HU220050B - Ajtó- vagy ablakpánt - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya ajtó- vagy ablakpánt, amely a mozgó pántszárnyánál(11) excentrikus csapágyhüvellyel (12) van kialakítva, amely lehetővéteszi a kombinált oldalátállítást és szorítóátállítást. Ennek azátállításnak a befolyásolása, mégpedig erősítése vagy gyengítésevégett az álló pántszárny (10) ugyancsak el van látva egy excentrikuscsapágyhüvellyel (13). ŕ

Description

A találmány tárgya ajtó- vagy ablakpánt, amelynek van egy álló (a külső kereten rögzített) pántszámya és egy mozgó (a számykereten rögzített) pántszámya, amely pántszámyakat a csapágyhüvelyeikbe benyúló tengelycsap csuklósán összeköti, és a mozgó pántszámyhoz hozzárendelt csapágyhüvelynek van egy, a külső kerületéhez képest excentrikusán elhelyezett csapbefogadó furata, és ennek a csapágyhüvelynek az elfordulási szöge a mozgó pántszámyban állítható; továbbá van egy tengelyirányban átállítható, az álló pántszámyban elfordíthatatlanul vezetett és a mozgó pántszámyat megtámasztó támaszrésze, ami egy belső menettel a csapágyhüvelyekben elforgatható, de tengelyirányban eltolhatatlan tengelycsap külső menetén átállítható.

A fenti jellemzőkkel rendelkező ajtó- vagy ablakpánt ismert a DE 37 19 516 C2 számú német szabadalmi iratból. Azáltal, hogy a csapágyhüvely elfordulási szögét a mozgó pántszámyban állítani lehet, elérhető, hogy a csapbefogadó furat excentricitásának helyzetétől függően létrejön egy oldalátállítás és/vagy szorításátállítás. Ezt a két átállítást mindig együtt kell végezni. Az oldalátállítás tehát - az elfordulási szög 180°-os átállításának kivételével - mindig szorításátállítást is előidéz. Ez elvileg nemkívánatos. Ezenkívül a csapágyhüvely csapbefogadó furatának excentricitását nem lehet tetszőlegesen nagyra méretezni. A csapágyazási részen szükséges méretek miatt az excentricitást kényszerűen viszonylag kicsire kell méretezni. Ennek következtében az átállítások nem lehetnek elég nagyok.

A találmányunk elé kitűzött feladat a bevezetésben leírt jellegű ajtó- vagy ablakpánt olyan továbbfejlesztése, hogy az oldalátállítás és/vagy szorításátállítást úgy lehessen végezni, hogy ezek kényszerű függését egymástól legalábbis csökkenteni lehessen és/vagy a beállítási tartományt növelni lehessen.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy az álló pántszámy csapágyhüvelyében a tengelycsap külső menete alatt a külső kerületéhez képest excentrikusán elhelyezett csapbefogadó furat van, és ez a csapágyhüvely az álló pántszámyban úgy van elhelyezve, hogy elfordulási szöge átállítható.

A találmány fontos jellemzője, hogy a mozgó pántszámyban fennálló átállítási lehetőségen kívül van egy további átállítási lehetőség az álló pántszámyban. Ennek a járulékos átállítási lehetőségnek a révén a mozgó pántszámynak lehetnek olyan átállításai is, amelyek két átállítási összetevőből tevődnek össze, amelyeknek a nagyságát és irányát egymástól függetlenül lehet előre meghatározni. Elvileg lehetséges oldalátállításkor a mozgó pántszámy csapágyhüvelyének elfordulási szögét átállítva ennek az oldalátállításnak az értelmében az ezzel kényszerűen összekapcsolt szorításátállítás kompenzálása. Evégett az álló pántszámy csapágyhüvelyének szögelfordulását úgy lehet átállítani, hogy az általa létrehozott átállítási összetevő pontosan akkora legyen, mint a szorításátállításnak az az összetevője, amely a mozgó pántszámyban lévő csapágyhüvely elfordulási szögének átállításakor egy oldalátállítás esetében kényszerűen létrejön, és ezzel az összetevővel ellentétes iránya legyen. Az ilyen kompenzálás részben is elvégezhető, amikor ezzel a szorításátállítás tűrhető tartományban van tartva. A helyzet ugyanez a szorításátállításkor is, amelynél azt kívánják elérni, hogy az ezzel kényszerűen összekapcsolt oldalátállítást elkerüljék vagy részben kompenzálják. A csapbefogadó furat excentrikus elhelyezése az álló pántszámy csapágyhüvelyében azonban az átállítási tartomány növelését, például a szorítási tartomány növelését is lehetővé teszi. Ha különösen nagy átállítási tartományra nincs szükség, akkor a kettős átállítási lehetőség arra is használható, hogy pánt a csapágyhelyeknél kompaktabb kivitelű legyen azáltal, hogy a hüvelyek külső méretei megfelelően kisebbek.

A pánt úgy fejleszthető tovább, hogy az álló pántszámy csapágyhüvelyének külső kerületén tengelypárhuzamos vezetőbordák vannak, amelyek benyúlnak az álló pántszámy tengelypárhuzamos vezetőhomyaiba. Azáltal, hogy a vezetőbordák benyúlnak a vezetőhomyokba, megvalósul az elfordulási szög átállítása. A vezetőbordák, illetőleg vezetőhomyok kialakítása és elhelyezése össze van hangolva a csapágyhüvely kívánt átállítási lehetőségeinek elrendezésével és számával.

Ha csak egyetlen átállítási lehetőségre van szükség, mégpedig a csapágyhüvely 180°-os elforgatásával, akkor a pánt célszerűen úgy van kialakítva, hogy a csapágyhüvelynek és álló pántszámyának egymással átmérősen szemben lévő vezetőbordái és vezetőhomyai vannak az álló pántszámy csapágyhüvelye csapbefogadó füratának legnagyobb excentricitású síkjában.

Az álló pántszámyban lévő támaszrész elforgathatatlan vezetése végett a pántot úgy lehet kialakítani, hogy a támaszrésznek van legalább egy vezetőbordája, amely(ek) egy-egy vezetőhoronyba vannak behelyezve, amely az álló pántszámy csapágyhüvelyének egy vezetőbordáját is befogadja. Ennek következtében az álló pántszámy vezetőhomyai, amelyek az álló pántszámy csapágyhüvelye vezetőbordáinak befogadására szolgálnak, ugyanakkor a támaszrész vezetőbordáinak vezetésére is hasznosítva vannak.

Célszerű továbbá, ha a támaszrészben lévő belső menet ugyanúgy excentrikusán van elhelyezve, mint az álló pántszámy csapágyhüvelyének csapbefogadó furata. Ebben az esetben a támaszrésznek és az álló pántszámy csapágyhüvelyének excentertengelye mindig egytengelyű, és ezért az álló pántszámyat megfelelően egytengelyű füratszakaszokkal lehet kiképezni, amelyekben a támaszrész és a csapágyhüvely csapágyazva van. A két füratszakasz ekkor a támaszrészt és a csapágyhüvelyt a külső kerületén szorosan körülvéve támaszthatja meg, ami előnyös a pánt stabilitása szempontjából.

Ha a pánt úgy van kialakítva, hogy az álló pántszámy tengelypárhuzamos vezetőhomyai az álló pántszámy egy rögzítési felületéhez képest függőlegesen vannak elhelyezve, akkor beáll a további, álló pántszámyoldali átállítási lehetőség a szorítás átállítására. Ekkor ki van zárva, hogy az álló pántszámy csapágyhüvelye befolyásolja az oldalátállítást.

A DE 37 19 516 C2 számú német szabadalmi irat szerinti ajtó- vagy ablakpántban olyan támaszrészt alkalmaznak, amely kis súrlódású anyagból készült gyű2

HU 220 050 Β rűtestet tartalmaz. Ezzel sugárirányban csapágyazzák a támaszrészt az álló pántszámyban. Ez a csapágyazás nem valósítható meg játékmentesen, mert a támaszrész menetének mozgási játéka van a tengelycsap külső menetén. A tengelycsap sugárirányú megtámasztása tehát játékkal jár, és ennek megfelelően nem alkalmas a pánt nagyobb terheléseihez.

Ennek megfelelően az ajtó- vagy ablakpánt, amely az ajtó- vagy ablakpántok előbb leírt kiviteli alakjainak jellemzőivel is rendelkezhet, úgy tökéletesíthető, hogy a támaszrész felett a mozgó pántszámy csapágyhüvelyét megtámasztó nyomóelem van, amely a tengelycsapot sugárirányban az álló pántszámyban lévő támaszrésztől függetlenül csapágyazza.

Az ajtó- vagy ablakpánt előbb leírt kialakítása esetén a tengelycsap sugárirányú megtámasztásakor a támaszrész számára szükséges menetjáték nincs figyelembe véve. A tengelycsapot lényegében kizárólag a nyomóelem támasztja meg sugárirányban, amelyet a nagy terhelési követelményeknek megfelelően pontos illesztésre lehet kiképezni és méretezni. A nyomóelem alakjának a támaszrészhez való adaptálására csak elenyészően kismértékben van szükség, amennyiben ez a nyomóelem támasztófunkcióját, és nem a tengelycsap sugárirányú csapágyazásának funkcióját illeti. A nyomóelem méreteit csak ezzel a sugárirányú csapágyazással kell összehangolni. Ez lehetővé teszi a pánt kialakítását nagy terhelésekre is, hogy eléijük a szükséges alakváltozási stabilitást, illetőleg a szükséges betörésbiztosságot.

A pántot ki lehet alakítani úgy, hogy a nyomóelem a támaszrész minden konstrukciósán előre meghatározott tengelyirányú helyzetében tengelyirányban kíálljon az álló pántszámy egy csapágyfuratából. Ez biztosítja, hogy a mozgó pántszámy ne támaszkodhasson közvetlenül az álló pántszámyra, hanem csak a nyomóelem erre a célra szolgáló támaszfelületére.

A nyomóelem előnyös módon műanyagbál áll. Olyan műanyag választható, amely megfelel a fajlagos nyomóterheléseknek és ugyanakkor kis súrlódási tényezője van, úgyhogy biztosítható a pánt szükséges tartóssága és könnyű járása.

A pántot úgy lehet továbbfejleszteni, hogy a nyomóelem és a támaszrész alakzáróan elfordulás ellen biztosítottan van egymással összekötve. A nyomóelemet és a támaszrészt alakzáró összekapcsolások következtében előre meghatározott helyzetben kell egymáshoz hozzárendelni, hogy a szerelési hibákat elkerüljük. Ezenkívül ez az alakzáró, elfordulás ellen biztosított összekapcsolás lehetővé teszi a nyomóelem egyszerűbb kiképzését, vagyis azt, hogy az álló pántszámnyal ne legyen elfordulás ellen biztosítva, ha ezt a biztosítást a támaszrész létrehozza.

A pánt egy további különleges kiviteli alakjában a nyomóelem és a támaszrész a támaszrész minden elfordulási helyzetében változtathatatlan viszonylagos elfordulási helyzetben van összekapcsolva. Ennek következtében csak egyetlen összeszerelési helyzet lehetséges. A nyomóelem és a támaszrész hibás összeszerelése biztonságosan ki van zárva.

A nyomóelem sugárirányú megtámasztása jobb lesz, ha a nyomóelem sugárirányban egész külső kerületével csapágyazva van az álló pántszámyban. A javulás abban jelentkezik, hogy a nyomóelemnek az álló pántszárnyhoz viszonyított minden szöghelyzetében és a mozgó pántszámy által bármilyen irányban létrehozott minden terheléskor mindig azonos sugárirányú támaszfelületek állnak rendelkezésre. A megtámasztás a külső kerületen körös-körül egyenletes.

Ezenkívül a pánt olyan kiképzése is lehetséges, hogy a nyomóelem sugárirányban csapágyazva van az álló pántszámy egy csapágymélyedésében, amelynek az átmérője legalább egyenlő a támaszrész vezetőbordáin mért átmérővel. Ezáltal nagy lesz a nyomóelem átmérője, és kicsik lesznek a fajlagos felületi nyomások az álló pántszámy felé. Ezenkívül a nyomóelemnek az álló pántszárnyat hordozó felülete megnövekszik aszerint, hogy mekkora a nyomóelem számára szolgáló csapágymélyedés vezetőbordákon mért átmérője.

A pántot kompakt sugárirányú felépítése érdekében úgy kell kialakítani, hogy egy befogadófurat a tengelycsap számára a nyomóelemben ugyanúgy excentrikusán legyen elhelyezve, mint a támaszrész belső menete. Ennek következtében a nyomóelemet, a támaszrészt és a csapágyhüvelyt maximális excentricitásuknak ugyanazzal a síkjával lehet elhelyezni. Az elsősorban műanyagból álló nyomóelem terhelése minden sugárirányban egyenlő.

A pántot előnyös módon úgy lehet kiképezni, hogy a tengelycsap számára szolgáló csapbefogadó furat hossza a nyomóelem legnagyobb vastagsága. A nyomóelem felületi nyomása ebben az esetben minimális.

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra egy ajtópánt vázlatos perspektivikus képe, a

2. ábra egy álló pántszámy hosszmetszete függőlegesen egy hozzá tartozó tengelycsapon át, a

3. ábra a mozgó pántszámy hosszmetszete a tengelycsapra keresztben, a

4. ábra a tengely csap és a vele az álló pántszámyban együttműködő alkatrészek széthúzott perspektivikus képe, az

5a. és 5b. ábra az álló pántszámyfelülnézet a tengelycsap irányában nyomóelem nélkül és támaszrész nélkül.

Az 1. ábrán látható ajtópánt fő alkatrésze a 10 álló (a külső kereten rögzített) pántszámy és a 11 mozgó (az ajtószámyon rögzített) pántszámy. A 10 álló pántszámy a 26 rögzítési felületével az ajtó nem ábrázolt, álló, külső keretén van rögzítve. All mozgó pántszámy a 27 rögzítési felületével az ajtó nem ábrázolt számykeretén van rögzítve. A két pántszámyat vízszintesen alakzáróan egy 14 tengelycsap köti össze, úgyhogy a 11 mozgó pántszámy egy elfordulószámnyal a 14 tengelycsapnak a 2. ábrán látható 14’ forgástengelye körül elforgatható.

A 11 mozgó pántszámynak van egy 28 feneke, amely az 1. ábra szerint két egymással összekötött 29 és 30 szalagot tartalmaz. A 29,30 szalag a 28 fenék 27 rögzítési felületére merőlegesen áll ki, és egy közbenső teret határol. Ebben a közbenső térben van elhelyezve egy 31 szorítólap, amelyet 32 rögzítőcsavarok a nem áb3

HU 220 050 Β rázolt számykeret irányába húznak, és amely eközben nyomja a 28 feneket. A 28 fenék ezáltal rögzítve van a számykereten.

A 33 nyilak azt jelzik, hogy all mozgó pántszárnyat az azoknak megfelelő átállítási irányokban lehet átállítani, Az átállítást a 3. ábrán látható 34 állítóeszközök valósítják meg. A 34 állítóeszközök lényegében egy 35 állítócsavarból állnak, amelynek a 35’ csavarfeje a 28 fenék egy 36 mélyedésébe elforgathatóan, de tengelyirányban eltolhatatlanul nyúlik be. A csavaros 34 állítóeszköz további fontos alkatrésze a 37 anya, amely a 31 szorítólapon van rögzítve. A 35 állítócsavar elforgatása a 35’ csavarfejben lévő, nem ábrázolt belső kulcsnyílásba dugott csavarkulccsal a 32 rögzítőcsavarok kilazított állapotában oldalirányban átállítja a 31 szorítólapot és ezzel megfelelően átállítja a szárnyat, mivel a 28 fenék a 10 álló pántszámnyal való összekapcsolása miatt a belső kerethez képest áll, amennyiben a szárny esetleges lengőmozgásaitól eltekintünk. Az átállítás a 34 állítóeszköz forgásirányától függően a 33 nyilak irányában következik be. Azért, hogy a 32 rögzítőcsavarokat ne lehessen minden további nélkül meglazítani, és hogy a 31 szorítólap takarva legyen, egy 38 takarósapkát alkalmazunk, amely a 29, 30 szalag között, valamint a 28 fenék 28’ tengelyszemén van reteszelve. Egy 39 dugó záija a 35 állítócsavar csavarkulcsa számára szolgáló áttörést. A számykeretbe 40 illesztőszegek nyúlnak be, és biztosítják a 28 fenék pontos illeszkedését a szárnyon még akkor is, ha a 32 rögzítőcsavarok meg vannak lazítva.

All mozgó pántszámy 28’ tengely szeme 41 csapágyfurattal van ellátva egy 12 csapágyhüvely számára, amelyben 15 csapbefogadó furat van a 14 tengelycsap csapágyazására. A 12 csapágyhüvely 15 csapbefogadó furata a 12 csapágyhüvely 12’ külső kerületéhez képest excentrikusán van elhelyezve. A 2. és 3. ábra mutatja, hogy a 14 tengelycsap 14’ tengelye a 41 csapágyfurat 41’ tengelyéhez képest excentrikusán van elhelyezve. A 41 csapágyfuratban egymással szemben lévő 42 reteszelő keresztmetszetek vannak, amelyekhez képest a 12 csapágyhüvelyt 43 helyezőbemetszésekkel úgy kell elhelyezni, hogy az elfordulási szöghelyzete állítható legyen. Három 43 helyezőbemetszés van, úgyhogy a 12 csapágyhüvelyt három különböző elfordulási szöghelyzetbe lehet beállítani, amelyekben a 43 helyezőbemetszések keresztmetszetei a 42 reteszelő keresztmetszetekkel közös keresztmetszetet képeznek. Ebbe a közös keresztmetszetbe egy nem ábrázolt reteszelőcsapot lehet behelyezni, úgyhogy a 12 csapágyhüvely szándékolatlan elforgatása nem lehetséges. A 12 csapágyhüvelynek a 41 csapágyfuratban történő átállításakor a 14 tengelycsap 14’ tengelye a 41’ tengely körül egy körön elmozdul, úgyhogy ennek következtében a 12 csapágyhüvely minden átállítása megfelelő oldalátállítást, és ugyanakkor azonban megfelelő szorításátállítást idéz elő. A 41 csapágyfurat a 12 csapágyhüvely felett egy reteszelt 44 sapkával van lezárva.

A 10 álló pántszámyat a 2. ábrán ábrázolt 45 rögzítőcsavarok rögzítik a nem ábrázolt külső kereten, és 46 illesztőszegek gondoskodnak a 45 rögzítőcsavarok meghúzásától független, pontosan illesztett illeszkedésről. A 46 illesztőszegek magasságában a 10 álló pántszárnynak van egy 47 csapágyperselye egy 25 csapágymélyedéssel, amely az alsó végén leszűkül, és 47’ támaszfenék képződik egy 13 csapágyhüvely számára, amelynek az egyik, 13” hüvely vége benyúlik a 47’ támaszfenék szűkített mélyedésébe. A 13 csapágyhüvelyben van egy 19 csapbefogadó furat a 14 tengelycsap számára. Ez az alsó, 14” csapvégével a 47’ támaszfenék közeiéig benyúlik a 19 csapbefogadó furatba, és egy 48 gallérral fent a 13 csapágyhüvelyre támaszkodik. A 14 tengelycsap így függőlegesen úgy van megtámasztva, hogy felső, 14” csapvége előre meghatározott mértékben benyúlik a 12 csapágyhüvelybe.

A 13 csapágyhüvely 19 csapbefogadó furata a 13 csapágyhüvely 13’ külső kerületéhez képest excentrikusán van elhelyezve. Ez az 5a. és 5b. ábrán látható, ahol a 14’ tengelynek a 25 csapágymélyedés 25’ tengelyéhez képest excentrikus elhelyezését ábrázoltuk. Azért, hogy a 19 csapbefogadó furatnak ezt az excentricitását a 14 tengelycsap helyezéséhez ki lehessen használni, a 13 csapágyhüvely a 4. ábra szerint a külső kerületén 20 vezetőbordákkal van ellátva, amelyek a 25 csapágymélyedés 21 vezetőhomyaiba nyúlnak be. A 21 vezetőhornyok a 47’ támaszfenéktől egy 23 nyomóelem legmélyebb helyzetének területéig terjednek ki. A 20 vezetőbordák átmérősen egymással szemben vannak elhelyezve, és a 13 csapágyhüvely magasságának, illetőleg hosszának csak egy részére terjednek ki. A 4. ábrán bal oldali 20 vezetőborda el van látva egy 20’ jellel, hogy a 13 csapágyhüvely helyezéséhez egyszerű utalás álljon rendelkezésre. A 21 vezetőhomyok az 5a. és 5b. ábra szerint úgy vannak elhelyezve, hogy a 10 álló pántszámy 26 rögzítési felületére merőlegesen egy síkban, vagyis a külső keretre keresztben helyezkednek el. A 13 csapágyhüvelyt eszerint két különböző helyzetbe kell hozni, mégpedig az 5a. ábra szerinti első helyzetbe, amelyben a 14’ tengely a 25’ tengelynek a 26 rögzítési felülettől elmutató oldalán van elhelyezve, és az 5b. ábra szerinti második helyzetbe, amelyben a 14 tengelycsap 14’ tengelye a 25’ tengelynek a 26 rögzítési felülettel szomszédos oldalán van elhelyezve. A 13 csapágyhüvely átállításával így elérhető annak a szorításnak az átállítása, amellyel a 14 tengelycsappal összekapcsolt 11 mozgó pántszámy többé vagy kevésbé az ajtó külső keretéhez nyomódik. A gyakorlati átállítási út például 1 mm. A 21 vezetőhomyokat természetesen úgy is el lehet helyezni, hogy az 5a., 5b. ábra ábrázolási síkjában vízszintesek legyenek. Ez oldalátállítást eredményezne. Az előbb leírt két esetben a 14 tengelycsapnak a 13 csapágyhüvely által elérendő átállítása a 14 tengelycsapnak a 12 csapágyhüvely által elérendő átállítására szuperponálódik, illetőleg fordítva. Ily módon oldalátállításokat és szorítási átállításokat az egyedi esetnek megfelelően lehet növelni, illetőleg kompenzálni, úgyhogy a kombinált oldalátállítás és szorítóátállítás elvi hátránya kiküszöbölhető, illetőleg csökkenthető az átállítási utak nagyságának arányától függően.

Az ajtópánt magasságátállítással is el van látva, úgyhogy ezzel mindhárom koordinátairányban át lehet állí4

HU 220 050 Β tani. A magasság átállításához a 14 tengelycsap a 4. ábrán látható 18 külső menettel van ellátva. Erre a 18 külső menetre egy 17 belső menettel rá van csavarva egy 16 támaszrész. A 16 támaszrész a külső kerület egymással átmérősen szemben lévő 22 vezetőbordákkal van ellátva, amelyek ugyancsak a 25 csapágymélyedés 21 vezetőhomyaiba illeszkednek. Ennek következtében a 16 támaszrészt úgy lehet a 18 külső menetre rácsavami, hogy a 22 vezetőbordák fedésbe kerülnek a 13 csapágyhüvely 20 vezetőbordáival. Ezt az esetet a 2. ábrán keresztmetszetben ábrázoltuk. A 16 támaszrész átállítása a 18 külső meneten ekkor úgy lehetséges, hogy a 16 támaszrész különböző magassági lépcsőkben helyezhető, amiket egyrészt a 18 külső menet menetemelkedése, másrészt a 16 támaszrésznek a 18 külső meneten történő elforgatása határoz meg. Az összesen elérendő magasságátállítást a 18 külső menettel ellátott tengelycsap hossza, valamint a 17 belső menet és a 18 külső menet között terhelési okokból minimálisan szükséges kapcsolódás hossza határozza meg. Az 1. ábrán látható 49 nyilak szerinti magasságátállítás több milliméter lehet. Ugyanez vonatkozik a szorítás 50 nyilak szerinti átállításának tartományára.

A 16 támaszrész egy 23 nyomóelemet támaszt, amelyen van egy 23’ csapágyfelület a 12 csapágyhüvely 12” gyűrűs gallérja számára.

A 17 belső menet ugyanúgy excentrikusán van a 16 támaszrészben elhelyezve, mint ahogy a 19 csapbefogadó furat a 13 csapágyhüvelyben. Ennek következtében a 17 belső menet, és a 16 támaszrész hossztengelyét a 19 csapbefogadó furat tengelyével egytengelyűén lehet elhelyezni. Ez szükséges is, ha a 17 belső menet és a 18 külső menet a 14 tengely csap 14’ tengelyével koncentrikus. Speciális lépések nélkül különben a 16 támaszrész olyan helyezései következnének be, amelyekben az összeszerelés a 10 álló pántszámnyal nem lenne lehetséges.

A 23 nyomóelem műanyagból áll, és kicsi a súrlódási tényezője a 12 csapágyhüvelyen, hogy a szárny lengőmozgásai következtében all mozgó pántszámy és a 10 álló pántszámy között fellépő viszonylagos mozgások ne legyenek túl nagy mértékben gátolva és a túl nagy kopást ki lehessen küszöbölni. A 23 nyomóelemnek körös-körül hengeres 23’ csapágyfelülete (külső kerülete) van vezetőbordák nélkül, és sugárirányban a 25 csapágymélyedés ugyancsak körös-körül hengeres 25” szakaszára fekszik fel. Ennek a 25” szakasznak az átmérője ugyanakkora, mint a támaszrész 22 vezetőbordáin mért átmérő. A 25 csapágymélyedés 25” szakaszának átmérője tehát a 21 vezetőhomyok horonymélységének kétszeresével meg van növelve a 25 csapágymélyedésnek az ezen a 25” szakaszon kívüli átmérőjéhez képest. Ezáltal a 13 csapágyhüvely és a 16 támaszrészbeépítés nincs akadályozva, másrészt viszont biztosítva van, hogy a 23 nyomóelem a körös-körül hengeres 23’ csapágyfelületével (külső kerületével) sugárirányban optimálisan támaszkodik a 47 csapágyperselyben. Ez azt szolgálja, hogy a 23 nyomóelemnek sugárirányban kis fajlagos felületi nyomásokkal nagy terhelhetősége legyen.

A 23 nyomóelem a 14 tengelycsapot egy 24 befogadófurattal veszi körül, amelynek a tengelyirányú hossza a lehető legnagyobb, vagyis a 23 nyomóelem vastagságával, illetőleg legnagyobb vastagságával egyenlő. Ezzel a 14 tengelycsapnál is gondoskodunk a 14 tengelycsapból sugárirányú optimális erőátvitelről, mégpedig kis fajlagos felületi nyomások esetén. A 14 tengelycsap előbb leírt sugárirányú csapágyazása mindenekelőtt arról gondoskodik, hogy ez attól a játéktól függetlenül legyen tartva, amely a 16 támaszrész és a 14 tengelycsap között a menetek kapcsolódási területén szükséges, hogy ez az átállításhoz eléggé könnyen járjon. A 23 nyomóelemmel nagyon jó játékmentes sugárirányú alátámasztást érünk el.

A 24 befogadófurat a 23 nyomóelem 23’ csapágyfelületéhez (külső kerületéhez) képest excentrikusán van elhelyezve, mégpedig ugyanannyira excentrikusán, mint ezt a 12 csapágyhüvelynél leírtuk. Ennek következtében a 23 nyomóelem a 16 támaszrésszel és a 12 csapágyhüvellyel egytengelyűén helyezhető el, és közös egytengelyű 25 csapágymélyedés esetében nem akadályozza a tengelycsap összeszerelését a 10 álló pántszámnyal. A pontosabb és egyszerűsített viszonylagos helyezés érdekében a 23 nyomóelem és a 16 támaszrész elfordulás ellen biztosítottan, alakzáróan van összekapcsolva egymással, mégpedig egyetlen, változtathatatlan viszonylagos elfordulási helyzetben. Ez megkönnyíti a 23 nyomóelem összeszerelését aló támaszrésszel, és megvalósítható az összeszerelés kívánt pontossága. Ez a pontosság a kerületi irány tekintetében nagyon nagy, és csak a tűréstől függ. Sugárirányban az alakzárás úgy alakítható ki, hogy a menetkapcsolódáshoz szükséges játék van tűrésezve. Az 52 mélyedés a 23 nyomóelem alsó oldalától indul ki, és a 4. ábrán függőlegesen, az 51 csap felett van ábrázolva.

A magasság átállításához egy állítókulcsot a 13 csapágyhüvely 53 nyílásán át a 14 tengelycsap alsó, 14’” csapvégében lévő többlapú 54 mélyedésbe helyezünk és elforgatjuk. A 18 külső menetet jobbmenetként ábrázoltuk, úgyhogy a 14 tengelycsapot az óramutató járásával megegyező irányban elforgatva aló támaszrész lesüllyed. Ha a kulcs ilyen, az óramutató járásával megegyező irányú elforgatásának a 16 támaszrész felfelé történő függőleges átállítását kell létrehoznia, akkor a 18 külső menetet balmenetként kell kivitelezni.

Claims (15)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Ajtó- vagy ablakpánt, amelynek van egy álló (a külső kereten rögzített) pántszámya (10) és egy mozgó (a számykereten rögzített) pántszámya (11), amely pántszámyakat a csapágyhüvelyeikbe (12, 13) benyúló tengelycsap (14) csuklósán összeköti, és a mozgó pántszámyhoz (11) hozzárendelt csapágyhüvelynek (12) van egy, a külső kerületéhez (12’) képest excentrikusán elhelyezett csapbefogadó furata (15), és ennek a csapágyhüvelynek (12) az elfordulási szöge a mozgó pántszámyban (11) állítható, továbbá van egy tengelyirányban átállítható, az álló pántszámyban (10) elfordíthatatlanul vezetett és a mozgó pántszár5

   HU 220 050 Β nyat (11) megtámasztó támaszrésze (16), ami egy belső menettel (17) a csapágyhüvelyekben (12, 13) elforgatható, de tengelyirányban eltolhatatlan tengelycsap külső menetén (18) átállíthatóan van kialakítva, azzal jellemezve, hogy az álló pántszámy (10) csapágyhüvelyében (13) a külső menet (18) alatt a külső kerületéhez (13’) képest excentrikusán elhelyezett csapbefogadó furat (19) van, és ez a csapágyhüvely (13) az álló pántszámyban (10) úgy van elhelyezve, hogy elfordulási szöge átállítható.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti ajtó- vagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy az álló pántszámy (10) csapágyhüvelyének (13) külső kerületén (13’) tengelypárhuzamos vezetőbordák (20) vannak, amelyek benyúlnak az álló pántszámy (10) tengelypárhuzamos vezetőhomyaiba (21).
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti ajtó- vagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy a csapágyhüvelynek (13) és álló pántszámyának (10) egymással átmérősen szemben lévő vezetőbordái (20) és vezetőhomyai (21) vannak az álló pántszámy (10) csapágyhüvelye (13) csapbefogadó furatának (19) legnagyobb excentricitású síkjában.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti ajtó- vagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy a támaszrésznek (16) van legalább egy vezetőbordája (22), amely(ek) egy-egy vezetőhoronyba (21) vannak behelyezve, amely az álló pántszámy (10) csapágyhüvelyének (13) egy vezetőbordáját (20) is befogadja.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti ajtóvagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy a támaszrészben (16) lévő belső menet (17) ugyanúgy excentrikusán van elhelyezve, mint az álló pántszámy (10) csapágyhüvelyének (13) csapbefogadó furata (19).
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti ajtóvagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy az álló pántszámy (10) tengelypárhuzamos vezetőhomyai (21) az álló pántszámy (10) egy rögzítési felületéhez (26) képest függőlegesen vannak elhelyezve.
7. 7. Ajtó- vagy ablakpánt, amelynek van egy álló (a külső kereten rögzített) pántszámya (10) és egy mozgó (a számykereten rögzített) pántszámya (11), amely pántszámyakat a csapágyhüvelyeikbe (12, 13) benyúló tengelycsap (14) csuklósán összeköti, és a mozgó pántszámyhoz (11) hozzárendelt csapágyhüvelynek (12) van egy, a külső kerületéhez (12’) képest excentrikusán elhelyezett csapbefogadó furata (15), és ennek a csapágyhüvelynek (12) az elfordulási szöge a mozgó pántszámyban (11) állítható, továbbá van egy tengelyirányban átállítható, az álló pántszámyban (10) elfordíthatatlanul vezetett és a mozgó pántszárnyat (11) megtámasztó támaszrésze (16), ami egy belső menettel (17) a csapágyhüvelyekben (12, 13) elforgatható, de tengelyirányban eltolhatatlan tengelycsap külső menetén (18) átállíthatóan van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a támaszrész (16) felett a mozgó pántszámy (11) csapágyhüvelyét (12) megtámasztó nyomóelem (23) van, amely a tengelycsapot (14) sugárirányban az álló pántszámyban (10) lévő támaszrésztől (16) függetlenül csapágyazza.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti ajtóvagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy a nyomóelem (23) a támaszrész (16) minden konstrukciósán előre meghatározott tengelyirányú helyzetében tengelyirányban kiáll az álló pántszámy (10) egy csapágymélyedéséből (25).
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti ajtóvagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy a nyomóelem (23) műanyagból áll.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti ajtóvagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy a nyomóelem (23) és a támaszrész (16) alakzáróan elfordulás ellen biztosítottan van egymással összekötve.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti ajtóvagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy a nyomóelem (23) és a támaszrész (16) a támaszrész (16) minden elfordulási helyzetében változtathatatlan viszonylagos elfordulási helyzetben van összekapcsolva.
12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti ajtóvagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy a nyomóelem (23) sugárirányban egész külső kerületével (23’) csapágyazva van az álló pántszámyban (10).
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti ajtóvagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy a nyomóelem (23) sugárirányban csapágyazva van az álló pántszámy (10) egy csapágymélyedésében (25), amelynek az átmérője legalább egyenlő a támaszrész (16) vezetőbordáin (22) mért átmérővel.
14. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti ajtóvagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy egy befogadófúrat (24) a tengelycsap (14) számára a nyomóelemben (23) ugyanúgy excentrikusán van elhelyezve, mint a támaszrész (16) belső menete (17).
15. 15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti ajtóvagy ablakpánt, azzal jellemezve, hogy a tengelycsap (14) számára szolgáló csapbefogadó furat (24) hossza a nyomóelem (23) legnagyobb vastagsága.