HU217860B - Vágány sínhez kötött közlekedéshez, valamint eljárás vágányok felújító megerősítésére - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya vágány sínhez kötött közlekedéshez, ami aközlekedési eszköz számára legalább két sínt (5) tartalmaz. A sínek avágány felépítményének hordozótesteivel, például aljakkal (6),tartólapokkal vagy hasonló elemekkel vannak összekötve. A felépítményegy pályatöltésen (8) és erősítésrétegeken (13) át az alaptalajbanelhelyezett mélyalapozási elemek fejlemezein (14) és/vagyfejbővítményein nyugszik. A mélyalapozási elemeket körülvevő alaptalajkis teherbíró képességű talajrétegekből (20, 21, 22, 23), példáultőzegből, vizes talajból, töltéstalajból áll. A fejlemezeken (14)és/vagy fejbővítményeken egy összekötő test fekszik, ami legalább kéterősítésrétegből (9, 13), valamint legalább kötőanyaggal és/vagylegalább egy erősítésréteggel erősített szemcsekeverék rétegből (11)áll. A vágányok felújító megerősítésére szolgáló eljárás során atöltésrész lebontása után cölöpöket hajtanak be, különösencölöpveréssel az alaptalajba, és a behajtás közben a cölöpök üregesterén át habarcsot sajtolnak be az alaptalajba. A cölöpök fejvégérefejlemezeket helyeznek és ezek között a szemcsekeveréket tömörítik.Feltesznek egy legalább két erősítésrétegből, valamint legalább egyréteg, kötőanyaggal és/vagy legalább egy erősítésréteggel ellátottszemcsekeverékből álló, nagy felületű összekötő testet, errefelhordanak egy pályatöltést és egy vágányfelépítményt, ezután újbólrögzítik a szádfalat, és a további sínpálya lebontását és felépítésétaz első sínpályával megegyező módon végzik, majd a szádfalatmeghúzzák. ŕ

Description

A találmány tárgya vágány sínhez kötött közlekedéshez, valamint eljárás vágányok felújító megerősítésére. A vágány a közlekedési eszköz számára szolgáló legalább két sínt tartalmaz.

A sínhez kötött közlekedés különösen gazdaságos szállítási mód, mivel nagy kapacitással rendelkezik személyek és áruk közepes távolságú továbbítására. A teljesítőképesség növelése végett egyrészt fokozni kell a sebességeket, másrészt növelni kell a megengedett tengelynyomást. A sínhálózatok teherbíró képességét növelni kell, hogy a sínhez kötött közlekedés, tehát a kerék-sín rendszer, valamint a mágneses lebegővasút is vonzóbbá váljon. Ennek egyik lehetősége új vonalvezetések létrehozása, a másik lehetősége a meglévő vonalak felújító megerősítése. Ha a vasúti pályatöltés alaptalajának teherbíró képessége megfelelő, akkor csak a felépítmény megfelelő kiépítésére van szükség. Ez a felépítmény a követelményektől függően lehet zúzottköves felépítmény vagy zúzottkő nélküli felépítmény. Az erre vonatkozó döntést esetről esetre kell meghozni. A döntés szempontjából mérvadó a beruházási költségek és a karbantartási ráfordítás összevetése. A kis teherbírású alaptalajon haladó pályaszakaszoknál gyakran jelentkezik az a követelmény, hogy a nagyobb igénybevétel miatt az alaptalaj teherbíró képességét növelni kell és ekkor az ideiglenes további üzemeltetéshez legalább egy menetszakasznak rendelkezésre kell állnia.

Már régen ismeretes cölöpök alkalmazása az alaptalaj teherbíró képességének növelésére, illetőleg a nyomóterheknek teherbíró rétegekbe való levezetésére. Az ilyen cölöpöket eredetileg természetes anyagokból, mint például vörösfenyőfatörzsekből és hasonlókból készítették, míg jelenleg beton, vasbeton, acél, öntöttvas, sőt műanyag és ezekhez hasonló cölöpöket alkalmaznak.

Az útépítésben előnyös módon alkalmaznak cölöpöket hídsarukhoz. Itt fejlapokkal ellátott cölöpöket használnak, amikre polipropilén, polietilén, juta vagy hasonló anyagú rácsot, szövetet, paplant vagy hasonlót, például geotextilt helyeznek és erre töltőanyagot terítenek. A geotextil vagy hasonló anyag feszültségelosztó hatást fejt ki, és ez lehetővé teszi a cölöpök egyenletesebb igénybevételét.

Vasúti pályatöltések rugalmasan utánengedő alaptalajon történő építésekor is ismeretes - például a Global Construction 1994 p. 147-150-ből - a cölöpök leverése, fejlappal való ellátása és ezen erősített, például geotextillel erősített talajréteg, majd ezen egy pályatöltés kialakítása.

Találmányunk célja sínhez kötött közlekedéshez olyan vágány kialakítása, valamint a vágányok felújító megerősítésére olyan eljárás kidolgozása, amik lehetővé teszik a vágányok elhelyezését kis teherbírású talajrétegeken úgy, hogy nincs szükség hídszerű szerkezetekre és úgy, hogy az impulzusszerű terhelések nagy felületen csillapítva és feszültségelosztással mennek át az alaptalajra.

Találmányunk további célja meglévő vágány kis ráfordítással történő felújító megerősítése nagyobb terhelésekre úgy, hogy szállítási célokra egy meglévő párhuzamos vágányt továbbra is alkalmazni lehessen.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy sínhez kötött közlekedéshez szolgáló vágány a közlekedési eszköz számára legalább két sínt tartalmaz, amik a vágány felépítményének hordozótesteivel, például aljakkal, tartólapokkal vagy hasonló elemekkel vannak összekötve. A felépítmény egy pályatöltésen és erősítésrétegeken át az alaptalajban elhelyezett mélyalapozási elemek fejlemezein és/vagy fejbővítményein nyugszik. A mélyalapozási elemeket körülvevő alaptalaj kis teherbíró képességű rétegekből, például tőzegből, vizes talajból, töltéstalajból áll. Ennél a vágánynál a találmány értelmében a fej lemezeken és/vagy fejbővítményeken egy összekötő test fekszik, ami legalább két erősítésrétegből, valamint legalább kötőanyaggal és/vagy legalább egy erősítésréteggel erősített szemcsekeverékből áll.

A dinamikus, impulzusszerű erőhatást a vágány felépítménye - akár zúzottköves, akár zúzottkő nélküli felépítménye - viszi át a pályatöltésre. Az impulzusszerű terhelést, ami a kerekeken át a sínekre és ezáltal a vágány felépítményére hat, már a pályatöltés csillapítja. Az összekötő test, ami legalább két erősítésréteggel van erősítve, az impulzusokat számos fejlemezre viszi át, és a szemcsekeverékből álló szilárdított rétegeken át a lokális erőcsúcsok több fej lemezre mehetnek át, amik újból a mélyalapozási elemekre hatnak. A mélyalapozási elemek ezután a bevitt erőket mind a csúcson át, mind palástjuk mentén átviszik az alaptalajra. Mélyalapozási elemekként fürt cölöpöket, kavicscölöpöket, zúzottkő cölöpöket, mészcölöpöket, valamint helyszínen kevert (mixed in piacé) cementcölöpöket, betoncölöpöket, résfalelemeket, nagynyomású injektálással (jet grouting) előállított oszlopokat vagy hasonló elemeket lehet alkalmazni. Azáltal, hogy az összekötő test legalább két erősítésréteggel van ellátva, a pályatöltés dinamikus, impulzusszerű igénybevételének különösen jó csillapítása vihető át a cölöpökre, és ugyanakkor az erőcsúcsokat ki lehet egyenlíteni. Ennek révén az egyes cölöpöknek az erők eloszlása következtében fellépő túlzott igénybevétele különösen hatékony módon kerülhető el, mivel szendvicsszerű szerkezetről van szó, ami erőfelvevő erősítést hoz létre úgy, hogy az erőelosztás különösen hatékony módon és rendkívül csekély konstrukciós ráfordítással lehetséges.

A mélyalapozási elemek előnyös módon be vannak verve az alaptalajba. így a mélyalapozási elemeket inhomogén talajba is be lehet vinni. A cölöp vagy hasonló elem teherbíró képességét különösen pontosan meg lehet határozni a verési ellenállás alapján. Emellett a talaj teherbíró képességét a talaj tömörítése javítja.

A fej lemezek előnyös módon össze vannak kötve a mélyalapozási elemekkel. így a fejlemeznek az alaptalaj teherbíró képessége szerinti helyezése útján létrehozható az erők dinamikus, önszabályozó átvitele a pályatöltésről a mélyalapozási elemre.

A fejlemez előnyös módon vasbetonnal van felépítve. Ekkor a tömegtehetetlenség révén az impulzusok továbbvezetése csillapítható. Ugyanakkor ezzel különö2

HU 217 860 Β sen jól figyelembe vesszük a szükséges nyomószilárdság iránt támasztott követelményeket, és figyelembe vesszük az acélvasalás által esetleg okozott húzó igénybevételeket.

A mélyalapozási elemet előnyös módon üreges cölöp képezi, aminek az üreges terében legalább egy habarcs, elsősorban hidraulikus habarcs van, és a cölöpöt legalább részben habarcs veszi körül. Ezzel egyrészt jelentősen növelhető a cölöp súrlódási ellenállása az alaptalajban, másrészt a habarcs megválasztása útján különösen kedvező módon figyelembe lehet venni a cölöp korróziós igénybevételeit.

A fejlemezek között előnyös módon legalább a vastagsági irányában tömörített szemcsekeverék, például föld van. Ez lehetővé teszi az erők különösen egyenletes átvitelét az erősített talajrétegen úgy, hogy a fej lemezek között nem lép fel belógás.

Az erősített szemcsekeverék előnyös módon hidraulikus kötőanyaggal, elsősorban cementtel van felépítve. Ez lehetővé teszi, hogy a helyszínen, például a pályatöltés bontásakor keletkező talaj teherbíró képességét mindössze kötőanyag hozzáadásával megnöveljük.

Előnyös módon legalább egy erősítésréteget építünk fel, amit poliolefin műanyag, különösen polipropilén-anyagú paplan, szövet, rács vagy háló képez. Ez jó kémiai ellenállással és mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik.

A felületszerű erősítésrétegeket előnyös módon egymással összekötjük, különösen összehegesztjük. Ily módon több fejlemezt vagy hasonló elemet átfogó erősítés jön létre. így az erőhatás nagy felületen lép fel, és az erőcsúcsok nagy felületen számos fejlemezre és ezáltal cölöpre mennek át.

Az erősítésréteg előnyös módon közvetlenül felfekszik a fejlemezekre, illetőleg fejbővítményekre, és rugalmas, például homokból álló kiegyenlítőréteget hordoz, amikbe az erőbevezetés az erősített talajrétegeken át a mélyalapozási elemekre következik be. Ily módon olyan szerkezet jön létre, ami egyrészt lehetővé teszi a közvetlen erőbevezetést a fejlemezekbe vagy hasonló elemekbe, és ezáltal a cölöpökbe, másrészt ezzel egyidejűleg a rugalmas kiegyenlítőrétegek az erőcsúcsokat elosztják úgy, hogy az erősítésréteg helyi roncsolódásait különösen egyszerű módon kerüljük el.

A cölöpök előnyös módon gömbgrafitos öntöttvasból készülnek. Ebben az esetben olyan szerkezeti elemeket lehet használni, amiknek jó a korróziós viselkedése, és ugyanakkor megfelelő falvastagságokat lehet elérni, amik az erőfelvételt még előrehaladott korrózió esetén is lehetővé teszik, és a gömbgrafit biztosítja, hogy a cölöpök rövid ideig ható impulzusok által előidézett igénybevétel esetén se roncsolódjanak.

A cölöpök részdarabokból vannak felépítve, amik karmantyúvégeken és csúcsvégeken át kapcsolódnak egymáshoz. Ily módon tetszőleges hosszúságú cölöpöket lehet az alaptalajba behajtani. Az összekötés vagy a csúcsvégnek a karmantyúvégben való beékelésével vagy csavarozással lehetséges. A talajnak a karmantyú feletti fellazítása lehetővé teszi a cölöp következő csúcscsővégének könnyebb behatolását úgy, hogy biztosítva van a jó kötés a karmantyúvég és a csúcscsővég között.

A fej lemezt kiegészítőén vagy a fej lemez helyett a cölöp előnyös módon kitágulhat. Ebben az esetben kisebb lesz a konstrukciós ráfordítás.

Az összekötő test a szilárdított szemcsekeverék réteg felett előnyös módon tartalmaz egy további szemcsekeverék réteget, aminek a nyomószilárdsága kisebb, mint a szilárdított szemcsekeverék rétegé. Ezzel az erőelosztást különösen kedvező módon megvalósító szerkezet jön létre. A nyomáscsúcsokat a különböző szilárdságú rétegeken át elosztva lehet bevezetni, és az összekötő testnek mint dinamikusan csillapító szendvicselemnek a hatása különösen előnyös módon érvényesül.

Az összekötő test előnyös módon tartalmaz egy felső és egy alsó, geoműanyagból készült erősítésréteget. Ezek az erősítésrétegek az összekötő testet körülveszik, és a töltésrézsű irányában egymással erőzáró módon össze vannak kötve. így a szendvicsszerű test különösen előnyös módon tudja felvenni a szétfeszítőerőket úgy, hogy nemcsak a függőleges irányú erőhatás, hanem a vízszintes irányú erőhatás is stabilizálólag hat.

A sínek vetülete a fej lemezekre, különösen a cölöpökre a nehézségi erővel előnyös módon azonos irányú. Ezáltal a fejlemezek, illetőleg a cölöpök nyomatékjellegű terhelése különösen kicsi lesz úgy, hogy az erősített talajrétegek, illetőleg erősítésrétegek idő előtti roncsolása még nagy igénybevételek esetén sem jelentkezik.

A feladatot a legalább két, egyenként két sínből álló sínpályát és a két sínpálya között keresztirányú eltolódás ellen rögzített szádfalat tartalmazó vágány felújító megerősítésére szolgáló eljárás tekintetében - aminek során egy első sínpálya vágányának felépítményét és töltésrészét legalább részben lebontjuk - a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a töltésrész lebontása után cölöpöket hajtunk be, különösen cölöpveréssel, az alaptalajba és a behajtás közben a cölöpök üreges terén át habarcsot sajtolunk be az alaptalajba. A cölöpök fejvégére fej lemezeket helyezünk és a talajt ezek között tömörítjük. Felteszünk egy, legalább két erősítésrétegből, valamint legalább egy réteg, kötőanyaggal és/vagy legalább egy erősítésréteggel ellátott szemcsekeverékből álló, nagy felületű összekötő testet, erre felhordunk egy pályatöltést és egy vágányfelépítményt. Ezután újból rögzítjük a szádfalat és a további sínpálya lebontását és felépítését az első sínpályával megegyező módon végezzük, majd a szádfalat meghúzzuk.

Ez az eljárás biztosítja, hogy annak ellenére, hogy a sínpályák nagyon közel vannak egymáshoz, a megmaradó sínpálya mégsem károsodik jelentős mértékben, mivel az alaptalajba behajtott cölöpök azt nem gyengítik, hanem erősítik. Eközben a szádfal felfekvése nemcsak a kötővashúzás irányában, hanem azzal ellentett irányban is egyszerű módon valósul meg. A fejlemezek, a nagy felületű erősítésrétegek és az összekötő testek lépcsőzetes felrakása lehetővé teszi a vágányszakaszok gyors felépítését, és ennek során különösen egyszerű módon lehet a pályatöltésről lebontott anyagot újrafelhasználni úgy, hogy a szemcsekeverékhez kötőanyagokat keverünk hozzá. A szádfal mint ilyen, nagy erőket

HU 217 860 Β tud felvenni és ugyanakkor kicsi a helyigénye. Emellett a szádfalat kis gépigénnyel lehet süllyeszteni.

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra egy pályatöltés keresztmetszete, a

2. ábra a cölöpök elrendezésének felülnézete, a

3. ábra egy duktilis cölöp.

Az 1. ábrán a pályatöltés jobb oldali részén az eredeti kialakítás, bal oldali részén a pályatöltés megerősített kiviteli alakja látható. A pályatöltés keresztmetszete a vasúti vágány egy egyenesében fekszik. A két kocsiszekrény 1 és 2 hasznos keresztmetszete két különböző nyompályát jelképez, amiken közlekedési eszközök vannak. Mindkét 3 és 4 sínpálya két 5 sínt tartalmaz, amiket 6 aljak oldható módon kötnek össze. A 6 aljak 25 mm...65 mm szemcseméretű 7 zúzottkő ágyban fekszenek. A 7 zúzottkő ágy alatt 8 pályatöltés van, ami helyi szemcsekeverékből készül és felső fagyvédő réteggel van ellátva. A pályatöltés alatt 9 erősítésréteg, mégpedig egy polipropilénpaplan van, aminek a szakítószilárdsága 100 kN/m. A sín felső éle és a polipropilénpaplan közötti közepes távolság 1,0 m és 1,3 m között van. A polipropilénpaplan 9 erősítésréteg alatt szemcsekeverékből álló 10 réteg van, amit újrafelhasznált homokos anyag képez. Ennek a tömörített rétegnek a vastagsága 40...50 cm, és nincs mérhető tengelyirányú nyomószilárdsága. Ez alatt a szemcsekeverékből álló 10 réteg alatt szilárdított szemcsekeverékből álló, cementtel stabilizált 11 réteg van. így ennek a rétegnek a nyomószilárdsága - amit olyan hengeres testen mérünk, aminek a magasság/átmérő aránya 2:1 - a DIN 18.316 számú német szabvány szerint mérve, 28 nap elteltével 1 MN/m² és 2 MN/m² között van. A cementes szilárdítás helyett lehet egy további erősítésréteget alkalmazni. Ez alatt a 11 réteg alatt van egy homokból álló, 5 cm vastag 12 réteg. A 12 réteg egy további, 100 kN/m polipropilénpaplan 13 erősítésrétegen fekszik. A két réteget a jelen kiviteli alakban először együtt felhordjuk, majd a legfelső, 25 cm-es réteget a helyszínen cementtel szilárdítjuk. Ez a polipropilénpaplan a 100 χ 125 χ 25 cm méretű vasbeton 14 fej lemezekre fekszik fel. A fej lemezek között tömörített szemcsekeverék, azaz a 15 talaj van elhelyezve. A két 3 és 4 sínpálya közé egy 16 szádfal van beverve, aminek a helyzetét a 17 kötőpallók és 18 kötővasak rögzítik úgy, hogy az 1. ábra szerint az eredeti pályatöltés bal oldali részét le lehet bontani és a találmány szerinti elrendezést létre lehet hozni.

A 9 és 13 erősítésréteget az A töltésrézsű irányában, a szaggatott vonal szerint össze lehet kötni. Ennek révén a rétegtest pámaszerű hatást fejt ki, ami a szétfeszítőerőket különösen jól fel tudja venni.

A fejlemezeket a 2. ábra szerint osztjuk el. A 14 fejlemezek sorai úgy vannak elhelyezve, hogy a fej lemezek, különösen a cölöpök az 5 sínek alatt vannak. A cölöpök közötti közepes távolság menetirányban 225 cm, a menetirányra keresztben 190 cm, illetőleg 185 cm és a 16 szádfaltól 95 cm.

A 19 cölöpök, ahogyan ez a 3. ábrán különösen jól látható, egyes 19a és 19b csőszakaszokból vannak felépítve és különböző teherbíró képességű 20, 21, 22 és 23 talajrétegeken, így vizes talajokon, homokrétegeken és hasonlókon hatolnak át. A cölöpök süllyesztésekor cementhabarcsos besajtolást végzünk úgy, hogy a cölöpöket - amint ezt a jobb oldali cölöpön ábrázoltuk - kívülről habarcsból és habarccsal elkevert alaptalajból álló 24 réteg veszi körül, és ezáltal a cölöpök hatásos keresztmetszete nagyobb, mint a geometriai keresztmetszetük.

Ahogyan ez a 3. ábrán látható, a 19a és 19b csőszakasznak van egy 25 csúcsvége és egy 26 karmantyúvége. A 25 csúcsvéget bedugjuk a 26 karmantyúvégbe úgy, hogy a cölöpök lesüllyesztése közben az általában 5 m hosszú cölöpszakaszok összeékelődnek. A cölöpök külső átmérője 118 mm, falvastagsága 8,5 mm. Az alsó végen van egy 27 záródugó, aminek révén a cső belsejébe bejuttatott habarcs a cölöpök süllyesztése közben a 28 nyílásokon át kiléphet, és így a cölöpöket körülvevő talajjal elkeveredik, ami jelentősen növeli a cölöp hatásos felületét. Az ilyen habarcs ugyanakkor jelentősen javíthatja a feltételeket az öntöttvas korróziója szempontjából.

Vágány felújító megerősítésekor két sínpálya közé behajtjuk a 16 szádfalat, aminek a helyzetét ezután a 18 kötővas és a 17 kötőpalló rögzíti. Ezután eltávolítjuk a vágány felépítményét, a zúzottkő ágyat és a pályatöltést, valamint szükség esetén az alaptalaj egy részét. A kiemelés után kapott felületre nem ábrázolt paplant terítünk. Erre kerül egy tömörített zúzottkő terítés, hogy munkaplánumot kapjunk. A következő lépés a cölöpök lépésenkénti lesüllyesztése, majd a lesüllyesztett cölöpökre a fejlemezek ráhelyezése. A fejlemezek közé talajt hordunk be és ezt tömörítjük. Ezután feltesszük a polipropilénpaplan 13 erősítésréteget, amit 30 cm homokos réteggel borítunk. A 25 cm-es legfelső réteget 5 tömeg% cementtel elkeverjük, és beállítjuk a víztartalmat. Erre a rétegre újrafelhasznált homokos anyagból egy további, 40 cm-es réteget hordunk fel, majd erre egy további, polipropilénpaplan 9 erősítésréteget fektetünk. Erre a paplanra kerül azután a pályatöltés és erre a zúzottkő ágy a vágány felépítményével.

A vágány felépítménye lehet zúzottkő nélküli felépítmény vagy zúzottköves felépítmény. A 11 réteg adott esetben sovány betonból is készülhet. Paplanok helyett alkalmazni lehet megegyező szilárdsággal és alakíthatósággal rendelkező szövetet, rácsot, hálót vagy más geoműanyagot is.

Bár a vert cölöpök különösen alkalmasak, mélyalapozási elemekként lehet fürt cölöpöket, kavicscölöpöket, habarcsolt zúzottkő cölöpöket, betoncölöpöket, résfalelemeket, nagynyomású injektálással (jet grouting) előállított oszlopokat, mészcölöpöket, valamint a helyszínen kevert (mixed in piacé) cementcölöpöket is alkalmazni.

Claims (16)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Vágány sínhez kötött közlekedéshez, ami a közlekedési eszköz számára legalább két sint (5) tartalmaz, amik a vágány felépítményének hordozótesteivel, pél4

   HU 217 860 Β dául aljakkal (6), tartólapokkal vagy hasonló elemekkel vannak összekötve, a felépítmény egy pályatöltésen (8) és erősítésrétegeken (13) át az alaptalajban elhelyezett mély alapozási elemek fej lemezein (14) és/vagy fejbővítményein nyugszik; a mélyalapozási elemeket körülvevő alaptalaj kis teherbíró képességű talajrétegekből (20, 21, 22, 23), például tőzegből, vizes talajból, töltéstalajból áll, azzal jellemezve, hogy a fejlemezeken (14) és/vagy fejbővítményeken egy összekötő test fekszik, ami legalább két erősítésrétegből (9, 13), valamint legalább kötőanyaggal és/vagy legalább egy erősítésréteggel erősített szemcsekeverék rétegből (11) áll.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy a mélyalapozási elemek be vannak verve az alaptalajba.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy a fejlemez (14) össze van kötve egy mélyalapozási elemmel.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy a fej lemez (14) vasbetonnal van felépítve.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy a mélyalapozási elemet üreges cölöp (19) képezi, aminek az üreges terében legalább egy habarcs, elsősorban hidraulikus habarcs van, és a cölöpöt (19) legalább részben habarcs veszi körül.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy a fejlemezek (14) között legalább a vastagsági irányában tömörített szemcsekeverék van.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy az erősített szemcsekeverék réteg (11) hidraulikus kötőanyaggal, elsősorban cementtel van szilárdítva.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy legalább egy erősítésréteg (9, 13) van felépítve, amit poliolefin műanyag, különösen polipropilén-anyagú paplan, szövet, rács vagy háló képez.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy a felületszerű erősítésrétegek (9, 13) egymással össze vannak kötve, különösen össze vannak hegesztve, és ily módon több fejlemezt (14) vagy hasonló elemet átfogó erősítésréteg jön létre.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy egy erősítésréteg (13) közvetlenül felfekszik a fejlemezekre (14), illetőleg fejbővítményekre és rugalmas, például homokból álló kiegyenlítőréteget (12) hordoz, amibe az erőbevezetés a szilárdított szemcsekeverék rétegen át a mélyalapozási elemekre következik be.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy a cölöpök (19) gömbgrafitos öntöttvasból készülnek.
12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy a mélyalapozási elemek csőszakaszokból (19a, 19b) vannak felépítve, amik karmantyúvégeken és csúcsvégeken át kapcsolódnak egymáshoz.
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy az összekötő test a szilárdított szemcsekeverék réteg (11) felett tartalmaz egy további szemcsekeverék réteget (10), aminek a nyomószilárdsága kisebb, mint a szilárdított szemcsekeverék rétegé (11).
14. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy az összekötő test tartalmaz egy felső és egy alsó, geoműanyagból készült erősítésréteget (9, 13), amik az összekötő testet körülveszik, és a töltésrézsű (A) irányában egymással erőzáró módon össze vannak kötve.
15. 15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy a sínek (5) vetülete a fejlemezekre (14), különösen a cölöpökre (19) a nehézségi erővel azonos irányú.
16. 16. Eljárás vágányok, különösen az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti, legalább két, egyenként két sínből álló sínpályát és a két sínpálya között keresztirányú eltolódás ellen rögzített szádfalat tartalmazó vágányok felújító megerősítésére, aminek során egy első sínpálya vágányának felépítményét és töltésrészét legalább részben lebontjuk, azzal jellemezve, hogy a töltésrész lebontása után cölöpöket hajtunk be, különösen cölöpveréssel az alaptalajba, és a behajtás közben a cölöpök üreges terén át habarcsot sajtolunk be az alaptalajba; a cölöpök fej végére fej lemezeket helyezünk és ezek között a szemcsekeveréket tömörítjük; felteszünk egy, legalább két erősítésrétegből, valamint legalább egy réteg, kötőanyaggal és/vagy legalább egy erősítésréteggel ellátott szemcsekeverékből álló, nagy felületű összekötő testet, erre felhordunk egy pályatöltést és egy vágányfelépítményt, ezután újból rögzítjük a szádfalat, és a további sínpálya lebontását és felépítését az első sínpályával megegyező módon végezzük, majd a szádfalat meghúzzuk.