HU223805B1

HU223805B1 - Csúszó ablakszerkezet

Info

Publication number: HU223805B1
Application number: HU0200569A
Authority: HU
Inventors: Mária Rónay; Gábor Michels
Original assignee: Mária Rónay; Gábor Michels
Priority date: 2002-02-14
Filing date: 2002-02-14
Publication date: 2005-01-28
Also published as: US20030150165A1; HUP0200569A2; US6840009B2; HU0200569D0

Abstract

A találmány tárgya csúszó ablakszerkezet, amely két, függesztettellensúlyokkal kiegyensúlyozott, oldalán lévő csapokkal a tokfüggőleges oldalaiban kialakított vezetőhornyokban vezetett szárnybóláll. A találmány lényege, hogy az ablak alatti parapet (3) a kétszárny (1, 2) párhuzamos befogadására alkalmas üreggel (4) vankialakítva, és az üreg (4) két keskeny belső falát is vezetőhornyokkalellátott tokrész alkotja, és a vezetőhornyok a tok befelé eső oldalánegy, a teljes ablaknyílás (8) magasságán és a parapet (3) tokrészénvégigfutó függőleges szakasszal (11), a tok kifelé eső oldalán ateljes ablaknyílás magasságán végigfutó szakasszal (12) a félablakmagasságban, a két függőleges szakaszt (11, 12) összekötővízszintes szakasszal (13) az ablaknyílás alsó tartományában a kétfüggőleges szakasz (11, 12) között íves átmenetet képező, egymástkeresztező szakaszokkal (14a, 14b), majd a parapet (3) üregének (4)felső részében vízszintes kitérő szakasszal (15), és a függőlegesszakaszból (11) vele párhuzamos elágazó szakasszal (16) rendelkezik,és az egymást keresztező szakaszok (14a, 14b) keresztezési helyén ésaz elágazó szakasz (16) elágazási helyén irányváltó terelők (17, 18)vannak elrendezve, továbbá a függőleges szakaszokból (11, 12) felfeléívesen kiinduló, egymást keresztező szakaszok (14a, 14b) elágazásihelyeinél terelőkarok (19) vannak elrendezve. ŕ

Description

A találmány tárgya csúszó ablakszerkezet, amely két, függesztett, ellensúlyokkal kiegyensúlyozott, oldalán lévő csapokkal a tok függőleges oldalaiban kialakított vezetőhornyokban vezetett szárnyból áll.

A korszerű építkezésben nyíló-, bukó-, bukó-nyíló, forgó-, billenő- és tolóablakokat alkalmaznak. A hagyományos nyíló- és bukóablakok hátránya, hogy a nyílóablakok nyitott állapotban mélyen benyúlnak a helyiség terébe, a bukóablakok pedig csak korlátozottan képesek a szellőzést biztosítani, és nem teszik lehetővé a külvilággal a közvetlen kapcsolat létrehozását. A bukónyíló ablakok ezt a problémát viszonylag jól megoldják, de azoknál a megfelelő teherbíró és működőképes vasalatok komoly problémákat és költségeket okoznak.

A forgó-billenő ablakok esetében a forgástengely esztétikailag zavaró, és az ilyen ablakok rögzítése, működtetése nehézkes. Legegyszerűbb megoldásnál a szárnyak két, egymással párhuzamos csúszópályán mozgathatók külön-külön, akár úgy, hogy az egyik oldali ablakot tolják a másik mellé, vagy akár fordítva, vagy akár mind a kettőt egymás felé. Minden esetben azonban a létrehozható szabad felület a teljes ablakfelületnek maximálisan a felét teszi ki. Ez a megoldás azonkívül esztétikailag is hátrányos, mert zárt állapotban a két ablakszárny nincs azonos síkban. Bár létezik olyan tolóablak is, amelynél a szárnyak zárt állapotban azonos síkba kerülnek, de itt is a szabad nyílás a teljes ablaknyílásnak csak a felét teheti ki. Kísérletek történtek olyan toló ablakszárnnyal is, amely egy nyíló ablakszárny kinyitása után, annak helyére tolva szintén nyílószárnnyá alakul át. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a teljes ablaknyílást szabaddá lehet tenni, viszont hátránya, hogy a tolóablak természetes előnyét miszerint tetszőleges méretű szellőzőnyílást lehet biztosítani - ez a megoldás nem teszi lehetővé.

A találmány célja a felsorolt hiányosságok kiküszöbölése, és olyan ablakszerkezet létesítése, amely lehetővé teszi az ablak teljes felületének kinyitását, ugyanakkor bármely közbenső nyitási helyzetet biztosít, és amelynél a zárt állapot egy síkba eső szárnyakkal biztosítható, de mindezen túlmenően, amelynél nyitott állapotban a szárnyak semmiféle térbeli korlátozást, helyfoglalást nem eredményeznek. A találmány szerint a kitűzött célt egy csúszó ablakszerkezettel lehet biztosítani, amely két függesztett, ellensúlyokkal kiegyensúlyozott, oldalán lévő csapokkal a tok függőleges oldalaiban kialakított vezetőhornyokban vezetett szárnyból áll.

A találmány lényege, hogy a csúszó ablakszerkezetnél az ablak alatti parapet a két szárny párhuzamos befogadására alkalmas üreggel van kialakítva, és az üreg két keskeny belső falát is vezetőhornyokkal ellátott tokrész alkotja, és a vezetőhornyok a tok belső oldalán egy, a teljes ablaknyílás magasságán és a parapet tokrészén végigfutó függőleges szakasszal, a tok kifelé eső oldalán a teljes ablaknyílás magasságán végigfutó szakasszal a fél ablakmagasságban, a két függőleges szakaszt összekötő vízszintes szakasszal az ablaknyílás alsó tartományában a két függőleges szakasz között íves átmenetet képező, egymást keresztező szakaszokkal, majd a parapet üregének felső részében vízszintes kitérő szakasszal, és a függőleges szakaszból, vele párhuzamos elágazó szakasszal rendelkezik, és az egymást keresztező szakaszok keresztezés! helyén és az elágazó szakasz elágazási helyén irányváltó terelők vannak elrendezve, továbbá a függőleges szakaszból felfelé ívesen kiinduló, egymást keresztező szakaszok elágazási helyeinél terelőkarok vannak elrendezve.

Természetesen a parapet magassági mérete legalább az ablak magassága felének kell hogy megfeleljen, hogy a tokok abban kiállás nélkül elhelyezhetők legyenek. A találmány szerinti ablakszerkezetnél a szárnyak zárt állapotban azonos síkba hozhatók, függőleges irányban egymás elé tolhatok, akár a felső részbe, akár az alsó részbe, vagy akár mindkettő a parapetbe egymás mellé csúsztatható. Az ablakszárnyak kézzel mozgathatók, és bármely állapotban megállíthatók a megfelelően megválasztott ellensúly következtében. Az ablak kinyitásához először az alsó szárny felső oldalát kell befelé buktatni, amikor is ebben az állapotban az ablak akár bukóablakként is használható.

A vezetőhornyok fémből vagy akár a tok anyagából készíthetők, míg a szárnyakon lévő vezetőcsapok ismert vasalatból állnak.

A találmány szerinti ablakszerkezet az említett nyitási helyzetek bármelyikét igen egyszerű és esztétikus módon biztosítani tudja.

A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1a., 1b., 1c., 1 d., 1e., 1f., 1g. és 1h. ábrák a találmány szerinti ablakszerkezetet függőleges metszetben szemléltetik az ablakszárnyak különböző helyzeteiben, a

2. ábra a találmány szerinti ablakszerkezet vezetőhornyainak egymást keresztező szakasza, míg a

3. ábra a vezetőhoronynak a parapetben lévő elágazási szakasza.

Az 1a-1h. ábrákon egy 7 falban kiképzett 8 ablaknyílás látható, amely 8 ablaknyílás alatt megfelelő magasságú 3 parapet helyezkedik el. A találmány értelmében a 3 parapet a 8 ablaknyílás legalább felét kitevő magasságú, és benne 4 üreg van kialakítva, amely 1 és 2 ablakszárnyak egymás mögötti elhelyezésére alkalmas méretű. Maga az ablak tokban később ismertetett módon vezethető két 1 és 2 ablakszárnyból áll, amelyek oldalain vezetőcsapok vannak, és a tok függőleges oldalaiban belül az alábbiakban ismertetett vezetőhorony-rendszer van kiképezve.

A vezetőhorony-rendszer az ablaknyílás tartományában két, egymással párhuzamos 11,12 függőleges szakaszból áll, ahol a 11 függőleges szakasz a 3 parapet 4 üregében is folytatódik. A két 11, 12 függőleges szakasz az ablaknyílás alsó tartományában két, egymást keresztező 14a, 14b keresztező szakasszal össze van kötve. Az ablak félmagasságában a két 11, 12 függőleges szakasz egy 13 vízszintes összekötő szakasszal össze van kapcsolva.

A 3 parapet 4 üregén belül a 11 függőleges szakaszból, annak felső részéből egy 16 elágazó szakasz

HU 223 805 Β1 indul ki. A 16 elágazó szakasz felett a 11 függőleges szakaszból egy vízszintes 15 kitérő szakasz indul ki.

A 2. ábrán nagyobb léptékben a 11 függőleges szakaszt és a 12 függőleges szakaszt összekötő, egymást keresztező 14a, 14b keresztező szakaszok láthatók. 5 A 14a és 14b keresztező szakaszok keresztezés! helyeinek alsó és felső pontjában billenthető 17 irányváltó terelők vannak elrendezve, amelyek vagy a 14a keresztező szakaszon teszik szabaddá a vezetőhornyot, vagy a 14b keresztező szakaszban. Ezen a 2. ábrán 10 láthatók még az egyik oldalon ellensúlyokkal ellátott, és az 1 és 2 ablakszárnyakat függesztő 5 és 6 függesztősodronyok.

A 3. ábrán nagyobb léptékben a 11 függőleges szakaszból elágazó 16 elágazó szakasz, illetve annak el- 15 ágazási helye látható. Itt egy olyan 18 irányváltó terelő van billenthetően elrendezve, amely vagy a 11 függőleges szakaszt, vagy a 16 elágazó szakaszt teszi szabaddá, és egyidejűleg a másik szakaszt zárja.

A találmány szerinti ablakszerkezetnél az 1 és 20 2 ablakszárnyak különböző beállítási lehetőségeit az 1a—1 h. ábrák kapcsán magyarázzuk.

Az 1a. ábrán, azaz az ablakszerkezet csukott helyzetében mindkét 1 és 2 ablakszárny vezetőcsapjai mind a 12 függőleges szakaszban helyezkednek el. Az 25 1b. ábrán láthatóan a 2 ablakszárny felső vezetőcsapját a 13 összekötő szakaszban a nyíl irányában elmozdítjuk, amikor is az a 11 függőleges szakaszba jut. Ezután a 2 szárnyat felfelé mozgatva, annak alsó vezetőcsapja a megfelelően beállított 14b keresztező sza- 30 kaszban a 11 függőleges szakaszba jut, és a 2 ablakszárnyat felfelé egészen véghelyzetéig elmozdítjuk, amikor is az ablaknyílás alsó része szabaddá válik. Ezután lehetségessé válik a két 1,2 ablakszárny egymással párhuzamos lefelé mozgatása, mégpedig a 11 és 12 függőleges szakaszok által mozgatottan. Ily módon szabaddá lehet tenni az ablaknyílás felső felét. Amennyiben viszont az ablaknyílást teljesen szabaddá kívánjuk tenni, az 1e. ábrán látható módon a 2 ablakszárnyat úgy mozgatjuk lefelé, hogy előtte a 16 elágazó szakaszt tesszük szabaddá a 18 irányváltó terelővei, amikor is a 2 ablakszárny egészen az alsó ütközésig elmozdul. Ezután a 2 ablakszárny felső részét a 15 kitérő szakaszban elmozdítjuk, és a 2 ablakszárnyat függőleges helyzetbe hozzuk. Ezt követően az 1 ablakszárnyat a 14a keresztező szakasz feletti helyzetbe hozzuk, majd a 14a keresztező szakaszt a 17 irányváltó terelőkkel szabaddá tesszük, és ezen keresztül az

I ablakszárnyat lefelé mozgatjuk. Ehhez azonban a 18 irányváltó terelőt is átállítjuk, szabaddá téve a

II függőleges szakasznak a 3 parapetben lévő részét. Ezután az 1 ablakszárnyat az 1g. ábrán látható módon lefelé mozgatjuk, amíg el nem éri az 1h. ábrán látható alsó véghelyzetét. Ekkor az ablaknyílás teljes mértékben nyitva van.

Az 1 a-1 h. ábrákon bemutatott működtetőből látható, hogy a találmány szerinti ablakszerkezettel esztétikus és egyszerű módon lehet biztosítani az ablaknyílás teljesen nyitott és teljesen zárt helyzetét és közbenső helyzeteit úgy, hogy az ablakszerkezet a helyiség teréből semmiféle helyet nem igényel, illetve nem foglal el. A találmány szerinti ablak kézzel működtethető, de minden további nélkül megvalósítható távvezérelt motoros mozgatással is.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Csúszó ablakszerkezet, amely két, függesztett ellensúlyokkal kiegyensúlyozott, oldalán lévő csapokkal a tok függőleges oldalaiban kialakított vezetőhornyokban vezetett szárnyból áll, azzal jellemezve, hogy az ablak alatti parapet (3) a két ablakszárny (1, 2) párhuzamos befogadására alkalmas üreggel (4) van kialakítva, és az üreg (4) két keskeny belső falát is vezetőhornyokkal ellátott tokrész alkotja, és a vezetőhornyok a tok befelé eső oldalán egy, a teljes ablaknyílás (8) magasságán és a parapet (3) tokrészén végigfutó függőleges szakasszal (11), a tok kifelé eső oldalán a teljes ablaknyílás (8) magasságán végigfutó szakasszal (12), a fél ablakmagasságban, a két függőleges szakaszt (11, 12) összekötő vízszintes szakasszal (13), az ablaknyílás alsó tartományában a két függőleges szakasz (11, 12) között íves átmenetet képező, egymást keresztező szakaszokkal (14a, 14b), majd a parapet (3) üregének (4) felső részében vízszintes kitérő szakasszal (15), és a függőleges szakaszból (11) vele párhuzamos elágazó szakasszal (16) rendelkezik, és az egymást keresztező szakaszok (14a, 14b) keresztezési helyén és az elágazó szakasz (16) elágazási helyén irányváltó terelők (17, 18) vannak elrendezve, továbbá a függőleges szakaszokból (11, 12) felfelé ívesen kiinduló, egymást keresztező szakaszok (14a, 14b) elágazási helyeinél terelőkarok (19) vannak elrendezve.

2. Az 1. Igénypont szerinti csúszó ablakszerkezet, azzal jellemezve, hogy a parapet- (3) üreg (4) magasági mérete legalább az ablakmagasság felének felel meg.