HU220735B1 - Tetőablak - Google Patents

Description

A találmány tárgya tetőablak. A tetőablaknak van egy, a béléstokon rugóval terhelt tartókarok révén rögzített ablakszámya. A tartókarok az egyik végükön a béléstok felső szélén rögzített csapócsapágyban, másik végükön az ablakszámy magasságának előnyösen a közepén az ablakszámy oldaltartóján lévő forgócsapággyal vannak csuklósán csapágyazva. Az ablakszámy a forgócsapágy és a felső széle között mindegyik oldaltartón egy tengelycsappal van ellátva. A tengelycsap a béléstok oldalszárán elhelyezett, U alakú keresztmetszetű csúszósínnel működik együtt. A csúszósín hornyot határoló, az ablakszámnyal szomszédos takarólemeze a tengelycsapon az ablakszámy lengési helyzetében túlnyúlik. Az ablakszámy zárási helyzetében és lengési helyzetében a tengelycsap a takarólemez területén kívül helyezkedik el. Az ablakszámy kereszttartóján rögzített fogantyú három: záró, csapó, lengő helyzetbe állítását követően az ablakszámy a tartókarok összekapcsolásával történő nyitásakor a csapócsapágy körül csapómozgást végez. A tartókaroktól szétkapcsolt ablakszámy nyitásakor a tengelycsapok a csúszósín hornyában a béléstok alsó szélének irányában mozognak, egyidejűleg az ablakszámyoldali forgócsapágy az ablakszámy lengő nyitásához alkalmasan felemelkedik a béléstokról.

Egy ilyen, a DE-OS 2 708 785 számú német közzétételi iratból ismert tetőablakban az ablakszámy nyitáshoz választás szerint csapó helyzetbe vagy lengési helyzetbe állítható. A csapó nyitás lehetővé tétele végett az ablakszámyat össze kell kapcsolni a tartókarokkal, úgyhogy az ablakszámy a rajta rögzített tartókarokkal szinkronban mozog a béléstok felső szélén elhelyezett csapócsapágy által képzett csapótengely körül. Az ablakszárnyon helyhez kötötten rögzített tengelycsapok ekkor körívet írnak le a csapócsapágy körül. A béléstok oldali csúszósín felső vége mélyedéssel van ellátva, hogy a tengelycsapok a csúszósínekbe beléphessenek, illetőleg a csúszósíneket elhagyhassák. Emiatt a mélyedés miatt a csúszósín takarólemeze és ezáltal hornya is a tengelycsapok csapómozgási tartománya előtt végződik.

Ha az ablakszámyat az ablakszámy és a tartókar szétkapcsolása után lengve kell nyitni, akkor a tengelycsap változás nélkül a csúszósín mélyedésénél, és így továbbra is a horony nyílása előtt marad. Ha most az ablakszámyat lengési helyzetbe nyitják, akkor a tengelycsap nem kap semmiféle megfelelő információt, úgyhogy fennáll annak veszélye, hogy a tengelycsapok a csúszósínt a mélyedésen át ismét elhagyják, és nem a horony nyílásán át lépnek be magába a horonyba és csúsznak abban lefelé, ahogyan ez az ablakszámy lengő nyitásának megvalósításához szükséges. Avégett, hogy az ablakszámy ilyen hibás nyitási beállításának veszélye csökkenjen, a csúszósín egy rajta kialakított, rugózó híddal van ellátva. Ennek az a feladata, hogy amikor az ablakszámy a tartókaroktól szét van kapcsolva, és az ablakszámyat lengő nyitási helyzet elérése végett nyitják, akkor tartóerejével ellene hasson a tengelycsap csúszósínből való kilépésének. A tartóerő tekintetében azonban a célok ellentétesek, mivel a tartóerőnek egyrészt az ablakszámy csapó mozgatásakor lehetővé kell tennie a tengelycsapok kilépését a csúszósínből, másrészt az ablakszámy lengő nyitásakor meg kell akadályoznia a kilépést. Ezenkívül például az ablakszámy súly-teher mentesítő készülékének elrendezésétől és kialakításától függően nyitáskor az ablakszámyra olyan erők hathatnak, amik az ablakszámy felső részének a béléstokról való leemelése irányában hatnak. Ezek az erők a mgózó híd által kifejtett ellenállást minden további nélkül leküzdik. Emiatt az ablakszámy szándékolatlanul, mintegy hibás kezelés miatt kinyílik, és ebben a helyzetben ellenőrizetlenül leng a tartókaroldali forgócsapágy körül.

Találmányunk célja ezért a bevezetőben leírt jellegű tetőablak olyan kialakítása, hogy az ablakszámy kívánt nyitási módja megbízhatóan megmaradjon.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a tengelycsapok az ablakszámy oldaltartóján hosszirányban eltolhatóan vannak elhelyezve, és a tengelycsapok egyes kapcsolási helyzetei fogantyúval vannak beállítva.

A tengelycsap ily módon az ablakszámy oldaltartóin úgy van elhelyezve, hogy helyzete változtatható. A fogantyú működtetésekor a tengelycsapok eltolódnak, így a fogantyú egyes helyzeteihez hozzá lehet rendelni a tengelycsapok meghatározott kapcsolási helyzeteit. A tengelycsap csapó kapcsolási helyzetében, amikor az ablakszámy felfekszik a béléstokra, akkor a tengelycsapok például röviddel a csúszósín hornyának horonynyílása előtt, és így a csúszósín takarólemezének területén kívül esnek. Az ablakszámy csapó nyitásakor így a tengelycsapok a horonynál továbbmozoghatnak, mégpedig úgy, hogy ezt nem akadályozzák a tengelycsapra ható járulékos erők. Ha a fogantyút az ablakszárnynak a béléstokra felfekvő helyzetében továbbmozgatják lengő nyitási helyzetébe, akkor a tengelycsapok kényszerű módon az ablakszámy alsó kereszttartójának irányában mozognak, átmennek a csúszósín horonynyílásán és bekerülnek a horonyba, úgyhogy lengő kapcsolási helyzetben a tengelycsapok a csúszósín adott takarólemeze alá nyúlnak. Az ablakszámy ezt követő nyitásakor a tengelycsapok már nem tudnak a csúszósíntől elemelkedni. A tengelycsapoknak a béléstokról való elemelkedését megakadályozó reteszelés, és ezzel együttesen a tartókaroknak - amelyek szabad végével az ablakszámyat forgócsapágyak csuklósán összekötik - az ablakszámyról és a béléstokról való elemelkedése következtében a tengelycsapok a csúszósín hornyán belül csúsznak lefelé az ablakszámy kívánt lengő nyitási helyzetének eléréséig.

A tengelycsapok a horonyban addig mozoghatnak lefelé, míg fel nem ütköznek az alsó horonyvégen. Az ablakszámy ekkor tisztítási helyzetben van. Ebben a helyzetben az ablakszámy külső oldala a helyiség belsejéből hozzáférhető.

Az ablakszámy a tartókarokhoz képest fékezhető és/vagy a tengelycsapok és a csúszósín közötti fékhatást, például nehéz járást lehet arra használni, hogy az ablakszámy egyszer beállított lengő nyitási helyzete a környezeti hatások okozta terhelés esetén is megmaradjon.

A ROTO FRANK AG (Leinfelden-Echterdingen) csapó-billenő ablakszámnyal ellátott, korábban hasz2

HU 220 735 Β1 nált „Roto Alpine” tetőablakában a tengelycsapok ugyancsak helyhez kötötten vannak az ablakszámyon elhelyezve. Az ablakszámy el van látva egy egyfogásos vasalattal. Az ablakszámy alsó, vízszintes kereszttartóján elhelyezett fogantyú egy terpesztő hajtóművön át két, ellentétes irányban mozgatható tolórúdra hat, és egy sarokirányváltó szerkezet egy-egy, az oldaltartóban elhelyezett tolórúdra hat. Ez a tolórúd az ablakszámy alsó kereszttartójának közelében, az oldaltartón egy-egy zárónyelvként kiképzett retesztagot hordoz, ami a béléstok oldalán rögzített záróelemmel együttműködik. Az ablakszámynak a béléstokra felfekvő helyzetében az ablakszámyat a retesztaggal és a záróelemmel zárási helyzetben lehet reteszelni. Ha a záróelemben további mélyedések vannak, akkor az ablakszámyat csapó résszellőztető helyzetekben is lehet a béléstokhoz képest rögzíteni. A tolórudak szabad, az ablakszámy felső széléhez hozzárendelt végén csapólemezként kiképzett reteszelem van mgózó módon elhelyezve, ami az ablakszámy és a tartókarok összekapcsolására, illetőleg szétkapcsolására szolgál, így egyetlen fogantyúval lehet a tetőablakot reteszelni, az ablakszámy csapó résszellőztető helyzeteit beállítani, és az ablakszámyat a tartókarokkal összekapcsolni és azoktól szétkapcsolni.

Az ilyen egy fogással kezelhető tetőablaknál előnyös a tolórudakat járulékosan a tengelycsapokkal összekötni, úgyhogy a tengelycsapok hosszirányú eltolása és az egyes kapcsolási helyzetekbe való átvezetése a már meglévő eszközökkel, a záróelem és reteszelem által biztosított egyéb reteszelési lehetőségekkel szinkronizálva végezhető.

A tengelycsap előnyös módon egy karimán van rögzítve. A karima az ablakszámy oldaltartójába a tolórúd mögött besüllyesztett alaplapban lévő, hátrametszett vezetőhomyába van behelyezve. Az alaplap egy hosszirányú híddal van ellátva, ami egy orrot hordoz. Az orr a tolórúd és a tengelycsap összekötési helyén átfedi a tolórudat. így a tengelycsapra ható terhelések a karimán és az alaplapon át közvetlenül átmennek az ablakszámy keretének oldaltartójára. A tolórúdra nem hatnak az ilyen terhelések, úgyhogy a tolórúd könnyű járása nincs befolyásolva. Az alaplap hosszirányú hídja az előreálló orral együtt arra szolgál, hogy a tolórudakat a tengelycsappal való összekötés helyén járulékosan vezesse. Az orr biztosítja ezt az összekötési helyet a tolórúdnak különösen a karimából kihajlított összekötő hídból való szándékolatlan kiemelése ellen. Ez az összekötő híd alakzáró módon kapcsolódik a tolórúd egy összekötő mélyedésébe.

A fogantyú működtetésekor, és ezzel a tengelycsapok különböző kapcsolási helyzeteinek, valamint az ablakszámy kívánt nyitási mozgatásához szükség funkciók lefolyásának beállításakor az ablakszámy felfekszik a béléstokra. A gyakorlatban azonban előfordulhat, hogy a fogantyút tévedésből akkor működtetik, amikor az ablakszámy már nyitva van. Az ilyen hibás kapcsolás kizárása végett ismert módon hibás kezelést kiküszöbölő biztosítást használunk, ami a fogantyú működtetését az ablakszámy nyitott helyzetében teljesen reteszeli, vagy csak részleges működtetést tesz lehetővé.

A hibás működtetés lehetőségére tudatosan számítani lehet, ha biztosítva van, hogy annak következtében nem léphet fel a tetőablak megrongálódása vagy működési zavara. A szerkezet, ami a tetőablak hibás működtetésének negatív hatását elkerüli, úgy van kialakítva, hogy a csúszósín hornyának takarólemeze horonynyílást képezve a tengelycsapok lengő kapcsolási helyzetében a tengelycsapok helye előtt végződik. A takarólemezen egy tolóka van elhelyezve, ami egy nyomórugó hatására a horonynyíláson közel a tengelycsapok csapó kapcsolási helyzetéig túlnyúlik. A tolókának a túlnyúló vége a horonytól elmutató felső oldalon lejtővel van ellátva, és az alsó oldala a takarólemeznek a tengelycsap számára szolgáló vezető felületével párhuzamosan van elhelyezve. Az ablakszámynak a béléstokra felfekvő helyzetében a tengelycsapok mind a három kapcsolási helyzetben - zárás, billentés, lengés - mindenkor a horonynyílás előtt, tehát a takarólemez hatásterületén kívül fekszenek fel a csúszósínre. Felül van a záró kapcsolási helyzet, ezt követi a billentő kapcsolási helyzet és a lengő kapcsolási helyzet. A csapó nyitás ekkor a csúszósíntől akadályozatlanul mehet végbe. Lengő kapcsolási helyzetben a tengelycsap ugyan még a hornyon kívül, a horonynyílás előtt van, de alája nyúl a nyomórugó által terhelt tolóka alsó oldalának. Ez az alsó oldal mintegy a csúszósín takarólemezének meghosszabbítását képezi, és megakadályozza a tengelycsap elemelkedését a béléstokról, úgyhogy az ablakszámy lengő nyitási mozgása biztosítva marad. A tolóka az ablakszámy nyitó mozgásakor a tengelycsapot lefelé vezeti, és ez ott alája nyúl a csúszósín takarólemezének.

Ha az ablakszámy csapó nyitott állapotában a fogantyú téves működtetésével a tengelycsap lengő kapcsolási helyzetét állítják be, akkor az ablakszámy ezt követő zárási mozgásakor a tengelycsap a horonynyíláson túlnyúló tolóka lejtőjére ér. A tengelycsap a tolókára olyan erőkomponenssel hat, ami a tolókát a nyomórugó ereje ellenében visszanyomja, amíg a tengelycsap további útja szabaddá nem válik, és a tengelycsap röviddel a horonynyílás előtti helyen ismét fel nem fekszik a csúszósín csúszófelületére. Mihelyt a tengelycsap által a tolókára kifejtett erőhatás befejeződik, a tolóka a nyomórugó hatására ismét kitolódik, és újból takaija a tengelycsap lengő kapcsolási helyzetének területét. A tengelycsapot ekkor a tolóka fogja és biztosítja az ellen, hogy az ablakszámy újbóli nyitásakor a béléstokról elemelkedjen. Ezáltal még az ablakszámy hibás működtetésekor is elkerüljük a magára a tetőablakra gyakorolt negatív hatásokat.

A tolóka alsó oldala és lejtője közötti átmenetben előnyös módon ékfelület van kialakítva, hogy a tengelycsapok hibásan működtetett lengő kapcsolási helyzete esetén a tolóka visszanyomása után könnyebbé váljon a tengelycsapok átfedése a tolóka által. Az ékfelület elsősorban a kör keresztmetszetű tengelycsapok felcsúszását javítja.

A tolóka előnyös módon a csúszósínen kialakított házban van ágyazva, és a csúszósín és a tolóka műanyag fröccsöntött darabként van előállítva, úgyhogy a csúszósín és a tolókaház egy darabként történő elóállítá3

HU 220 735 Β1 sa egyszerűsíti a szerelést. Az alkatrészt műanyagból olcsón lehet előállítani, és ugyanakkor olyan műanyagot lehet választani, aminek a kívánt súrlódási tényezője van, különösen a fém tengelycsappal kapcsolatban.

Találmányunkat és további előnyeit annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra egy tetőablak beépítési helyzetben, lengő nyitott és csapó nyitott ablakszámnyal, a

2. ábra az 1. ábra szerinti tetőablak metszete nagyobb méretarányban, lengő nyitott ablakszámnyal, a

3. ábra az 1. ábra részlete a csúszósín horonynyílása körül, nagyobb méretarányban.

Az 1. ábra szerinti tetőablak az 1 béléstokból áll, amihez a 3 tartókarokon át csuklósán csatlakozik a 2 ablakszámy. A 3 tartókarok felső vége az 1 béléstok felső szélén rögzített 4 csapócsapágyon, alsó vége az ablakszárny magasságának előnyösen a közepén elhelyezett 5 forgócsapággyal csuklósán van a 2 ablakszámy keretének adott 6 oldaltartóján csapágyazva. A 2 ablakszámy hosszának felső harmadában az 5 forgócsapágy és a 2 ablakszámy felső széle között mindegyik 6 oldaltartón van egy 7 tengelycsap. A 7 tengelycsap együttműködik az 1 béléstok 8 oldalszárának homlokfelületére felhelyezett 9 csúszósínnel. A 9 csúszósín keresztmetszete lényegében U alakú, és 10 hornyot képez a 7 tengelycsap befogadására. A 10 hornyot határoló 11 takarólemez ekkor a 7 tengelycsap fölé kerül, és ezzel biztosítja az ellen, hogy az 1 béléstokról elemelkedjen.

A 2 ablakszámy alsó, 12 kereszttartóján rögzített 13 fogantyút három, egymáshoz képest 90°-kal eltolt helyzetbe lehet állítani, mégpedig a záró helyzetbe, a csapó helyzetbe és lengő nyitó helyzetbe. A 13 fogantyú egy rudazatra hat, ami ismert módon egy terpesztő hajtóműből és a 12 kereszttartóban lévő két, ellentétes irányban mozgatható tolórúdból áll, amihez sarokirányváltó szerkezetek csatlakoznak. A sarokirányváltó szerkezetek a mozgást közük a 2 ablakszámy 6 oldaltartóin csapágyazott 14 tolórudakkal. Mindegyik 14 tolórúd a 12 kereszttartó közelében egy 15 retesztagot hordoz, amihez a 9 csúszósín alatt, az 1 béléstokon egy 16 záróelem van hozzárendelve. A 14 tolórúd szabad végén rugózóan van rögzítve egy csapólemezként kiképzett 17 reteszelem.

A tetőablak zárt helyzetében a 2 ablakszámy felfekszik az 1 béléstokra, és a 15 retesztag a 16 záróelemnek az 1 béléstok homlokfelületével szomszédos 18 záró mélyedésében van, úgyhogy a tetőablak reteszelve van. Ebben a zárási helyzetben a 13 fogantyú markolata párhuzamos a 2 ablakszámy 12 kereszttartójának hosszirányú kiterjedésével. A 7 tengelycsapok a 3. ábrán V-vel jelölt legfelső helyzetben vannak, és felfekszenek a 9 csúszósín 19 csúszófelületére.

Ha a 13 fogantyút 90°-kal elforgatják, úgyhogy a markolat a 2 ablakszámy 6 oldaltartóival párhuzamos, akkor a 14 tolórúddal összekötött 7 tengelycsap a 19 csúszófelületen csúszva lefelé, a 3. ábrán K-val jelölt helyzetbe mozog, és a 15 retesztag kireteszelődik. A 2 ablakszámy most csapva nyitható az 1. ábrán pontvonallal jelölt csapó nyitási helyzetbe. Ehhez a 3 tartókarok a 2 ablakszámnyal szinkronban mozognak a csapócsapágy körül, minthogy a 2 ablakszámy a csapólemezszerű 17 reteszelemekkel a 4 csapócsapágyaknál a 3 tartókarokhoz van reteszelve. A 7 tengelycsapnál fennálló mozgásirányt a 3. ábrán nyíl jelöli. A 7 tengelycsapok csapó nyitáskor akadálytalanul elemelkednek az 1 béléstokról.

Ha a 2 ablakszámynak csak kis csapó nyitási mozgását idézik elő, és a 13 fogantyút visszaállítják záró kapcsolási helyzetbe, akkor létrejön a 2 ablakszámy reteszelt csapó résszellőztető helyzete azzal, hogy a 15 retesztag benyúlik a 16 záróelem 20 résmélyedésébe, és eközben a 7 tengelycsap kissé elemelkedik a 9 csúszósín 19 csúszófelületéről.

Ha a 13 fogantyút a zárási helyzetből kiindulva 180°-kal elforgatják, úgyhogy a markolat ismét a 12 kereszttartóval párhuzamos, akkor a csapólemez szerű 17 reteszelemet a 14 tolórúd visszahúzza, és ezáltal a 2 ablakszámy és a 3 tartókarok közötti kapcsolódást, és ugyanígy a 15 retesztag reteszelését megszünteti. A 7 tengelycsapok lefelé mozognak a 3. ábrán S-sel jelölt helyzetbe, amelyben a 7 tengelycsapok még a 9 csúszósín 10 hornyának és 11 takarólemezének területén kívül, tehát röviddel a 21 horonynyílás előtt vannak. A 7 tengelycsapoknak ebben a lengő kapcsolási helyzetében a 7 tengelycsapot átfedi egy 22 tolóka, ami a 9 csúszósín 11 takarólemezén egy darabként kialakított 23 házban a 24 nyomórugóval eltolható.

A 22 tolóka szabad vége túlnyúlik a 21 horonynyíláson. A szabad vég a 7 tengelycsap lengő kapcsolási helyzetének területén túl, röviddel a csapó kapcsolási helyzet területe előtt végződik. A 22 tolóka alsó, 25 oldala párhuzamos all takarólemez 26 vezető felületével, amit all takarólemez alsó oldala képez. A 26 vezető felület és az alsó, 25 oldal közötti távolság kicsi. A 22 tolóka felső, 27 oldala egy 28 lejtőbe megy át, ami a 22 tolókának a 21 horonynyíláson túl kiálló teljes területére kiterjed. A 22 tolóka állítási útját a 23 ház ütközője határolja, ami átmegy a 22 tolókában lévő hosszlyukon. Az átmenetet a 28 lejtőből a 22 tolóka alsó, 25 oldalába egy 31 ékfelület képezi.

Miután a 7 tengelycsap a 3. ábra szerinti S lengő kapcsolási helyzetébe került, a 2 ablakszámy nyitásakor a 22 tolóka megakadályozza a 7 tengelycsap elemelkedését az 1 béléstokról. A 3 tartókaroktól szétkapcsolt 2 ablakszámy nyitó mozgásakor a 2 ablakszámy az forgócsapágy körül mozog, és a 7 tengelycsap lecsúszik a 19 csúszófelületen. Ezzel egyidejűleg a 7 tengelycsap előidézi az 5 forgócsapágy elemelkedését az 1 béléstokról. Ezeknek az egymást metsző és egymást kölcsönösen befolyásoló mozgásoknak a során a 7 tengelycsap a 22 tolóka alsó, 25 oldalán csúszik, a 21 horonynyíláson továbbhalad all takarólemez 26 vezető felületéhez, és szorosan vezetve van a 26 vezető felület és a 9 csúszósín 19 csúszófelülete között. A 2 ablakszámy előnyös lengő nyitási tágulását az 1. ábrán kihúzott vonalakkal ábrázoltuk.

Ha az 1. ábra szerinti lengő nyitott 2 ablakszámyat a 2 ablakszámy felső szélénél megfogják és lefelé

HU 220 735 BI nyomják, akkor a 7 tengelycsapok a 10 horony mentén lefelé csúsznak, míg fel nem fekszenek a 32 horonyvégre. Ezzel a 2 ablakszámy tisztítási helyzetbe került, amelyben a 2 ablakszámy külső oldala a helyiség belseje felöl hozzáférhető.

Ha a 2 ablakszámy csapó nyitási helyzetében az

1. ábrából a 13 fogantyút nem megfelelően működtetik, akkor a 2 ablakszámy és a 3 tartókarok közötti kapcsolódás megszűnik, és a 7 tengelycsapok az alsó, 12 kereszttartó irányában tolódnak el. Amikor a 2 ablakszámy az 1 béléstok felé mozog, akkor a 7 tengelycsap a 3. ábrán SF-fel jelölt helyzetbe, tehát a 9 csúszósín területére, röviddel a 21 horonynyílás elé kerül. Az 1 béléstok felé irányuló, hátralévő mozgás révén a 7 tengelycsap a 22 tolóka 28 lejtőjére ér, ami ekkor a 24 nyomórugó ereje ellenében a 23 házba benyomódik, és így a 7 tengelycsap számára szabaddá teszi az utat a 9 csúszósín 19 csúszófelületéhez. A 24 nyomórugó visszanyomja a 22 tolókát kiinduló helyzetébe, mihelyt a 7 tengelycsap a 22 tolókánál elhaladt, és a 19 csúszófelületre felfeküdt. Ezáltal alsó, 25 oldalával reteszeli a 7 tengelycsap nem megfelelő elemelését a 9 csúszósínről. A 7 tengelycsap most már szabályos lengő kapcsolási helyzetben van, és a 2 ablakszámy nyitási folyamata esetén újra beáll a 2 ablakszámy helyes lengő nyitási helyzete.

A 22 tolóka így a 2 ablakszámy nyitott helyzetében megakadályozza a 13 fogantyú hibás kezeléséből eredő negatív hatásokat.

Ahogyan ez a 2. ábrán - a 9 csúszósín 10 hornyában elhelyezett 7 tengelycsapnál vett, nagyobb méretarányú metszeten - látható, a nyitott homyú 33 kimarásba a 34 alaplap van besüllyesztve, amiben hátrametszett 35 vezetőhorony van. A 35 vezetőhoronyban hosszirányban eltolhatóan a 36 karima van elhelyezve, amihez acél 7 tengelycsap van hozzászegecselve vagy hegesztve. A 34 alaplap hosszirányú 37 híddal és kiálló 38 orral van ellátva. A 38 orr erős terheléskor megakadályozza a 14 tolórúd kihajlását és biztosítja a 14 tolórúd és a 7 tengelycsap közötti összekötési helyet, amit a 36 karimából kihajlított 39 összekötő híd képez. A 39 összekötő híd alakzáróan benyúlik a 14 tolórúd összekötő 40 mélyedésébe.

Claims (6)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Tetőablak, a béléstokon rugós tartókarokkal rögzített ablakszámnyal; amely tartókarok az egyik végükön a béléstok felső szélén rögzített csapócsapágyban, a másik végükön pedig az ablakszámy magasságának előnyösen a közepén az ablakszámy oldaltartóján lévő forgócsapággyal csuklósán vannak elrendezve; az ablakszámy a forgócsapágy és a felső széle között az oldaltartók mindegyikén tengelycsappal van ellátva, amely a béléstok oldalszárán elhelyezett, U alakú keresztmetszetű csúszósínnel együttműködőén van kialakítva; a csúszósín hornyát határoló, az ablakszámnyal szomszédos takarólemez a tengelycsapot az ablakszámy lengő helyzetében átfedi; az ablakszámy zárt és lengő helyzetében a tengelycsap a takarólemez területén kívül helyezkedik el; az ablakszámy alsó kereszttartóján egymáshoz képest 90°-kal eltolt, három: záró, csapó, lengő helyzetben állítható fogantyú van rögzítve, és a tartókkal összekapcsolt ablakszámy nyitásakor a csapócsapágy körül elforduló kialakítású; a tartókaroktól szétkapcsolt ablakszámy nyitott helyzetében a tengelycsapok a csúszósín hornyában a béléstok alsó szélének irányában elmozduló kialakításúak, egyidejűleg az ablakszámy oldali forgócsapágy az ablakszámy lengő nyitó helyzetében a béléstoktól elmozduló kialakítású, azzal jellemezve, hogy a tengelycsapok (7) az ablakszámy (2) oldaltartóján (6) hosszirányban eltolhatóan vannak elhelyezve, és a tengelycsapok (7) egyes kapcsolási helyzetei a fogantyú (13) által szabályozható kialakításúak.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy az ablakszámy (2) alsó, vízszintes kereszttartóján (12) állító rudazatot működtető, fogantyúval (13) van elhelyezve, az ablakszámy (2) oldaltartóin (6) lévő tolórudak (14) egy-egy reteszelemet (15) hordoznak, ami a béléstok (1) oldalszárán (8) elhelyezett záróelemmel (16) és/vagy egy reteszelemmel (17) együttműködőén az ablakszámy (2) és a tartókarok (3) összekapcsolására, illetőleg szétkapcsolására alkalmasan van kialakítva a csapócsapágy (4) közelében; a reteszelem (17) csapólemezként van kiképezve és a tolórudak (14) szabad végén van elhelyezve, továbbá a tolórudak (14) a tengelycsonkkal (7) járulékosan össze vannak kötve.
3. 3. Az 1-2. igénypontok bármelyike szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy karimán (36) rögzített, a tengelycsap (7) az ablakszámy (2) oldaltartójába (6) a tolórúd (14) mögött besüllyesztett alaplap (34) hátrametszett vezetőhomyába (35) van behelyezve, és az alaplap (34) egy hosszirányú híddal (37) van ellátva, amelyen orr (38) van kialakítva és az orr (38) a tolórúd (14) és a tengelycsap (7) összekötési helyén lefedi a tolórudat (14).
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a csúszósín (9) hornyának (10) takarólemeze (11) horonynyílást (21) képezve a tengelycsapok (7) lengő kapcsolási helyzetében a tengelycsapok (7) helye előtt végződik; hogy a takarólemezen (11) tolóka (22) van elhelyezve, ami egy nyomórugó (24) hatására a horonynyíláson (21) közel a tengelycsapok (7) csapó kapcsolási helyzetéig túlnyúlik; és hogy a tolókának (22) a túlnyúló vége a horonytól (9) elmutató felső oldalon (27) lejtővel (28) van ellátva, és az alsó oldala (25) a takarólemez (11) tengelycsap (7) számára szolgáló vezető felületével (26) párhuzamosan van elhelyezve.
5. 5. A 4. igénypont szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a tolóka (22) alsó oldala (25) és lejtője (28) közötti átmenetben ékfelület (31) van kialakítva.
6. 6. A 4-5. igénypontok bármelyike szerinti tetőablak, azzal jellemezve, hogy a tolóka (22) a csúszósínen (9) kialakított házban (23) van ágyazva, és a csúszósín (9) és a tolóka (22) műanyag fröccsöntött darabként van előállítva.