HU223657B1 - Fogkefe - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya fogkefe (1), amely tartalmaz egy nyelet (2) és egyfejet (3), a fejnek két vége van, egy, a nyélhez közelebb esőalaprészvége (4), és egy elkeskenyedő vége (5), a fej (3) alaprészvége(4) és a nyél (2) között van a nyak (6) tartománya, és a fej (3) azalaprészvégnél (4) van a nyak- (6) tartományhoz kapcsolva. A fejen (3)sörték (7) vannak a fej (3) sörtebefogadó oldalából (9) kiállóanelrendezve, és a fej (3) tartalmaz egy merev alaprészt (10), amely afogkefe (1) nyakához (6) van csatlakoztatva, és a fej (3)alaprészvégétől (4) az alaprészvég (4) és az elkeskenyedő vég (5)között elhelyezett, visszaugróan rugalmas kapcsolóelemig (11) nyúlik,és tartalmaz egy alap- vetően merev elkeskenyedő részt (12), amely afej (3) elkeskenyedő végétől (5) a kapcsolóelemig (11) nyúlik, továbbáaz alaprész (10) a fej (3) alaprészvége (4) és az elkeskenyedő vége(5) közötti távolság legalább 60%-át kitevő hosszban van kiképezve. Azalaprész (10), és az elkeskenyedő rész (12) sörtehordozóként vankiképezve, és az elkeskenyedő rész (12) rugalmasan és visszaugróan vana kapcsolóelem- (11) tartományában az alaprészhez (10) kapcsolva olymódon, hogy az elkeskenyedő rész (12) az alaprészhez (10) képest afogmosás során rugalmasan hátrafelé hajlik, egy, a fej (3)kapcsolóelem- (11) tartományára a fogkefe hossztengelyére merőlegeshajlástengely mentén, továbbá feszültségmentes állapotban a fogkefealaprészének (10) és elkeskenyedő részének (12) a sörtebefogadó oldala(9) 150° és 175° közötti szöget bezáróan vannak elrendezve. A fogkefelényege, hogy fej (3) alaprésze (4) és a nyak (6) között egy rugalmasvisszaugró kapcsolóelem (15) van, továbbá az alaprész (10) és azelkeskenyedő rész (12) közötti kapcsolóelem (11) olyan összetett rész,amelynek szerkezeti elemei műanyagból és elasztomer anyagból (18)vannak, és a fej alaprésze (10) és a nyak (6) közötti kapcsolóelem(15) szintén olyan összetett rész, amelynek szerkezeti elemeiműanyagból és elasztomer anyagból (19) vannak. ŕ

Description

A találmány tárgya fogkefe, pontosabban olyan fogkefe, amelynek a fejrészén rugalmasan kapcsoló elem van.

Olyan fogkefék, amelyeknek szerkezeti felépítésében rugalmasságot változtató részük van, jól ismertek, például a WO 92/17092, az EP 0613636, az EP 0648448A, a WO 97/24949 és a WO 97/07707 számú leírásokból. Az ilyen rugalmasságot változtató/módosító részük általában olyan összetett rész, amely abból a merev műanyagból készül, amelyből a fogkefe, és kombinálva van egy könnyen hajlítható elasztomer anyaggal.

Az FR 2 652 245 számú szabadalmi leírás és a WO-A 92/17093 számú nemzetközi közzétételi irat olyan fogkeféket ismertetnek, amelyeknek feje két részre van osztva, és a két rész vékony műanyaggal van áthidalva. A WO-A 92/17093 számú nemzetközi közzétételi iratban ismertetett megoldásnál ezek a hidak elasztomer anyaggal vannak kombinálva.

Ismereteink szerint az ilyen fogkefék esetében még nem sikerült elérni optimális rugalmassági jellemzőket, ezért találmányunk egyik célja olyan fogkefe kialakítása, amelynél a fejrész rugalmasságát tovább javítjuk, és többek között növeljük a fogkefe azon képességét, amellyel a száj hátsó részében lévő fogak tisztítása elősegíthető.

A találmány tárgya olyan fogkefe, amely tartalmaz egy nyelet és egy fejet, a fejnek van egy, a nyélhez közelebb eső alaprészvége, és egy, az alaprészvégtől távolabb eső elkeskenyedő vége, továbbá van még egy, a fej alaprészvége és a nyél között elhelyezkedő nyaktartománya, a fej az alaprészvégnél van a nyaktartományhoz kapcsolva, továbbá a fej, a nyak és a nyél a fogkefe hosszirányú tengelye mentén vannak elhelyezve, és a fejen sörték vannak a fej sörtebefogadó oldalából kiállóan elrendezve, továbbá a fej tartalmaz egy alapvetően merev alaprészt, amely a fogkefe nyakához van csatlakoztatva, és a fej alaprészvégétől az alaprészvég és az elkeskenyedő vég között elhelyezett, visszaugróan rugalmas kapcsolóelemig nyúlik, és tartalmaz egy alapvetően merev elkeskenyedő részt, amely a fej elkeskenyedő végétől a kapcsolóelemig nyúlik, továbbá az alaprész a fej alaprészvége és az elkeskenyedő vége közötti távolság legalább 60%-át kitevő hosszban van kiképezve, az alaprész, és az elkeskenyedő rész sörtehordozóként van kiképezve, az elkeskenyedő rész rugalmasan és visszaugróan van a kapcsolóelem tartományában az alaprészhez kapcsolva oly módon, hogy az elkeskenyedő rész az alaprészhez képest a fogmosás során rugalmasan hátrafelé hajlik, egy a fej kapcsolóelem-tartománya hossztengelyére lényegében merőleges hajlástengely mentén, továbbá feszültségmentes állapotban a fogkefe alaprészének és elkeskenyedő részének a sörtebefogadó oldala 150° és 175° közötti szöget bezáróan vannak elrendezve, és a fogkefe lényege, hogy a fej alaprésze és a nyak között egy rugalmas visszaugró kapcsolóelem van, továbbá az alaprész és az elkeskenyedő rész közötti kapcsolóelem olyan összetett rész, amelynek szerkezeti elemei műanyagból és elasztomer anyagból vannak, és a fej alaprésze és a nyak közötti kapcsolóelem szintén olyan összetett rész, amelynek szerkezeti elemei műanyagból és elasztomer anyagból vannak.

A fogkefe nyele az a része a fogkefének, amelyet a felhasználó megfog, mialatt mossa a fogát. Sok fogkefe esetében a nyakrész egy láthatóan jól elhatárolt rész a fogkefe azon része között, amelyet megfognak és a fogkefe fejrésze között, más fogkefék esetében azonban a nyakrész észrevehetetlenül beleolvad a nyélrészbe. Általánosságban az itt használt „nyak” kifejezés magában foglal minden olyan elképzelhető megoldást, s különösen a fogkefe azon részét, amely közvetlenül szomszédos a fej alaprészvégével.

A fogkefe fent ismertetett szerkezete a fogkefefej elkeskenyedő végének rugalmasságára összpontosít, és egy rugalmas kapcsolóelemet is biztosít a fej alaprészvége és a fogkefe nyele között.

Az elkeskenyedő rész és az alaprész közötti összekapcsolás előnyösen oly módon történik, hogy a fogmosás során az elkeskenyedő rész rugalmasan elhajolhasson vagy elfordulhasson az alaprészhez képest. Az elkeskenyedő rész és az alaprész közötti kapcsolóelem lehetővé teszi, hogy az elkeskenyedő rész elhajoljon vagy elforduljon használat közben egy olyan hajlástengely körül, amely általában merőleges a fogkefe hosszirányú tengelyére úgy, hogy az elkeskenyedő részen lévő sörték hátrahajolhassanak, vagyis az elkeskenyedő részen lévő sörték szabad végei a nyél irányába elhajolhassanak, segítve a sörtéket abban, hogy a fogaknak azon felületeit is megtisztíthassák, amelyek a száj hátsó része felé néznek. Ez a hajlástengely lehet a sörtefelület síkjában. A találmány szerinti rugalmas kapcsolódás az elkeskenyedő rész és az alaprész között, valamint a fej és a nyakrész között segít megelőzni a fogmosás során a fogkefével okozott túlzott súrolást.

Az alaprész alapvetően merev, vagyis a fogak tisztítása közben az alaprész nem hajlik meg jobban egy műanyagból lévő fogkefefej szokásos hajlásának mértékénél. Az alaprész általában egy darabból készült műanyag egység, amely egy, a sörteköteget befogó oldallal van ellátva.

A kapcsolórész előnyösen a fej hosszirányában a alaprész nyéltől távolabbi felében helyezkedik el. Az alaprész előnyösen legalább 60%-a, még előnyösebben 75%-a a fej alaprészvége és az elkeskenyedő vége közötti távolságnak.

Az elkeskenyedő rész is lehet alapvetően merev úgy, hogy maga az elkeskenyedő rész az alaprészhez viszonyítva nem hajlik meg lényegesen, a hajtásától, illetve elfordulásától eltekintve. Az elkeskenyedő rész lehet egy darabból készült műanyag egység, amely egy, a sörteköteget befogó oldallal van ellátva.

Feszültségmentes állapotában, vagyis például használaton kívüli állapotban, a találmány szerinti fogkefe elkeskenyedő részének sörteoldala és alaprészének sörteoldala lehet alapvetően egy síkban, vagyis egymáshoz viszonyítva kb. 180°-os szögben. Egy másik változat szerint az elkeskenyedő rész sörteoldala az alaprész

HU 223 657 Bl sörteoldalával 180°-nál kisebb szöget zárhat be, például 150°-179°-os, megfelelően 155°-170°-os szöget. Az utóbbi konstrukciónál az alaprészen lévő sörték végei egy síkban vagy közel egy síkban fekszenek, és az elkeskenyedő részen lévő sörték is egy síkban vagy közel egy síkban helyezkednek el, és a két sík lehet azonos síkban, vagy egymással kevesebb mint 180°-os szöget bezáró síkban, például olyan szögben, amely megfelel az alaprész és az elkeskenyedő rész sörtefelülete között lévő szögnek.

Az elkeskenyedő rész és az alaprész közötti kapcsolóelem olyan összetett rész, amelynek a szerkezeti elemei műanyagból és elasztomer anyagból állnak. Az összetett rész adott esetben tartalmaz egy nyílást, térközt vagy hézagot a fej anyagában az elkeskenyedő rész és az alaprész között, amely vékony gerincek, vékony csíkok, vagy egy folytonos vékony lemez, vagy ezek kombinációjával van áthidalva, amelyek mindegyike rugalmas és hajlékony műanyagból van. Az összetett rész például a fejjel egy egységet képez, és a nyílásban, résben vagy térközben elasztomer anyag is van. A vékony gerincek vagy csíkok, vagy a membrán az elkeskenyedő rész vagy az alaprész síkjával párhuzamos síkban lehet, vagy lehet a síkból ferdén vagy ívelten/görbülten kiálló.

A műanyag lehet ugyanaz, mint az elkeskenyedő rész és az alaprész műanyaga, de vékonyságával járó előnye következtében rugalmas, így lehetnek, például az elkeskenyedő rész, az alaprész és a híd/hidak egybeöntöttek.

A találmány egy másik kiviteli alakja szerint az elkeskenyedő rész és az alaprész közötti kapcsolóelem olyan összetett rész, amelynek szerkezeti elemei mind műanyagból, mind pedig elasztomer anyagból készülnek. Például az összetett rész tartalmazhat egy, a fejrészen, az elkeskenyedő rész és az alaprész között lévő nyílást, üreget vagy rést, amelyek vékony tüskék, csíkok vagy rugalmas és hajlékony műanyagból lévő lemez kombinációjával vannak áthidalva, és például a fejrésszel egy egységet képez úgy, hogy a nyílásban, üregben vagy résben lévő szintén elasztomer anyag van. Ezek a tüskék, csíkok vagy lemezek lehetnek egy síkban az elkeskenyedő rész vagy az alaprész sörtefelületével, vagy ezen egy síkban lévő felületek bármelyikétől eltérhetnek lehajlással befelé íveléssel vagy behajtással.

Egy ilyen összetett rész készülhet például hálószerű, szemes, rácsos, cellaszerű vagy rácsos szerkezetű műanyagból a fejrész anyagával egy darabból, közbenső térrel, amely elasztomer műanyagból áll. Egy ilyen összetett rész tartalmazhat, például egy vagy több, például kettő, a fejrész anyagával egy darabból készült műanyagcsíkot, a csíkok vékonyabbak, mint a fejrész vastagsága, és az elkeskenyedő rész és az alaprész között helyezkednek el annak érdekében, hogy áthidaljanak egy nyílást, üreget vagy rést az elkeskenyedő rész és az alaprész között, a nyílás, üreg vagy rés tartalmazhat elasztomer anyagot, amely megfelelően hozzá van erősítve a nyílás, üreg vagy rés oldalaihoz és a csíkokhoz, és alapjában véve megfelelő mértékben tölti ki a nyílást, üreget vagy rést, és tetszés szerint a nyílást, üreget vagy rést körülvevő műanyag fej felülete fölé domborodik.

Egy ilyen összetett részen lévő műanyag részek elég vastagok lehetnek ahhoz, hogy jelentősen hozzájáruljanak a kapcsolórész hajlékonyságához és rugalmasságához, vagy pedig olyan vékonyak is lehetnek, hogy a kapcsolórész hajlékonyságához vagy rugalmasságához alig járulnak hozzá, és így egyszerűen csak megtartják az elkeskenyedő részt és a fejrészt, mielőtt az elasztomert hozzáadjuk.

A találmány egy másik kiviteli alakja szerint az elkeskenyedő rész és az alaprész között lévő összetett rész tartalmazhat egy, a fejrészben lévő nyílást, üreget vagy egy rést az elkeskenyedő rész és az alaprészek között, amely csupán az elasztomer műanyag teljes vagy részbeni betöltésével van áthidalva. Ennél a szerkezeti elrendezésnél a fej ténylegesen két részen helyezkedik el a részek között lévő nyílással, amely az elasztomert tartalmazza. Ez az elasztomer anyag előnyösen a nyílás, üreg vagy rés két ellentétes oldalán van az elkeskenyedő részhez és az alaprészhez rögzítve úgy, hogy összetartsa az elkeskenyedő részt és az alaprészt.

A fent említett nyílás vagy üreg állhat egy vájatból, egy résből vagy egy, a fej szélességében lévő kivágásból, elválasztva az alaprészt az elkeskenyedő résztől. Az ilyen elrendezésű nyílás lehet a fej sörtefelülete felé nyitott, és/vagy a fej ellenkező felületén és adott esetben teljes egészében átmenőnyílást képez a fejrészen. Ezek a nyílások, üregek vagy rések különböző formájúak lehetnek, például szélességirányú bemélyedések. Ezek a nyílások a síkban lehetnek alapvetően szélességirányban egyenes vonalúak, hajlítottak vagy szöget bezárnak, például általánosságban „C”, „U” vagy „V” alakúak. Ennél a szerkezeti elrendezésnél az „U” vagy „C” alakú kidomborodás, vagy a „V” alakú kicsúcsosodás mutathat akár a nyél irányába, akár pedig az elkeskenyedő rész irányába, a nyéltől elfelé. Egy másik változat szerint a nyílás, üreg vagy rés lehet keskenyebb a fej széleinél, és szélesebb a fej közepe felé vagy fordítva.

Ennek megfelelően, például a nyílás, üreg vagy rés tartalmazhat egy vagy több, előnyösen egy vágatot, amelynek a mélysége a fej vastagságának a fele, úgyhogy a vágat alján a maradék műanyag egy keskeny műanyag kapcsolóelemet képez. A vágat aztán teljes egészében vagy részben megtölthető elasztomer anyaggal, ezáltal képezvén az összetett részt.

Egy másik megoldás szerint a nyílás, üreg vagy rés átszelheti, legalább néhány helyen, a fej teljes vastagságát, például a nyílást, üreget vagy rést áthidaló részeket hagyva ott, ahol a nyílás, üreg vagy rés teljes mértékben áthalad a fej vastagságán. Az ilyen a nyílás, üreg vagy rés teljesen vagy részben megtölthető elasztomer anyaggal, hogy ezáltal képezze az összetett részt. Ha a nyílás, üreg vagy rés átszeli a fej teljes vastagságát, akkor azoknak teljes hossza megtölthető részben vagy egészen a már említett elasztomer anyaggal.

A nyílás, üreg vagy rés kiterjedhet szélességirányban, a fogkefe fejének oldalai felé, és az abban lévő elasztomer anyag kiterjedhet a fej elkeskenyedő része

HU 223 657 Bl körül és/vagy a fej alaprésze körül, egy közbenső ütközőt képezve ezáltal a fogkefe feje körül annak érdekében, hogy gyengítse a fogkefe fejének a felhasználó fogínyéhez történő bármiféle nekiütődését, valamint annak érdekében, hogy egy lágy dörzsölőhatást fejtsen ki a fogínyre. Egy más megoldás szerint elasztomer anyaggal láthatjuk el a fej elkeskenyedő részét annak érdekében, hogy önmagában ismert módon elasztomer ütközőt alakítsunk ki.

Ha a nyílás, üreg vagy rés elasztomer anyagot tartalmaz, akkor ennek az elasztomer anyagnak a külső felülete lehet hullámosított, amely tovább segítheti a kapcsolórész rugalmasságának szabályozását.

A találmány szerinti fogkefe egyik kiviteli alakja szerint a fej oly módon van kialakítva, hogy az elkeskenyedő rész az alaprészhez képest rugalmasan/visszaugróan hátrahajolhat a fogmosás ideje alatt, egy, a fogkefe hossztengelyére lényegében merőleges hajlástengely körül, amely a kapcsolóelemnél keresztezi a fejet. A hajlástengely egy nyílás, üreg vagy rés szélénél vagy beljebb átmegy a fejen, ahogyan azt az előbbiekben már ismertettük. Egy ilyen szerkezeti kialakításnál a nyílás, üreg vagy rés olyan alakúra képezhető ki, hogy a hajlástengely a fogkefe fejét teljes egészében a nyíláson, üregen vagy résen belül keresztezi. Ha a kapcsolórész egy összetett rész, ahogyan azt már az előbbiekben ismertettük, akkor hajtás keletkezhet a fent leírt műanyag részek meghajlításánál, vagy annál a hajlítópontnál, ahol egy ilyen rész metszi a nyílás, üreg vagy rés széleit.

Egy ilyen szerkezeti kialakítás az elkeskenyedő résznek a sörtefelület felé történő elhajlását idézheti elő, vagyis elfelé attól a síktól, amely a sörtefelület és a fej szemközti felülete között található, úgyhogy az elkeskenyedő rész ténylegesen visszahajlik az alaprész felé fogmosás közben.

A találmány szerinti fogkefe egy másik kiviteli alakja esetében az elkeskenyedő rész és/vagy a kapcsolóelem oly módon lehet kialakítva és elhelyezve, hogy az elkeskenyedő rész az alaprészhez viszonyítva rugalmasan/visszaugróan tud elfordulni fogmosás közben, egy, a fogkefe tengelyére lényegében merőleges forgástengely körül, amely tengely közvetlenül szeli át az elkeskenyedő részt annak elkeskenyedő vége és alaprészvége között.

Ez a szerkezet az elkeskenyedő rész elfordulását okozza e körül a tengely körül, annak hossza mentén, valahol közbenső részen, vagyis ennek a szerkezeti kialakításnak köszönhetően az elkeskenyedő rész billenőmozgást képes végezni, és a fogmosás ideje alatt az elkeskenyedő rész egy része a fej csúcsa felé elfordul a sörte irányában, attól a síktól elfelé, amely a sörtefelület és a fej szemközti felülete között helyezkedik el, és az elkeskenyedő rész egy része a fej alaprésze irányába hajlik olyan irányban, amely a sörtefelülettel szemközt helyezkedik el, elfelé attól a síktól, amely a sörtefelület és a fej szemközti felülete között helyezkedik el, vagy fordítva.

Ennél a kiviteli alaknál ilyen elfordulást érhetünk el például a fej olyan szerkezeti kialakításánál, ahol az alaprész elkeskenyedő vége két külön tagból áll, amelyek részben körülveszik az elkeskenyedő rész egy részét, amely a közöttük levő alaprész felé terjed ki, az elkeskenyedő rész és az alaprész közötti kapcsolórésszel. Például az alaprész elkeskenyedő vége egy kétágú villához hasonló keretből készülhet, és az elkeskenyedő rész egy része a villa két ága között egy kapcsolóelemet képez az elkeskenyedő rész és az alaprész között.

Az ezen kiviteli alak szerint kialakított fejnek egy másik szerkezeti kialakítása szerint az elkeskenyedő rész alaprészvége olyan kétágú formára lehet kiképezve, amely részben körülveszi az alaprésznek azt a részét, amely az elkeskenyedő rész felé terjed ki az elkeskenyedő rész és az alaprész közötti kapcsolóelemmel. Például az elkeskenyedő rész alaprészvége készülhet egy kétágú villaszerű keretből, a villa két ága közötti alaprész egy részével, és egy, az elkeskenyedő rész és az alaprész közötti kapcsolóelemmel.

Az elkeskenyedő rész lehet például általában „C, „U” vagy „V” alakú két ágával az alaprész irányában, vagy pedig „Y” alakú, amikor az Y felső ága az alaprész felé néz. Az alaprész egy része, amely az elkeskenyedő irányba terjed ki, elhelyezkedhet az említett két ág között.

A fej egyfajta szerkezeti kialakításánál, ahol az alaprész elkeskenyedő vége kétágúra van kiképezve, amely részben körülveszi az elkeskenyedő rész egy részét, amely az alaprész irányába nyúlik ki az ágak között, egy nyílással az elkeskenyedő rész és az alaprész között, a fent említett rugalmas és visszaugró műanyagból készült vékony kapcsolóelemek alakíthatók ki az ágak és a megfelelő elkeskenyedő rész között. A fej egy másik fajta szerkezeti kialakításánál, ahol az elkeskenyedő rész alaprészvége kétágúra van kiképezve, amely részben körülveszi az alaprész egy részét, amely az elkeskenyedő rész irányába nyúli ki az ágak között, egy nyílással az elkeskenyedő rész és az alaprész között, hidakat lehet kialakítani az ágak és az alaprész között. Ennek megfelelően az ilyen fogkefék esetében olyan hidakat képezhetünk ki, amelyek egymással szemben vannak úgy, hogy egy olyan forgástengelyt határozzanak meg, és hogy elősegítsék az elfordulást abban a síkban, ahol a hosszirányú tengely van. Ezen túlmenően vagy másképpen olyan hidakat alakíthatunk ki a nyílás más pontjainál, amelyek a más tengelyek körüli elfordulást segítik elő.

A fej alaprésze és a nyak között van egy visszaugróan rugalmas kapcsolóelem. Az egyik előnyös kiviteli alak esetében ez a kapcsolóelem műanyagból és elasztomer anyagból készült összetett rész.

Egy másik kiviteli alak esetében ez az összetett rész például olyan szerkezetű mint, amilyent a WO 92/17092 és az EP 0613636 A számú leírások ismertetnek (amelyeknek tartalmára itt referenciaként hivatkozunk). Például a nyél, a nyak és a fej egy egységet alkotó műanyagból készülhet, és egy egységet alkotóan lehet összekapcsolva a fej alaprésze és a nyél között, valamint a nyak és a fej között lehet egy vagy több, a fej és a nyak műanyagában lévő kivágás, amelyek a műanyag felületétől befelé vannak, a kivágás átszeli a nyak és a fej között lévő határt, és a kivágás a fej és a

HU 223 657 Bl nyak műanyagától eltérő elasztomer anyagból áll, ezáltal képezve rugalmasan visszaugró kapcsolódást a fej és a nyél között.

Az említett kivágás vagy kivágások magukban foglalhatnak a műanyagban kialakított hornyokat vagy vájatokat, amelyek elasztomer anyagot tartalmaznak, például egy vagy több hosszirányban kiálló vájatot.

Ezeknél a szerkezeti kialakításoknál a kivágások oly módon lehetnek kiképezve, hogy egy egységből álló kapcsolóelemet képezzenek a fej és a nyak között egy elvékonyított kapcsolórész alakjában, vagyis egy, az említett műanyagból lévő rugalmas gerincet, és az elkeskenyedő rész körül van véve, vagy oldalról szegélyezve van az elasztomer anyaggal.

A kivágást ki lehet tölteni elasztomer anyaggal a kivágás teljes mélységében. A kivágás kiterjedhet a fogkefe teljes szélességén keresztül, a kivágás hosszirányú kiterjedésének legalább egy részére.

A fent leírt összetett rész előnyös kiviteli alakjai vannak ismertetve a WO 92/17092 és az EP 0613636 A számú leírásokban.

Az ilyenfajta összetett rész egyik előnyös kiviteli alakját a WO 97/24949 számú leírás ismerteti, amelynek tartalmára itt referenciaként hivatkozunk.

Egy ilyen utóbb említett összetett rész van kialakítva annál a fogkefénél, ahol a feje, a nyaka és a nyele egy egységet alkotóan műanyagból van kiképezve, és a nyakterületen, a fej alaprészvége és a nyél között van egy, a többi résszel egy egységet alkotó elvékonyított része, amely a nyak és/vagy a fej vele közvetlenül szomszédos részeinek keresztmetszete a hosszirányához képest vékony, és ez az elvékonyított rész oldalról körül van véve a műanyaghoz kötött adott mennyiségű elasztomer anyaggal.

Ennek a fentiekben leírt összetett résznek egyik előnyös kiviteli alakja van ismertetve a WO 97/24949 számú leírásban.

Előnyösen a visszaugróan rugalmas kapcsolóelem a nyak és a fej alaprésze között közvetlenül hosszirányban, a fej alaprészével szomszédosán helyezkedik el, és összeköti a fejet a nyakrésszel.

Az elvékonyított rész tipikusan kialakítható műanyagból, vékony gerinc formájúra, amely hosszirányban terjed ki a fogkefe már említett hosszirányban kapcsoló részeinek egymással szemben lévő felületei között. Ez az elvékonyított rész lehet bármely alkalmas keresztmetszetű vagy alakú annak érdekében, hogy a fogkefe nyakrészénél a kívánt fokú rugalmasság biztosítva legyen. Az elvékonyított résznek lehetnek olyan oldalai, amelyek a fogkefe hosszirányú tengelyének irányában alapvetően párhuzamosak evvel a hosszirányú tengellyel. Például az elvékonyított rész lehet kör keresztmetszetű és hengeres alakú. Egy másik változat szerint az elvékonyított rész lehet keresztmetszetében ovális, négyszög, vagy kapszula alakú, a sörtékkel azonos irányban, vagy azokra merőlegesen.

Jellemzően a fej azon része, például a fej alaprészének vége, amelyhez az elvékonyított rész fej felőli vége kapcsolódik, lehet homorú alakú, ahogyan azt a rajzon is bemutatjuk, vagyis általánosságban a hosszirányra merőleges, és párhuzamos a sörtékkel a legmélyebb rész felől nézve, amelyhez az elvékonyított rész kapcsolódik. Egy másik változat szerint a fejnek az a része, amelyhez az elvékonyított rész fej felőli része kapcsolódik, lehet olyan felület, amely alapvetően merőleges a hosszirányú tengelyre.

Ezeknél az utóbb ismertetett szerkezeteknél a nyaknak az a része, amelyhez az elvékonyított rész nyél felőli része kapcsolódik, megfelelően lehet domború alakú, vagy lehet olyan felület, amely alapvetően merőleges a hosszirányú tengelyre. Egy másik változat szerint, ha a fej- vagy a nyakrésze, amelyhez az elvékonyított rész fej felőli része kapcsolódik, homorú alakú, akkor a fejnek vagy a nyaknak az a része, amelyhez az elvékonyított rész nyél felőli vége kapcsolódik, szintén lehet homorú alakú ellenkező irányú görbülettel úgy, hogy az egy kerek bemélyedést képez, amely hosszirányú végeinél részben ehhez a két megfelelő homorú felülethez van erősítve.

Az ilyen szerkezeti kialakításoknál az elvékonyított rész ténylegesen áthidalhat egy keresztirányú rést a fogkefe nyakán keresztül, vagy a fogkefe feje, vagyis annak alaprészvége és a fogkefe nyaka között. Ez a rés ténylegesen lehet egy párhuzamos oldalú bemélyedés/hasadék, vagy egy hajlított ívű bemélyedés, ahol mindkét, a fej végénél lévő oldalaival és a nyél végénél lévő oldalaival egy körívrészt követ. Például az elvékonyított rész a fej felőli végénél lehet hozzáerősítve a fej alaprészvégéhez, és a fej alaprészvégének része, amelyhez az elvékonyított rész fejrészvége kapcsolódik, homorú alakú, amelynek a legmélyebb részéhez a levékonyított rész kapcsolódik, és a fej- vagy nyakrész, amelyhez a levékonyított rész nyél felőli vége kapcsolódik, szintén megfelelő domború alakú úgy, hogy a nyak fej felőli végének és a fej alaprészvégének az illeszkedő felületei egy ívelt rést határolnak körül. Egy ilyen ív mindkét illeszkedő felülete előnyösen egy félhold alakú ívet követ, amely alapjában véve egész hosszát tekintve egy körkörös darab, és a félhold belső csúcsával általában a fogkefe nyél felőli vége felé mutat.

Oldalról nézve (vagyis olyan irányból, amely merőleges a hosszirányú tengelyre és a sörte irányára) az említett illeszkedő felületek alapvetően merőlegesen lehetnek beállítva a fogkefe hosszirányú tengelyére, vagy hajlítottan állíthatók be egy, a tengelyhez képesti merőlegestől eltérő szögbe. Például a nyak fej felőli vége és a nyél és a fej alaprészvége közötti nyílás olyan szögben dőlhet, hogy azok kivetítése összefút a fogkefe sörtefelülete oldalán.

Az elvékonyított rész a fogkefe vastagságához viszonyítva szimmetrikusan is áthidalhatja a rést (vagyis irányítottsága általában párhuzamos a sörtefelület irányával), vagy közelebb lehet egyik vagy másik sörtefelülethez, vagy a fogkefe fejének hátsó felületéhez, például azért, hogy a kapcsolórész az egyik visszaugró irányban rugalmasabb legyen, mint a másikban, vagy azért, hogy bizonyos erőt vagy rugalmassági vonásokat adjon át az így kialakított kapcsolóelemnek. Például oldalnézetben (vagyis olyan irányból, amely merőleges a hosszirányú tengelyre és a sörteirányra) az elvékonyí5

HU 223 657 Β1 tott rész közelebb lehet a sörtefelülethez, mint a fej hátsó felületéhez. Például az elvékonyított rész és a fej alaprészvége közötti kapcsolódás lehet teljes egészében, vagy alapjában véve a fej és/vagy a nyak alaprészvége részében, amely a fej és/vagy a nyak vastagságának szempontjából feleannyira közelebb van a fej és/vagy a nyak sörtefelületéhez.

Az elvékonyított rész keresztmetszete lehet például a fogkefe közvetlenül hosszirányban szomszédos részei keresztmetszetének 0,1-0,75, célszerűen 0,25-0,5 része. Egy átlagos fogkefe esetében (a fogkefék általánosságban nagyjából megegyező méretűek) az említett rés szélessége (a fogkefe hosszirányában) lehet például 1-5 mm, jellemzően 2-3 mm, annál a pontnál, ahol a fogkefe nyakának a szélessége (merőlegesen a hosszirányú tengelyre és a sörteirányra) kb. 4-7 mm és a vastagsága (azaz merőlegesen a hosszirányra és párhuzamosan a sörteirányra) 3-5 mm. Célszerű, ha az elvékonyított rész, például például a gerinc viszonylag rövid csapszerű, amelynek hossza a szélességhez viszonyítva 2:1-1:2 arányú lehet, tipikusan 1,5:1-1:1,5 arányú. Egy megfelelő gerinc szélessége tehát (a fogkefe hossziránya felől nézve) kb. 0,4-5 mm, jellemzően 1-3 mm, és a hosszúsága annak a fent említett rés szélességének megfelelő, amelyet keresztez.

Előnyösen a massza olyan alakú, amely a nyak vagy a fej - amelyhez a massza kapcsolódik - hosszirányban lévő, egymással szomszédos részei felületének vonalán túl kidomborodik. Az elasztomer anyagú massza megfelelően gömbölyded lehet, például gömbszimmetrikus, ellipszoid, gömb-ellipszoid, ellipszoid vagy körteszimmetrikus stb. alakú. Ahol a fent említett rés ívelt vonalú, ott a kerek massza íve követheti a rés ívét. A fogkefe egyik vagy mindkét részén, ahol hosszirányban szomszédos a masszával, a műanyagot valamilyen alakúra felnagyíthatjuk/megnövelhetjük, például ívelt felületűre, ami hasonló az elasztomer anyagú massza ívéhez, és amely körül az elasztomer anyagú masszát alakítjuk ki. A kerek massza kidomborodhat oldalra, olyan irányban, amely merőleges a fogkefe hosszirányú tengelyére és általában sörteirányú, és kb. 1,5-4-szerese vagy 2-3-szorosa lehet a vele közvetlen szomszédos nyak és/vagy a fej alaprészvége része vastagságának. A kerek massza kidomborodhat oldalra, olyan irányba, amely merőleges a fogkefe hosszirányú tengelyére és általában merőleges a sörte irányára, és kb. 1,01-1,5-szerese vagy

1,1-1,3-szorosa lehet a vele közvetlen szomszédos nyak és/vagy a fej alaprészvége része szélességének.

Az üres helyet kitöltő elasztomer anyag megváltoztathatja a kapcsolóelem rugalmassági jellemzőit, például olyan rugalmasságot biztosít, amely egyedül véve a műanyag, és egyedül véve az elasztomer anyag rugalmassági tényezői között középen van. Az elasztomer anyag módosíthatja a fejnek a nyélhez viszonyított lengőmozgás-jellemzőit is.

A fogkefe műanyaga és az elasztomer anyag, ha van a fej alaprésze és elkeskenyedő része közötti kapcsolóelemben, amennyiben ez egy összetett rész, vagy a fej és a nyak közötti kapcsolóelemben, amennyiben ez is egy összetett rész, lehet olyan műanyag és elasztomer anyag, amelyet általában használnak a kétkomponensű fogkeféknél, például olyan, amelyet az EP 0336641 számú leírás ismertet, és amelyet a fogkefe nyelének gyártásához alkalmazott műanyaghoz lehet erősíteni. Ilyen elasztomer anyagot lehet befecskendezni a fogkefeöntvénybe rövidesen a fogkefe műanyag részeinek fröccsöntése után úgy, hogy a forró műanyag összeolvad az elasztomer anyaggal, és azzal együtt köt meg. Ez általánosan ismert eljárás.

Megfelelő műanyagok lehetnek, például a poliamidok és a polipropilének. Megfelelő poliamidanyagra példa az „Ultramid B3™¹”, amelyet a BASF, Németország forgalmaz, és amelynek a rugalmassági modulusa a DIN 53 452 szabvány szerint 3000, Alkalmas polipropilénre példa a „Novolene 1100 HX™¹” anyag, amelyet a BASF, Németország forgalmaz, és amely homopolimer anyag, s a rugalmassági modulusa a DIN 53 457 szabvány szerint 1400. Ilyen polipropilénhomopolimert tetszés szerint alkalmazható keverékben polipropilén szakaszos kopolimerrel, mint például a „Novolene 2500 HX™¹” anyag, amelyet a BASF, Németország forgalmaz, például 80:20 keverékarányban, 11 000 HX :2500 HX súlyaránynál. A megfelelő elasztomer anyagok tartalmaznak természetes vagy szintetikus latex típusú elasztomert, előnyösen polikloroprént, természetes gumit és szilikont, például a Santoprene™ elasztomer anyagot.

A találmány szerinti fogkefe készülhet általában hagyományos fröccsöntési eljárással, például ahol először a fröccsöntött műanyag váz készül el, azután az elasztomer részek, ha vannak ilyenek, kerülnek bevezetésre egy következő fröccsöntési lépésben, ahol az elasztomer anyag forró, fluid közegként kerül befecskendezésre, és megköt a műanyaggal. Megfelelő, magától értetődő fröccsöntési eljárás, amellyel a műanyag különböző részein elhelyezkedő elasztomer anyagot tartalmazó fogkeféket állítanak elő, van ismertetve a WO 94/05183 számú leírásban.

A sörték szintén lehetnek általánosságban hagyományos szerkezetű, a sörtefelületen való elhelyezkedéssel és hagyományos anyagúak, és általánosan ismert eljárással erősíthetők a sörtefelülethez.

A találmányt a továbbiakban a rajzon bemutatott kiviteli alakjai segítségével ismertetjük, ahol az

1. ábra a találmány szerinti fogkefe feje és nyaka műanyag részeinek felülnézete, a

2. ábra a találmány szerinti fogkefe feje és nyaka műanyag részeinek alulnézete, a

3. ábra találmány szerinti fogkefe feje és nyaka műanyag részeinek oldalnézete, a

4. ábra az 1. ábrán látható fogkefe felülnézeti metszete, ahol az elasztomer anyag a helyén látható, az

5. ábra a 3. ábrán látható fogkefe keresztmetszeti rajza, ahol az elasztomer anyag a helyén látható, a

6. ábra a találmány szerinti fogkefe oldalnézeti képe, amelyen az elasztomer anyag és a sörték is láthatók, a

HU 223 657 Β1

7. ábra a találmány szerinti fogkefe egy másik kiviteli alakjának oldalnézetben történő ábrázolása, a

8. ábra a találmány szerinti fogkefét mutatja működés közben, amikor a fogakat tisztítja.

Az 16. ábrákon egy teljes 1 fogkefe látható, amely egy 2 nyélből és egy 3 fejből áll. A 3 fejnek két vége van, egy 4 alaprészvége, amely a 2 nyél felé néz, és egy 5 elkeskenyedő vége. A 3 fej 4 alaprészvége és a 2 nyél között van egy 6 nyak. A 3 fej a 6 nyakhoz a 3 fej 4 alaprészvégénél kapcsolódik. A 3 fej, a 6 nyak és a 2 nyél az 1 fogkefe A-A hosszirányú tengelye mentén helyezkedik el. Az 1 fogkefe 7 sortéit képező csomók a befogóhüvelyekbe vannak erősítve, amelyek a 3 fej sörtebefogadó oldalából állnak ki.

A 3 fej tartalmaz egy alapjában véve merev 10 alaprészt, amely a fogkefe 6 nyakához kapcsolódik, és amely a 3 fej 4 alaprészvégéből nyúlik ki egy 11 kapcsolóelem felé, amely a 4 alaprészvég és az 5 elkeskenyedő vég között van, és egy 12 elkeskenyedő rész található a 3 fej 5 elkeskenyedő vége és a 11 kapcsolóelem között. Mind a 10 alaprész és a 12 elkeskenyedő rész el van látva 7 sörtével (amelyet az 1- 5. ábrákon kihagytunk a jobb érthetőség kedvéért).

A 11 kapcsolóelemet, amely a 12 elkeskenyedő rész és a 10 alaprész között van kialakítva, két, a 3 fej anyagával egy egységet képezően műanyagból kialakított csíkkal áthidalt 13 rés képezi. A 14 csíkok keskenyebbek a 3 fej vastagságánál, és a 12 elkeskenyedő rész, valamint a 10 alaprész között helyezkednek el, hogy áthidalják a 13 rést. A 14 csíkok jelentős mértékben keskenyebbek, mint a 3 fej a 12 elkeskenyedő részének és 10 alaprészének közvetlenül a 14 csíkokkal szomszédos részei annak érdekében, hogy így rugalmas kapcsolást biztosíthassanak.

A 3 fej 4 alaprészvége és a 6 nyak között van egy kapcsolóelem, amely műanyagból és elasztomer anyagból álló, visszaugróan rugalmas összetett rész formájában van kialakítva.

Ez a visszaugróan rugalmas összetett rész által képezett 15 kapcsolóelem egy egységet alkotó 16 el vékonyított részből áll, amely egyik végével a 6 nyakhoz, a másik végével a 3 fej 4 alaprészvégéhez kapcsolódik. A 16 elvékonyított rész a hosszirányban vele szomszédos 6 nyakhoz és a 3 fejhez viszonyítva, amelyekhez kapcsolódik, vékonyabb keresztmetszetű. A 16 elvékonyított rész műanyagból álló vékony gerinc formájúra van kialakítva, és általában ovális keresztmetszetű az A-A hosszirányú tengelyre vett metszete, az ovális alak hossztengelye általában egy vonalban van a 7 sörték irányával, és hosszirányban helyezkedik el a 3 fej 4 alaprészvége, valamint a 6 nyak között. A 16 elvékonyított rész áthidal egy keresztirányú 17 rést, amely egy ívelt oldalú vájat formájában helyezkedik el az 1 fogkefe 6 nyakrészén, a 3 fej 4 alaprészvége és az 1 fogkefe 6 nyaka között.

Ahogyan az a 4., 5. és a 6. ábrákon jól megfigyelhető, a 13 rés 18 elasztomer anyaggal van kitöltve, amely körülveszi és beburkolja a 14 csíkokat. A 17 rés 19 elasztomer anyaggal is ki van töltve úgy, hogy a elvékonyított rész oldalról körül van véve a 19 elasztomer anyagú masszával, amely a műanyaggal megköt, és olyan a formája, amely általában oldalirányban gömbölyűén domborodik ki a 6 nyak és a 3 fej hosszirányban egymással szomszédos részei felületének vonalán túl, amelyekhez kapcsolódik. Ez az elasztomer anyag látható részmetszetben a 4. és 5. ábrán, ahol sokkal világosabban lehet látni, hogy a 14 csíkok és a 16 elvékonyított rész be vannak ágyazva az elasztomer anyagba.

Ahogyan az 1-6. ábrákon látható, a 10 alaprész 9 sörtebefogadó oldala és a 12 elkeskenyedő rész ugyanabban a síkban vannak. A 7. ábrán bemutatott kiviteli alak esetében a 10 alaprész 9 sörtebefogadó oldala és a 12 elkeskenyedő rész úgy helyezkednek el, hogy egymással 180°-nál kisebb szöget zárnak be úgy, hogy az utóbbi a 9 sörtebefogadó oldallal nincs egy síkban. A 10 alaprészen lévő sörték végei egy síkban vannak, az 5 elkeskenyedő részen lévő sörték végei is egy síkban vannak, és a két sík egymástól különböző, olyan szöget zárnak be egymással, amely megfelel annak a szögnek, amelyet a 10 alaprészen lévő 9 sörtebefogadó oldal és a 12 elkeskenyedő rész zár be egymással. A 7. ábrán bemutatott szerkezeti elrendezésnél a 7 sörték végei előnyösen olyan szöget bezáróan vannak kialakítva, hogy jól körbe tudják tisztítani a 23 fogak felületét, a 10 alaprészen lévő 7 sörték végei és a 12 elkeskenyedő rész közötti 20 hézag viszont a minimálisra van csökkentve.

Az 1-5. ábrákon bemutatott rajzokból nyilvánvalóan kitűnik, hogy a 7. ábra szerinti fogkefe belső szerkezeti felépítése hasonló. A 10 alaprész és a 12 elkeskenyedő rész közötti szöget úgy érjük el, hogy az 1 fogkefe műanyag részeinél hasonló szöget alkalmazunk, például ezt a szöget az 1 fogkefe műanyag részeiben öntéskor alakítjuk ki, vagy pedig a műanyag részeket először öntéssel létrehozzuk, majd ezt követően hajlítjuk a megfelelő szögbe, mielőtt a 18 elasztomer anyag injektálásra kerülne, és ily módon olyan 1 fogkefe alakul ki, ahol a 10 alaprész és a 12 elkeskenyedő rész közötti szög az előre megadott értékű.

A 8. ábrán látható, hogy a találmány szerinti fogkefe 12 elkeskenyedő részének 21 sortéi, főként a 7. ábrán bemutatott kiviteli alak esetében, előnyösen elérik a felhasználó 23 fogának 22 hátsó felületét.

Claims (7)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Fogkefe (1), amely tartalmaz egy nyelet (2) és egy fejet (3), a fejnek van egy, a nyélhez közelebb eső alaprészvége (4), és egy, az alaprészvégtől (4) távolabb eső elkeskenyedő vége (5), továbbá van még egy, a fej (3) alaprészvége (4) és a nyél (2) között elhelyezkedő nyak- (6) tartománya, a fej (3) az alaprészvégnél (4) van a nyak- (6) tartományhoz kapcsolva, továbbá a fej (3), a nyak (6) és a nyél (2) a fogkefe (1) hosszirányú tengelye mentén vannak elhelyezve, és a fejen (3) sörték (7) vannak a fej (3) sörtebefogadó oldalából (9) kiállóan elrendezve, továbbá

   HU 223 657 Bl a fej (3) tartalmaz egy alapvetően merev alaprészt (10), amely a fogkefe (1) nyakához (6) van csatlakoztatva, és a fej (3) alaprészvégétől (4) az alaprészvég (4) és az elkeskenyedő vég (5) között elhelyezett, visszaugróan rugalmas kapcsolóelemig (11) nyúlik, és tartalmaz egy alapvetően merev elkeskenyedő részt (12), amely a fej (3) elkeskenyedő végétől (5) a kapcsolóelemig (11) nyúlik, továbbá az alaprész (10) a fej (3) alaprészvége (4) és az elkeskenyedő vége (5) közötti távolság legalább 60%-át kitevő hosszban van kiképezve, az alaprész (10), és az elkeskenyedő rész (12) sörtehordozóként van kiképezve, az elkeskenyedő rész (12) rugalmasan és visszaugróan van a kapcsolóelem (11) tartományában az alaprészhez (10) kapcsolva oly módon, hogy az elkeskenyedő rész (12) az alaprészhez (10) képest, egy, a fej (3) kapcsolóelem- (11) tartományában a fogkefe hossztengelyére lényegében merőlegesen haladó hajlástengely mentén, a fogmosás során rugalmasan hátrafelé hajlóan van kiképezve, továbbá feszültségmentes állapotban a fogkefe alaprészének (10) és elkeskenyedő részének (12) a sörtebefogadó oldala (9) 150° és 175° közötti szöget bezáróan vannak elrendezve, azzal jellemezve, hogy a fej (3) alaprésze (4) és a nyak (6) között egy rugalmas visszaugró kapcsolóelem (15) van, továbbá az alaprész (10) és az elkeskenyedő rész (12) közötti kapcsolóelem (11) olyan összetett rész, amelynek szerkezeti elemei műanyagból és elasztomer anyagból (18) vannak, és a fej alaprésze (10) és a nyak (6) közötti kapcsolóelem (15) szintén olyan összetett rész, amelynek szerkezeti elemei műanyagból és elasztomer anyagból (19) vannak.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti fogkefe (1), azzal jellemezve, hogy az alaprész (10) a fej (3) alaprészvége (4) és az elkeskenyedő vége (5) közötti távolság legalább 75%-át kitevő hosszban van kiképezve.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti fogkefe, azzal jellemezve, hogy feszültségmentes állapotban a fogkefe elkeskenyedő részének (12) a sörtebefogadó oldala és alaprészének (10) a sörtebefogadó oldala (9) 155° és 170° közötti szöget bezáróan vannak elrendezve.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti fogkefe (1), azzal jellemezve, hogy az elkeskenyedő rész (12) és az alaprész (10) közötti kapcsolóelem (11) tartalmaz egy nyílást, üreget vagy rést (13) a fej (3) anyagában, amely nyílás, üreg vagy rés (13) a fejjel (3) egy egységet képező, rugalmas és visszaugró műanyagból lévő vékony gerincek, csíkok (14) vagy folytonos vékony lemez kombinációjával van áthidalva, és elasztomer anyaggal (18) van megtöltve.
5. 5. Az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti fogkefe (1), azzal jellemezve, hogy a nyél (2), a nyak (6) és a fej (3) egy egységet képezően műanyagból van kialakítva, és egységet képezően kapcsolódnak egymáshoz a fej (3) alaprészvége (4) és a nyél (2) között; és a nyak (6), valamint a fej (3) között egy vagy több kivágás van a fej (3) és a nyak (6) műanyagában, amelyek a műanyag felületéből befelé terjednek ki, a kivágás a fej (3) és a nyak (6) műanyagától eltérő elasztomer anyagot (19) tartalmaz, így biztosítva rugalmasan visszaugró kapcsolódást a fej (3) és a nyél (2) között.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti fogkefe, azzal jellemezve, hogy az összetett rész tartalmaz egy elvékonyított részt (16), amelynek keresztmetszete a vele hosszirányban közvetlenül szomszédos és vele összekapcsolt fej (3) és/vagy nyak (6) keresztmetszeténél kisebb, és az elvékonyított rész (16) oldalról körül van véve elasztomer anyaggal (19), amely a műanyaghoz hozzá van ragasztva.
7. 7. A 6. igénypont szerinti fogkefe, azzal jellemezve, hogy a rugalmas visszapattanó kapcsolóelem (15) a fej (3) alapjánál van közvetlenül vagy azzal szomszédosán hosszirányban elhelyezve, és a fejet (3) a nyakkal (6) kapcsolja össze.