HU222926B1

HU222926B1 - Járműkerék kényszerfutási támasztesttel

Info

Publication number: HU222926B1
Application number: HU0102684A
Authority: HU
Inventors: Michael Glinz; Hans-Bernd Hellweg
Original assignee: Continental Ag.
Priority date: 1998-06-05
Filing date: 1999-05-28
Publication date: 2003-12-29
Also published as: US6463974B1; DE19825311C1; HUP0102684A2; WO1999064260A1; ATE221828T1; EP1094957A1; CZ293903B6; ES2180307T3; DE59902284D1; PT1094957E; HUP0102684A3; RU2224662C2; DK1094957T3; EP1094957B1; CZ20004661A3

Abstract

A találmány tárgya járműkerék kényszerfutási támasztesttel kerékpántonrögzített gumiabroncshoz, amely lényegében egy futócsíkból, kétoldalfalból, egy köpenyvázból, erősítőelemekből, valamint két,peremmaggal ellátott abroncsperemből áll, és amelyben a kényszerfutásitámasztest (2) csésze alakú gyűrűtestként (3) a gumiabroncs belsejébenvan kialakítva; ennek a gyűrűtestnek (3) defekt esetén feltámaszkodókényszerfutási felülete van, és két tengelyirányban külső falrészévela kerékpántra támaszkodik gyűrű alakú támaszelemeken (4, 5) át,amelyeknek a rugalmassága radiális és axiális terhelési iránybankülönböző. A találmány értelmében a gyűrű alakú támaszelemek (4, 5)összetett testekként vannak kialakítva, amelyek a támasztestek (2)radiális magasságában több, egymással összekötött, különbözőrugalmasságú anyagrétegből (10–13; 10'–13') állnak. ŕ

Description

A találmány tárgya járműkerék kényszerfutási támasztesttel kerékpánton rögzített gumiabroncshoz, amely lényegében egy fútócsíkból, két oldalfalból, egy köpenyvázból, erősítőelemekből, valamint két, peremmaggal ellátott abroncsperemből áll, és amelyben a kényszerfutási támasztest csésze alakú gyűrűtestként a gumiabroncs belsejében van kialakítva. Ennek a gyűrűtestnek defekt esetén az abroncsot megtámasztó kényszerfutási felülete van, és két tengelyirányban külső falrészével a kerékpántra támaszkodik gyűrű alakú támaszelemeken át, amelyeknek a rugalmassága radiális és axiális terhelési irányban különböző.

Kényszerfutási támasztesttel ellátott kereket a DE-OS 35 07 046 számú német nyilvánosságra hozatali irat ismertet. Az ebben leírt kényszerfútási test külső fém merevítőgyűrűből, valamint a merevítőgyűrű és a kerékpánt között elhelyezett pámagyűrűből áll. Ilyen keréknél a kényszerfútási támasztestet és a kereket hosszas munkával kell a kerékpántra felszerelni. Ennek során elsősorban a kényszerfútási testet és a merevítőgyűrűt gondosan kell a kerékpánt mélyágyazásában rögzíteni. Ezzel a rendszerrel a szerelést hátrányos módon nem lehet ésszerű idő alatt és nagyobb ráfordítás nélkül elvégezni.

Az US 3,610,308 számú szabadalom olyan kényszerfútásra képes abroncsot ismertet, amelyben az abroncsperemek az abroncs belső oldaláig terjednek ki, és kényszerfútási testekként vannak kialakítva, amelyekre az abroncs futófelületének alsó oldala felfekhet. A kényszerfútási test ilyen kialakítása miatt azonban kényszerfútáskor viszonylag keskeny felfekvési felület áll a futófelület rendelkezésére, és ezért az egymáson súrlódó, illetőleg csúszó gumirészek erősen terhelve vannak, és idő előtt elkopnak. Ezen túlmenően a kényszerfútási támasztestekként kialakított abroncsperemek a kerékpánt mélyágyazásába eltolódhatnak, és így az abroncs lehámozódásához hozzájárulnak.

Az ilyen kényszerfútáskor bekövetkező lehámozódás hátrányát némileg csökkenti egy megoldás, amelyet például a DE-AS 10 22 483 számú szabadalmi irat hozott nyilvánosságra. Eszerint a fútócsík alatt, az abroncs üres tere felé eső felületen kiugrások vannak, amelyek keresztirányú erők esetén hatásos összeköttetést hoznak létre a fútócsík és az abroncsperemeken kiképzett kényszerfútási gyűrűk között. Egy ilyen, kiugrásokkal ellátott abroncs gyártása viszonylag költséges, és ezenkívül a gyártásba célzottan be kell iktatni és tervezni a kényszerfútási támasztestekkel ellátott abroncsoknak a normális termelési folyamattól eltérő gyártását.

A szabványos kerékpántokhoz szolgáló, kényszerfútási támasztestekkel ellátott legtöbb kényszerfútási rendszerben emellett problémát jelent, hogy a kényszerfútási támasztesteknek egyrészt szereléskor lehetőleg nem szabad akadályozniuk az abroncs felhúzását a kerékpántra, vagyis az abroncsperem bejutását a mélyágyazásba, és ezért flexibiliseknek kell lenniük, másrészt kényszerfútáskor lehetőleg alakhűeknek kell lenniük. Ezeket az ellentétes követelményeket eddig csak a kényszerfútási támasztestet kiegészítőén behelyezett tartókkal, távtartókkal stb. lehetett teljesíteni.

A találmányunk elé kitűzött feladat ezért olyan légabroncsos járműkerék kényszerfutási támasztesttel, amely könnyen és külön ráfordítás nélkül a szokványos mélyágyazású (szabványos) kerékpántokra is rászerelhető; amely kényszerfútásban fenntartja a biztos menetviselkedést és a kellően alakhű gördülési; amely túl nagy súlynövekedés nélkül oldalvezető erőket át tud vinni, és biztosan ellene hat az abroncs lehámozódásának, és amely rugalmasan lehetővé teszi a kombinálást - utólag is - meglévő abroncstípusokkal és abroncsösszeállításokkal, úgyhogy nem kell kényszerűen külön gyártásról és logisztikáról gondoskodni.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a gyűrű alakú támaszelemek összetett testekként vannak kialakítva, amelyek a támasztestek radiális magasságában több, egymással összekötött, különböző rugalmasságú anyagrétegből állnak.

A gyűrű alakú támaszelemek ilyen, összetett testként való kialakítása lehetővé teszi a támaszelemek szereléskor és kényszerfútáskor szükséges tulajdonságaira pontosan beállítható hajlékonyságának, illetőleg rugalmasságának létrehozását. Az egymással összekötött, különböző rugalmasságú anyagrétegek révén, az egyes anyagrétegek megfelelő rétegezése és lépcsőzése esetén a gyűrű alakú támaszelemek alakhűségét úgy lehet kialakítani, hogy a támaszelemeknek nemcsak radiális és axiális irányban különböző deformálhatósága van, hanem olyan deformálhatóság jön létre, amely a kerékpánttól való távolsággal a támaszelemek radiális magasságában is alkalmas módon változik.

így a támaszelem axiális terhelésekor - ami egyrészt szereléskor, másrészt kényszerfútáskor, és ekkor különösen kanyarmenetben felléphet - lehetővé válik a konstrukciós alkalmazkodás ehhez a két lényeges axiális terhelési esethez. Ugyanakkor a radiális irányú terhelhetőség nem változik hátrányosan.

A gyűrűtest előnyös módon réseit gyűrűtestként, lényegében axiális irányú nyílásréssel van kialakítva. Ez lehetővé teszi, hogy a támaszelemek kisebbek legyenek, és hogy valamennyi kényszerfútási alkotóelemet a kerékpánt közelében lehessen elhelyezni. Azzal, hogy a támaszelemek a szerelés közben axiális terheléshez kellően és definiáltán deformálható összetett testekként vannak kialakítva, és a gyűrűtest rés alakú, a csésze alakú gyűrűtestet, illetőleg ennek külső falrészeit olyan átmérőkkel lehet előállítani, amelyek a kerékpántperem, illetőleg a kerékpánt átmérőjét nem haladják meg, vagy csak jelentéktelen mértékben haladják meg.

Ez a kialakítás ugyanis szereléskor lehetővé teszi, hogy az összetett test axiális deformálódása és a réseit gyűrű csavar alakú kirugózása révén a gyűrűtestet megnövelt szerelési átmérőn helyezzék be az abroncs üregébe, miután az egyik kerékpántvállon már rögzítve van egy abroncsperem. A behelyezés után a csésze alakú gyűrűtest és a csatlakoztatott támaszelemek ismét felveszik eredeti, kisebb átmérőjű alakjukat.

Egy további előnyös kiviteli alakban az összetett test tartalmaz egy radiálisán felső és a gyűrűtesttel összekötött anyagréteget, amelynek a rugalmassága kisebb, mint a csatlakozó, radiálisán alsó anyagrétegeké.

HU 222 926 Bl

Ez a kialakítás a támaszelemek axiális és a kerékpánton át átvitt terhelésekor a legnagyobb hajlító igénybevételnek kitett részeken fokozza az alakszilárdságot, úgyhogy biztosan elkerüljük a hajlítási vonal ugrásszerű változását - szélsőséges esetben a támaszelem kihajlását a gyűrűtesthez való csatlakozás helyén. Ezzel a kialakítással továbbá a támaszelemet képező összetett test radiálisán felső részének alakszilárdságát hozzá lehet igazítani a gyűrűtest alakszilárdságához, és így a kívánt merev befogadás jön létre. Emellett ezzel a kialakítással a gyűrűtestre axiális terheléseket lehet átvinni, és a gyűrűtest megfelelő konstrukciója esetén rugózva felvenni.

Az összetett test előnyös módon legalább három anyagrétegből álló összetett csomagot tartalmaz, amelynek a radiálisán felső anyagrétege és a radiálisán alsó anyagrétege rugalmasabb, mint a közbenső anyagréteg(ek).

Ez egyrészt lehetővé teszi a fentebb említett merev vagy merevebb befogadást a gyűrűtest és a támaszelem közötti összekötés helyén, amit természetesen tovább javít egy, a gyűrűtesttel összekötött, a csatlakozó radiálisán alsó anyagrétegeknél kevésbé rugalmas anyagréteg elhelyezése.

Másrészt az összetett test a támaszelem radiálisán alsó és a kerékpánthoz közel elhelyezett részében is kisebb rugalmassággal és így nagyobb alakszilárdsággal van kialakítva, különösen abban az előnyös továbbfejlesztésben, amelyben a radiálisán alsó anyagréteg a kerékpántra felfekszik, úgyhogy biztosan illeszkedik a kerékpántra, és a támaszelem eltolódását a mélyágyazásba a kényszerfútáskor fellépő axiális terhelések esetén biztonságosan elkerüljük.

A radiálisán felső és a gyűrűtesttel összekötött anyagréteg a gyűrűtestnek a mindenkori axiálisan külső falrészével előnyös módon erőzáróan van összekötve.

Ez az erőzáró kötés, amely például ragasztott kötésként van kialakítva, de rávulkanizálással is létrehozható, egyszerűen előállítható kötésként különösen alkalmas a nagy sorozatú gyártáshoz, mivel itt felhasználható egy automatizálható és bevált kötési technika. Ekkor az összetett test több anyagrétegből való kialakítása és lépcsőzött rugalmassága révén dinamikus terhelés esetén is nagyon szilárd kötést lehet létrehozni.

Magától értetődik, hogy ilyen kötést az alkalmazási területtől függően részben vagy teljesen alakzáró kötésként, például szegecseléssel, csavarozással vagy - adott esetben oldható - reteszelőelemekkel is ki lehet alakítani. Ekkor járulékosan lehetséges a támaszelemek kicserélése, például periodikusan, minden abroncscsere alkalmából.

Egy további előnyös kiviteli alakban a gyűrűtest, mint első alkatrész axiálisan külső falrészének és az összetett test, mint második alkatrész radiálisán felső anyagrétegének összekötéséhez vagy a gyűrűtest axiálisan külső falrésze, vagy a radiálisán felső anyagréteg pozitív profillal van ellátva, és a mindenkori másik alkatrésznek a pozitív profil befogadására komplementer negatív profilja van.

Ez nemcsak a gyűrűtest és a támaszelem közötti oldható kötés egyszerű létrehozhatóságát valósítja meg, hanem ezenkívül lehetővé teszi a támaszelemet képező összetett test extrudált profilként történő előállítását is. Ez hosszra darabolva áll rendelkezésre, és a gyűrűtesttel a kényszerfútási támasztest szerelése előtt vagy alatt összekötik.

Elsősorban a gyűrűtest már említett, réseit gyűrűként való kialakításakor lehet a réseit gyűrű kirugózása után a pozitív, illetőleg negatív profillal ellátott támaszelemet és gyűrűtestet egyszerűen egymásba tolni. Ugyanígy lehetséges a támaszelemek periodikus cserélése. Emellett egészében egyszerűbbé válik nagyobb típusválaszték előállítási folyamata is, mert a pozitív, illetőleg negatív profil rögzített kialakítása esetén például egy szabványos gyűrűtest különböző abroncstípusokhoz és különböző járműtípusokhoz adaptált, különböző összetett konstrukciójú támaszelemekkel kombinálható.

A pozitív és negatív profillal kialakított kötéshez használt anyagok kellően rugalmas kivitele esetén egy adott esetben oldható reteszes vagy bepattanókötést is meg lehet valósítani.

A találmány egy további előnyös kiviteli alakjában a gyűrűtest axiálisan külső falrésze az összetett test felső anyagrétegét részben körülvevő fészekkel van ellátva, és az összetett test legalább három anyagrétegből áll, amelyek közül a radiálisán felső és a gyűrűtest fészke által részben körülvett anyagréteg, valamint a radiálisán alsó és a kerékpántra felfekvő anyagréteg rugalmasabb, mint a közbenső anyagréteg(ek).

Ezzel a konstrukcióval olyan rugójelleggörbe áll rendelkezésre, amely a radiális terhelés növekedésekor erősen emelkedik egészen az összetett test felső anyagréteg(ei) eredeti és terhelés nélkül fennálló rugalmasságának blokkolásáig.

Ez úgy történik, hogy a felső és a gyűrűtest fészke által részben körülvett anyagréteg megfelelő kialakítása esetén az összetett test radiális terhelésekor és a felső anyagréteg berugózásakor ezt a gyűrűtest merev fészke egyre nagyobb mértékben, végül teljesen körülveszi, és ebben a deformált állapotban az ekkor már meg nem lévő rugóút, illetőleg rugótér miatt merev és tovább fokozódó terheléskor teljesen rugalmatlan elemmé válik.

A fészek mélységének kellő értéke esetén bekövetkezik az összetett test radiálisán lejjebb lévő anyagrétegének részleges befogadása is, amelynek a rugalmassága ekkor ugyancsak egyre jobban csökken.

Emellett amint az összetett test felső anyagrétegei egyre inkább besüllyednek a fészekbe, a támaszelem rugalmasságának axiális terheléskor is erősen emelkedő jelleggörbéje van, és a gyűrűtest az axiális erőket egyre inkább felveszi.

így tehát csésze alakú gyűrűtesttel ellátott olyan kényszerfútási támasztest áll rendelkezésre, amely a két axiálisan külső falrészével gyűrű alakú támaszelemeken át a kerékpántra támaszkodik, és amelynek a támaszelemei radiális terhelés nélkül axiális irányban rugalmasak és deformálhatóak, míg növekvő radiális terhelés esetén a rugalmasság radiális és axiális irányban egyre inkább blokkolódik.

A rugalmasság radiális terhelés hatására bekövetkező axiális irányú csökkenése továbbá azzal a nagy

HU 222 926 Bl előnnyel jár, hogy a kényszerfutáskor az általában az abroncsperemre felfekvő támaszelemek fokozódó axiális alakhűsége biztosan megakadályozza az abroncsperemek besüllyedését a mélyágyazásba és ezzel azt amitől tartanak -, hogy az abroncs kerékpántról lepattanjon.

A technika állása szerinti kényszerfutási támasztesteknek a leírás bevezetésében vázolt hátrányaival szemben a találmány szerinti kényszerfutási támasztest terheletlen állapotban ideálisan szerelhető, míg terhelt állapotban a deformálhatóság, illetőleg a rugalmasság a terhelés növekedésével a kívánt módon csökken.

A nagyobb rugalmasságú anyagrétegek előnyös módon gumiból, a kisebb rugalmasságú anyagrétegek műanyagból állnak. Ez könnyű és egyszerűen előállítható konstrukciót eredményez, amelyben a rugalmasságot nemcsak az összetett testben lévő anyagrétegek alakjával és kialakításával lehet befolyásolni, hanem a rugalmasságot az egyes anyagokon, mint olyanokon belül is egyszerű módon - például különböző gumikeverékekkel vagy a műanyag sűrűségével (habsúlyával) - lehet befolyásolni.

Egy előnyös továbbfejlesztés szerint a kényszerfutási támasztest körbemenő csésze alakú gyűrűtestként van kialakítva, amely legalább két, egymástól radiális betüremléssel elválasztott, radiálisán kifelé domború részből áll, és amely két axiálisan külső falrészén át fekszik fel. Azzal a kontúrral, amely lényegében a kényszerfutási felület két felfekvő vállrészre való felosztását tartalmazza, és egy többé vagy kevésbé erősen kifejezett visszaugrási részt tartalmaz, a támaszelemek görbe alakjával, görbületével, valamint erőfelvételi és rugalmassági tulajdonságaival együttműködve defektes futás esetén olyan futási viselkedés jön létre, amely a jármű menetképességét teljesen megőrzi, és amelynek a kezelése csak kismértékben tér el a normális futás kezelésétől.

Emellett ilyen kontúr esetén a kényszerfutáskor a gyűrűtestre ható radiális terhelések a támaszelemekhez közeli vállrészeken összpontosulnak, és így nagy emelőkarok és hajlítónyomatékok nélkül az összetett testként kialakított támaszelemekbe bevezetődnek. Ez nagymértékben elősegíti a támaszelemek működési módját, különösen akkor, ha a gyűrűtest axiálisan külső falrésze az összetett test felső anyagrétegét részben körülvevő fészekként van kiképezve.

Az ilyen gyűrűtesteknél különösen kifejezett a képesség az oldalsó vezetőerők felvételére, mert a kényszerfutási felület középső részeiben rendelkezésre álló visszaugrás révén az abroncs futófelületének, illetőleg a köpenyváznak a középső részei a görbületbe besimulhatnak, és így az oldalerők tekintetében alakzárást hozhatnak létre, ami az abroncsoldalakra ható húzóerőket csökkenti, és így ellene hat az abroncs lepattanásának. A görbületi sugarakat ekkor állandóan egymásba átmenő görbületi sugarak úgy képezik, hogy az abroncs futófelületének vastagságával együttműködve nem lépnek fel pontszerű vagy vonalszerű terhelések, amelyek a futófelület tönkremenését idézhetik elő.

Az ilyen görbületekkel kiképzett csésze alakú gyűrűtest további előnye, hogy a kényszerfutás közben nagyon nagy - például szegélykő külső élén való áthajtáskor fellépő - pontszerű terheléseket lehet felvenni, és a csésze alakú gyűrűtest megfelelő alakjával megnövelt merevség révén egyenletes és a kerékpántot nem károsító tehereloszlás áll be.

Az ilyen kényszerfutási támasztestet, amelyet rendszerint a támaszelemekhez képest rugalmatlan, illetőleg kemény anyagból, így acélból, alumíniumból vagy erősített műanyagból állítanak elő, az anyagválasztás révén tetszőlegesen hozzá lehet igazítani a kényszerfutáskor fellépő oldalvezető erőkhöz és terhelésekhez.

A csésze alakú gyűrűtestet ezenkívül a kerékpánt felé álló alsó oldalán lévő és kerületi vagy axiális irányú bordákkal lehet erősíteni. Ez lehetővé teszi a terhelési csúcsok felvételét és a további súlymegtakarítást azzal, hogy a falvastagságot a kevésbé terhelt területeken csökkentik.

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra egy találmány szerinti járműkerék kényszerfutási támasztesttel, a

2. ábra az 1. ábrán látható, találmány szerinti járműkerék szerelésének egy közbenső lépése, a

3. ábra réseit gyűrűtestként kialakított, felhúzott támaszelemekkel ellátott kényszerfutási támasztest nézetben, a

4. ábra támaszelem részletének metszete, az

5. ábra járműkerék kényszerfutási támasztesttel, amelynél a gyűrűtest axiálisan külső falrészei az összetett test felső anyagrétegét részben körülvevő fészekkel vannak ellátva, a

6. ábra az 5. ábra szerinti járműkerék kényszerfutási terhelés alatt.

Az 1. ábrán látható egy 1 járműkerék, amely 2 kényszerfutási támasztesttel van ellátva. A 2 kényszerfutási támasztest lényegében a gumiabroncs belsejében lévő csésze alakú gyűrűtestből és a 3 csésze alakú gyűrűtest két axiálisan külső, 6 és 7 falrészéhez hozzárendelt és 5 támaszelemből áll. Látható továbbá egy szokványos mélyágyazású 8 kerékpánt a kerékpánt 9 átmérőjével.

A 3 csésze alakú gyűrűtest két axiálisan külső, 6 és 7 falrésze alakzáróan van összekötve a hozzárendelt gyűrű alakú 4 és 5 támaszelemmel.

A 4 és 5 támaszelem itt összetett testként van kialakítva. Ezek a támaszelemek több, egymáshoz kötött, különböző rugalmasságú 10, 11,12, 13, illetőleg 10’, 11’, 12’, 13’ anyagrétegből állnak.

A két radiálisán felső, 10 és 10’ anyagréteg műanyagból készül, amelynek a rugalmassága jóval kisebb, mint a csatlakozó, radiálisán alsó 11-13, illetőleg 11’-13’ anyagrétegé. A 4 és 5 támaszelem (összetett test) tartalmaz továbbá egy, a három, 11, 12, 13, illetőleg 11’, 12’, 13’ anyagrétegből álló összetett csomagot, amelyben a radiálisán felső 11 és 11’ anyagréteg, valamint a radiálisán alsó 13 és 13’ anyagréteg rugalmassága nagyobb, mint a közbenső, 12 és 12’ anyagrétegé.

A 11 és 11’ anyagréteg, valamint a 13 és 13’ anyagréteg itt gumikeverékből áll, míg a 12 és 12’ anyagré4

HU 222 926 Bl teg műanyagból áll, amelynek a rugalmassága nagyobb, mint a fent lévő 10 és 10’ anyagrétegé.

Az alsó, 13 és 13’ anyagréteg felfekszik a kerékpántra, a 14 és 14’ kerékpántpúppal járulékosan rögzítve van, és külső oldalával a 15, 15’ abroncsperemet támasztja.

A 2. ábrán az 1. ábrán látható, találmány szerinti 1 járműkerékben használt kényszerfutási támasztest szerelésének egyik közbenső lépését ábrázoltuk. A szerelés itt sorban a következő lépésekből áll: az első lépés a 15 abroncsperem ráhúzása a 16 mélyágyazáson át a 17 kerékpántvállra, majd először a kényszerfutási támasztest helyzetbe helyezése, és a 4 támaszelem betolása a 14 kerékpántpúp által megtámasztott helyzetbe. A következő lépés a 15’ abroncsperem benyomása a 16 mélyágy ázásba a második, 5 támaszelem deformálásával, majd felemelése a 18’ kerékpántvállra. Ezután az 5 támaszelem is visszarugózik a 14’ kerékpántpúp által megtámasztott helyzetébe.

Az itt alkalmazott 3 csésze alakú gyűrűtest réseit gyűrűtest, amelyben lényegében axiális irányú 19 nyílásrés van. Ezt az abroncs üregébe való behelyezés végett a réseit gyűrű tárcsa alakú kirugózása útján nagyobb szerelési átmérőre állítják, és beépítés után a kerékpánthoz közeli, itt ábrázolt helyzetet foglalja el.

A 3. ábrán egy ilyen kényszerfutási támasztest nézete látható a lényegében axiális irányú 19 nyílásréssel. A 19 nyílásrés elhelyezhető kissé ferdén, ív vagy nyíl alakban is. A 3. ábrán látható továbbá a hosszra darabolt extrudált profilként kialakított 4 és 5 támaszelem 20 és 20’ válaszhézaga is.

A 3 csésze alakú gyűrűtest axiálisan külső 6 és 7 falrésze itt domború 21 és 22 pozitív profillal van ellátva, amelyekre a pozitív profd befogadására alkalmas komplementer 23 és 24 negatív profillal ellátott 4 és 5 támaszelemet a réseit gyűrű nyitása után rátolják.

A 4. ábrán példaképpen bemutatjuk az egyik támaszelemet részmetszetben a 10, 11, 12 és 13 anyagréteggel, valamint a 23 negatív profillal (a bal oldalon) és a 24 negatív profillal (a jobb oldalon). Az itt ábrázolt hosszra darabolt extrudált profillal tükörképszerű elrendezésben mindkét támaszelem megvalósítható.

A gyűrűtest axiálisan külső falrészei és az összetett test radiálisán felső anyagrétege közötti kötés itt járulékosan ragasztható. A pozitív profil és a negatív profil kialakítása ekkor egyszerűbbé tehető, és például elegendő a gyűrűtest axiálisan külső falrészeinek meghajlítása és egy megfelelő fészek a felső anyagrétegben.

Az 5. ábrán látható egy 2 kényszerfutási támasztesttel ellátott járműkerék, amelyben a 26 csésze alakú gyűrűtest 25 és 25’ falrésze az összetett testként kialakított 28 és 28’ támaszelem felső, 27 és 27’ anyagrétegét részben körülvevő 29 és 29’ fészekkel van ellátva.

A radiálisán felső és a 29 és 29’ fészket részben körülvevő felső, 27 és 27’ anyagréteget, és ugyanígy az összetett test radiálisán alsó és a kerékpántra felfekvő 30 és 30’ anyagrétegét itt gumikeverék képezi. Az ezek között a rétegek között lévő 31 és 31’ anyagréteg műanyagból áll, és rugalmassága kisebb, mint a 27, 27’, 30 és 30’ anyagrétegé.

Az összetett test felső, 27 és 27’ anyagrétege a 32 és 32’ összekötő részen hidegvulkanizálással van a 26 gyűrűtesten rögzítve. Ezen a részen a kötés megvalósítható más erőzáró eljárásokkal, így ragasztással vagy alakzárással, például komplementer profilokkal, vagy szorítóvagy bepattanókötésekkel.

Szerelés közben a támaszelemeket a 2. ábrán láthatóakhoz hasonló módon deformálni lehet, úgyhogy a kényszerfutási támasztestet problémák nélkül be lehet helyezni az abroncs üregébe. Kényszerfutáskor, vagyis akkor, mikor a levegő nélküli abroncs futócsíkrészének belső oldala a 26 gyűrűtestre felfekszik, és erre ezért teherhordozóan radiális erő hat, az összetett test felső, 27 és 27’ anyagrétege egyre inkább besüllyed a gyűrűtest 29 és 29’ fészkébe, végül ezeket a fészkek teljesen körülveszik, és ebben az állapotban további rugózásukat teljesen blokkolják.

Ezt a 6. ábra szemlélteti, amelyen a támaszelemet kényszerfutásban a 33 radiális terhelés alatt ábrázoltuk. Világosan látható, hogy az összetett test felső, 27 és 27’ anyagrétege teljesen besüllyedt a 29 és 29’ fészekbe, és ezért ezeknek az anyagrétegeknek a rugalmassága már teljesen blokkolva van. A 29 és 29’ fészekbe ugyancsak részben - a rugalmasságtól függően - besüllyedhet az összetett test középső, 31 és 31’ rétege is, amelyeknek a rugalmassága ezzel ugyancsak részben blokkolva van. így az összetett test felső részén az egész konstrukció erősen merevvé válik, és az alsó anyagrétegek összenyomódó deformálódásával kombinálva rendkívül nagy axiális irányú alakváltozási ellenállás jön létre, és a kerékpántperem belépése a mélyágyazásba biztosan megakadályozható. így már nem kell tartani attól, hogy a 34 abroncs lepattan.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Járműkerék kényszerfutási támasztesttel kerékpánton rögzített gumiabroncshoz, amely lényegében egy futócsíkból, két oldalfalból, egy köpenyvázból, erősítőelemekből, valamint két, peremmaggal ellátott abroncsperemből áll, és amelyben a kényszerfütási támasztest (2) csésze alakú gyűrűtestként (3) a gumiabroncs belsejében van kialakítva; ennek a gyűrűtestnek (3) defekt esetén feltámaszkodó kényszerfutási felülete van, és két tengelyirányban külső falrészével a kerékpántra támaszkodik gyűrű alakú támaszelemeken (4, 5) át, amelyeknek a rugalmassága radiális és axiális terhelési irányban különböző, azzal jellemezve, hogy a gyűrű alakú támaszelemek (4, 5) összetett testekként vannak kialakítva, amelyek a kényszerfutási támasztestek (2) radiális magasságában több, egymással összekötött, különböző rugalmasságú anyagrétegből (10-13; 10’-13’) állnak.
2. Az 1. igénypont szerinti járműkerék, azzal jellemezve, hogy a gyűrűtest (3) réseit gyűrűtestként, lényegében axiális irányú nyílásréssel (19) van kialakítva.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti járműkerék, azzal jellemezve, hogy az összetett test tartalmaz egy radiálisán felső és a gyűrűtesttel (3) összekötött anyagré5

HU 222 926 Bl teget (10), amelynek a rugalmassága kisebb, mint a csatlakozó, radiálisán alsó anyagrétegeké (12,13).
4. Az 1-3. igénypontok egyike vagy azok közül több szerinti járműkerék, azzal jellemezve, hogy az összetett test legalább három anyagrétegből álló összetett csomagot tartalmaz, amelyben a radiálisán felső anyagréteg (10) és a radiálisán alsó anyagréteg (13) rugalmassága nagyobb, mint a közbenső anyagréteg(ek)é (11,12).
5. A 4. igénypont szerinti járműkerék, azzal jellemezve, hogy a radiálisán alsó anyagréteg (13) a kerékpántra (8) felfekszik.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti járműkerék, azzal jellemezve, hogy a radiálisán felső és a gyűrűtesttel összekötött anyagréteg (10) a gyűrűtestnek (3) a mindenkori axiálisan külső falrészével (6, 7) erőzáróan van összekötve.
7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti járműkerék, azzal jellemezve, hogy a gyűrűtest (3), mint első alkatrész axiálisan külső falrészének (6, 7) és az összetett test, mint második alkatrész radiálisán felső anyagrétegének összekötéséhez vagy a gyűrűtest (3) axiálisan külső falrésze (6, 7), vagy a radiálisán felső anyagrétege pozitív profillal (21,22) van ellátva, és a mindenkori másik alkatrésznek a pozitív profil (21,22) befogadására komplementer negatív profilja (23, 24) van.
8. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti járműkerék, azzal jellemezve, hogy a csésze alakú gyűrűtest (3) nem zárt, hasított gyűrűként van kialakítva.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti járműkerék, azzal jellemezve, hogy a nagyobb rugalmasságú anyagrétegek gumiból, a kisebb rugalmasságú anyagrétegek műanyagból állnak.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti járműkerék, azzal jellemezve, hogy a kényszerfutási támasztest (2) körbemenő csésze alakú gyűrűtestként (26) van kialakítva, amely legalább két, egymástól radiális betüremléssel elválasztott, radiálisán kifelé domború részből áll, és amely két axiálisan külső falrészén át (25; 25’) fekszik fel.