HU218840B - Szűrőelem szálasanyag bevonattal, valamint eljárás a szűrőelem előállítására - Google Patents

Description

A találmány tárgya olyan szűrőelem, amely egy önmagában stabil, porózus hordozóelemet és egy, a hordozóelemmel összehasonlítva finomabb porozitású szálasanyag bevonatot tartalmaz, amely szálasanyag bevonat a hordozóelemnek a szűrendő fluid közeg beáramlási irányába eső oldalára részben szál/szál kötéssel, részben pedig szál/hordozóelem kötéssel van a hordozóelemre felvive.

A találmány tárgya továbbá eljárás a szűrőelem előállítására.

A WO 87/01610 közzétételi irat egy olyan szűrőelemet ismertet, amely olyan szálasanyag réteggel van bevonva, ahol a szálasanyag szálai lényegesen hosszabbak, mint a hordozóelem átlagos pórusnagysága, és a szálasanyag rétegben elosztva a szálakhoz kötött finom szemcsés elemeket is tartalmaz. Azt tapasztaltuk, hogy ha egy olyan szűrőelemet akarunk kialakítani, amelynek igen jók a finomszűrési paraméterei is, úgy ennél a megoldásnál viszonylag nagyon vastag szálasanyag réteg borítást kell alkalmazni. A vastag réteg azonban növeli a nyomásveszteséget, amelyet a szűrendő közeg a szűrőelemen történő átáramláskor elszenved.

A találmány célja, hogy a fenti WO 87/01610 közzétételi iratban ismertetett megoldással szemben egy olyan megoldást kínáljunk, ahol a szálasanyag rétegben egyébként mindig megtalálható finom szemcsés részecskék mennyisége jelentős mértékben csökkenthető, szélső esetben pedig akár nullára is vagy nulla közelében is lehet, és a finomszűrési képességet, amely egy adott fokozatnak kell hogy megfeleljen, elsősorban a szálak segítségével, nem pedig a szálasanyag rétegben elosztva lévő finom szemcsés részecskék segítségével valósítjuk meg.

Célul tűztük ki továbbá, hogy egy olyan szűrőelemet dolgozzunk ki, ahol kedvező kompromisszumot valósítunk meg a kívánt finomszűrési képesség mértéke és a nyomásveszteség között az átáramló és szűrendő közeg esetére. A találmánnyal célul tűztük ki továbbá eljárás kidolgozását az ilyen szűrőelem előállítására.

A találmány tárgya tehát szűrőelem, amely önmagában stabil, porózus hordozóelemet és a hordozóelemhez képest finomabb porozitású, a hordozóelemre a szűrendő fluid közeg felé eső oldalán felvitt porózus szálasanyag bevonatot tartalmaz, ahol a szálasanyag bevonat részben szál/szál kötéssel és részben szál/hordozóelem kötéssel van a hordozóelemhez kötve.

A találmány szerinti szűrőelem lényege abban van, hogy a szálasanyag bevonat olyan első szálakat tartalmaz, amelyek hosszabbak, mint a hordozóelem átlagos pórusnagysága, tartalmaz továbbá második szálakat is, amelyek hossza - a szálasanyag bevonat finom porozitásának a biztosítására - úgy van megválasztva, hogy lényegesen kisebb, mint az első szálak hosszúsága.

Ily módon azt az elvet tudjuk megvalósítani, hogy az első szálak közötti térrészeket a rövidebb második szálakkal töltjük ki és fedjük be.

Előnyös, ha az első szálakból első szálasanyag réteget, majd a második szálakból a második szálasanyag réteget visszünk fel. Ebbe beleértendő az is, hogy a második szálak részben az első szálasanyag réteg első szálai közötti térrészbe hatolnak be, és így kész állapotban már nem lehet éles határt vonni az első szálasanyag réteg és a második szálasanyag réteg között. Az első szálakat és a második szálakat keverve, egyetlen lépésben is felvihetjük.

Előnyös, ha a több, adott esetben többféle szálasanyag réteg a hordozóelemtől távolodva növekvő finomságú porozitású szálasanyag rétegként vannak felvive.

A szál/szál kötést és a szál/hordozóelem kötést ragasztóval vagy szinterezéssel hozhatjuk létre.

Célszerű, ha szálasanyag bevonatra kívülről finom szemcsés részecskékből egy további réteget viszünk, továbbá ha a hordozóelem szinterezett műanyag részecskékből van kialakítva.

A szál/szál kötés és a szál/hordozóelem kötés megvalósítására még egész sor lehetőség kínálkozik, lehet például egyéb kötőanyagot használni.

A találmány tárgya továbbá eljárás szűrőelem előállítására, amely szűrőelem önmagában stabil, porózus hordozóelemből és a hordozóelemhez képest finomabb porozitású szálasanyag bevonatból áll, a szálasanyag bevonatot a hordozóelemre, annak a szűrendő fluid közeg felé eső oldalára visszük fel, és a szálasanyag bevonatot részben szál/szál kötéssel, részben szál/hordozóelem kötéssel kötjük a hordozóelemhez.

Az eljárás lényege, hogy a szálasanyag bevonatot képező szálakat száraz állapotban visszük fel a hordozóelem bemenőáramlással szembeni felületére, előnyösen légárammal, és a szál/szál kötéshez és a szál/hordozóelem kötéshez a ragasztóanyagot ezt megelőzően viszünk fel a hordozóelem áramlással szembeni felületére.

Előnyös, ha az első szálakból kialakított első szálasanyag réteget visszük fel először, erre visszük fel a második szálakból kialakított második szálasanyag réteget, és a második szálak hosszúságát lényegesen kisebbre választjuk meg, mint az első szálak hosszúságát.

Célszerű, ha több szálasanyag réteget úgy viszünk fel, hogy azoknak a porozitása a hordozóelemtől távolodva egyre finomabb lesz, továbbá, ha a szálasanyag rétegekre finom szemcsés részecskékből egy további réteget viszünk fel, és ha a finom szemcsés részecske rétegkészítése során olyan részecskéket viszünk fel, amelyeket a szűrőelem működésekor a fluid áramból nyerünk ki.

Előnyös az eljárás, ha a szálak és/vagy a finom szemcsés részecskék felviteléhez a hordozóelem áramlási irányba eső felületén szívó levegőáramot hozunk létre a hordozóelemen keresztül.

Előnyös továbbá az is, ha szívó levegőáramnak a hordozóelemen áthaladását követően, a magával sodort részecskéknek a koncentrációját és/vagy a nagyságát mérjük, és a szálak és/vagy a finom szemcsés részecskék felvitelét ezen mérés eredménye alapján fejezzük be.

Célszerű, ha hordozóelemnek az áramlással szembeni felületére antisztatizálóréteget viszünk fel, előnyösen koromrészecskékből, a szálak felvitele előtt.

Az első szálak hosszúsága általában lényegesen nagyobb, előnyösen pedig több, mint kétszerese az átlagos pórusnagyságnak. A második szálak hosszúsága pedig kisebb, előnyösen pedig felénél is kisebb mint a

HU 218 840 Β hordozóelem átlagos pórusnagysága. A szálasanyag bevonat előnyösen tömegarányra viszonyítva több második szálat, mint első szálat tartalmaz, és a második szálaknak az első szálakhoz viszonyított tömegaránya előnyösen nagyobb, mint 2:1. Adott esetben az első és a második szálak ugyanolyan anyagból alakíthatók ki, és/vagy ugyanolyan átmérőtartományba is esnek. Gyakran elegendő, ha az első szálakból a szálasanyag bevonat tömegéhez viszonyítva 10% tömegrésznél kevesebbet tartalmaz.

A szálasanyag bevonat elosztva is tartalmazhat finom szemcsés részecskéket is, ezek 30 tömeg%-nál, előnyösen 20 tömeg%-nál, még előnyösebben 10 tömeg%nál, legelőnyösebben azonban 0-3 tömeg%-nál kisebb mértékben vannak jelen, ahol a vonatkozási alap a szálak és a finom szemcsés részecskék össztömegéhez viszonyítva van megadva.

Maga a szűrőelem ismert módon igen sokféle anyagból valósítható meg. Ami a hordozóelemet illeti, itt műanyag vagy műgyantaanyagok, kerámiaanyagok, fémanyagok kerülhetnek szóba. A porózus hordozóelem racionális előállítására a fent nevezett anyagok részecskéi szinterezéssel vagy más kötőmechanizmussal vagy kötőanyag vagy ragasztóanyag használatával köthetők össze egymással. Ami a szálak anyagát illeti, ezek a szálak lehetnek kerámiaszálak, különösen előnyös az alumínium-szilikát szálak alkalmazása. Természetesen más szálakat is használhatunk, például üvegszálakat, természetes szálakat, szintetikus szervesanyag-szálakat vagy egyéb önmagában ismert, és a célra a szakember szerint alkalmas szálakat.

A szűrőelem ilyen formán történő kialakítása az első szálakból álló szálasanyag réteg, majd a második szálakból álló szálasanyag réteg felvitelét követően valósul meg. Bármilyen berendezést is alkalmazunk, azok mindenképpen azt a célt szolgálják, hogy az első szálasanyag rétegre - amely első és második szálakat tartalmaz - legyen az egy közös rétegelőberendezés vagy két egymástól függetlenül alkalmazott rétegelőberendezés, legalább egy további finomabb porozitású szálasanyag réteget viszünk. Ez úgy történik, hogy a második rétegben az első szálasanyag réteghez képest rövidebb és/vagy vékonyabb szálakat alkalmazunk, adott esetben más anyagból, mint az első szálak. Ez a legalább egy további szálasanyag réteg nem kell feltétlenül első és második szálakat tartalmazzon. Az alatta lévő első szálasanyag réteg ideális alapot képez legalább egy további szálasanyag bevonat felvitelére.

A finom szemcsés részecskék helyzete és elhelyezkedése a szűrőelem finomszűrési képességét lényegesen növeli. A finom szemcsés részecskék lehetnek műanyag-részecskék vagy szervetlen részecskék. A finom szemcsés részecskék egymáshoz és a szálasanyag bevonathoz oly módon köthetők, ahogy a továbbiakban a hordozóelem-részecskének a kötését is megvalósítjuk, vagy ahogy a szál/szál és a szál/hordozóelem kötést a szálasanyag rétegben megvalósítjuk.

Amikor a ragasztóanyagot a szálak felvitele előtt visszük fel, a szálak a ragasztóanyaggal való kölcsönhatás következtében a hordozóelemen fognak függeni. Mivel a szálaknak van egy bizonyos egymást összetartásra törekvő képességük, ez ahhoz vezet, hogy ragasztóanyag nélkül is időlegesen megtapadnak a hordozóelemen, ami azt jelenti, hogy a ragasztóanyagot adott esetben utólag is fel lehet vinni.

A találmány szerinti eljárással tehát olyan szűrőelemet tudunk előállítani, amely önmagában stabil, porózus hordozóelemet és a hordozóelemnél finomabb porozitású, a hordozóelemre felvitt szálasanyag bevonatot tartalmaz, ahol a szálasanyag bevonat a hordozóelemnek a szűrendő fluid közeggel szemben eső oldalára van felvive, és a szálasanyag bevonatot részben szál/szál kötéssel, részben pedig szál/hordozóelem kötéssel visszük fel a hordozóelemre.

A szálasanyag bevonat képzéséhez a szálakat folyadékban is diszpergálhatjuk vagy szuszpendálhatjuk, és így visszük fel a hordozóelemnek az áramlással szemben eső oldalára, és a szál/szál kötés és a szál/hordozóelem kötés megvalósításához ragasztóanyagot előzetesen viszünk fel az áramlással szemben eső felületre és/vagy a ragasztóanyagot legalább egy első adag szál felvitelét követően visszük fel, és/vagy a ragasztóanyagot a hordozófolyadékban visszük fel. Ez a megoldás azonban nem képezi a találmány oltalmi körét.

Az előbb említett eljárástól eltérően megvalósítható úgy is az eljárás, hogy a szálakat nedves állapotban visszük fel, ez sok esetben racionális. Egy különösen előnyös és egyszerű eljárás a szálaknak folyadékban történő diszperziója vagy szuszpenziója, amit azután úgy viszünk fel a felületre, hogy felszórjuk vagy felkenjük vagy felhengereljük, de az a megoldás is lehetséges, hogy a hordozóelemet mártjuk az ily módon létrehozott diszperzióba vagy szuszpenzióba.

Itt utalunk arra, hogy a találmány keretében a „ragasztóanyag” kifejezés igen tág értelemben értendő. Ez alatt értünk minden olyan anyagot, amely a szűrőelem gyártásához a szálak megfelelő egymáshoz történő tapadását vagy a hordozóelemre történő tapadását lehetővé teszi, szűkebb értelemben olyan ragasztóanyagokról van szó, amelyek műanyagok vagy műgyanták, amelyek a fent említett kötés létrehozására alkalmasak, lehetnek szerves vagy szervetlen kötőanyagok, mint például a vízüveg.

Kifejezetten kívánunk arra is utalni, hogy a találmány szerinti eljárás során az előzőeken kívül más ismert kötőmechanizmusok is alkalmazhatók a szál/szál és szál/hordozóelem kötéshez, például alkalmazható a szinterezés is. Azt mindenképpen hangsúlyozni kívánjuk, hogy a ragasztóanyagot vagy kötőanyagot úgy kell megválasztani, és olyan mennyiségben kell alkalmazni, hogy a működéshez szükséges pórusok és az átáramlási járatok a szálak között ne záródjanak el.

Ahogyan arra már korábban is utaltunk, több szálasanyag réteg, illetőleg bevonat is alkalmazható, amelyek azután a hordozóelemtől távolodva növekvő finomságú porozitással rendelkeznek. Minden egyes szálasanyag réteg kialakítható a találmány szerinti eljárással.

A finom szemcsés részecskékből felvitt réteg olyan részecskék alkalmazásával is történhet, amelyeket a szűrőelem üzemének működtetése során a fluid közeg3

HU 218 840 Β bői szűrnek ki. Ha például a találmány szerinti szűrőelem kőzetekből származó por eltávolítására van alkalmazva, úgy az üzemben egy aprítóberendezést is alkalmaznak, és a kőport vagy zúzalékot egy valamilyen szűrő segítségével ki lehet szűrni, és a találmány szerinti szűrőelem finom szemcséket tartalmazó rétegének előállításához fel lehet használni.

A szálakból és/vagy finom szemcsékből álló részecskéket egy, a hordozóelem áramlási irányba vett felületéről egy szívóáramlattal is felvihetjük a hordozóelemnek az áramlással szembeni felületéről, és ennek segítségével dolgozzuk fel. A szívóáramlattal a szálakat és/vagy a finom szemcsés részecskéket oda visszük, ahol a rétegbevonatot létre kell hozni.

A szívó levegőárammal történő működtetés azt az előnyt kínálja, hogy a szívó levegőáramba azt követően, hogy ez a hordozóelemen áthatolt, a magával vitt idegentest-részecskék koncentrációja és/vagy nagysága megmérhető, és a szálaknak és/vagy a finom szemcsés részecskéknek a felvitele ezen mért érték függvényében fejezhető be, különösen akkor, ha a hordozóelem mögött lévő idegentest-részecskék koncentrációja és/vagy nagysága egy adott küszöbérték alatt van. Ily módon tehát a szűrőelemet méret szerinti leválasztással vagy adott finomságúra készíthetjük, például a szűrési feladattól függően tudjuk a megfelelő szűrőelemet előállítani. A hordozóelem mögötti idegenanyag-részecskék koncentrációjának a mérésével és ennek a szűrőelem előtti áramlásba bevitt idegenanyag-részecskék koncentrációjával történő összehasonlításával lehet a megfelelő szűrőelemet előállítani.

Egy egészen különleges lehetőség abban áll, hogy a bevitt idegenanyag-részecskék koncentrációjának és/vagy a részecskék nagyságának a mérése az ilyen finom szemcsés részecskékből képezett bevonatoknál is felhasználható, azaz azok a részecskék, amelyek a szűrőelem gyártásánál a fluid áramból kiszűrésre kerülnek, felvihetők rétegként. Ennek segítségével olyan sűrűségű elemet lehet előállítani, amelynek előre megadott leválasztást finomsága van, azaz a kívánt finomság biztosítva van minden esetben, ugyanakkor szükségtelenül nem finomítjuk a leválasztást. Ily módon pedig a szűrőelem előállításánál elkerülhető a nagy nyomásveszteség. Ha a rétegeléskor olyan finom szemcsés részecskéket alkalmazunk, amelyek a szűrőelem üzeme során a fluid áramból kerültek kiszűrésre, akkor az anyagba sodort idegenanyag-részecskék nagyságát és/vagy a koncentrációját mérjük, például úgy, hogy azt mérjük, amikor egy adott mg/m³ kiszűrt levegőben 1 pm alatti részecskék maradnak csak, helyesen járunk el, mivel a rétegfelvitelt akkor állítjuk le, amikor a réteg az előre megadott vastagságot érte el.

Itt utalunk arra, hogy az utolsó bekezdésben részletezett elvnél a szálasanyag rétegre finom szemcsékből felvitt rétegnek igen nagy a jelentősége, és attól függetlenül megvalósítható, hogy a finom szemcsés réteg alatt egy szálasanyag réteg van felvive a hordozóelemre, vagy sem.

Ahelyett, hogy a hordozóelem mögött az idegen szemcsék nagyságát és/vagy koncentrációját mérnénk, vagy ahhoz kiegészítésként azt a nyomásveszteséget is lehet mérni, amelyet a szívó levegőáram a rétegelés felvitele során a szűrőelem áthaladásakor szenved. Ez a nyomásveszteség indirekt mérési eredményt ad arra vonatkozóan, hogy maga a rétegelés folyamata mennyire haladt előre, és arra, hogy megfelelő szűrési hatásfokkal rendelkező, és az adott célra alkalmas szálasanyag bevonat került-e előállításra.

A hordozóanyagnak az áramlással szembeni felületére adott esetben egy antisztatizálóréteg is felvihető, amely lehet például koromrészecskékből. Ezeket a részecskéket a szálasanyag réteg felvitele előtt visszük fel. Az antisztatikusan ható részecskék diszpergálással vagy szuszpenzióként is felvihetők. Az antisztatikus hatást kifejtő részecskék kötése hasonló módon megy végbe, mint ahogy a szálak kötése történik.

A találmány szerinti eljárás előnyösen a találmány szerinti szűrőelem előállítására használható, felhasználható azonban a szűrőelem hordozóelemeire különböző szálasanyag rétegek felvitelére is.

A találmány szerinti szűrőelem elsődlegesen gáz és levegő finom szűrésére használható fel, különösen ott, ahol a különböző gyártócsarnokokban a levegőben nagy mennyiségű por van, de olyan technológiai lépéseknél is felhasználható, ahol például folyadékot kell szűrni. Megfelelő anyagválasztás esetén forró gázok, például égés során keletkező gázok vagy forró folyadékok is szűrhetők. A hordozóelem pórusnagysága 10-100 pm tartományba esik átlagosan, a szálak átmérője pedig 0,5-8 pm tartományba esik előnyösen. A találmány szerint kialakított szálasanyag bevonattal lehetőség van arra is, hogy a hordozóelemnek az átlagos pórusnagyságát is nagyobbra válasszuk meg, mivel a hordozóelem nyitott pórusai az áramlás felőli felületükön nagy biztonsággal át vannak hidalva, és ezzel egyidejűleg - ahogy a bevezetőben már utaltunk rá - igen finom pórusnagyságú réteget is képezünk. Ennek következtében a hordozóelem igen kis átáramlási ellenállással alakítható ki. A találmány szerinti megoldással minden további nélkül előállíthatok igény szerint olyan szűrőelemek, amelyek az 5 pm nagyságú idegenanyag-részecskéket, előnyösen a 2 pm-nél nagyobb idegenanyag-részecskéket, és még előnyösebben már a 0,5 pm-nél nagyobb idegenanyagrészecskéket is teljes mértékben kiszűrik.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével, a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben. Az

1. ábrán a találmány szerinti szűrőelem egy metszete látható, ahol a metszési sík a szűrőelem áramlási felületére merőlegesen helyezkedik el, a

2. ábrán az 1. ábrán bemutatott szűrőelem egy részletének a felülnézete látható, az 1. ábrán II-vel jelölt nyíl irányából, és abban az állapotban, amikor az első szálasanyag réteget már felvittük, de a második szálasanyag réteget és a finomszemcse-részecskékből készült réteget még nem.

Az 1. ábrán látható tehát egy 2 szűrőelem, amely tartalmaz egy 4 hordozóelemet, amely az 1. ábrán lát4

HU 218 840 Β hatóan a kiszűrendő fluid közeggel szemben levő oldalán egy 6 szálasanyag bevonattal van borítva. Maga a 4 hordozóelem polietilén 8 részecskékből áll, amelyek egymással szinterezéssel vannak összekapcsolva úgy, hogy a porózus 4 hordozóelem átlagos pórusnagysága körülbelül 30 pm. Önmagában ismert módon lehet egy ilyen 4 hordozóelemet előállítani, amely ultranagy molekulájú polietilén 8 részecskéket és közepes molekulájú polietilén 8 részecskéket tartalmaz, és amelyek egymással keverve vannak. A szinterezés során az alacsonyabb molekulasúlyú polietilén 8 részecskék jobban megolvadnak, és a nagy molekulasúlyú polietilén 8 részecskék számára mintegy kötőanyagot képeznek, amelyek azonban egymással a szinterezés során is megfelelően összekapcsolódnak.

A 6 szálasanyag bevonat első 10 szálakból álló első szálasanyag réteget tartalmaz, amelynél a szálhosszúság lényegesen nagyobb, mint a 4 hordozóelem átlagos pórusnagysága. Ezek a 10 szálak a hosszúságuk következtében a 4 hordozóelem pórusait az áramlás felőli oldalon áthidalják. Az ábrán vázlatosan feltüntettük még a második 12 szálakat tartalmazó második szálasanyag réteget. A második 12 szálak hosszúsága az első 10 szálakénál lényegesen kisebb, és az első 10 szálak közötti térrészeket töltik ki a 2 szűrőelemmel szemben támasztott szűrési funkciónak megfelelően, azaz többé-kevésbé egy megfelelően vastag 6 szálasanyag bevonatot képeznek. Az első 10 szálak és a második 12 szálak egymással és az áramlás felőli oldalon elhelyezkedő polietilén 8 részecskékkel megfelelő ragasztóanyag segítségével vannak összekapcsolva, amelyet azonban a rajzon - mivel igen kis térfogatmennyiségek vannak jelen külön nem jelöltük. Példaként többek között megadjuk, hogy a kereskedelemben kapható MOWILITH márkanéven jelzett ragasztó, amelyet a Hoechst AG gyárt, és amely vinil-acetát, etilén és vinil-klorid vizes kopolimerizált diszperziója, jól alkalmazható. A 4 hordozóelemre felviendő szuszpenzió például a következő összetételű lehet:

tömeg% szálasanyag vagy részecske 6 tömeg% MOWILITH 74 tömeg% víz.

A 6 szálasanyag bevonatba viszonylag kevés finom szemcsés 14 részecskéket is felvittünk megfelelően eloszlatva.

A 6 szálasanyag bevonatnak a szűrendő fluid közeggel szemben levő legkülső rétege van a finom szemcsés 16 részecskékből kialakítva, amely lehet például egyszerű kőzetpor. Ezeket a 16 részecskéket szintén ragasztóval kötjük egymáshoz, és ugyancsak ragasztóval kötjük a 6 szálasanyag bevonathoz.

Abban az esetben, ha az első 10 szálakat, a második 12 szálakat és/vagy a finom szemcsés 16 részecskéket folyadékban diszpergáljuk vagy szuszpenzióként visszük fel, előnyös, ha diszperziós ragasztóanyagot használunk, amely szintén ugyanebbe a kikevert folyadékba vihető be.

A 2. ábrán a szálasanyag bevonattal ellátott 2 szűrőelem azon állapota látható, amikor az első 10 szálakat már felvittük, a második 12 szálakat azonban nem. Amikor a második 12 szálakat is felvisszük, ezek a 12 szálak a 2. ábrán még látható, az első 10 szálak között elhelyezkedő térrészeket kitöltik, és így jön létre az 1. ábrán látható 6 szálasanyag bevonat.

Claims (15)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Szűrőelem, amely önmagában stabil, porózus hordozóelemet (4) és a hordozóelemhez (4) képest finomabb porozitású, a hordozóelemre (4) a szűrendő fluid közeg felé eső oldalán felvitt porózus szálasanyag bevonatot (6) tartalmaz, ahol a szálasanyag bevonat (6) részben szál/szál kötéssel és részben szál/hordozóelem kötéssel, ragasztóanyaggal van a hordozóelemhez (4) kötve, azzal jellemezve, hogy a szálasanyag bevonat (6) első szálakat (10) tartalmaz, amelyek hosszúsága nagyobb, mint a hordozóelem (4) átlagos pórusnagysága, tartalmaz továbbá második szálakat (12), amelyeknek hosszúsága - a szálasanyag bevonat (6) finom porozitását biztosítandó - lényegesen kisebb, mint az első szálak (10) hosszúsága.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti szűrőelem, azzal jellemezve, hogy az első szálak (10) mint első szálasanyag réteg van felvive, és a második szálak (12) erre mint második szálasanyag réteg van felvive.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szűrőelem, azzal jellemezve, hogy a szálasanyag rétegek a hordozóelemtől (4) távolodva növekvő finomságú porozitású szálasanyag rétegként vannak felvive.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szűrőelem, azzal jellemezve, hogy a szál/szál kötés és a szál/hordozóelem kötés ragasztóval van létrehozva.
5. 5. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szűrőelem, azzal jellemezve, hogy a szál/szál kötés és a szál/hordozóelem kötés szinterezéssel van létrehozva.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szűrőelem, azzal jellemezve, hogy a szálasanyag bevonatra (6) kívülről finom szemcsés részecskékből (16) egy további finom szemcsés réteg van felvive.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti szűrőelem, azzal jellemezve, hogy a hordozóelem (4) szinterezett műanyag részecskékből van kialakítva.
8. 8. Eljárás szűrőelem előállítására, amely szűrőelem önmagában stabil, porózus hordozóelemből és a hordozóelemhez képest finomabb porozitású szálasanyag bevonatból áll, a szálasanyag bevonatot a hordozóelemre, annak a szűrendő fluid közeg felé eső oldalára visszük fel, és részben szál/szál kötéssel, részben szál/hordozóelem kötéssel kötjük a hordozóelemhez, azzal jellemezve, hogy a szálasanyag bevonatot (6) képező szálakat (10,12) száraz állapotban visszük fel a hordozóelem (4) bemenőáramlással szembeni felületére, előnyösen légárammal, és a szál/szál kötéshez és a szál/hordozóelem kötéshez a ragasztóanyagot ezt megelőzően visszük fel a hordozóelem (4) áramlással szembeni felületére.
9. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első szálakból (10) kialakított szálasanyag réteget visszük fel először, erre visszük fel a második szálakból (12) kialakított szálasanyag réteget, és a máso5

   HU 218 840 Β dik szálak (12) hosszúságát lényegesen kisebbre választjuk meg, mint az első szálak (10) hosszúságát.
10. 10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a több szálasanyag bevonatot úgy visszük fel, hogy azoknak a porozitása a hordozóelemtől (4) távolodva egyre finomabb.
11. 11. A 8-10 igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szálasanyag bevonatra (6) finom szemcsés részecskékből (16) egy további réteget viszünk fel.
12. 12. All. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a finom szemcsés részecskéket (16) a szűrőelem (2) működésekor a fluid áramból nyerjük ki.
13. 13. A 8-12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szálak (10,12) és/vagy a finom szemcsés részecskék (16) felviteléhez a hordozóelem (4) áramlási irányba eső felületén szívó levegőáramot hozunk létre a hordozóelemen (4) keresztül.
14. 14. A 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellegi mezve, hogy a szívó levegőáramnak a hordozóelemen (4) áthaladását követően, a magával sodort részecskéknek a koncentrációját és/vagy a nagyságát mérjük, és a szálak (10, 12) és/vagy a finom szemcsés részecskék (16) felvitelét ezen mérés eredménye alapján fejez10 zük be.
15. 15. A 8-14. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy hordozóelemnek (4) az áramlással szembeni felületére antisztatizálóréteget viszünk fel, előnyösen koromrészecskékből, a szálak (10, 12)