HU222643B1

HU222643B1 - Berendezés labdajátékok edzésének, gyakorlásának elżsegítésére

Info

Publication number: HU222643B1
Application number: HU9701369A
Authority: HU
Inventors: István Görgényi
Original assignee: István Görgényi
Priority date: 1997-08-07
Filing date: 1997-08-07
Publication date: 2003-09-29
Also published as: EP1001832A1; HU9701369D0; HUP9701369A2; WO1999007447A1; AU8554398A; AU732233B2; HUP9701369A3

Abstract

Berendezés labdajátékok edzésének, gyakorlásának elősegítésére, amelytartalmaz az edzésben részt vevő játékos labdája által megcélozhatóedző- és gyakorlótáblát (10), amely merev kerettel (4) rendelkezik, rárugalmas kialakítá- sú, fényáteresztő labdafelfogó felület (1) vankifeszítve, ezen felület (1) mögött, annak elkülönült mezőitvezérelten megvilágító szegmentált fényforrás (3) helyezkedik el, azedző- és gyakorlótáblával becsapódásérzékelő (7) van társítva, amelyalkalmas a labdafelfogó felületére (1) becsapódó labda becsapódásiidőpontjának és helyének érzékelésére; központi egységet, amely abecsapódásérzékelőtől (7) a becsapódás helyére és időpontjáravonatkozó adatokat fogadja, és a szegmentált fényforrás (3)működtetővonalaival kapcsolódik. A kezelői egysége az edző általműködtethető, és az ebben lévő mezővezérlő résszel adnak parancsot alabda ellövését kiváltó fényjel felvillantására. A kezelői egység,valamint a központi egység között a kezelő parancsait továbbítóhírközlési kapcsolat van. ŕ

Description

A találmány tárgya berendezés labdajátékok edzésének, gyakorlásának elősegítésére, amely tartalmaz az edzésben részt vevő játékos labdája által megcélozható edzőés gyakorlótáblát, amely merev kerettel rendelkezik, rá rugalmas kialakítású, fényáteresztő labdafelfogó felület van kifeszítve, ezen felület mögött, annak elkülönült mezőit vezérelten megvilágító szegmentált fényforrás helyezkedik el, az edző- és gyakorlótáblával becsapódásérzékelő van társítva, amely alkalmas a labdafelfogó felületére becsapódó labda becsapódási időpontjának és helyének érzékelésére; központi egységet, amely a becsapódásérzékelőtől a becsapódás helyére és időpontjára vonatkozó adatokat fogadja, és a szegmentált fényforrás működtetővonalaival kapcsolódik.

Labdajátékok edzése mind a versenysportban, mind pedig az iskolai testnevelés-oktatásban hagyományos úton, gépi támogatás nélkül történik. A gépi támogatás alatt jelen leírás során nem az igen elterjedt gépi tornaszereket, erőnlétfejlesztő vagy más technikai eszközöket értjük, hanem olyan berendezést, amely kimondottan az adott labdajátékhoz szükséges labdakezelési, labdacélzási technika elsajátítását és fejlesztését segítené.

Találatjelző berendezések vannak, de azokat elsősorban a lövészetben használják. Labdajátékok esetében, ahol a lövés technikája csak a pályán, a valóságos kapu előtt sajátítható el, nem ismert még olyan gépi eszköz, amely edzés során eredményesen használható lett volna.

Labdajátékoknál pedig a gyakorlásnak igen nagy jelentősége van, a labda eldobásának, elrúgásának vagy elfej elésének, illetve ütő használata esetében az ütésnek a pontossága a játékos begyakorlottságától, reflexeinek fejlettségétől függ. A célba találás igen sok apró mozzanatból álló összetett mozgás, amelynek elemei megfelelő segítséggel begyakorolhatok.

Ez az igény egyértelműen kivehető például Mezey György: „Élvonalbeli labdarúgók felkészítése” c. könyvéből (Medicina, Sport Kiadó, Budapest, 1988). A könyv a „Szakmai elméleti ismeretek” c. fejezetében, a 6. ábrán (82. oldal) összeállítást közöl egy labdarúgó terheléséről és a terhelést alkotó részeseményekről. Itt láthatjuk, hogy a játék tulajdonképpen néhány begyakorlott mozdulat kvázireflektorikus ismétléséből áll, és a játékos tudásának minőségét többek között, de nem elhanyagolható mértékben a fontos mozdulatok begyakorlottsága határozza meg. Ugyanezen könyvnek „Az. edzésfeltételek tökéletesítése” c. fejezetében a szerző kifejti, hogy az edzés technikai segítése évtizedek óta semmit sem fejlődött, és a legjobb segédletnek még ma is a rugós falat lehet tekinteni, amely a 23. és 24. ábrák szerint egy kb. kapu méretű tábla, amely a becsapódó labdát rugalmasan és nagy erővel visszaveri.

Az US 4,915,384 számú szabadalom olyan adaptív edzési rendszert ismertet, amelynél a játékos gyakorolhatja a labda célzott ellövését vagy elütését, és a célzás itt egy célfelület meghatározott mezőjének eltalálására irányul. A rendszerben a labdát automatikusan a játékoshoz továbbítják, akitől elvárják, hogy egy meghatározott kisméretű lövési zónán belül tartózkodjon. A berendezés tartalmaz központi processzort, amelynek bemeneté a labda automatikus adagolását biztosító szerkezettel kapcsolódik, s ezzel összhangban a célterületet az adagolástól függő meghatározott időpontban világítja meg. A processzor olyan funkcióval is rendelkezik, amely lehetővé teszi a célterület elkülönült mezői közül csak egy-egy mező kivilágítását (például véletlengenerátor segítségével). A rendszer használatánál az edzőnek semmilyen szerepe sincsen, és a rendszer ezért alkalmatlan összetettebb feladatok gyakorlására, például futás közben történő lövésre vagy a labda adott időn belül történő ellövésére. A célterület megvilágítási helye is teljesen független az edző szándékától, illetve az adagolt labda játékoshoz érkezésének tényleges fizikai adataitól (beesési szög, irány).

Egy másik hasonló rendszer ismerhető meg az US 5,596,106 számú szabadalomból, amely futball edzésére szolgáló berendezésre vonatkozik, amelynél a játékos egy függőleges céltábla előtt áll, és a berendezés által részére küldött labdát kell ellőnie. Ez a gyakorlóeszköz alkalmas az egyszerűbb mozdulatok gyakoroltatására, de alkalmazhatósága nem teijed ki sok, a játéktéren előforduló összetettebb edzési helyzetre.

A fentiekre való tekintettel szükség van ezért olyan gépi eszközre, amely képes segíteni az edzőt a játékos labdakezelési és célzási technikájának fejlesztésében, és amellyel a játékos tényleges fejlettségi szintje objektív módon mérhető.

A találmány feladata ezen igény kielégítésére alkalmas berendezés létrehozása, amellyel az edzés hatékonysága fokozható.

A kitűzött feladat megoldásához berendezést hoztam létre labdajátékok edzésének, gyakorlásának elősegítésére, amely tartalmaz az edzésben részt vevő játékos labdája által megcélozható edző- és gyakorlótáblát, amely merev kerettel rendelkezik, rá rugalmas kialakítású, fényáteresztő labdafelfogó felület van kifeszítve, ezen felület mögött, annak elkülönült mezőit vezérelten megvilágító szegmentált fényfonás helyezkedik el, az edző- és gyakorlótáblával becsapódásérzékelő van társítva, amely alkalmas a labdafelfogó felületére becsapódó labda becsapódási időpontjának és helyének érzékelésére; központi egységet, amely a becsapódásérzékelőtől a becsapódás helyére és időpontjára vonatkozó adatokat fogadja, és a szegmentált fényforrás működtetővonalaival kapcsolódik; és a találmány szerint az edző által működtethető, a labda ellövésére jelzést adó kezelői egysége van, és ez legalább a felvillanási időpontokat meghatározó mezővezérlő résszel rendelkezik, és a kezelői egység, valamint a központi egység között hírközlési kapcsolat van.

A berendezésben a játékos mindvégig az edző irányítása és felügyelete alatt van, a lövések tempóját, helyét és időpontját az edző határozza meg.

A célzás fejlesztése érdekében a mezővezérlő részen a megvilágítandó mező kiválasztására az elkülönült mezőknek megfelelő számú és elrendezésű billentyűket tartalmazó billentyűzet van.

Egy alternatív lehetőségként adódik, hogy a központi egységben a megvilágítandó mező helyét véletlenszerűen kiválasztó véletlengenerátor van.

HU 222 643 Bl

A játékos munkájának aktivizálása érdekében a központi egység a találat értékét legalább a játékos számára megjelenítő találatjelzővel van összekötve.

A játékos további informálása érdekében a kezelői egységnek a találat értékét, továbbá a játékosra jellemző reakcióidőt megjelenítő kijelzője van.

Egy előnyös kiviteli alaknál a kezelői egységnek üzemmód-beállító része van.

Érdekes lehetőségként kínálkozik a berendezés olyan kialakítása, amely több, az edzési vagy gyakorlási programnak megfelelően kialakított és elhelyezett edző- és gyakorlótáblát tartalmaz, amelyek funkcionálisan egyetlen többmezős táblaként vannak összekapcsolva.

A találmány szerinti megoldást a továbbiakban példák kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az :

1. ábra egy példakénti 10 edző- és gyakorlótábla elölnézete, a

2. ábra az 1. ábrán vázolt 10 edző- és gyakorlótábla oldalnézete, a

3. ábra a 10 edző- és gyakorlótábla használatát mutatja a pálya egy részével, a

4. ábra a berendezés tömbvázlata, az

5. ábra a jellemző eseményeket tükröző idődiagramok, a

6. ábra több 13, 14 edző- gyakorlótáblát használó berendezés elrendezési vázlata, és a

7. ábra tenisz adogatásának gyakorlásához használható elrendezési vázlat.

A találmány szerinti 10 edző- és gyakorlótábla első kiviteli alakja az 1. és 2. ábrákon vázolt módon többrétegű szerkezet, amelynek a játéktér felé néző 1 felületét háló, fólia, fényáteresztő textília vagy bármely olyan anyag képezheti, amely a rá beeső labdát felfogja, és a becsapódás helyén a mögötte lévő 2 mezőhöz préselődik. Az 1 felület anyagának áttetsző kiképzése ezenkívül lehetővé teszi, hogy az éppen megvilágított 2 mező fényét a 10 edző- és gyakorlótáblát figyelő játékos megláthassa, és a szomszédos 2 mezőktől megkülönböztethesse. Az egyes 2 mezők mögött egy-egy 3 fényforrás (lámpa) helyezkedik el, amelynek feladata, hogy az edző által meghatározott időpontban a hozzá tartozó 2 mezőt megvilágítsa.

A 10 edző- és gyakorlótábla önálló és önhordó szerkezeti egységet képez, és merev 4 keretre van szerelve. A 4 keret méretét az edzési cél határozza meg. A 3. ábrán vázolt játéktér 5 kapujának teljes hasznos felületét a 10 edző- és gyakorlótábla tölti ki, amely rugós függesztőelemek segítségével az 5 kapu szerkezetéhez (a kapufához) van rögzítve. A 10 edző- és gyakorlótábla teljes elülső felülete az edzési célnak megfelelő számú 2 mezőre oszlik. Az 1. ábrán vázolt kiviteli alak esetében a teljes 1 felület a vízszintes él mentén négy, a függőleges él mentén pedig három részre oszlik, ezért tizenkét elkülönült 2 mezővel rendelkezik. Az egyes 2 mezőkhöz tartozó 3 fényforrásokat 6 fényterelő burkolat veszi körül, és ezért minden 3 fényforrás csak a megfelelő 2 mező megvilágítására használható. A 2 mezők felülete kellően merev és stabil ahhoz, hogy a becsapódó labda ütésének erejét (melyet az 1 felület adott esetben tompíthat) felfogja, és annak ellenálljon. A 2 mezők mindegyikével egy-egy 7 becsapódásérzékelő van társítva, amely elektromos kimenőjelet szolgáltat 8 központi egység felé, ha a hozzárendelt 2 mezőre labda csapódik be. Az érzékenység elegendően nagy ahhoz, hogy a legkisebb becsapódást is jelezze.

A 4. ábra tömbvázlatából látható, hogy a találmány szerinti berendezésnek a 10 edző- és gyakorlótáblán, valamint a 8 központi egységen kívül van egy, az edzőnél lévő harmadik 11 kezelői egysége is, amelynek révén az edző a munkát irányítja és az eredményről információt kap. A 11 kezelői egység célszerűen mobil kivitelű, a kapcsolatot a 8 központi egységgel vezeték nélküli összeköttetés (rádió vagy infravörös) révén tartja. All kezelői egység felülete több részre oszlik, a 1 la mezővezérlő rész célszerűen olyan billentyűzet, amelyen a 10 edzőés gyakorlótábla 2 mezőinek megfelelő számú és elrendezésű billentyű van, ezek bármelyikének megnyomása a hozzárendelt 2 mező 3 fényforrásának a felvillantását eredményezi. A 11b üzemmód-beállító rész segítségével a megfelelő üzemmód választható ki, továbbá itt lehet a harmadik 11c kijelző által megjelenítendő információt kiválasztani. A berendezéshez opcionálisan tartozhat még 12 találatjelző, amely nem más, mint a 10 edző- és gyakorlótábla közelében elhelyezett nagyméretű kijelző, amelyen a játékos, a labdát adogató játékostárs vagy az edző számára meghatározott információ megjeleníthető. A 8 központi egységet megfelelően programozott számítógép vagy intelligens processzort tartalmazó célszámítógép képezi, amely fogadja a 7 becsapódásétzékelők kimenetijeleit, továbbítja a megvilágítási parancsot a kiválasztott 3 fényforráshoz, és a kiválasztott üzemmódnak megfelelő funkciókat biztosítja. A 8 központi egység és a 10 edző- és gyakorlótábla, illetve a 12 találatjelző között létesíthető mind vezetékes, mind pedig vezeték nélküli összeköttetés.

A találmány szerinti berendezés működése a következő.

A 10 edző- és gyakorló tábla kialakítása és mérete a gyakorolni kívánt labdajátéknál megszokott, illetve általános labdakezelési edzés esetében előre meghatározott. A 2 mezők mérete és száma függhet ezenkívül a játékos technikai színvonalától. Haladók esetében nagyobb számú 2 mező is használható.

A csak egy játékossal végzett gyakorlatnál célszerűen az a feladat, hogy a játékos a labdát a fényjelzés észlelését követően haladéktalanul a felvillanó 2 mezőre juttassa. A juttatás módja lehet rúgás, dobás, fejelés vagy valamilyen ütővel történő továbbítás. Amikor a labda a 10 edző- és gyakorlótábla felületére ér, akkor az eltalált 2 mezőhöz tartozó 7 becsapódásérzékelő ezt érzékeli, és a 8 központi egység felé jelzést továbbít. A 8 központi egység ebből meghatározza a fényfelvillanás és a találat között eltelt időt, valamint a találat pontosságát értékeli, például a célzott mező eltalálása 10 pont, valamely szomszédos mezőé 6 pont, két mezővel távolabbi becsapódás 3 pont, három mezővel távolabbi becsapódás 1 pont. Lehetőség van a nehezebben eltalálható 2 mezők esetében sajátos értékelési ponttáblázat kidolgozására és a 8 központi egységbe való betá3

HU 222 643 Bl rolására is. A 12 találatjelzőn például a találat értékét jelenítjük meg.

A késleltetési idő és a találat értéke olyan objektív adatoknak tekinthetők, amelyek az edzés eredményességét egyértelműen kifejezik.

A berendezés felhasználható adogatásos játék gyakorlására is. Ez esetben a fény kigyulladására az adogató játékos a labdát az edzést végző játékoshoz továbbítja, ezen játékos feladata pedig az, hogy a kapott labdát minél gyorsabban és pontosabban a kijelzett 2 mezőre juttassa. Célszerű ekkor több 11 kezelői egységet használni, a további 11 kezelői egységekkel például az edzésen részt vevő segítők azon időpontokban adnak jelzést a 8 központi egység felé, amikor az adogató játékos, illetve a 10 edző- és gyakorlótáblára célzó játékos a labdát megérintette. A 4. ábra idődiagramjai egy ilyen esetet mutatnak. Az A impulzus a 3 fényforrás felvillantásának impulzusa, a B impulzus akkor keletkezik, amikor az adogató játékos a labdához ér (késleltetési ideje: a), a C impulzus a célzó játékos labdához érési időpontja (teljes késleltetési ideje: b), végül a D impulzust a 7 becsapódásérzékelő adja (teljes késleltetési idő: c). Ezekből az adatokból mind az adogató, mind pedig a célzó játékos reakcióideje mérhető, a találat értékelése azonos elvek szerint történhet.

Az eddig bemutatott példakénti kiviteli alakon kívül a találmány szerinti berendezés számos egyéb kivitelben is elkészíthető. A 4 keret rendelkezhet saját tartóállvánnyal, és ekkor nincs szükség arra, hogy azt a meglévő kapura erősítsék. Ebben az esetben a pályán lényegesen több berendezés is elhelyezhető, és az edzés, gyakorlatozás egyidejűleg több helyen végezhető.

A tábla kialakítása is lehet olyan, hogy az 1 felület alkalmas a labda becsapódásának felfogására is. Ilyen felület alakítható ki megfelelő sűrűségű és erősségű hálóból. Ekkor a becsapódás tényének és helyének érzékelésére nem feltétlenül szükséges a becsapódás mechanikai érzékelése, hanem optikai, illetve elektronikai érzékelés is használható. Elektronikai érzékelés alatt videokamerák és hozzájuk csatlakozó képkiértékelő berendezések használatát értjük.

A találmány lényegét nem az érzékelés mikéntje, hanem az edzési, gyakorlási lehetőség képezi.

A gyakorlásnál a szubjektív tényezők minimálisra csökkentése érdekében lehetőség van arra, hogy az edző vagy gyakorlatvezető a kivilágítandó 2 mezőt ne jelölje ki, csak a felvillantás időpontját. A felvillantást parancs hatására ekkor a 8 központi egységben lévő véletlengenerátor a rendelkezésre álló 2 mezők közül véletlenszerű választással dönti el, hogy melyik villanjon fel. A játékos így nem tudja megszokni vagy előre „megérezni” a soron következő 2 mező helyét.

A 10 edző- és gyakorlótábla 2 mezői az első kiviteli alaknál egyetlen szerkezeti egységben helyezkedtek el.

A 6. ábrán vázlatosan olyan berendezést tüntettünk fel, amelynek a célzó játékos előtt kétoldalt elhelyezett két 13, 14 edző- és gyakorlótáblát tartalmaz, amelyek egy-egy 2 mezőt reprezentálnak, és felvillantásuk, kiválasztásuk a leírtak szerint, az edző parancsára, véletlenszerűen történik. A játékosnak itt az a gyakorlási feladata, hogy a jobb és bal célzási irányok közül válasszon. Ebben az esetben a 13, 14 edző- és gyakorlótáblák fizikai elkülönültségük ellenére egyetlen berendezés 2 mezőinek tekintendők. A 13, 14 edző- és gyakorlótáblák tartalmazhatnak egyenként több 2 mezőt is, amikor a feladat nemcsak az irány eldöntése, hanem azon belül a célzás pontosságának fejlesztése is. A 13, 14 edző- és gyakorlótáblák mezői együttesen alkotják a berendezés összes 2 mezejét.

A 7. ábrán további kiviteli példa látható. Az ábra teniszpálya részlete, amelynek egyik térfelén, 15 háló mögött középen 16 adogatógép van. Az adogatás időpontját az edző határozza meg. A 16 adogatógép mögött a térfél két végének közelében a pálya szélein, megfelelő magasságban 17,18 táblák vannak, amelyek megvilágítása a 13, 14 edző- és gyakorlótáblákhoz hasonlóan történik. A gyakorló játékos feladata, hogy a számára adott labdával a 17, 18 táblák közül kiválasztottat találja el.

A találmány szerinti berendezés rendszeres használata révén a célzás minősége és biztonsága javul, tökéletesebbé válik a kéz és láb, továbbá az érzékelés koordinációja. Javítható a döntési képesség, csökkenthető a reakcióidő, javul a helyzetfelismerő képesség és számos, a labdajátékokban fontos tulajdonság.

Az említett hatások versenyzői szinten éppúgy jelentkeznek, mint amatőröknél vagy iskolai edzéseken.

A megoldás további előnye, hogy az edző számára új lehetőséget teremt alkotó fantázia megvalósítására. Lehetőség van például ugyanazon mozdulat vagy mozgások gyakorlására ellenőrzött, nyugodt edzési körülmények között. Az eredményességre vonatkozó azonnali tájékoztatás a sportolókat rendkívüli mértékben motiválja, és ezzel a gyakorlás, tanulás időszükséglete csökken.

A berendezés gyerekek számára is használható, és ekkor egyesíti a számítógépes játékok előnyeit a test mozgási igényének kielégítésével.

A sportcélokon kívül vagy azokkal kombinálva a találmány szerinti berendezés használata terápiás célból is indokolt. A terápiás hatás a mozgáskoordináció fejlesztésében, a reakcióidő csökkentésében, a döntési képesség fejlesztésében mutatkozik meg.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Berendezés labdajátékok edzésének, gyakorlásának elősegítésére, amely tartalmaz az edzésben részt vevő játékos labdája által megcélozható edző- és gyakorlótáblát (10), amely merev kerettel (4) rendelkezik, rá rugalmas kialakítású, fényáteresztő labdafelfogó felület (1) van kifeszítve, ezen felület (1) mögött, annak elkülönült mezőit vezérelten megvilágító szegmentált fényforrás (3) helyezkedik el, az edző- és gyakorlótáblával becsapódásérzékelő (7) van társítva, amely alkalmas a labdafelfogó felületére (1) becsapódó labda becsapódási időpontjának és helyének érzékelésére; központi egységet (8), amely a becsapódásérzékelőtől (7) a becsapódás helyére és időpontjára vonatkozó adatokat

HU 222 643 Bl fogadja, és a szegmentált fényforrás (3) működtetővonalaival kapcsolódik; azzal jellemezve, hogy az edző által működtethető, a labda ellövésére jelzést adó kezelői egysége (11) van, és ez legalább a felvillanási időpontokat meghatározó mezővezérlő résszel (1 la) rendelke- 5 zik, és a kezelői egység (11), valamint a központi egység (8) között hírközlési kapcsolat van.
2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a mezővezérlő részen (11a) a megvilágítandó mező (2) kiválasztására az elkülönült mezőknek 10 (2) megfelelő számú és elrendezésű billentyűket tartalmazó billentyűzet van.
3. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a központi egységben (8) a megvilágítandó mező helyét véletlenszerűen kiválasztó véletlengene- 15 rátör van.
4. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a központi egység (8) a találat értékét legalább a játékos számára megjelenítő találatjelzővel (12) van összekötve.
5. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kezelői egységnek (11) a találat értékét, továbbá a játékosra jellemző reakcióidőt megjelenítő kijelzője (11c) van.
6. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kezelői egységnek (11) üzemmód-beállító része (1 lb) van.
7. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy több, az edzési vagy gyakorlási programnak megfelelően kialakított és elhelyezett edző- és gyakorlótáblát (13, 14) tartalmaz, amelyek funkcionálisan egyetlen többmezős táblaként vannak összekapcsolva.