HU220566B1 - Felmosófej és eljárás a gyártásához - Google Patents

Abstract

A találmány egyrészt egy eljárás felmosófej gyártásához, amelyneksorán hosszúkás nedvszívó szalagelemekből egy tömböt alakítanak ki, ésennek a végső része köré műanyag testet fröccsöntenek, létrehozvaezáltal egy eszközt a tömbnek a felmosónyélhez rögzítéséhez oly módonvégrehajtva, hogy a tömb kialakítását megelőzően a szalagelemek (11)anyagát azon a végső szakaszon, amely köré a műanyagot öntik,kalanderezésnek vetik alá. Vonatkozik továbbá a találmány afelmosófejre is, amely hosszúkás abszorbens szalagelemek tömbjéből,ennek végére öntött műanyag testből, ezzel integrálisan a felmosófejeta felmosónyélhez rögzítő eszközből áll, és az jellemzi, hogy azabszorbens szalagelemek (11) anyaga azon a végén, ahol a műanyag test(12) helyezkedik el, kalanderezett zóna (2) van. ŕ

Description

A leírás terjedelme 12 oldal (ezen belül 4 lap ábra)

HU 220 566 Bl

A találmány egy újfajta felmosófejre vonatkozik, azaz egy tisztítóeszközre, amely egy felmosónyélből és az egyik végén rögzített több hosszúkás abszorbens elemből áll, felületek, például padlók tisztításához, továbbá eljárásra vonatkozik a felmosófej előállításához. A „fej” megnevezés a felmosónak azt a részét jelenti, amely a hosszúkás szalagelemeket tartalmazza, és az eszközt, amely ezeket az egyik végükön összefogja, és a felmosónyélhez rögzíti.

A széleskörűen ismert felmosóknál a legáltalánosabb eljárásnál, amellyel a hosszúkás abszorbens elemek kötege a felmosófejhez hozzá van rögzítve, az első lépés a szalagelemek kötegének összefogása valamilyen fajta összeerősítő eszközzel, létrehozva a szalagelemek tömbjét, és azután a tömb - lehetőleg oldható - rögzítése a felmosófejhez az összeerősítő eszköz segítségével. A tömböt alkotó szalagelemeknél a legáltalánosabban ismert elrendezés az, hogy a végük környezetében lényegében párhuzamos elhelyezéssel össze vannak fogva, az így kialakított, általában hengeres tömb szorosan össze van fogva valamilyen összeerősítő eszközzel, amely ugyanakkor biztosítja azt az eszközt, amellyel az összeerősített tömb a felmosónyélhez rögzíthető. A összeerősítő eszköz az alakját tekintve lehet egy külső rögzítőgyűrű, amely a rögzítő hatását főként a radiálisán befelé irányított nyomással és a szalagelemek végein létrejövő súrlódó kötéssel fejti ki, vagy alternatív módon lehet behatoló, például egy vagy több csappal vagy küllővel, amelyek átnyúlnak az összeerősített tömb anyagán, biztosítva a szükséges feszítő, összefogó és nyélrögzítő képességet.

A felmosófej kialakítások másik ismert alakjánál a szalagelemek nem a végüknél, hanem a középső részüknél vannak összefogva, például csillagszerű elrendezést képezve, meghagyva ezáltal, hogy minden szalagelem átlósan szemben lévő része alkalmas legyen felmosókénti használatra. Ezt a konstrukció változatot ennek ellenére általában kevésbé részesítik előnyben, mint a fent megtárgyalt hengeres elrendezést konstrukciós összetettsége és élettartama miatt. Legújabban ezeken a hiányosságokon javítottak bizonyos mértékben a részleges öntési technológia alkalmazásával, eszközként a csillagszerűen elrendezett szalagelemek összeerősítéséhez, és egyesítve ezeket a felmosófej egy hüvely részével, amelybe a felmosónyél berögzíthető. A felmosófejnek ez a kialakítása még mindig szenved a nem teljesen kielégítő feltörlési hatásfoktól, amely mindenekelőtt a szalagelemek felmosófejen belüli egyenlőtlen eloszlásának eredménye.

A felmosófej kialakításának egy fejlettebb technológiáját ismerteti az EP-A-0259279. számú szabadalmi leírás. Itt az abszorbens anyagból több különálló párhuzamos szalag össze van fogva az egyik végénél, és ezután egy formába van helyezve, és egy műanyag test van a tömb vége köré fröccsöntve, ezzel részben impregnálva és egymáshoz ragasztva a szalagok összefogott végeit. Miután lehűlt és megkeményedett az így kialakult, egyetlen egységet képező műanyag tömb, amelybe a szalagelemek be vannak rögzítve és abból szabadon kinyúlnak, azonnal hozzárögzíthető egy megfelelő mechanikus kapcsolattal a felmosónyél végéhez.

Miközben ebben az eljárásban a szalagelemek rögzítésének módja javult, még mindig probléma az, hogy az öntött műanyag hajlamos arra, hogy az abszorbens anyagon végighaladva és beleszivárogva kicsepegjen a formából, ezáltal megváltoztatva a szabad és hajlékony szalagelemnek a felmosáshoz rendelkezésre álló részét. Nemcsak az öntött műanyag folytonossági hiányában jelentkezik az eredmény, hanem káros a szabad szalagelemek hatékonyságára, nemcsak a mechanikai hajlékonyságot illetően, hanem az abszorpciós képességet illetően is. Noha csökkenthető lenne ez a probléma bizonyos mértékig a szalagelemnyaláb összeszorításával azon a szakaszon, amelynél az öntő műanyag által okozott impregnáció behatárolása kívánatos, egy ilyen technológia nem alkalmas a praktikusan egyszerű és gazdaságos gyártáshoz, különösen nagy ipari sorozatban nem.

Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy az integrális fej öntési technológiájának a gyakorlati alkalmazhatósága, azaz amikor egy műanyag fej van öntve a szalagelemek tömbjének végére, optimalizálható a szalagelemekből speciálisan előkészített tömbbel, amelyben a szalagelemek végének azt a szakaszát, amely köré a műanyag fej öntvényt készítik, kalanderező eljárásnak vetik alá. A tömbnek az eredményként kapott kompakt, viszonylag nagy sűrűségű végső szakasza erősen csökkenti, sőt meg is akadályozhatja a műanyag öntőkészítmény átszivárgását a szalagelemen keresztül annak szabad felmosó szakaszába.

A „kalanderezés” kifejezés a jelen alkalmazásban egy olyan eljárást jelent, amelyben az abszorbens szalag anyaga vagy egy önálló utómegmunkálási lépésben vagy a gyártási eljárás részeként sajtolásnak és/vagy tömörítésnek van alávetve, amely az anyag szemközti felületeire lényegében merőleges irányban alkalmazott nyomásnak, többnyire hengerlő nyomásnak az eredménye, és tetszés szerint szintén hőhatásnak is, ezáltal csökkentve az anyag vastagságát, növelve a sűrűségét és csökkentve a belső térfogatát a kalanderezett régióban.

A kalanderezés, mint ipari eljárás valójában jól ismert a különböző technikai területeken, például textileknél, papírnál és papírbázisú termékeknél, és meleg és hideg kalanderezési eljárás lehet. Általában úgy hajtják végre, hogy a kérdéses anyag régiója vagy régiói áthaladjak) két ellenforgó henger között, amelyeknek a kemény, forgó felületei kisebb távolságra vannak eltávolítva egymástól, mint a kalanderezetlen anyag normál vastagsága.

Ennek megfelelően a találmány előnyös megvalósításánál a kalanderezési eljárás során az abszorbens szalagelemcsík anyagát áthúzzuk vagy áthajtjuk két ellenforgó henger között. Az egyik vagy mindkét henger felülete mintázott és/vagy profilozott lehet úgy, hogy egy megkívánt textúráit felületet vagy nem egyenletes keresztmetszeti szelvényt hozzon létre a kalanderezési eljárás eredményeként. A hengerek felülete olyan távolságban van egymástól, amely kisebb, mint a kalanderezetlen anyag normális vastagsága. Példaként egy megközelítően 2,5 mm-es, tipikus kalanderezetlen csík vastagságot véve, a teljesen kalanderezett vastagság megközelítőleg, 7 mm-re van csökkentve. A hengerek lehet2

HU 220 566 Bl nek fűtöttek, ahogy például a kalanderezendő csík anyaga megkívánja vagy szükségessé teszi. A hengere(k) fűtése azért lehet például szükséges, hogy aktiválja az előnyben részesített csík anyag hőre lágyuló rost összetevőit (ahogy még a továbbiakban utalunk rá), és ezzel tartósan megszilárdítsa az anyagot kalanderezett állapotában.

így az előnyben részesített kalanderezési eljárás során, a hengerekkel az anyagot, ahogy áthalad közöttük, összenyomjuk, és előnyösen felmelegítjük úgy, hogy a vastagság és belső térfogat kívánt redukcióját és a sűrűség növekedését eléijük. Általában az a sebesség, amellyel az anyagot a hengerek között előtoljuk, a távolság a hengerek között és a hengerek hőmérséklete lehet kívánság szerinti, vagy amilyen szükséges az anyaghoz, amelyhez a kalanderezési eljárás alkalmazzuk, és a kalanderezés megkívánt mértékéhez.

A kalanderezés mértéke előnyösen nem egyenletes a tömb szalagelemeit alkotó anyag kalanderezett területének teljes hosszanti kiterjedésében. Előnyös, ha a kalanderezés mélysége egyenletesen változik legalább a kalanderezett zóna egy részén az eredményként kapott tömb hosszanti irányában úgy, hogy ne éles átmenetek keletkezzenek a kalanderezett és kalanderezetlen területek között. Máskülönben az ilyen átmenet(ek) hajlamos(ak) lenne (lennének) gyenge vonalat képezni a kész felmosófej szalagjaiban.

Az öntési eljárás során a folyékony műanyag (előnyösen) beszivárog az abszorbens szalag anyag mentén és/vagy benne a tömb végső régiójába. Tipikus esetekben azt találtuk, hogy az ismert kalanderezési technológia, amelyet abszorbens anyagra alkalmazunk, amelyből a felmosó szalagelemeket készítjük (például viszkóza rostok és hőre lágyuló < amilyen a polipropilén > rostok homogén keveréke), nem akadályozza meg ugyan teljesen a folyékony műanyag öntőanyagnak a beimpregnálódását a szalag anyagába, de az ilyen kalanderezés ténylegesen csökkenti a folyékony öntőműanyag átszivárgását a kalanderezett csík szerkezetén, amely elég ahhoz, hogy biztosítsa az előnyeit a jelen találmánynak. A műanyag öntőkészítmény szivárgása a szomszédos szalagok mentén és között tipikusan a tömb végső régiójában érvényesül, és a szalagokat összeolvasztó vagy hegesztésszerű hatással köti egymáshoz, biztonságosan horgonyozva a szalagelemeket egymáshoz a tömb végső régiójában. Előfordulhat az is, hogy az abszorbens szalaganyagot a műanyagöntő készítmény impregnálja, de ha ez be is következik, általában csak kis mértékben, amely a tömb belseje általában kompakt természetének tulajdonítható.

Egy további előny is együtt jár a találmánnyal, amely a szalagelemek tömbjének végére alkalmazott kalanderező eljárás használatából származik. A kalanderezett zóna a szerelt tömbben az öntést megelőzően a szalagok hosszirányú tengelyére merőleges irányban méretében, különösen vastagságában csökkentett, tömörített részt alkot, amely egy olyan régiót biztosít, amely alkalmassá teszi a tömböt arra, hogy a műanyag test, amely köré van öntve, merevebben és így biztosabban fogja meg.

A tömb kalanderezett zónája előnyösen túlnyúlik a műanyag test határán, amelyre rá van öntve úgy, hogy a szalagelemeknek azok a részei, amelyek a felmosásnál a használat során többnyire meghajlanak, szintén a kalanderezett zóna részei. Az anyagnak ezek a részei a használat során maximális igénybevételnek vannak kitéve, és a kalanderezés hozzájárul a károsodást tendenciáknak, például a szakadásnak a csökkentéséhez, valamint a kopási sebesség csökkentéséhez. Ezért a találmány előnyös megvalósításánál a szalagelem anyaga a végének olyan zónájában van kalanderezve, amely kis mértékben (például néhány centiméterre, például 0,1 cm-től 1 vagy 2 cm-ig, vagy akár egészen 3 vagy 4 cm-ig) túlnyúlik azon, amelyben a műanyag öntött test van, mihelyt a felmosófej formációja kialakul.

A találmány egyik előnyös praktikus megvalósításánál azért, hogy megnöveljük a ragasztókötést az öntött műanyag és a szalagelemek tömbjének felső felülete között, a felület területét megnöveljük azzal, hogy alávetjük egy vágó eljárásnak is, melynek eredményeképpen a tömböt alkotó anyag felső éle vagy élei, nem lineárisak, célszerűen csipkézettek vagy fogazottak lesznek.

A jelen találmány egy előnyös megvalósítása szerint a tömb kialakításához az abszorbens anyagnak egyetlen, célszerűen négyszögletes csíkját használjuk fel, amelynek az egyik, célszerűen a hosszú éle mentén lévő zónáját úgy kalanderezzük, hogy ezzel a tömb kalanderezett zónáját hozzuk létre, mielőtt a csíkot az említett él irányára merőleges tengely körül egy tekerccsé feltekerjük. A kész felmosófej nagy mennyiségű hosszúkás szalagelemének a kialakítása céljából az abszorbens anyagú csíkot felvágjuk olyan hasítékokkal, amely attól az élétől, amely az említett éllel (amely mellett ki van alakítva a kalanderezett zóna) szemben van, egy, a kalanderezett zónán belül vagy (kevésbé előnyösen) a kalanderezett zóna határával szomszédságban lévő vonalig terjed. Legelőnyösebb, ha a hasítékok a kalanderezett zónába egy olyan kis távolságra nyúlnak, amennyi a kalanderezett zóna szélességének 10 és 60%-a közötti távolság.

Bár az anyag egyetlen csíkjából a fenti módon feltekercselt tömb a legelőnyösebb, egy alternatív megvalósításban az abszorbens anyag több különálló hosszú szalagja is használható helyettük. Ilyen megvalósításban minden szalag végén van egy zóna, amely kalanderezve van, így a szalagok közös nyalábja, amikor össze vannak rakva egymás mellé párhuzamos és azonos végződést viszonyban, egy közös kalanderezett zónát alkotnak, hasonlót ahhoz, amilyent a szalaganyag egyetlen tekercselt csíkjánál az előbb említett legelőnyösebb megvalósításban bemutattunk.

A találmány előnyös megvalósításánál, ahol az abszorbens szalaganyag egyetlen tekercselt csíkját alkalmazzuk, a tekercset előnyösen legalább egy kis fokú feszítéssel, előnyösen legalább egy mérsékelt feszítéssel tekercseljük fel azért, hogy teljesen kihasználjuk az anyag kalanderezett zónabeli csökkentett vastagságának előnyét. Ismerve, hogy a feltekercselt tekercsek következetesen hajlamosak arra, hogy kitekeredjenek a végrész körüli műanyagöntést megelőzően, előnyös a találmány szerinti eljárásban, ha a műanyag öntésének alkalmazását megelőzően és előnyösen a tömb önmagá3

HU 220 566 Bl ra tekercselése során, valamilyen eszközt alkalmazunk a tekercs letekeredésének megelőzésére. Ennek előnyös formája egy kötőeszköznek például ragasztónak a felhordása, amelyet a csíkanyag egy kijelölt területére hordunk fel közvetlenül azt megelőzően vagy akkor amikor a tekercs kialakításához feltekercseljük. Alternatív módon lehet a kötözőeszköz a mechanikus rögzítő elrendezések bármilyen egyéb alkalmas típusa, amilyen egy külső biztosító és/vagy összeszűkülő gyűrű a tekercs külsejére helyezve, miután el lett készítve. Az előbbi kötözőeszköz előnyösebb mint az utóbbi a gyártás praktikus egyszerűsége és gazdaságossága miatt.

Kiegészítésként vagy egy lehetséges alternatívaként bármelyik eszközhöz, amelyek azért lettek kialakítva, hogy megakadályozzák az abszorbens anyagú csík tekercsének letekeredését, a tömb végéhez alkalmazott kalanderező eljárásnak a mértéke nem szükségszerűen egyenletes és/vagy szabályos a zóna területén, hanem lehet szabálytalan vagy mintázott is úgy, hogy amikor a tekercset feltekeijük, egy „összeakadó” hatás érvényesül, miáltal a szalag végső zónája belső felületének egyik részén lévő kidudorodások és a szalag ellentétes felületének egy területén lévő, a kidudorodással azonos távolságban lévő megfelelő benyomódások a szalag feltekercselése során összeillesztve rögzítő helyzetbe vannak hozva és ezáltal összekapcsolódnak. Ez a recézési hatás segít megakadályozni a szalag rétegeinek elcsúszását egymás mellett, miután fel lettek tekercselve, és ugyancsak segít fenntartani a szalag kompakt állapotát, miután a szalagot feltekercseltük előkészítve a végrészét a műanyag öntéséhez.

A jelen találmány szerint a műanyag, amely a tömb öntvény kialakításához használható, bármelyik, a szakmában ismert, alkalmas anyag lehet. A hőre lágyuló polimer anyagok, amelyek a szakmában az öntéshez általánosan ismertek, például a polipropilén, a polietilén előnyösebbek, bár minden egyéb alkalmas anyag alkalmazható, amely már jól ismert a felmosófejek öntésének szakmájában.

A találmány egy különösen előnyös megvalósításánál a tömb végrésze körül öntött műanyag testen, előnyösen azon az oldalon, amelyik ellentétes azzal, amelyből kinyúlnak a felmosó szalagelemek, egy integrális rögzítőeszköz, célszerűen egy hüvely van, például egy hüvely, amelyben csavarmenetes vagy bajonettzáras rögzítés van, közvetlen kapcsolattal a felmosónyél végéhez.

Ily módon egy komplett, egységes felmosófej állítható elő, ahol lényeges az egyetlen öntő művelet, és amely közvetlenül rögzíthető a felmosónyélre. Ezáltal a felmosófejek behelyezése vagy újratöltése egyszerűen, gyorsan és olcsón hajtható végre, és elkerüli az ismert felmosófejek újratöltési rendszerének hátrányát, amelynek drága a gyártása és kevésbé egyszerű a használata.

Mindazonáltal, a találmánynak alternatív és a legtöbb esetben kevéssé támogatott megvalósításánál a felmosófej tömbje rögzítésének más ismert eszköze is használható a jelen találmánnyal összefüggésben. Ezek például különböző formái az egymásra ható rögzítő mechanizmusnak, ahol a tömb öntött műanyag teste be van fogva vagy be van zárva egy ház vagy hüvely belsejébe, mind állandó, mind oldható rögzítést biztosítva a felmosófej végén.

További változatnál a műanyag testnek a tömb végrésze köré öntése idején egy vagy több fül, rögzítőpecek vagy csipesz elemek alkalmazhatók, amelyek nembehatolók vagy behatolók lehetnek tekintettel magára a tömb abszorbens anyagára, amelyek a szükséges mechanikus rögzítést biztosítják az elkészített tömbben, mielőtt befejeződik a műanyag öntése a végrésze körül. Az ezzel összefüggésben használható mechanikus rögzítőrendszerek példái valójában ismertek az ismert felmosok, kefék, söprűk és hasonlók szakmai területén.

Az előadottaknak megfelelően a jelen találmány tehát elsősorban egy eljárás felmosófej gyártásához, amelynek során hosszúkás nedvszívó szalagelemekből egy tömböt alakítunk ki, és ennek a végső része köré műanyag testet öntünk, létrehozva ezáltal egy eszközt a tömbnek a felmosónyélhez rögzítéséhez oly módon végrehajtva, hogy a tömb kialakítását megelőzően a szalagelemek anyagát azon a végső szakaszon, amely köré a műanyagot öntjük, kalanderezésnek vetjük alá.

A találmány szerinti eljárás egyik előnyös foganatosítási módjánál a hosszúkás abszorbens szalagelemek tömbjét az abszorbens anyag egyetlen csíkjából tekercseljük, amelyet a csíknak a kijelölt kalanderezett zóna melletti felső éléig tartó hasítékokkal egyedi szalagelemekre bontunk.

A találmány szerinti eljárás másik előnyös foganatosítási módja az, amikor az abszorbens anyagot önmagában tekercseljük fel, és tekercseléskor előfeszítjük.

A találmány szerinti eljárás harmadik előnyös foganatosítási módja olyan, hogy a kalanderező eljárás egy lépéseként az abszorbens szalagelem anyag csíkját egy pár ellenirányban forgó henger között áthúzzuk vagy áthajtjuk, ahol a hengerek felületét a szalagelem anyagának normális, kalanderezetlen vastagságánál kisebb távolságra állítjuk be egymástól, és legalább az egyik henger hengerlő felületét a környezeti hőmérséklethez képest felmelegítjük.

A találmány szerinti eljárás negyedik előnyös foganatosítási módját az jellemzi, hogy legalább az egyik henger felületén kialakított hálós vagy haránt mintázattal a hengerek közötti áthúzás vagy áthajtás során a szalagelem anyagán a mintázatnak megfelelő érdességű kalanderezett mintázatot készítünk.

A találmány szerinti eljárás ötödik előnyös foganatosítási módja olyan, hogy a szalagelemek tömbjének vége köré műanyagot öntünk, miközben a folyékony műanyagot a tömb végének zónájában az abszorbens anyag szalagelemei mentén közéjük szivárogtatjuk.

A találmány szerinti eljárás hatodik előnyös foganatosítási módja az, amikor az abszorbens szalagelemek anyagát a tömb végének zónájában a beszivárogtatott folyékony műanyaggal impregnáljuk.

A találmány szerinti eljárás hetedik előnyös foganatosítási módjánál a tömb kalanderezett zónáját szélesebbre készítjük, mint a műanyag testet, amelyet köré öntünk.

A találmány szerinti eljárás nyolcadik előnyös foganatosítási módját az jellemzi, hogy a kalanderezést a szalagelemek kalanderezett zónájában egyenletes mélység4

HU 220 566 Bl gél készítjük el legalább a szalagelemek szekciójának egy részében a kalanderezett zónában a tömb hosszanti irányában.

A találmány szerinti eljárás kilencedik előnyös foganatosítási módja az, amikor a szalagelemeken a kalanderezett zóna és kalanderezetlen zóna között egy átmeneti zónát alakítunk ki, amelyet legalább a szalagelemek egyik felületén a kalanderezési mélység egyenletes változtatásával lejtős felülettel készítünk el.

A találmány szerinti eljárás tizedik előnyös foganatosítási módja olyan, hogy az abszorbens szalagelemek felső élén fogazattal vagy csipkézettel szabálytalan felületet készítünk.

A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foganatosítási módjánál a csíkra egy, a tekercs letekeredését megakadályozó eszközt hordunk fel.

Végül a találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási módja az is, amikor a szalagelemek tömbjével egyidejűleg egy, a komplett felmosófejet a felmosónyélre összekapcsoló eszközt is öntünk.

Vonatkozik továbbá a találmány a felmosófejre is, amely hosszúkás abszorbens szalagelemek tömbjéből, ennek végére öntött műanyag testből, ezzel integrálisán a felmosófejet a felmosónyélhez rögzítő eszközből áll, és az jellemzi, hogy az abszorbens szalagelemek anyagának azon a végén, ahol a műanyag test helyezkedik el, kalanderezett zóna van.

A jelen találmány előnyös kiviteli alakjait ismertetjük részletesebben a továbbiakban, hivatkozva a mellékelt rajzokra is, ahol az

1. ábra amely az l(a), (b) és (c) ábrából áll, a felmosófej gyártásának legfontosabb szakaszait mutatja a jelen találmánynak megfelelően, nevezetesen (a) egy kalanderezett, hasítékolt csíkot az abszorbens anyagból, (b) a csíkot az eljárásban, amikor önmagában fel van tekercselve olyan kész tekercsesé, amely alkalmas arra, hogy a felső végére műanyag testet öntsenek, és (c) a befejezett felmosófejet, a

2. ábra egy perspektivikus nézet egy előnyösebb részletről az anyag részben feltekercselt csíkjáról, ahogy azt az 1 (a) ábra mutatja, lényegében hasonló állapotban, ahogy a részlegesen feltekercselt csíkot az l(b) ábra mutatja, a

3. ábra, amely a 3(a) és (b) ábrából áll, az abszorbens szalagelemek tömbje kialakításának szakaszait mutatja sematikusan, a kalanderezett anyag egyetlen négyszögletes csíkjából kiindulva, a

4. ábra, amely a 4(a), (b) és (c) ábrából áll, a felmosófej gyártásánál az öntési művelet legfontosabb szakaszait mutatja sematikusan, kezdve a szalagelemek tömbjével, ahogy az a 3. ábrán mutatott lépésekkel készül, az

5. ábra egy robbantott ábra a felmosófej egy, ugyancsak a találmánynak megfelelő változatának a konstrukciójáról, a

6. ábra rész-keresztmetszete az 5. ábrán látható szerelt felmosófejnek.

Hivatkozva elsőként az 1. ábrára, a négyszögletes csík, amely a szakmában már ismert, például viszkóza rostok és polipropilén rostok homogén keverékéből álló abszorbens felmosó szalagelem anyagból van, három zónára osztható, amely jellemzően a végén lévő kalanderezett zóna, amely teljes kalanderezési eljárásnak van alávetve, egy 3 kalanderezetlen zóna, és egy 4 átmeneti zóna a teljesen kalanderezett 2 kalanderezett zóna és a 3 kalanderezetlen zóna között. Előnyösen a 4 átmeneti zónának legalább egy része szintén alá van vetve bizonyos mélységben a kalanderezésnek, de előnyösen úgy, hogy a kalanderezési mélység egyenletes átmenetet alkot a 4 átmeneti zónán végighaladva a teljesen kalanderezett 2 kalanderezett zóna és a 3 kalanderezetlen zóna között, ahogy ez világosabban látható a

2. ábrából, és a további ismertetésből.

A sok 11 szalagelem kialakításához az 1 csík fel van vágva olyan 10 hasítékokkal, amelyek az 1 csík la alsó élétől egy olyan vonalig teijednek, amely lényegében párhuzamos az 1 csík lb felső élével, de attól olyan távol elhelyezve, hogy a 2 kalanderezett zónába essen. A vonal, amelynél a 10 hasítékok végződnek, előnyösen a 2 kalanderezett zóna szélessége hozzávetőleg 45%-ának megfelelő távolsággal van az lb felső éltől elhelyezve.

A kalanderezési eljárás, amelyet az 1 csík végén lévő 2 kalanderezett zónánál alkalmazunk, bármelyik alkalmas módszer lehet, amely már ismert a textil, papír szakmában vagy bizonyos papírtermékeknél. Röviden, az 1 csíknak az a zónája, amelyet kalanderezni kell, át van húzva vagy hajtva egy pár ellenforgó henger között, amelyeknek a nyomófelülete az 1 csík eredeti vastagságánál kisebb távolságra van beállítva egymástól, ezáltal kompressziót kifejtve kalanderezik a közöttük áthaladó zónát, ezzel tömörítik és csökkentik a szövetszerkezet belső térfogatát. A hengerek felülete hozzávetőleg 140 °C hőmérsékletre van felffitve, amely előnyös a szalaganyagok előnyös összetételének esetében a fent említettek szerint.

Kiindulva a kalanderezett, felhasogatott 1 csíkból, ahogy az l(a) ábra mutatja, az 1 csík fel van tekercselve önmagában (azaz belső üreg vagy csévetest nélkül) egy olyan tengely körül, amely általában párhuzamos a felvágott 11 szalagelemeknek (amelyek a hosszúkás felmosó szalagelemek lesznek a kész felmosófejben) hosszanti irányával. Az így elkészített 5 tekercs látható - majdnem teljesen feltekercselt állapotban - az l(b) ábrán. Az 5 tekercs tekercselése kézzel vagy automatizált eljárással végezhető, és kívánság szerint segédeszközként egy csap vagy dugó használható, amely belehelyezhető a tekercs felső részébe, és amelyre a hosszú 1 csík sokkal könnyebben és pontosabban tekerhető. Előnyösen kötözőeszközről is lehet gondoskodni az 5 tekercs feltekert állapotának biztosításához, ahogy az a továbbiakból megismerhető.

Miután all szalagelemekből az 5 tekercs elkészült (miáltal létrejött az eddigi hivatkozás szerinti „tömb”), egy 12 műanyag testet öntünk az 5 tekercs 2 kalanderezett zónája végének a felső része köré úgy, hogy egy integrális fejszerelvény keletkezzen, amelybe a felmosó

HU 220 566 Bl szalagelemek fixen be vannak rögzítve, és általában párhuzamosan nyúlnak ki belőle, ahogy az l(c) ábra mutatja. Az öntött 12 műanyag test egy integrális, közvetlenül a (nem ábrázolt) felmosónyélre erősítésre szolgáló 20 rögzítőhüvelyt és egyéb alkalmas kiegészítő eszközöket, például bajonettzáras vagy menetes csatlakozót tartalmaz, amely a 20 rögzítőhüvelyen vagy benne vagy hozzá csatlakozva van kialakítva, hogy elősegítse a felmosófejnek a felmosónyélhez erősítését, ahogy ezt szakemberek jól ismerik.

Áttérve a 2. ábrára, itt részletesebben látható a kalanderezett, bevágott abszorbens anyagú 1 csíkból részben feltekercselt tömb és a korábban már bemutatott 2 kalanderezett zóna, 3 kalanderezetlen zóna és 4 átmeneti zóna. Ahogy a 2. ábrán látható, a 4 átmeneti zóna az 1 csík mindkét oldalán ki van alakítva úgy, hogy ellenkezően lejtő, enyhén ívelt rézsű felületet alkot, amely áthidalja a 2 kalanderezett zónát és a 3 kalanderezetlen zónát. Más változatban a 4 átmeneti zóna kialakítható az 1 csíknak kizárólag az egyik oldalán is, előnyösen a tekercselésnél kívülre kerülő felületén, miáltal enyhén ívelt rézsű felület keletkezik az 1 csíknak az egyik oldalán és sík felület a másikon.

Ugyancsak a 2. ábrán látható egy optimálisan szabálytalan kalanderezési minta, amely a 2 kalanderezési zónában jön létre, és egy vastagabb 8 területből és egy ettől elválasztott, vékonyabb 9 területből áll. Ezek feltekercseléskor az 1 csík két oldalán egymásba záródnak, ezzel segítve az 5 tekercs letekeredésének megakadályozását.

Kívánság szerint az 1 csík lb felső éle megvágható, például fogazottra vagy csipkézettre, miáltal egy megnövelt felszínnel rendelkező, nem sík felső felület keletkezik a készre tekercselt 5 tekercs tetején. Ez az 5 tekercs teteje köré öntött műanyag szilárd kötését segíti a gyártás későbbi szakaszaiban, ahogy a továbbiakban ismertetni fogjuk.

A felmosófej tömbjének egy különösen előnyös alakjánál a 2 kalanderezett zóna külső felülete egyenletes és sima azért, hogy hatásosabb tömítést képezzen az öntőberendezés öntőelemeivel, amelyekben az integrálisán öntött fej végső formája kialakul.

Az 5 tekercs tekercselésének szorossága kívánság vagy szükség szerint választható a kész felmosófej megkívánt fizikai tulajdonságainak, és például az abszorbens anyag szerkezete lazaságának és/vagy a 2 kalanderezett zóna kalanderezési mélységének megfelelően. Általánosságban az 5 tekercset úgy kell tekercselni, hogy egészen szoros legyen, bár a helyes tekercselési feszesség esetről esetre változhat.

A 3. ábrán részletesebben láthatók a felmosófejtömb gyártásának főbb szakaszai, kiindulva a felvágatlan abszorbens 1 csíkból, amely már kalanderezve van a végén lévő 2 kalanderezett zónában és fogazva a hosszú lb felső éle mentén.

A megvágatlan kalanderezett 1 csíkot - például egy (nem ábrázolt) adagoló hengerről - balról jobbra, egy ágyazaton hosszirányban adagoljuk az ábrán látható módon, amely így elhalad egy 100 vágógörgő alatt, amelyre hosszanti irányban több 102 vágópenge van rögzítve. Amikor a 100 vágógörgőt egy (nem ábrázolt) hajtómű megforgatja, a 102 vágópengék 10 hasítékokat vágnak az 1 csíkba. A 102 vágópengék hosszirányú mérete akkora, hogy a 10 hasítékok felső határa a 2 kalanderezett zónában helyezkedik el, ahogy az 1. ábrával kapcsolatban már említettük.

Miután a kalanderezett 1 csíkot felvágtuk, áthalad egy 112 ragasztóanyag-felhordó görgő alatt, amelyet egy 110 kombinált meghajtó és ragasztóanyag-adagoló eszköz hajt meg és lát el ragasztóanyaggal. A 112 ragasztóanyag-felhordó görgő - például forró, megolvasztott - 7 ragasztóanyagból csíkot vagy sávot hord fel az 1 csík anyagára, hogy ez az 5 tekercset szorosan feltekert állapotban tartsa, miután az 1 csík önmagába fel lett tekerve. A 7 ragasztóanyag sávjának a helyzete, vastagsága és szélessége úgy választható meg, hogy optimális kötőhatást biztosítson, de ne károsítsa az 1 csík anyagának abszorpciós képességét, amely fontos lesz a műanyagnak a feltekercselt tömb vége köré öntésénél.

Ahogy a 3(b) ábrán látható, az 1 csík a 120 görgők és a 130 és 140 forgó vezetőeszköz segítségével végül egy önmagában szorosan összekötött tekerccsé lesz feltekerve. Az ennek a lépésnek a végrehajtásához alkalmas praktikus berendezések a szakmában jól ismertek, és az ábrán sematikusan is láthatók. Miután az 5 tekercs a kívánt méretben fel van tekerve, az 1 csíkot levágjuk egy (nem ábrázolt), például csúszópengés vágóeszközzel, és a kész 5 tekercset elválasztjuk az adagolt 1 csíkról, készen az eljárás öntési szakaszának végrehajtásához, amelyet a 4. ábra alapján a továbbiakban ismertetünk.

A 4(a), (b) és (c) ábra az eljárás öntési műveletének főbb lépéseit mutatja, amellyel a 12 műanyag testet az 5 tekercs végén lévő tömbre öntjük, hogy ezzel kialakítsuk a kész integrális felmosófejet.

Az öntőberendezésnek egy 140’ öntőfeje van, amely egy öntőkamrát definiál, amely a két vagy több mozgatható 150 formaelem és a 156 formaágy között jön létre. A 150 formaelemek egymás irányában egy, a 4(a) ábrán látható nyitott pozíció és egy, a 4(b) ábrán látható zárt pozíció között mozgathatók. A nyitott pozícióban az 5 tekercs tömbje behelyezhető az öntőformába, és a kész kiöntött tömb eltávolítható belőle (lásd 4(c) ábra), míg zárt pozícióban az 5 tekercs tömbje be van fogva az egyes 150 formaelemek 151 nyakrésze közé. Az egyes 150 formaelemekben lévő, besüllyesztett 152 fészkek egy radiálisán kiterjedő külső határfelületet alkotnak. Ezen belül jön létre a tömbre öntött 12 műanyag test a beinjektált folyékony öntőkészítményből.

A 150 formaelemek a 151 nyakrészüket és 152 fészküket illetően úgy vannak kialakítva, hogy a műanyag öntvény kívánt formáját biztosítsák a kész felmosófejen. Az öntőkamrának, amely a 150 formaelemek és a 156 formaágy között alakul ki, alkalmas módon kör alakú keresztmetszete van a 150 formaelemeknek tulajdoníthatóan, amelyek ezzel összefüggően egy hengeres teret határoznak meg 152 fészkei között. Egy hasonló hengeres tér képződik, de kisebb keresztirányú mérettel a 150 formaelemek 151 nyakrészei között, kialakítva ezzel a 140’ öntőfej rögzítő részét, amely megfogja az

HU 220 566 Β1 tekercs tömbjét az öntőeljárás alatt, és amely az öntőfolyadéknak - különösen az 5 tekercs tömbjének abszorbens 11 szalagelemein keresztüli átszivárgás okozta - öntőformából való kicsepegésének a megakadályozásában is közreműködik.

A 150 formaelemek belső tere egy 145 tápvezetéken át egy 160 adagolókamrával van összekötve, amelyből a műanyag öntőkészítmény az öntőművelet során az öntőkamrába van adagolva és injektálva.

A 156 formaágyban a 145 tápvezeték körül koncentrikusan elhelyezve egy gyűrű alakú 158 árok van kialakítva, amely a kész műanyag öntvényben a komplett felmosófejnek a felmosónyélhez rögzítésére szolgáló 20 rögzítőhüvelyt hozza létre.

Ahogy a 4(a) ábra mutatja, az első lépés az öntési eljárásban az 5 tekercs tömbjének behelyezése a 140’ öntőfejbe és a 150 formaöntő elemek összezárása úgy, hogy kialakítsák az öntőkamrát az 5 tekercs tömbjének felső vége körül, és rögzítsék ezt a műanyag öntőkészítmény injektálásához kész helyzetben. A berendezés az ábrán látható módon olyan irányban van elhelyezve, amely az eljárás során kedvező az 5 tekercs tömbjének könnyű kezelése szempontjából.

A 150 formaelemek zárt helyzetében, ahogy a 4(b) ábra mutatja, a 160 adagolókamrából a 145 tápvezetéken át műanyag, például polipropilén 170 öntőkészítmény van, például forró olvasztott folyadék formájában az öntőkamrába injektálva. A 170 öntőkészítmény kitölti az öntőkamrát, bevonva, befoglalva és lehetőség szerint impregnálva is az 1 csík anyagát az 5 tekercs tömbjének kalanderezett végében, és járulékosan bejut a 158 árokba, amely létrehozza a felmosónyél 20 rögzítőhüvelyét a kész műanyag öntvényben. Az öntési eljárás fizikai jellemzői, például hőmérséklet, injektálási sebesség, hőntartási idő, hűtési hőmérséklet, hűtési idő mind megválaszthatok a műanyag öntése területén jól ismert kritériumoknak megfelelően, ezért itt ezeket nem ismertetjük részletesebben.

Miután az öntési eljárás befejeződött, a kész felmosófej, amely magában foglalja az 5 tekercs tömbjét és ezzel integrálisán összekapcsolva a 12 műanyag testet és a 20 rögzítőhüvelyt, a 150 öntőelemek szétnyitásával eltávolítható a 140’ öntőfejből. Ezt követően egyéb kívánt vagy szükséges kikészítési műveletek hajthatók végre, például másodlagos hűtés és keményítős, a felesleges öntőkészítmény eltávolítása finiseléssel, soqázás és hasonlók, tehát mindaz a műanyagöntés utáni technológia, amely jól ismert a szakma területén. A kész felmosófej eltávolítását követően az öntési eljárás, amely a 4(a) ábrával kezdődik, újra megismételhető egy újabb 5 tekercs tömbjével. A kész felmosófejet az l(c) ábra mutatja.

A találmány bizonyos kiviteli alakjánál kívánatos lehet az, hogy a felmosófej 12 műanyag testén ne csak egy vele egyben kialakított bedugós hüvely legyen a felmosónyél részére, ahogy a legelőnyösebb kiviteli alakkal összefüggésben az 1-4. ábrák mutatják, hanem a 12 műanyag test megfelelő kialakításával úgy, hogy az egy közbülső mechanikus nyélrögzítő eszközzel legyen rögzíthető, amely bármely alkalmas konstrukció lehet, amely a felmosófej-rögzítési technológia területén már ismert a szakmában. Ebből a célból egy vagy több kiegészítő lépés alkalmazható a felmosófej általános gyártási eljárásban, beleértve például egy vagy több üregnek az alapelemben való kialakításához szükséges lépéseket a csapok, peckek, dugók vagy egyéb mechanikus rögzitőelemek részére, úgy az 1 csík anyagának az 5 tekercs tömbjének kialakításához szükséges feltekercselése előtt, mint után. Ugyancsak az öntési lépések alatt az előbbinek megfelelő vagy további rögzítőeszközök alakíthatók ki, például integrális mechanikus rögzítőpöckök, rögzítőcsapok, menetes csavarok vagy egyéb más hasonlóan működő mechanikusan egymásra ható rögzítőeszközök.

Az 5. ábra az öntött 12 műanyag test egy alternatív formáját mutatja, mint ezen találmány szerinti kész felmosófej részét, ahogy ezt az 5. ábra robbantott nézetben, a 6. ábra keresztmetszetben mutatja be.

Az öntőberendezés, amelyet a 212 műanyag test öntéséhez használnak ebben a megvalósítási formában, eltér attól, amelyet a 4. ábra mutat, és amelyet az előnyös megvalósításnál alkalmaznak, egyszerűen abban, hogy nincs 158 árok a 156 formaágyban. Ennek eredményeképpen az öntőkamra, amely a 150a és 150b formaelemek összezárása után jön létre, ezért egyszerű henger alakú.

Ebben a megvalósításban a felmosófej és a felmosónyél egymáshoz erősítésének módja egy olyan közbülső rögzítőeszközzel van biztosítva, amely magában foglal egy hengeres 219 házat, amelynek egy, a felső felületéből kinyúló 220 nyélbefogadó hüvelye van, és magában foglal egy záróeszközt, amellyel reteszelhetően és oldhatóan rögzíthető a felmosófej 212 műanyag teste a 219 házban. Legelőnyösebben, a 219 ház permanensen rögzíthető a felmosónyélhez a 220 nyélbefogadó hüvely útján.

A rögzítőeszköznek van egy rugalmasan hajlékony 218 reteszelő gyűrűje, amely egy, a 219 ház külső felén kialakított 235 csatornába helyezhető. A 235 csatorna fenekén legalább egy 232 ablak van, amelyen át rögzítéskor legalább egy neki megfelelő dugó vagy más hasonló 240 kidudorodás nyomódik ki, amely a 218 reteszelő gyűrű radiális belső felületén van kialakítva. Minden dugónak vagy kidudorodásnak és/vagy 232 ablaknak az oldalai valamilyen alkalmas módon, például lejtős vagy egyenletes felülettel van kialakítva, hogy megkönnyítse ezeknek az összekapcsolódó felületformációknak egymásba helyezését és eltávolítását, ahogy a 218 reteszelő gyűrűt elforgatjuk az ezt befogadó külső 235 csatornában.

Egy vagy több (előnyösen két átlósan szemben lévő) 240 kidudorodás a neki megfelelő 232 ablakkal lehetővé teszi, hogy a felmosófej 212 műanyag teste reteszelve legyen 219 a házban, miután be lett helyezve, ahogy a 6. ábra mutatja.

A felmosófejnek a 219 házba helyezéséhez a 218 reteszelő gyűrű el van forgatva a 235 csatornában, hogy a 240 kidudorodás(oka)t kiemelje a rögzítő helyzetből a megfelelő 232 ablak(ok) nyílásából. Ebben a nyitott állapotban a felmosófej 212 műanyag teste egyszerűen beilleszthető a 219 házba. A felmosófejet a helyén a

HU 220 566 Β1

219 házban úgy lehet rögzíteni, hogy a 218 reteszelő gyűrűt elforgatjuk a 235 csatornában, amíg a 240 kidudorodás(ok) rögzítő helyzetbe nem jut(nak) és átnyúlik(nak) a neki(k) kölcsönösen megfelelő 232 ablak(ok) nyílásán, amely állapotban a 240 kidudorodás(ok) a 219 ház központi nyílását leszűkíti(k), ahogy a 6. ábra mutatja. Ilyen módon a felmosófej eltávolítása a 219 házból meg van gátolva. A 218 reteszelő gyűrű elforgatását és a 240 kidudorodás(ok) bepattintását a 232 ablakok) nyílásába, illetve kiugratásukat azokból a 218 reteszelő gyűrű anyagának rugalmas hajlékonysága segíti, amely bármilyen olyan alkalmas anyagból, például műanyagból készíthető, amilyen a rögzítőeszköz 219 háza és 220 nyélbefogadó hüvelye. Ilyen egyszerű módon egy megbízható reteszoldó mechanizmus jött létre, lehetővé téve a felmosófej azonnali rögzítését és eltávolítását a felmosónyélhez rögzítő eszközből.

A fent leírt példák csak a jelen találmány egyes megvalósítási formái, és számos módosítás és változat készíthető a jelen találmány oltalmi körével meghatározott területen, ahogy szakemberek számára ez nyilvánvaló.

Claims (14)

1. Eljárás felmosófej gyártásához, amelynek során hosszúkás abszorbens szalagelemekből álló tömböt alakítunk ki, és ennek egyik vége köré műanyag testet fröccsöntünk, létrehozva ezáltal egy, a tömböt a felmosónyélhez rögzítő eszközt, azzal jellemezve, hogy a tömb kialakítását megelőzően a szalagelemek (11) anyagát azon a végső szakaszon, amely köré a műanyagot öntjük, kalanderezésnek vetjük alá.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a hosszúkás abszorbens szalagelemek (11) tömbjét az abszorbens anyag egyetlen csíkjából (1) tekercseljük, amelyet a csíknak (1) a kijelölt kalanderezett zóna (2) melletti felső éléig (lb) tartó hasítékokkal (10) egyedi szalagelemekre (11) bontunk.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az abszorbens anyagot önmagában tekercseljük fel, és tekercseléskor előfeszítjük.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a kalanderező eljárás egy lépéseként az abszorbens szalagelem (11) anyag csíkját (1) egy pár ellenirányban forgó henger között áthúzzuk vagy áthajtjuk, ahol a hengerek felületét a szalagelem (11) anyagának normális, kalanderezetlen vastagságánál kisebb távolságra állítjuk be egymástól, és legalább az egyik henger hengerlő felületét a környezeti hőmérséklethez képest felmelegítjük.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy legalább az egyik henger felületén kialakított hálós vagy haránt mintázattal a hengerek közötti áthúzás vagy áthajtás során a szalagelem (11) anyagán a mintázatnak megfelelő érdességű kalanderezett mintázatot készítünk.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a szalagelemek (11) tömbjének vége köré műanyagot öntünk, miközben a folyékony műanyagot a tömb végének zónájában az abszorbens anyag szalagelemei (11) mentén közéjük szivárogtatjuk.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az abszorbens szalagelemek (11) anyagát a tömb végének zónájában a beszivárogtatott folyékony műanyaggal impregnáljuk.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a tömb kalanderezett zónáját (2) szélesebbre készítjük, mint a műanyag testet (12), amelyet köré öntünk.

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a kalanderezést a szalagelemek (11) kalanderezett zónájában (2) egyenletes mélységgel készítjük el legalább a szalagelemek (11) szekciójának egy részében a kalanderezett zónában (11) a tömb hosszanti irányában.

10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a szalagelemeken (11) a kalanderezett zóna (8”) és kalanderezetlen zóna (3) között egy átmeneti zónát (4) alakítunk ki, amelyet legalább a szalagelemek (11) egyik felületén a kalanderezési mélység egyenletes változtatásával lejtős felülettel készítünk el.

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az abszorbens szalagelemek (11) felső élén (8’b) fogazattal vagy csipkézettel szabálytalan felületet készítünk.

12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a csíkra (1) egy, a tekercs letekeredését megakadályozó eszközt hordunk fel.

13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a szalagelemek (11) tömbjével egyidejűleg egy, a komplett felmosófejet a felmosónyélre összekapcsoló eszközt is öntünk.

14. Felmosófej, amely hosszúkás abszorbens szalagelemek tömbjéből, ennek végére öntött műanyag testből, ezzel integrálisán a felmosófejet a felmosónyélhez rögzítő eszközből áll, azzal jellemezve, hogy az abszorbens szalagelemek (11) anyagának azon a végén, ahol a műanyag test (12) helyezkedik el, kalanderezett zóna (2) van.