatszám függvényében változik a PDOFFTIM szünetidő.

A 25. ábrán az 514 mikroprocesszor 504 H hidat vezérlő BQ5, BQ8 portokon kiadott kapcsolójelek időbeli alakulása van szemléltetve Hali-generátor szünetidős vezérlés eredményeként kapott, a mikroprocesszor vezérlő HS3 pozíciójeléhez képest. A HS3 pozíciójel értéke idején a BQ5 portokon jelenik meg pulzusmodulált jel, amikor a HS3 pozíciójel 1-re vált, és ezt az 514 mikroprocesszor egy LATENCY késleltetési idő után észleli, a BQ8 portokon jelenik meg szélességmodulált pulzusjel, amelyet PDOFFTIM szünetidő követ, ahol a pulzusok változó szélessége és a PDOFFTIM szünetidő összege PWMTIM periódusidő.

A 24. ábrán áramérzékelés nélküli, biztonságos futásüzemmód (SOA) vezérlésének folyamatábrája van feltüntetve. Az 514 mikroprocesszor a Q1-Q4 kapcsolókat úgy vezérli, hogy mindegyik bemeneti kapcsolószakadást mutat (OFF) egy minimum PDOFFTIM szünetideig, mindegyik szélességmodulációs periódusban, és működik egy hővédelem, amely nem árammérésen alapul, de az áram hosszú idejű, átlagos értékét korlátozza. A szélességmodulációs periódusidő célszerűen arányos az 500 motor sebességével. Ha a sebesség nagyobb, mint egy S^in. minimális sebesség (azaz, ha A változó kisebb, mint 165), akkor A változó értékét 165-re emeli a szabályozás, és nincs szükség határolásra a biztonságos futásüzemmódban (SOA) maradáshoz. Ha a sebesség kisebb, mint az S_M|_N minimális sebesség (azaz, ha A változó nagyobb, mint 165), akkor a szabályozás kikapcsolja egy minimum szünetidő időtartamra a Q1, Q4 kapcsolókat, az átlagáram korlátozása érdekében. A változó értéke egy egyenletből adódik, amely egyenlet az 500 motorforgórész TINPS fordulatidejéből (kommutációs periódus, 8 ps/bit), adott (állandó) sebességértékhez (1/TINPS) tartozó minimális PDOFFTIM szünetidőértéket fejez ki [A=(TINPS-682)x5/32], Ha PDOFFTIM < A, PDOFFTIM szünetidőértéket A-ra változtatja a vezérlés, így az 500 motor áramát egy az 500 motor adott sebességéhez tartozó maximális értékhez közelíti.

A 18. ábrán az 500 motor 512 visszaállító áramkörének áramköri vázlata van feltüntetve. Az 512 visszaállító áramkör feladata az 514 mikroprocesszor normális üzemállapotának visszaállítása áramkimaradás esetén, tehát az után, ha a VDD tápfeszültség egy adott minimális küszöbérték alá esett, majd újra a küszöbérték fölé emelkedett. A Q6 kapcsoló kikapcsolja az 514 mikroprocesszort R18, R24 ellenállásokból álló feszültségosztójának zajszűrő C7 kondenzátorral védett MCLR/VPP bemenetére adott jelszinttel, ha R16, R17 ellenállásokból álló feszültségosztóján a feszültség egy küszöbérték alá csökken. Ha ez a feszültség ismét a küszöbérték fölé kerül, a Q6 kapcsoló vezetőál10

HU 223 996 Β1 lapotba kerül, és visszaállítja az 514 mikroprocesszor üzemállapotát.

A 19. ábrán az 508 helyzetérzékelő Hali-generátor 520 mintavevő-kapcsolójának áramköri vázlata van feltüntetve. Az 520 mintavevő-kapcsolót az 514 mikroprocesszor Q7 kapcsoló GP5 bemenetére adott, szélességmodulált pulzusokkal vezérli, a pulzusok idején a VB2 feszültség jut a Q7 kapcsolón át az 508 helyzetérzékelő Hali-generátorának (21. ábra) HS1 pontjára. A Q7 kapcsoló GP5 bemenetének nyugalmi potenciálját R19 ellenállásra adott feszültségszint szabja meg.

A 17. ábrán az 503 DC tápegység áramköri vázlata van feltüntetve. Az 503 DC tápegység V|_N tápfeszültséget szolgáltat az egyfázisú 502 állórész számára, az 504 H hídon (16. ábra) át, és további VB2, VDD feszültségeket szolgáltat más vezérlő áramkörök számára. A VB2 feszültség az 504 H híd bemenő- Q1, Q2 kapcsolóinak vezérlőbemenetét felfelé húzó feszültség, a HS2 feszültség az 508 helyzetérzékelő Hali-generátort tápláló feszültség, VSS referencia-földpont a vezérlő áramkörök földpontja, amely egy C1 kondenzátor révén független lehet a DC vagy AC áramforrás bemenetének földpotenciáljától. A V_(N tápfeszültségnél kisebb feszültségű VB2, VDD és HS2 feszültségek a V_tN tápfeszültségből vannak származtatva.

A 17. ábrán a D1, D2 diódák egy S1 biztosítón átvezetett Vin állórész tápfeszültség egyenirányító funkcióját, az RT 1 termisztor és C1 kondenzátor az egyenirányított feszültség szűrését látják el, a C1 kondenzátornak a VSS referencia-földponttól potenciálfüggetlenítő funkciója is van. A D3, D4 diódák és C2 kondenzátor alkotta egyenirányító állítja elő a VB2, VDD tápfeszültségeket, amelyeket soros R2 ellenállás és C6 kondenzátor megszűr, R2 ellenállás és D5 Zener-dióda stabilizál (VB2 tápfeszültségként), majd R7 ellenállás és D6 Zener-dióda kisebb VDD tápfeszültségre tovább oszt, hogy a leosztott feszültség soros védő- R25 ellenálláson átjusson a 20. ábra szerinti 514 mikroprocesszor megfelelő bemenetelre. Az (R3+R4)xC3/(R5+R6)xC4 feszültségosztó osztáspontja L1 csatlakozópontra van kivezetve, amely 1 csatlakozópont, és a C1 kondenzátor, RT1 termisztor közös pontjának megfelelő L2 csatlakozópont között RV1 varisztor van elrendezve. Az L1, L2 csatlakozópontok egy induktivitás kivezetéseivel vannak összekapcsolva.

A 20. ábrán az 514 mikroprocesszor bemeneti és kimeneti áramkörei vannak szemléltetve, összhangban más ábrákkal. Az 514 mikroprocesszor GP4 bemenetére a Hali-generátor HS3 pozíciójel van csatlakoztatva, amely HS3 pozíciójel egy a VDD feszültségre kapcsolt R8 ellenálláson keletkezik a Hali-generátor ellenállásváltozásának hatására (25. ábra). Ez a HS3 pozíciójel időzíti az 504 H híd BQ5, BQ8 portokon át történő vezérlését. A GP5 bemenet igény szerint felhasználható, például motorsebesség megválasztására, vagy hőmérséklet-érzékelésre termisztoros 524 hőérzékelő (16. ábra) rácsatlakoztatásával. A 20. ábrán fel van még tüntetve néhány szokásos alkatelem, mint a VSS referencia-földpont és VDD feszültség (E8 pont) közötti hidegltő- C5 kondenzátor, a GP0, GP1, GP2 IC lábak

R15, R20, R21, R22, R23, R10, R12) ellenállás illesztőelemei, valamint D7, D8 diódák, amelyek szakember előtt ismertek, és amelyek magyarázata nem szükséges a találmány szerinti megoldás megértéséhez.

A 28. ábrán áramszabályozó vezérlési mód folyamatábrája van feltüntetve. Ebben a vezérlési módban az alábbi paraméterek érvényesülnek a tápáram szabályozásában:

- minden kommutálás végén kikapcsoljuk az áramot a következő kommutációperiódus adatainak kiszámítása idejére: OFFTIM=TIN/2 (a kommunikációperiódus fele 90° 506 forgórész elfordulásnak felel meg, amit a számításkor bekalkulálunk,

- minden nyolc kommutáció után (az 506 forgórész egy fordulata) az indítórutin végén, számítjuk a PWMTIM pulzusidő értékét: PWMTIM=OFFTIM/4,

- mindegyik kommutációperiódus elején egy 8 állapotú számlálót (COUNT8) 5-re állítunk, hogy további négyet tudjon számlálni, és ezzel a tápáram négy bekapcsolását számiáltatjuk meg az alábbi kapcsolatban:

PWMSUM=PWMTIM

PDOFFSUM=PWMTIM - PDOFFTIM

TIMER=0

A PDOFFTIM szünetidőt használjuk az áram szabályozására. Ezzel beállítható az 500 motor sebessége, nyomatéka, CFM jellemzője stb.

- a kommutálási időt minden Hall-generátorjelismétlődésnél 0-ra állítjuk, HALLOLD a Hallgenerátor jelének értéke.

Az 500 motor futása során mindegyik kommutációperiódusban egyszer lefut a 28. ábra szerinti vezérlőfolyamat. Egy 702 lépésben megvizsgáljuk, hogy a kommutáció időtartama hosszabb-e 32 ms-nál, amely érték a kommutáció időtartamának megengedett legnagyobb értéke, ennél nagyobb érték túlságosan hosszú. Ha igen, akkor a 704 lépésben motorleállító rutin indul be. Ha nem, egy következő 706 lépésben azt vizsgáljuk meg, hogy a kommutáció időtartama nagyobb-e egy OFFTIM szünetidőnél, amely villamos 90° elfordulásnak felel meg. Ha a kommutáció időtartama nagyobb, mint 90°, akkor a 708 lépésben a gerjesztőáramot a kisebb tápfeszültségek kikapcsolásával kikapcsoljuk, és a 710 lépésben kilépünk a programból. Ha az eddigi elemzések megfelelő eredményt adtak, egy 712 lépésben a kommutáció időtartamát a PWMSUM pulzusszélesség átlagos értékével hasonlítjuk össze, megvizsgálva, hogy nagyobb-e annál. Ha a kommutálási időtartam kisebb, mint a PWMSUM a 714 lépésben, megvizsgáljuk, hogy a kommutáció időtartama nagyobb-e az átlagos szünetidő PDOFFSUM értékénél. Ha igen, a folyamat visszatér a 708 lépéshez, ha nem, a folyamat sikeresen lefutott.

Ha a 712 lépésben a kommutáció időtartama egyenlőnek vagy nagyobbnak bizonyult, mint a PWMSUM pulzusszélesség átlagos értéke, egy 718 lépésben PWMSUM és PDOFFSUM értékét megnöveljük PWMTIM értékével, és a következő pulzusmodulációs periódus idejére, és A változót COUNT-1-re állítjuk.

A következő 720 lépésben megvizsgáljuk, hogy A értéke nem A=0-e (4. kommutáció). Ha igen, a folya11

HU 223 996 Β1 mát 708 lépéssel folytatódik, és a kisebb tápfeszültségek kikapcsolása után befejeződik. Ha nem, akkor egy 722 lépésben COUNT8 (ami a szélességmodulált pulzusok, PVM-ek száma kommutációnként) értékét A-ra állítjuk. Kommutációnként négy PWM pulzus alkalmazása előnyös lassú mikroprocesszorok esetén, gyors mikroprocesszor alkalmazása esetén nyolc PWM pulzus alkalmazása előnyös.

A 27. ábra szerinti idődiagram erre az esetre is érvényes. A 704 lépésben történt leállítás után 1,8 mp. szünet következik, majd újra indul a folyamat (kísérlet).

Claims (17)

1. Villamos motor, vasmagján tekerccsel ellátott állórésszel és az állórész tengelyvonalában csapágyazott tengelyű forgórésszel, az állórészt és forgórészt befoglaló házzal és a házban elrendezett nyomtatott áramköri lapon kialakított vezérlőegységgel, azzal jellemezve, hogy a nyomtatott áramköri lapon (40) programozható alkatelemmel összekapcsolt, programozóérintkezőcsapok (82) vannak rögzítve, amelyekkel szemben a ház (26) falában programozó-csatlakozófej (88) befogadására alkalmas csatlakozófészek (84) van kialakítva.

2. Az 1. igénypont szerinti motor, azzal jellemezve, hogy a csatlakozófészek (84) üzemszerűen, dugóval (86) le van zárva.

3. A 2. igénypont szerinti motor, azzal jellemezve, hogy csatlakozófészkének (84) programozó-csatlakozófej (88) téves dugaszolását akadályozó pozicionálóeszköze van.

4. Az 1. igénypont szerinti motor, azzal jellemezve, hogy a nyomtatott áramköri lapon (40) tápcsatlakozóérintkezőcsapok (74) vannak rögzítve, amelyekkel szemben, a ház (26) falában, csatlakozódugó (78) befogadására alkalmas nyílás, és a nyílás mélyén a dugó (78) útját határoló, a dugó (78) és nyomtatott áramköri lap (40) között távolságot tartó ütköző (80) van kialakítva.

5. Az 1. igénypont szerinti motor, azzal jellemezve, hogy a nyomtatott áramköri lap (40) az állórész (22) és a ház (26) közé, azok részét képező távtartókkal van befogva, villamosán az állórész (22) tekercsével (94) van összekötve.

6. Az 5. igénypont szerinti motor, azzal jellemezve, hogy a ház (26) belső felületén a nyomtatott áramköri lap (40) széleit támasztó bordák vannak kialakítva távtartóként.

7. Az 1. igénypont szerinti motor, azzal jellemezve, hogy az állórésznek (22) az állórészt (22) a házban (26) rögzítő, a ház (26) megfelelő vezetőcsatornáiban (62) megvezetett és a ház (26) megfelelő válla (64) mögé beugratható rögzítőorral (38) rendelkező, rugalmas lábai (36) vannak.

8. A 7. igénypont szerinti motor, azzal jellemezve, hogy a háznak (26) az állórész (22) részleges befogadására alkalmas csészéje (54) van, amely csésze (54) falában a lábaknak (36) a vállak (64) mögül roncsolásmentesen történő kiugratását lehetővé tevő szerszámnyílások (66) vannak kialakítva.

9. A 8. igénypont szerinti motor, azzal jellemezve, hogy a szerszámnyílások (66) sugárirányban külső és belső élét (66a, 66b) összekötő síkok (P1) a tengelyirányú síkkal (P2) legalább 45°-os, vízbehatolást adott irányból akadályozó szöget zárnak be.

10. A 7. igénypont szerinti motor, azzal jellemezve, hogy az állórész (22) tekercse (94) és vasmagja termőplasztikus műanyag burkolatba vannak bezárva, és a burkolat termoplasztikus műanyagából vannak kialakítva az állórészt (22) a házban (26) rögzítő, rugalmas lábak (36).

11. Az 1. igénypont szerinti motor, azzal jellemezve, hogy az állórész (22) vasmagja pólus- (100) elemekből van összeállítva, amely pólus- (100) elemek között egy a tekercs (94) tekercstestén (92) átdugott, a pólusokat (100) sugárirányban támasztó és érintőirányban pozicionáló helyezőelem (104) van elrendezve.

12. A 11. igénypont szerinti motor, azzal jellemezve, hogy a tekercstest (92) nyílásának (102) falán a vasmag pólusait (100) helyező, a vasmag bepréselésével lefaragható vastagságú bordák (106) vannak kialakítva.

13. A 11. igénypont szerinti motor, azzal jellemezve, hogy a forgórész (24) az állórészben (22) van csapágyazva, amely állórész (22) helyezőelemébe (104) be van préselve a forgórész (24) tengelyének (32) tengelycsapágya (110).

14. Az 1. igénypont szerinti motor, azzal jellemezve, hogy az állórész (22) U alakú pólusai (100) két szélső és egy középső U alakú elemből vannak összeállítva, amely U alakok belső oszlopa (100a) a tekercstest (92) nyílásában (102), a helyezőelemmel (104) és bordákkal (106) be vannak fogva, és amely U alakok külső oszlopa (100b) a tekercsen (94) kívül van elrendezve, ahol a külső oszlopok (100b) sugárirányban külső felületében kerületirányú horony (1 OOd) van kialakítva.

15. Eljárás villamos motor előállítására, amely eljárás során vasmagból és tekercsből állórészt formálunk, továbbá tengellyel ellátott forgórészt alakítunk ki, valamint az állórészt és forgórészt legalább részben befogadó házat készítünk, és nyomtatott áramköri lapon kialakított vezérlő áramkört kapcsolunk az állórész tekercsére, majd összeszereljük az állórészt, a forgórészt, a nyomtatott áramköri lapot a házzal, azzal jellemezve, hogy a mechanikusan összeszerelt motor (10) házának (26) csatlakozófészkén (84) át egy programozócsatlakozófejet (88) csatlakoztatunk programozható alkatelemet tartalmazó nyomtatott áramköri lap (40) programozó-érintkezőcsapjaira (82), és a vezérlő áramkör programozható alkatelemébe a motor (10) készreszerelt állapotában programot töltünk.

16. A 15. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy összeszerelés utáni lépésként a mechanikusan összeszerelt motort (10) villamosán leteszteljük a nyomtatott áramköri lapra (40) csatlakoztatott eszközökkel.

17. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a motor (10) programozása és tesztelése után dugót (86) helyezünk a ház (26) csatlakozófészkébe (84).