HU222074B1 - Ablakszerkezet, főleg tetőablak-szerkezet - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya ablakszerkezet, főleg tetőablak, amelynekhőszigetelő anyagból készült ablaktokja felső, oldalsó és alsókeretelemekből áll. Az ablaktokhoz képest nyitható, felülfüggesztettszárnyszerkezete van, amely szigetelő üvegbetéttel van ellátva, eztfémből vagy műanyagból készült felső, oldalsó és alsószárnykeretprofilok fogják közre. A találmány lényege, hogy aszigetelő üvegbetét (4) méretei úgy vannak megválasztva a tokszerkezetkülső méretei- hez képest, hogy a tokszerkezet felső, oldalsó és alsótokkeretelemeinek külső peremfelületeihez (19) rögzített rugalmastömítőprofilokon (13) a szárnyszerkezet közvetlenül felfekszik,továbbá a tokszerkezet felső, oldalsó és alsó tokkeretelemeinek (3) abelső fényátbocsátó körzet felőli oldala a szigetelő üvegbetét (4)szélső körzeteihez hőátadást biztosító fémprofillal (31) van burkolva. ŕ

Description

A találmány tárgya ablakszerkezet, amely különösen magastetőkbe építhető tetőablakként van kialakítva. Az ilyen ablakszerkezetnek felső, oldalsó és alsó keretelemekből álló ablaktokja, valamint az ablaktokhoz képest felülfüggesztve nyitható ablakszámya van. Az ablakszárny hőszigetelő üvegbetéttel van ellátva, amely felső, oldalsó és alsó számykeretprofilokba van befogva. A számykeret olyan külső méretekkel készül, hogy a számykeret felső, oldalsó és alsó keretelemeinek külső szélén rögzített rugalmas tömítőprofilon keresztül a tokszerkezeten közvetlenül felfeküdjön.

Ilyen típusú ablakszerkezet ismert például a DK-74858 számú szabadalmi leírásból. A fenti ablakszerkezet hiányossága azonban, hogy nem biztosít kielégítő tömör zárást és szigetelést a belső tér számára. Másrészt, az ilyen ablakszerkezet külső megjelenése a gyakorlati tapasztalataink szerint elfogadhatatlan akkor, ha például védett épületekbe, vagy hagyományos épületekbe kellene azokat beépíteni.

Az ilyen egyszerű szerkezetű ablakszerkezetek tehát főleg kevésbé frekventált területeken, például tanyákon jöhetnek szóba. A lakóépületeknél azonban közismerten számolni kell azzal a problémával is, hogy a hőszigetelő üvegbetét belső oldalán könnyen képződik kondenzvíz, ha a hideg külső levegő érintkezésbe kerül a meleg és nagy nedvességtartalmú belső levegővel. A kondenzáció jól ismert probléma ezen a területen, ami sokféleképpen megoldható, de ezek a megoldások meglehetősen drágák és bonyolultak.

A jelen találmánnyal célunk a bevezetőben ismertetett típusú ablakszerkezet olyan értelmű továbbfejlesztése, hogy az egyszerűen és olcsón legyen gyártható, ugyanakkor eleget tegyen a szigetelési követelményeknek, és elkerülje a kondenzációt, továbbá az ablakszerkezet alkalmazható legyen igényesebb lakóépületeknél is.

A kitűzött feladat megoldásához a bevezetőben ismertetett típusú ablakszerkezetből indultunk ki, amelynek hőszigetelő anyagból készült ablaktokja felső, oldalsó és alsó keretelemekből áll, továbbá az ablaktokhoz képest nyitható, felülfüggesztett számyszerkezete van, amely szigetelő üvegbetéttel van ellátva, ezt fémből vagy műanyagból készült felső, oldalsó és alsó számykeretprofilok fogják közre. A találmány szerinti megoldás lényege, hogy a szigetelő üvegbetét méretei úgy vannak megválasztva a tokszerkezet külső méreteihez képest, hogy a tokszerkezet felső, oldalsó és alsó tokkeretelemeinek külső peremfelületeihez rögzített rugalmas tömítőprofilokon a számyszerkezet közvetlenül felfekszik, továbbá a tokszerkezet felső, oldalsó és alsó tokkeretelemeinek a belső fényátbocsátó körzet felőli oldala a szigetelő üvegbetét szélső körzeteihez hőátadást biztosító fémprofillal van burkolva.

Az ablaktok felső, oldalsó és alsó keretelemei tehát a találmány értelmében jó hőszigetelő tulajdonságú anyagból készülnek és a hőátbocsátó ablakszakasz melletti belső részek viszont olyan fémprofillal vannak burkolva, amelyek az ablakszél körzeteiből jó hőátadást biztosítanak a szigetelő üvegbetét irányába.

Az ablakszámy és az ablaktok közötti ilyen szigeteléssel elérjük tehát, hogy az ablakszámy gyártásával kapcsolatos mérettűrési követelmények kevésbé szigorúak lehetnek, ugyanakkor hőhidat hozunk közöttük létre tudatosan. Ezzel egyúttal elkerültük azt a hagyományos megoldást, hogy az ablaktok vagy az ablakszámy hornyába kelljen tömítőszalagot helyezni. A jól szigetelt tokkeret és a hőátadó profilok kombinációja révén elérjük, hogy a találmány szerinti ablakszerkezetnél a szokásos körülmények között lényegében nincs kondenzvízképződés.

Célszerű az olyan kivitel, amelynél a tokszerkezet felső, oldalsó és alsó tokkeretelemei faprofilokat foglalnak magukban, amelyek egymáshoz gérvágásokkal vannak csatlakoztatva. Ezáltal az ablaktok szerkezete lényegesen egyszerűbbé válik, ugyanakkor a szigetelést azáltal tettük még inkább hatékonnyá, hogy a gyengén szigetelő faprofilvégeket burkoltuk.

Anyagtakarékosság szempontjából különösen előnyös az olyan kivitel, amelynél a faprofilok lényegében paralelogramma keresztmetszetűek, továbbá a külső peremfelületek közös síkban vannak elrendezve, és ezekkel a profilok szomszédos oldalai 95-140° közötti szöget (v) zárnak be.

Különösen előnyös az olyan kivitel, amelynél a faprofilok vastagsága a felső, oldalsó és alsó tokkeretprofilokhoz képest csökkentett méretű, és járulékos és jó hőszigetelő képességű szigetelőelemekkel vannak a faprofilok ellátva, és ezek a profilkeresztmetszetben úgy vannak elrendezve, hogy ezek képezik a tokszerkezet felső, oldalsó és alsó tokkeretelemeinek belső oldalát.

A találmány szerinti ablakszerkezet olyan kivitele is lehetséges, amelynél a faprofilok a tokszerkezet felső, oldalsó és alsó tokkeretelemeiben oldhatóan kapcsolódnak a hőátadó burkoló fémprofilokhoz, és adott esetben a járulékos szigetelőelemekhez. Ezáltal az ablakszerkezetjóval egyszerűbben szétszerelhető.

A találmány további előnyös példakénti kiviteli alakjait az aligénypontok ismertetik.

A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon:

az 1. ábra felülfüggesztett és ferde tetőszerkezetbe épített ablakszerkezet példakénti kiviteli alakjának perspektivikus képe;

a 2-4. ábrákon az 1. ábra szerinti megoldás II—II, III—III és IV-IV vonalak mentén vett metszetét szemléltetjük, viszonylag nagyobb léptékben;

az 5. ábra az 1. ábra szerinti megoldás felső részletét szemlélteti oldalnézetben, részben metszve;

a 6. ábra az 1. ábra szerinti megoldásnál az ablaktok sarokcsatlakoztatását szemlélteti perspektivikus képben.

Amint a rajzon feltüntettük, a találmány szerinti ablakszerkezet tetőablakként van kialakítva, amelynek ablaktokja és felülfüggesztett nyitható ablakszámya van. Az ablaktoknak felső 1 tokkereteleme, oldalsó 2 tokkeretelemei és alsó 3 tokkereteleme van. A felülfüggesztett és billentve nyitható ablakszámynak önmagában ismert szigetelő 4 üvegbetétje van, amelyet felső 5 számy2

HU 222 074 Β1 keretprofil, oldalsó 6 számykeretprofilok és alsó 7 számykeretprofil fognak közre.

A 2-4. ábrák keresztmetszeti képein jól kivehető, hogy a hőszigetelő 4 üvegbetét olyan méretekkel készült, amelyek lényegében megfelelnek az ablaktok külső méreteinek, így a 4 üvegbetét 10 sarokfelületei lényegében egy síkba esnek az ablaktok 1-3 tokkeretelemeinek külső szélével. így tehát a szigetelő 4 üvegbetét az ablak zárt helyzetében közvetlenül rugalmas 11-13 tömitőprofilokon fekszik föl, amelyek az ablaktok 1-3 tokkeretelemeinek külső 17-19 peremfelületein kialakított 14-16 hornyokban vannak rögzítve.

Az ablakszámy 5-7 számykeretprofiljai a jelen példakénti kiviteli alaknál fémlemezből, lényegében L keresztmetszetűre kiképzett profilokként vannak kialakítva, ezeknél viszonylag kis falvastagságot választottunk. Az 5-7 számykeretprofilok 20 sarokcsatlakozásoknál az 1. ábrán jól látható módon, 45°-ban levágott végekkel csatlakoznak egymáshoz.

Ezáltal igen egyszerű és könnyű ablaktokszerkezetet nyerünk, amelynél a szigetelő 4 üvegbetét ragasztással van az ablakszámyban rögzítve, a rajzon 21 és 22 ragasztórétegek jelölik a ragasztásos rögzítést. A ragasztó lehet például szilikonragasztó.

Az 5-7 számykeretprofilok L keresztmetszetű 5a-7a falrészei érintkeznek a szigetelő 4 üvegbetét 8-10 sarokfelületeivel a 2-4. ábrákon látható módon, és ezek olyan szélességűek, hogy az ablak zárt helyzetében átlapolják az 1-3 tokkeretelemek külső oldalát és mögöttük lágyan lekerekített szélt képeznek.

A jó hőszigetelés elérése céljából az ablaktok 1-3 keretelemei 23 faprofilokból vannak kialakítva a jelen esetben, ezek a 6. ábrán látható módon a sarkoknál 24 gérvágásokkal vannak egymáshoz kapcsolva, például periodikusan váltakozó érintkező 25 felületek segítségével. Ez a csatlakoztatási mód azzal az előnnyel jár, hogy részben jó reteszelőkapcsolatot biztosít az 1-3 tokkeretelemek részére, részben viszont optimálist megközelítő szigetelési tulajdonságokat biztosít, ugyanis a faprofilok szélső felületei az 1-3 tokkeretelemek külső szélétől távközzel helyezkednek el.

A jelen példaként! kiviteli alaknál bemutatott 23 faprofilok lényegében négyszög-keresztmetszetűek, amelynél a fentebb említett 17-19 peremfelületek közös síkban helyezkednek el, és ezek a szemközti profilkeresztmetszetek 26 és 27 oldalaival előnyösen 90-140° közötti szöget zárnak be, amelyet v-vel jelöltünk a rajzon. A jelen kiviteli alak esetében a v szög értékét 96°-ra választottuk. Ezzel a profilkeresztmetszettel tehát olyan szerkezetet nyerünk, amely csonkagúla keresztmetszetű, ezáltal olyan keretszerkezet jön létre, amelynek ferde belső oldalai vannak, amelyre egyszerűen felszerelhetók a különböző szerelvények, így például rolók, rovarhálók és hasonlók. Továbbá, ehhez a szerkezethez minimális anyagfelhasználással jutunk, ugyanis a 23 faprofilok a rajzon láthatóan viszonylag kis vastagságúra készíthetők.

Az ábrázolt példakénti kiviteli alaknál az ablaktok hőszigetelési tulajdonsága javítható azáltal, hogy a 23 faprofiloknak a tokkeret belső oldalait képező oldalai járulékosan rúdszerű 28 szigetelőelemekkel vannak burkolva, amelyek bármilyen jól szigetelő anyagból gyárthatók.

A 2-4. ábrákon látható, hogy ezek a 28 szigetelőelemek a 23 faprofilok szélességének egy részén vannak elrendezve, és ezeket 29 zárólécek határolják, amelyek horonyos-nyelves 30 kapcsolattal vannak a 23 faprofilokhoz önmagában ismert módon rögzítve.

A tokszerkezet 1-3 tokkeretelemeinek a belső 26 oldalain fémlemezből készült burkoló és hővezető 31 fémprofilok vannak elrendezve, amelyek a teljes belső oldalt burkolják és a szigetelő 4 üvegbetét sarokkörzetei felé nyúlnak. Ezzel a fémburkolattal javított hőátadást érünk el a szigetelő üvegbetét felé, aminek az a meglepő hatása van a kísérleti tapasztalataink szerint, hogy lényegében a kondenzáció ezáltal teljesen kiküszöbölhető, ami pedig a hagyományos tetőablakoknál a szélek körzetében ez idáig elkerülhetetlen volt. A javított hőátadásnak az a kedvező hatása is van, hogy abban az esetben, ha a szobahőmérséklet 20 °C körüli és a külső hőmérséklet 0 °C körüli értékű, akkor a szigetelő 4 üvegbetét belső oldalán 14 °C körüli hőmérséklet uralkodik.

A 29 zárólécek úgy vannak méretezve, hogy a külső részük a 23 profiloktól távközzel elhelyezkedő 32 orrt képez. Ez a 32 orr úgy van kialakítva, hogy megtartsa a burkoló 31 fémprofil behajtott 33 végrészét.

A tokszerkezet kialakítása tehát lehetővé teszi a 23 faprofilok és a 29 zárólécek egyszerű csatlakoztatását, de ezek oldhatóan kapcsolódnak a 28 szigetelőelemekkel és a burkoló 31 fémprofilokkal, éppen ezért azok könnyen cserélhetők, például festés vagy szerelvények felszerelése céljából. Továbbá, ezáltal igen egyszerű és környezetvédelmi szempontból is előnyös szerkezetet hoztunk létre, amely a többszöri szétszerelést is lehetővé teszi, amelynek során tehát a 23 profilok, a 28 szigetelőelemek és a burkoló 31 fémprofilok biztonságosan szét- és visszaszerelhetők.

A tokszerkezet 1-3 tokkeretelemeinek külső részén önmagában ismert módon, fémlemezből készült 34-36 burkolóprofilok vannak elrendezve.

Az ablaknak a tetőszerkezethez való rögzítéséhez a

3. ábrán látható módon 35a hornyokat alakítottunk ki a 2 tokkeretelemeken, ezek rögzítő szögvasakat vagy laposvasakat fogadnak be, amelyeket azután rögzíthetünk a tetőszerkezethez.

A fentiekben bemutatott ablaktok és ablakszámyszerkezet lehetővé teszi előnyös módon, hogy felső fíiggesztésű és billenthető ablakszerkezetet építsünk. Az ablakcsuklók a felső 1 tokkeretelem és a felső 5 számykeretprofil szerelvényeiként vannak kialakítva.

E célból 37 talpat alkalmaztunk, amely csuklócsapot képező egyik elemként felfelé kinyúló 38 gerincrésszel van ellátva, és ez kapcsolódik a felső 1 tokkeretelem 34 burkolóprofiljához. Továbbá, lényegében V alakú 39 kampóelemet alkalmaztunk a csukló másik kapcsolódó elemeként, amely a jelen esetben az 5 számykeretprofil L alakú fémprofiljának 5a falrészével együttesen van kialakítva. Ez a 39 kampóelem van függesztve a fölfelé kinyúló 38 gerincrészen és a lehetséges nyitásszöge 20-30° közötti értékű.

HU 222 074 Bl

Annak érdekében, hogy a 39 kampóelemet és a kinyúló 38 gerincrészt a kölcsönös kapcsolódásban tartsuk, és lehetővé tegyük a számyszerkezet nyitott helyzetét, amint azt feltüntettük az 5. ábrán vékony szaggatott vonallal, járulékos rögzítőelemeket alkalmaztunk, amelyeket a tokkeret és a számykeret 2 tokkereteleméhez és a 6 számykeretprofilhoz rögzítettünk. Ennek a rögzítószerkezetnek a jelen példakénti kiviteli alak esetében 40 és 41 tartóegységei vannak, amelyek az előirt nyitási szögtartományban egymással kapcsolódásban tartják a 38 gerincrészt és a 39 kampóelemet. Ezáltal tehát a számyszerkezet a fent említett nyitástartományban az 5. ábrán vékony szaggatott vonallal jelölt nyitott helyzetbe billenthető, sőt tovább kibillentve a számyszerkezet leemelhető a tokról.

Az ablakszámynak a tokszerkezethez képesti nyitásához önmagában ismert módon kell beszerelni az ablaktok alsó 3 tokkeretelemét a 7 számykeretprofilhoz képest, és ehhez alkalmazhatunk nyitószerkezetet. Ez a nyitószerkezet lehet például villamosán hajtott láncos nyitószerkezet, amelynek 45 háza a 23 faprofilok és a 28 szigetelőelemek közötti hézagban rendezhető el, továbbá 46 müködtetőlánc oldhatóan kapcsolható a számyszerkezet 47 szerelvényéhez, például L alakú 48 konzolon keresztül, amely kapcsolódhat például az L alakú 7a profilhoz.

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Ablakszerkezet, főleg tetőablak-szerkezet, amelynek hőszigetelő anyagból készült ablaktokja felső, oldalsó és alsó keretelemekből áll, továbbá az ablaktokhoz képest nyitható, felülfüggesztett számyszerkezete van, amely szigetelő üvegbetéttel van ellátva, ezt fémből vagy műanyagból készült felső, oldalsó és alsó számykeretprofilok fogják közre, azzal jellemezve, hogy a szigetelő üvegbetét (4) méretei úgy vannak megválasztva a tokszerkezet külső méreteihez képest, hogy a tokszerkezet felső, oldalsó és alsó tokkeretelemeinek (1-3) külső peremfelületeihez (17-19) rögzített rugalmas tömítőprofilokon (11-13) a számyszerkezet közvetlenül felfekszik, továbbá a tokszerkezet felső, oldalsó és alsó tokkeretelemeinek (1-3) a belső fényátbocsátó körzet felőli oldala a szigetelő üvegbetét (4) szélső körzeteihez hőátadást biztosító fémprofillal (31) van burkolva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti ablakszerkezet, azzal jellemezve, hogy a tokszerkezet felső, oldalsó és alsó tokkeretelemei (1-3) faprofilokat (23) foglalnak magukban, amelyek egymáshoz gérvágásokkal (24) vannak csatlakoztatva.
3. 3. A 2. igénypont szerinti ablakszerkezet, azzal jellemezve, hogy a faprofilok (23) lényegében paralelogramma keresztmetszetűek, továbbá a külső peremfelületeik (17-19) közös síkban vannak elrendezve, és ezekkel a profilok szomszédos oldalai (26, 27) 95-140° közötti szöget (v) zárnak be.
4. 4. A 3. igénypont szerinti ablakszerkezet, azzal jellemezve, hogy a faprofilok (23) vastagsága a felső, oldalsó és alsó tokkeretprofilokhoz (1-3) képest csökkentett méretű, és járulékos hőszigetelő elemekkel (28) vannak a faprofilok (23) ellátva, és ezek a profilkeresztmetszetben úgy vannak elrendezve, hogy ezek képezik a tokszerkezet felső, oldalsó és alsó tokkeretelemeinek (1-3) belső oldalát.
5. 5. A 4. igénypont szerinti ablakszerkezet, azzal jellemezve, hogy a járulékos hőszigetelő elemek (28) a faprofilok (23) szélességének egy részén túlnyúlnak, és azokat fából készült zárólécek (29) záiják le, ezek viszont a faprofilokhoz (23) vannak rögzítve.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti ablakszerkezet, azzal jellemezve, hogy a zárólécek (29) a faprofilok (23) befelé irányuló oldalainál orrt (32) képeznek, ez a hőátadó burkoló fémprofílok (31) visszahajtott végrészét (33) tartja, továbbá az orr (32) a faprofilok (23) szomszédos belső oldalából távközre van elrendezve.
7. 7. A 2-6. igénypontok bármelyike szerinti ablakszerkezet, azzal jellemezve, hogy a faprofilok (23) a tokszerkezet felső, oldalsó és alsó tokkeretelemeiben (1-3) oldhatóan kapcsolódnak a hőátadó burkoló fémprofilokhoz (31), és adott esetben a járulékos szigetelőelemekhez (28).
8. 8. A 2-7. igénypontok bármelyike szerinti ablakszerkezet, azzal jellemezve, hogy a tokszerkezet felső, oldalsó és alsó tokkeretelemeinek (1-3) kifelé irányuló oldalfelületeit fémlemezből készült burkolóprofilok (34-35) fedik.
9. 9. A 8. igénypont szerinti ablakszerkezet, azzal jellemezve, hogy a tokszerkezet felső kereteleméhez tartozó burkolóprofillal (34) szerelvényszerű talp (37) kapcsolódik, ennek kinyúló gerincrésze (38) van, amely a számyszerkezet felső számykeretprofiljával (5) egyesített V alakú kampóelemmel (39) kapcsolódik, ahol a gerincrész (38) és a kampóelem (39) a számyszerkezetnek a tokszerkezethez képesti nyitását biztosító csuklóként vannak kialakítva.
10. 10. A 9. igénypont szerinti ablakszerkezet, azzal jellemezve, hogy a keretszerkezet és a számyszerkezet legalább egyik oldalsó tokkereteleméhez (2) és legalább egyik oldalsó számykeretprofiljához (6) tartóegységek (40, 41) vannak rögzítve, ezek a szárny zárt helyzetből előre meghatározott szögtartományon belüli nyitását biztosító kialakításúak, miközben a V alakú kampóelem (39) és a gerincrész (38) kölcsönös kapcsolódását mindvégig fenntartják, továbbá a számyszerkezetek az előre meghatározott szögtartományon túli billentésekor viszont a számyszerkezetnek a tokszerkezetből való eltávolítását biztosító kialakításúak.