HU217913B - Funkcionális folyadék - Google Patents

Funkcionális folyadék Download PDF

Info

Publication number
HU217913B
HU217913B HU676/90A HU767690A HU217913B HU 217913 B HU217913 B HU 217913B HU 676/90 A HU676/90 A HU 676/90A HU 767690 A HU767690 A HU 767690A HU 217913 B HU217913 B HU 217913B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
surfactant
functional fluid
weight
functional
phase
Prior art date
Application number
HU676/90A
Other languages
English (en)
Other versions
HU907676D0 (en
HUT56126A (en
Inventor
Michael Blezard
Boyd William Grover
Edward Tunstall Messenger
William John Nicholson
Michael John Williams
Original Assignee
Albright And Wilson Uk Ltd.
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Albright And Wilson Uk Ltd. filed Critical Albright And Wilson Uk Ltd.
Publication of HU907676D0 publication Critical patent/HU907676D0/hu
Publication of HUT56126A publication Critical patent/HUT56126A/hu
Publication of HU217913B publication Critical patent/HU217913B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M1/00Liquid compositions essentially based on mineral lubricating oils or fatty oils; Their use as lubricants
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M173/00Lubricating compositions containing more than 10% water
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C09DYES; PAINTS; POLISHES; NATURAL RESINS; ADHESIVES; COMPOSITIONS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; APPLICATIONS OF MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • C09KMATERIALS FOR MISCELLANEOUS APPLICATIONS, NOT PROVIDED FOR ELSEWHERE
    • C09K5/00Heat-transfer, heat-exchange or heat-storage materials, e.g. refrigerants; Materials for the production of heat or cold by chemical reactions other than by combustion
    • C09K5/08Materials not undergoing a change of physical state when used
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C09DYES; PAINTS; POLISHES; NATURAL RESINS; ADHESIVES; COMPOSITIONS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; APPLICATIONS OF MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • C09KMATERIALS FOR MISCELLANEOUS APPLICATIONS, NOT PROVIDED FOR ELSEWHERE
    • C09K23/00Use of substances as emulsifying, wetting, dispersing, or foam-producing agents
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C09DYES; PAINTS; POLISHES; NATURAL RESINS; ADHESIVES; COMPOSITIONS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; APPLICATIONS OF MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • C09KMATERIALS FOR MISCELLANEOUS APPLICATIONS, NOT PROVIDED FOR ELSEWHERE
    • C09K8/00Compositions for drilling of boreholes or wells; Compositions for treating boreholes or wells, e.g. for completion or for remedial operations
    • C09K8/02Well-drilling compositions
    • C09K8/04Aqueous well-drilling compositions
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C09DYES; PAINTS; POLISHES; NATURAL RESINS; ADHESIVES; COMPOSITIONS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; APPLICATIONS OF MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • C09KMATERIALS FOR MISCELLANEOUS APPLICATIONS, NOT PROVIDED FOR ELSEWHERE
    • C09K8/00Compositions for drilling of boreholes or wells; Compositions for treating boreholes or wells, e.g. for completion or for remedial operations
    • C09K8/02Well-drilling compositions
    • C09K8/04Aqueous well-drilling compositions
    • C09K8/14Clay-containing compositions
    • C09K8/18Clay-containing compositions characterised by the organic compounds
    • C09K8/22Synthetic organic compounds
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C09DYES; PAINTS; POLISHES; NATURAL RESINS; ADHESIVES; COMPOSITIONS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; APPLICATIONS OF MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • C09KMATERIALS FOR MISCELLANEOUS APPLICATIONS, NOT PROVIDED FOR ELSEWHERE
    • C09K8/00Compositions for drilling of boreholes or wells; Compositions for treating boreholes or wells, e.g. for completion or for remedial operations
    • C09K8/02Well-drilling compositions
    • C09K8/32Non-aqueous well-drilling compositions, e.g. oil-based
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M171/00Lubricating compositions characterised by purely physical criteria, e.g. containing as base-material, thickener or additive, ingredients which are characterised exclusively by their numerically specified physical properties, i.e. containing ingredients which are physically well-defined but for which the chemical nature is either unspecified or only very vaguely indicated
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M173/00Lubricating compositions containing more than 10% water
    • C10M173/02Lubricating compositions containing more than 10% water not containing mineral or fatty oils
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C11ANIMAL OR VEGETABLE OILS, FATS, FATTY SUBSTANCES OR WAXES; FATTY ACIDS THEREFROM; DETERGENTS; CANDLES
    • C11DDETERGENT COMPOSITIONS; USE OF SINGLE SUBSTANCES AS DETERGENTS; SOAP OR SOAP-MAKING; RESIN SOAPS; RECOVERY OF GLYCEROL
    • C11D1/00Detergent compositions based essentially on surface-active compounds; Use of these compounds as a detergent
    • C11D1/02Anionic compounds
    • C11D1/12Sulfonic acids or sulfuric acid esters; Salts thereof
    • C11D1/22Sulfonic acids or sulfuric acid esters; Salts thereof derived from aromatic compounds
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C11ANIMAL OR VEGETABLE OILS, FATS, FATTY SUBSTANCES OR WAXES; FATTY ACIDS THEREFROM; DETERGENTS; CANDLES
    • C11DDETERGENT COMPOSITIONS; USE OF SINGLE SUBSTANCES AS DETERGENTS; SOAP OR SOAP-MAKING; RESIN SOAPS; RECOVERY OF GLYCEROL
    • C11D1/00Detergent compositions based essentially on surface-active compounds; Use of these compounds as a detergent
    • C11D1/66Non-ionic compounds
    • C11D1/72Ethers of polyoxyalkylene glycols
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C09DYES; PAINTS; POLISHES; NATURAL RESINS; ADHESIVES; COMPOSITIONS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; APPLICATIONS OF MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • C09KMATERIALS FOR MISCELLANEOUS APPLICATIONS, NOT PROVIDED FOR ELSEWHERE
    • C09K2208/00Aspects relating to compositions of drilling or well treatment fluids
    • C09K2208/06Structured surfactants, i.e. well drilling or treating fluids with a lamellar or spherulitic phase
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2201/00Inorganic compounds or elements as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2201/02Water
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2201/00Inorganic compounds or elements as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2201/08Inorganic acids or salts thereof
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2201/00Inorganic compounds or elements as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2201/08Inorganic acids or salts thereof
    • C10M2201/081Inorganic acids or salts thereof containing halogen
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2201/00Inorganic compounds or elements as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2201/08Inorganic acids or salts thereof
    • C10M2201/082Inorganic acids or salts thereof containing nitrogen
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2201/00Inorganic compounds or elements as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2201/08Inorganic acids or salts thereof
    • C10M2201/084Inorganic acids or salts thereof containing sulfur, selenium or tellurium
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2201/00Inorganic compounds or elements as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2201/086Chromium oxides, acids or salts
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2207/00Organic non-macromolecular hydrocarbon compounds containing hydrogen, carbon and oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2207/10Carboxylix acids; Neutral salts thereof
    • C10M2207/12Carboxylix acids; Neutral salts thereof having carboxyl groups bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms
    • C10M2207/121Carboxylix acids; Neutral salts thereof having carboxyl groups bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms having hydrocarbon chains of seven or less carbon atoms
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2207/00Organic non-macromolecular hydrocarbon compounds containing hydrogen, carbon and oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2207/10Carboxylix acids; Neutral salts thereof
    • C10M2207/12Carboxylix acids; Neutral salts thereof having carboxyl groups bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms
    • C10M2207/121Carboxylix acids; Neutral salts thereof having carboxyl groups bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms having hydrocarbon chains of seven or less carbon atoms
    • C10M2207/122Carboxylix acids; Neutral salts thereof having carboxyl groups bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms having hydrocarbon chains of seven or less carbon atoms monocarboxylic
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2209/00Organic macromolecular compounds containing oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2209/10Macromolecular compoundss obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • C10M2209/103Polyethers, i.e. containing di- or higher polyoxyalkylene groups
    • C10M2209/104Polyethers, i.e. containing di- or higher polyoxyalkylene groups of alkylene oxides containing two carbon atoms only
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2209/00Organic macromolecular compounds containing oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2209/10Macromolecular compoundss obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • C10M2209/103Polyethers, i.e. containing di- or higher polyoxyalkylene groups
    • C10M2209/105Polyethers, i.e. containing di- or higher polyoxyalkylene groups of alkylene oxides containing three carbon atoms only
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2209/00Organic macromolecular compounds containing oxygen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2209/10Macromolecular compoundss obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • C10M2209/103Polyethers, i.e. containing di- or higher polyoxyalkylene groups
    • C10M2209/107Polyethers, i.e. containing di- or higher polyoxyalkylene groups of two or more specified different alkylene oxides covered by groups C10M2209/104 - C10M2209/106
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2215/00Organic non-macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2215/02Amines, e.g. polyalkylene polyamines; Quaternary amines
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2215/00Organic non-macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2215/02Amines, e.g. polyalkylene polyamines; Quaternary amines
    • C10M2215/04Amines, e.g. polyalkylene polyamines; Quaternary amines having amino groups bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms
    • C10M2215/042Amines, e.g. polyalkylene polyamines; Quaternary amines having amino groups bound to acyclic or cycloaliphatic carbon atoms containing hydroxy groups; Alkoxylated derivatives thereof
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2215/00Organic non-macromolecular compounds containing nitrogen as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2215/20Containing nitrogen-to-oxygen bonds
    • C10M2215/204Containing nitrogen-to-oxygen bonds containing nitroso groups
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2219/00Organic non-macromolecular compounds containing sulfur, selenium or tellurium as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2219/04Organic non-macromolecular compounds containing sulfur, selenium or tellurium as ingredients in lubricant compositions containing sulfur-to-oxygen bonds, i.e. sulfones, sulfoxides
    • C10M2219/042Sulfate esters
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2219/00Organic non-macromolecular compounds containing sulfur, selenium or tellurium as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2219/04Organic non-macromolecular compounds containing sulfur, selenium or tellurium as ingredients in lubricant compositions containing sulfur-to-oxygen bonds, i.e. sulfones, sulfoxides
    • C10M2219/044Sulfonic acids, Derivatives thereof, e.g. neutral salts
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2223/00Organic non-macromolecular compounds containing phosphorus as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2223/02Organic non-macromolecular compounds containing phosphorus as ingredients in lubricant compositions having no phosphorus-to-carbon bonds
    • C10M2223/04Phosphate esters
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2223/00Organic non-macromolecular compounds containing phosphorus as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2223/02Organic non-macromolecular compounds containing phosphorus as ingredients in lubricant compositions having no phosphorus-to-carbon bonds
    • C10M2223/04Phosphate esters
    • C10M2223/042Metal salts thereof
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2223/00Organic non-macromolecular compounds containing phosphorus as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2223/06Organic non-macromolecular compounds containing phosphorus as ingredients in lubricant compositions having phosphorus-to-carbon bonds
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10MLUBRICATING COMPOSITIONS; USE OF CHEMICAL SUBSTANCES EITHER ALONE OR AS LUBRICATING INGREDIENTS IN A LUBRICATING COMPOSITION
    • C10M2223/00Organic non-macromolecular compounds containing phosphorus as ingredients in lubricant compositions
    • C10M2223/06Organic non-macromolecular compounds containing phosphorus as ingredients in lubricant compositions having phosphorus-to-carbon bonds
    • C10M2223/061Metal salts
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10NINDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASS C10M RELATING TO LUBRICATING COMPOSITIONS
    • C10N2040/00Specified use or application for which the lubricating composition is intended
    • C10N2040/08Hydraulic fluids, e.g. brake-fluids
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10NINDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASS C10M RELATING TO LUBRICATING COMPOSITIONS
    • C10N2040/00Specified use or application for which the lubricating composition is intended
    • C10N2040/20Metal working
    • C10N2040/22Metal working with essential removal of material, e.g. cutting, grinding or drilling
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C10PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10NINDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASS C10M RELATING TO LUBRICATING COMPOSITIONS
    • C10N2050/00Form in which the lubricant is applied to the material being lubricated
    • C10N2050/01Emulsions, colloids, or micelles

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Oil, Petroleum & Natural Gas (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • General Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Dispersion Chemistry (AREA)
  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Combustion & Propulsion (AREA)
  • Thermal Sciences (AREA)
  • Lubricants (AREA)
  • External Artificial Organs (AREA)
  • Solid-Sorbent Or Filter-Aiding Compositions (AREA)
  • Manufacture Of Tobacco Products (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Medicinal Preparation (AREA)
  • Transition And Organic Metals Composition Catalysts For Addition Polymerization (AREA)
  • Fats And Perfumes (AREA)
  • Physical Or Chemical Processes And Apparatus (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
  • Extraction Or Liquid Replacement (AREA)
  • Materials For Medical Uses (AREA)
  • Colloid Chemistry (AREA)

Abstract

A találmány funkcionális folyadékra vonatkozik, amely folyékony fázistés egy vagy több szilárd fázist tartalmaz. A találmány értelmében afolyékony fázis lényegében véve egy strukturált, vizes felületaktívanyagból áll, ahol – a felületaktív anyag a funkcionális folyadékteljes tömegére számítva 5–45% mennyiségben van jelen; – afelületaktív anyag egy anionos és/vagy nemionos felületaktív anyag, ésadott esetben kationos és/vagy amfoter felületaktív anyagot tartalmaz,mindegyik felületaktív anyag tartalmaz a) egy vizes fázist, b) egy, avizes fázisban diszpergált vagy abban interszperzióban levő lamellárisszilárd, szferolitos vagy G-fázist. Az ilyen funkciós folyadékalkalmazható fúróiszapokban, vágó- és kenőfolyadékként, hőátadófolyadékként, amelyek még további, a felhasználási területnekmegfelelő adalékanyagot tartalmazhatnak. ŕ

Description

A találmány funkcionális folyadékra - így kenőanyagra, különösen furófolyadékra (fűróemulziókra) és vágófolyadékra valamint csapágyak, áttételek, munkagépek (gépi berendezés) kenésére általánosan alkalmazott folyadékra, hidraulikus és hőátadó folyadékra vonatkozik.
E leírásban az elnevezéseket (terminológiát) az alábbi meghatározások szerint használjuk.
„Fúrófolyadék” olyan folyadékot jelent, amelyet kőzetlyukak fúrása során a fúrófej kenésére és hűtésére, valamint a fúrásból származó kőzethulladéknak a kőzet felületéről való eltávolítására alkalmaznak. E folyadékok közé tartoznak a „betétfolyadékok” is, amelyeket cementezés előtt a kifúrt lyukak oldalainak megtisztítására használnak. Fúrófolyadékokat alkalmaznak mély kutak és talajlyukak létesítése, különösen olaj- és gázkutak fúrása során. A célszerűség kedvéért fúrófolyadéknak nevezzük a „konstrukciós iszapokat” is, amelyeket a mérnöki és építőipari munka során lyukak és üregek stabilizálására használnak az agyagpala víz hatására bekövetkező töredezésének megelőzése céljából.
„Formázás” bármely eljárás, aminek során egy szilárd munkadarab alakját valamilyen munkaeszköz (szerszám) segítségével megváltoztatják; eközben súrlódás lép fel. Ilyen művelet például a fúrás, vágás, aprítás (őrlés), vájás (lyukbővítés), hajlítás, zúzás, sajtolás (préselés) és a kovácsolás.
„Vágófolyadékoknak” nevezzük azokat a folyadékokat, amelyeket - különösen a fémfeldolgozó iparban - munkadarabok formázása során alkalmaznak, s amelyek a fúrófejeket, valamint a vágó-, aprító- és más formázóeszközöket - így az esztergát, fűrészt, fúrót, sajtolófejet, préseket, üregelőtüskéket, vájóeszközöket és köszörűköveket - kenik és hűtik.
„Kenőanyagon” általában olyan folyadékot értünk, amely a mozgó felületek közötti súrlódást csökkenti; idetartoznak konkrétan a vágófolyadékok, furófolyadékok, valamint a csapágyak, áttételek, gépi berendezések, csuklópántok és csúszófelületek kenésére alkalmazott folyadékok.
„Hőátadó folyadékokon” olyan folyadékokat értünk, amelyek hőnek melegebb felületről hidegebb felületre történő átvitelére vagy hő tárolására alkalmazhatók.
„Hidraulikus folyadékon” olyan folyadékot értünk, amely egy hidraulikus gépben vagy eszközben - így például hidraulikusan hajtott munkagépben, hidraulikus fékben, szabályozórendszerekben, lökésgátlókban, valamint folyadékkal működtetett logikai körökben - nyomást és/vagy kinetikus energiát visz át (közvetít).
„Funkcionális folyadék” e leírásban fúró-, vágó-, kenő-, hőátadó és hidraulikus folyadékot jelent.
„Elektroliton” olyan ionos vegyületeket értünk, amelyek vizes oldatban legalább részben ionokra disszociálnak, és adott koncentrációik mellett ilyen oldatokban „kisózó” hatásuk következtében csökkenthetik felületaktív szerek (nedvesítőszerek) összes oldékonyságát (a micelláris koncentrációt beleértve). Amennyiben e leírásban elektrolittartalomra vagy elektrolitkoncentrációra hivatkozunk, akkor az összes oldott elektrolitra utalunk, ez azonban szuszpendált szilárd anyagra nem vonatkozik.
A „micella” olyan részecskét jelent, amely gömb vagy pálca alakú, a felületaktív anyag molekuláinak halmozódása útján alakul ki, és sugara kisebb, mint a felületaktív anyag molekulái átlagos hosszúságának a kétszerese. A molekulák egy micellában általában úgy rendeződnek, hogy hidrofilcsoportjaik („molekulafej”) a micella felületén helyezkednek el, lipofilcsoportjaik („farokrész”) pedig a micella belsejében vannak.
„Kettősréteg” például a felületaktív anyag megközelítőleg két molekulányi vastagságú rétege, amely két szomszédos, párhuzamosan elhelyezkedő rétegből alakul ki, s ezek mindegyike olyan elrendezésben tartalmazza a nedvesítőszer molekuláit, hogy azok lipofílrésze a kettősréteg belsejében és hidrofilrészük a külső felületeken helyezkedik el. „Kettősrétegnek” nevezzük e leírásunkban az összekulcsolt ujjakhoz hasonlóan illeszkedő, a molekulaméret kétszeresénél kisebb vastagságú rétegeket is. Ilyen kettősrétegnek tekinthető olyan elrendeződés, ahol a két réteg egymásba hatol, s ezáltal lehetővé válik, hogy a két rétegben elhelyezkedő molekulák farokrésze között legalább bizonyos mértékű átfedés következzék be.
„Szferolit” olyan gömb alakú vagy gömbhöz hasonló alakú (szferoid) testet jelent, amelynek mérete 0.1 -50 mikron. A szferolitok néha hosszúkás, belapult, körte vagy súlyzó formává torzulnak.
„Vezikulumon” olyan szferolitot értünk, amely kettősréteggel határolt folyadékfázist tartalmaz. „Többszörös vezikulum” olyan vezikulumot jelent, amely egy vagy több apró vezikulumot tartalmaz. A strukturált felületaktív anyagrendszerekben jelen lévő szferolitok általában koncentrikus, többszörös vezikulumok.
„Lamelláris fázis” olyan hidratált szilárd vagy kristályos folyadékfázist jelent, amelyben a kettősrétegek többsége lényegében meghatározatlan mértékű párhuzamos elrendeződésben van, amelyeket vízrétegek vagy vizes oldatból eredő rétegek különítenek el, és kielégítően szabályos, 25 nm-től körülbelül 150 nm-ig terjedő méretű rácsozatban helyezkednek el, amelyek - ha az összetétel alapvető részét képezik - neutronszórással vagy röntgendiffrakcióval könnyen kimutathatók. E leírásban koncentrikus, többszörös vezikulumokra ezt az elnevezést nem használjuk.
A „G”-fázis egy kristályos folyadék lamelláris fázisára vonatkozik, ezt a típust az irodalom „tiszta” fázisnak vagy „lamelláris” fázisnak nevezi. A „G”-fázis egy adott felületaktív anyag vagy felületaktív anyagrendszer esetében normális körülmények között csak egy szűk koncentrációtartományban létezik. A tiszta „G”-fázisok általában úgy azonosíthatók, hogy egy mintát polarizáló mikroszkóp alatt, keresztezett polarizátorok között vizsgálunk. Rosevear klasszikus közleményével megegyezésben jellegzetes szövedékek figyelhetők meg [JAOCS 31., 628. (1954), valamint J. Colloid and Interfacial Science, 20., 500. (1969)]. A „G”-fázisok a neutronszórási, valamint a röntgendiffrakciós vizsgálatok során 50-70 nm méretű térközök ismétlődését mutatják. „Nyújtott G-fázison” olyan „G”-fázist értünk, amelynek ismétlődő térköze 110-150 nm.
HU 217 913 Β
A „szférikus G-fázis” olyan többszörös vezikulumokat jelent, amelyek alapvetően felületaktív anyag kettős rétegnek és G-fázis vagy nyújtott G-fázis által elválasztott vizes fázisnak a váltakozásával kialakuló koncentrikus héjakból épülnek fel. A típusos G-fázisok kis mennyiségű szférikus G-fázist tartalmazhatnak.
„Lúgon” elektrolitot tartalmazó vizes folyadékfázist értünk, amely egy második, több hatóanyagot és a lúgfázisnál kevesebb elektrolitot tartalmazó folyadékfázist különít el, vagy abban interdiszperzióban van.
A „lamelláris összetétel” olyan összetételt jelent, ahol a felületaktív anyag túlnyomó része lamelláris fázisként van jelen, vagy ahol a lamelláris fázis az ülepedést gátló fő tényező.
„Szferolitos összetétel” olyan összetételt jelent, ahol a felületaktív anyag túlnyomó része szférikus Gfázisként van jelen, vagy ahol a szférikus G-fázis stabilizál az ülepedéssel szemben.
„Strukturált felületaktív anyag” olyan folyadékkészítményre vonatkozik, amely nyíróerőtől függő viszkozitást és szilárd részecskéket szuszpendáló tulajdonságot mutat, és felületaktív anyag mezofázist tartalmaz, amely adott esetben egy vizes fázisban - általában lúgfázisban - diszpergálva lehet, vagy azzal interdiszperzióban van (azonos távközökkel elrendezett). A mezofázis például valamilyen G-fázisból, szferolitokból, különösen szférikus G-fázisból vagy lamelláris, hidratált szilárd anyagból állhat.
„Nehezítőszeren” vízben oldhatatlan, makrorészecskékből álló ásványi anyagot értünk, amelynek fajlagos sűrűsége 3,5-nél, előnyösen 4-nél nagyobb; ilyen például a barit vagy a hematit.
A „fúróiszap” olyan fúrófolyadék, amely szuszpendált ásványi részecskéket, például kőzethulladékot (kőzetdarabokat) és/vagy nehezítőszereket tartalmaz.
A funkcionális folyadékokkal kapcsolatban általános problémát jelent, hogy teljes általánosságban ásványolajat tartalmaznak, amely potenciális környezetszennyező és tűzveszélyes. Találmányunk erre a kérdésre olyan megoldást ad, amely vizes, strukturált felületaktív anyagok alkalmazásával jár, amelyek általában környezeti szempontból elfogadhatóbbak az ásványolajoknál, nem tűzveszélyesek, és fizikai sajátságaik, valamint kémiai stabilitásuk azonos az ásványolajat tartalmazó készítményekével, sőt annál kedvezőbb.
A jelen találmány különösen jelentős a füróiszapok vonatkozásában.
A fúróolajokat az olajkutakban normális körülmények között folyamatosan lefelé sajtolják a forgatószáron, a fúrófejen lévő nyílásokon át vezetik, majd a felületre hozzák azon a gyűrű alakú térségen át, amely a forgatószár és az üreg oldala között van, s így a kőzethulladékot szuszpenzióban távolítják el. A felszínen a hulladékot a fúróiszaptól elválasztják, majd az utóbbit recirkulálják. Cementezés előtt a fúróiszapot betétfolyadékkal (térköztartó folyadékkal) helyettesítik, amely eltávolítja a lazán kötődő részecskéket a lyukból, s így tiszta, vízzel nedvesített, cement kötésére kedvező felület jön létre.
A fúrás vagy vájás során különösen problematikusak egyes kőzetek, mivel hajlamosak a felaprózódásra (töredezésre) a fúrófolyadékban. Ennek következtében finom részecskék képződnek, amelyeket nehéz elkülöníteni a folyadéktól, gyorsan felhalmozódnak a recirkulált folyadékban, és növelik annak viszkozitását. A legnagyobb nehézségek az agyagpalával kapcsolatosak, amely víz jelenlétében általában töredezik.
Alkalmas fúrófolyadék viszkozitásának elegendően csekélynek kell lennie ahhoz, hogy a nyíró alakváltozás körülményei között könnyű áramlást biztosítson; azonban olyan mértékűnek kell lennie, hogy a szilárd részecskék szuszpendálva maradjanak. E két egymásnak ellentmondó követelmény megvalósításához általában tixotrop folyadékok szükségesek. Ezenfelül a kőzetnek - például az agyagpalának - nem szabad feleslegesen töredeznie. Ha mélyfúrást végeznek, akkor a fúrófolyadéknak hőstabilisnak kell lennie; az is lényeges, hogy a kőzetformációban ne lépjen fel felesleges folyadékveszteség.
Mindeddig a fenti követelményeket csaknem minden esetben olajjal vagy olaj/víz emulziókkal érték el. Az olaj bevonja az agyagpala részecskéit, megvédi azokat a vízzel való érintkezéstől, s ezáltal töredezésüket meggátolja. Mindez viszont környezetszennyezési problémát jelent, különösen partközeli fúrási műveletek során, ha a kőzethulladékot hányóban lerakják. A súlyos környezetszennyezés elkerülése céljából a kőzethulladékot az olajtól a lerakás előtt meg kell tisztítani. Az olajszennyezések jelenleg engedélyezett szintre történő csökkenése nehézkes és költséges; sőt még a megmaradó csekély olajmennyiség sem kívánatos ökológiai szempontból. Ennek következtében állandóan fennáll az a követelmény, hogy az olaj alapú fúrófolyadékokat teljes általánosságban mással helyettesítsék.
Az az alternatív módszer, amelynek értelmében polimer szuszpendálószereket vagy diszpergálószereket és/vagy bentonitot tartalmazó vizes oldatokat alkalmaznak a kőzethulladék szuszpendálására, környezeti szempontból kevésbé káros, és valamivel olcsóbbá is tehető, mint az olaj alapú fúróiszapok alkalmazása, azonban csak kisebb fúrások esetén alkalmazható, és ott, ahol a kőzetformáció semmi különös nehézséget nem okoz. Mélyfúrás vagy problematikus kőzetformációk, például agyagpala fúrása vagy vájása esetén, ami gyakran adódik olajkút fúrása és bővítése során, ezek az olcsó vizes folyadékok alkalmatlanok. Hőstabilitásuk nem kielégítő a mély formációk magas hőmérsékletének a tűrésére, továbbá az agyagpala töredezését idézik elő. Kenőképességük is általában csekélyebb, mint az olajalapu fúróiszapoké.
Kísérleteket végeztek vizes fúrófolyadékok hatékonyságának a javítására számos különleges adalékanyag - például polimer burkolószerek - és nagy koncentrációjú elektrolitok segítségével az agyagpala stabilizálásának elősegítésére. Ezek a megoldások lényegesen növelték a fúróiszap költségét, és mindeddig nem sikerült olyan vizes folyadékot találni, amelynek hatékonysága kielégítő a mélyfúrásoknál alkalmazott olajalapú fúróiszapok helyettesítésére. A környezetvédelem fokozódó követelményei növekvő mértékben kényszerítik az olajtermelő vállalatokat, hogy viszonylag
HU 217 913 Β költséges és műszaki szempontból csekélyebb értékű vizes folyadékokkal helyettesítsék a szokásos, olajalapú furóiszapokat.
A vágófolyadékokat általában fémfelületek hűtésére és fúrófejek, valamint vágószerszámok - például fűrész, eszterga, sajtolófej, prés, köszörűkő, vájóeszközök és üregelőtüskék - hűtésére és kenésére, valamint a műveletből származó forgácsok eltávolítására alkalmazzák. A vágófolyadék általában olaj/víz emulzió, amely a kenőképesség és a munkafelület kopási károsodásának megelőzése céljából különböző adalékokat tartalmaz. A vágófolyadékokkal kapcsolatos közös nehézséget jelent, hogy a folyamatosan e folyadékokkal dolgozó munkások túlnyomórészt bőrgyulladásban szenvednek, ami az adalékoknak és/vagy az olajnak a következménye. Az olaj jelenléte környezeti szempontból sem kívánatos. A többi funkcionális folyadékkal kapcsolatban hasonló környezetvédelmi kérdések merülnek fel: például a szokásos, ásványolajat tartalmazó kenőanyagok és hidraulikus folyadékok esetében. Mindezek tűzveszélyesek is.
A mosások során alkalmazott detergensek és hasonló tisztítókészítmények formálásának a módja távol esik a kenőanyagok és hidraulikus folyadékok kialakítási módjától. A két területen megoldásra váró problémák nem általánosan hasonlók; megfigyeltük azonban, hogy folyékony tisztítószerek előállítása gyakran szuszpendált szilárd anyag jelenlétét igényli. így például kemény felület tisztítására alkalmas krémekben abrazív anyagok jelenléte szükséges, és a hatásos mosási detergensek olyan költségcsökkentő komponenseket kívánnak meg, amelyek vízben kevéssé oldhatók vagy éppen oldhatatlanok lehetnek. Ezeket a problémákat elektrolitok és felületaktív anyagok kölcsönhatásának az alkalmazásával oldottuk meg szilárd részecskéket szuszpenzióban tartó szerkezetek kialakítása céljából, amelyek felületaktív anyagok mezofázisainak vizes elektrolitoldatokkal alkotott tixotrop diszperzióin vagy interszperzióin alapulnak.
A 2 123 846 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás ismerteti lamelláris felületaktív anyag alkalmazását, amely egy elektrolitoldattal egy folyékony mosási detergensben interszperzióban van. Szintén az idézett leírásban utalnak - bár konkrétan nem azonosítják arra a fentitől különböző szerkezetre, amely rendezetten elhelyezkedő szferolitokból áll, amelyek mindegyike több, elektrolitoldat-rétegekkel váltakozva elhelyezkedő felületaktív anyagból felépülő, koncentrikus héjakat tartalmaz. Erre számos más közleményben formálási példa található. A fent említett, valószínűleg szferolitos vagy lamelláris szerkezettel rendelkező készítményeket ismertetnek például az alábbi szabadalmi közlemények:
A 482 374, 507 431, 522 983, 537 506, 542 079, 547 579, 548 438, 550 033 és az 555 411 számú ausztráliai szabadalmi leírások; a 917 031 számú kanadai szabadalmi leírás; a 216 492 számú csehszlovák szabadalmi leírás; az 1 567 656 számú német közrebocsátási irat; a 2 447 945 számú német szabadalmi leírás; a 0 028 038, 0 038 101, 0 059 280, 0 079 646,
0804 154, 0 103 926 számú európai közrebocsátási iratok; a 2 283 951 számú francia szabadalmi leírás; a 855 679, 855 893, 882 569, 943 217, 955 081, 1 262 280, 1 405 165, 1 427 011, 1 468 181, 1 506 427,
577 120, 1 589 971, 2 600 981, 2 028 365, 2 031 455,
054 634 és 2 079 305 számú nagy-britanniai szabadalmi leírások; az 52-146407 és az 56-86999 számú japán közrebocsátási iratok; a 498 331, 922 066 és a 929 545 számú szovjet szabadalmi leírások; valamint a
920 045, 3 039 971, 3 075 922, 3 232 878, 3 235 505,
281 367, 3 328 309, 3 346 503, 3 346 504, 3 351 557,
509 059, 3 374 922, 3 629 125, 3 638 288, 3 813 349,
956 158, 4 019 720, 4 057 506, 4 107 067, 4 169 817,
265 777, 4 279 786, 4 299 740 és a 4 302 347 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások.
A legtöbb esetben a kialakított készítmények szerkezete nem eléggé stabilis szilárd részecskék szuszpenzióban tartására. A 2 153 380 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás szferolitos szerkezetet és módszert közöl lazán rendezett, térkitöltő szerkezet előállítására, amely eléggé erős a különböző nyíróerőkkel szemben való ellenállásra és a hőigénybevételek elviselésére, mégis kielégítően mozgékony, így könnyen önthető. Az ezen leírásban közölt módszer elektrolitkoncentrációk szűk határok közötti optimalizálását igényli.
Jelenleg vizsgálat alatt álló, 89 06234.3 számú nagy-britanniai szabadalmi bejelentésünkben peszticidek felhordására alkalmazható, strukturált felületaktív anyagokat ismertetünk.
Jelenleg vizsgálat alatt álló 891925 számú nagybritanniai szabadalmi bejelentésünkben módszereket közlünk strukturált felületaktív anyagok előállítására, amelyek szilárd részecskék szuszpendálására képesek lényegében elektrolitmentes rendszerekben.
A technika jelenlegi állása szerint ismert funkcionális folyadékok - így az olajalapú füróiszapok (fiiróemulziók) és kenőanyagok - csekély mennyiségű felületaktív anyagot tartalmaznak emulgeálószerekként az olaj vonatkozásában, illetve diszpergálószerekként az iszap vonatkozásában. Az eddig ismert funkcionális folyadékokban a felületaktív anyagok általában lényegében egy rétegek, amelyek az olaj kolloidális méretű cseppecskéit vagy részecskéit, vagy a szilárd anyag diszpergált részecskéit körülveszik. Az agyagpala védelme a furóiszapokban lényegében az agyagpala olajbevonatának köszönhető. Az olajalapú furóiszap (furóemulzió) szuszpendáló tulajdonságai és tixotrop jellege a diszpergált olajrészecskék kölcsönhatásának tulajdonítható. Olajmentes iszapok esetében az agyagpala védelme olyan polimerek jelenlétével válik lehetővé, amelyek irreverzíbilisen betokolják a kőzetrészecskéket, s így a kőzet elkülönítése során kvantitatíve elfogynak. A szilárd részecskéket szuszpendáló sajátságokat a polimer sűrítőszerek, így a (karboxi-metil)-cellulóz-nátriiim vagy metakrilátok biztosítják. Ezek alkalmasak a szuszpenzió stabilizálására, ez azonban a folyadék mozgékonyságának a rovására történik.
Mind az olaj-, mind a vízalapú furóiszapokban (furóemulziókban) alkalmazhatunk elektrolitokat a víz aktivitásának szabályozására. Ha az elektrolitkoncentrá4
HU217913 Β ció eléggé nagy a víznek az iszapban mutatott aktivitása ugyanazon szintre való csökkentésére, mint az agyagpaláé, akkor az utóbbi nem hidratálódik. Ha azonban a víz aktivitása az iszapban túlságosan csekély, akkor az agyagpala dehidratálódásra hajlamossá válik, törékeny lesz, és ha ez a folyamat túlságosan erős, akkor hajlamossá válik a hidratálódásra és a töredezésre, jóllehet némi védőgát még fennáll az agyagpala és a vizes közeg között. Sajnos, az elektrolit nem tartható állandóan az optimális szinten, mivel az ásványi rétegek oldható sókat tartalmaznak, amelyek oldódhatnak az iszapban, és annak elektrolittartalmát a fúrólyukon való áthaladás közben megváltoztathatják.
Felismertük, hogy vizes strukturált felületaktív anyagok meglepően kedvező kenőképességgel rendelkeznek mind kőzetek, mind fémek vonatkozásában, még extrém nyomási körülmények esetén és extrém nyomást tűrő adalékanyagok távollétében is. Ezenfelül az ilyen, strukturált felületaktív anyagok a fúró- és hidraulikus folyadékok szempontjából megkívánt Teológiai sajátságokkal rendelkeznek, és képesek szilárd kőzethulladék vagy forgácsok szuszpendálására; továbbá meglepő módon az agyagpalát töredezéssel szemben még olaj vagy védőpolimer nélkül is megvédik. Úgy gondoljuk, hogy az agyagpalát a felületaktív anyagból álló bevonat védi. A folyadék könnyen elkülöníthető a kőzethulladéktól, és a megmaradó felületaktív anyag a kőzethordalékról vízzel könnyen lemosható. A tiszta hulladék ökológiai veszélyt nem jelent, és biztonságosan lerakható. A vizes felületaktív anyag olyan strukturált felületaktív anyag, amely például egy felületaktív anyagnak oldott elektrolittal előnyösen szferolitos szerkezettel végbemenő érintkezése következtében alakul ki; általában felületaktív anyag/víz mezofázist foglal magában, amely folyamatos vizes vagy vizes-elektrolitos fázissal interszperzióban van.
A szferolitos készítmények egyik lényeges és különösen meglepő sajátsága fúrófolyadékként történő alkalmazása során abban nyilvánul meg, hogy a kőzetformációban a folyadékveszteség csekély; lényegesen csekélyebb, mint a szokásos fúrófolyadékok eseteiben, még az általában megkívánt adalékanyagok nélkül is. A strukturált felületaktív anyagok könnyen formálhatók (kialakíthatók) hőstabilis alakban, s így magas hőmérsékleten - például mélyfúrás során - alkalmazhatók.
Találmányunk szerint mind a szuszpendáló sajátságokat, mind az agyagpala védelmét lényegében a felületaktív anyag - előnyösen némi oldott elektrolittal együttesen - látja el. Jóllehet nem kívánunk erre a feltevésre korlátozódni, nézetünk szerint a felületaktív anyag reverzibilisen bevonhatja az agyagpala-részecskéket; továbbá elősegítheti a víz optimális aktivitásának fenntartását. A találmány szerinti készítményekben a felületaktív anyag előnyösen szférikus G-fázis, diszpergált lamelláris fázis vagy micellák alakjában van jelen.
A találmány tehát funkcionális folyadékra vonatkozik, amely folyékony fázist és egy vagy több szilárd fázist tartalmaz. A folyékony fázis lényegében véve egy strukturált, vizes felületaktív anyagból áll, ahol
- a felületaktív anyag a funkcionális folyadék teljes tömegére számítva 5-45% mennyiségben van jelen;
- a felületaktív anyag egy anionos és/vagy nemionos felületaktív anyag, és adott esetben kationos és/vagy amfoter felületaktív anyagot tartalmaz, mindegyik felületaktív anyag tartalmaz
a) egy vizes fázist,
b) egy, a vizes fázisban diszpergált vagy abban interszperzióban levő lamelláris szilárd, szferolitos vagy G-fázist.
A találmány szerinti megoldás egy előnyös megvalósítási módja fúróiszapként alkalmazható funkcionális folyadékra vonatkozik, amely felületaktív anyagként nemionos felületaktív anyagot tartalmaz a funkcionális folyadék teljes tömegére vonatkoztatva 5-15% mennyiségben, valamint szuszpendált szilárd anyagot is tartalmaz a funkcionális folyadék teljes tömegére vonatkoztatva 10-50% mennyiségben.
A fúróiszapban szuszpendált szilárd anyag lehet agyagpala és/vagy egy vagy több nehezítőszer. Nehezítőszerként alkalmazhatunk például baritot és/vagy hematitot, előnyösen olyan mennyiségben, amely 1,0-1,8 g/ml sűrűség biztosításához elegendő.
A füróiszapként alkalmazható funkcionális folyadék a) pont szerinti vizes fázisa egy elektrolitot, célszerűen konyhasóoldatot tartalmaz.
Ezenkívül az ilyen funkcionális folyadék a strukturált felületaktív anyagot a fúrás során fémfelületek tartós védelméhez és/vagy az agyagpala dezintegrálódásának megakadályozásához és/vagy kőzettörmelék és fémforgács szuszpenzióban tartásához elegendő mennyiségben tartalmazza és a felületaktív anyag a) pont szerinti vizes fázisában oldható korróziógátló szert is tartalmaz. A korróziógátló szer lehet foszfít-észter, foszfonát, polifoszfonát, kromát vagy cinksó.
A találmány szerinti megoldás egy másik előnyös megvalósítási módja kenőfolyadékként vagy vágófolyadékként alkalmazható funkcionális folyadékra vonatkozik, amely egy vagy több síkosító adalékanyagot, célszerűen grafitot is tartalmaz. Tartalmazhat továbbá kopásgátló vagy a kenőképességet fokozó adalékanyagokat is.
A találmány szerinti megoldás egy további előnyös megvalósítási módja hőátadó folyadékként alkalmazható funkcionális folyadékra vonatkozik, amely szilárd hőtárolóközeget, célszerűen ferrofoszfort is tartalmaz.
Ezenkívül a találmány szerinti funkcionális folyadék alkalmazható hidraulikus folyadékként vagy hidraulikus folyadékokban, továbbá mozgó felületek közötti súrlódás csökkentésére, így például csapágyfelületek, áttételek és hasonló géprészek kenésére. E módszer abban áll, hogy ezekre a felületekre valamilyen vizes, strukturált felületaktív anyagot juttatunk.
A találmány szerinti funkcionális folyadék elsősorban talaj lyukak fúrására vagy fémek vagy más munkadarabok formázására alkalmazható. Ilyenkor fúrófolyadékként vagy vágófolyadékként vizes, strukturált felületaktív anyagot alkalmazunk, amely előnyösen felületaktív anyagmicellákat tartalmazó oldat vagy lamelláris
HU217913 Β szilárd anyaggal, szferolitos vagy G-fázisú felületaktív anyaggal interszperzióban lévő oldat, amely elegendő mennyiségben van jelen ahhoz, hogy az agyagpala töredezését meggátolja, vagy a fémfelületet a kopástól megóvja, valamint a kőzethulladékot vagy forgácsot közönséges fúrási körülmények között szuszpenzióban tartsa.
A találmány szerinti funkciós folyadékot konstrukciós (építési) iszapként vagy iszapban, vagy térköztartó folyadékként vagy folyadékokban is alkalmazhatjuk.
A találmány szerinti készítmény előnyösen legalább 3 tömegszázalék (az alábbiakban: tömeg%), általában legalább 4, például 5 tömeg% felületaktív anyagot tartalmaz. A felületaktív anyagok a készítménynek körülbelül 35 tömeg%-át is alkothatják, bár előnyösnek tartjuk - mind gazdaságossági, mind reológiai szempontból - kisebb, például 30 tömeg%-nál kisebb, általánosabban 25 tömeg%-nál kisebb, előnyösen 20 tömeg%-nál kissebb, például 10-15 tömeg%-os koncentrációk alkalmazását.
A felületaktív anyag például lényegében egy szulfonsav vagy kénsav-monoészter vízben legalább némileg oldható sójából állhat; e célra alkalmazhatók például alkil-benzolszulfonátok; alkil-szulfátok; alkil-éterszulfonátok; olefinszulfonátok; alkánszulfonátok, alkilfenol-szulfátok; alkil-fenol-éter-szulfátok; alkil-(etanolamid)-szulfátok; alkil-(etanol-amid)-éter-szulfátok; aszulfo-zsírsavak (más néven zsírsav-a-szulfonsavak) és azok észterei. A felsorolt felületaktív anyagok legalább egy alkil- vagy alkenilcsoportot tartalmaznak, amelyek 8-22, közelebbről 10-20 alifás szénatomosak. Az említett alkil- vagy alkenilcsoportok előnyösen egyenes szénláncú primer csoportok, adott esetben azonban szekunder vagy elágazó szénláncú csoportok is lehetnek. Ez esetben az „éter” megjelölés oxi-alkilén-, valamint homo- és vegyes poli(oxi-alkilén)-csoportokra, például poli(oxi-etilén)-, poli(oxi-propilén)-, gliceril- és vegyes poli(oxi-etilén)-(oxi-propilén)- vagy vegyes gliceril(oxi-etilén)-, gliceril-(oxi-propilén)-csoportokra, valamint gliceril-(oxi-etilén)-(oxi-propilén)-csoportokra vonatkozik, amelyek általában 1-20 oxi-alkilén-csoportot tartalmaznak. így például szulfonált vagy szulfátéit felületaktív anyagként nátrium-(dodecil-benzolszulfonát), nátrium-(dodecil-dimetil-benzolszulfonát), kálium-(hexadecil-benzolszulfonát), nátrium-lauril-szulfát, kálium-oleil-szulfát, ammónium-lauril-monoetoxi-szulfát vagy 10 egység etoxilátot tartalmazó monoetanol-amincetil-szulfát alkalmazható.
A találmány értelmében alkalmazható más anionos felületaktív anyagok például a zsíralkohol-szulfoszukcinátok, zsíralkohol-szulfoszukcinamátok, zsíralkoholéter-szulfoszukcinamátok, acil-szarkozmátok, acil-tauridok, izotionátok, szappanok, így a sztearátok, palmitátok, rezinátok, oleátok, linoleátok, gyantaszappanok, valamint alkil-éter-karboxilátok és a szaponinok. Anionos foszfát-észtereket, például természetes eredetű felületaktív anyagokat, így a lecitint is alkalmazhatjuk. Az anionos felületaktív anyag általában legalább egy alifás szénhidrogénláncot tartalmaz, amely 8-22, előnyösen
10-20, általában átlagosan 12-18 szénatomot, ionizációra képes savcsoportot - például szulfo(szulfonsav)csoportot, savanyú szulfátcsoportot, karboxil-, foszfonsav vagy savanyú foszfátcsoportot - és éterek esetében egy vagy több glicerilcsoportot és/vagy 1-20 etilénoxi- és/vagy propilén-oxi-csoportot tartalmaz.
Anionos felületaktív anyagokként előnyösen alkalmazhatók a nátriumsók. További, kereskedelmi forgalomban lévő sók a felületaktív anyagok kálium-, lítium-, kalcium-, magnézium-, ammónium-, mono-etanol-amin-, dietanol-amin-, trietanol-amin- és alkilamin-sói alakjában lévő felületaktív anyagok, amelyek 1-7 alifás szénatomot tartalmaznak, ilyenek például az izopropil-amin-sók.
A felületaktív anyag előnyösen nemionos felületaktív anyagokat tartalmaz vagy azokból áll. A nemionos felületaktív anyag lehet például valamilyen monovagy di(rövid szénláncú alkanol-amin)-ból képzett 10-22 szénatomos alkanol-amid, így például a kókuszdiózsírból vagy faggyúzsírból előállított monoetanolamid vagy dietanol-amid. Egyéb, a találmány szerinti funkcionális folyadékokban alkalmazható nemionos felületaktív anyagok az etoxilezett alkoholok; etoxilezett karbonsavak; etoxilezett aminok; etoxilezett alkilolamidok; etoxilezett alkil-fenolok; etoxilezett glicerilészterek; etoxilezett szorbitán-észterek; etoxilezett foszfát-észterek, valamint a felsorolt etoxilezett, nemionos felületaktív anyagok propoxilezett, butoxilezett és vegyes etoxilezett/propoxilezett és/vagy butoxilezett analógjai, amelyek 8-22 alkil- vagy alkenilcsoportot és 20-ig terjedő számban etilén-oxi- és/vagy propilén-oxiés/vagy butilén-oxi-csoportokat tartalmaznak; továbbá bármely más, nemionos felületaktív anyag, amelyet mosószerkészitményekben por- vagy folyadékformában már eddig is alkalmaztak; ilyenek például az amin-oxidok. E célra általában a 8-22, előnyösen 10-20 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoportot és legfeljebb két rövid szénláncú - például 1-4 szénatomos, előnyösen 1-2 szénatomos - alkilcsoportot tartalmazó amin-oxidok használhatók.
A találmány szerinti funkcionális folyadékban például előnyösen alkalmazhatók olyan nemionos felületaktív anyagok, amelyek HLB (hidrofil-lipofil egyensúly) tartománya 2-től 18-ig terjed, például 8 és 18 között van.
A találmány szerinti készítmény kationos felületaktív anyagokat is tartalmazhat, ilyenek például a legalább egy hosszú szénláncot - például 12-22, többnyire 16-20 szénatomos láncot - tartalmazó kvatemer ammóniumsók, amelyek továbbá alkenilcsoportot, adott esetben egy benzilcsoportot is tartalmazhatnak, míg a nitrogénhez kapcsolódó négy szubsztituens közül a többi rövid szénláncú - például 1 -4 szénatomos alkilcsoport lehet. E vegyületek legalább egy hosszú szénláncú alkil- vagy alkenilcsoportot tartalmazó kvatemerezett imidazolinszármazékok, valamint legalább egy hosszú szénláncú alkil- vagy alkenilcsoportot tartalmazó amido-aminok vagy kvatemerezett amido-aminok is lehetnek. A kvatemerezett felületaktív anyagok általában olyan anionokat tartalmaznak, amelyek leg6
HU 217 913 Β alább bizonyos mértékű vízoldhatóságot eredményeznek, ilyenek a formiátok, acetátok, laktátok, tartarátok, kloridok, metoszulfátok, etoszulfátok és nitrátok. Kenőanyagokként különösen hatásosak az olyan kationos felületaktív anyagok, amelyek két hosszú zsíralkil-szénláncot - például faggyúzsírból származó csoportot tartalmaznak, ilyenek például a faggyúzsírból származó két csoportot tartalmazó kvatemer ammónium- és imidazolíniumsók.
A jelen találmány szerinti készítmény egy vagy több amfoter jellegű felületaktív anyagot is tartalmazhat, ilyenek például a betainok, szulfobetainok és foszfobetainok, amelyek úgy képződnek, hogy egy alkalmas, hosszú szénláncú alkil- vagy alkenilcsoportot hordozó tercier nitrogént tartalmazó vegyületet megfelelő anyaggal, például klórecetsavval vagy propánszultonnal reagáltatnak. E célra alkalmas tercier nitrogént tartalmazó vegyületek például az 1 vagy 2 hosszú szénláncú alkil- vagy alkenilcsoportot, adott esetben benzilcsoportot, és megmaradó szubsztituensként rövid szénláncú alkilcsoportot tartalmazó tercier aminok; 1 vagy 2 hosszú szénláncú alkil- vagy alkenilcsoportot tartalmazó imidazolinok, valamint az 1 vagy 2 hosszú szénláncú alkil- vagy alkenilcsoportot tartalmazó amidoaminok. A találmány szerinti készítményekben való felhasználás szempontjából az amfoter felületaktív anyagok általában kevésbé előnyösek, mint a nemionos vagy anionos felületaktív anyagok.
A fentiekben említett felületaktív anyagtípusok csupán példaként szolgálnak olyan általánosan ismert felületaktív anyagokra, amelyek a találmány szerinti készítményben alkalmazhatók. E szempontból bármilyen felületaktív anyag számításba vehető. A kereskedelmi forgalomban lévő felületaktív anyagok fő típusainak részletesebb leírása megtalálható a következő helyen: S. Perry és Berch: „Surface Active Agents and Detergents”.
A találmány szerinti készítményben való alkalmazás céljára általában előnyben részesítjük a lényegében nem toxikus, különösen a tengeri állatok életét nem veszélyeztető felületaktív anyagokat; továbbá előnyösnek tartjuk azokat a felületaktív anyagokat, amelyek 100 °C fölötti, előnyösen 120 °C fölötti, még előnyösebben 150 °C fölötti, és különösen - például mélyfúrás során való alkalmazás céljára 180 °C fölötti hőmérsékleten is lényegében stabilisak.
A találmány szerinti készítmény igen előnyös komponensei az oldott elektrolitvegyületek. Jóllehet strukturált felületaktív anyagok elektrolit nélkül is létrehozhatók, ha a felületaktív anyag koncentrációja eléggé nagy, az ilyen rendszerek mozgékonysága gyakran nem kielégítő, hacsak a felületaktív anyagot igen nagy körültekintéssel nem választjuk. Elektrolit alkalmazása lehetővé teszi mobilis, strukturált felületaktív anyagok előállítását, amelyek a felületaktív anyagot viszonylag kis koncentrációban tartalmazzák.
E célra alkalmas elektrolitok például az erős ásványi savak vízben oldható alkálifém-, ammónium- és alkáliföldfémsói. Különösen előnyösek a nátrium- és káliumsók, főként ezek kloridjai, azonban lítium-, kalcium- és magnéziumsók is jelen lehetnek a találmány szerinti funkcionális folyadékokban. Sókként alkalmazhatók például a foszfátok, nitrátok, bromidok, fluoridok, kondenzált foszfátok, foszfonátok, acetátok, foimiátok és citrátok is. Gyakran - a furófolyadékok esetében különösen - célszerű a készítmény kiegészítése úgy, hogy egy felületaktív anyagkoncentrátumot helyben hígítunk a közelben előforduló természetes konyhasóoldattal (például part közeli műveletek során tengervízzel). A furófolyadék elektrolittartalma például részben vagy egészben tengervíz lehet.
Az elektrolit egészen a telítettségig terjedő koncentrációkban lehet jelen a találmány szerinti készítményekben. Általában érvényes, hogy minél kevesebb felületaktív anyag van jelen, annál több elektrolitra van szükség a szilárd anyagokat szuszpendált állapotban tartó szerkezet kialakításához. Általában előnyösnek tartjuk nagyobb koncentrációjú elektrolit és kisebb koncentrációjú felületaktív anyag alkalmazását, és - gazdaságossági szempontok figyelembevételével - a lehető legolcsóbb elektrolitok választását. Ez az elektrolit általában legalább 0,1 tömeg% koncentrációban van jelen a készítmény összes tömegére vonatkoztatva; még közelebbről legalább 0,5 tömeg%-os, például legalább 0,75 tömeg%, előnyösebben több mint 1 tömeg% koncentrációban van jelen. Az elektrolit koncentrációja általában 30 tömeg%-nál, még inkább 10 tömeg%-nál, például 8 tömeg%-nál kisebb; koncentrációja általában 1 tömeg% és 5 tömeg% között van.
Az elektrolit maximális koncentrációja - többek között - annak szerkezeti típusától és a megkívánt viszkozitástól, valamint költségtényezőktől függ. Előnyösnek találtuk szferolitos készítmények kialakítását - amint ezt a 2 153 380 számú publikált nagy-britanniai szabadalmi bejelentésünkben leírtuk -, mert ezen az úton kielégítő egyensúlyt érhetünk el a készítmény mozgékonysága és szuszpendált szilárd részecskékkel történő nagyobb terhelhetősége között. Egy adott típusú és mennyiségű felületaktív anyag esetében az optimális elektrolitkoncentráció - fentebb idézett szabadalmi bejelentésünk szerint - úgy található meg, hogy megfigyeljük az elektromos vezetőképesség változását az elektrolit növekvő koncentrációinak függvényében, amíg a vezetőképesség első minimumát el nem éljük. Mintákat előállíthatunk és vizsgálhatunk úgy, hogy azokat 90 percig 20 000xg sebességgel centrifugáljuk, majd az elektrolitkoncentrációt úgy állítjuk be, hogy a kapott szuszpendálóközegben a centrifugálás után ne különüljön el két fázis.
Az elektrolit koncentrációját előnyösen úgy állítjuk be, hogy a kapott készítmény 3 hónapon át környezeti hőmérsékleten vagy 0 °C vagy 40 °C hőmérsékleten állni hagyva nem ülepszik. Különösen előnyösek az olyan készítmények, amelyek 72 órán át 100 °C hőmérsékleten autoklávban tartva ülepedés jeleit nem mutatják, és nem különülnek el két (vagy több) rétegre. Az elektrolittartalmat továbbá előnyösen úgy állítjuk be, hogy nyíróerővel szemben ellenálló készítményt kapjunk, kívánatosán olyan készítményt, amelynek a viszkozitása normális nyíróerő hatására lényegében nem növekszik.
HU217913 Β
Eljárhatunk úgy is, hogy elegendő elektrolitot adunk egy lamelláris rendszer kialakítására - amilyet például a 2 123 846 számú publikált nagy-britanniai szabadalmi bejelentés közöl - például úgy, hogy elegendő elektrolitot alkalmazunk annak biztosítására, hogy a folyékony szuszpendálóközeg 800 χ g sebességgel 17 órán át centrifugálva elkülönül, és egy felületaktív anyagot egyáltalában nem, vagy csak kis mennyiségben tartalmazó folyadékfázis alakul ki. A készítmény kialakításához szükséges vízmennyiséget azután úgy állíthatjuk be, hogy a készítmény mozgékonysága és stabilitása között optimális egyensúlyt éljünk el.
Fúróiszapok és betétfolyadékok (távköztartó folyadékok) esetében általában kívánatos olyan folyadék juttatása az üregbe, amely szilárd anyagot szuszpendálva tartószerkezet formájában tartalmazza a szükséges koncentrációjú felületaktív anyagot és elektrolitot. Olyan elektrolitsók, amelyek a fúró által átfúrt közegben előfordulnak, egyes esetekben helyben kialakíthatják a megfelelő szerkezetet, ha mindössze egyetlen vizes felületaktív anyagot alkalmazunk; gyakran előnyös olyan vizes rendszer alkalmazása, amely az optimális mennyiségnél kevesebb elektrolitot tartalmaz, hogy így lehetővé tegyük az üregben előforduló elektrolitásványok oldódását.
Az elektrolit szükséges mennyisége is a felületaktív anyag természetétől és oldékonyságától függ. A magas zavarosodási ponttal rendelkező felületaktív anyag általában kevesebb elektrolitot igényel, mint az alacsony zavarosodási ponttal bíró felületaktív anyag; néhány felületaktív anyag nem igényli elektrolit alkalmazását.
A jelen találmány szerinti, elektrolitmentes készítményben felületaktív anyagokként vagy azok keverékeiként alkalmazhatók általában olyan felületaktív anyagok, amelyek környezeti hőmérsékleten G-fázist képeznek, azonban M,-fázist nem alkotnak; általánosan megfogalmazva: a vizes felületaktív anyag zavarosodási pontja 30 °C-nál, még általánosabban 40 °C-nál, és előnyösen 50 °C-nál magasabb. Különösen jól használhatók olyan vizes felületaktív anyagok, amelyek zavarosodási pontja 60 °C fölött van. Más esetben - vagy kiegészítésként - a felületaktív anyag inverz zavarosodási pontja 30 °C, általánosabban 20 °C, különösen 10 °C, előnyösen 0 °C alatt lehet. Különösen alkalmasak azok a felületaktív anyagok, amelyek inverz zavarosodási pontja -10 °C alatt van. Inverz zavarosodási ponttal rendelkeznek általában a nemionos felületaktív anyagok, ahol a hőmérséklet növelése a molekula hidrofilrészének hidratálásáért felelős hidrogénhidakat megszünteti, s így oldékonyságuk csökken. Az anionos és kationos felületaktív anyagokra a normális zavarosodási pont jellemzőbb. Anionos és nemionos felületaktív anyagok zavarosodási pontot és/vagy inverz zavarosodási pontot mutathatnak.
Általában előnyös, ha a felületaktív anyag legalább 1 tömeg%, például legalább 3 tömeg% koncentrációban, még általánosabban 5 tömeg%-nál, előnyösen 10-15 tömeg%-nál nagyobb koncentrációban van jelen. A felületaktív anyagok koncentrációs tartománya általában 6-15 tömeg%, még inkább 7-12 tömeg%.
A felületaktív anyagok azonban más koncentrációkban, például 1 -30 tömeg%, így 2-15 tömeg% koncentrációban is alkalmazhatók (a készítmény összes tömegére vonatkoztatva). Előnyös a felületaktív anyag alkalmazása olyan koncentrációban, amely bármilyen elektrolit jelenlétében elegendő plasztikus viszkozitású készítmények kialakítására. A viszkozitást Fann-viszkoziméterrel mérve annak előnyös értéke 5-35 cps, azaz 0,005-0,035 Pa-s, előnyösen 0,015-0,03, például 0,02-0,025 Pá s. A találmány szerinti készítmények folyáshatára előnyösen 7,25 Pa-nál, előnyösen 14-25 Panál, különösen 17-22 Pa-nál, például 20 Pa-nál magasabb. Különösen előnyösnek találtuk, ha a készítmény folyáshatárának a plasztikus viszkozitásához viszonyított aránya 1-2,5, különösen 1,5-2, például 1,8 (Pában, illetve cps-ben kifejezve). Ezek a viszonyszámok Sí-egységekben kifejezve megfelelnek 50-120, 70-95 és 85 értéknek.
A felületaktív anyag 60%-os koncentrációi elvben lehetségesek, azonban kereskedelmi forgalomból való beszerzés szempontjából valószínűleg - legalábbis a találmány szerinti készítményekben való alkalmazás többségében - nem valósíthatók meg.
Elektrolitmentes rendszerekben különösen előnyös a nemionos vagy a vegyes nemionos felületaktív anyagok alkalmazása, különösen az etoxilezett zsíralkoholok keverékeinek, valamint az etoxilezett zsíralkoholok és etoxilezett zsírsavak keverékeinek, vagy a vegyesen etoxilezett/propoxilezett alkoholok és etoxilezett zsírsavak keverékeinek az alkalmazása. így például különösen kedvezően alkalmazhatók olyan keverékek, amelyek egy vagy több, átlagban 10-20 szénatomos zsíralkoholt és/vagy zsírsavat tartalmaznak, amely utóbbiak 5-15 etilén-oxi- és/vagy propilén-oxi-csoportot tartalmaznak. Alkalmazhatók továbbá más, nemionos felületaktív anyagok is, például alkoxilezett alkil-fenolok, alkoxilezett aminok, zsírsavak alkoxilezett szorbitánnal vagy glicerinnel képzett észterei, valamint alkanol-amidok, például kókuszzsírból képzett mono- vagy dietanol-amidok és azok keverékei.
A furóiszapok szuszpendált szilárd részecskéket tartalmaznak, amelyek lehetnek kőzethulladékok, például agyagpala-részecskék és/vagy valamilyen nehezítőszerből, például baritból vagy hematitból származhatnak. A szuszpendált szilárd részecskék összes mennyisége általában körülbelül 5 tömeg%-tól körülbelül 60 tömeg%-ig, előnyösebben 10 tömeg%-töl 50 tömeg%-ig tetjed, például 35 és 45 tömeg% között lehet.
A nehezítőszer sűrűsége előnyösen 1 és 1,8 között van.
Előnyösnek találtuk, ha a találmány szerinti funkcionális folyadék csak kevéssé habzó jellegű. Ez elérhető kévéssé habzó felületaktív anyagok választásával, azonban eljárhatunk úgy is, hogy habzásgátló anyagokat, például habzásgátló szilikonolajat, foszfát-észtereket, zsír-alkoholokat, vagy — kevésbé előnyösen - szénhidrogénes olajokat alkalmazunk. A habzásgátló anyagot általában 0.1-5 tömeg% koncentrációban kell alkalmaznunk.
Adott esetben a találmány szerinti készítmény szuszpendálószert - például (karboxi-metil)-cellulózt vagy
HU217913 Β poli(vinil-pirrolidon)-t tartalmazhat legfeljebb 5 tömeg%, például 0,5-2 tömeg% mennyiségben. Részben költségtényezők, részben reológiai viszonyok alapján előnyös az ilyen szuszpendálószerek alkalmazásának mellőzése.
Megfigyeléseink szerint előnyös, ha a találmány szerinti furóiszapok olajtól vagy szerves oldószerektől, valamint vízzel elegyedő oldószerektől, például rövid szénláncú mono- vagy polihidroxi-alkoholoktól, ketonoktól és poliéterektől - vagy olyan vízzel nem elegyedő oldószerektől, mint az aromás szénhidrogének, továbbá hidrotrop anyagoktól, amilyen a karbamid, benzolszulfonát vagy rövid szénláncú alkil-benzolszulfonátok - lényegében mentesek. Az oldószerek és a hidrotrop anyagok hajlamosak a felületaktív anyagok rendezett szerkezetének a megzavarására, és lényegében növelt mennyiségű felületaktív anyag és/vagy elektrolit alkalmazását teszik szükségessé; továbbá növelik a készítmény kialakításának költségeit általában azok teljesítményének fokozása nélkül. Ezenfelül környezetvédelmi szempontok alapján az olaj és oldószerek alkalmazása egyáltalában nem kívánatos. Ezért előnyösnek véljük, hogy az olajok, oldószerek és hidrotrop anyagok - amennyiben egyáltalán jelen vannak a találmány szerinti készítményekben 10 tömeg%-nál, előnyösebben 5 tömeg%-nál, legelőnyösebben 1 tömeg%-nál, például 0,5 tömeg%-nál és még inkább 0,1 tömeg%-nál, legáltalánosabban 0,05 tömeg%-nál kisebb mennyiségben legyenek jelen a készítmény összes tömegére vonatkoztatva.
A találmány szerinti vágófolyadékok és áttételek, csapágyak és hasonlók kenőanyagai adott esetben kis mennyiségű ásványi vagy növényi olajat, vagy szilárd halmazállapotú kenőanyagot - például strukturált, vizes felületaktív anyagban szuszpendált vagy emulgeált grafitot - tartalmazhatnak.
Előnyös, ha a találmány szerinti készítményben polimer sűrítőszerek, például mézgák nincsenek, vagy 5 tömeg%-nál, előnyösen 0,5 tömeg%-nál kisebb koncentrációban vannak jelen, mivel ezek a szerek nem általánosan szükségesek a készítmények stabilizálására, viszont a költségeket és a szuszpenziók viszkozitását növelik.
A találmány szerinti furóiszapok vagy egyéb funkcionális folyadékok adott esetben a strukturáltság kialakulását elősegítő segédanyagokat, például bentonitot tartalmazhatnak, ezek az adalékok azonban általában szükségtelenek, mivel folyadékveszteséget okoznak, és a készítmény reológiai sajátságait is ronthatják. Ha jelen van, akkor a bentonit előnyösen a készítmény öszszes tömegének legfeljebb 5 tömeg%-át alkothatja. Szemben ezzel, a fürófolyadékok általában eltűrik a fúrólyukban jelen lévő ásványokból származó bentonit jelenlétét a fúrólyukban.
Adott esetben a fúróiszapok a kenőképesség növelése céljából szuszpendált grafitot tartalmazhatnak.
Adott esetben a készítmény biocid hatású anyagot például glutáraldehidet vagy előnyösen valamilyen tetrakisz-(hidroxi-metil)-foszfónium-sót (röviden: THPsót), például THP-szulfátot vagy annak glutáraldehiddel alkotott keverékét tartalmazhatja olyan szulfátredukáló baktériumok szaporodásának megakadályozására, amelyek csövek korrózióját és/vagy a formáció fertőződését idézhetik elő.
A kenőanyagok Ε. P. adalékokat tartalmazhatnak; valamennyi találmány szerinti funkcionális folyadék kívánt esetben korróziógátlót, például foszfit-észtert, foszfonátokat, polifoszfonátokat, kromátokat vagy cinksókat tartalmazhat. A korróziógátló anyag előnyösen valamilyen szerves kelátképző szer vagy fémfelületek vizes oldatok által előidézett korrózióját gátló más anyag.
A találmányt az alábbi, nem korlátozó jellegű példákban részletesen ismertetjük: e példákban az arányok a készítmény összes tömegére vonatkoztatott tömegarányt jelentenek, ha erre vonatkozóan külön megjegyzést nem teszünk.
7-5. példák
A pclda sorszáma 1. 2. 3. 4. 5.
AES 3,2 3 2,65 - -
IP ABS 6,4 7 4,02 - -
LABS - - - 10,7 10,7
AO - - - 2,1 2,1
DEABS - - - 2,1 2,1
KC1 1 - 1,2 1,0
KA - 0,4 - - -
Folyáshatár Ν χ m-2 35,43 24,42 18,19 6,22 4,79
Plasztikus viszkozitás (Pa - s) 0,015 0,043 0,021 0,025 0,02
YP/PVx IO-3 23,62 5,68 6,66 2,49 2,4
Agyagpala kinyerése szobahőmérsékleten 94,8 96,2 97,8 95,8 91,2
Agyagpala kinyerése 60 °C-on - 92,0 93,2 91,8 87,0
Rövidítések:
AES: (12-16 szcnatomos alkil)-(3 mól etoxi)-kcnsav-nátriumsó
HU217913 Β
IPABS: (10 14 szénatomos, lineáris alkil)-benzolszulfonsavizopropilaminsó
LABS: (10- 14 szénatomos lineáris alkil)-benzolszulfonsavnátriumsó
AO: (12-16 szénatomos alkil)-dimctil-amin-oxid
DE ABS: (10-14 szénatomos lineáris alkil)-benzolszulfonsav(dietanol-amin)-só
K.C1: kálium-klorid
KA: kálium-acctát
Az 1., 2. és 3. példa szerint tiszta, micelláris oldatokat kapunk. A 4. és 5. példákban opak, szferolitos készítményeket nyerünk.
Mind az öt előbbi példában kapott készítmény 350 ml térfogatában 80 °C hőmérsékleten 18 órán át 50 g baritot képes szuszpendáltan tartani.
6. példa
Fúróiszapot állítunk elő úgy, hogy 1118,7 g baritot 1500,0 g 10 tömeg%-os vizes IPABS-ban oldunk. így opak, szferolitos készítményt kapunk, és az iszap stabilis szuszpenziót képez.
7. példa
Fúrókeveréket állítunk elő úgy, hogy 1028,8 g baritot és 3 g habzásgátló szilikont egy 2,25 tömeg% dietanol-amint, 10,5 tömeg% LABS-t és 2,2 tömeg% amin-oxidot tartalmazó vizes, szferolitos készítmény 1500 g-jában szuszpendálunk.
8. példa
Fúróiszapot állítunk elő úgy, hogy 1094,6 g baritot, 37,5 g bentonitot és 3 g habzásgátló szilikont 10 tömeg%-os vizes IPABS-ban szuszpendálunk.
9. példa
Fúróiszapot állítunk elő part közeli művelethez 8 tömeg% LABS-t, 8 tömeg% kókuszdiózsír-dietanol-amidot és 4 tömeg% nátrium-kloridot tartalmazó tengervíz felhasználásával.
10. példa
E példában a 6., 7. és 8. példából eredő termékeket ferde csöves módszer alkalmazásával összehasonlítottuk a kereskedelemben kapható olajalapú iszappal az ülepedés vonatkozásában. Egy 1 méter hosszú, 40 mm átmérőjű fürócsövet, amely a vizsgálandó iszapot a függőlegeshez képest 45 fokos szögben tartalmazta, 120 órán át állni hagytunk. Ennek az időtartamnak a végén egy kevésbé opak fázis elkülönülése volt megfigyelhető az olajalapú iszap felső 35 cm hosszúságában; a találmány szerinti készítményeket tartalmazó mintákban ilyen elkülönülés nem volt megfigyelhető.
11. példa
A kereskedelemben kapható olajalapú iszapot a 6. és 7. példa termékeivel hasonlítottuk össze kisnyomású sztatikus szűrésben. Ez arra utal, hogy az iszap hajlamos folyadék elvesztésére, amely a formációba távozik. Eredményeinket az 1. táblázatban foglaltuk össze.
1. táblázat
Olajalapú készítmény (összeha- sonlításra) A 6. pclda terméke A 7. példa terméke
A szűrőkalács vastagsága 1 mm 1 mm 1 mm
Az elkülönített szűrlet 3,5 ml 3,6 ml 1,7 ml
12. példa
A 9. példában leírt készítmény kenőképességét vizsgáltuk a FALEX-módszerrel (az Institute of Petroleum IP 241 69 számú mérőmódszerében leírtak szerint).
Egy tiszta fémorsót két V alakú blokk között folyamatosan növekvő terheléssel forgattunk, miközben a vizsgálandó kenőanyagba merítettük cirkuláltatás nélkül.
A találmány szerinti készítményt három kenőanyaggal - vízzel, ásványolajjal és egy bentonitszuszpenzióval - hasonlítottuk össze. Mindhárom összehasonlító termékkel kudarcot vallottunk (100, 200, illetve 300 Pa terhelés mellett). Szemben ezzel a találmány szerinti készítmény kiváló kenőképességet mutatott valamennyi terhelési fokozat mellett, beleértve a maximális 800 Pa terhelést is. A találmány szerinti készítmény egyedül volt képes biztosítani a vizsgálat végrehajtását törés nélkül.
13. példa
Különböző strukturált, felületaktív anyagokat vízzel, ásványolajokkal és nem strukturált felületaktív anyagoldatokkal hasonlítottunk össze a 12. példában megadott módszerrel. Eredményeinket a 2. táblázatban foglaljuk össze, ahol a százalékos arányok a keverék összes tömegére vonatkoztatott százalékos értékek. A kenőanyagokat az e vizsgálatban mutatott hatékonyságuk sorrendjében soroltuk fel. Csupán az utolsó három kenőanyag biztosította a teljes vizsgálat véghezvitelét törés nélkül.
2. táblázat
A kenőanyag Súrlódási együttható1 Törés
* i. víz 0,107 7 s, 150 Pa
** ii. Ε. P. adalékokat tartalmazó ásványolaj („Tellus” RIO) 0,065 44 s, 150 Pa
* iii. Adalékot nem tartalmazó ásványolaj („Turbo” T68) 0,048 6 s, 250 Pa
* iv. 30 tömeg% LABS (nem rendezett szerkezetű) 0,050 45 s, 300 Pa
v. A 2 123 846 számú publikált nagy-britanniai szabadalmi bejelentés 1. példája (lemezes szerkezet) 0,048 54 s, 300 Pa
vi. 14 tömeg% LABS, 6 tömeg% OB (szferolitos) 0,042 13 s, 40 Pa
HU217913 Β
2. táblázat (folytatás)
A kenőanyag Súrlódási együttható1 Törés
vii. 10tömeg% IPABS (szferolitos) 0,038 48 s, 500 Pa
viii. 3 tömeg% IPABS, 12 tömeg% AES, 4 tömeg% NaCl (szferolitos) 0, 053 41 s, 550 Pa
ix. 12 tömeg% LABS, 8 tömeg% AE, 3 tömeg% NaCl (szferolitos) 0,031 41 s, 700 Pa
x. 5 tömeg% IPABS (Gfázis) 0,024 57 s, 800 Pa
xi. 8 tömeg% LABS, 8 tömeg% kókuszdiózsírdietanol-amid, 4 tömeg% NaCl (szferolitos) 0,024 51 s, 850 Pa
xii. 8 tömeg% LABS, 8 tömeg% kókuszdiózsírdietanol-amid, 4 tömeg% NaCl, 2 tömeg% grafit (szferolitos) 0,027 51 s, 850 Pa
xiii. 20 tömeg% LABS, 10 tömeg% kókuszdiózsírdietanol-amid (szferolitos) 0,028 900 Pa terhelés alatt nincs törés
xiv. 3 tömeg% LABS, 12 tömeg% IPABS, 2 tömeg% NaCl (szferolitos) 0,026 900 Pa terhelés alatt nincs törés
xv. 25 tömeg% imidazolin2 (szferolitos) 0,020 900 Pa terhelés alatt nincs törés
A táblázatban alkalmazott jelek:
*: összehasonlító pclda.
1: a súrlódási együtthatókat közvetlenül a törés, illetve a vizsgálat befejezése előtt mertük.
2: 1-metil-, 1-(faggyúzsir)-amido-etil-, 2-(faggyúzsír)-imidazolinium-metoszulfát.
14. példa
Az ásványolaj-alapú hidraulikus folyadékok lobbanáspontja általában 103 °C; ezzel szemben a találmány szerinti hidraulikus folyadékok egyikének sincsen mérhető lobbanáspontja.
75. példa
A fenti 13. példában közölt xiii. és xiv. készítmények gépműhelyben vágóolajokként alkalmazhatók: sikeresen használhatók a szokásos vágóolajok helyett fúrókban, esztergákban és fűrészekben; a fém sima formázását teszik lehetővé csökkent károsodással, és a fúrófejek és pengék élettartamát meghosszabbítják.

Claims (11)

1. Funkcionális folyadék, amely folyékony fázist és egy vagy több szilárd fázist tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a folyékony fázis lényegében véve egy strukturált, vizes felületaktív anyagból áll, ahol
- a felületaktív anyag a funkcionális folyadék teljes tömegére számítva 5-45% mennyiségben van jelen;
- a felületaktív anyag egy anionos és/vagy nemionos felületaktív anyag, és adott esetben kationos és/vagy amfoter felületaktív anyagot tartalmaz, mindegyik felületaktív anyag tartalmaz
a) egy vizes fázist,
b) egy, a vizes fázisban diszpergált vagy abban interszperzióban levő lamelláris szilárd, szferolitos vagy G-fázist.
2. Az 1. igénypont szerinti funkcionális folyadék fúróiszapként történő alkalmazáshoz, azzal jellemezve, hogy
- felületaktív anyagként nemionos felületaktív anyagot tartalmaz a funkcionális folyadék teljes tömegére vonatkoztatva 5-15% mennyiségben, és
- a funkcionális folyadék teljes tömegére vonatkoztatva 10-50% szuszpendált szilárd anyagot is tartalmaz.
3. A 2. igénypont szerinti funkcionális folyadék, azzal jellemezve, hogy szuszpendált szilárd anyagként agyagpala és/vagy egy vagy több nehezítőszer részecskéit tartalmazza.
4. A 3. igénypont szerinti funkcionális folyadék, azzal jellemezve, hogy nehezítőszerként baritot és/vagy hematitot tartalmaz.
5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti funkcionális folyadék, azzal jellemezve, hogy 1,0-1,8 g/ml sűrűség biztosításához elegendő mennyiségű nehezítőszert tartalmaz.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti funkcionális folyadék, azzal jellemezve, hogy a felületaktív anyag a) pont szerinti vizes fázisa egy elektrolitot, célszerűen konyhasóoldatot tartalmaz.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti funkcionális folyadék, azzal jellemezve, hogy a strukturált felületaktív anyagot a fúrás során fémfelületek tartós védelméhez és/vagy az agyagpala dezintegrálódásának megakadályozásához és/vagy kőzettörmelék és fémforgács szuszpenzióban tartásához elegendő mennyiségben tartalmazza.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti funkcionális folyadék, azzal jellemezve, hogy a felületaktív anyag a) pont szerinti vizes fázisában oldható korróziógátló szert is tartalmaz.
9. A 8. igénypont szerinti funkcionális folyadék, azzal jellemezve, hogy korróziógátló szerként foszfitésztert, foszfonátot, polifoszfonátot, kromátot vagy cinksót tartalmaz.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti funkcionális folyadék kenőfolyadékként vagy vágófolyadékként történő alkalmazáshoz, azzal jellemezve, hogy egy vagy több síkosító adalékanyagot, célszerűen grafitot is tartalmaz.
11. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti funkcionális folyadék hőátadó folyadékként történő alkalmazáshoz, azzal jellemezve, hogy szilárd hőtároló közeget, célszerűen ferrofoszfort is tartalmaz.
HU676/90A 1989-11-28 1990-11-28 Funkcionális folyadék HU217913B (hu)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
GB898926885A GB8926885D0 (en) 1989-11-28 1989-11-28 Drilling fluids

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU907676D0 HU907676D0 (en) 1991-06-28
HUT56126A HUT56126A (en) 1991-07-29
HU217913B true HU217913B (hu) 2000-05-28

Family

ID=10667056

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU676/90A HU217913B (hu) 1989-11-28 1990-11-28 Funkcionális folyadék

Country Status (24)

Country Link
EP (1) EP0430602B1 (hu)
JP (1) JPH03217499A (hu)
KR (1) KR910009899A (hu)
CN (1) CN1052687A (hu)
AT (1) ATE127829T1 (hu)
AU (1) AU630524B2 (hu)
BR (1) BR9006034A (hu)
CA (1) CA2030694C (hu)
CS (1) CS590590A3 (hu)
DE (1) DE69022371T2 (hu)
DK (1) DK0430602T3 (hu)
DZ (1) DZ1463A1 (hu)
ES (1) ES2077040T3 (hu)
FI (1) FI905859A (hu)
GB (2) GB8926885D0 (hu)
GR (1) GR3017642T3 (hu)
HU (1) HU217913B (hu)
IE (1) IE65100B1 (hu)
MY (1) MY111587A (hu)
NO (1) NO301841B1 (hu)
NZ (1) NZ236238A (hu)
PL (2) PL166502B1 (hu)
YU (1) YU225990A (hu)
ZA (1) ZA909531B (hu)

Families Citing this family (38)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
GB9215228D0 (en) * 1992-07-17 1992-09-02 Oilfield Chem Tech Ltd Drilling fluid loss additive
GB9309475D0 (en) * 1993-05-07 1993-06-23 Albright & Wilson Concentrated aqueous based surfactant compositions
US6090762A (en) * 1993-05-07 2000-07-18 Albright & Wilson Uk Limited Aqueous based surfactant compositions
SK53294A3 (en) 1993-05-07 1995-04-12 Albright & Wilson Concentrated aqueous mixture containing surface active matter and its use
US6166095A (en) * 1993-12-15 2000-12-26 Albright & Wilson Uk Limited Method of preparing a drilling fluid comprising structured surfactants
DZ1837A1 (fr) * 1993-12-15 2002-02-17 Albright & Wilson Surfactants structures.
SE503485C2 (sv) * 1994-10-03 1996-06-24 Akzo Nobel Användning av en alkoxilerad alkanolamid tillsammans med en jonisk tensid som friktionsreducerande medel
US5607904A (en) * 1995-04-13 1997-03-04 Baker Hughes Incorporated Nonionic alkanolamides as shale stabilizing surfactants for aqueous well fluids
GB2304754A (en) * 1995-08-24 1997-03-26 Albright & Wilson Drilling fluids
WO1997039101A1 (en) * 1996-04-13 1997-10-23 Albright & Wilson Uk Limited Dicalcium phosphate slurries
US5919738A (en) * 1997-01-24 1999-07-06 Baker Hughes Incorporated Fluids for use in drilling and completion operations comprising water insoluble colloidal complexes for improved rheology and filtration control
US6258859B1 (en) * 1997-06-10 2001-07-10 Rhodia, Inc. Viscoelastic surfactant fluids and related methods of use
FI107163B (fi) * 1997-08-29 2001-06-15 Fortum Power & Heat Oy Neste kostutus/sumutusjäähdytyslaitteistoihin
GB9720014D0 (en) * 1997-09-20 1997-11-19 Albright & Wilson Uk Ltd Drilling fluid concentrates
FR2800091B1 (fr) * 1999-10-21 2005-01-28 Rhodia Chimie Sa Utilisation de micro-lamelles en tant qu'additifs extreme-pression dans des lubrifiants aqueux, micro-lamelles et leur obtention
FR2820431B1 (fr) * 2001-02-06 2007-04-27 Rhodia Chimie Sa Procede de deformation de metaux mettant en oeuvre un lubrifiant aqueux additive permettant d'augmenter la productivite
US6422325B1 (en) * 2001-10-05 2002-07-23 Halliburton Energy Services, Inc. Method for reducing borehole erosion in shale formations
US8029772B2 (en) 2001-12-21 2011-10-04 Rhodia Inc. Stable surfactant compositions for suspending components
US7429620B2 (en) 2004-08-10 2008-09-30 Inteveo, S.A. Surfactant package for well treatment and method using same
US9512345B2 (en) 2004-10-20 2016-12-06 Halliburton Energy Services, Inc. Settable spacer fluids comprising pumicite and methods of using such fluids in subterranean formations
CN1331978C (zh) * 2004-12-09 2007-08-15 中国石油天然气股份有限公司 一种钻井液用聚合醇润滑抑制剂及其应用
AU2007254548B2 (en) * 2006-05-24 2012-01-12 Marine 3 Technologies Holdings (Pty) Ltd A surface active ingredient composition
EP2136768B1 (en) 2007-03-23 2018-10-17 Solvay USA Inc. Structured surfactant compositions
JP5118906B2 (ja) * 2007-07-09 2013-01-16 トヨタ自動車株式会社 摺動構造
US20090036331A1 (en) 2007-08-03 2009-02-05 Smith Ian D Hydraulic fluid compositions
WO2011017637A1 (en) * 2009-08-07 2011-02-10 Basf Se Lubricant composition comprising alkylethercarboxylic acid
DE102009036856A1 (de) * 2009-08-10 2011-02-17 Magna Steyr Fahrzeugtechnik Ag & Co. Kg Elektrische Maschine mit vor Stromdurchschlägen geschütztem Wälzlager und Getriebemotor mit einem solchen
CN101760186B (zh) * 2009-10-28 2013-04-17 无锡润鹏复合新材料有限公司 钻井液用复合型植物油润滑剂及其制备方法
US9650558B2 (en) 2011-02-02 2017-05-16 Baker Hughes Incorporated Oil field treatment fluids
JP5738737B2 (ja) * 2011-10-19 2015-06-24 コスモ石油ルブリカンツ株式会社 水系潤滑液組成物
CN105315976A (zh) * 2014-06-05 2016-02-10 镇江市船山第二水泥厂 一种水泥浆
CN105567187B (zh) * 2014-10-13 2018-10-23 中国石油化工股份有限公司 油包水乳化钻井液及其制备方法
CN104531117B (zh) * 2015-01-14 2018-05-08 中国海洋石油总公司 一种非温敏型溶致液晶溶油体系及其制备方法和用途
PL3130653T3 (pl) * 2015-08-13 2019-05-31 Fuchs Petrolub Se Kompozycja do smarowania ilością minimalną i jej zastosowanie
JP6710195B2 (ja) * 2017-12-14 2020-06-17 花王株式会社 レオロジー改質剤
JP2019112530A (ja) * 2017-12-22 2019-07-11 花王株式会社 粘度特性改良剤
US11781056B2 (en) 2019-03-20 2023-10-10 Kao Specialties Americas Llc Stable high solids slurry compositions
CN114717035A (zh) * 2022-03-25 2022-07-08 扬州大学 一种二元非水体系层状液晶润滑剂及其制备方法

Family Cites Families (16)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE960921C (de) * 1951-04-26 1957-03-28 Standard Oil Dev Co Hydraulische Fluessigkeit
FR2024933A1 (hu) * 1968-11-27 1970-09-04 Chevron Res
US3746096A (en) * 1969-10-31 1973-07-17 Union Carbide Corp Surfactant composition
US3773110A (en) * 1972-08-14 1973-11-20 Continental Oil Co Method of removing liquids and small solids from well bores
US3948782A (en) * 1973-06-29 1976-04-06 Marathon Oil Company Drilling with low viscosity fluids
JPS5038672A (hu) * 1973-08-09 1975-04-10
US4221229A (en) * 1976-03-10 1980-09-09 Marathon Oil Company Retro-viscous fluidic fluid
US4088583A (en) * 1976-12-02 1978-05-09 Union Oil Company Of California Composition and method for drilling high temperature reservoirs
CA1168846A (en) * 1980-09-25 1984-06-12 James C. Hatfield Non-aqueous slurries used as thickeners
US4793943A (en) * 1983-12-22 1988-12-27 Albright & Wilson Limited Liquid detergent compositions
US4534875A (en) * 1984-01-13 1985-08-13 The Dow Chemical Company Method for heat exchange fluids comprising viscoelastic surfactant compositions
US4596662A (en) * 1984-06-13 1986-06-24 Dresser Industries, Inc. Compositions for use in drilling, completion and workover fluids
US4588032A (en) * 1984-08-09 1986-05-13 Halliburton Company Fluid spacer composition for use in well cementing
GB8616163D0 (en) * 1986-07-02 1986-08-06 Shell Int Research Drilling fluid
US4762625A (en) * 1986-09-29 1988-08-09 Great Lakes Chemical Corp. Viscosifiers for brines utilizing hydrophilic polymer-mineral oil systems
US4781849A (en) * 1987-05-21 1988-11-01 Aluminum Company Of America Lyotropic liquid crystal metalworking lubricant composition

Also Published As

Publication number Publication date
GR3017642T3 (en) 1996-01-31
GB2238560A (en) 1991-06-05
ATE127829T1 (de) 1995-09-15
KR910009899A (ko) 1991-06-28
DE69022371D1 (de) 1995-10-19
MY111587A (en) 2000-09-27
HU907676D0 (en) 1991-06-28
DE69022371T2 (de) 1997-05-07
IE904271A1 (en) 1991-06-05
AU6696090A (en) 1991-06-06
AU630524B2 (en) 1992-10-29
HUT56126A (en) 1991-07-29
PL168089B1 (pl) 1995-12-30
GB9025493D0 (en) 1991-01-09
NO905126L (no) 1991-05-29
PL166502B1 (pl) 1995-05-31
CA2030694C (en) 1998-04-07
FI905859A (fi) 1991-05-29
CN1052687A (zh) 1991-07-03
NZ236238A (en) 1993-03-26
IE65100B1 (en) 1995-10-04
ES2077040T3 (es) 1995-11-16
BR9006034A (pt) 1991-09-24
ZA909531B (en) 1992-08-26
CS590590A3 (en) 1992-04-15
GB2238560B (en) 1994-05-11
NO905126D0 (no) 1990-11-27
JPH03217499A (ja) 1991-09-25
EP0430602A1 (en) 1991-06-05
DK0430602T3 (da) 1995-11-06
FI905859A0 (fi) 1990-11-28
EP0430602B1 (en) 1995-09-13
GB8926885D0 (en) 1990-01-17
PL287984A1 (en) 1991-12-02
DZ1463A1 (fr) 2004-09-13
NO301841B1 (no) 1997-12-15
CA2030694A1 (en) 1991-05-29
YU225990A (sh) 1992-09-07

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU217913B (hu) Funkcionális folyadék
US5807810A (en) Functional fluids and liquid cleaning compositions and suspending media
US5964692A (en) Functional fluids and liquid cleaning compositions and suspending media
US4735731A (en) Process for reversible thickening of a liquid
US6462096B1 (en) Organophilic clay additives and oil well drilling fluids with less temperature dependent rheological properties containing said additives
EP0623670B2 (en) Aqueous based surfactant compositions
EP1814652B1 (en) Surfactant system method
CA2247719C (en) Drilling fluid concentrates
GB2336865A (en) Oil based drilling fluids
CA2881747A1 (en) Esters for drilling emulsions and metal working fluids
NZ237789A (en) Aqueous surfactants capable of forming a hexagonal phase or a g-phase or having a neutron scattering and/or x-ray diffraction peak between 4 and 10nm; used for suspending particles
US20140024560A1 (en) Drilling fluid using surfactant package
US6166095A (en) Method of preparing a drilling fluid comprising structured surfactants
EP0652271A1 (en) Well fluid additive
EP0084411B1 (en) Composition and method for cleaning hydrocarbon oil from hard surfaces
GB2304754A (en) Drilling fluids
EP0658620B1 (en) Structured surfactants
LT3962B (en) Funcional fluids
CN107151551A (zh) 一种具有核壳结构的三相纳米乳液及其制备方法和应用
CA1266600A (en) Process for reversible thickening of a liquid
CN113286865A (zh) 钻取井筒的方法
RO109209B1 (ro) Fluid de foraj, apos
JPH02225595A (ja) 合成金属処理用流体
CN105112029A (zh) 键合型润滑抑制剂及含有键合型润滑抑制剂的水基钻井液

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee