HU223030B1 - Zöldségszárító centrifuga továbbfejlesztett kosárral és kosárhajtó elrendezéssel - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya zöldségszárító centrifuga (10), amely tartalmaz egyalaptestet (12), egy ebbe forgathatóan illeszkedő kosarat (14),valamint egy, az alaptestre (12) felszerelt fedelet (16), amely akosár (14) forgatásához egy, a kosárhoz (14) kapcsolódó menesztőlappalvan ellátva. A találmány értelmében a kosár (14) el van látva legalábbegy megfogóbehorpasztással (34), amely a kosár (14) és az alaptest(12) között hozzáférési teret képezve lehetővé teszi a használóujjának bedugását a kosár (14) és az alaptest (12) közé. A menesztőlapegy vagy több menesztőnyúlvánnyal van ellátva, amelyek felütköznek amegfogó- behorpasztásokon (34), bekapcsolva ezeket a kosár (14)hajtásláncába. A fedél (16) működésen kívüli helyzetben helytakarékosmódon fordítva is felszerelhető az alaptestre (12), amelyre ezenkívüla megbízható és steril tároláshoz egy tárolási zárófedél isfelerősíthető. ŕ

Description

A találmány alapvetően zöldségszárító centrifugákra vonatkozik, amelyek a felesleges víz zöldségekből való eltávolítására szolgálnak. A találmány pontosabban meghatározott tárgya egy továbbfejlesztett kosárhajtó elrendezés egy ugyancsak továbbfejlesztett belső kosár forgatására, amely elrendezés egyúttal a kosár kiemelését is megkönnyíti.

A felesleges víznek a megmosott zöldségekből (főként salátából, spenótból stb.) való eltávolítására szolgáló zöldségszárító centrifugák jól ismertek. Ezek a szerkezetek általában egy mély tálra emlékeztető alaptesttel, valamint egy ebbe az alaptestbe illeszkedő kosárral rendelkeznek. Az alaptest vagy a kosár valamelyike központi csapszerű nyúlvánnyal van ellátva, amelyen a kosár forogni tud az alaptesten belül. Ez a forgatás centripetális erőt hoz létre, amely a vizet a kosár falában kiképzett számos nyíláson keresztül eltávolítja a zöldségből. A kosár forgatásához egy fedél van kialakítva, amely az alaptestre illeszkedik. A fedélnek olyan alsó oldala van, amely egy motor vagy a használó manuális működtetése révén forgatható a fedélhez képest. Ez az alsó oldal a kosárral oldható kapcsolódást biztosító olyan szerkezeti kialakítással rendelkezik, hogy az alsó oldal forgatása a kosár forgását okozza. Ez a szerkezeti kialakítás gyakran több, az alsó oldalról lefelé kiálló fog formájában van kialakítva, amely fogak számos, a kosár belső oldalán kialakított bordán ütköznek fel.

Hasonló megoldás található az US 5 562 025 számú dokumentumban. Jóllehet, ez a megoldás működőképes, előfordulhat, hogy a fogak letörnek. Ha a fedél már nem rendelkezik fogakkal, akkor a kosarat nem lehet megforgatni, és a szerkezet nem tudja ellátni a feladatát.

Egy másik közös problémát a meglevő szerkezeteknél a kosár centrifugálás utáni kivétele jelenti. Helytakarékossági okokból, valamint a kosár stabilitása érdekében, amikor az nincs összekapcsolódva a forgatáshoz, a kosár általában szorosan illeszkedik az alaptestbe. Ez a szoros illeszkedés nem teszi lehetővé a használó számára, hogy az ujját a kosár és az alaptest közé dugja a kosár kiemeléséhez. Ha a kosár csupán egy egyszerű, vízeltávolító nyílásokkal ellátott oldalfallal rendelkezik, akkor a használó az ujjaival sugárirányban kifelé nyomást gyakorolhat az oldalfalra egymással átellenes helyeken, és ily módon kiemelheti a kosarat. Ehhez azonban a használónak be kell dugni az ujjait a zöldséggel teli kosár belsejébe, amivel beszennyezheti az előzőleg megmosott zöldséget. Ez a művelet ugyanakkor a viszonylag vékony falú kosár deformálódását is okozhatja, ami idővel ronthatja a kosár szabad forgathatóságát.

Ismert megoldás megnövelt nyílások kialakítása a kosár átellenes helyein, amely nyílások elég nagyok a használó ujjának bedugására. A használónak azonban itt is be kell dugnia az ujjait a kosár belsejébe, a kosártartalom beszennyezésének veszélye mellett. Ezenfelül, ha csak az egyik nyílást használják (vagyis a használó csak az egyik kezét használva próbálja kivenni a kosarat), akkor a kosár megbillen a felemelésekor. Ilyenkor a kosár alaptestben való szoros illeszkedése miatt a kosár gyakran befeszülhet az alaptestbe, megakadályozva a kivételét. Ilyen esetben a használónak általában le kell vennie a fedelet, félre kell azt raknia, majd két kézzel kivennie a kosarat.

A találmány által megoldandó feladat olyan zöldségszárító centrifuga létrehozása, amelynek kosara könnyebben kivehető, mégpedig szennyeződésveszély nélkül.

A találmány által megoldandó további feladat olyan kosárhajtó elrendezés kialakítása, amely járulékos alkatrészek helyett a kosár meglevő elemeit használja fel.

A fenti és még további feladatokat egy olyan zöldségszárító centrifugával oldjuk meg, amely egy alaptesttel, valamint egy ebbe forgathatóan illeszkedő kosánál rendelkezik, emellett az alaptestre egy fedél van felszerelve, amely a kosárhoz kapcsolódó és annak forgatását biztosító hajtómechanizmust foglal magában, ugyanakkor a kosár felső széle szorosan, stabilitást biztosító módon illeszkedik az alaptestbe. A találmány újdonsága ennél a zöldségszárító centrifugánál abban van, hogy a kosár legalább egy megfogóbehorpasztással van ellátva egy sugárirányban befelé álló, a felső szél felé szétnyíló és a kosár és az alaptest között egy hozzáférési teret képező bemélyedés formájában, ahol ez a hozzáférési tér legalább egy ujj befogadására alkalmas módon van méretezve. A találmány további újdonsága az, hogy a fedél egy felső lapból és egy erre szerelt, hozzá képest elforgatható menesztőlapból áll, ahol ez a menesztőlap legalább egy menesztőnyúlvánnyal van ellátva, amely a menesztőlapról a megfogóbehorpasztások legalább egyikén való felütközést biztosító helyen lefelé nyúlik ki, ha a fedél működési helyzetben van az alaptestre felszerelve. Ily módon a megfogóbehorpasztásokat egyúttal a hajtáslánc részeként is felhasználjuk. A fedél megfordítható egy működésen kívüli, csökkentett tárolási teret igénylő helyzetbe, emellett egy tárolási zárófedél rögzíthető az alaptesten a zöldségszárító centrifuga vagy egyszerűen az alaptest tartalmának beszennyeződés nélküli tárolására.

A találmány fentiekben ismertetett jellemzőit részletesebben kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük.

A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti zöldségszárító centrifuga robbantott távlati nézete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti zöldségszárító centrifuga függőleges keresztmetszete működési állapotban, a 3. ábra fedél alulról vett távlati nézete, a 4. ábra a 2. ábra 4-4 vonala szerinti keresztmetszet, míg az 5. ábra a 2. ábrához hasonló függőleges keresztmetszet, de a centrifuga tárolási állapotában.

Amint az az 1. ábrán látható, a találmány szerinti zöldségszárító centrifuga egy célszerű kiviteli alakját összességében 10 hivatkozási számmal jelöltük. A 10 zöldségszárító centrifuga alapvetően egy 12 alaptestből, egy 14 kosárból és egy 16 fedélből áll. Adott esetben használaton kívül egy 18 tárolási zárófedél is alkalmazható, amint az az 5. ábrán látható, de ez nem feltétlenül szükséges.

HU 223 030 Bl

A rajzon bemutatott 10 zöldségszárító centrifuga legtöbb része hasonló a technika állásából ismert szerkezetekéhez, így ezeket általános fogalmakkal ismertetjük. így például a 12 alaptest egyfajta kúposán felfelé nyitott üreges testként van kialakítva, amely egy belső teret és egy 20 felső peremet határoz meg. A 12 alaptestnek ugyanakkor kör alakú keresztmetszete van, függőleges hossztengellyel. A14 kosár alakja hasonló a 12 alaptestéhez és abba beleilleszkedik, ahol a 14 kosár 22 felső széle a 20 felső perem közelében helyezkedik el, mégpedig előnyösen bizonyos függőleges távolságra a 20 felső perem alatt. A 12 alaptest és a 14 kosár egyike a hossztengellyel egy vonalba eső 24 forgáscsappal van ellátva, míg a 12 alaptest és a 14 kosár másika egy ezen 24 forgáscsapot befogadó fészket tartalmaz. A találmány előnyös kiviteli alakjánál, amint az a 2. ábrán látható, a 24 forgáscsap a 12 alaptesten van kialakítva.

Amint az ismert, a 14 kosár forgatható a 24 forgáscsap körül, ha arra rá van helyezve, amint az a 2. ábrából kitűnik. Ezen forgatás vagy centrifugálás alatt a felesleges víz eltávozik a 14 kosárban elhelyezett adott mennyiségű zöldségből. Ez a felesleges vízmennyiség a 14 kosár falában kiképzett 26 nyílásokon keresztül lép ki a 14 kosárból. A 14 kosár forgatáson kívüli alakstabilitása és a 10 zöldségszárító centrifuga méretének csökkentése érdekében a 14 kosár szorosan illeszkedik a 12 alaptestbe, és főként a 14 kosár 22 felső széle általában kisebb sugárirányú távolságra van a 12 alaptesttől, mint egy ujj vastagsága.

A 14 kosár forgásának kiváltására a 16 fedelet használjuk. A 16 fedélnek van egy 28 felső lapja, amelynek külső kerülete a 2. ábrán bemutatott működési helyzetben a 20 felső peremhez illeszkedik, hogy a 12 alaptesten felfeküdjön. A 16 fedélnek van továbbá egy, a 28 felső lapra szerelt 30 menesztőlapja, amely forgatható a 28 felső laphoz képest. A 30 menesztőlap forgásának kiváltásához a 28 felső lapra rá van szerelve egy hajtómechanizmus, vagy előnyösen magában foglal egy ilyen hajtómechanizmust. Ez a hajtómechanizmus különböző formákban lehet kialakítva, akár mint motor, akár mint kézzel működtetett mechanizmus. Egy kézzel működtetett mechanizmus célszerűbb. Ennek is különböző formái lehetségesek, mint például egy fordított felépítésű csigakerékhajtás vagy egy szokványosabb felépítésű, forgatott fogaskerék-hajtómű. Amint az az ábrákon látható, célszerű egy olyan 32 fogantyút alkalmazni, amely egy belső fogazású fogaskerékkel van összekötve, amely viszont egy, a 30 menesztőlapon rögzített külső fogazású fogaskerékkel kapcsolódik. A 32 fogantyúnak a belső fogazású fogaskerék tengelye körüli forgatása így a 30 menesztőlap forgását váltja ki.

Akárcsak a technika állásánál, a 30 menesztőlap úgy csatlakozik a 14 kosárhoz, hogy a 14 kosár együtt forogjon a 30 menesztőlappal. Az a sajátos mód azonban, ahogyan ezt a csatlakoztatást megvalósítjuk, része a találmány szerinti megoldásnak. így a 10 zöldségszárító centrifuga fenti általános ismertetése a szerkezet azon részeit érinti a teljesség kedvéért, amelyeket a technika jelenlegi állásához tartozónak vélünk.

A jelen találmány első feltalálói megoldást igénylő része a 14 kosár 12 alaptestről való eltávolítására szolgáló elrendezés. Amint az legjobban az 1. és 4. ábrán látható, a 14 kosár legalább egy pár 34 megfogóbehorpasztással van ellátva, ahol mindegyik pár behorpasztásai a 14 kosár kerületének egymással átellenes helyein vannak elrendezve. Mindegyik 34 megfogóbehorpasztás a 14 kosár egy-egy részéből van kialakítva, amely sugárirányban befelé van deformálva, és ez a rész magában foglalja a 22 felső szélet is. Amint az legjobban a 4. ábrán látható, mindegyik 34 megfogóbehorpasztás egy-egy 36 hozzáférési teret képez a 14 kosár és a 12 alaptest között. Ez a 36 hozzáférési tér úgy van méretezve, hogy lehetővé teszi legalább egy ujj bedugását, így a használó két oldalról sugárirányban befelé nyomást tud gyakorolni, hogy befogja a 14 kosarat, miközben azt kiemeli.

Ez az elrendezés lehetővé teszi a használó számára, hogy behelyezze a 14 kosarat a 12 alaptestbe vagy kivegye onnan. Mindezt anélkül éljük el, hogy a használó ujjai benyúlnának a 14 kosár belsejébe. Ez minimálisra csökkenti annak a lehetőségét, hogy a használó megérintse és beszennyezze a 14 kosárban levő zöldséget. Összehasonlítva a technika állásánál alkalmazott megnövelt nyílásokkal, a 34 megfogóbehorpasztások alkalmazása megkönnyítheti a 14 kosár gyártását is. Különösképpen, ha a 14 kosár rozsdamentes acélból van készítve, a technika állása szerinti megnövelt megfogónyílásokat lyukasztással kellene kialakítani, amihez külön berendezésre lenne szükség, és hasonlóképpen egy külön lyukasztást műveletre is. A 34 megfogóbehorpasztások azonban ugyanabban a sajtolási műveletben alakíthatók ki, amely az üreges alakot is kiformázza a rozsdamentes acél anyagú nyersdarabból. Amennyiben a 14 kosár fröccsöntött műanyagból készül, a technika állása szerinti nyílásokhoz külön-külön mozgatható öntőformarészek kellenek, vagy legalábbis a 14 kosár hajlítására lenne szükség az öntőforma-leválasztás során, ami növelné az öntőforma tervezésének és gyártásának nehézségeit. Ezzel szemben egy 34 megfogóbehorpasztásokkal ellátott 14 kosár kialakítására szolgáló öntőformánál nincs szükség ilyen meggondolásokra. Ily módon a 34 megfogóbehorpasztások alkalmazása a 14 kosárban előrelépést jelent mind a 10 zöldségszárító centrifuga gyártásában, mind pedig használatában.

Ezen előnyök mellett a 34 megfogóbehorpasztások a 14 kosár és a 30 menesztőlap közötti kapcsolódási pontként is felhasználhatók a 14 kosár forgatásához. Adott esetben a 30 menesztőlap rendelkezhet egy vagy több, a külső oldaláról lefelé kinyúló 38 menesztőnyúlvánnyal, amelyek úgy vannak elrendezve, hogy ha a 16 fedél működési helyzetben van, akkor a 38 menesztőnyúlvány felütközik a 34 megfogóbehorpasztásokon a 30 menesztőlap forgatása során. A 38 menesztőnyúlványnak lehet egészen egyszerű formája is, mint például egy (nem ábrázolt) pecek, amely párhuzamosan húzódik a 10 zöldségszárító centrifuga hossztengelyével, és a 30 menesztőlap forgástengelyétől kellő távolságra el van tolva ahhoz, hogy felütközzön a 34 megfogóbehorpasztások egyikén. Amint az jól elképzelhető, ez a

HU 223 030 Bl pecek tolja előre a 14 kosarat, amikor a 30 menesztőlap forog. Egy ilyen pecek azonban könnyen letörhet, és használhatatlanná teheti a 10 zöldségszárító centrifugát.

Ezen lehetőség kiküszöbölésére célszerűbb a 38 menesztőnyúlványokat egy, a 30 menesztőlap kerülete mentén húzódó, zárt kígyózó élszalagként kialakítani. Amint azt a 4. ábra mutatja, ez a zárt kígyózó élszalag ismétlődő 40 ívelt bemélyedéseket képez, amelyek megfelelnek a 34 megfogóbehorpasztások alakjának. Ezek a 40 ívelt bemélyedések egymástól adott szögtávolságra vannak elrendezve a 30 menesztőlap kerülete mentén. Az adott szögtávolság változtatható, de előnyös kellő számú 40 ívelt bemélyedést kiképezni ahhoz, hogy aló fedél minimális vagy teljesen elmaradó elforgatása legyen szükséges a 40 ívelt bemélyedések és a 34 megfogóbehorpasztások közötti kapcsolódáshoz. Ebből a célból a 38 menesztőnyúlványok az ábrán bemutatott kúpossággal rendelkezhetnek. A 38 menesztőnyúlványokat képező zárt kígyózó élszalag egy viszonylag keskeny szalag lehet, amely lefelé kiáll a 30 menesztőlapról. Megint csak a letörés veszélyének csökkentése érdekében előnyös, ha a 30 menesztőlap ezen élszalaggal körülvett teljes felülete az élszalag kiterjesztését képezi, amint az legjobban a 3. ábrán látható, egy kiemelkedő központi részt képezve, amely a külső kerületén hordozza a 38 menesztőnyúlványokat.

Amint az jól látható, a 14 kosár hajtására szolgáló elrendezés egyszerű, és minimálisra csökkenti a 38 menesztőnyúlványok esetleges letörésének veszélyét. Ezenfelül nincs szükség járulékos nyúlványokra a 14 kosáron a már helyükön levő 34 megfogóbehorpasztásokon kívül. Ez megint csak egyszerűsíti a 14 kosár felépítését és kialakítását.

Jóllehet a fenti esetben nem lenne előnyös járulékos nyúlványok kialakítása, azonban alkalmazhatunk ilyeneket más célokra. így például a bemutatott 38 menesztőnyúlványok nemcsak a 34 megfogóbehorpasztásokkal kapcsolódnak a 14 kosár forgatásához, hanem felütköznek a 14 kosár 22 felső szélének belsején is, kör alakra kényszerítve a 14 kosarat, hogy elkerüljük a nekiütközést a 12 alaptest belsejéhez. Ennek további elősegítésére a 3. és 4. ábrán látható módon számos 42 alakstabilizáló nyúlvány állhat ki lefelé a 30 menesztőlapról a kerület mentén egymástól bizonyos távolságra levő helyeken és olyan átmérőn, hogy ezek a 42 alakstabilizáló nyúlványok felütközzenek a 22 felső szél belső oldalán, ha a 16 fedél működési helyzetben van. Ezek a 42 alakstabilizáló nyúlványok arra szolgálnak, hogy megőrizzék a 14 kosár kör alakját a 14 kosárban levő zöldség súlyával szemben a centrifúgálás alatt.

Míg a fenti leírás alapvetően a 10 zöldségszárító centrifuga használatára, illetve működésére vonatkozik, célszerű emellett a 10 zöldségszárító centrifugát olyan jellemzőkkel is ellátni, amelyek a tárolóképességét és sokoldalú felhasználhatóságát javítják.

Ebből a célból előnyös, ha a 28 felső lap fordított helyzetben is felszerelhető a 12 alaptestre. Különösen előnyös, ha a 12 alaptestnek egy kerület menti 44 válla van, amely valamivel a 12 alaptest 20 felső pereme alatt van kiképezve. Emellett a 16 fedélnek előnyösen egy róla kifelé kiteijedő kerület menti 46 illesztőpereme van, amely úgy van méretezve, hogy felfeküdjön a kerület menti 44 vállra. Ez lehetővé teszi, hogy a 16 fedél felfeküdjön a 12 alaptestre a 2. ábra szerinti működési helyzetben. Ha azonban a 46 illesztőperemnek olyan sugárirányban befelé kiteijedő széle van, amely a 14 kosár 22 felső szélén belül helyezkedik el, akkor a 16 fedél meg is fordítható, hogy a 12 alaptesten felfeküdjön egy működésen kívüli helyzetben, amint azt az 5. ábra mutatja.

Ez az elrendezés elsősorban akkor megfelelő, ha a 34 megfogóbehorpasztásokat nem alkalmazzuk. Ha viszont alkalmazzuk a 34 megfogóbehorpasztásokat, ezek gátolhatják a 28 felső lap bevezetését a 14 kosárba, és így a 16 fedél átszerelését működésen kívüli helyzetbe. Ennek a problémának a kiküszöbölésére a 28 felső lap ellátható megfelelő (nem ábrázolt) bemélyedésekkel a 34 megfogóbehorpasztások befogadására. Ennek lehetséges változataként a 46 illesztőperem belső széle bizonyos távolságra lehet elrendezve a 34 megfogóbehorpasztások legbelső kiterjedésétől, lehetővé téve ezáltal, hogy a 28 felső lap beilleszkedjen a 14 kosárba. Ezen elrendezések bármelyikében a 30 menesztőlap van legfelül a működésen kívüli helyzetben. Mivel valamely kiálló rész, mint például a 32 fogantyú nem könnyen hozzáférhető a használó számára, hogy levétel céljából megragadja a 16 fedelet ebben a megfordított helyzetében, ezért a levétel így nehézkes lehet. Ennek a problémának a kiküszöbölésére a 30 menesztőlap ellátható rajta áthatoló egy vagy több 48 kiemelőnyílással. A használó ez esetben be tudja dugni az ujját a 48 kiemelőnyílásba, hogy kiemelőnyomást gyakorolva eltávolítsa a 16 fedelet.

Amint az a 2. és 5. ábra szerinti működési, illetve működésen kívüli helyzet összehasonlításából kitűnik, a működésen kívüli helyzet jelentős térmegtakarítást biztosít. Ezenfelül a kerület menti 44 váll elhelyezkedése úgy alakítható ki, hogy a 18 tárolási zárófedél a 16 fedélre ráilleszthető legyen működésen kívüli helyzetben. Amint az az 5. ábrán látható, a 18 tárolási zárófedél felfekszik a 12 alaptest 20 felső peremére, és ellátható egy kerület menti szoknyával, amely szorosan illeszkedik a 12 alaptest köré, és azzal tömített kapcsolatot képez. Ez lehetővé teszi a 10 zöldségszárító centrifuga szennyeződést megakadályozó módon és csökkentett térigény mellett történő tárolását. Bár a rajzon nincs feltüntetve, a 18 tárolási zárófedél természetesen akkor is ráilleszthető a 12 alaptestre, ha a 16 fedél és a 14 kosár el van távolítva. így tehát a 10 zöldségszárító centrifuga használható a szokásos módon szárításra, de utána a zöldség kiönthető a 14 kosárból a 12 alaptestbe feltálalás céljából, később pedig a 18 tárolási zárófedél felhelyezhető a 12 alaptestre, hogy biztonságos módon tároljuk a zöldséget a 12 alaptestben.

Az előzőekből látható, hogy a találmány jól hozzáigazítható valamennyi kitűzött cél eléréséhez egyéb előnyök mellett, amelyek kézenfekvőek és eredendően következnek a szerkezeti felépítésből.

Mivel számos kiviteli alak hozható létre a találmány oltalmi körén belül, nyilvánvaló, hogy a fentiekben ismertetett és a csatolt rajzon bemutatott kiviteli alak csupán példaként értelmezhető és semmiképpen sem korlátozó értelemben.

Claims (2)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Zöldségszárító centrifuga (10), amely tartalmaz egy alaptestet (12), egy ebbe illeszkedő és hozzá képest forgatható kosarat (14), valamint egy, az alaptestre (12) 5 felszerelt fedelet (16), amely a kosár forgatását kiváltó hajtómechanizmussal van ellátva, ugyanakkor a kosár (14) felső széle (22) szorosan illeszkedik az alaptestbe (12), azzal jellemezve, hogy a kosár (14) legalább egy megfogóbehorpasztással (34) van ellátva egy sugár- 10 irányban befelé álló, a felső szél (22) felé szétnyíló, emellett a kosár (14) és az alaptest (12) között egy hozzáférési teret (36) képező bemélyedés formájában, ahol ez a hozzáférési tér (36) legalább egy ujj befogadására alkalmas módon van méretezve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti zöldségszárító centrifuga (10), azzal jellemezve, hogy a fedél (16) egy felső lapból (28) és egy erre szerelt, hozzá képest elforgatható menesztőlapból (30) áll, ahol ez a menesztőlap (30) legalább egy menesztőnyúlvánnyal (38) van ellátva, amely a menesztőlapról (30) a megfogóbehorpasztások (34) legalább egyikén való felütközést biztosító helyen nyúlik lefelé, ha a fedél (16) működési helyzetben van az alaptestre (12) felszerelve.