HU221805B1 - Vas-oxid részecskék NMR-spektrum felvételéhez és eljárás ezek előállítására - Google Patents

Vas-oxid részecskék NMR-spektrum felvételéhez és eljárás ezek előállítására Download PDF

Info

Publication number
HU221805B1
HU221805B1 HU9401038A HU9401038A HU221805B1 HU 221805 B1 HU221805 B1 HU 221805B1 HU 9401038 A HU9401038 A HU 9401038A HU 9401038 A HU9401038 A HU 9401038A HU 221805 B1 HU221805 B1 HU 221805B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
particles
iron oxide
amphipathic compound
particles according
surfactant
Prior art date
Application number
HU9401038A
Other languages
English (en)
Other versions
HU9401038D0 (en
HUT75149A (en
Inventor
Roland Hyacinthe
Michel Schneider
Hervé Tournier
Original Assignee
Sintetica S.A.
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Sintetica S.A. filed Critical Sintetica S.A.
Publication of HU9401038D0 publication Critical patent/HU9401038D0/hu
Publication of HUT75149A publication Critical patent/HUT75149A/hu
Publication of HU221805B1 publication Critical patent/HU221805B1/hu

Links

Classifications

    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K49/00Preparations for testing in vivo
    • A61K49/06Nuclear magnetic resonance [NMR] contrast preparations; Magnetic resonance imaging [MRI] contrast preparations
    • A61K49/18Nuclear magnetic resonance [NMR] contrast preparations; Magnetic resonance imaging [MRI] contrast preparations characterised by a special physical form, e.g. emulsions, microcapsules, liposomes
    • A61K49/1806Suspensions, emulsions, colloids, dispersions
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K49/00Preparations for testing in vivo
    • A61K49/06Nuclear magnetic resonance [NMR] contrast preparations; Magnetic resonance imaging [MRI] contrast preparations
    • A61K49/18Nuclear magnetic resonance [NMR] contrast preparations; Magnetic resonance imaging [MRI] contrast preparations characterised by a special physical form, e.g. emulsions, microcapsules, liposomes
    • A61K49/1818Nuclear magnetic resonance [NMR] contrast preparations; Magnetic resonance imaging [MRI] contrast preparations characterised by a special physical form, e.g. emulsions, microcapsules, liposomes particles, e.g. uncoated or non-functionalised microparticles or nanoparticles
    • A61K49/1821Nuclear magnetic resonance [NMR] contrast preparations; Magnetic resonance imaging [MRI] contrast preparations characterised by a special physical form, e.g. emulsions, microcapsules, liposomes particles, e.g. uncoated or non-functionalised microparticles or nanoparticles coated or functionalised microparticles or nanoparticles
    • A61K49/1824Nuclear magnetic resonance [NMR] contrast preparations; Magnetic resonance imaging [MRI] contrast preparations characterised by a special physical form, e.g. emulsions, microcapsules, liposomes particles, e.g. uncoated or non-functionalised microparticles or nanoparticles coated or functionalised microparticles or nanoparticles coated or functionalised nanoparticles
    • A61K49/1827Nuclear magnetic resonance [NMR] contrast preparations; Magnetic resonance imaging [MRI] contrast preparations characterised by a special physical form, e.g. emulsions, microcapsules, liposomes particles, e.g. uncoated or non-functionalised microparticles or nanoparticles coated or functionalised microparticles or nanoparticles coated or functionalised nanoparticles having a (super)(para)magnetic core, being a solid MRI-active material, e.g. magnetite, or composed of a plurality of MRI-active, organic agents, e.g. Gd-chelates, or nuclei, e.g. Eu3+, encapsulated or entrapped in the core of the coated or functionalised nanoparticle
    • A61K49/1833Nuclear magnetic resonance [NMR] contrast preparations; Magnetic resonance imaging [MRI] contrast preparations characterised by a special physical form, e.g. emulsions, microcapsules, liposomes particles, e.g. uncoated or non-functionalised microparticles or nanoparticles coated or functionalised microparticles or nanoparticles coated or functionalised nanoparticles having a (super)(para)magnetic core, being a solid MRI-active material, e.g. magnetite, or composed of a plurality of MRI-active, organic agents, e.g. Gd-chelates, or nuclei, e.g. Eu3+, encapsulated or entrapped in the core of the coated or functionalised nanoparticle having a (super)(para)magnetic core coated or functionalised with a small organic molecule
    • A61K49/1839Nuclear magnetic resonance [NMR] contrast preparations; Magnetic resonance imaging [MRI] contrast preparations characterised by a special physical form, e.g. emulsions, microcapsules, liposomes particles, e.g. uncoated or non-functionalised microparticles or nanoparticles coated or functionalised microparticles or nanoparticles coated or functionalised nanoparticles having a (super)(para)magnetic core, being a solid MRI-active material, e.g. magnetite, or composed of a plurality of MRI-active, organic agents, e.g. Gd-chelates, or nuclei, e.g. Eu3+, encapsulated or entrapped in the core of the coated or functionalised nanoparticle having a (super)(para)magnetic core coated or functionalised with a small organic molecule the small organic molecule being a lipid, a fatty acid having 8 or more carbon atoms in the main chain, or a phospholipid
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10STECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10S977/00Nanotechnology
    • Y10S977/70Nanostructure
    • Y10S977/832Nanostructure having specified property, e.g. lattice-constant, thermal expansion coefficient
    • Y10S977/838Magnetic property of nanomaterial
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10STECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10S977/00Nanotechnology
    • Y10S977/902Specified use of nanostructure
    • Y10S977/904Specified use of nanostructure for medical, immunological, body treatment, or diagnosis
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10STECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10S977/00Nanotechnology
    • Y10S977/902Specified use of nanostructure
    • Y10S977/904Specified use of nanostructure for medical, immunological, body treatment, or diagnosis
    • Y10S977/905Specially adapted for travel through blood circulatory system
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10STECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10S977/00Nanotechnology
    • Y10S977/902Specified use of nanostructure
    • Y10S977/904Specified use of nanostructure for medical, immunological, body treatment, or diagnosis
    • Y10S977/927Diagnostic contrast agent
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10STECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10S977/00Nanotechnology
    • Y10S977/902Specified use of nanostructure
    • Y10S977/932Specified use of nanostructure for electronic or optoelectronic application
    • Y10S977/953Detector using nanostructure
    • Y10S977/96Of magnetic property
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10TTECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/29Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
    • Y10T428/2982Particulate matter [e.g., sphere, flake, etc.]
    • Y10T428/2991Coated
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10TTECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T428/00Stock material or miscellaneous articles
    • Y10T428/29Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
    • Y10T428/2982Particulate matter [e.g., sphere, flake, etc.]
    • Y10T428/2991Coated
    • Y10T428/2998Coated including synthetic resin or polymer
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10TTECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T436/00Chemistry: analytical and immunological testing
    • Y10T436/24Nuclear magnetic resonance, electron spin resonance or other spin effects or mass spectrometry

Abstract

A találmány emberek vagy állatok testéről, illetve szerveiről készülőNMR-spektrumok felvételéhez felhasználható részecskékre, valamintolyan eljárásra vonatkozik, amellyel ezek a részecskék előállíthatók.A találmány szerinti vas-- oxid-részecskék szuszpendálás után avizsgált betegek vérébe injektálhatók. A találmány szerinti részecskékmindegyike egy vas-oxid-magból és egy olyan rétegből áll, amelylegalább egy, valamilyen hidrofób „farok" molekularészhez kapcsolódó,negatív töltésű foszfort tartalmazó „fej" molekularésszel rendelkezőamfipatikus vegyületet és egy vagy több felületaktív anyagottartalmaz. A találmány szerinti részecskéket az jellemzi, hogy azamfipatikus vegyület(ek)et micellás szerkezetű formában tartalmazzák,és a háromdimenziós burkolatot alkotó réteg legalább egy olyanfelületaktív anyagot tartalmaz, amely kialakítja az amfipatikusvegyület micellás szerkezetét. ŕ

Description

A találmány NMR-spektrum felvételéhez felhasználható vas-oxid-részecskékre, valamint olyan eljárásra vonatkozik, amellyel ezek a részecskék előállíthatok. A találmány szerinti vas-oxid-részecskék szuszpendálás után a vizsgált betegek vérébe injektálhatok. A találmány szerinti részecskék az eddig ismerteknél aggromerálódás szempontjából stabilabbak, a retikuloendoteliális rendszer (RÉS) számára viszonylag „láthatatlanok”, és a falósejtek nehezebben képesek őket eltávolítani. A részecskéket kontrasztanyagként fel lehet használni a „blood pool” leképezéséhez.
Az elmúlt időszakban fokozott érdeklődés nyilvánult meg olyan vas-oxid-részecskék iránt, amelyek diagnosztikai célra vizes szuszpenzió formájában befecskendezhetők. A máj és a lép mágneses magrezonancia-spektrumának leképzéséhez (MRI) kontrasztanyagként eddig ferromágneses anyagokat vagy szuper-paramágneses magnetit-mikrokristályokat alkalmaztak. Ezeknek az anyagoknak kontrasztanyagkénti felhasználása az említett szervekben azon a megfigyelésen alapul, hogy a részecskéket közvetlenül a befecskendezés után felismeri és gyorsan befogja a RÉS. A részecskék ezután eltávoznak a véráramból, a májban és a lépben tárolódnak, majd ezt követően kiürülnek a szervezetből. Sokat kísérleteztek már azzal, hogy az ismert termékek fejlesztésével olyan kontrasztanyagokat állítsanak elő, amelyek a szervezetből való kiürülésük előtt fokozott mértékben felhalmozódnak a célszervekben, például a májban, a lépben és a csontvelőben, és így gyakorlati szempontból előnyösebben alkalmazhatók.
Az NMR-analízis fejlődésével felismerték, hogy jelentős mértékben tökéletesíthető a technika, és jelentős előrehaladás érhető el ezen a területen olyan kontrasztanyagok alkalmazásával, amelyek tulajdonságaiknál fogva lehetővé teszik az NMR-analízis elvégzését nemcsak egyes testrészekre, hanem az egész testre kiterjedően. Erre a célra azonban olyan anyag előállítása vált szükségessé, amelynek mágneses tulajdonságai legalább olyan jók, mint a már eddig is ismert vas-oxidrészecskéké, a véráramban azonban hosszabb ideig képesek tartózkodni, mint a szakterületen ismert bármely más részecske. Mindezt figyelembe véve az volt tehát a feladat, hogy olyan részecskék után kutassanak, amelyeket egy adott időtartamon belül nem ismer fel a RÉS. Ez idáig beszámoltak már arról, hogy jobb tulajdonságokkal rendelkező vas-oxid-részecskéket lehet előállítani a részecskék felületére felvitt különböző bevonóanyagokkal, amelyek módosítják a tartózkodási időt vagy elősegítik, hogy a részecskék az állati vagy emberi test más, speciális helyeire kerüljenek.
A 272 091 számú európai közrebocsátási iratban a Vestar olyan eljárást ismertet, amellyel be lehet vonni valamilyen aktív anyag, például magnetit, illetve valamilyen más diagnosztikum vagy gyógyászati hatóanyag szilárd részecskéit. A diagnosztikum vagy a hatóanyag képezi a bevont részecskék magját, amelyen az első - egymolekulás - réteget egy olyan amfifil vegyület alkotja, amely társítható a magot alkotó komponenssel. A második - vagyis a külső - réteg magában foglalhat egy kétmolekulás, foszfolipidekből álló réteget a liposzómamembránhoz hasonlóan -, amely kapszulába zárja az amfifil vegyületet. A példák szerint palmitinsavval - mint felületaktív anyaggal - bevont magnetitrészecskéket kapszuláztak olyan liposzómákkal, amelyeket koleszterin és disztearoil-foszfatidil-kolin elegyéből állítottak elő. Ennek a megoldásnak az az egyik célja, hogy stabilizálják a hatóanyagot a véráramban az eltávolítását eredményező hatásokkal szemben.
A 275 285 számú európai közrebocsátási iratban az Advanced Magnetics NMR-spektrum leképzéséhez használható kontrasztanyagként bevonattal ellátott és bevonat nélküli magnetitrészecskéket ismertet. A bevonatos részecskékben a magnetitmagot egy olyan polimer veszi körül, amelyhez biológiailag aktív molekulák kapcsolhatók. A bevonatos részecskék esetében a biológiailag aktív molekulákat aszerint lehet kiválasztani, hogy milyen speciális szerveket vagy szöveteket céloznak meg a vizsgálattal. A közrebocsátási irat szerint a polimer bevonat készülhet fehérjékből - például albuminból -, poliszacharidokból - például dextránból -, polipeptidekből - például poliglutamátokból vagy polimerizált lizinszármazékokból - vagy organoszilánokból, például [N-(2-amino-etil)-(3-amino-propil)]-trimetoxi-szilánokból. A bevonathoz kovalensen kapcsolható, biológiailag aktív molekulák olyan antitestek, szénhidrátok vagy hormonok lehetnek, amelyek a szervezet speciális helyein képesek megnövelni a részecskék fajlagosságát és biológiai eloszlását.
A 354 855 számú európai közrebocsátási iratban a Terumo olyan liposzómákat ismertet hatóanyag-hordozó hólyagocskák formájában, amelyeknél a hólyagocskák lipidrétegében polietilénglikolhoz kötődő foszfolipid van. A foszfolipid hidrofób molekularésze a membránt alkotó lipidekbe merül vagy azokhoz kötődik, míg a polietilénglikol hidrofil molekularésze kiemelkedik a lipidekből a környezetét alkotó közegbe. A közrebocsátási irat szerint a liposzómás hólyagocskákból mesterséges vörösvértesteket lehet előállítani hemoglobin hólyagocskákba zárásával.
A 4 904 479 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból (Illum) olyan eljárás ismerhető meg, amely szerint hidrofil és hidrofób szegmensekkel - például PoloxamerMel és Poloxamine^nal - egyaránt rendelkező amfifil blokkpolimerekkel vonnak be polisztirolrészecskéket. A bevonásnak az a célja, hogy minimálisra csökkentsék az opszonizálást az injektálást követően, és képessé tegyék a részecskéket arra, hogy inkább a csontvelő, mintsem a máj vagy a lép felé vegyenek irányt. A PoloxamerR és a PoloxamineR egyaránt olyan amfifil blokk-kopolimer, amely egymást követő hidrofób poli(oxi-propilén)-szegmensekből és hidrofil poli(oxi-etilén)-szegmensekből áll. A feltételezések szerint az gátolja meg a máj általi felvételt, hogy a hidrofil szegmensek kifelé irányulnak a részecskék külső bevonatának felületéről, és így sztérikusan gátolják a vérsavóban levő, fagocitózist előkészítő anyagot - az opszonint - abban, hogy az említett felületre lerakódjék, és így a makrofágok számára kevésbé felismerhetővé teszik a részecskéket.
HU 221 805 Β1
Meg kell jegyezni, hogy a technika állásához tartozó módszerekkel - bár figyelemre méltóak - a részecskékkel kapcsolatban csak nagyon speciális problémákat lehet megoldani. Ezek a módszerek a szervezet különböző - de minden esetben csak egyes, speciális helyein szelektíven alkalmazhatók, például a máj, a lép, a tüdő, a nyirokcsomók vagy a csontvelő vizsgálatára. A találmány szerinti eljárással ezzel szemben olyan részecskéket lehet előállítani, amelyeket nem ismer fel a RÉS, amelyek hosszú ideig képesek a vérben maradni, és amelyeket ennélfogva fel lehet használni a vérben hosszú ideig megmaradó „blood pool” anyagok előállításához.
A szakterületen eddig használatos részecskéket csak költséges technológiákkal lehet előállítani, és az előállított részecskéket befecskendezésük után felismeri a RÉS, továbbá könnyen el lehet távolítani őket a vérből. Ezeket a részecskéket és a belőlük előállított kontrasztanyagokat ezért nem tudják felhasználni olyan esetekben, amelyeknél viszonylag hosszú biológiai felezési idők szükségesek.
A szakemberek különösen jól használható „blood pool” anyagoknak tartják azokat a kontrasztanyagokat, amelyek hosszú ideig jelen vannak a vérben, vagyis amelyek jól ellenállnak a RÉS abszorbeáló hatásának, és ugyanakkor viszonylag kis mértékben diffundálnak az érszövetbe és az éren kívüli környezetbe. Vannak olyan esetek, amikor kívánatos, hogy a „blood pool” anyagoknak hosszú legyen a biológiai felezési idejük. Ez a helyzet például abban az esetben, ha megbízható analitikai eredményeket szeretnének kapni anélkül, hogy a befecskendezést többször megismételnék, és a szervezetet túlságosan megterhelnék kontrasztanyaggal. Az ilyen hosszú életű „blood pool” anyagok előállításához „lopakodó” részecskéket kellene készíteni, amelyeket egy bizonyos ideig nem ismerne fel a RÉS, és amelyeknek még kielégítő lenne a mágneses relaxációs reagálókészségük. Abban az esetben, ha léteznének ilyen igazi „lopakodó” vas-oxid-részecskék, lehetővé válna az egész testre kiterjedő NMR-analízis. Mint már említettük, az eddig ismert kontrasztanyagok alkalmazása esetén az NMR-analízist csak korlátozott testrészeken vagy speciális szerveken lehet elvégezni. A „lopakodó” részecskék alkalmazásával lehetővé válna a vértérfogatmérés, valamint a különböző szerveken akár az agyon is - átáramló vér mennyiségének mérése erőszakos behatolást igénylő módszerek nélkül. így például lehetővé válna annak a megfigyelése, hogy milyen változások vannak aktiválás közben az agykéreg vér általi oxigénellátásában.
A véráramban hosszú ideig megmaradó részecskék birtokában nagyon értékes információkra lehetne szert tenni arra vonatkozóan is, hogy különböző szervekben eltérő fizikai feltételek között milyen állapotban vannak a sejtek, és milyen a tápanyagok eloszlása. Az ilyen részecskékből készített kontrasztanyagokkal közvetlen betekintést nyerhetnénk a vér mikrokeringésébe és a test sejtjeinek anyagcsereköreibe, és így új távlatok nyílnának meg az élő szervezetekben végbemenő folyamatok jobb megértéséhez, aminek eredményeként jobban lehetne érzékelni olyan rendellenességeket, mint a daganatok kifejlődése. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk, hogy mind ez ideig nem sikerült a véráramban tartósan megmaradó magnetitrészecskék előállítása, és így azokból olyan „blood pool” kontrasztanyagok készítése, amelyekkel meg lehetne valósítani az ilyen mérések végrehajtására, valamint a kívánt eredmények elérésére alkalmazható analitikai eljárásokat.
A találmány lényegében olyan, az emberi vagy az állati szervezet állapotának felméréséhez - célszerűen MRI-analíziséhez - felhasználható „blood pool” kontrasztanyagokra vonatkozik, amelyek hosszú ideig megmaradnak a véráramban, és így lehetővé teszik különböző szervek vértérfogatának, valamint az egyes szerveken átáramló vér mennyiségének mérését. Részletesebben kifejtve, arról van szó, hogy a találmány szerinti kontrasztanyagok rendkívüli mértékben ellenállnak annak, hogy a RÉS gyorsan felvegye őket, és a vérbe injektálás után sokkal hosszabb időt töltenek a véráramban, mint az eddig ismert „blood pool” kontrasztanyagok. A találmány szerinti „blood pool” kontrasztanyagok egy amfifil vegyület és egy nemionos felületaktív anyag molekuláit tartalmazó, háromdimenziós bevonatréteggel stabilizált vas-oxid-részecskékből állnak. Az amfipatikus vegyületnek van egy hidrofil, negatív töltésű, foszfortartalmú „fej” molekularésze, amely egy hidrofób „farok” molekularészhez kapcsolódik, és azzal jellemezhető, hogy micellás szerkezetnek a része. A háromdimenziós bevonatrétegű nemionos felületaktív anyag hatására alakul ki az említett micellás szerkezet, és az amfifil vegyület hidrofil, foszfort - előnyösen foszforilcsoportot - tartalmazó „fej” molekularésze legalább két negatív töltéssel rendelkezik. A háromdimenziós bevonat az amfipatikus vegyület molekuláiból alakul ki, amelyeknek a negatív foszforilcsoportot tartalmazó „fej” molekularészei a vas-oxid-mag irányába mutatnak, a hidrofób „farok” molekularészek pedig azokból kinyúlva sündisznószerű szerkezetet alkotnak. A sündisznószerű szerkezet szolgál a háromdimenziós bevonat alapjául azzal, hogy rajta rögzül a nemionos felületaktív anyag. Abban az esetben, ha az amfipatikus vegyület monoalkil- vagy monoalkenil-foszforsav-észter vagy glicero-foszfolipid, a külső réteg olyan, nemionos felületaktív anyagból áll, amelynek a hidrofób molekularészei az észter vagy a glicero-foszfolipid, alkilvagy alkenilláncai között helyezkednek el, vagy annak alkil- vagy alkenilláncaival összefonódnak, és ilyen módon tovább stabilizálódik a szerkezet. Éter esetében valószínűleg érvényesül a nemionos felületaktív anyag micellizálódást előidéző természetes képessége.
Az előnyösen alkalmazható glicero-foszfolipidek szubsztituált vagy részlegesen szubsztituált polialkoholok monofoszfát-észterei. Az említett polialkohol legalább még egy hidroxilcsoportja észterezve van egy hosszú szénláncú, telített vagy telítetlen alifás zsírsavval, vagy észterezve van egy hosszú szénláncú, telített vagy telítetlen alkohollal. A foszforsav másik két savcsoportja szabad, illetve sóképzésben vesz részt alkálifémekkel vagy alkáliföldfémekkel. Még részletesebben kifejtve: a glicero-foszfolipid előnyös esetben a dimi3
HU 221 805 Β1 risztoil-foszfatidinsavból, dipalmitoil-foszfatidinsavból és disztearoil-foszfatidinsavból álló zsírsav-gliceridmonofoszfátokból álló vegyületcsoportból kerül ki.
Olyan nemionos felületaktív anyagokat célszerű alkalmazni, amelyek fiziológiai szempontból elfogadhatók, és legalább egy, poli(oxi-etilén)- és poli(oxi-propilén)-szegmensekkel rendelkező blokk-kopolimert vagy polietilénglikol-hexadecil-étert tartalmaznak. Ilyen típusú felületaktív anyag például a kereskedelmi forgalomban levő PluronicR, PoloxamerR, PoloxamineR, SynperonicR és BRIJR.
A találmány szerinti részecskéket elkészítésük után sterilizálni, majd liofilizálni lehet, ha hosszú ideig tárolható, steril port kívánunk előállítani. Ilyen esetben a liofilizált, porszerű készítményből úgy állítjuk elő a találmány szerinti kontrasztanyagot, hogy a port fiziológiai szempontból elfogadható, cseppfolyós hordozóanyagban diszpergáljuk. Az így elkészített szuszpenzió felhasználásra kész állapotban van.
Mint már említettük, a találmány vonatkozik az előzőek során ismertetett részecskék előállítására is.
Az la. ábrán vázlatosan látható egy találmány szerinti részecske: a sündisznó szerkezetű, nemionos felületaktív anyagból képzett, háromdimenziós burkolattal körülvett vas-oxid-mag keresztmetszete.
Az lb. ábra háromdimenziós ábrázolásban mutatja be a sündisznószerű szerkezetű vas-oxidnak a találmány szerinti részecskékre jellemző egyik szegmensét.
A 2. ábrán vázlatosan ábrázoljuk a találmány szerinti és az eddig ismert eljárásokkal előállítható vas-oxid-részecskék vérárambeli tartózkodási idejét, vagyis „aktivitását”, amelyet a görbe alatti terület (AUC) ad meg.
A találmány szerinti részecskék lényegében egy vas-oxid-magból, valamint egy amfipatíkus vegyület és egy nemionos felületaktív anyag molekulái által alkotott külső rétegből állnak. A vas-oxid felületére tapadó, viszonylag jelentős elektromos töltésű hidrofil molekularésszel rendelkező amfipatíkus vegyület valamilyen monoalkil-, monocikloalkil-, illetve monoalkenil-foszforsav-észter vagy negatív töltésű foszfolipid. A „ciklo” előtag 5-7 tagú gyűrűből álló molekulára vonatkozik, amely telített és telítetlen (például aromás) egyaránt lehet, és tartalmazhat heteroatomokat is (heterociklusos vegyületek esetében). A külső réteg minden esetben háromdimenziós burkolat, amelynek hidrofób molekularészei az észter alkil- vagy alkenilláncai között helyezkednek el, illetve összefonódnak ezekkel a láncokkal, és így a háromdimenziós szerkezet tovább stabilizálódik. A nemionos felületaktív anyagnak képesnek kell lennie arra is, hogy kolloid molekulaagglomerátumot (micellát) alakítson ki a foszforsav-monoészterből vagy a foszfolipidből, minthogy ezek a vegyületek csak micellás szerkezetben mutatnak elegendő aktivitást a vas-oxidmaghoz, és következésképpen csak ilyen állapotban alkalmasak a magnetitrészecskék stabilizálására. A foszforilcsoportból álló „fej” és a magnetit (Fe3O4) közötti affinitásnak olyannak kell lennie, hogy - nemionos felületaktív anyag jelenlétében és ultrahang alkalmazása esetén - a micellás foszfolipid vagy monoészter egy sündisznószerű elővegyületet képez, amely ezt követően a külső, háromdimenziós burkolat szerkezetének sablonjaként szolgál. Ez a háromdimenziós burkolat a felületaktív anyag hidrofób szegmensei, valamint az amfipatíkus vegyület hidrofób molekularészei közötti kölcsönhatás révén épül ki. A háromdimenziós szerkezet ezután stabil, a RÉS által fel nem ismerhető részecskét szolgáltat. így a találmány szerinti „blood pool” anyagot illetően fontos, hogy a külső réteget alkotó amfipatíkus vegyület - amely előnyös esetben valamilyen glicero-foszfolipid - ne képezzen apró liposzómaüregeket vagy liposzómaszerű filmet a vas-oxid-mag körül. Ez azért van így, mert a háromdimenziós burkolat a foszfolipid-molekulákból alakul ki, amelyeknek a negatív foszforilcsoportból álló „fej” molekularésze a vas-oxid-mag felé mutat, a hidrofób „farok” molekularészek pedig kiemelkednek, és kialakítják az elővegyület sündisznószerű szerkezetét. A sündisznószerű szerkezet szolgál minden esetben alapul a háromdimenziós burkolat vagy réteg kiépüléséhez, akár monoalkil-foszforsavészter, akár monoalkenil-foszforsav-észter, akár micellás glicero-foszfolipid az amfipatíkus kiindulási vegyület. A keletkezett részecskéknek a stabilitása mindegyik esetben nagyobb lesz a véráramból való eltávolításukra irányuló hatásokkal szemben, és ezek a részecskék olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek kiváló kontrasztanyagokká teszik őket. Ezzel kapcsolatban emlékeztetünk arra, hogy a liposzómaszerű filmekben található amfifil molekulák a „farok a farokhoz” fordított sorrendben szerveződnek, és a hidrofil „fej” molekularészek állnak kifelé.
Abban az esetben, ha glicero-foszfolipideket használunk fel a vas-oxid-részecskék körüli, sündisznószerű alap létrehozásához, amely lehetővé teszi a teljes háromdimenziós burkolat kialakulását, fontos, hogy
a) valamilyen glicero-foszfolipid és valamilyen nemionos felületaktív anyag együttes jelenlétében energiát közöljünk a vas-oxid-részecskékkel; vagy
b) valamilyen glicero-foszfolipid felhasználásával vas-oxid-szuszpenziót készítsünk, a keletkezett szuszpenzióval energiát közöljünk, a szuszpenzióhoz nemionos felületaktív anyagot adjunk, majd - adott esetben - az így keletkezett eleggyel energiát közöljünk.
Az energiaközlést úgy hajtjuk végre, hogy a vasoxid-részecskéket egyenletesen diszpergáljuk, vagy a diszperzió homogenizálásával gyorsítjuk az esetleg korábban képződött liposzómák vagy rétegelt formák micellákká alakítását és/vagy szétrombolását. Az energiaközléshez különböző módszereket lehet felhasználni, beleértve a kevertetést is. Ezzel kapcsolatban azonban megjegyezzük, hogy célszerű ultrahangos kezelést vagy mikrofluidizációt alkalmazni, előnyösen mérsékelt melegítés (30-50 °C) mellett.
Alapkövetelmény, hogy a részecskéket stabilizáló, háromdimenziós burkolat sündisznószerű alapszerke4
HU 221 805 Β1 zetre épüljön fel a vas-oxid és a micellás szerkezetű glicero-foszfolipid között. A foszfolipideket először micellás szerkezetűvé alakítjuk át ultrahangos kezeléssel vagy mikrofluidizálással a felületaktív anyag jelenlétében. Ezt követően a micellákban levő amfifil vegyület negatív töltései és a vas-oxid-mag között kölcsönhatás jön létre, miközben a micellák elektromosan semleges hidrofób végeit vonzza a felületaktív anyag.
Kísérletileg bizonyított, hogy a háromdimenziós burkolat keletkezése folyamán a felületaktív anyagnak többféle funkciója van: az amfifil vegyületet micellás szerkezetűvé alakítja, a mag körül elősegíti a micellák orientálódását és strukturálódását (megkönnyítve ilyen módon a sündisznószerű felépítésű elővegyület képződését), és végül hozzákapcsolódik az amfifil vegyület hidrofób szegmenseihez, ami által létrejön a háromdimenziós burkolat a részecske körül.
Világos, hogy rendkívül nagy szerepe van a közbenső, sündisznóra emlékeztető szerkezet la. és lb. ábrán szemléltetett kialakulásának, minthogy a tapasztalatok szerint a nemionos felületaktív anyag egyedül nem képes elegendő védelmet nyújtani a RÉS általi gyors felvétel ellen a magnetitrészecskéknek. Azt tapasztaltuk, hogy csak foszfolipidek vagy foszfolipidek és nemionos felületaktív anyagok együttes alkalmazásával nem lehet olyan részecskéket előállítani, amelyek a gyakorlatban a véráramban hosszú ideig megmaradó „blood pool” kontrasztanyagként alkalmazhatók, hacsak nem a találmány szerinti eljárást alkalmazzuk. így a véráramból való idő előtti eltávolítással szemben sikeresen stabilizálhatok a vas-oxid-részecskék foszfolipidek alkalmazásával, de csak abban az esetben, ha a foszfolipid liposzómás szerkezetét - amely az eddig alkalmazott megoldások esetében a részecskék körül rendszerint kialakul - szétromboljuk. Ezt tapasztaltuk még olyan magnetitszuszpenziók esetében is, amelyek a foszfolipideken kívül poli(oxi-etilén)/poli(oxi-propilén) - röviden POE/POP - felületaktív anyagokat is tartalmaztak. A blokk-kopolimer felületaktív anyag ezért csak abban az esetben „működik” a kívánt módon, ha a magnetitmag körüli burkolat külső része megfelelően stabilizált. A blokk-kopolimer felületaktív anyag egyszerű jelenléte nem biztosít kielégítő eredményt. Ez még abban az esetben is így van, ha ugyanaz a szuszpenzió foszfolipiddel van stabilizálva, vagyis abban az esetben, ha a magnetitrészecskéket előzetesen bevonjuk foszfolipiddel - amely ezután lamináris film formájában szétterül a magnetitrészecskék felületén -, és a felületaktív anyagot ezt követően energiaközlés nélkül adagoljuk. Ezt a megállapítást alátámasztja az a megfigyelés is, hogy csak a micellás foszfolipidekkel képzett, háromdimenziós - például sündisznóra emlékeztető - szerkezet képes „befogni” és „rögzíteni” annyi felületaktív anyagot, amely elegendő ahhoz, hogy a „lopakodó” vas-oxidrészecskéket a RES-szel szemben stabillá tegye.
Feltételezhető, hogy a felületaktív anyag megkötődése úgy megy végbe, hogy a hidrofób poli(oxi-propilén)-szegmensek és a glicero-foszfolipid vagy a foszforsav-monoészter hidrofób molekularésze között kölcsönhatás jön létre. Az la. és az lb. ábra alapján elképzelhető, hogy a hidrofób molekularész van dér Waalskötésekkel kapcsolódik a poli(oxi-propilén)-szegmensekhez, míg a hidrofil poli(oxi-etilén)-szegmensek kinyúlnak az oldatba, és ilyen módon valószínűleg akadályozzák az opszonizálást és a magnetitrészecskék agglomerálódását.
Amennyiben foszforsav-alkil-észterekről vagy foszforsav-alkenil-észterekről van szó, a sündisznóra emlékeztető szerkezet lényegében a már megismert módon alakul ki, és a nemionos felületaktív anyag hidrofób molekularészei a foszforsav-észter alkil- vagy alkenilláncai között helyezkednek el vagy összefonódnak ezekkel a láncokkal, a hidrofil molekularészek pedig kinyúlnak az oldatba.
Nem ismetjük pontosan, hogy milyen kölcsönhatások vannak a vas-oxid-mag és a foszforilcsoportot tartalmazó „fej” molekularészek között. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy a tapasztalatok szerint ahhoz, hogy a találmány szerinti „lopakodó” vas-oxidrészecskék hosszú ideig képesek legyenek benne maradni a véráramban, mind az oxigénatomok, mind a foszforil-molekularészek negatív töltéseinek hozzáférhetőknek kell lenniük a maggal való kölcsönhatás szempontjából. Abban az esetben például, ha csak egy negatív töltés férhető hozzá az oxigénatomon, a keletkezett részecskéknek nem olyan jó a stabilitásuk: könnyebben eltávolíthatók a véráramból. Az adott szakterületen mind ez ideig nem ismerték fel ennek a kölcsönhatásának a jelentőségét és a stabilitását. Ezzel magyarázható, hogy miért nem vezettek eredményre azok a korábbi próbálkozások, amelyek a véráramban hosszú ideig megmaradó, magnetit „blood pool” részecskék előállítását célozták.
Azt tapasztaltuk, hogy ha olyan foszfolipideket alkalmazunk, amelyekben semlegesítve vannak a negatív töltések - mint például a dipalmitoil-foszfatidil-kolin (DPPC) vagy a dimirisztoil-foszfatidil-kolin (DMPC) esetében -, az így kialakuló részecskeszerkezetek csak kismértékben védettek. Ilyen részecskékből elő lehet állítani a máj és a lép leképezésére alkalmazható kontrasztanyagokat, de a vérben hosszú ideig megmaradó „blood pool” anyagok előállítására ezek a részecskék nem alkalmasak, mert nincs védelmük a véráramból való idő előtti eltávolításuk ellen. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha olyan foszfolipideket alkalmazunk, amelyeknek foszforilcsoportot tartalmazó „fej” molekularészén csak egy negatív töltés áll rendelkezésre a magnetitmaggal való kölcsönhatáshoz. A dipalmitoilfoszfatidil-glicerin (DPPG) és a dimirisztoil-foszfatidil-glicerin (DMPG), valamint a dicetil-foszfát (DCP) például amfifil vegyületek, amelyeknek alkalmazása olyan részecskeszerkezetek kialakulásához vezet, amelyek elégtelen védelemmel rendelkeznek a véráramból való gyors eltávolítással szemben. A belőlük előállított kontrasztanyagokat tehát nem lehet „blood pool” anyagként alkalmazni, minthogy viszonylag rövid a tartózkodási idejük a véráramban. Ezzel szemben abban az esetben, ha olyan foszfolipideket használunk fel, amelyeknek negatív töltései mindkét oxigénatomon rendelkezésre állnak a foszforilcsoportban a maggal való kölcsön5
HU 221 805 Β1 hatáshoz, rendkívül stabil szerkezetek keletkeznek, és az ezeknek a vegyületeknek a felhasználásával képzett vas-oxid-részecskék megfelelő védelemmel rendelkeznek a véráramból való eltávolításukat eredményező hatásokkal szemben. Ilyen vegyületekre példaként megemlítjük a dipalmitoil-foszfatidinsavat (DPPA), valamint a dimirisztoil-foszfatidinsavat (DMPA).
A részecskéknek abban az esetben tudunk jó „lopakodási” tulajdonságokat biztosítani, ha a hozzájuk közvetlenül csatlakozó vegyületet nemcsak az jellemzi, hogy a foszforilcsoportot tartalmazó „fej” molekularészében levő mindkét oxigénatomon rendelkezésre állnak a negatív töltések, hanem az is, hogy a benne levő foszforatomhoz - közvetlenül vagy alkilén-, illetve oxigénhíd közvetítésével - viszonylag hosszú alkil- vagy alkenillánc vagy hidrofób cikloalkilcsoport csatlakozik. A stabil „lopakodó” részecskék, majd azokból a találmány szerinti kontrasztanyagok előállításának ezért az a feltétele, hogy a magnetitmaghoz közvetlenül csatlakozó vegyület olyan foszforsav-monoalkil-észter, foszforsav-monoalkenil-észter, foszforsav-monocikloalkil-észter, monoalkil-foszfonát vagy glicero-foszfolipid legyen, amelynek alkil- vagy alkenillánca viszonylag erősen hidrofób jellegű. Kísérleteink szerint csak elegendő hosszúságú alkil- vagy alkenilláncok képesek kölcsönhatásba lépni más amfipatikus vegyületekkel, és így elegendő mennyiségű nemionos felületaktív anyagot vagy blokk-kopolimert magukhoz láncolni ahhoz, hogy a vas-oxid-mag körül stabil háromdimenziós szerkezet alakuljon ki. Legalább nyolc szénatomos, célszerűen legalább tíz szénatomos, még célszerűbben legalább tizenkét szénatomos alkil- vagy alkenilláncok szükségesek. Rövid hidrofób alkil- vagy alkenilláncok vagy makrociklusos ligandumok nem szolgáltatnak stabil részecskéket. Ebből arra lehet következtemi, hogy a kívánt eredmény eléréséhez arra van szükség, hogy
- jelentős kölcsönhatás legyen a közbenső réteg és a felületaktív anyag között; és/vagy
- rögzített állapotban elegendő mennyiségű felületaktív anyag álljon rendelkezésre.
Ennek az összefüggésnek a fel nem ismerése lehet a másik magyarázat arra, hogy mind ez idáig nem álltak rendelkezésre a RÉS által „láthatatlan”, vagyis „lopakodó” vas-oxid-részecskék, amelyek a gyakorlatban felhasználhatók lettek volna a véráramban hosszú ideig megmaradó „blood pool” anyagként. A találmány megvalósításához felhasználható monofoszfát-észterek közül megemlítjük a 8-18 szénatomos alkil- és alkenilfoszfátokat, a koleszteril-foszfátot, a ciklohexil-decilfoszfátot, a cetil-foszfátot és a kumil-foszfátot.
így a találmány szerint a részecskéknek nagyon hatásos védelmet biztosíthatunk a részecskéknek a véráramból való eltávolítására irányuló hatásokkal szemben, ha a részecskékhez közvetlenül csatlakozó első réteg olyan amfipatikus anyagot foglal magában, amely egy viszonylag erősen ionizált, negatív funkciós csoporttal és egy viszonylag hosszú és hatásos hidrofób szerves lánccal rendelkezik, valamint ha az a további réteg, amely ezek között a láncok között helyezkedik el vagy azokkal összefonódik, olyan blokk-kopolimerből épül fel, amely egymást követő hidrofób és hidrofil szegmensekből áll, mint a PoloxamerR, a SynperonicR vagy a PluronicR típusú felületaktív anyagok. Az első réteget alkotó monoalkil-foszforsav-észter, monoalkenil-foszforsavészter vagy foszfonát hatása teljesen váratlan, sőt meghökkentő volt, különösen bizonyos szakirodalmi megállapításokat figyelembe véve. A WO 91/09629 számú PCT-bejelentés 17. oldalán az 1. bekezdésben az olvasható, hogy ha negatív töltésű foszfolipidek vannak jelen a liposzómák membránjában, nő az adott liposzómák felvétele a retikuloendoteliális rendszer által.
A találmány szerinti részecskékkel kapcsolatban azt is tapasztaltuk, hogy lényeges szerepe van a monoalkilfoszforsav-észter vagy a glicero-foszfolipid és a blokkkopolimer mennyiségi arányának: az előbb említett és az utóbb említett anyagok tömegarányának az (1:100)-(10:1) intervallumban kell lennie. Ez a tömegarány célszerűen (1:30)-(5:1), még célszerűbben (1:10)-(1:1). A foszforsav-monoalkil-észter:vasoxid-mag tömegaránynak 1:5 és 100:1 között, célszerűen 20:1 és 1:1 között kell lennie. Egyes kísérleti eredményekből arra lehet következtetni, hogy a felületaktív anyagnak a micellás szerkezetű foszfolipidre vagy a foszforsav-monoészterre vonatkoztatott mennyiségi arányát is bizonyos határértékek között kell tartani, minthogy ha túl sok felületaktív anyag van jelen, olyan mértékben diszpergálódik a foszfolipid vagy a monoészter, hogy csökken az affinitása a magnetitrészecskékhez, és így gátolt lesz a sündisznószerű szerkezet kialakulása. Mindezen túlmenően a túl kevés felületaktív anyag felhasználásával előállított részecskék agglomerálódnak, és nem lesznek eléggé védettek az opszonizálással szemben.
Megállapítottuk, hogy stabil, a RÉS számára „láthatatlan” részecskék két vagy több, az ionos vagy semleges foszfolipidek, a foszfolipidek monoalkil- és monoalkenil-észterei, valamint más, a foszfolipidekétől eltérő szerkezetű vegyületek elegyéből kiindulva állíthatók elő olyan módon, hogy a vas-oxid-részecskéket szuszpendáljuk vagy összekeverjük valamilyen negatív töltésű amfipatikus vegyülettel vagy negatív töltésű foszfolipidek elegyével és más, a foszfolipidekétől eltérő szerkezetű vegyületekkel és valamilyen felületaktív anyaggal együtt fiziológiai szempontból elfogadható vizes fázisban. Az így keletkezett elegyet ultrahanggal kezeljük vagy mikrofluidizáljuk, hogy micellás szerkezetűvé alakítsuk át az amfipatikus vegyületet, és sündisznószerű szerkezetet hozzunk létre, majd háromdimenziós burkolatot alakítsunk ki belőle a vas-oxid-részecskék körül. Az így előállított részecskék jól védettek a véráramból való, idő előtti eltávolításukat célzó hatásokkal szemben, és a tapasztalatok szerint nagyon jó eredménnyel felhasználhatók mint kiváló „blood pool” leképező anyagok. A találmány szerinti, stabil magnetitrészecskék előállításához felhasználható, a foszfolipidekétől eltérő szerkezetű vegyületekre példaként megemlítjük a koleszterint, az ergoszterint, a fitoszterint, a szitoszterint, a lanoszterint és a tokoferolt.
Az elegyet ultrahangos kezelés vagy mikrofluidizálás után a továbbiakban sterilizálhatjuk és/vagy liofili6
HU 221 805 Β1 zálhatjuk, hogy hosszú ideig tárolható, száraz port állítsunk elő belőle.
A találmány szerinti eljárást úgy is megvalósíthatjuk, hogy a vas-oxidot és az amfipatikus vegyületet tartalmazó elegyhez az ultrahangos kezelés, illetve a mikrofluidizálás után adjuk hozzá a felületaktív anyagot. Ebben az esetben azonban az ultrahangos kezelést, illetve a mikrofluidizálást vagy a melegítést adott esetben meg kell ismételni az összes komponens részvételével.
A találmány szerinti szuszpenziókat elő lehet állítani vas-oxid-részecskéket tartalmazó porszerű vagy porított készítményekből is. A porkészítményeket rendszerint frissen elkészített, vas-oxid-részecskéket, foszfolipideket és nemionos felületaktív anyagokat tartalmazó oldatok liofilizálásával vagy szárításával állítjuk elő. Liofilizálás, illetve szárítás előtt az oldatokat sterilizáljuk. A sterilizálást bármilyen ismert megoldással végre lehet hajtani: például melegítéssel, szűréssel vagy gammasugarak alkalmazásával. Olyan szuszpenziókat is lehet adott esetben sterilizálni, amelyeket hosszú ideig tárolt, liofilizálással előállított porokból készítettünk.
Tapasztalataink szerint a találmány szerinti eljárással előállított részecskéket fel lehet használni „blood pool” kontrasztanyagként emberi vagy állati szervek in vivő NMR-leképezéséhez. A leképezést úgy hajtjuk végre, hogy a beteg szervezetébe - rendszerint intravénás injektálással - bejuttatjuk a találmány szerinti magnetitrészecskék fiziológiai szempontból elfogadható, víztartalmú hordozóanyaggal készített szuszpenzióját, majd egy NMR-analizátorral geijesztett mágneses térben elemezzük a H2O protonspinjére vonatkozóan a mágneses relaxáció (vagyis a Tj és a T2 komponens) változását a vizsgált szervek környezetében.
A találmányt a következő példákkal szemléltetjük.
1. példa ml vízben feloldottunk 81,1 mg (0,3 mmol) vas(III)-klorid-hexahidrátot és 25,8 mg (0,13 mmol) vas(II)-klorid-tetrahidrátot. (Az oldatban levő vas teljes mennyisége 0,43 mmol, vagyis 24,01 mg volt.) Az így kapott oldathoz hozzáadtunk 0,1 mCi (nyomnyi mennyiségű) 59Fe-t vas(III)-klorid formájában. Az így keletkezett elegyet kevertettük, majd cseppenként hozzáadtunk 7,5 m%-os vizes ammóniaoldatot, amíg stabilan nem biztosítottuk a 8,6-os pH-értéket. Fekete részecskékből álló szuszpenzió keletkezett, amelyet 5 percig 75 °C-on tartottunk, majd a kicsapódott részecskéket szobahőmérsékleten ülepítettük. A csapadékot dekantálással 3x100 ml vízzel mostuk, majd a mosott részecskéket keverés közben ismét szuszpendáltuk 45 ml vízben. A szuszpenzióban a vaskoncentráció 0,533 mg/ml volt.
Az előző bekezdés szerinti szuszpenzió 10 ml-éhez - amely 5,33 mg vasat tartalmazott - a) komponensként hozzáadtunk 100 mg dipalmitoil-foszfatidinsavmononátriumsót (DPPA Na), majd az így kapott elegyet ultrahanggal kezeltük 20 percig [BRANSON 250 Sonifier, l/8”-os mikroszonda, 20-as kimenet (15-20 W)]. Ezt követően hagytuk, hogy az ultrahangos kezelés alatt a mintegy 68 °C-ot elérő hőmérséklet a környezet hőmérsékletére csökkenjen, majd b) komponensként 100 mg SynperonicR F 108-at (ICI) vagy PoloxamerR 338-at adagoltunk be, és a már ismertetett módon 15 percig kezeltük ultrahanggal az elegyet, hogy biztosítsuk a teljes diszpergálást, a liposzómahólyagocskák szétrombolását, valamint a vas-oxid-részecskék körüli micellás foszfolipidréteg kialakulását.
A találmány szerint előállított részecskeszuszpenzió (1A. minta) milliliterenként 0,5 mg vasat, 10 mg DPPA-t és 10 mg SynperoricR felületaktív anyagot tartalmazott, vagyis a benne levő a) komponens és b) komponens tömegaránya 1:1 volt. A COULTER Nanosizer számlálókészülékkel végzett mérések szerint az átlagos részecskeméret 120 nm, a polidiszperzitási index 3 volt.
Hasonló körülmények között más mintákat is készítettünk azzal a különbséggel, hogy a DPPA egy részét DPPC-vel helyettesítettük. Az IC mintában 9:1, az 1D mintában 7,5:2,5, az 1E mintában 5:5 és az 1F mintában 2,5:7,5 volt a DPPC/DPPA mólarány. Végül készítettünk egy kontrollmintát is (1B), amely csak DPPC-t tartalmazott. A kapott eredményeket az 1. táblázatban szerepeltetjük.
1. táblázat
Minta 1A*O:1O lB*10:0 IC *9:1 1D *7,5:2,5 1E*5:5 1F *2,5:7,5 IV, 1V2
Idő (min)
1 10 80,5 12,3 52,7 72,5 76,1 79,9 1,2 1,5
30 72,7 1,4 22,2 63,8 72,4 72,8 0,8 0,7
60 59,3 1,0 10,3 53,4 63,5 66,1 0,8 0,7
1 90 54,0 - 5,7 48,7 58,3 57,3 - -
120 41,4 - 4,0 41,3 52,2 48,0 - -
AUC (% min) 7545 747 2386 6865 7889 7941 562 561
*=DPPC/DPPA mólarány
HU 221 805 Β1
A technika állásához tartozó, 272 091 számú európai közrebocsátási iratban foglaltak alapján további kontrollmintákat készítettünk. A közrebocsátási irat
1. példájában ismertetett eljárással állítottuk elő az IV] mintát. Magnetitrészecskéket először egymolekulás rétegben palmitinsawal vontunk be, majd körülvettük őket disztearoil-foszfatidil-kolin és koleszterin (DSPC/CHOL) 2:1 mólarányú elegyéből készített lipidfilmmel. Az 1V2 mintát úgy készítettük, hogy az IV] minta szerinti magnetitrészecskéket még egy, SynperonicR F 108-ból álló réteggel védtük.
A különböző szuszpenziómintákat úgy vizsgáltuk, hogy kipipettáztunk belőlük 1 ml-t, és azt befecskendeztük laboratóriumi Sprague-Dawley-patkányok farokvénájába. Ezt követően a megadott időközönként vérmintákat vettünk, és a gamma-sugárzás intenzitásának beütésszámlálóval való mérése alapján vizsgáltuk, hogy mennyi vas maradt a vérmintákban. Az eredményeket az eredetileg befecskendezett vasra (ID) vonatkoztatva százalékosan állapítottuk meg az idő függvényében. Egy adott készítmény véráramban való tartózkodásának tartósságára vonatkozóan a befecskendezés után eltelt 0 és 120 perc közötti görbe alatti területet (AUC) adtuk meg az ID %-nak az idő függvényében ábrázolt görbéjén. Az 1. táblázatban ezek az eredmények láthatók.
Az eredmények azt mutatják, hogy minden olyan minta gyorsan kiürül, amelyben nincs DPPA (1B, IV] és 1V2). A DPPA-t tartalmazó minták ezzel szemben sokkal lassabban ürülnek ki, és az eltérés a negatív töltésű foszfolipid mennyiségétől függ. A gyakorlati felhasználás szempontjából különösen jelentőssé válik ez az effektus olyan esetekben, ha a DPPA és az összes foszfolipid mól- vagy tömegaránya legalább 1:4. Az 1. táblázatból az is kitűnik, hogy a részecskék abban az esetben rendelkeznek a legjobb védelemmel a véráramból való eltávolításukat célzó hatásokkal szemben, ha a DPPA-nak a magra vonatkoztatott tömegaránya legalább 5:1.
Hasonló eredményekre jutunk, ha az előző kísérleteket úgy hajtjuk végre, hogy a DPPA-t nem mononátriumsó, hanem szabad sav vagy más fémekkel képzett, vízoldható sók alakjában alkalmazzuk. Az eredmények akkor sem térnek el jelentős mértékben, ha a DPPA-t más foszfatidinsavakkal, például analóg disztearoil-, dimirisztoil- vagy dilauroilvegyületekkel vagy nagyobb szénatomszámú - 20-26 szénatomos - homológ savakkal helyettesítjük. Meg kell jegyezni, hogy a b) komponens nélkül is érhető el valamiféle védelem a magnetitrészecskéknél önmagukban alkalmazott a) komponensekkel. Ez a védelem azonban nem elegendő ahhoz, hogy a részecskék diagnosztikai célokra felhasználhatók legyenek. Ez kitűnik az 1A. táblázatban az lD2-re, az lE2-re és az lF2-re megadott eredményekből. (Az 1D2, az 1E2 és az 1F2 minta az említés sorrendjében megfelel az ID, az 1E és az 1F mintának azt kivéve, hogy nem tartalmaz SynperonicM). A kapott eredményeket az 1A. táblázatban szerepeltetjük mint a véráramban a különböző, percekben kifejezett időtartamok után megmaradt vasmennyiségeknek az eredeti vasdózisra vonatkoztatott százalékos értékeit.
1A. táblázat
Min. 1D2 (7,5:2,5) 1E2 (5:5) if2 (2,5:7,5)
10 23,3 26,9 24,4
30 10,3 8,9 7,2
| 60 6,6 4,3 3,0
I 90 4,9 2,8 1,8
120 3,8 2,0 1,4
AUC (% min) 1509 1369 1211
A 2. táblázatban szerepeltetett eredmények - amelyeket az 1. táblázattal kapcsolatban ismertetett kísérletekkel azonos módon végrehajtott kísérletek során kaptunk - azt mutatják, hogy abban az esetben, ha az a) komponensként alkalmazott DPPA helyett analóg, de a foszfátcsoporton csak egy ionos funkcióval rendelkező vegyületet - például az 1G minta elkészítéséhez dipalmitoil-foszfatidil-glicerint (DPPG-t) - alkalmazunk, olyan réteget kapunk, amely gyakorlatilag semmilyen védelmet sem nyújt. Ez még abban az esetben is így van, ha - mint az 1H minta esetében - Synperonic^ot is alkalmazunk. Kontrollként olyan eredményeket is szerepeltetünk a 2. táblázatban, amelyeket dextránnal bevont magnetitrészecskék vizsgálatakor kaptunk. Ezeket az AMI-25 jelzésű részecskéket az Advanced Magnetics, Inc. 274 285 számú európai közrebocsátási irata alapján állítottuk elő.
2. táblázat
Minta 1G 1H ÍJ
Idő (min)
0 100 100 100
5 15,6 16,5 15,1
10 3,1 3,4 -
15 0,8 1,5 8,3
30 0,4 0,8 3,6
45 - - 2,9
60 - - -
AUC (% min) 355 371 543
2. példa
További kísérleteket hajtottunk végre az 1. példában ismertetett körülmények között. Ezeknek a kísérleteknek a 2. ábrán és a 3. táblázatban bemutatott eredményei szintén alátámasztják az 1. példa eredményeinek értékelésekor említett jelenségek létezését. A b), a c), a d) és az f) csoportokhoz a reprezentatív mintákat a 272 091 számú és a 274 285 számú európai közrebocsátási iratokban foglaltak szerint állítottuk elő, míg az
HU 221 805 Β1 összes többi mintát a találmány szerinti eljárásnak az 1. példában ismertetett változatával készítettük el. Az eredményekből világosan kitűnik, hogy az a) csoportba tartozó, csak nemionos felületaktív anyag felhasználásával elkészített magnetitrészecskék rövid ideig tartózkodnak a véráramban. Abban az esetben, ha nemionos felületaktív anyagokkal vagy azok nélkül DSPC/koleszterin liposzómahólyagocskákat alkalmazunk [b) csoport], nem kapunk jobb tulajdonságokkal rendelkező „blood pool” anyagokat. A szakirodalom szerint különböző foszfolipideket jó eredménnyel lehet felhasználni stabil vas-oxid-részecskék előállításához. A valóság azonban az, hogy amennyiben olyan foszfolipideket használunk fel, amelyeknek negatív töltései semlegesítve varrnak - mint például a c) csoportbeli dipalmitoilfoszfatidil-kolin (DPPC) és dimirisztoil-foszfatidil-kolin (DMPC) esetében -, a kialakult struktúrák csak gyengén védettek, és az így készült kontrasztanyagokat - bár a máj, a lép vagy a csontvelő leképzésére felhasználhatók - nem lehet a véráramban hosszú ideig tartózkodó „blood pool” kontrasztanyagként alkalmazni. Még kifejezettebben tapasztaltuk ezt olyan foszfolipidek alkalmazása esetén, amelyeknek a foszforilcsoportot tartalmazó „fej” molekularészeiben csak egy negatív töltés áll rendelkezésre a magnetitmaggal való kölcsönhatáshoz. így például a d) csoportba tartozó dipalmitoil-foszfatidil-glicerin (DPPG), dimirisztoil-foszfatidil-glicerin (DMPG) és dicetil-foszfát (DCP) olyan foszfolipidek, amelyekkel olyan struktúrák jönnek létre, amelyeknek nincs megfelelő védelmük a vérből való gyors eltávolításukra irányuló hatásokkal szemben. Azt is megállapítottuk továbbá, hogy, még ha olyan foszfolipideket alkalmazunk is, amelyek mindkét oxigénatomjukon rendelkeznek a foszforil-molekularészben a maggal való kölcsönhatáshoz rendelkezésre álló negatív töltésekkel, de nemionos felületaktív anyag nincs jelen, olyan struktúrák jönnek létre, amelyek nem alkalmasak a találmány szerinti, a véráramban hosszú ideig megmaradó „bloodd pool” anyagokhoz. Ez azt mutatja, hogy még ha dipalmitoil-foszfatidinsavat (DPPA) vagy dimirisztoil-foszfatidinsavat (DMPA) alkalmazunk is, de nem micellás szerkezetű formában, nem jönnek létre olyan vas-oxid-részecskék, amelyek megfelelő védelemmel rendelkeznek a véráramból való eltávolításukra irányuló hatásokkal szemben [e) csoport].
Meglepetéssel tapasztaltuk azonban, hogy a magnetitrészecskéknek jobb védelmet tudtunk biztosítani dextrán alkalmazásával, mint az f) csoportbeli, a technika állását reprezentáló kompozíciók felhasználásával. Ez még abban az esetben is így volt, ha ezek a tipikusan liposzómakompozíciók nemionos felületaktív anyagot is tartalmaztak. Dextránnal bevont magnetitrészecskéket szokásosan alkalmaznak olyan kontrasztanyagként, amelyet speciálisan a máj és a lép leképezésére szánnak, és olyan anyagként kívánnak felhasználni, amely viszonylag gyorsan kiürül a véráramból.
Abban az esetben, ha olyan foszfolipideket használunk fel, amelyeknek a foszforil-molekularészben levő mindkét oxigénatomjukon állnak rendelkezésre negatív töltések a maggal való kölcsönhatáshoz, a keletkező magnetitrészecskék rendkívül stabilak lesznek a véráramban, amennyiben a foszfolipidek micellás szerkezetűek. így például amennyiben a találmány szerinti eljárás keretében micellás szerkezetű dipalmitoil-foszfatidinsav (DPPA) és SynperonicR F 108 felhasználásával állítunk elő vas-oxid-részecskéket, azok jól védettek lesznek a véráramból való eltávolításukra irányuló hatásokkal szemben. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha a DPPA-t DMPA-val, DSPA-val, cetil-foszfáttal vagy lecitinek és foszfatidinsavak elegyeivel helyettesítjük [g) csoport].
Az eredmények kiértékelésekor nyilvánvalóvá vált, hogy az anyag vérárambeli stabilitását ésszerűsíteni lehet egy olyan modell alkalmazásával, amely szerint a kiindulási fázisban az elég hosszú hidrofób lánccal rendelkező foszfolipid foszforilcsoportot tartalmazó „fej” molekularészei a magnetitmaggal kölcsönhatásba lépve sündisznószerű szerkezetet alakítanak ki, amely ezt követően rögzítőrétegül szolgál a nemíonos felületaktív anyag számára, és így egy háromdimenziós réteget képez a mag körül. Különböző kísérletek eredményei alapján az is megállapítható, hogy a különböző forrásokból származó nemionos felületaktív anyagok csak jelentéktelen mértékben befolyásolják a végeredményt.
A javasolt modell helyességét alátámasztja továbbá az a tapasztalat, hogy, noha nem nagyon kritikus a foszfolipidnek a nemionos felületaktív anyagra vonatkoztatott mennyiségi aránya, azért azt 0,01 és 10, célszerűen 0,1 és 1 között kell tartani. Amint a 4. táblázatból kitűnik, a kísérleti eredmények szerint konstans vas-oxidkoncentráció esetén a DPPA-hoz képest feleslegben alkalmazott nemionos felületaktív anyag felhasználásával előállított magnetitrészecskék nem rendelkeznek megfelelő védelemmel a véráramból való gyors eltávolításukra irányuló hatásokkal szemben. A kísérleti eredmények másrészt azt is jelzik, hogy ha a részecskéket ugyanolyan körülmények között, de sokkal kisebb mennyiségű felületaktív anyag felhasználásával állítjuk elő, a véráramból való idő előtti eltávolítással szemben ugyanolyan gyenge védelmet tapasztalunk. Ezek az eredmények arra vezethetők vissza, hogy amennyiben túl sok felületaktív anyag van jelen, az olyan mértékben diszpergálhatja a foszfolipidet vagy a monoésztert, hogy annak az affinitása megszűnik a magnetitrészecskéhez, és így nem teremtődnek meg a megfelelő feltételek a sündisznószerű szerkezet kialakulásához. Ezen felül megemlítjük, hogy a túl kevés felületaktív anyag felhasználásával előállított részecskék agglomerálódnak, és nincsenek védve a véráramból való gyors eltávolításukat célzó hatásokkal szemben.
4. táblázat
Fe3O4 (mg/ml) DPPA (mg/ml) Synperonic F 108 (mg/ml) AUC (% min)
0,5 0,1 1,0 >8000
0,5 0,3 3,0 7000
HU 221 805 Β1
4. táblázat (folytatás)
Fe3O4 (mg/ml) DPPA (mg/ml) Synperonic F 108 (mg/ml) AUC (% min)
0,5 0,3 10,0 >8000
0,5 3,5 3,5 6500
0,5 5,0 5,0 7500
1 0,5 10,0 10,0 8000
0,5 0,1 10,0 »4000
1 0,5 1,0 10,0 6500
j Csoport KOMPOZÍCIÓK AUC (% min)
MAG/(DPPC/DPPA):(5,0/5,0)3/F 108 7889
MAG/(DPPC/DPPA):(2,5/7,5)4/F 108 7941
MAG/(DPPA/CHOL:(1/1)/F 108 8352
MAG/DPPA/BRIJ 56 6051
MAG/DPPA/TWEEN 80 4035
1 MAG/DPPA/BRIJ 58 3278
3. táblázat
Csoport KOMPOZÍCIÓK AUC (% min)
a) MAG/F 108 924
MAG/BRIJ 56 763
b) MAG/LIPOSZÓMÁK/F 108 1039
LIPOSZÓMÁK/MAG (V) 610
LIPOSZÓMÁK/MAG (V)/F 108 596
MAG/DAPC 1053
MAG/DAPC/F 108 875
c) MAG/DPPC 725
MAG/DPPC/F108 860
MAG/DMPC 774
MAG/DMPC/F108 1011
d) MAG/DPPG 728
MAG/DPPG/F 108 791
MAG/DMPG 600
MAG/DMPG/F 108 798
e) MAG/DPPA 1428
MAG/DMPA 1736
f> AMI 25 (S)-DEXTRÁN 2866
MAG/DMPA/F 108 9984
MAG/DPPA/F 108 7813
MAG/DPPA. 2 Na/F 108 7767
g) MAG/DPPA/F 108+STERILIZÁLÁS 7855
MAG/DPPA/F108+LIOFILIZÁLÁS 7804
MAG/DSPA/F 108 7557
MAG/SPA3/F 108 7639
MAG/CETIL-FOSZFÁT/F 108 6657
MAG/(DPPC/DPPA):(7,5/2,5)2/F 108 6865
A táblázatban szereplő rövidítések értelmezése FELÜLETAKTÍV ANYAGOK Pluronic=Poloxamer 338=Synperonic F 108=(oxietilén)n-(oxi-propilén)m-(oxi-etilén)n kopolimerszekvenciával rendelkező blokk-kopolimer.
FOSZFATIDINSAVAK
DLPA=l,2-dilauroil-glicero-3-foszfatidinsav (telített, 12 szénatomos zsírsav)
DMPA= 1,2 dimirisztoil-glicero-3-foszfatidinsav (telített, 14 szénatomos zsírsav)
DPPA= l,2-dipalmitoil-glicero-3-foszfatidinsav (telített, 16 szénatomos zsírsav)
DSPA = 1,2-disztearoil-glicero-3-foszfatidinsav (telített, 18 szénatomos zsírsav)
SPA- 3=1,2-dialkoil-glicero-3-foszfatidinsav (szójababból előállított, hidrogénezett, 16 és 18 szénatomos zsírsavakból álló elegy)
FOSZFOKOLINOK (LECITINEK)
DMPC=1,2-dimirisztoil-glicero-3-foszfokolin DPPC=1,2-dipalmitoil-glicero-3-foszfokolin DSPC=1,2-disztearoil-glicero-3-foszfokolin D APC=1,2-diarachidoil-glicero-3-foszfokolin P 90H=l,2-dialkoil-glicero-3-foszfokolin=hidrogénezett szójalecitin (16 és 18 szénatomos zsírsavak elegye)
FOSZFO-GLICERINEK DMPG=l,2-dimirisztoil-glicero-3-foszfo-glicerin DPPC=1,2-dipalmitoil-glicero-3-foszfo-glicerin EGYÉB ANYAGOK
CHOL=koleszterin
CETIL-FOSZFÁT=a foszforsav cetil-alkohollal (C16) képzett monoésztere
T WEEN=Poly sorbate=poli(oxi-etilén)-szorbitán zsírsav-észter
BRIJ=polietilénglikol-hexadecil-éter MAG(V)=a 272 091 számú európai közrebocsátási irat szerint előállított liposzómás magnetit
AMI 25=a 272 285 számú európai közrebocsátási irat szerint előállított, dextránnal bevont magnetit
DPPC/DPPA2: olyan elegy, amelyben a DPPC és a DPPA tömegaránya 7,5:2,5
DPPC/DPPA3: olyan elegy, amelyben a DPPC és a DPPA tömegaránya 5,0:5,0
DPPC/DPPA4: olyan elegy, amelyben a DPPC és a DPPA tömegaránya 2,5:7,5.
HU 221 805 Β1
FELÜLETAKTÍV ANYAG
F108
H-(O-CH2-CH2)n-(O-CH-CH2)m-(O-CH2-CH2)n-OH
CH3
M=14 000
FOSZFATIDINSAVAK
O
CH3-(CH2)n-C-O-CH2 CH3-(CH2)n-C-O-CH O
O H2C-O-P-O- (H+ orNa+) oDLPA: n=10 DMPA: n=12 DPPA: n=14 DSPA: n= 16 FOSZFOKOLINOK
O
CH3-(CH2)n-C-O-CH2
CH3-(CH2)n-C-O-CH O CH3
II I II I o h2c-o-p-o-ch2-ch2-n+-ch3
I I o- ch3
DMPC:n=U DPPC:n=14 DSPC:n=16 DAPC:n=l% FOSZFO-GLICERINEK
O
CH3-(CH2)n-C-O-CH2
CH3-(CH2)n-C-O-CH O OH OH
II I II II o H2C-O-P-O-CH2-CH-CH2
I
O-(H+orNa+)
D3/PG.n=12 DPPG:n=14

Claims (22)

1. Részecskék emberi vagy állati testek NMR-spektrumának felvételéhez, amely részecskék mindegyike egy vas-oxid-magból és egy olyan rétegből áll, amely legalább egy, valamilyen hidrofób „farok” molekularészhez kapcsolódó, negatív töltésű foszfort tartalmazó „fej” molekularésszel rendelkező amfipatikus vegyületet és egy vagy több felületaktív anyagot tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a részecskék az amfipatikus vegyület(ek)et micellás szerkezetű formában tartalmazzák, és a háromdimenziós burkolatot alkotó réteg legalább egy olyan felületaktív anyagot tartalmaz, amely kialakítja az amfipatikus vegyület micellás szerkezetét.
2. Az 1. igénypont szerinti részecskék, azzal jellemezve, hogy az amfipatikus vegyület molekulái a vasoxid-magokhoz képest úgy szerveződnek, hogy az amfipatikus vegyület foszfort tartalmazó „fej” molekularészei a vas-oxid-magok felé mutatnak, míg a hidrofób „farok” molekularészek kiemelkedve sündisznószerű szerkezetet alkotnak.
3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti részecskék, az45 zal jellemezve, hogy „fej” molekularészként olyan foszforilcsoportot tartalmaznak, amelynek mindkét oxigénatomján rendelkezésre állnak negatív töltések a maggal való kölcsönhatáshoz.
4. A 3. igénypont szerinti részecskék, azzaljellemez50 ve, hogy amfipatikus vegyületként foszforsav-monoalkil-észtert, foszforsav-monoalkenil-észtert, foszforsavmonocikloalkil-észtert vagy valamilyen foszfolipidet tartalmaznak.
5. A 3. igénypont szerinti részecskék, azzaljellemez55 ve, hogy olyan észtert tartalmaznak, amelynek alkilvagy alkenilcsoportja legalább 8 szénatomos, célszerűen legalább 10 szénatomos és még célszerűbben legalább 12 szénatomos.
6. A 4. igénypont szerinti részecskék, azzaljellemez60 ve, hogy a bennük levő, micellás szerkezetű foszfolipid
HU 221 805 Β1 valamilyen monofoszfát észtere egy olyan, legalább részlegesen helyettesített polialkoholnak, amelynek egy másik hidroxilcsoportja észterezve van valamilyen hosszú szénláncú, telített vagy telítetlen alifás zsírsavval, vagy éterezve van valamilyen hosszú szénláncú, telített vagy telítetlen alkohollal, és a monofoszfát-észter fennmaradó két savas csoportja szabad, vagy valamilyen alkálifémmel, illetve alkáliföldfémmel sóképzésben vesz részt.
7. Az 1., a 2. vagy a 3. igénypont szerinti részecskék, azzal jellemezve, hogy amfipatikus vegyidéiként a dimirisztoil-foszfatidinsav, a dipalmitoil-foszfatidinsav és a disztearoil-foszfatidinsav zsírsav-glicerid-monofoszfátok valamelyikét tartalmazzák.
8. Az 1., a 2. vagy a 3. igénypont szerinti részecskék, azzal jellemezve, hogy olyan, fiziológiai szempontból elfogadható, nemionos felületaktív anyagot tartalmaznak, amelynek molekulái az amfipatikus vegyület molekulái között helyezkednek el.
9. A 8. igénypont szerinti részecskék, azzaljellemezve, hogy nemionos felületaktív anyagként legalább egy, poli(oxi-etilén)- és poli(oxi-propilén)-szegmensekkel rendelkező blokk-kopolimert vagy polietilénglikol-étert tartalmaznak.
10. A 9. igénypont szerinti részecskék, azzal jellemezve, hogy felületaktív anyagként PluronicR-ot, PoloxamerR-t, PoloxamineR-t, SynperonicR-ot vagy BRIJR-t tartalmaznak.
11. Az 1., a 2. vagy a 3. igénypont szerinti részecskék, azzal jellemezve, hogy amfipatikus vegyületként egy olyan elegyet tartalmaznak, amelyben komponensként legalább kettő van a következő vegyületek közül: ionos és semleges foszfolipidek, foszforsav-monoalkilészterek, foszforsav-monoalkenil-észterek és/vagy koleszterin, ergoszterin, fitoszterin, szitoszterin, lanoszterin és tokoferol.
12. Az 1., a 2. vagy 3. igénypont szerinti részecskék, azzal jellemezve, hogy foszfolipideket és felületaktív anyagokat (1:10)-(10:1) tömegarányban tartalmaznak.
13. Az 1., a 2. vagy 3. igénypont szerinti részecskék, azzal jellemezve, hogy a külső rétegben levő amfipatikus vegyület és felületaktív anyag, valamint a mag tömegaránya kisebb mint 1:1.
14. Porszerű készítmény NMR-leképző kontrasztanyagként alkalmazható szuszpenzió készítéséhez, azzal jellemezve, hogy az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti vas-oxid-részecskéket tartalmazza.
15. Injektálható vizes szuszpenzió, amely kontrasztanyagként alkalmazható emberi vagy állati testek NMRleképzéséhez, azzal jellemezve, hogy fiziológiai szempontból elfogadható, cseppfolyós hordozóanyagban szuszpendált állapotban tartalmazza az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti vas-oxid-részecskéket.
16. Eljárás az 1. igénypont szerinti részecskék előállítására, azzal jellemezve, hogy
a) vizes fázisban valamilyen amfipatikus vegyülettel és valamilyen felületaktív anyaggal együtt szuszpendálunk vas-oxid-részecskéket; és
b) az a) pont szerint előállított eleggyel ultrahangos kezelés, mikrofluidizálás vagy melegítés útján energiát közölve háromdimenziós, burkolatszerű réteget alakítunk ki a vas-oxid-részecskék körül.
17. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az ultrahangos kezelés, a mikrofluidizálás vagy a melegítés után az elegyet sterilizáljuk és/vagy liofilizáljuk.
18. Eljárás az 1. igénypont szerinti részecskék előállítására, azzal jellemezve, hogy
a) valamilyen amfipatikus vegyület felhasználásával vas-oxid-szuszpenziót készítünk,
b) a szuszpenzióval ultrahangos kezelés, mikrofluidizálás vagy melegítés útján energiát közlünk,
c) a szuszpenzióhoz nemionos felületaktív anyagot adunk, és
d) adott esetben az így keletkezett eleggyel ultrahangos kezelés, mikrofluidizálás vagy melegítés útján energiát közlünk.
19. A 16. vagy 17. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan, fiziológiai szempontból elfogadható, nemionos felületaktív anyagot alkalmazunk felületaktív anyagként, mely legalább egy, poli(oxi-etilén)- és poli(oxi-propilén)-szegmensekkel rendelkező blokk-kopolimerből vagy polietilénglikol-alkil-éterből áll.
20. A 16. vagy 17. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy amfipatikus vegyületként foszfolipidet alkalmazunk.
21. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy micellás szerkezetű foszfolipidként valamelyik szerves monofoszfát észterét alkalmazzuk egy olyan, legalább részlegesen helyettesített polialkoholnak, amelynek egy másik hidroxilcsoportja észterezve van valamilyen hosszú szénláncú, telített vagy telítetlen alifás zsírsavval vagy éterezve van valamilyen hosszú szénláncú, telített vagy telítetlen alkohollal, és a monofoszfát-észter fennmaradó két savas csoportja szabad, vagy valamilyen alkálifémmel, illetve alkáliföldfémmel sóképzésben vesz részt.
22. A 21. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy foszfolipidként a dimirisztoil-foszfatidinsav, a dipalmitoil-foszfatidinsav és a disztearoil-foszfatidinsav zsírsav-glicerid-monofoszfátok valamelyikét alkalmazzuk.
HU9401038A 1992-08-13 1993-07-30 Vas-oxid részecskék NMR-spektrum felvételéhez és eljárás ezek előállítására HU221805B1 (hu)

Applications Claiming Priority (3)

Application Number Priority Date Filing Date Title
EP92810618 1992-08-13
EP93810380 1993-05-25
PCT/EP1993/002046 WO1994004197A1 (en) 1992-08-13 1993-07-30 Particles for nmr imaging and method of manufacture

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU9401038D0 HU9401038D0 (en) 1994-07-28
HUT75149A HUT75149A (en) 1997-04-28
HU221805B1 true HU221805B1 (hu) 2003-01-28

Family

ID=26132520

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9401038A HU221805B1 (hu) 1992-08-13 1993-07-30 Vas-oxid részecskék NMR-spektrum felvételéhez és eljárás ezek előállítására

Country Status (20)

Country Link
US (3) US5464696A (hu)
EP (1) EP0607401B1 (hu)
JP (1) JP2968588B2 (hu)
KR (1) KR100307773B1 (hu)
CN (1) CN1076205C (hu)
AT (1) ATE144714T1 (hu)
AU (1) AU660108B2 (hu)
CA (1) CA2119654C (hu)
DE (1) DE69305730T2 (hu)
DK (1) DK0607401T3 (hu)
ES (1) ES2094558T3 (hu)
FI (1) FI941677A (hu)
GR (1) GR3022288T3 (hu)
HU (1) HU221805B1 (hu)
IL (1) IL106493A (hu)
IS (1) IS1648B (hu)
MX (1) MX9304924A (hu)
NO (1) NO307244B1 (hu)
NZ (1) NZ254791A (hu)
WO (1) WO1994004197A1 (hu)

Families Citing this family (51)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US6465188B1 (en) * 1990-06-11 2002-10-15 Gilead Sciences, Inc. Nucleic acid ligand complexes
DE4428851C2 (de) * 1994-08-04 2000-05-04 Diagnostikforschung Inst Eisen enthaltende Nanopartikel, ihre Herstellung und Anwendung in der Diagnostik und Therapie
US5520904A (en) * 1995-01-27 1996-05-28 Mallinckrodt Medical, Inc. Calcium/oxyanion-containing particles with a polymerical alkoxy coating for use in medical diagnostic imaging
TW319763B (hu) * 1995-02-01 1997-11-11 Epix Medical Inc
DE19508772C2 (de) * 1995-03-01 1998-01-29 Schering Ag Verfahren und Verbindungen zur Detektion von Analyten mittels Remanenzmessung und deren Verwendung
US8071737B2 (en) * 1995-05-04 2011-12-06 Glead Sciences, Inc. Nucleic acid ligand complexes
US5833948A (en) * 1995-06-15 1998-11-10 Bracco Research S.A. Blood-pool imaging composition comprising micelles containing a lipophilic chelating agent and a non-ionic surfactant
DE19529921C2 (de) * 1995-08-01 1997-09-25 Schering Ag Verwendung von MRT-Kontrastmitteln zur Ventilations-Bildgebung der Lunge
DE69628731T3 (de) * 1995-11-01 2012-09-20 Bracco Suisse S.A. Gezielte magnetisch markierte molekularmarkersysteme als nmr-bilderzeugungsmittel
CA2242647A1 (en) 1996-01-10 1997-07-17 Amersham Health As Contrast media
GB9600427D0 (en) * 1996-01-10 1996-03-13 Nycomed Imaging As Contrast media
AU7104598A (en) 1997-04-09 1998-10-30 Philipp Lang New technique to monitor drug delivery noninvasively (in vivo)
US6337215B1 (en) * 1997-12-01 2002-01-08 International Business Machines Corporation Magnetic particles having two antiparallel ferromagnetic layers and attached affinity recognition molecules
US6278893B1 (en) * 1998-01-05 2001-08-21 Nycomed Imaging As Method of magnetic resonance imaging of a sample with ex vivo polarization of an MR imaging agent
EP1118009A1 (en) * 1998-09-28 2001-07-25 Nycomed Imaging As Method of magnetic resonance imaging
US6283448B1 (en) * 2000-04-19 2001-09-04 Daniel Webster Denton Offset butterfly valve
JP5078212B2 (ja) 2000-06-02 2012-11-21 ブラッコ・スイス・ソシエテ・アノニム 内皮細胞を標的とするための化合物、それを含む組成物およびその使用方法
ATE425457T1 (de) * 2000-10-06 2009-03-15 Life Technologies Corp Zellen mit spektraler signatur sowie verfahren zu ihrer herstellung und nutzung
US20050059031A1 (en) * 2000-10-06 2005-03-17 Quantum Dot Corporation Method for enhancing transport of semiconductor nanocrystals across biological membranes
US20090060992A1 (en) * 2002-05-08 2009-03-05 University Of Central Florida Research Foundation, Inc., Preparation of magneto-vesicles with DOPE/DDAB layers
US20070128117A1 (en) * 2003-02-04 2007-06-07 Bracco International B.V. Ultrasound contrast agents and process for the preparation thereof
US9364569B2 (en) 2003-02-04 2016-06-14 Bracco Suisse S.A. Ultrasound contrast agents and process for the preparation thereof
DE10331439B3 (de) 2003-07-10 2005-02-03 Micromod Partikeltechnologie Gmbh Magnetische Nanopartikel mit verbesserten Magneteigenschaften
WO2005063306A1 (en) * 2003-12-22 2005-07-14 Bracco Research Sa Assembly of gas-filled microvesicle with active component for contrast imaging
AU2004308756B2 (en) * 2003-12-22 2010-06-24 Bracco Suisse S.A. Gas-filled microvesicle assembly for contrast imaging
US20050260137A1 (en) * 2004-05-18 2005-11-24 General Electric Company Contrast agents for magnetic resonance imaging
US7229690B2 (en) * 2004-07-26 2007-06-12 Massachusetts Institute Of Technology Microspheres including nanoparticles
CA2575677C (en) 2004-08-18 2013-01-22 Bracco Research Sa Gas-filled microvesicles composition for contrast imaging
EP1787661A1 (en) * 2004-09-10 2007-05-23 Toray Industries, Inc. Medicinal preparation
US20070264199A1 (en) * 2005-09-26 2007-11-15 Labhasetwar Vinod D Magnetic nanoparticle composition and methods for using the same
US8361494B2 (en) * 2006-03-10 2013-01-29 The Trustees Of The University Of Pennsylvania Biomimetic iron-oxide-containing lipoprotein and related materials
DE602007006968D1 (de) 2006-09-05 2010-07-15 Bracco Research Sa Gasgefüllte mikrovesikel mit polymer-modifizierten lipiden
WO2008074804A2 (en) 2006-12-18 2008-06-26 Colorobbia Italia S.P.A. Magnetic nanoparticles for the application in hyperthermia, preparation thereof and use in constructs having a pharmacological application
US8784659B2 (en) * 2007-08-08 2014-07-22 General Electric Company Method for controlling microbial biofilm in aqueous systems
WO2009145813A1 (en) * 2008-03-04 2009-12-03 Qd Vision, Inc. Particles including nanoparticles, uses thereof, and methods
FR2934954B1 (fr) 2008-08-14 2011-07-22 Commissariat Energie Atomique Emulsion fluorescente de vert d'indocyanine
FR2934953B1 (fr) * 2008-08-14 2011-01-21 Commissariat Energie Atomique Nanoemulsions de nanocristaux
FR2934955B1 (fr) 2008-08-14 2011-07-08 Commissariat Energie Atomique Encapsulation d'agents therapeutiques lipophiles ou amphiphiles dans des nanoemulsions
CA2748995C (en) * 2008-10-07 2018-01-16 Bracco Suisse Sa Targeting construct comprising anti-polymer antibody and liposomes or microvesicles binding to the same
WO2011031876A1 (en) 2009-09-09 2011-03-17 Qd Vision, Inc. Formulations including nanoparticles
CN102482457B (zh) 2009-09-09 2015-04-15 Qd视光有限公司 包含纳米颗粒的颗粒、其应用和方法
JP5678565B2 (ja) * 2009-12-08 2015-03-04 Jnc株式会社 磁性微粒子およびその製造方法
US20110217379A1 (en) * 2010-03-08 2011-09-08 Davis Llp Magnetic nanomaterials and methods for chemoembolisation
KR101174470B1 (ko) 2010-04-08 2012-08-16 한국세라믹기술원 자성 실리카 리포좀 나노입자 및 이의 제조방법
TWI428284B (zh) 2010-11-05 2014-03-01 Nat Univ Chung Cheng Sea urchin iron oxide and its manufacturing method
US8889103B2 (en) 2010-12-15 2014-11-18 General Electric Company Diagnostic agent composition and associated methods thereof
US8895068B2 (en) 2010-12-15 2014-11-25 General Electric Company Nanoparticle composition and associated methods thereof
WO2012136813A2 (en) 2011-04-07 2012-10-11 Universitetet I Oslo Agents for medical radar diagnosis
EP2934740B1 (en) 2012-12-21 2019-12-11 Bracco Suisse SA Gas-filled microvesicles
EP3302579A4 (en) * 2015-05-26 2019-01-02 Intezyne Technologies Inc. Iron stabilized micelles as magnetic contrast agents
FR3103376B1 (fr) * 2019-11-26 2021-11-12 Univ Bordeaux Ferrofluide huileux biocompatible et procédé de préparation

Family Cites Families (31)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4331654A (en) * 1980-06-13 1982-05-25 Eli Lilly And Company Magnetically-localizable, biodegradable lipid microspheres
US4331645A (en) * 1981-04-20 1982-05-25 Reynolds Metals Company Alumina from alkali metal-aluminum chloride complexes
NL194579C (nl) * 1983-01-21 2002-08-05 Schering Ag Diagnostisch middel.
JPS6072830A (ja) * 1983-09-29 1985-04-24 Kao Corp ベシクル用組成物
GB8408127D0 (en) * 1984-03-29 1984-05-10 Nyegaard & Co As Contrast agents
US4728575A (en) * 1984-04-27 1988-03-01 Vestar, Inc. Contrast agents for NMR imaging
DE3515373A1 (de) * 1985-04-27 1986-11-06 Merck Patent Gmbh, 6100 Darmstadt Stickstoffhaltige heterocyclen
US4675173A (en) * 1985-05-08 1987-06-23 Molecular Biosystems, Inc. Method of magnetic resonance imaging of the liver and spleen
JPS6295134A (ja) * 1985-10-21 1987-05-01 Nippon Saafuakutanto Kogyo Kk リポソ−ムの製造法
DE3619746A1 (de) * 1986-06-12 1987-12-17 Basf Ag Superparamagnetische feststoffteilchen
US4951675A (en) * 1986-07-03 1990-08-28 Advanced Magnetics, Incorporated Biodegradable superparamagnetic metal oxides as contrast agents for MR imaging
US5262176A (en) * 1986-07-03 1993-11-16 Advanced Magnetics, Inc. Synthesis of polysaccharide covered superparamagnetic oxide colloids
DK175531B1 (da) * 1986-12-15 2004-11-22 Nexstar Pharmaceuticals Inc Leveringsvehikel med amphiphil-associeret aktiv bestanddel
US5124289A (en) * 1986-12-29 1992-06-23 Aluminum Company Of America Surface treated permeable inorganic membranes and process of making same
US4929589A (en) * 1986-12-29 1990-05-29 Aluminum Company Of America Metal oxide/hydroxide particles coated with phosphate esters
US4994429A (en) * 1986-12-29 1991-02-19 Aluminum Company Of America Active material useful as adsorbent comprising metal oxide/hydroxide particles reacted with phosphorus-containing organic acid group of organic compound having unreacted acid group
US4983566A (en) * 1987-03-09 1991-01-08 Aluminum Company Of America Surface-modified adsorbent comprising metal oxide/hydroxide particles reacted with one or more perfluorinated organic acids
US5000960A (en) * 1987-03-13 1991-03-19 Micro-Pak, Inc. Protein coupling to lipid vesicles
DE3709851A1 (de) * 1987-03-24 1988-10-06 Silica Gel Gmbh Adsorptions Te Nmr-diagnostische fluessigkeitszusammensetzungen
JPH0720857B2 (ja) * 1988-08-11 1995-03-08 テルモ株式会社 リポソームおよびその製法
US5230882A (en) * 1989-12-22 1993-07-27 Unger Evan C Liposomes as contrast agents for ultrasonic imaging and methods for preparing the same
GB9007052D0 (en) * 1990-03-29 1990-05-30 Skua Investments Ltd Pharmaceutical formulations
US5246707A (en) * 1990-04-26 1993-09-21 Haynes Duncan H Sustained release delivery of water-soluble bio-molecules and drugs using phospholipid-coated microcrystals, microdroplets and high-concentration liposomes
US5091188A (en) * 1990-04-26 1992-02-25 Haynes Duncan H Phospholipid-coated microcrystals: injectable formulations of water-insoluble drugs
CA2046997C (en) * 1990-07-16 2000-12-12 Hiroshi Kikuchi Liposomal products
DE4100470A1 (de) * 1991-01-09 1992-07-16 Byk Gulden Lomberg Chem Fab Echokontrastmittel
JP3272736B2 (ja) * 1991-01-31 2002-04-08 協和醗酵工業株式会社 リポソーム製剤
CA2064683A1 (en) * 1992-03-26 1993-09-27 Krishna Mohan Rao Kallury Formation of thermostable enzymes with extra-ordinary heat tolerance by immobilization on phospholipid matrices
US5411730A (en) * 1993-07-20 1995-05-02 Research Corporation Technologies, Inc. Magnetic microparticles
US5494744A (en) * 1994-10-12 1996-02-27 Kimberly-Clark Corporation Method of applying a protein coating to a substrate and article thereof
EP2499229B1 (fr) * 2009-11-10 2015-03-04 Microphyt Enveloppe de reaction pour un reacteur photosynthetique et reacteur photosynthetique associe

Also Published As

Publication number Publication date
ES2094558T3 (es) 1997-01-16
DE69305730T2 (de) 1997-05-28
IL106493A0 (en) 1993-11-15
AU4705493A (en) 1994-03-15
JP2968588B2 (ja) 1999-10-25
CA2119654A1 (en) 1994-03-03
CN1076205C (zh) 2001-12-19
NZ254791A (en) 1996-11-26
IS4058A (is) 1994-02-14
WO1994004197A1 (en) 1994-03-03
KR100307773B1 (ko) 2001-12-28
US5545395A (en) 1996-08-13
ATE144714T1 (de) 1996-11-15
EP0607401B1 (en) 1996-10-30
US5464696A (en) 1995-11-07
AU660108B2 (en) 1995-06-08
US5587199A (en) 1996-12-24
EP0607401A1 (en) 1994-07-27
DK0607401T3 (da) 1996-11-25
NO941311D0 (no) 1994-04-12
NO941311L (no) 1994-04-12
FI941677A0 (fi) 1994-04-12
GR3022288T3 (en) 1997-04-30
IL106493A (en) 1997-02-18
HU9401038D0 (en) 1994-07-28
JPH07503976A (ja) 1995-04-27
FI941677A (fi) 1994-04-12
MX9304924A (es) 1994-08-31
CN1089470A (zh) 1994-07-20
IS1648B (is) 1997-03-25
HUT75149A (en) 1997-04-28
NO307244B1 (no) 2000-03-06
CA2119654C (en) 2001-02-06
DE69305730D1 (de) 1996-12-05

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU221805B1 (hu) Vas-oxid részecskék NMR-spektrum felvételéhez és eljárás ezek előállítására
Kabalka et al. Gadolinium‐labeled liposomes containing paramagnetic amphipathic agents: targeted MRI contrast agents for the liver
KR100399712B1 (ko) 혈액-푸울영상화조성물사용및방법
KR950015052B1 (ko) 양친매제 결합 유효 성분을 갖는 전달 매체
US5320906A (en) Delivery vehicles with amphiphile-associated active ingredient
US5213804A (en) Solid tumor treatment method and composition
US4544545A (en) Liposomes containing modified cholesterol for organ targeting
US6132763A (en) Liposomes
EP0445131A1 (en) LIPOSOMES.
JP2002504902A (ja) 抗腫瘍治療剤
CA1333359C (en) Dental therapy by vesicle delivery
US20030113369A1 (en) Liposomes with enhanced circulation time and method of treatment
WO2007115115A2 (en) Targeted mr imaging agents
Torchilin et al. PEG-modified liposomes for gamma-and magnetic resonance imaging
Cevc Drug-carrier and stability properties of the long-lived lipid vesicles. Cryptosomes, in vitro and in vivo
US20010051183A1 (en) Liposomes with enhanced circulation time and method of treatment
EP0429442B1 (en) Dental therapy by vesicle delivery
Fisher et al. Pegylation of membrane surfaces
Fisher¹ et al. PEGYLATION OF MEMBRANE SURFACES

Legal Events

Date Code Title Description
HFG4 Patent granted, date of granting

Effective date: 20021107

HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee