HU219898B

HU219898B - Nyomópárna

Info

Publication number: HU219898B
Application number: HU9802776A
Authority: HU
Inventors: Walter Halterbeck
Original assignee: Thomas Josef Heimbach Gesellschaft mit beschränkter Haftung & Co.
Priority date: 1997-12-05
Filing date: 1998-11-30
Publication date: 2001-08-28
Also published as: DK0920983T3; HU9802776D0; EP0920983B1; ATE249334T1; CZ294633B6; PL188168B1; ES2203869T3; PL330109A1; HUP9802776A1; PT920983E; SK284583B6; DE29721495U1; SK166898A3; DE59809559D1; EP0920983A1; CZ382198A3

Abstract

A találmány tárgya nyomópárna (1) rétegelőprésekben történőalkalmazáshoz, amely olyan szövettel van ellátva, amely párhuzamosfonalakat (3) tartalmazó első fonalcsoporttal, valamint az elsőfonalcsoport fonalait (3) keresztező párhuzamos fonalakból (4) állómásodik fonalcsoporttal van ellátva, ahol az első fonalcsoport fonalai(3) fémből vannak vagy fém összetevőt tartalmaznak, míg a másodikfonalcsoport fonalai (4) rugalmas anyagból (13) állnak vagy ilyenösszetevővel vannak ellátva, és ahol az első fonalcsoport fonalai (3)a második fonalcsoport fonalait (4) megkerülően vannak hajlítva. Amásodik fonalcsoport fonalai (4) az első fonalcsoport fonalainak (3)csak a második fonalcsoport fonalai (4) rugalmas anyagának (13)összenyomásával azok közé való átvezethetőségét biztosítófonalsűrűséggel vannak elrendezve. ŕ

Description

A találmány tárgya nyomópáma rétegelőprésekben történő alkalmazáshoz, amely olyan szövettel van ellátva, amely párhuzamos fonalakat tartalmazó első fonalcsoporttal, valamint az első fonalcsoport fonalait keresztező párhuzamos fonalakból álló második fonalcsoporttal van ellátva, ahol az első fonalcsoport fonalai fémből vannak vagy fém összetevőt tartalmaznak, míg a második fonalcsoport fonalai rugalmas anyagból állnak vagy ilyen összetevővel vannak ellátva, és ahol az első fonalcsoport fonalai a második fonalcsoport fonalait megkerülően vannak hajlítva.

A réteges anyagok, például dekoratív fumérlemezbevonatok, előállítása rétegelőprésben történik, amely kisnyomású vagy nagynyomású etázsprésként vagy rövid ütemű présként lehet kiképezve. Ennek során nyomópámákat alkalmaznak, amelyeknek az a feladata, hogy a nyomást a sajtolandó anyag teljes felületére egyenletesen közvetítsék. A nyomópámáknak nagy nyomásoknak és az ilyen présekben uralkodó nagy hőmérsékleteknek kell ellenállniuk, és képeseknek kell lenniük arra, hogy a préslemezek által leadott hőt gyorsan és nagy veszteségek nélkül a préselendő anyagra vigyék át, tehát ebben az irányban nagy hővezető képességgel kell, hogy rendelkezzenek.

A technika állásából olyan nyomópámák ismertek, amelyek kétfajta fonalat tartalmazó szövetből állnak (lásd EP 0 493 630 Al). A préselendő anyag felé történő hőátadás javítása céljából egy első csoport esetén a fonalak fémből vannak vagy fém összetevőt tartalmaznak. A fonalaknak egy másik csoportja vonatkozásában különböző javaslatok készültek, ilyenek lehetnek például aromás poliamidból való fonalak (EP 0 493 630 Al), szilikon elasztomerből való fonalak (DE 295 18 204 Ul) vagy gumiból, hőálló műanyag monofilamentből való fonalak (EP 0 713 762).

Az ismert nyomópámák esetén a hőátadás még mindig nem kielégítő. A találmány révén megoldandó feladat ezért elsősorban az, hogy javított hővezető képességű nyomópámát hozzunk létre. Egy további feladat abban van, hogy a méretstabilitást javítsuk és sima felületet hozzunk létre.

A feladat megoldására olyan nyomópámát hoztunk létre, amelynél a találmány szerint a második fonalcsoport fonalai az első fonalcsoport fonalainak csak a második fonalcsoport fonalai rugalmas anyagának összenyomásával, azok közé való átvezethetőségét biztosító fonalsűrűséggel vannak elrendezve.

A találmány szerint tehát a második fonalcsoport fonalai közötti szabad távolság deformálatlan állapotban, azaz a rugalmas anyag összenyomása nélkül kisebb, előnyösen legalább 10%-kal kisebb, mint a második fonalcsoporthoz tartozó fonalaknak olyan síkban való vastagsági kiterjedése, amely sík ezen fonalak hossztengelyén áthalad, és a nyomópáma síkjára merőlegesen helyezkedik el. A találmány alapgondolata tehát, hogy a második fonalcsoport fonalainak meglehetősen nagy fonalsűrűségével jellemzett különleges szövetgeometria segítségével a hőátadásra pozitív befolyást gyakoroljunk. A javított hőátadást azzal érjük el, hogy az első fonalcsoporthoz tartozó fonalak a második fonalcsoport fonalai közötti kis távolság miatt arra vannak kényszerítve, hogy ezen fonalak között nagyon meredeken haladjanak át. Ezáltal a nyomópáma két külső felülete között rövid hőutak képződnek, amelyeknek köszönhetően a préselendő anyag felmelegítése lényegesen meggyorsítható. Ennek köszönhetően lényegesen rövidebb ütemidők érhetők el, és a kisebb hőmérséklet-különbség miatt az energiafogyasztás is kisebb.

A második fonalcsoporthoz tartozó fonalak nagy sűrűsége miatt az első fonalcsoport fonalai a másik csoporthoz tartozó fonalakba ezen fonalak rugalmas anyagának rugalmas összenyomásával azzal a következménnyel épülnek be, hogy a fonalak egymáshoz képesti elcsúszását megakadályozzák.

Ezáltal a szövet elhasználódását, tehát a belső kopást, viszonylag kis mértéken tartjuk. Ezenkívül az első fonalcsoporthoz tartozó fonalak irányára jellemző méretstabilitás lényegesen jobb még abban az esetben is, ha fémanyagként hurokképződés révén zsugorodásra hajlamos rezet alkalmazunk. Az ismert nyomópámák esetén ezen zsugorodásra való hajlam miatt kizárólag sárgarézt alkalmaznak, amelynek hővezető képessége a réz hővezető képességének csupán egyharmadának felel meg, és amelynek anyagára lényegesen nagyobb, mint a rézé. Mivel a találmány szerinti szövetfelépítésnek köszönhetően réz is alkalmazható, ezért ezáltal a hővezető képesség lényegesen növelhető, ráadásul sokkal előnyösebb költségek mellett.

A találmánynak egy előnyös kiviteli alakja szerint a fonalak oly módon vannak összeszőve, hogy az első fonalcsoporthoz tartozó fonalak a második csoporthoz tartozó fonalak legkülső pontjai által képzett síkból nem állnak ki, hanem még előnyösebben ezen síktól távköznyire helyezkednek el. Ez a kialakítás azzal az előnnyel jár, hogy az első csoporthoz tartozó fonalak a nyomópáma alkalmazása során kopás ellen védve vannak. Az első csoporthoz tartozó fonalak (fémfonalak) csak a rétegelőprésben történő nyomó igénybevétel esetén kerülnek érintkezésbe a prés határos felületeivel és a préselendő anyaggal, és ekkor jó hővezetésről gondoskodnak.

A találmánynak egy további kiviteli alakja úgy van kiképezve, hogy az első fonalcsoport fonalainak fonalsűrűsége olyan mértékű, hogy az ezáltal elért felületlefedés 50% és 80%, előnyösen 60% és 70% közötti mértékű. Ez a nagy fonalsűrűség a hővezető képességet és ezáltal a préselendő anyag gyors felmelegedését is fokozza.

Egyenletes hőeloszlás biztosítása érdekében ezenkívül előnyös, ha a fonalak az első fonalcsoporthoz tartozó fonalak meghajlításainak egyenletes eloszlásával rendelkező szövetkötéssel jellemezhetők. Ebben az esetben az első fonalcsoporthoz tartozó fonalak meghajlításainak szövetoldalankénti száma négyzetcentiméterenként 20 és 30 között van. A meghajlitásoknak ilyen nagy sűrűsége a felületen egyenletesen eloszló jó hőátadásról gondoskodik.

A találmánynak egy további kiviteli alakja szerint a rugalmas anyag Shore A-keménysége 60 és 75 közötti tartományba esik. Ez a keménység az első fonalcso2

HU 219 898 Β porthoz tartozó fonalak beágyazódását, és ezáltal szilárd szövetkötés kialakulását segít elő. Ezenkívül ilyen keménység esetén a maradék összenyomhatóság hosszú ideig fennmarad.

A rugalmas anyag vonatkozásában az összes olyan anyag alkalmazható, amelynek rugalmas tulajdonságai vannak, és amely képes arra, hogy a présekben uralkodó hőmérsékleteknek ellenálljon. Különösen alkalmasak erre a szilikon elasztomerek. Célszerű az olyan habosított rugalmas anyag alkalmazása, amelynek fajlagos tömege előnyösen 0,3 és 0,5 g/cm³ tartományba esik.

Az első fonalcsoporthoz tartozó fonalak vonatkozásában célszerű az olyan fémanyagok alkalmazása, amelyek nagy hővezető képességgel rendelkeznek. Ahogy a fentiekben már említettük, erre különösen réz vagy szilárdság szempontjából módosított rézötvözetek alkalmasak. A szövetbe való szilárd bekötés a rézfonalaknak a zsugorodásra való hajlama ellen hat, úgyhogy ezen, ilyen szempontból problematikus anyag alkalmazása ellenére említésre méltó zsugorodást nem tudtunk megállapítani. Ily módon ezen anyag nagy hővezető képessége és előnyös ára a találmány szerinti nyomópárna kialakításához hasznosítható. Különösen előnyös a nem izzított réz (kemény réz) alkalmazása, mivel nagy szilárdsággal rendelkezik, viszont izzított réz (lágy réz) is alkalmazható.

A találmánynak egy további jellemzője szerint az első fonalcsoporthoz tartozó fonalak műanyag maggal vannak ellátva, amely legalább egy fémhuzallal van körülvéve, éspedig előnyösen oly módon, hogy a műanyag mag a fémhuzallal vagy fémhuzalokkal teljes mértékben le van fedve. A lefedés ebben az esetben előnyösen legalább egy fémhuzal, célszerűen több fémhuzal egymás fölötti rátekerésével vagy a fémhuzalok összesodrásával hozható létre. A fémhuzalok összesodrása és/vagy körültekerése révén a cémázással ellentétben egy megközelítően körkörös fonal hozható létre, ami által a nyomópáma felső és alsó oldalán nagyobb felfekvési felület képződik, és ezáltal a préslemezekről a préselendő anyagra való jó hőátadás érhető el. A műanyag magok vonatkozásában hőálló műanyagokat, például aramidokat vagy polipropilén-szulfidból, a továbbiakban PPS, poli(éter-keton)-ból, a továbbiakban PÉK, poli(éter-éter-keton)-ból, a továbbiakban PEEK, való monofilokat vagy üvegszálas fonalakat alkalmazhatunk.

A találmány továbbá úgy is kialakítható, hogy a második fonalcsoporthoz tartozó fonalak kívülről legalább egy fémhuzallal vannak körülvéve, éspedig ebben az esetben előnyösen oly módon, hogy a második csoporthoz tartozó fonalak kívülről teljes mértékben a fémhuzallal vagy a fémhuzalokkal vannak lefedve. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a második csoporthoz tartozó fonalak szintén fokozzák a hőátadást, miközben pámatulajdonságaikat rugalmas anyagösszetevőjüknek köszönhetően nem vesztik el. A második csoport fonalainak beburkolása ebben az esetben is előnyösen sodrással vagy körültekeréssel történik. A fémhuzalok által képzett burkolaton belül a második csoporthoz tartozó fonalak teljes mértékben rugalmas anyagból, például szilikon elasztomerből, állhatnak. Jobb szilárdság viszont azzal biztosítható, ha ezen fonalak maggal vannak ellátva, amely rugalmas anyagból való ráextrudált burkolattal van körülvéve. Ebben az esetben a mag központi fonallal, például arámidból, üvegszálakból, fémből stb. való központi fonallal lehet ellátva, amely köré a fémhuzalok vannak sodorva és/vagy tekerve.

Célszerű, ha a sodort fémhuzalok részben S alakúra és részben Z alakúra vannak sodorva, ahol ez célszerűen felváltva van megvalósítva. Ennek révén a nyomópárnának a présen belüli „vándorlása” hatékonyan megakadályozható.

Annak érdekében, hogy egyrészt stabil és merev, másrészt pedig kielégítően illesztőképes nyomópámát nyerjünk, célszerű, ha a második fonalcsoporthoz tartozó fonalak legalább 1 mm-t, előnyösen 1,5 mm-t kitevő átmérővel rendelkeznek. Ebben az esetben a szöveten belül lényegében nyújtva maradnak, és az első csoporthoz tartozó fonalak vastagságához képesti nagy fonalsűrűségük révén ezen fonalak megfelelő meghajlítását elősegítik. Célszerű, ha ebben az esetben az első fonalcsoporthoz tartozó fonalak átmérője legalább 0,15 mm-t tesz ki, amely 0,3 mm-ig terjedhet.

A találmányt az alábbiakban egy előnyös kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajzra való hivatkozással részletesebben is ismertetjük, ahol a rajzon az

1. ábrán egy találmány szerinti nyomópáma egy részének hosszmetszete, a

2. ábrán az 1. ábra szerinti nyomópáma keresztmetszete, a

3. ábrán az 1. és 2. ábra szerinti nyomópámához tartozó hosszanti fonal perspektivikus nézete, a

4. ábrán az 1. és 2. ábra szerinti nyomópámához tartozó keresztirányú fonal perspektivikus nézete, az

5. ábrán az 1. és 2. ábra szerinti nyomópáma hosszmetszete összenyomott állapotban, a

6. ábrán a nyomópámához való másik keresztirányú fonal perspektivikus nézete, és a

7. ábrán a nyomópámához való további keresztirányú fonal oldalnézete látható.

Az 1. és 2. ábrán bemutatott 1 nyomópáma egyrétegű 2 szövetként láncirányban elhelyezkedő hosszanti fonalakkal, például 3-mal jelölt fonalakkal és vetülékirányban elhelyezkedő keresztirányú fonalakkal, például 4-gyel jelölt fonalakkal van kiképezve. Ebben az esetben a keresztirányú 4 fonalak lényegében nyújtva helyezkednek el, azaz a hosszanti 3 fonalakkal való bekötésük révén a nyomópáma síkjából lényegesen nem kényszerülnek ki, míg a hosszanti 3 fonalak a keresztirányú 4 fonalakat megkerülve helyezkednek el, és így a felső és alsó oldalukon meghajlításokat - amelyeket a bemutatott példa esetén 5-tel és 6-tal jelöltünk - képeznek, amelyek üzem közben nyomás hatására laposabbá válnak, és amelyek a keresztirányú 4 fonalak között közbenső szakaszokon keresztül, amelyeket például 7-tel jelöltünk, egymással össze vannak kötve. Ily módon a hosszanti 3 fonalak meander alakúan helyezkednek el.

HU 219 898 Β

A 3. ábrán részletesebben mutatjuk be a hosszanti 3 fonalat. A 3 fonal arámidból való cémázott 8 maggal van ellátva, amely köré hat fémhuzal, például 9-cel jelölt fémhuzal, kötélverési módszer szerint van verve (sodorva), éspedig oly módon, hogy a 8 magot teljes mértékben a 9 fémhuzalokkal beburkoljuk. Ezáltal a hosszanti 3 fonal zárt és viszonylag sima felületet nyer, amely a nyomólemezekkel és a préselendő anyaggal való megfelelő érintkezésről gondoskodik. A hosszanti fonal átmérője 0,2 mm.

A 4. ábrán felnagyítva bemutatott, keresztirányú fonal 0,2 mm átmérőjű 10 maggal van ellátva, amely arámidból való központi 11 fonalból és hat fémhuzalból, például 12-vel jelölt fémhuzalból áll, ahol a 12 fémhuzalok a központi 11 fonal köré vannak sodorva. A 12 fémhuzal nem izzított rézből (kemény réz) van, amivel nagy szilárdságot érünk el. A 10 mag szilikon elasztomerből való ráextrudált 13 elasztomer burkolattal van körülvéve. Ebben az esetben a keresztirányú 4 fonal átmérője 1,5 mm.

Ahol az 1. ábrán felismerhető, hogy a keresztirányú 4 fonal sűrűsége úgy van méretezve, hogy a keresztirányú 4 fonalaknak beszőtt hosszanti 3 fonalak nélkül mérhető távolsága, tehát nem deformált állapotban mérhető távolsága kisebb, mint azok átmérője, tehát kisebb mint 0,2 mm. A hosszanti 3 fonalak ily módon a keresztirányú 4 fonalak 13 elasztomer burkolatának rugalmas anyagába épülnek be. Ez nemcsak azzal az előnnyel jár, hogy a hosszanti 3 fonalak a keresztirányú 4 fonalak hosszanti tengelyeinek irányában nem mozdulhatnak el, hanem a hosszanti 3 fonalak meredeken elhelyezkedő közbenső 7 szakaszok kialakítására kényszerülnek.

A 2. ábrán és az 1. és 5. ábrán is felismerhető, hogy a hosszanti 3 fonalak az 5,6 meghajlításaik tartományában is erősen a 13 elasztomer burkolat anyagába merülnek, úgyhogy nem összenyomott állapotban a keresztirányú 4 fonalak legkülső pontjai által képzett 14 síkból nem állnak ki, hanem ellenkezőleg, ezen 14 síktól távköznyire helyezkednek el. A préslemezekkel és a préselendő anyaggal csak sajtolónyomás hatására lépnek érintkezésbe.

Az 1 nyomópáma sajtolónyomás alatt történő deformálását az 5. ábrán szemléltettük. Ebből felismerhető, hogy a hosszanti 3 fonalak 5, 6 meghajlításai laposra vannak nyomva, úgyhogy hosszúra kinyújtott hőátadási felületek képződnek. A közbenső 7 szakaszok úgy vannak deformálva, hogy a keresztirányú 4 fonalak között megközelítően merőlegesen helyezkednek el, úgyhogy az 1 nyomópáma egyik oldalától a másik oldaláig teijedő hőátadási szakaszok rövidek. Mind a két, az előbbiekben említett körülmény a íutőlemezektől a préselendő anyagra való gyors hőátadásról gondoskodik.

A 6. ábra egy itt nem részletezett nyomópámához való keresztirányú 15 fonalat mutat. A keresztirányú 15 fonal alkalmas arra, hogy az 1. és 2. ábra szerinti 1 nyomópámában alkalmazásra kerüljön. A 15 fonal szilikon elasztomerből való 16 maggal van ellátva, amely az ábrán nem látható módon magfonalat vesz körül, amely azonos módon van felépítve, mint a keresztirányú 4 fonal esetén.

A 16 mag köré fémhuzalok, például 17-tel jelölt fémhuzalok, vannak sodorva. A sodrási folyamat befejeztével a 16 mag teljes felületén 17 fémhuzalokkal van körülvéve, amely 17 fémhuzalok így hézagmentes fémburkolatot képeznek. A keresztirányú 15 fonal ennek köszönhetően egy felhasználásával előállított nyomópárnán keresztül történő hőátadás fokozására alkalmas olyan kialakítás esetén, amikor egyes fémfonalakként vagy fémből való hosszanti fonalakhoz járulékosan kerül alkalmazásra vagy abban az esetben is, ha a hosszanti fonalak azonos módon vannak kiképezve, mint a keresztirányú 15 fonalak.

A 7. ábrán olyan keresztirányú 18 fonal látható, amely a 6. ábra szerinti keresztirányú 15 fonal helyett vagy azzal kombinálva egy nyomópámában alkalmazható. A keresztirányú 18 fonal szintén szilikon elasztomerből való 19 maggal van ellátva, amely az ábrán nem látható módon magfonalat vesz körül, amely azonos módon van felépítve, mint a keresztirányú 4 fonal esetén.

A 19 mag köré 20 fémhuzal van tekerve, éspedig oly módon, hogy a 19 magot teljes felületén körülveszi és ezáltal hézagmentes fémburkolatot képez. Célszerű, ha a 20 fémhuzal egy további fordított tekercselési irányú fémhuzallal van körülvéve úgy, hogy kétrétegű fémburkolat keletkezzen. Ez biztosítja, hogy a 19 mag a hajlításokban is teljes mértékben be legyen burkolva.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Nyomópáma rétegelőprésekben történő alkalmazáshoz, amely olyan szövettel (2) van ellátva, amely párhuzamos fonalakat (3) tartalmazó első fonalcsoporttal, valamint az első fonalcsoport fonalait (3) keresztező párhuzamos fonalakból (4, 15) álló második fonalcsoporttal van ellátva, ahol az első fonalcsoport fonalai (3) fémből vannak vagy fém összetevőt tartalmaznak, míg a második fonalcsoport fonalai (4, 15) rugalmas anyagból (13) állnak vagy ilyen összetevővel vannak ellátva, és ahol az első fonalcsoport fonalai (3) a második fonalcsoport fonalait (4,15) megkerülően vannak hajlítva, azzal jellemezve, hogy a második fonalcsoport fonalai (4, 15) az első fonalcsoport fonalainak (3) csak a második fonalcsoport fonalai (4, 15) rugalmas anyagának (13) összenyomásával, azok közé való átvezethetőségét biztosító fonalsűrűséggel vannak elrendezve.
2. Az 1. igénypont szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy a második fonalcsoport fonalai (4,15) közötti szabad távolság deformálatlan állapotban legalább 10%-kal kisebb, mint a második fonalcsoporthoz tartozó fonalaknak (4, 15) ezen fonalak (4, 15) hossztengelyén áthaladó és a nyomópáma (1) síkjára merőlegesen elhelyezkedő síkban mért vastagsági kiterjedése.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy a fonalak (3,4,15) oly módon vannak összeszőve, hogy az első fonalcsoporthoz tartozó fonalak (3) a második fonalcsoporthoz tartozó fonalak

HU 219 898 Β (4,15) legkülső pontjai által képzett síkon (14) nem állnak ki.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti nyomópárna, azzal jellemezve, hogy az első fonalcsoport fonalainak (3) fonalsűrűsége olyan mértékű, hogy az ezáltal elért felületlefedés 50% és 80%, előnyösen 60% és 70% között van.
5. Az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti nyomópárna, azzal jellemezve, hogy a fonalak (3, 4, 15) az első fonalcsoporthoz tartozó fonalak (3) meghajlításainak (5,6) egyenletes eloszlásával rendelkező szövetkötéssel vannak ellátva.
6. Az 5. igénypont szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy az első fonalcsoporthoz tartozó fonalak (3) meghajlításainak (5, 6) szövetoldalankénti száma négyzetcentiméterenként 20 és 30 között van.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy a rugalmas anyag Shore A-keménysége 60 és 75 közötti tartományba esik.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy a rugalmas anyag szilikon elasztomer.
9. Az 1 -8. igénypontok bármelyike szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy a rugalmas anyag habosított anyag, amelynek fajlagos tömege 0,3 és 0,5 g/cm³tartományba esik.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy a fém réz vagy szilárdság vonatkozásában módosított rézötvözet.
11. A 10. igénypont szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy a réz nem izzított réz (kemény réz).
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy az első fonalcsoport fonalai (3) műanyagból való maggal (8) vannak ellátva, amely legalább egy fémhuzallal van körülvéve.
13. A 12. igénypont szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy a műanyagból való mag (8) a fémhuzallal vagy a fémhuzalokkal (9) teljes mértékben le van fedve.
14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy a műanyagból való mag (8) köré fémhuzalok (9) vannak sodorva.
15. A 12. vagy 13. igénypont szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy a műanyagból való mag (8) legalább egy fémhuzallal (9) van körültekerve.
16. A 12-15. igénypontok bármelyike szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy a műanyagból való mag (8) hőálló anyagból, mint arámidból, PPS-ből, PEK-ból, PEEK-ból áll.
17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy a második fonalcsoport fonalai (15) kívülről legalább egy fémhuzallal (17) vannak körülvéve.
18. A 17. igénypont szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy a második fonalcsoport fonalainak (15) külső oldala teljes mértékben a fémhuzallal vagy fémhuzalokkal (17) van lefedve.
19. A 17. vagy 18. igénypont szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy a második fonalcsoport fonalai (15) köré kívülről fémhuzalok (17) vannak sodorva.
20. A 17. vagy 18. igénypont szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy a második fonalcsoport fonalai (15) kívülről legalább egy fémhuzallal (17) vannak körbetekerve.
21. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy a második fonalcsoport fonalai (4, 15) maggal (10) vannak ellátva, amely rugalmas anyagból való burkolattal (13) van körülvéve.
22. A 21. igénypont szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy a mag (10) központi fonallal (11) van ellátva, amely köré fémhuzalok (12) vannak sodorva.
23. Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy a fémhuzalok (9) részben S alakúan, részben Z alakúan vannak sodorva.
24. A 23. igénypont szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy a fémhuzalok (9) felváltva S alakúan és Z alakúan vannak sodorva.
25. Az 1-24. igénypontok bármelyike szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy a második fonalcsoport fonalainak (4,15) átmérője legalább 1 mm, előnyösen legalább 1,5 mm.
26. Az 1-25. igénypontok bármelyike szerinti nyomópáma, azzal jellemezve, hogy az első fonalcsoport fonalainak (3) átmérője legalább 0,15 mm.