HU223118B1 - Árokbiztosító berendezés - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya árokbiztosító berendezés, amely árokbiztosítófülkékből áll, amelyek „d" árokszélességgel egymással szemben orsósfeszítőtámaszokkal kitámasztott két szabványos ároklapból vannakfelépítve, és legalább egy – az árokhosszirányra (L) vonatkoztatvakeresztirányban – a „d" árokszélességet meghaladó szélességűaknabiztosító fülkével rendelkezik, amely az aknafalakon szabványosároklapokat, valamint az árokhosszirányra vonatkoztatvakeresztirányban álló, az ároklapok hosszanti végein oldhatóancsatlakoztatott aknalapokat foglal magába, amely utóbbiak a talajbavaló behelyezés után egy szomszédos árokbiztosító fülke ároklapjaivalössze vannak kapcsolva, ahol az aknabiztosító fülke (14) a talajbavaló behelyezés előtt a hozzáillesztett aknalapokkal (15) vízszinteskeresztmetszetben U alakú idomként, egy összefüggő részként vankialakítva, és az aknalap (15) és a szomszédos ároklap (2) mindenkoriösszekapcsolása egy függőleges állású első csapból (23), valamint egy,az ároklaphoz (2) vagy az aknalaphoz (15) képest vízszintesenmozgatható, mindenkor abban ágyazott, függőlegesen mozgathatóan azelső csappal (23) összekötött, második, előnyösen szemes csapként (21)kialakított csapból áll. ŕ

Description

A találmány tárgya árokbiztosító berendezés, amely árokbiztosító fülkékből áll, amelyek „d” árokszélességgel egymással szemben orsós feszítőtámaszokkal kitámasztott két szabványos ároklapból vannak felépítve, és legalább egy - az árokhosszirányra (L) vonatkoztatva keresztirányban - a „d” árokszélességet meghaladó szélességű aknabiztosító fülkével rendelkezik, amely az aknafalakon szabványos ároklapokat, valamint az árokhosszirányra vonatkoztatva keresztirányban álló, az ároklapok hosszanti végein oldhatóan csatlakoztatott aknalapokat foglal magába, amely utóbbiak a talajba való behelyezés után egy szomszédos árokbiztosító fülke ároklapjaival össze vannak kapcsolva.

Az árokbiztosítás során - például csatomaelhelyezés céljából - ároklapokat támasztanak ki párosával egymással szemben, orsós feszítőtámaszok segítségével. Az egyedi ároklap általában derékszögű, az alsó élén, amely a talajba besüllyesztésre kerül, egy vágóéi van kiképezve, és a felső, a vágóéllel szemközti éle - az úgynevezett üllőperem - olyan szilárdan van kialakítva, hogy a kotrólapáttal benyomható a talajba. A behelyezés után a mintegy függőleges oldalsó peremekre, az ilyen ároklapoknál általában az árok felé fordított belső felületeken, szilárdan kialakított, különösen ráhegesztett fülek helyezhetők el az árok hosszirányában szomszédos ároklapok összekapcsolására. Ezenkívül valamennyi ároklap belső felületén ágyazóhelyeket rendeznek el az orsós feszítőtámaszok részére. Az orsós feszítőtámasz egy tám, amelynek például a közepén egy csavarorsó van elrendezve, amelynek segítségével a támot meghosszabbíthatják vagy megrövidíthetik. Egy árokbiztosító fülke kialakításához egy pár ároklapot általában négy orsós feszítőtámasszal rögzítenek.

Egy több tonnányi árokbiztosító berendezés segítségével, például utakon, gyakran több méter mély árkokat állítanak elő, amelyek fenekén csatornacsöveket, például szennyvízcsatornákat fektetnek le. Egy csatorna vonalában bizonyos távolságokban ellenőrző aknák szükségesek. Az ilyen aknákat gyakran kifalazzák, átmérőjük általában lényegesen nagyobb, mint a mindenkori csővezeték átmérője. Takarékossági okokból az árkot, hosszának legnagyobb részében ott, ahol csak a csatornacsövet kell lefektetni, éppen olyan szélesre képezik ki, mint amennyi a csatornacső lefektetéséhez szükséges. Ez az árokszélesség legtöbbször nem elegendő egy ellenőrző akna kiépítéséhez. Az ilyen helyeken az egymással szemben kitámasztott ároklapok távolságának - a csatornacsövek hosszirányára keresztben - lényegesen nagyobbnak kell lenniük, mint az árok többi részén. A gyakorlatban az árok normálszélességéről a megnagyobbított aknaszélességre való átmenet problémákat okoz. Mivel általában félnek a kiépítendő ellenőrző akna helyét körülvevő aknafülke különleges részeinek előállításához szükséges beruházási költségektől, gyakran a legkalandosabb segédeszközöket alkalmazzák az aknaszakasz kitámasztására. Egy változatként már az árkot is gyakran az ellenőrző akna részére tervezett hely távolságának megfelelő aknaszélességgel alakítják ki. Ez vagy beomlási veszélyt, vagy jelentősen több elszállítandó földet jelent, mint amennyi a csatorna és az akna építéséhez szükséges lenne.

Az EP-A-0027 576-ban egy olyan árokbiztosító berendezést ismertetnek, amelybe lehetséges egy aknabiztosító fülke beépítése. E szerint az irat szerint normál szélességű árokbiztosító fülkék sorába beépíthető egy kiszélesítés. Ennek a kiszélesítésnek az oldalam olyan ároklapokat (biztosítólapokat) alkalmazhatnak, mint a normál szélességű árkok esetében. A változó árokszélesség kiegyenlítésére az ároklapok végein - állítható magasságú szorítópapucsok révén - olyan kötőelemeket alkalmaznak, amelyeket teleszkópszerűen meg lehet hosszabbítani. A kötőelemek hosszanti végein furatok vannak. A furatokhoz a (beépített) ároklapok lényegében függőleges hosszanti végein csapok vannak hozzárendelve. Az ároklapok beépítése után a minden esetben szomszédos hosszanti peremeket úgy kapcsolják egymáshoz, hogy két, a szomszédos falakon egymással szemben álló csap egy összekötő elemmel legyen összekapcsolva. Ennek során az összekötő elem két furata a csapok révén van összekapcsolva. A két furat vízszintes távolsága illeszthető a csapok tényleges távolságához egy, az összekötő elembe beépített teleszkóp változtatásával. Szomszédos szerelőlapok függőleges elcsúszása ismert módon állítható magasságú szorítókötések - amelyek szorítópapucsból (az egyik lapon) és hozzá tartozó szorítósínből (a másik lapon) állnak segítségével egyenlíthető ki.

Az előbb említett EPA-A-00 27 576 szerint a leírt módon lehetségessé válik az ároklapoknak a földbe való behelyezésénél mindig fellépő pontatlanságok kiegyenlítése. Természetesen a gyakran egyszerre fellépő behelyezési pontatlanságok kiegyenlítéséhez az árok mélységének, szélességének és hosszának irányában ismert módon három különböző segédeszköz szükséges az árokban felszerelendő csavar- és szorítókötésekkel együtt. A védelmi, rozsdásodási és gyakori hajlítási igénybevételekkel együtt járó durva mélyépítési munkához az ilyen illesztőeszközök alkalmatlanok.

A fáradságosan összeszerelendő kötőelemek kiegészítéseképpen az előbb megnevezett irat szerint ismert módon egy vas szádpallót helyeznek a talajba, ennek ellenére a szabványos ároklapok és a vas szádpalló közötti határvonalon rések maradnak szabadon, amelyeken keresztül homokos talaj hullhat az aknába. Az ismert berendezés azonban a behelyezés után nemcsak nehezen szerelhető, hanem gyakran egyáltalán nem sikerül a szerelése, továbbá a bonyolult teleszkópalkatrészek miatt költséges, és a különböző egyedi és különleges alkatrészek miatt ezen részek nagy mennyiségű raktározását igényli.

A találmány feladata egy a normál- - vagyis szabványos ároklapokból álló - árokbiztosító berendezésbe behelyezhető árokbiztosító fülke kialakítása, amely lényegében szabványos ároklapokból áll, így a kiásásra kerülő talaj mennyisége és a beomlási veszély minimális. Továbbá a találmány szerinti megoldásnak lehetővé kell tennie továbbá az aknabiztosító fülke, vagy a megelőző árokbiztosító fülke behelyezésénél előálló pontatlanságoknak a mélyépítésnek megfelelő eszközökkel való kiegyenlítését.

HU 223 118 Bl

A feladat találmány szerinti megoldása árokbiztosító berendezés, amely árokbiztosító fülkékből áll, amelyek „d” árokszélességgel egymással szemben orsós feszítőtámaszokkal kitámasztott két szabványos ároklapból vannak felépítve, és legalább egy - az árokhosszirányra (L) vonatkoztatva keresztirányban - a „d” árokszélességet meghaladó szélességű aknabiztosító fülkével rendelkezik, amely az aknafalakon szabványos ároklapokat, valamint az árokhosszirányra vonatkoztatva keresztirányban álló, az ároklapok hosszanti végein oldhatóan csatlakoztatott aknalapokat foglal magába, amely utóbbiak a talajba való behelyezés után egy szomszédos árokbiztosító fülke ároklapjaival össze vannak kapcsolva, ahol az aknabiztosító fülke a talajba való behelyezés előtt a hozzáillesztett aknalapokkal vízszintes keresztmetszetben U alakú idomként, egy összefüggő részként van kialakítva, és az aknalap és a szomszédos ároklap mindenkori összekapcsolása egy függőleges állású első csapból, valamint egy, az ároklaphoz vagy az aknalaphoz képest vízszintesen mozgatható, mindenkor abban ágyazott, függőlegesen mozgathatóan az első csappal összekötött második, előnyösen szemes csapként kialakított csapból áll.

A találmány szerinti aknabiztosító fülke két, a behelyezés után vízszintes metszetben körülbelül U alakú idomból áll, ahol a szabványos ároklapokból kialakított U alak bázisvonalait hagyományos orsós feszítőtámaszokkal tartjuk egymástól olyan távolságban, hogy az U szárak egymással szemközti szabad végeinek, vagyis az aknalapok szabad, függőleges oldalainak egymástól való távolsága éppen olyan nagyságú, mint a normál-aknaszélesség, vagyis az ároklapok kölcsönös távolsága az árok normálrészében, ahol csak egy cső fektethető le.

A találmány szerinti aknalapok elvileg a szabványos aknalapokhoz hasonlóan vannak felépítve, vízszintes irányban (hosszirányban) azonban - a felállított lapokon mérve - sokkal keskenyebbek (rövidebbek), mint a normál aknalapok. A gyakorlatban való alkalmazásuk nincs korlátozva az aknafülkékben való felhasználásra, alkalmazást nyerhetnek mindenütt, ahol a normál hosszúságúnál rövidebb aknalapokat igényelnek. Egy találmány szerinti aknabiztosító fülke ezért az építkezés helyén található alkatrészek segítségével összeszerelhető.

A találmány szerint az aknalapot az ároklappal alakzáró csap-fül kötéssel úgy kapcsoljuk össze, hogy a két aknalap és egy ároklap U alakúra szerelt idoma önmagában mozdíthatatlanul - egy összefüggő részként - benyomható legyen a talajba. Erre a célra az aknalap, valamint az ároklap az alsó élén egy vágóéllel rendelkezik. Az árokbiztosító fülkéhez tartozó ároklap összekapcsolását a hosszanti oldalaihoz illesztendő aknalapokkal előnyösen egy csapos dugaszolókötéssel valósítjuk meg, amelyet geometriailag úgy képezünk ki és oly módon illesztjük az egymással határos lapperemekhez, hogy a csapok behelyezése után az ároklapok és az aknalapok kölcsönös elmozdulását kizáijuk.

Egy felállított, találmány szerinti aknabiztosító fülke felszerelését két egymással szemben fekvő szabványos ároklappal és összesen négy, az ároklapok hosszanti végein mozdíthatatlanul illesztett aknalappal egy akna előállítására orsós feszítőtámaszok segítségével valósítjuk meg, és a tervezett helyen az utolsó, előző aknafülkével összekapcsolva a talajba nyomjuk; ennél a talajt a szükséges mértékben kikotoijuk vagy egyéb módon elszállítjuk. Az aknabiztosító fülke behelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy az aknabiztosító fülke U szárainak (aknalap) szemben fekvő, egymás felé forduló szabad végei egymáshoz a lehető legpontosabban illeszkedve érintkezzenek az előbb behelyezett árokbiztosító fülke szabad végeivel. A munka befejezése után az U szárak szabad végeit összekapcsoljuk a szomszédos árokbiztosító fülke ároklapjának szabad hosszanti végeivel.

Az akna- és árokbiztosító fülke összekapcsolási helyén a találmány szerint olyan intézkedéseket valósítunk meg, amelyek lehetővé teszik az aknabiztosító fülke vagy az előző árokbiztosító fülke behelyezésekor előálló pontatlanságok kiküszöbölését. Előnyös módon az aknalap és a szomszédos ároklap között egy kapcsolást rendezünk el az ároklap egy függőlegesen fekvő sínével és egy, az aknalappal szemközt vízszintesen mozgatható, ezen ágyazott csúszkával, ahol a csúszkát függőlegesen mozgathatóan kell összekötni a sínnel (változatként rögzíteni lehet a sínt az aknalapon és ágyazni lehet a csúszkát az ároklapon). Egy ilyen kötés lehetővé teszi, hogy a gyakran centiméteres nagyságrendbe eső pontatlanságokat mind vízszintes, mind függőleges irányban kiegyenlítsük.

Különösen egyszerű a találmány ilyen kialakítása, amikor mind a sínt, mind a csúszkát csapként alakítjuk ki, és amikor a csúszkát képező csap egy-egy rajta elrendezett szem segítségével befogadja a sínt képező csapot. Amennyiben a szem a sínt bizonyos játékkal fogja közre, a találmány szerinti kötés az összekapcsolást ezen a helyen még akkor is szilárdan biztosítja, amikor a lapok síkjai a talajban egymással szemben szögben elfordulva vannak elhelyezve. Az aknafülke szomszédos árokfülkével szembeni vízszintes elmozdulásainak kiegyenlítésére továbbá kedvező lehet, ha a csúszkát képező csap átnyúlik az aknalap egy vízszintes résén, és az akna felőli oldalon egy támasz segítségével biztosítva van az ároklaptól származó erők ellen (a résre vonatkozóan is fennáll az előbbi változat, vagyis az árok- és aknalapok felcserélése).

A találmány részleteit kiviteli példák kapcsán, mellékelt vázlatos rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. és 2. ábra egy árokbiztosító metszete és felülnézete egy normál árokbiztosító fülkéhez csatlakozó aknabiztosító fülkével; a

3. ábra az 1. ábra szerinti árokbiztosító és aknabiztosító fülkék kötési helyeinek nagyított ábrázolása;a

4. és 5. ábra a 2. ábra szerinti árokbiztosító és aknabiztosító fülkék kötési helyeinek nagyított felülnézete.

Az 1 -4. ábrákon ismertetjük a találmányt közelebbről. A kiviteli példa szerinti árokbiztosító berendezés

HU 223 118 Bl árokbiztosító fülkékből áll, amelyeket mindig egy pár szabványos 2 ároklapból építünk fel. A szabványos ároklapokat a 3 orsós feszítőtámaszok segítségével fogjuk meg, amelyek a 2 ároklapoknak a 4 árok felé forduló 5 belső felületén elrendezett 6 feszítőágyakban helyezkednek el. Általában két 2 ároklapot támasztunk ki egymással szemben négy 3 orsós feszítőtámasz segítségével egy 1 árokbiztosító fülke kialakítására, amely feszítőtámaszok a 2 ároklapok négy 6 feszítőágyában helyezkednek el. A mindenkori 4 árkot olyan szélesre (és olyan mélyre) alakítjuk ki, hogy egy az árok L hosszirányában lehelyezésre kerülő csővezetéknek, különösen egy 7 szennyvízcsatornának megfelelő helye legyen az árok alján. A 4 árok kikotrásakor a 2 ároklapokat az alsó végükön elrendezett 8 vágóélükkel előre behelyezzük a talajba. A behelyezéskor például az alkalmazott kotrógép lapátjával gyakorolunk nyomást a mindenkori ároklap felső peremére, az úgynevezett 9 üllőperemre. Valamennyi közel derékszögű ároklap a felszerelés után két függőleges helyzetű 10 hosszanti oldallal rendelkezik, amelyeken készülékeket, például furatokkal rendelkező felhegesztett 11 füleket lehet elrendezni, például egy 12 csap részére. All fülek és 12 csapok, valamint nem ábrázolt további kötőelemek segítségével a 4 árokban a szomszédos 1 árokbiztosító fülkéket összekapcsolhatjuk egymással.

Egy csatornában, mint például egy 7 szennyvízcsatornában, bizonyos távolságokban egymástól ellenőrző aknák szükségesek. Ezek falazott 13 aknából állnak, amelynek D átmérője általában nagyobb, mint a 4 ároknak a szokásos, csatornaként kialakított 7 szennyvízcsatorna elhelyezésekor szükséges d belső szélessége egy normál 1 árokbiztosító fülke szakaszán. Azokon a helyeken, ahol egy 13 aknát kell építeni, ezért szükséges egy aknabiztosító fülke kialakítása. A kiviteli példa szerint az aknabiztosító fülkét a 14 hivatkozási jellel jelöljük. Ez a fülke egy pár, egymással szembeni, szokásos orsós feszítőtámasszal kitámasztott, szabványos 2 ároklapból áll az L hosszirányban párhuzamos, hosszanti aknafalakkal, továbbá (egy teljes aknabiztosító fülke esetében) négy 15 aknalapból, amelyek biztosítják az átmenetet a széles 14 aknabiztosító fülke és a viszonylag keskeny 1 árokbiztosító fülke között.

A 14 aknabiztosító fülkének a kiviteli példa szerinti felszereléséhez a 15 aknalapra hegesztett 16 nyelveket a 2 ároklap 5 belső felületén elrendezett 17 fülekkel a 18 csapok segítségével kötjük össze. Ennél az alakzáró összekapcsolásnál gondoltunk arra, hogy a 2 aknalap szóban forgó 17 fülével szomszédos 10 hosszanti oldala tompán ütközzön a 15 aknalapnak az akna felé forduló 19 belső felületével, és hogy a 16 nyelv egy 20 hosszanti oldallal feküdjön fel a 2 ároklap 5 belső felületén. A 15 aknalap és a 2 ároklap ellentétes elmozdulása ilyen körülmények között már nem lehetséges; általában a 10 hosszanti oldal mentén legalább két kötést rendezünk el, egy-egy 12 csappal, amint azt az 1. és 3. ábrán bemutatjuk.

Egy általában négy 3 orsós feszítőtámasz segítségével felszerelt aknabiztosító fülkét, amely két 2 ároklapból és négy 15 aknalapból áll, együtt helyezünk a talajba, hasonlóan, mint egy felszerelt 1 árokbiztosító fülkét. Amikor a 14 aknabiztosító fülke elfoglalta a végleges helyzetét, a függőleges 10 hosszanti oldalaival hozzákapcsoljuk a szomszédos 1 árokbiztosító fülkéhez, amint azt különösen a 3. és 5. ábra nagyított részein bemutatjuk. Természetesen hasonlóan kapcsolunk az aknabiztosító fülkéhez egy csatlakozó árokbiztosító fülkét. Ezeknek a kapcsolásoknak a pontatlanságok miatt megfelelő illesztéssel kell kialakítva lenniük mind vízszintes, mind függőleges irányban, a 14 aknabiztosító fülke, illetve az 1 árokbiztosító fülke behelyezéséhez. Az építkezés közbeni nyersebb munka során és az előre nem látható talajszerkezet miatt az 1 árokbiztosító fülke és a 14 aknabiztosító fülke összekapcsolandó részeinek cm-pontos elhelyezése általában nem valósítható meg.

Abban az esetben, amikor az 1 árokbiztosító fülkét más mélységbe behelyezzük a talajba, mint a 14 aknabiztosító fülkét, olyan összekapcsolást valósítunk meg, amely a megfelelő nagy függőleges magasságkülönbségek esetében is lehetővé teszi az 1 és 14 fülkék szilárd összekötését. Ehhez a 3. ábra szerinti kiviteli példában egy 21 szemes csapot alkalmazunk, vagyis egy 22 szemmel kiképzett csapot, ahol a 22 szemen egy 23 csapot vezetünk át. A 23 csapot a kiviteli példa szerint egy 2 ároklap egyik 10 hosszanti oldalának közelében elrendezett 24 fülek fogadják be, így az (a talajban) a behelyezés után lényegében függőlegesen áll. A 21 szemes csap át van vezetve a 15 aknalapon, amelynek 19 belső felületén a 21 szemes csapot egy 25 támasszal, például egy csavarral vagy egy ékkel úgy feszítjük meg, hogy a szemes csap ezen a helyen - legalábbis a 25 támasznak a 15 aknalapnak az árok oldalfala felé forduló 26 külső felületével szembeni megfeszítése után - szilárd kötést hoz létre a 2 ároklap 10 hosszanti oldala és a 15 aknalap között. A 25 támasz szilárd meghúzása előtt a 21 szemes csap a 22 szemével oly mértékben eltolható a 23 csapon, hogy a 21 szemes csap problémamentesen áthatolhat a 15 aknalapban erre a célra kiképzett nyílásán. Ez a nyílás a találmány kívánalmainak megfelelően olyan illesztéssel készül, amely lehetővé teszi az összekapcsolást az összekötendő 1 és 4 fülkék vízszintes elhelyezkedésének esetleges pontatlanságai esetén. Ugyanis a 21 szemes csap részére a 15 aknalapon elrendezett nyílás előnyösen nem lyukként, hanem 27 résként van kialakítva. Ebben a 27 résben a 21 szemes csap a 28 vízszintes irányban követni tudja az esetleges pontatlanságokat az 1, 14 fülkék egyikének vagy másikának behelyezése során - hasonlóan, mint a 29 függőleges irányban a 23 csap mentén.

A 4. ábra a 27 rést mutatja be „A” nézetben (ránézési irány merőleges a 15 aknalapra). A 21 szemes csapot a 4. ábra szerint a 29 függőleges irányban a 23 csap mentén, a 28 vízszintes irányban a 27 rés mentén lehet elcsúsztatni. Amennyiben az 1 és 14 fülkék, illetve azok alkatrészeinek szögelfordulásától kell tartanunk, meg lehet valósítani az illesztést a megfelelő 30 kerületi irányban is (a 23 csap tengelyére vonatkoztatva), minthogy a szem belső átmérője megfelelő játékot biztosít a csap átmérőjéhez viszonyítva.

Claims (3)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Árokbiztosító berendezés, amely árokbiztosító fülkékből áll, amelyek „d” árokszélességgel egymással szemben orsós feszítőtámaszokkal kitámasztott két szab- 5 ványos ároklapból vannak felépítve, és legalább egy - az árokhosszirányra (L) vonatkoztatva keresztirányban - a „d” árokszélességet meghaladó szélességű aknabiztosító fülkével rendelkezik, amely az aknafalakon szabványos ároklapokat, valamint az árokhosszirányra vonatkoztatva 10 keresztirányban álló, az ároklapok hosszanti végein oldhatóan csatlakoztatott aknalapokat foglal magába, amely utóbbiak a talajba való behelyezés után egy szomszédos árokbiztosító fülke ároklapjaival össze vannak kapcsolva, azzaljellemezve, hogy az aknabiztosító fülke (14) a ta- 15 lajba való behelyezés előtt a hozzáillesztett aknalapokkal (15) vízszintes keresztmetszetben U alakú idomként, egy összefüggő részként van kialakítva, és az aknalap (15) és a szomszédos ároklap (2) mindenkori összekapcsolása egy függőleges állású első csapból (23), valamint egy, az ároklaphoz (2) vagy az aknalaphoz (15) képest vízszintesen mozgatható, mindenkor abban ágyazott, függőlegesen mozgathatóan az első csappal (23) összekötött második, előnyösen szemes csapként (21) kialakított csapból áll.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti árokbiztosító berendezés, azzal jellemezve, hogy az első csap (23) a második, szemes csapként (21) kialakított csap szemén (22) áthatolóan van kiképezve.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti árokbiztosító berendezés, azzal jellemezve, hogy a második, szemes csap (21) az aknalap (15) egy vízszintes résén (25) átnyúlik, és az aknalapnak (15) az akna felőli belső felületén (19) egy támasz (25) segítségével az árokbiztosító fülkéhez (1) tartozó ároklaptól (2) származó erők ellen biztosítva van.