HU218335B

HU218335B - Communication apparatus and methods for energy saving

Info

Publication number: HU218335B
Application number: HU9402519A
Authority: HU
Inventors: Edward G Tiedemann Jr; Lindsay A Weaver Jr; Richard J Kerr; Kenneth M Geib
Original assignee: Qualcomm Inc
Priority date: 1992-03-05
Filing date: 1993-03-04
Publication date: 2000-07-28
Also published as: FI944057A; EP0629324A4; US5509015A; SK105394A3; FI115368B; DE69333633T2; DE69333633D1; RU2114511C1; MX9301231A; CN1052593C; SK282130B6; WO1993018596A1; CN1082272A; AU678151B2; US5392287A; AU1482897A; ATE277464T1; EP0629324A1; IL104911A; KR950700649A

Abstract

Az eljárások során mobil állomás segítségével a mobil állomástazonosító jelzést (16, 18), továbbá azon időrések (34, 38) számátreprezentáló indexszámot (20, 22) küldenek egy bázisállomásnak,amelyek során a szegmenseken belül kommunikációt lehet megvalósítani.A bázisállomás segítségével a mobil állomást azonosító jelzés (16, 18)alapján meghatároznak egy kijelölt időrést (40, 42) az egyesszegmensek (24, 26) rögzített számú időrései (34, 38) közül; és azegyes szegmenseken (24, 26) belül meghatároznak egy készletaktívidőrést, amely készlet magában foglalja azokat az időréseket (34, 38),amelyek során kommunikációt lehet végrehajtani, és amely készlet azemlített periodikus szegmenseken belül időben egyenletesen vanelosztva, továbbá amely készlet egyik időrése maga a kijelölt időrés(40, 42); és a rögzített számú időrésből álló készleten belül az aktívidőréseken kívüli időrésekben lecsökkentik a mobil állomás átlagosenergiafogyasztását. A találmány szerinti kommunikációs berendezésneka bázisállomásnál az adott mobil egység azonosító jelzése és egy, azadott mobil egységtől vett indexszám alapján az üzenetek átvitelérealkalmas aktív időrések egy készletét kiválasztó eszköze – célszerűenrésjelgenerátora (130); az üzenetet az aktív időrések egyike során abázisállomásból kisugárzó eszköze – célsze- rűen adókészüléke (120);az üzenetet az adott mobil állomásnál vevő eszköze – célszerűenvevőkészüléke (122); és az adott mobil állomás energiafogyasztását azaktív időréseken kívüli időrésekben lecsökkentő eszköze – cél- szerűenteljesítményvezérlő áramköre (147) – van. ŕ

Description

A leírás terjedelme 16 oldal (ezen belül 6 lap ábra)

HU 218 335 Β amely készlet egyik időrése maga a kijelölt időrés (40, 42); és a rögzített számú időrésből álló készleten belül az aktív időréseken kívüli időrésekben lecsökkentik a mobil állomás átlagos energiafogyasztását. A találmány szerinti kommunikációs berendezésnek a bázisállomásnál az adott mobil egység azonosító jelzése és egy, az adott mobil egységtől vett indexszám alapján az üzenetek átvitelére alkalmas aktív időrések egy készletét kiválasztó eszköze - célszerűen résjelgenerátora (130); az üzenetet az aktív időrések egyike során a bázisállomásból kisugárzó eszköze - célszerűen adókészüléke (120); az üzenetet az adott mobil állomásnál vevő eszköze - célszerűen vevőkészüléke (122); és az adott mobil állomás energiafogyasztását az aktív időréseken kívüli időrésekben lecsökkentő eszköze - célszerűen teljesltményvezérlő áramköre (147) - van.

A jelen találmány mobil hírközlési rendszerekkel kapcsolatos. Közelebbről meghatározva: a jelen találmány tárgya kommunikációs berendezés és eljárások ilyen rendszerben működő mobil vagy hordozható adó-vevő készülék fogyasztásának csökkentésére.

A hírközlési rendszerekben az adó-vevő készülékek általában csak alkalmanként működnek. Például a cellás rendszerekben a telefonok a hívások közötti szünetekben hosszú ideig üzemen kívül vannak. Az ilyen „üresjárati” időszakokban a telefon fogyasztása lényegében azonos az „aktív” időszakokhoz tartozó fogyasztással. Ahhoz azonban, hogy az adó-vevő készülék képes legyen venni az alkalmanként átvitt üzeneteket, folyamatosan figyelnie kell egy csatornát. Az US-5,056,031 számú szabadalmi leírásban (címe : „Eljárás és berendezés az átviteli teljesítmény vezérlésére CDMA-cellás távbeszélőrendszerekben”) ismertetett digitális cellás távbeszélőrendszemél a bázisállomás által átvitt üzenetek a mobil állomást bejövő hívások esetén aktiváló jeleket, valamint a mobil állomás rendszerparamétereit periodikusan felfrissítő jeleket tartalmazhatnak.

Bár a gépjárműbe szerelt mobil állomások a jármű villamos rendszeréből is kaphatnak energiaellátást, ennek a kapacitása is korlátozott, és az álló motorú gépjármű akkumulátora akár le is merülhet, ha ilyen helyzetben tartósan üzemeltetik a mobil állomást. Sok mobil állomás azonban hordozható kivitelű, és belső akkumulátorból kapja az energiaellátást. A PCS (Personal Communications Systems) személyhívó rendszerekhez tartozó kézi készülékek szinte kizárólag akkumulátorról működnek. Az ilyen készülékeknél az akkumulátor élettartamának növelése érdekében kívánatos a fogyasztás minimalizálása.

A mobil állomás jelentős mennyiségű energiát fogyaszt annak következtében, hogy folyamatosan figyeli az átviteli csatornán esetleg beérkező üzeneteket. Mivel az akkumulátor idővel lemerül, korlátozott az az időszak, amely alatt aktívan kezelhetők a hívások. Ezért komoly igény volna olyan rendszerre, amely oly módon csökkenti a fogyasztást, hogy az „üresjárati” időszakokban csak szakaszosan figyeli az átviteli csatornán át beérkező üzeneteket. Ezek a problémák és hiányosságok közismertek a szakmában. A találmány célja ezek kiküszöbölése.

A jelen találmány a vevőkészülék fogyasztásának csökkentésére szolgál olyan hírközlési rendszerben, amelynek átviteli csatorna útján egy vagy több távoli vevőkészülékkel kommunikáló adókészüléke van. Minden vevőkészülék időszakonként „aktív állapotba” kerül, amelynek során képes üzeneteket venni az átviteli csatornán át. Az adókészülék a vevőkészülék minden egymást követő „aktív állapota” idején minden vevőkészüléknek egy vagy több üzenetet küld. Bár általában egyetlen vevőkészüléket említünk, nyilvánvalóan egy rendszerben egyidejűleg több vevőkészülék is tehet „aktív állapotban”. A vevőkészülék „inaktív állapota” esetén, vagyis az egymást követő „aktív állapotok” közötti időszakban az adókészülék nem küld üzenetet ezen vevőkészüléknek, bár ugyanakkor küldhet üzeneteket a rendszer további vevőkészülékeinek, ha azok „aktív állapotban” vannak. „Inaktív állapotban” a vevőkészülék bármely olyan műveletet végrehajthat, amely nem igényli az adókészülékkel történő összehangolást. A vevőkészülék az inaktív állapotot arra használhatja fel, hogy csökkentse a fogyasztását azáltal, hogy egy vagy több egységét, például azokat, amelyek az átviteli csatornát figyelik, feszültségmentesíti.

Az átviteli csatornát idődimenzióban „rések” folyamatos áramára osztjuk fel. A vevőkészüléknek két vagy több résből álló „résciklusa” van. A vevőkészülék számára előírjuk, hogy résciklusán belül egy kijelölt rés időtartama alatt figyelje az átviteli csatornát. A vevőkészülék általában csak a kijelölt rés időtartama alatt van aktív állapotban, és résciklusának fennmaradó részében inaktív állapotban van. Ha azonban maga az üzenet arra utasítja a vevőkészüléket, hogy valami egyéb műveletet hajtson végre, mindaddig aktív állapotban kell maradnia, amíg ezt a műveletet be nem fejezi.

Az adókészülék és a vevőkészülék réseinek időzítését az idődimenzióban összhangba kell hozni, hogy az átvitt üzenetek ne vesszenek el, hanem vételre kerüljenek a kijelölt rés időtartama alatt. Egyes kiviteli alakok esetében az adókészülék és a vevőkészülék réseinek időzítését folyamatosan szinkronizálhatjuk. Más kiviteli alakok esetében azonban a vevőkészülék az inaktív állapotban függetlenítve működhet, és bekövetkezhet bizonyos időzítési eltolódás az adókészülékhez képest. Az ilyen kiviteli alakoknál a vevőkészülék időszakonként szinkronizálhatja a saját résidőzítését az adókészülék résidőzítéséhez.

A digitális cellás távbeszélőrendszereknél például a vevőkészülék külön pilotjelcsatomán át pilotjelet kaphat az adókészüléktől. Inaktív állapotban a vevőkészülék oly módon csökkentheti a fogyasztását, hogy az inaktív állapot időtartamára feszültségmentesíti a pilot2

HU 218 335 Β jelet Figyelő áramkörét. Inaktív állapotban a vevőkészülék egy belső órajel felhasználásával tarthatja fenn a saját résidőzítését. Röviddel a kijelölt rés legközelebbi bekövetkezése előtt a vevőkészülék feszültség alá helyezheti az említett áramkört, és ismét vételre kerülhet a pilotjel. Ezután a vevőkészülék a pilotjelhez történő szinkronizálás útján ismét összhangba hozhatja a saját időzítését az adókészülék időzítésével. Azon túlmenően, hogy feszültség alá helyezi az említett áramkört, és ismét veszi a pilotjelet, a vevőkészülék más műveleteket is végrehajthat annak érdekében, hogy felkészüljön a kijelölt rés kezdetekor beérkező üzenet vételére.

Az üzenetek tartalmazhatnak továbbá olyan mezőt is, amely azt jelzi, hogy következik-e másik üzenet. Ha kiegészítő üzenet következik, a vevőkészülék a következő résig aktív állapotban marad. Ha nincs kiegészítő üzenet, a vevőkészülék azonnal inaktív állapotba kerül, és a résciklus fennmaradó részében inaktív marad.

Több vevőkészüléket tartalmazó rendszerben minden vevőkészülék résciklusán belül álvéletlen kiosztásban kerül meghatározásra a kijelölt rés. Például a vevőkészülék azonosítási száma használható fel a kijelölt rés sorszámának álvéletlen meghatározásához.

Nem szükséges, hogy a rendszer valamennyi vevőkészülékének azonos legyen a résciklusa. Ezen túlmenően a vevőkészülékek résciklusa a működés időtartama alatt meg is változhat. Például a vevőkészülék kiválaszthat egy új résciklust, és üzenetet küldhet az adókészüléknek az új résciklusra vonatkozóan. Bár mind a vevőkészülék, mind az adókészülék megváltoztathatja a vevőkészülék résciklusát, mindkettőnek rendelkeznie kell a résciklusra vonatkozó információval.

A feladat megoldása tehát egyrészt olyan eljárás energia megtakarítására bázisállomástól információt vevő, átlagos szinten energiát fogyasztó mobil állomásnál, amelynek során a teljes időt rögzített számú időrésből álló, periodikus szegmensekre osztjuk, és minden szegmensen belül legalább egy időrés során kommunikációt továbbítunk a bázisállomásból a mobil állomáshoz, és amelynél a találmány értelmében a mobil állomás segítségével a mobil állomást azonosítójelzést küldünk a bázisállomásnak;

a mobil állomás segítségével azon időrések számát reprezentáló indexszámot küldünk a bázisállomásnak, amelyek során a szegmenseken belül kommunikációt lehet megvalósítani;

a bázisállomás segítségével a mobil állomást azonosító jelzés alapján meghatározunk egy kijelölt időrést az egyes szegmensek rögzített számú időrései közül;

a bázisállomás segítségével az egyes szegmenseken belül meghatározunk egy készletaktív időrést, amely készlet magában foglalja azokat az időréseket, amelyek során kommunikációt lehet végrehajtani, és amely készlet az említett periodikus szegmenseken belül időben egyenletesen van elosztva, továbbá amely készlet egyik időrése maga a kijelölt időrés; és a rögzített számú időrésből álló készleten belül az aktív időréseken kívüli időrésekben lecsökkentjük a mobil állomás átlagos energiafogyasztását.

A feladat megoldása másrészt olyan kommunikációs berendezés üzenetek átvitelére bázisállomástól egy vagy több, energiát fogyasztó mobil állomáshoz, amelynek a találmány értelmében a bázisállomásnál egy meghatározott mobil egységnek szánt üzenetet vevő eszköze;

a bázisállomásnál az adott mobil egység azonosító jelzése és egy, az adott mobil egységtől vett indexszám alapján az üzenetek átvitelére alkalmas aktív időrések egy készletét kiválasztó eszköze;

az üzenetet az aktív időrések egyike során a bázisállomásból kisugárzó eszköze;

az üzenetet az adott mobil állomásnál vevő eszköze; és az adott mobil állomás energiafogyasztását az aktív időréseken kívüli időrésekben lecsökkentő eszköze van.

A feladat megoldása továbbá olyan eljárás energia megtakarítására rögzített számú időrésből álló periodikus időintervallumok alkalmazásával, és címzett kommunikációknak ezen periodikus intervallumokon belül legalább egy időrés során bázisállomásból cellás telefonhoz történő továbbításával olyan, átlagos energiafogyasztással rendelkező cellás telefonnál, amelynek éppen nincsen folyamatban levő telefonhívása, amelynél a találmány értelmében a cellás telefont azonosítjuk a bázisállomás számára; a bázisállomás segítségével minden időintervallumon belül meghatározunk egy olyan aktív időréskészletet, amelynek időrései során a bázisállomás üzeneteket küldhet a cellás telefonnak; és az aktív időréseken kívüli időrések során lecsökkentjük a cellás telefon átlagos energiafogyasztását.

A jelen találmány fenti, valamint további ismérveit és előnyeit az alábbiakban részletes leírás, igénypontok és rajzok alapján világítjuk meg.

A találmány jobb megértése érdekében a következőkben a csatolt rajzokon vázolt kiviteli példákat ismertetjük részletesebben. Az

1. ábra üzenetek résekre osztott átvitelét szemlélteti a jelen találmány egy olyan kiviteli alakjánál, amelyben egy adókészüléket és két vevőkészüléket alkalmazunk; a

2a-2d ábrák az adókészülék és a vevőkészülék résjelei közötti időzítési viszonyokat szemléltetik egymást követő időpontokban; a

3. ábra a jelen találmány egy olyan kiviteli alakját szemlélteti, amelynél üzenetcsatomát és pilotcsatomát alkalmazunk; a

4. ábra azt mutatja, hogy miképpen megy át inaktív állapotból aktív állapotba a vevőkészülék a számára kijelölt résnél; és az

5a-5b ábrák szekvenciaszám-mezőt tartalmazó üzenetet szemléltetnek.

Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál 10 adókészülék két 12,14 vevőkészüléknek küldhet üzeneteket. Más kiviteli alakoknál több vagy kevesebb vevőkészülék alkalmazható. Az említett US szabadalmi leírás szerinti digitális cellás távbeszélőrendszemél a 10 adókészülék (nem ábrázolt) bázisállomásban van elhelyezve, és (nem ábrázolt) mobil állomásokban elhelyezett 12,

HU 218 335 Β vevőkészülékeknek továbbít üzeneteket. A mobil állomások cellás rendszerű telefonok vagy személyhívó (PCS) rendszerekhez tartozó kézi készülékek lehetnek.

A bázisállomás személyhívó (paging) csatornán át továbbítja ezeket az üzeneteket, amelyek a mobil állomást tájékoztathatják a bejövő telefonhívásokról, különleges vezérlési műveletre vonatkozó egyidejű utasítással, vagy elláthatják a mobil állomást felfrissített rendszerparaméterekkel. A személyhívó csatornán át megvalósított átvitelt az 1. ábrán szaggatott vonalak jelképezik.

A 12, 14 vevőkészülékek 32 bites 16, 18 elektronikus sorszámokkal (ESN) vannak ellátva. Minden egyes vevőkészülék ESN-sorszáma eltér az összes többi vevőkészülék ESN-sorszámától. Cellás távbeszélőrendszerben a cellás telefon felé irányuló hívások (nem ábrázolt) mobiltelefonokat kapcsoló központba (MTSO) jutnak. Az MTSO-központ a hívásokat a mobil állomás átviteli sávján belül egy bázisállomáshoz továbbítja. Az MTSO-központ vagy a bázisállomás a cellás telefon telefonszámát megfelelő eszköz segítségével a mobil állomás ESN-sorszámává alakítja át.

A mobil állomásnak a cellás távközlési technikából ismert inicializálása vagy regisztrálása során vagy más alkalmas időpontban a 12,14 vevőkészülékek kiválasztanak egy-egy 20, 22 résciklusindexet. A 20, 22 résciklusindexek határozzák meg a 12,14 vevőkészülékek 24, 26 résciklusainak hosszúságát. A mobil állomás processzora vagy valamely algoritmus alkalmazásával választja meg a résciklusindexet, vagy egy előre meghatározott értéket használ fel. Az 1. ábra szerinti esetben például a 20, 22 résciklusindexek értéke egyaránt „1”. A 20, 22 résciklusindexek értéke előnyösen 1 és 7 között van. A MAX-SSI maximális résciklusindex-érték tehát „7”. A „0” érték célszerűen azt jelzi, hogy egy vevőkészülék folyamatosan figyeli a csatornát, vagyis a jelen találmány szerinti réseket alkalmazó távközlési módszer „rövidre van zárva” (ki van iktatva). Cellás távbeszélőrendszer esetében minden mobil állomás közli a bázisállomással a vevőkészüléke által kiválasztott résciklusindexet, mivel a bázisállomásnak szüksége van erre az információra, hogy el tudja érni a vevőkészülékeket.

A 12, 14 vevőkészülékek kiszámítják a 24, 26 résciklusokat, amelyeknek hossza 5 χ 2<^{20 Tésciklusindex}>, illetve 5x2<²² réscíkiusindex) A 10 adókészülék periodikus 30 rések sorozatából álló 28 időzítést állít elő. A 12 vevőkészülék hasonlóképpen periodikus 34 rések sorozatából álló 32 időzítést állít elő, a 14 vevőkészülék pedig periodikus 38 rések sorozatából álló 36 időzítést. A 30, 34, 38 rések hossza (időtartama) azonos, előnyösen 200 ms. Ha tehát a fenti képletekben 1 és 7 közötti értékű résciklusindexeket alkalmazunk, 10 és 640 résnek megfelelő értékek közötti hosszúságú résciklusokat kapunk, ami 200 ms-os rések alkalmazása esetén 2 és 128 sec közötti értékű időintervallumnak felel meg.

A 12 vevőkészülék egy kijelölt 40 rés időtartama alatt figyeli a csatornát. Ez minden 24 résciklusban egyszer következik be. A 14 vevőkészülék egy kijelölt 42 rés időtartama alatt figyeli a csatornát. Ez minden résciklusban egyszer következik be. A kijelölt 40, 42 réseket álvéletlen módszerrel választjuk ki, hogy egy adott hosszúságú résciklus rései között egyenletesen legyenek elosztva. Bár a kijelölt 40, 42 rések kiválasztására számos álvéletlen módszer alkalmazható, az alábbi (1), (2) egyenleteket alkalmazó módszert különösen előnyösnek tartjuk.

A 10 adókészülék és a 12, 14 vevőkészülékek az (1), (2) egyenletek segítségével határozhatják meg azokat a periodikusan ismétlődő időpontokat a „rendszeridőhöz” képest, amelyeknél a kijelölt 40, 42 rések fellépnek. A rendszeridő kezdetekor minden lehetséges résciklus első rése (rés₀) egyidejűleg következett be. A rendszeridő a 10 adókészülék és a 12, 14 vevőkészülékek egy-egy (nem ábrázolt) számlálójának aktuális értéke lehet. Egy ilyen (nem ábrázolt) számláló évezredeken át futhat ismétlés nélkül, ha elég nagy számú bitje van, és az adott terület szakembere minden további nélkül létrehozhat ilyen számlálót. Továbbá a 10 adókészülék a saját (nem ábrázolt) számlálóját szinkronizálhatja egy univerzális sugárzású időalaphoz (például a GPS-hez „Global Positioning System”). A 12, 14 vevőkészülékek a saját (nem ábrázolt) számlálóikat a későbbiekben részletezett módon a 10 adókészülék számlálójához szinkronizálhatják.

PGSLOT=2^MAX_SSI χ [(40503 χ (L0H0D)] mod2‘6)/ /2i⁶ (1) ahol MAX-SSI a réscíkiusindex maximális értéke;

L az ESN legkevésbé szignifikáns 16 bitje;

H az ESN legszignifikánsabb 16 bitje;

D az ESN 12 legkevésbé szignifikáns bitjének hatszorosa;

N a rendszeridő;

X az X-nél kisebb vagy azzal egyenlő, legnagyobb egész számot reprezentálja;

egy bitenkénti kizárólagos VAGY-műveletet reprezentál; és minden más művelet egész számokkal végzett aritmetikai művelet.

Az (1) egyenlet megoldható azon PGSLOT-értékre, amely azt az időpontot reprezentálja, amikor a kijelölt rés a maximális hosszúságú résciklus kezdetétől számítva bekövetkezik. Az alábbi (2) egyenlet ezt az időt összekapcsolja a rendszeridővel. A 12 vevőkészülék a 16 ESN-értéket használja fel a PGSLOT-érték kiszámításához, a 14 vevőkészülék pedig a 18 ESN-értéket. A PGSLOT maximális értéke 5x2^SSNMAX rés (2^ss'-max _secy a 12, 14 vevőkészülékek azonban rövidebb résciklusokat is választhatnak, amint azt az 1. ábra példázza, ahol is mind a 24 résciklus, mind a 26 résciklus 10 rés (2 sec) hosszúságú.

A kijelölt 40, 42 rések a 24, 26 résciklusokon belül periodikusan következnek be. Az alábbi (2) egyenlet segítségével határozható meg, hogy a kijelölt 40,42 rések a rendszeridőhöz viszonyítva mikor következnek be.

(N-PGSLOT) mód (5 x2^SSI)=0 (2)

A (2) egyenletben N az aktuális rés. Mint a fentiekben leírtuk, az összes lehetséges résciklus legelső rése a rendszeridő kezdeténél lép fel, vagyis amikor N zérus. A 12,14 vevőkészülékek a (2) egyenletben SSI helyére a megfelelő 20, 22 résciklusindexet helyettesítik be.

HU 218 335 Β

A PGSLOT értéke mindkét 12,14 vevőkészüléknél azonos, mivel a 16, illetve 18 ESN-értékekből van származtatva. A 12, 14 vevőkészülékek résciklusonként egyszer számíthatják ki a (2) egyenlet eredményét, és ha az igaz, akkor figyelik a csatornán bejövő üzeneteket, mivel aktuális résük éppen a kijelölt 40, illetve 42 rés. A 12, 14 vevőkészülékeknek természetesen nem kell minden résciklusban kiszámítaniuk a (2) egyenlet eredményét. A 12, 14 vevőkészülékek valamely kezdeti időpontban számíthatják ki a (2) egyenlet eredményét, majd - ha a (2) egyenlet igaz, ezt követően a 24,26 résciklusok megfelelő intervallumaiban periodikusan ismétlődő módon figyelhetik a csatornát.

A mobil állomások 12, 14 vevőkészülékeivel kapcsolatban a fentiekben leírt számításokat a bázisállomás 10 adókészüléke is elvégzi. Például amikor egy hívó fél valamely mobil állomáshoz tartozó telefonszámot tárcsáz, az MTSO-központ a hívást a mobil állomás közelében levő bázisállomásba továbbítja. A bázisállomás a telefonszámot egy keresési táblázattal összevetve kikeresi a mobil állomás ESN-sorszámát és résciklusát. A bázisállomás az (1), (2) egyenletek segítségével meghatározza azt a kijelölt rést, amelyben a mobil állomás felé sugároznia kell. Amikor a bázisállomás résidőzítése a kijelölt rést állítja elő, az adókészülék üzenetet bocsát ki annak jelzésére, hogy az adott mobil állomás számára bejövő hívás van.

Ha például a mobil állomás 12 vevőkészüléke kiválasztja a 20 résciklusindexet, a kiválasztott értéket egy másik (nem ábrázolt) csatornán át továbbítja a bázisállomáshoz. A bázisállomás a kiválasztást oly módon nyugtázza, hogy visszaigazoló üzenetet küld a mobil állomás 12 vevőkészülékének. A 10 adókészülék a nyugtázás átvitele után az újonnan kiválasztott résciklusindexet alkalmazva kezd működni. Ha azonban a 12 vevőkészülék átviteli hiba következtében nem vesz ilyen nyugtázó üzenetet, továbbra is a régi résciklusindexet alkalmazva működik. Ha a 10 adókészülék nem ugyanazon résciklusindex felhasználásával határozza meg a 12 vevőkészülék kijelölt rését, mint amelynek felhasználásával a 12 vevőkészülék meghatározza a saját kijelölt rését, elveszhetnek bizonyos üzenetek. Annak érdekében, hogy könnyebben kiküszöbölhessük ezt a hibát, a 12 vevőkészülék résciklusindexként az „1 ”-et választja ki, ha nem kap nyugtázó üzenetet. Az „1” résciklusindex biztosítja, hogy a 10 adókészülék által meghatározott kijelölt rés azonos legyen a 12 vevőkészülék által meghatározott kijelölt réssel. Ahhoz, hogy a rések összhangban legyenek, lényegében csupán arra van szükség, hogy a vevőkészülék által felhasznált résciklusindex kisebb legyen az adókészülék által felhasznált résciklusindexnél vagy egyenlő legyen azzal.

A bázisállomás 10 adókészülékének 28 résidőzítése a 32 résidőzítéshez van szinkronizálva, amikor a mobil állomásban elhelyezett 12 vevőkészülékhez továbbítunk üzeneteket, és a 36 résidőzítéshez van szinkronizálva, amikor a mobil állomásban elhelyezett 14 vevőkészülékhez továbbítunk üzeneteket. A 10 adókészülék a 28 résidőzítést a saját (nem ábrázolt) rendszeridőszámlálójához szinkronizálja.

A bázisállomás adókészüléke és egy mobil állomás vevőkészüléke közötti időzítési viszonyokat a 2a-2d ábrák szemléltetik. A 2a-2d ábrák egymást időben követő „pillanatfelvételeket” reprezentálnak, és az adókészülék, illetve a vevőkészülék jelének egy-egy szakaszát mutatják ezekben az egymást követő időpontokban. Megjegyezzük, hogy a 72 nyíl egy olyan, rögzített időpillanatot jelöl, amely a 2a-2d ábrák szerinti jelek összehasonlításának megkönnyítése érdekében közös vonatkoztatási pontot képez. A jeleket úgy képzelhetjük el, mintha az időben balról jobbra haladnának a 72 nyíl felé, akárcsak egy szállítószalagon.

A 2a ábra szerinti esetben egy bázisállomás adókészüléke, például az 1. ábrán vázolt 10 adókészülék, külön pilotjelcsatomán át 50 pilotjelet továbbít, amely a rendszer órajeléhez van szinkronizálva. A bázisállomás 10 adókészüléke az 54, 56 és 58 réseket tartalmazó 52 résjelet az 50 pilotjelhez szinkronizálja. Bár az 50 pilotjel a bemutatott példa esetében azonos periódusú, mint az 54, 56 és 58 rések, a gyakorlatban ez bármely olyan jel lehet, amelyből ilyen periodikus jel származtatható. Az 54 rés 60, 62, 64 és 66 üzeneteket tartalmaz. Bár minden kijelölt résnek legalább egy üzenetet át kell vinnie, az egy résben átvihető üzenetek maximális számának csak az átviteli sebesség és a rés hossza szab határt.

A 2a ábra olyan időpontban mutatja a jeleket, amikor a vevőkészülék inaktív állapotban van. Inaktív állapotban a vevőkészülék energiát takaríthat meg azáltal, hogy a csatorna üzeneteit figyelő (nem ábrázolt) áramkört feszültségmentesíti. Ugyancsak feszültségmentesíthető az 50 pilotjelet figyelő (nem ábrázolt) áramkör. Hangsúlyozzuk, hogy inaktív állapotban a vevőkészülék minden olyan műveletet végre tud hajtani, amely nem igényli az adókészülékkel való koordinációt.

Mint a 2a ábrán látható, a vevőkészülék 68 résjele nincs pontosan hozzáigazítva az adókészülék 52 résjeléhez, minthogy inaktív állapotban a vevőkészülék nem figyeli az 50 pilotjelet, amelyhez egyébként szinkronizálhatná a 68 résjelet. A két jel közötti időeltolás maximális értéke azonban lényegesen kisebb, mint egy rés hossza.

A 70 rés a vevőkészülék kijelölt rése, amely az 1. ábra 40 vagy 42 kijelölt résének felelhet meg. Az adókészülék abban az időpontban fog üzenetet küldeni, amikor az első üzenet, a 66 üzenet eléri a 72 nyilat. Az adókészülék időzítése oly módon határozhatja meg ezt az időpontot, hogy a rendszeridő kezdetétől számlálja a résciklus réseit. Például a zérus rés először a rendszeridő kezdeténél lép fel, majd a résciklus periodicitásának megfelelően ismétlődik. Bár a vevőkészülék időzítése kismértékben eltolódhat az adókészülék időzítéséhez képest az előző inaktív állapot során, ezek jóval a következő rés bekövetkezte előtt szinkronizálva lesznek. Egy olyan vevőkészüléknél, amelynek a résciklusa 2 sec, az eltolódás értéke csupán mintegy 2 psec. Ezért a vevőkészülék olyan pontossággal tudja meghatározni azt az időpontot, amikor üzenetet várhat (vagyis a 72 nyíl helyét), amely pontosság bőven belül van egy rés méretén. Következésképpen röviddel ezen időpont

HU 218 335 Β bekövetkezte előtt megkezdheti az aktív állapotba való átmenetet.

A 2b ábra a 2a ábra esetéhez viszonyítva egy későbbi időpontban mutatja ugyanazokat a jeleket. Egy, a 2a ábra, illetve a 2b ábra szerinti időpontok közötti időpontban a vevőkészülék megkezdte az áttérést az aktív állapotra, és feszültség alá helyezte az 50 pilotjelet figyelő áramkört. Az áttérés előnyösen azt követően kezdődik meg, hogy a kijelölt 70 rést megelőző 74 rés kezdete elérte a 72 nyilat, de ennél hamarabb is megkezdődhet. Az átmeneti állapot során a vevőkészülék feszültség alá helyezhet különféle áramköröket, különféle egységeket alaphelyzetbe állíthat vissza, végrehajthat különféle inicializálási rutinműveleteket, ismét megkezdheti az 50 pilotjel vételét, szinkronizálhat különféle jeleket, illetve elvégezhet minden olyan műveletet, amely szükséges ahhoz, hogy a kijelölt 70 résben a 72 nyílnál üzeneteket vehessen.

A kijelölt rést képező 5 rést megelőző 4 résnél kezdődő átmeneti 80 állapotot a 4. ábra mutatja. Ezt megelőzően a vevőkészülék inaktív 81 állapotban van. Az 5 rés során a vevőkészülék aktív 82 állapotban van, majd az 5 rés végénél inaktív 84 állapotba tér vissza. Az alábbiakban tárgyalt feltételek hiányában egy vevőkészülék csak a hozzá tartozó kijelölt rés időtartama alatt van aktív állapotban.

A 2c ábra a 2b ábrához viszonyítva egy későbbi időpontban mutatja a jeleket. Ekkor a vevőkészülék 68 résjele szinkronizálva van az adókészülék 52 résjelével. A vevőkészülék ismét veszi és figyeli az 50 pilotjelet. A vevőkészülék aktív állapotban van, mivel készen áll arra, hogy a 72 nyílnál üzenetet vegyen a kijelölt 70 résben.

A 2d ábra által reprezentált időpontban a vevőkészülék a 60 üzenetet veszi. A 62, 64 és 66 üzeneteket már ezt megelőzően vette. Az egyes üzenetek több mezőből állhatnak. Például a 62 üzenet 90, 92, 94 és 96 mezőket tartalmaz. A mezők a vevőkészülék címét, valamint a vevőkészüléknek szánt instrukciót tartalmazzák. A mezők tartalmazhatnak továbbá a vevőkészülék által felhasználható rendszerparamétereket is. Alternatív módon az üzenetmező a telefonszámot tartalmazhatja, amikor az adókészülék „keresi” a vevőkészüléket. A vevőkészülék minden üzenetet dekódol, és a mezőkben foglalt értékeknek megfelelően végrehajthat egy vagy több műveletet.

A 3. ábra a 2a-2d ábrák kapcsán ismertetett jeleket előállító rendszer egy lehetséges kiviteli alakjának tömbvázlatát mutatja. A rendszerhez bázisállomásban elrendezett 120 adókészülék és mobil állomásban elrendezett 122 vevőkészülék tartozik. Egy (nem ábrázolt) felhasználó például hívást kezdeményezhet egy mobil állomásban elrendezett 122 vevőkészülék felé. Cellás távbeszélőrendszerben ezt a hívást (nem ábrázolt) MTSO-központ veszi. A hívás tartalmazza a hívott mobil állomás telefonszámát. Az MTSO- (mobil állomásokat kapcsoló) központ a hívást egy bázisállomáshoz továbbítja. Az MTSO-központ a mobil állomás telefonszámára válaszként a mobil állomás ESN-sorszámát és résciklusát kapja. Az MTSO-központ ezután a bázisállomást bemenő 124 információval látja el. A bemenő

124 információ a mobil állomás ESN-sorszámát és résciklusát tartalmazza. A 124 információt az adókészülék 126 processzora veszi, amely mikroprocesszor vagy más vezérlő áramkör lehet. A 126 processzor a fenti (1), (2) egyenletek segítségével határozhatja meg a mobil állomás kijelölt rését.

Az adókészüléknek 130 résjelgenerátora van, amely 129 kijelölt résjelet állít elő. Ez megszakíthatja a 126 processzort, amikor a 126 processzornak 128 üzeneteket kell szolgáltatnia, tehát röviddel a kijelölt rés előtt. A 130 résjelgenerátor számlálóegységet tartalmazhat a rések folyamatos számlálására. Alternatív megoldásként a 126 processzor is számlálhat. A 130 résjelgenerátor a 128 üzeneteket a rendszer 138 órajeléhez szinkronizálja, amelyet az adókészülék 140 órajelforrása állít elő. A 136 pilotjel-generátor 134 pilotjelet állít elő, amely szintén a rendszer 138 órajeléhez van szinkronizálva. A 134 pilotjelet 142 összegező áramkör hozzáadja a szinkronizált 132 üzenetjelhez, és a 144 összegjelet a személyhívó csatorna 141 adókészülékébe továbbítja. A személyhívó csatorna 141 adókészüléke kisugározza az átvitt 143 üzeneteket.

A mobil állomás 122 vevőkészülékében személyhívó csatornára irányuló 146 vevőkészülék veszi az átvitt 143 üzeneteket. Inaktív állapotban 147 teljesítményvezérlő áramkör feszültségmentesíthet egy vagy több egységet, például a 146 vevőkészüléket. A vett 150 üzenetjel a vevőkészülék 152 résjelgenerátorába jut. Inaktív üzemmódban a vevőkészülék 152 résjelgenerátora folyamatosan számlálja a réseket a helyi 156 órajellel szinkronban, amelyet a vevőkészülék 158 órajelforrása állít elő. Aktív üzemmódban a vevőkészülék 152 résjelgenerátora a vett 150 üzenetjelből kivonja az üzeneteket és a pilotjelet, és szinkronizált 160 üzeneteket ad a pilotjellel szinkronban. A szinkronizált 160 üzenetek 162 processzorba jutnak. A 162 processzor az üzeneteknek megfelelő 164 kimenőjeleket állít elő. A 164 jelek előkészítik a mobil állomást arra a műveletre, amelyet végre kell hajtani. Például a mobil állomás aktiválhat egy „forgalmazási” csatornát a sorra kerülő beszélgetés lefolytatásához, amikor a 164 jelek felkészítik arra, hogy bejövő hívás következik.

Minden üzenetnek lehet egy FOLYT. KÖV.-mezeje, amely jelzi a vevőkészüléknek, hogy a jelen üzenetet követően további kiegészítőleges üzenet is következik-e. Ha ebben a mezőben zérus van, az azt jelenti, hogy nincs kiegészítőleges üzenet. Ha tehát a vevőkészülék a FOLYT. KÖV.-mezőben zérust dekódol, akkor rögtön inaktív állapotba léphet anélkül, hogy megvárná az aktuális rés végét. Ha az üzenet FOLYT. KÖV.-mezeje nullától különböző értéket tartalmaz, a vevőkészülék aktív állapotban marad. Ha a FOLYT. KÖV.-mezőben nullától különböző értéket tartalmazó üzenetet a kijelölt rés végén veszi a vevőkészülék, akkor aktív állapotban maradhat a kijelölt rést követő rés tartama alatt is. Előnyös, ha a vevőkészülék legfeljebb két résnek megfelelő ideig marad csak aktív állapotban, hogy minél kevesebb energiát fogyasszon. Ez a helyzet akkor, ha a FOLYT. KÖV.-mezőben nullát tartalmazó üzenet tévesen kerül vételre, majd eldobásra.

HU 218 335 Β

A 2d ábrán a 66 üzenet a 98 FOLYT. KÖV.-mezőben nullától különböző értéket (,,l”-et) tartalmaz. Ezért a vevőkészülék aktív állapotban marad, hogy venni tudja a 64 üzenetet. A 64 üzenet a 100 FOLYT. KÖV.-mezóben szintén nullától különböző értéket (,,l”-et) tartalmaz, tehát a vevőkészülék aktív állapotban marad, hogy venni tudja a 62 üzenetet. A 62 üzenet a 96 FOLYT. KÖV.-mezőben szintén nullától különböző értéket („1 ”-et) tartalmaz, tehát a vevőkészülék továbbra is aktív állapotban marad, hogy venni tudja a 60 üzenetet, amely a kijelölt 70 rés végénél jelentkezik. A vevőkészülék azt követően is aktív állapotban marad, hogy a 99 rés eléri a 72 nyilat, mivel a 60 üzenet 101 FOLYT. KÖV.-mezeje is nullától különböző értéket (,,l”-et) tartalmaz. A vevőkészülék a 99 rés kezdeténél 102 üzenetet vesz. A 102 üzenet vétele után a vevőkészülék inaktív állapotba léphet, mivel a 102 üzenet 104 FOLYT. KÖV.-mezeje zérust tartalmaz.

Az üzenetek címzési mezőt tartalmazhatnak a vevőkészülék ESN-sorszámával és egy vagy több műveleti mezőt, amelyek a vevőkészüléket különféle műveletek elvégzésére utasítják. A vevőkészülék minden olyan műveletet végrehajt, amely a vevőkészülék ESN-sorszámát tartalmazó üzenetekben jelenik meg. Alternatív megoldásként az adókészülék oly módon is végrehajthatja a címzési műveletet, hogy a telefonszámot sugározza ki. Ebben az esetben a vevőkészülék minden olyan műveletet végrehajt, amely a vevőkészülékhez rendelt telefonszámot tartalmazó üzenetekben jelenik meg. Ezek a műveletek a vevőkészüléket kiegészítőleges üzenetek vételére utasíthatják. Mivel a vevőkészülék most minden rést vesz, ezek az üzenetek bármikor küldhetők. A műveletek a vevőkészüléket arra is utasíthatják, hogy egy ideig maradjon aktív, majd térjen vissza a rések sorozatát alkalmazó üzemmódba. Az 5a ábra szerinti esetben a (nem ábrázolt) vevőkészülék az n-edik résciklus 212 kijelölt résében 210 üzenetet vesz. A 210 üzenet 220 címzési mezőt tartalmaz, amely 222 címet foglal magában. A 210 üzenet továbbá 224 műveleti mezőt tartalmaz, amely 226 instrukciót foglal magában. Ha a 222 cím megfelel a vevőkészülék ESN-sorszámának, a vevőkészülék végrehajtja a 226 instrukciót.

A 226 instrukció például arra utasítja a mobil állomást, hogy frissítse fel a rendszerparamétereket vagy általános információkat. A mobil állomást az általános információk felfrissítésére utasító üzenet egy vagy több, „sorozatszámokat” magában foglaló mezőt tartalmazhat. A vevőkészülék kiolvassa ezen mezőkből a sorozatszámokat, és tárolja az értékeket. Ha a következő résciklus során kerül vételre a következő ilyen sorozatszámot magában foglaló üzenet, a vevőkészülék minden sorozatszámmezőből kiolvassa a sorozatszámot, és ezeket összehasonlítja az előzőleg, általában az előző résciklus során eltárolt megfelelő sorozatszámokkal. Ha bármely sorozatszám megváltozott, a vevőkészülék jelzi ezt a vele összekapcsolt mobil állomás processzorénak, hogy az frissítse fel az általános információkat.

Az 5a ábra szerinti esetben az üzenet 214 sorozatszámmezőt tartalmaz, amely 228 sorozatszámot foglal magában. A vevőkészülék a 228 sorozatszámot a

214 sorozatszámmezőnek megfelelő helyen tárolja. Az 5b ábra a következő, (n+1 )-edik résciklust reprezentálja. Itt a vevőkészülék 216 üzenetet vesz a kijelölt 212 résben. A 216 üzenet 218 sorozatszámmezőben 230 sorozatszámot tartalmaz. A 218 sorozatszámmező az előző résciklus során vett 210 üzenet 214 sorozatszámmezejének felel meg. A vevőkészülék összehasonlítja a 228,230 sorozatszámokat, és ha azok különbözőek, olyan értelmű jelzést küld a (nem ábrázolt) processzornak, hogy a mobil állomás maradjon aktív állapotban. így a vevőkészülék aktív állapotban váija azokat a kiegészítőleges üzeneteket, amelyek új általános információkat tartalmazhatnak; vagy a processzor utasításának megfelelően további műveleteket hajt végre. Ha az egymást követő résciklusokban vett üzenetek megfelelő sorozatszámmezőinek értékei változatlanok, a vevőkészüléknek nem kell végrehajtania semmilyen kiegészítőleges műveletet.

Természetesen az itt közöltek alapján az adott terület szakemberei a jelen találmány más kiviteli alakjait és változatait is létre tudják hozni, minden további nélkül. A találmány tehát nem korlátozódik a bemutatott példákra, hanem a fenti leírással és a csatolt rajzokkal alátámasztott igénypontok által meghatározott körben a lehető legtágabban értelmezendő.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás energia megtakarítására bázisállomástól információt vevő, átlagos szinten energiát fogyasztó mobil állomásnál, amelynek során a teljes időt rögzített számú időrésből álló, periodikus szegmensekre osztjuk, és minden szegmensen belül legalább egy időrés során kommunikációt továbbítunk a bázisállomásból a mobil állomáshoz, azzal jellemezve, hogy a mobil állomás segítségével a mobil állomást azonosító jelzést (16, 18) küldünk a bázisállomásnak;

a mobil állomás segítségével azon időrések (34, 38) számát reprezentáló indexszámot (20,22) küldünk a bázisállomásnak, amelyek során a szegmenseken belül kommunikációt lehet megvalósítani;

a bázisállomás segítségével a mobil állomást azonosító jelzés (16, 18) alapján meghatározunk egy kijelölt időrést (40, 42) az egyes szegmensek (24, 26) rögzített számú időrései (34, 38) közül;

a bázisállomás segítségével az egyes szegmenseken (24, 26) belül meghatározunk egy készletaktív időrést, amely készlet magában foglalja azokat az időréseket (34, 38), amelyek során kommunikációt lehet végrehajtani, és amely készlet az említett periodikus szegmenseken belül időben egyenletesen van elosztva, továbbá amely készlet egyik időrése maga a kijelölt időrés (40, 42); és a rögzített számú időrésből álló készleten belül az aktív időréseken kívüli időrésekben lecsökkentjük a mobil állomás átlagos energiafogyasztását.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az aktív időrésekből álló készlet egy kiválasztott időrésében (99) a mobil állomás segítségével olyan értelmű üzenetet veszünk (102) a bázisállomástól, hogy a

HU 218 335 Β kiválasztott időrés vonatkozásában nincs több releváns üzenet; és ezen üzenet nyomán lecsökkentjük a mobil állomás átlagos energiafogyasztását.
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az aktív időrésekből álló készlet egy kiválasztott időrésében (70) olyan értelmű üzenetet (66) veszünk, amely azt jelzi, hogy legalább egy, a kiválasztott időrésnek megfelelő üzenet van; és a kiválasztott időrést (70) követő időrés (99) végénél lecsökkentjük a mobil állomás átlagos energiafogyasztását.
4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy kiválasztott időrésben (70) a mobil állomás segítségével a mobil állomásnak szánt üzenetet (66) veszünk a bázisállomástól; és az üzenet (66) információtartalmának megfelelő intézkedést hajtunk végre.
5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mobil állomás segítségével tároljuk a rendszerre vonatkozó általános információknak megfelelő adatokat, a mobil állomás egy kiválasztott, aktív időrésének megfelelő időrésben (70) a rendszene vonatkozó általános információknak megfelelő felfrissített adatokat sugárzunk ki a bázisállomás segítségével;

a mobil állomás segítségével vesszük a felfrissített adatokat; és a felfrissített adatokat: összehasonlítjuk a tárolt adatokkal.
6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mobil állomás segítségével a felfrissített adatokat tároljuk, ha ezek eltérnek a tárolt adatoktól; és a kiválasztott, aktív időrést (70) követő időrés (99) tartamára készenlétben tartjuk a mobil állomást a bázisállomásból érkező üzenetek vételére.
7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kijelölt időrés (40, 42, 70) meghatározásánál kiszámítjuk egy, a mobil egységet azonosító jelzésnek (16, 18) megfelelően előre meghatározott, az időrések rögzített számával megegyező vagy annál kisebb számot adó függvény értékét.
8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mobil egységet azonosító jelzésként harminckét bináris bitből álló azonosító számot alkalmazunk; és az előre meghatározott függvény a következő:

Fx [(40503 x(L_H_D)]mod2¹⁶) /2'<>__ ahol F az időrések rögzített száma;

L az azonosító szám legkevésbé szignifikáns tizenhat bitje;

H az azonosító szám legszignifikánsabb tizenhat bitje;

D az azonosító szám legkevésbé szignifikáns tizenkét bitjének hatszorosa; a _ jelek azt a legnagyobb egész számot reprezentálják, amely kisebb a szimbólumok által közrefogott számnál vagy egyenlő azzal; és a _ jel bitenkénti kizárólagos VAGY műveletet reprezentál; a továbbiak pedig egész számokkal végzett műveletek.
9. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mobil állomás átlagos energiafogyasztásának lecsökkentését oly módon hajtjuk végre, hogy a bázisállomástól üzeneteket (60...66) vevő legalább egy komponens áramfogyasztását csökkentjük le.
10. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mobil állomás segítségével olyan, felfrissített indexszámot (20, 22) küldünk a bázisállomásnak, amely eltérően határozza meg azon időrések (34, 38) számát, amelyek során kommunikációt lehet végrehajtani;

a bázisállomás segítségével nyugtázzuk a felfrissített indexszám (20, 22) sikeres vételét; és a bázisállomás segítségével az egyes szegmenseken (24, 26) belül meghatározunk egy új, készletaktív időrést, amely új készlet magában foglalja azokat az újólag meghatározott időréseket (34, 38), amelyek során kommunikációt lehet végrehajtani, és amely új készlet az említett periodikus szegmenseken belül időben egyenletesen van elosztva, továbbá amely új készlet egyik időrése maga a kijelölt időrés (40, 42).
11. A 10 igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az új készlet aktív időréseinek száma nagyobb az eredeti készlet aktív időréseinek számánál, a mobil állomásnál elmulasztjuk nyugtázás vételét, és a bázisállomás által kisugárzott, a mobil állomásnak szánt kommunikációkat továbbra is az eredetileg meghatározott aktív időrésekben (34, 38) vesszük.
12. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az eredeti készlet aktív időréseinek (34, 38) száma nagyobb az új készlet aktív időréseinek számánál, a mobil állomásnál elmulasztjuk nyugtázás vételét, és a bázisállomás által kisugárzott, a mobil állomásnak szánt kommunikációkat az új készlethez tartozó aktív időrésekben vesszük.
13. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mobil állomásnak szánt kommunikáció továbbításánál szórt spektrumú kommunikációs jelet alkalmazunk.
14. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bázisállomás segítségével az időrések előfordulására vonatkozó adatokat tartalmazó pilotjelet (50) sugározunk ki, és a mobil állomásnál ezen pilotjel segítségével szinkronizáljuk a mobil állomásnak szánt kommunikációkat.
15. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mobil állomást azonosító jelzésként a mobil állomás egyedi elektronikus sorozatszámát (ESN) használjuk fel.
16. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mobil állomás telefonszámát tükröző azonosító jelzést (16,18) alkalmazunk.
17. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rendszerre vonatkozó általános információknak megfelelő adatok sorszámot tartalmaznak.
18. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az összehasonlítással ellenőrizzük a rendszer egy sor tárolt paraméterének aktuális voltát.

HU 218 335 Β o
19. Kommunikációs berendezés üzenetek átvitelére bázisállomástól egy vagy több, energiát fogyasztó mobil állomáshoz, amelynek a bázisállomásnál egy meghatározott mobil egységnek szánt üzenetet vevő eszköze van; azzal jellemezve, hogy a bázisállomásnál az adott mobil egység azonosító jelzése és egy, az adott mobil egységtől vett indexszám alapján az üzenetek átvitelére alkalmas aktív időrések egy készletét kiválasztó eszköze - célszerűen résjelgenerátora (130);

az üzenetet az aktív időrések egyike során a bázisállomásból kisugárzó eszköze - célszerűen adókészüléke (120);

az üzenetet az adott mobil állomásnál vevő eszköze - célszerűen vevőkészüléke (122); és az adott mobil állomás energiafogyasztását az aktív időréseken kívüli időrésekben lecsökkentő eszköze célszerűen teljesítmény vezérlő áramköre (147) - van.
20. A 19. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az aktív időréseket az adott mobil állomásnál előállító eszköze - célszerűen résjelgenerátora (152) - van.
21. A 20. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az adott mobil egységnél az aktuális időrésben átvitt üzenetet utolsóként azonosító befejezési üzenetet vevő eszköze - célszerűen vevőkészüléke (122) -, valamint az adott mobil egység energiafogyasztását ennek nyomán lecsökkentő eszköze, célszerűen teljesítményvezérlő áramköre (147) - van.
22. A 19. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az üzenetet szórt spektrumú jelként kisugárzó eszköze, célszerűen adókészüléke (120) van.
23. A 19. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az üzenetet CDMA szórt spektrumú jelként kisugárzó eszköze - célszerűen adókészüléke (120) - van.
24. A 19. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy azonosító jelzésként elektronikus sorozatszámmal (16, 18) rendelkező mobil állomása van.
25. A 19. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy azonosító jelzésként (16, 18) a mobil állomás telefonszámát alkalmazó mobil állomása van.
26. A 19. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy időben egyenletesen elosztott, aktív időréseket alkalmazó eszköze - célszerűen résjelgenerátora (152) - van.
27. A 19. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a bázisállomáson a bázisállomástól a mobil állomások felé továbbított kommunikáció szinkronizálására alkalmas pilotjelet (134) előállító eszköze célszerűen pilotjelgenerátora (136) - van.
28. A 27. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kiválasztott mobil állomásnál az aktív időréseket előállító eszköze - célszerűen résjelgenerátora (152) - van.
29. Eljárás energia megtakarítására rögzített számú időrésből álló, periodikus időintervallumok alkalmazásával, és címzett kommunikációknak ezen periodikus intervallumokon belül legalább egy időrés során bázisállomásból cellás telefonhoz történő továbbításával olyan, átlagos energiafogyasztással rendelkező cellás telefonnál, amelynek éppen nincsen folyamatban levő telefonhívása, azzal jellemezve, hogy a cellás telefont azonosítjuk a bázisállomás számára; a bázisállomás segítségével minden időintervallumon belül meghatározunk egy olyan aktív időréskészletet, amelynek időrései (34, 38) során a bázisállomás üzeneteket küldhet a cellás telefonnak; és az aktív időréseken kívüli időrések során lecsökkentjük a cellás telefon átlagos energiafogyasztását.
30. A 29. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a cellás telefon segítségével adatokat közlünk a bázisállomással arra vonatkozólag, hogy az adott periodikus időintervallumokon (24, 26) belül hány időrés (34, 38) során lehetséges a kommunikáció, és az adatközlést az aktív időréskészlet meghatározása alapján végezzük el.
31. A 29. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bázisállomás segítségével az időintervallumokon belüli rögzített számú időrésből (34, 38) meghatározunk egy kijelölt időrést (40, 42), amely az aktív időréskészlet időréseinek egyike.
32. A 31. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a periodikus időintervallumokon (24, 26) belül időben egyenletesen elosztott, aktív időréseket (34, 38) alkalmazunk.
33. A 31. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kijelölt időrés (40, 42) meghatározásánál kiszámítjuk egy, a cellás telefont azonosító jelzésnek (16, 18) megfelelően előre meghatározott, az időrések rögzített számával megegyező vagy annál kisebb számot adó függvény értékét.
34. A 31. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a cellás telefont azonosító jelzésként (16, 18) harminckét bináris bitből álló azonosító számot alkalmazunk; és az előre meghatározott függvény a következő:

_Fx [(40503 χ (L_H_D)]mod2¹⁶) ahol F az időrések rögzített száma;

L az azonosító szám legkevésbé szignifikáns tizenhat bitje;

H az azonosító szám legszignifikánsabb tizenhat bitje;

D az azonosító szám legkevésbé szignifikáns tizenkét bitjének hatszorosa; a _ jel bitenkénti kizárólagos VAGY műveletet reprezentál; a jelek azt a legnagyobb egész számot reprezentálják, amely kisebb az ezen jelek által közrefogott számnál vagy egyenlő azzal; és a továbbiak pedig egész számokkal végzett műveletek.
35. A 29. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az átlagos energiafogyasztás lecsökkentését oly módon hajtjuk végre, hogy legalább egy, a bázisállomástól üzeneteket (60.. .66) vevő komponenstől energiát veszünk el.
36. A 29. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az átlagos energiafogyasztás lecsökkentését

HU 218 335 Β oly módon hajtjuk végre, hogy csökkentjük legalább egy komponens áramfogyasztását.
37. A 29. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az aktív időrések (99) egyike során a cellás telefon segítségével olyan értelmű üzenetet (102) veszünk a bázisállomástól, hogy nincs több, az adott időréshez tartozó releváns üzenet; és ezen üzenet nyomán lecsökkentjük a cellás telefon energiafogyasztását.
38. A 29. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy meghatározott, aktív időrés (70) során olyan értelmű üzeneteket (62, 64, 66) veszünk, hogy még legalább egy, az adott időréshez tartozó üzenet (60, 62, 64) van, és az adott időrést követő időrés (99) végén lecsökkentjük a cellás telefon energiafogyasztását.
39. A 29. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a cellás telefon segítségével egy meghatározott időrés (70) során az adott cellás telefonnak szánt üzenetet (60, 62, 64, 66) veszünk a bázisállomástól; és a cellás telefon segítségével az üzenet információtartalmának megfelelő intézkedést hajtunk végre.
40. A 29. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a cellás telefon segítségével a rendszerre vonatkozó információknak megfelelő adatokat tárolunk;

a bázisállomás segítségével- a cellás telefon egy meghatározott, aktív időrésének (70) megfelelő időrés során a rendszerre vonatkozó információknak megfelelő, felfrissített adatokat sugározunk ki;

a cellás telefon segítségével vesszük ezeket a felfrissített adatokat; és a cellás telefon segítségével összehasonlítjuk a felfrissített adatokat a tárolt adatokkal.
41. A 40. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rendszerre vonatkozó információknak megfelelő adatok sorozatszámot (16, 18) tartalmaznak.
42. A 40. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az összehasonlítással ellenőrizzük a rendszer egy sor tárolt paraméterének aktuális voltát.
43. A 40. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a cellás telefon segítségével a felfrissített adatokat tároljuk, ha ezek eltérnek a tárolt adatoktól; és a kiválasztott, aktív időrést (70) követő időrés (99) tartamára készenlétben tartjuk a cellás telefont a bázisállomásból érkező üzenetek vételére.
44. A 29. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a cellás telefon segítségével olyan indexszámot (20, 22) küldünk a bázisállomásnak, amely meghatározza azon időrések (34, 38) számát, amelyek során kommunikációt lehet végrehajtani;

a bázisállomás segítségével nyugtázzuk az indexszám (20, 22) sikeres vételét; és a bázisállomás segítségével az egyes időintervallumokon (24, 26) belül meghatározunk egy új, készletaktív időrést (34, 38), amely új készlet magában foglalja azokat az újólag meghatározott időréseket, amelyek során kommunikációt lehet végrehajtani.
45. A 29. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szórt spektrumú kommunikációs jelet alkalmazó, címzett kommunikációt sugárzunk ki.
46. A 29. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bázisállomás segítségével az időrések (34, 38) előfordulására vonatkozó adatokat tartalmazó pilotjelet (50) sugározunk ki, és a mobil állomásnál ezen pilotjel segítségével szinkronizáljuk a mobil állomásnak szánt kommunikációkat.
47. A 29. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a cellás telefont azonosító jelzésként a cellás telefon egyedi elektronikus sorozatszámát (16,18) használjuk fel.
48. A 29. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a cellás telefon telefonszámát tükröző azonosító jelzést (16, 18) alkalmazunk.