HU217754B - Eljárás digitális optikai távközlésre és optikai távközlő rendszer - Google Patents

Eljárás digitális optikai távközlésre és optikai távközlő rendszer Download PDF

Info

Publication number
HU217754B
HU217754B HU9600785A HUP9600785A HU217754B HU 217754 B HU217754 B HU 217754B HU 9600785 A HU9600785 A HU 9600785A HU P9600785 A HUP9600785 A HU P9600785A HU 217754 B HU217754 B HU 217754B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
signal
frequency
electrical
signals
optical
Prior art date
Application number
HU9600785A
Other languages
English (en)
Inventor
Adriano Nava
Mario Tamburello
Original Assignee
Pirelli Cavi S.P.A.
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Pirelli Cavi S.P.A. filed Critical Pirelli Cavi S.P.A.
Publication of HU9600785D0 publication Critical patent/HU9600785D0/hu
Publication of HUP9600785A2 publication Critical patent/HUP9600785A2/hu
Publication of HUP9600785A3 publication Critical patent/HUP9600785A3/hu
Publication of HU217754B publication Critical patent/HU217754B/hu

Links

Classifications

    • HELECTRICITY
    • H04ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
    • H04BTRANSMISSION
    • H04B10/00Transmission systems employing electromagnetic waves other than radio-waves, e.g. infrared, visible or ultraviolet light, or employing corpuscular radiation, e.g. quantum communication
    • H04B10/50Transmitters
    • H04B10/564Power control
    • HELECTRICITY
    • H04ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
    • H04BTRANSMISSION
    • H04B10/00Transmission systems employing electromagnetic waves other than radio-waves, e.g. infrared, visible or ultraviolet light, or employing corpuscular radiation, e.g. quantum communication
    • H04B10/25Arrangements specific to fibre transmission
    • HELECTRICITY
    • H04ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
    • H04BTRANSMISSION
    • H04B10/00Transmission systems employing electromagnetic waves other than radio-waves, e.g. infrared, visible or ultraviolet light, or employing corpuscular radiation, e.g. quantum communication
    • H04B10/50Transmitters
    • H04B10/501Structural aspects
    • H04B10/503Laser transmitters
    • H04B10/504Laser transmitters using direct modulation

Landscapes

  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Electromagnetism (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Computer Networks & Wireless Communication (AREA)
  • Signal Processing (AREA)
  • Optics & Photonics (AREA)
  • Optical Communication System (AREA)
  • Dc Digital Transmission (AREA)

Abstract

A találmány tárgya eljárás digitális optikai távközlésre optikaiszálas átviteli vonallal kialakított, főként olyan rendszerben,amelyben az optikai szálban külön csatornán van biztosítva azinformációátvitelt kísérő szervizjelek (informáló- és vezérlőjelek)átvitele, és optikai távközlőrendszer. Az eljárásban első villamos,digitális információjeleket fogadnak első frekvenciás követésisebességgel, egy bemeneten, amely információjeleket kódolják, azelsőnél nagyobb, második frekvenciás követési sebességű kódoltinformációjelekkel modulálnak egy villamos vivőt, és így másodikvillamos jeleket hoznak létre, a második villamos jelekkelmeghatározott hullámhosszú lézerfényforrás fénykibocsátásátmodulálják, és így modulált optikai jelet hoznak létre, a moduláltoptikai jelet egy optikai szálas átviteli vonal (3) egyik végénbetáplálják, az optikai szálas vonal (3) másik végén veszik a moduláltoptikai jelet, a vett optikai jelet villamos jellé alakítják, avillamos jelből első követési sebességű digitális, villamos jeleketállítanak vissza, és a digitális, villamos jeleket kimenetretovábbítják, ahol a találmány szerint a modulált optikai jelképzésének során az átviendő – első – villamos, digitálisinformációjeleket differenciálkódolással kódolják, és a vett villamosjelek első követési sebességű digitális információjelekké történővisszaállítása során a villamos jelből, időzítőjellel szinkronban,mintát vesznek, a mintavett jelet differenciáldekódolássaldemodulálják, a vett jelből visszaállítják az első frekvenciáskövetési sebességű, a villamos információjelekkel összerendeltidőzítőjelet, a demodulált jelből, a visszaállított, első követésisebességű időzítőjellel, digitális információjeleket állítanak vissza.Az optikai távközlőrendszer tartalmaz optikai szálas átviteli vonalat(3), erre csatlakoztatott, első frekvenciás villamos információjeleketfogadó és ezzel meghatározott hullámhosszú fényjelet modulálóadóállomást (1), és az optikai szálas átviteli vonalra (3)csatlakoztatott, a modulált optikai jeleket vevő és első frekvenciásvillamos információjelekké visszaalakító, optoelektromos konverterttartalmazó vevőállomást (4), amely adóállomásnak (1) az elsőfrekvenciájú villamos jeleket az első frekvencia többszörösénekmegfelelő, nagyobb frekvenciával moduláló modulátor-áramköre van. Atalálmány továbbá eljárás digitális, optikai távközlésre, amelybenelső frekvenciás követési sebességű, első villamos jelbőlmeghatározott hullámhosszú, modulált optikai jelet képeznek, amelyoptikai jelet optikai átviteli vonalon (3) továbbítanak, az optikaivonalon (3) továbbított, modulált fényjelet veszik, és elsőfrekvenciás követési sebességű, második villamos jellé alakítják, ahola villamos jel modulált optikai jellé alakítása során a vi

Description

A leírás terjedelme 20 oldal (ezen belül 8 lap ábra)
HU 217 754 Β lamos jeleket kimenetre továbbítják, ahol a találmány szerint a modulált optikai jel képzésének során az átviendő - első - villamos, digitális információjeleket differenciálkódolással kódolják, és a vett villamos jelek első követési sebességű digitális információjelekké történő visszaállítása során a villamos jelből, időzítőjellel szinkronban, mintát vesznek, a mintavett jelet differenciáldekódolással demodulálják, a vett jelből visszaállítják az első frekvenciás követési sebességű, a villamos információjelekkel összerendelt időzítőjelet, a demodulált jelből, a visszaállított, első követési sebességű időzítőjellel, digitális információjeleket állítanak vissza.
Az optikai távközlőrendszer tartalmaz optikai szálas átviteli vonalat (3), erre csatlakoztatott, első frekvenciás villamos információjeleket fogadó és ezzel meghatározott hullámhosszú fényjelet moduláló adóállomást (1), és az optikai szálas átviteli vonalra (3) csatlakoztatott, a modulált optikai jeleket vevő és első frekvenciás villamos információjelekké visszaalakító, optoelektromos konvertert tartalmazó vevőállomást (4), amely adóállomásnak (1) az első frekvenciájú villamos jeleket az első frekvencia többszörösének megfelelő, nagyobb frekvenciával moduláló modulátor-áramköre van.
A találmány továbbá eljárás digitális, optikai távközlésre, amelyben első frekvenciás követési sebességű, első villamos jelből meghatározott hullámhosszú, modulált optikai jelet képeznek, amely optikai jelet optikai átviteli vonalon (3) továbbítanak, az optikai vonalon (3) továbbított, modulált fényjelet veszik, és első frekvenciás követési sebességű, második villamos jellé alakítják, ahol a villamos jel modulált optikai jellé alakítása során a villamos jelet az első frekvencia többszörösének megfelelő, második frekvenciával modulálják.
A találmány tárgya eljárás digitális optikai távközlésre optikai szálas átviteli vonallal kialakított, főként olyan rendszerben, amelyben az optikai szálban külön csatornán van biztosítva az információátvitelt kísérő szervizjelek (informáló- és vezérlőjelek) átvitele, és optikai távközlőrendszer.
A nagy távolságú optikai távközlőrendszerek többségében a távközlőcsatomáktól független, külön vivőfrekvencia-csatorna van biztosítva a távközlési információátvitelt kísérő szervizjelek - informáló- és vezérlőjelek - átvitelére.
A szervizjelek a távközlőhálózat működésvezérlőjelei, például a vonalban elrendezett erősítők, ismétlők üzemmódvezérlő jelei, a kezelő-, karbantartó személyzet tagjai közötti kommunikáció stb.
A szervizjelek átvitele kisebb sebességgel, keskenyebb sávban történhet, mint a távközlő információjelek üzemszerű átvitele. Elégségesnek látszik egy 300 kbit/s átviteli sebességű csatorna biztosítása a kódolt szervizjelek átviteli igényének kielégítésére.
Az optikai szálas adatátviteli (távközlő-) rendszerben az átviteli vonalban vonali erősítők vannak elrendezve, amelyek kompenzálják az optikai szálon keletkező csillapítást. Ilyen (optikai) fényjelerősítők egymástól egyforma távolságban vannak az optikai szálas vonalba iktatva. A fényjelek konvertálás nélküli erősítésére alkalmas optikai erősítők fluoreszcens anyaggal erősen szennyezett optikaiszál-szakaszt és ehhez optikailag csatlakoztatott, a fluoreszcens anyagot geijesztő, szivattyúzó (pumpáló) fényenergiával táplált szálat tartalmaz.
Az ilyen vonalak optikai szálának közbenső helyein lehetetlen jeleket elektronikus eszközökkel betáplálni vagy kicsatolni, mert az információhordozó jelek végig fényjelek - az erősítőkben is.
A bejelentő US 5,113,459 számú szabadalmi leírásában olyan optikai távközlőrendszer van ismertetve, amelyben a szervizjelek be- és kicsatolása az optikai vonalba iktatott dikroikus csatolók segítségével történik. A leírás szerint a dikroikus szűrőkre adó-, illetve vevőegység van csatlakoztatva, amely vevőegységben a fényjel/elektronikus jel átalakítás és a jelek elektronikus erősítése történik, míg a vevőegységben az elektronikus jelnek a szervizcsatoma kijelölt hullámhosszának megfelelő hullámhosszú fényvivő dikroikus csatolóra bocsátása történik.
A távközlő információjelek és a szervizjelek dikroikus szűrőn történő könnyű szétválaszthatósága érdekében a szervizjelek vivőjének hullámhosszát az információjelek vivőinek hullámhosszától távoli értékre választják. A szervizjelek vonali csillapításának alacsony értéken tartása érdekében a szervizcsatoma hullámhosszát az optikai szál spektrális csillapításgörbéjének minimumára vagy annak közelébe eső értékre választják.
Az esetben, ha a távközlő információjelek átviteli sávja az 1500 nm és 1600 nm hullámhossztartományba (a szilíciumalapú optikai szálak úgynevezett harmadik ablakába) esik, és a szervizcsatoma hullámhossza a szilíciumalapú optikai szál 1300 nm körüli, úgynevezett második ablakában van, a szervizjelek sokkal nagyobb csillapítást szenvednek, mint a távközlőjelek. A gyakorlatban, a harmadik ablakban átvitt távközlő információjelek csillapítása mintegy 0,2 dB/km, míg a második ablakban átvitt szervizjelek csillapítása 0,37-0,41 dB/km közötti értékű.
A végkészülék és egy vonali erősítő közötti, illetve két vonali erősítő közötti vonalszakasz hosszát a vonalszakaszon (a vivő hullámhosszán) a távközlő információjelek megengedhető csillapításától függően választják meg, amely maximálisan megengedhető csillapítás viszont a vonali erősítők adott hullámhosszon megvalósítható erősítésétől függ. Az optikai erősítők erősítésének figyelembe vehető maximuma jelenleg 25-30 dB.
Ebből következik, hogy a szervizjelek átvitelében ugyanezen a vonalszakaszon mintegy 50 dB vagy még nagyobb csillapítással kell számolni.
Emiatt a szervizjelek átvitelére viszonylag nagy fényemissziós teljesítményű lézert szükséges alkalmazni. amely viszont költséges. A gyakorlatban a második
HU 217 754 Β csillapítási ablak hullámtartományába eső hullámhosszon mintegy 1 mW (0 dBm) emissziós teljesítményű lézert alkalmaznak, amelynek beszerzési költsége még elviselhető. Az ennél nagyobb fényteljesítményű lézerek alkalmazása egyértelműen gazdaságtalan.
A félvezető lézerek öregednek, emiatt a fényteljesítményük idővel csökken. Az öregedés miatt egy lézer üzemideje folyamán mintegy 8 dB teljesítménycsökkenéssel kell számolni.
Célunk a találmánnyal az ismert megoldások említett hiányosságainak kiküszöbölése, a digitális jelek, különösen a szervizjelek optikai szálas vonalon történő átvitele során a jelek korlátozott szint mellett, kielégítően alacsony hibaaránnyal történő vételének megoldása.
A feladat találmány szerinti megoldása eljárás digitális, optikai távközlésre, amelyben
- első villamos, digitális információjeleket fogadunk, első frekvenciás követési sebességgel, egy bemeneten,
- amely információjeleket kódolunk,
- az elsőnél nagyobb, második frekvenciás követési sebességű kódolt információjelekkel modulálunk egy villamos vivőt, és így második villamos jeleket hozunk létre,
- a második villamos jelekkel meghatározott hullámhosszú lézerfényforrás fénykibocsátását moduláljuk, és így modulált optikai jelet hozunk létre,
- a modulált optikai jelet egy optikai szálas átviteli vonal egyik végén betápláljuk,
- az optikai szálas vonal másik végén vesszük a modulált optikai jelet,
- a vett optikai jelet villamos jellé alakítjuk,
- a villamos jelből első követési sebességű digitális, villamos jeleket állítunk vissza,
- és a digitális, villamos jeleket kimenetre továbbítjuk, amely eljárásban
- a modulált optikai jel képzésének során az átviendő - első - villamos, digitális információjeleket differenciálkódolással kódoljuk, és a vett villamos jelek első követési sebességű digitális információjelekké történő visszaállítása során
- a villamos jelből, időzítőjellel szinkronban, mintát veszünk,
- a mintavett jelet differenciáldekódolással demoduláljuk,
- a vett jelből visszaállítunk első frekvenciás követési sebességű, a villamos információjelekkel összerendelt időzítőjelet,
- a demodulált jelből, a visszaállított, első követési sebességű időzítőjellel, digitális információjeleket állítunk vissza.
Előnyösen a második frekvenciás követési sebességet az első frekvenciás követési sebesség többszörösére választjuk.
Célszerűen a mintavételezés során a második követési sebességnél nagyobb frekvenciás követési sebességű időzítőjelet képezünk, időben a villamos információjelekkel összerendelten, és a demodulált jelből ezzel az időzítőjellel mintát veszünk.
Előnyösen a második követési sebesség kétszeresének megfelelő követési sebességű időzítőjelet képezünk.
Célszerűen a vivő modulálása során fázisban modulálunk egy villamos vivőt a második követési sebességű villamos információjellel.
Előnyösen az első követési idejű digitális jel visszaállítása során, az első követési idő periódus nagyobb kitöltési tényezőjének megfelelően határozzuk meg a digitális jelek logikai értékét.
Célszerűen a digitális jelek logikai értékének meghatározása során számláljuk az azonos logikai értékhez tartozó előfordulásokat az első követési sebességű időzítőjel által lefedett szakaszokban, az előfordulások számát összehasonlítjuk egy küszöbértékkel, és az összehasonlítás eredményétől függő logikai értéket adunk az első követési sebességű jelnek.
Előnyösen az első követési sebességű jellel összerendelt időzítőjelek visszaállítása során a vett jelben lévő időzítőjelet egész számmal osztjuk, meghatározzuk a fázisviszonyt a digitális jel és a leosztott időzítőjel között, és a fázisviszony alapján határozzuk meg az osztó egész számot.
Célszerűen az első követési sebességű jellel összerendelt időzítőjelek visszaállítása során
- véletlenszerű fázisú, első követési sebességű időzítőjelet generálunk,
- az első követési sebességű időzítőjel mindegyik periódusában detektáljuk a második követési sebességű villamos jel - időzítőjel - kezdőélével nem összeeső kezdő éleit,
- számláljuk az időzítőjel első és második félperiódusában detektált kezdőéleket, ellenkező előjelű számlálással,
- a számlálás eredményét számos, egymást követő periódusra vonatkozólag összegezzük,
- az összeget összehasonlítjuk legalább egy, előre meghatározott értékkel és
- az időzítőjel fázisát - ha eltérés van - az első követési sebességű jel fázisához igazítjuk.
Előnyösen a vett optikai jel villamos jellé alakítása során az optikai jelet detektáljuk, villamos jellé alakítjuk, szűrjük, és a szűrt jelet erősítjük.
Célszerűen az első villamos információjelek fogadása során meghatározott számú, az első követési sebességnél kisebb, harmadik követési sebességű, második, villamos, digitális kísérő szervizjelet is fogadunk, és az első követési sebességű digitális villamos jelhez multiplexeljük.
Előnyösen harmadik követési sebességű időzítőjeleket állítunk vissza a második digitális villamos jelből, és a villamos szervizjelek számának megfelelő számú digitális villamos szervizjelet állítunk vissza a második digitális villamos jeltől kezdődően, a harmadik követési sebességű időzítőjelek alapján.
Célszerűen az optikai jelek hullámhosszát 1200 nm és 1400 nm közötti tartományban választjuk meg.
A találmány szerinti megoldás másrészt optikai távközlőrendszer, amely tartalmaz optikai szálas átviteli vonalat, erre csatlakoztatott, első frekvenciás villamos információjeleket fogadó és ezzel meghatározott
HU 217 754 Β hullámhosszú fényjelet moduláló adóállomást, és az optikai szálas átviteli vonalra csatlakoztatott, a modulált optikai jeleket vevő és első frekvenciás villamos információjelekké visszaalakító, optoelektromos konvertert tartalmazó vevőállomást, amely rendszerben az adóállomásnak az első frekvenciájú villamos jeleket az első frekvencia többszörösének megfelelő, nagyobb frekvenciával moduláló modulátor-áramköre van.
Előnyösen a vevőállomásnak a második követési sebességű információjellel összerendelt, meghatározott frekvenciájú időzítőjelet képző, PLL fázisszárt hurokként kialakított időzítőjel-visszaállító áramköre, továbbá a második villamos jelből, az időzítőjellel mintát képző, mintavevő áramköre, a mintavett jelet demoduláló differenciál-fázis demodulátora, a második villamos jellel összerendelt, első frekvenciájú időzítőjelet visszaállító áramköre, az első frekvenciájú időzítőjellel a demodulált jelből első követési sebességű jelet visszaállító döntéshozó áramköre és a visszaállított digitális információjelek számára kimenete van.
Célszerűen a fényjel meghatározott hullámhossza 1200 nm és 1400 nm közötti tartományban van megválasztva.
Előnyösen a meghatározott frekvenciájú időzítőjel frekvenciája nagyobb, mint a második időzítőjel-frekvencia.
Célszerűen a meghatározott frekvenciájú időzítőjel frekvenciája a második időzítőjel-frekvencia kétszerese.
Előnyösen rendszernek optikai szálas átviteli vonalban elrendezett legalább egy erősítője van, szervizjeleket az optikai szálas vonal optikai szálába becsatlakoztató és/vagy onnan kicsatlakoztató optikai csatoló előtt vagy után elrendezve, továbbá az optikai csatolóra kapcsolt információjel-vivőtől jelentősen eltérő vivőfrekvenciás szervizjeladó és -vevő csatolóegysége van, amely információjeleket és/vagy szervizjelet modulált fényjelként adó és vevő csatolóegység optikai csatolón át van az optikai szálas átviteli vonalra csatlakoztatva, amely rendszerben villamos szervizjelek fogadására alkalmas, a villamos jeleket modulált fényjellé alakító, az információjel-vivőtől jelentősen eltérő vivőfrekvenciájú optikai adóegység van optikai csatolóra csatlakoztatva, továbbá optikai csatolóval a kicsatolt, szervizjellel modulált, ugyanilyen vivőfrekvenciás, modulált fényjelet villamos szervizjelekké visszaalakító, optikai vevőegység van optikai csatolóra csatlakoztatva.
A találmány szerinti megoldás továbbá eljárás digitális, optikai távközlésre, amelyben első frekvenciás követési sebességű, első villamos jelből, meghatározott hullámhosszú, modulált optikai jelet képezünk, amely optikai jelet optikai átviteli vonalon továbbítunk, az optikai vonalon továbbított, modulált fényjelet vesszük, és első frekvenciás követési sebességű, második villamos jellé alakítjuk, amely eljárásban a villamos jel modulált optikai jellé alakítása során a villamos jelet az első frekvencia többszörösének megfelelő, második frekvenciával moduláljuk.
Az alábbiakban kiviteli példákra vonatkozó rajz alapján részletesen ismertetjük a találmány lényegét. A rajzon az
1. ábra adóállomás tömbvázlata, a
2. ábra adatátviteli keret, a
3. ábra vevőállomás első részének tömb vázlata, a
4. ábra a vevőállomás második részének tömbvázlata, az
5. ábra a 4. ábra szerinti rész fáziszárt hurkának tömbvázlata, a
6. ábra vonali terminál tömbvázlata, a
7. ábra optikai távközlőrendszer tömbvázlata, a
8. ábra kísérleti elrendezés tömbvázlata, a
9. ábra a kísérletben vett jel hullámképe, a
10A-10F. ábrák a kísérletben vett, különböző fényteljesítményű jelek hullámképei, a
11. ábra bithibaarány- (BÉR) diagram a vett jel optikai teljesítménye függvényében.
Az 1. ábrán a találmány szerinti digitális jelek optikai átvitelére alkalmas adóállomás kísérőjeleket átviteli vonalra adó részének egyszerűsített tömbvázlata van feltüntetve.
Az adóállomás bemenetét elektronikus jeleket fogadó interfészek képezik, amelyek közül az 1. ábrán egy bemeneti 210 interfész van feltüntetve. A 210 interfész adott számú, egyforma f, frekvenciájú (egyforma követési sebességű) villamos (elektronikus) jel fogadására alkalmas, amelyek száma a példában n=3, és ezek a jelek digitális 201, 202, 203 kísérőjelek (szervizjelek). A 201, 202, 203 kísérőjelek a 210 interfész egy-egy 207, 208, 209 szinkronizáló áramkörének bemenetére jutnak. A kísérőjelek logikai 1 és 0 szintje minden kísérő jelre nézve egyforma, általánosan alkalmazott logikai 1 és 0 szint.
A 207,208, 209 szinkronizáló áramkörök a bemenőjelek kezdőéleit azok késleltetése útján a 11, 12, 13 kimenetükön megjelenő jelben egymáshoz és egy fi ismétlődési frekvenciájú négyszögjelhez, az időzítőjelhez képest szinkronizálják. Az f, frekvenciájú időzítőjel 14, 15, 16 bemeneten átjut be a 207,208, 209 szinkronizáló áramkörökbe egy 30 időzítő áramkörből. Az időzítőjel 204, 205, 206 időzítőjelként a 201, 201, 203 kísérő jelet előállító generátorokba (nincsenek ábrázolva) ki is jut a bemeneti 210 interfészből, annak bemenőoldalán, így a kísérőjelek generálása is egymással szinkronban történhet.
207, 208, 209 szinkronizáló áramkörként alkalmazhatók a kereskedelmi forgalomban hozzáférhető, VI1 CCIT vagy RS422 El A szabványnak megfelelő, kétirányú időzítőegységek.
A bemeneti 210 interfészben szinkronizált digitális jelek 20 multiplexer 21, 22, 23 bemenetelre kerülnek.
A 20 multiplexer alkalmazásának célja a párhuzamosan beérkező jelek egy sorba rendezése, ami az egy csatornán történő átvitelhez szükséges feltétel. Az átvitelhez szükséges idő meghosszabbodása nélkül ez úgy lehetséges, hogy a kísérőjeleket alkotó impulzusok hosszát rövidítve második f2 frekvenciájú (második követési sebességű) jelsort állítunk elő, ahol az f2 követési sebesség többszöröse a bejövőjelek fi frekvenciájának, és még az információk vételi oldalon történő szétválasztáshoz szükséges szinkronimpulzusok is beleférnek a sorba a beérkező jeleken túlmenően.
HU 217 754 Β
A 20 multiplexer fix időbeli szabály szerint, keretekbe rendezve kombinálja a 21, 22, 23 bemenetéin megjelenőjeleket f2 frekvenciájú impulzussorrá, a 30 időzítő áramkör 32 kimenetéről a multiplexer 24 bemenetére érkező, f2 ismétlődési frekvenciájú négyszög időzítőjel segítségével.
Az f2 frekvenciát az alábbiak szerint választjuk: f2=(n+m)-f,, ahol n a bemenő- (kísérő-) jelek száma és m egy nullánál nagyobb, egész szám, ami az időzítőjelek helyét és a szinkronitást biztosítja.
A multiplexer az egyes bemenőjeleket p bit hosszú, n számú szóra osztja időosztással, és minden szó minden bitjét átmásolja egy p (n+m) hosszú keret megfelelő pozíciójába. Az így létrejött p(n+m) hosszú szót aggregátszónak nevezünk. Az aggregátszóba a kísérőjelek bitjei mellett p m szinkronbit van betűzve. Ezek a szinkronbitek a kísérőjelek bitjei pozícióhelyes bemenőjelekkénti rekonstruálásához szükségesek a vétel során. Az aggregátszó f2 frekvenciájú soros jelsorozatként jelenik meg a 20 multiplexer 25 kimenetén. Ez a multiplexáló rendezési folyamat ciklikusan ismétlődik, így a multiplexer 25 kimenetén folyamatosan aggregátszavak jelennek meg. Az aggregátszó egy bitjének átviteléhez szükséges időt, ami l/f2-vel egyenlő, bitintervallumnak nevezzük.
A példában n=3 bemenő kísérő jelet multiplexálunk, és m=l-et választunk. így f2=4f[, a szóhossz p=8-ra, a keret és az aggregátszó hossza (n+m)p=32 bitre adódik. Ilyen aggregátszónak megfelelő adatátviteli keret van feltüntetve a 2. ábrán. Ebben a keretben az egyes kísérőjeleket A, B és C betűjellel, a szinkronjelet S-sel, az egyes jelszavak bitjeit A0...A7, B0...B7, C0...C7 és S0...S7 jelekkel jelöltük. A keret több bejövőjel multiplexálása esetén hosszabb.
A 20 multiplexer aggregátszavakból álló kimenőjele a multiplexer 25 kimenetéről 36 differenciálkódoló áramkör 37 bemenetére jut, amely 36 differenciálkódoló áramkör 38 időzítőbemenetére f2 ismétlődési frekvenciájú szinkronjel jut a 30 időzítő áramkör 33 kimenetéről.
A 36 differenciálkódoló áramkör az aggregátszó jelével indítva ugyanolyan frekvenciájú (ugyanolyan követési sebességű), kódolt jelet képez, de megváltoztatott logikai szintekkel (mindig az előző bit logikai ellentétét képezi). Az aggregátjel minden logikai 1 bitjét logikai 0-ra változtatja, ugyanakkor a logikai 0 biteket változatlan szinten hagyja, logikai 0 után tehát egy logikai 0 jelet képez. Az így kódolt jel a 36 differenciálkódoló áramkör 39 kimenetén jelenik meg. A 36 differenciálkódoló áramkör lehet egy egyszerű T típusú flipflop áramkör is.
A 30 időzítő áramkör egy harmadik, f3 ismétlődési frekvenciájú időzítőjelet is generál, amely f3 frekvencia értéke f}=q-f2, ahol q=2 vagy nagyobb egész szám, előnyösen q>4. Egy, a bejelentő által készített rendszerben q=16. Ez az időzítő szinkronjel jelenik meg a 30 időzítő áramkör 34 kimenetén.
A 30 időzítő áramkör mind a négy időzítőjelet egy 35 oszcillátor 2-f3 frekvenciájú jeléből generálja. A 36 differenciálkódoló áramkör 39 kimenete 40 modulátor-áramkör 41 bemenetével van összekötve, az itt bemenő kódolt jel fázisban modulálja a 40 modulátor-áramkör 42 bemenetén bemenő, f3 ismétlődési frekvenciájú időzítő négyszögjelet. Az f3 követési sebességű fázismodulált jel a 40 modulátor-áramkör 43 kimenetén jelenik meg.
Az f3 és f2 frekvenciák q aránya egy adott értékű redundanciának felel meg a modulált jelben.
A fázismodulált jel f3 frekvenciájú négyszögjelrészek sorának felel meg, amely négyszögjelrészekből q számú tesz ki egy f2 ismétlési frekvenciájú négyszögjelet, amely f3 ismétlési frekvenciájú négyszögjelen mindegyik logikai 1 okoz fáziseltolást, míg a logikai 0 nem. Ez a differenciálmodulálás DPSK (Differential Phase Shift Keying) néven ismert, hagyományos és műholdas telefonvonalak digitális jelek átvitelére alkalmas modemjeiben alkalmazott eljárás.
A 20 multiplexer, a 36 differenciálkódoló áramkör és a 40 modulátor-áramkör egyszerűen megvalósítható egyetlen ismert programozható logikai integrált áramkör alkalmazásával, amelyet például a XILINX Inc. (USA) cég állít elő XC3O3O típusjellel.
A fázismodulált négyszögjellel egy koherens 46 fényforrás, például lézerdióda emissziójának intenzitását moduláljuk ismert módon, egy 45 pilotáramkör vezérlése útján. A 45 pilotáramkör egy, a lézerdióda áramát szabályozó áramkör, ahol egy emissziós küszöb alatti áramérték a logikai 0-hoz, egy, az előírt fényteljesítményhez tartozó áram a logikai 1-nek felel meg. A lézerdióda fénykimenete 49 optikai szál végére van csatlakoztatva.
A koherens 46 fényforrás lehet például egy félvezető lézer, amelynek fényemissziója 1300 nm körüli hullámhosszú. Ilyen a GalnAsP lézer, amelyet például a LASERTON Inc. (USA) forgalmaz QLM-3S-86 1-002 típusjellel. Ebben a lézerben Peltier cella van alkalmazva a lézer hűtésére, termisztor a hőmérséklet mérésére és fotodióda a fényteljesítmény mérésére. A lézer jellemző hullámhossza az 1290-1310 nm hullámhossztartományba esik, ahol a kivehető fényteljesítménye maximum 2,5 nW.
Az optikai adóegység tartalmaz továbbá egy, a fényforrás fény teljesítmény ét szabályozó automatikus 47 teljesítményszabályozót és egy automatikus hőfokszabályozót is, amely szabályozók fel tudják használni a lézerbe épített érzékelők jeleit is a szabályozásra.
Egy, a bejelentő által készített berendezésben a teljesítményszabályozó úgy van beállítva, hogy a optikai szálon és dikroikus csatolón át a lézerre kapcsolt optikai szálas 3 vonalra adott fény teljesítmény mintegy 0 dBm legyen, miközben a lézer hőmérsékletét a 48 hőfokszabályozó (termosztát) 25 °C-on tartja.
Egy, a találmány szerinti optikai adóegység által az átviteli vonalra adott jel vételére alkalmas optikai vevőegységet az alábbiakban a 3. és 4. ábra alapján ismertetünk. A 3. ábrán az optikai vevőegység első része van feltüntetve, amely a fényjelet detektáló, a detektált
HU 217 754 Β jelet erősítő és demoduláló fokozatokat foglalja magában.
Az optikai vevőegység 60 optikai detektora 59 optikai szálra optikailag csatlakoztatott 50 fotodiódából és ennek villamos kimeneti jelét erősítő, célszerűen a fotodiódával közös chipre integrált 51 előerősítőből áll.
A 60 optikai detektor lehet például egy GaAs ΡΓΝFET detektor, mint amilyen a LASERTON cég QDFB010-001 gyártmánya. Ez a detektor egy PINtípusú fotodiódát és vele egy alaplapra integrált GaAs FET előerősítőt tartalmaz, névleges érzékenysége -50 dBm, bár találhatók e típusban ennél rosszabb érzékenységű példányok is. Névleges érzékenységnek nevezzük azt a legkisebb bemenőjelteljesítmény-szintet, amelynél a bithibaarány (BÉR) kisebb, mint 10~9 alapsávban történő átvitelnél, ahol fennáll a lehetősége az átvitt üzenet egy-egy bitje téves vételének.
Megemlítettük, hogy GaAs FET-es PIN-FET detektor is alkalmazható 60 optikai detektorként, amely integrált félvezető zaja a frekvenciával fordítva arányos, tehát kisebb frekvencián nagyobb. Közismert tény, hogy a szilíciumalapú hasonló detektor zaja ennél sokkal kisebb, viszont a piacon ezt sokkal nehezebb beszerezni. A GaAs-FET eszköz alkalmazását a megoldásunk szerinti modulációs technika tette lehetővé, amely szerint egyrészt az aggregét digitális jelek követési sebességét a viszonylag kisfrekvenciás alapsávból átvittük a magasabb f3 frekvenciára, másrészt bevittünk a jelbe egy redundanciát olyan f3 frekvencia választásával, amely az f2 frekvencia egész számú többszöröse. Az f3 frekvenciaközeli átviteli csatorna választásával a detektor zaja annyira lecsökken, hogy a detektor névleges érzékenységénél kisebb teljesítményszintű jel csökkent bithibaarányú vétele is lehetővé vált. A redundanciának köszönhetően az aggregét digitális jel visszaállítható f2 frekvenciával az f3 frekvenciás jelben lévő maradék zaj jelenlétében is. Ily módon megvalósítható a detektor névleges érzékenységénél kisebb szintű jelek kielégítő bithibaarányú vétele is.
Megfelelően nagy érzékenységű detektor alkalmazásával ily módon lehetővé válik a nagy csillapítású átviteli csatornák kihasználása (hosszabb vonalszakaszok vagy többcsatornás, szélesebb átviteli tartomány alakíthatók ki) vagy kisebb teljesítményű lézerek alkalmazása is.
A 3. ábra szerinti vevőegységrész második fokozata egy digitális 61 konvertálófokozat, amely sáváteresztő 52 sávszűrőt, nagy erősítésű 53 erősítőt, 54 küszöbáramkört és automatikus 55 erősítésszabályozó áramkört foglal magában. Az f3 középfrekvenciájú és a vivő modulációjánál nagyobb áteresztő sávszélességű 52 sávszűrő a nemkívánatos oldalsávok vágásával zajszűrést végez. Az 52 sávszűrő áteresztősávjának szélessége például 4· f2.
Az 55 erősítésszabályozó áramkörrel összekapcsolt, nagy erősítésű 53 erősítő a szűrt jelet erősíti a digitális jelfeldolgozáshoz alkalmas feszültségszintre. Az 54 küszöbáramkor egy komparátor, amely határozott logikai 1 és 0 értékeket állít elő a bemenőjelnek megfelelően.
Az 52 sávszűrő, az 54 küszöbáramkor és az automatikus 55 erősítésszabályozó áramkör ismert elemekből megépíthető, csupán arra kell vigyázni, hogy a megépített egység a környezetből felvehető áramköri zajoktól, zavaroktól védett legyen. A zajosság veszélye különösen olyan berendezésekben nagy, amelyekben az optikai vevőegység egy áramköri lapra van telepítve egy (ellenkező átviteli irányú) optikai adóegységgel egy terminálban.
Az 53 erősítőtől elvárt erősítés függ a 60 optikai detektor erősítésétől. A fent megjelölt típusú detektor alkalmazása esetén az 51 előerősítő, 52 sávszűrő és 53 erősítő alkotta lánc eredőerősítésének mintegy 100 dB-nek vagy annál nagyobbnak szükséges lennie.
Az erősített és digitális alakzatba formált jel egy 62 demodulátorra jut. Ez a fokozat egy 56 időzítőjelvisszaállító áramkört, szinkronozó 57 mintavevő áramkört és 58 differenciál-fázis modulátort tartalmaz.
Az 56 időzítőjel-visszaállító áramkör 63 időzítőjelet generál, amely olyan, 2-f3 ismétlődési frekvenciájú négyszögjel, amely négyszögjel kezdőéle a 61 konvertálófokozat kimenőjelének fázisához képest van megfogva. 56 időzítőjel-visszaállító áramkörként ismert fáziszárt hurok (PLL) alkalmazható.
Az 57 mintavevő áramkörben a feldolgozandó digitális jelből a 63 időzítőjellel szinkron mintavétel történik. Az 57 mintavevő áramkör lehet például egy D típusú flip-flop áramkör.
Az 57 mintavevő áramkörben vett jelminták az 58 differenciál-fázis demodulátorba kerülnek, a 2-f3 ismétlődési frekvenciájú 63 időzítőjellel együtt. Az 58 differenciál-fázis demodulátor a jelmintabitjeit sorban összehasonlítja ugyenezeknek a biteknek egy elemi információegység-intervallumával (2q bittel) késleltetett sorával, így a kimenetén logikai 1 jelet képez a jelminta változásainál (szintátmeneteinél) és logikai 0 jelet képez a jelminta változatlansága esetén. Az így képzett digitális 64 demodulátoijel a vevőegység második részében kerül továbbfeldolgozásra.
Az 58 differenciál-fázis demodulátor kialakítható egy, a 63 időzítőjellel léptetett shiftregiszterként, amely késleltetővonalként működik vagy XOR kapu fünkciót lát el. A shiftregiszter hossza 2q bit, azaz az aggregét digitális jel elemi részeinek intervalluma. Az 57 mintavevő áramkör kimenetéről a jelminta egyrészt a shiftregiszter bemenetére, másrészt egy XOR kapu bemenetére jut, amely kapun történik a bemenőjel és a shiftregiszteren késleltetett jel összehasonlítása. A kapu kimenetén logikai 1 jelenik meg, ha a bemenőjelbit más, mint az előző bit, és a kapu kimenetén logikai 0 jelenik meg, ha a vizsgált bit olyan, mint az előzőleg vizsgált bit, azaz változás a jelben nincs.
A XOR kapun tehát a jel bitjeinek váltakozása logikai 1 szintet, a jel bitjeinek változatlansága logikai 0 szintet vált ki, ez a differenciál-fázis demodulálás lényeges jellemzője.
Az aggregét digitális jelnek ez a differenciál-fázis kódolása-dekódolása a vevőegység felépítésének lényeges egyszerűsítését teszi lehetővé a hagyományos technikához képest, ahol a jel abszolút fázisát állítják
HU 217 754 Β vissza, amihez rendkívül stabil fázisú helyi oszcillátor alkalmazása szükséges.
A 4. ábrán az optikai vevőegység második része van feltüntetve. Ez a rész digitális 70 fáziszárt hurkot, 80 döntéshozó áramkört, 90 kísérőjel-demultiplexert és 100 kimenőinterfészt tartalmaz.
Ha nem lenne zaj az átvitt jelben, a digitális 64 demodulált jel az adóegységben aggregált, f2 frekvenciájú jelsorozat visszaállított mása lenne. Ehelyett a vevőegység bemenetén magas zajtartalmú, kis teljesítményszintű (a detektor névleges érzékenységénél kisebb) jel van jelen, ami a hosszú optikai szál nagy vonali csillapításából és torzításaiból adódik.
A zaj miatt a 64 demodulált jel f3 követési frekvenciájú, hamis jeleket is tartalmaz, amelyek ráülnek az f2 követési sebességű aggregátjelekre. Az adóoldalon az átviendő üzenet (szervizüzenet) információs jelét q tényezőnyi redundáns jellé bővítettük azáltal, hogy egy információbit átvitelére q számú bitet alkalmaztunk, a vételi oldalon ez a redundancia hasznosítható az aggregátjel visszaállításában úgy, hogy a 64 demodulált jelben megkeressük azokat az f2 frekvenciájú jelburkolókat, amelyek a legnagyobb mértékben fedik a vett jelet.
Ez az eljárás két fázisra bontható:
- olyan, f2 frekvenciájú időzítőjelet állítunk vissza, amely a vett digitális jel alakját a legjobban fedi,
- az üzenet f2 frekvenciájú jeleinek logikai értékét annak alapján állapítjuk meg a visszaállítás során, hogy melyik logikai értékből van több az időzítőjel által lefedett 2q bit hosszú szakaszokban.
Az ily módon visszaállított logikai értékek sora a lehető legjobban megegyezik az aggregátjel-sorozat adott intervallumának információtartalmával. A fenti, kétfázisú eljárás közvetlenül és automatikusan megvalósítható egy szekvenciális, elektronikus áramkörben.
Az f2 frekvenciájú időzítőjel visszaállítása digitális 70 fáziszárt hurokban történik, amelynek 72 bemenetére a 64 demodulált jel, 71 bemenetére 2f3 frekvenciájú 63 időzítőjel van vezetve. A 70 fáziszárt hurok 73 kimenetén képzettjei f2 frekvenciájú időzítőjel.
Az 5. ábrán a 70 fáziszárt hurok egy lehetséges felépítése van tömbvázlatszerűen feltüntetve, ahol a fáziszárt hurok 65 frekvenciaosztó áramkörből és 75 fázisösszehasonlító áramkörből van összeállítva. A 65 frekvenciaosztó áramkör 171 bemenetére a 2 f3 frekvenciájú 63 időzítőjel van csatlakoztatva, amelyet a frekvenciaosztó áramkör 2q arányban f2 frekvenciájú időzítőjellé leoszt. Ez az f2 frekvenciájú időzítőjel egyrészt 65 frekvenciaosztó áramkör 173 kimenetéről a 75 fázisösszehasonlító áramkör 174 bemenetére jut, másrészt a fáziszárt hurok kimenőjele. A 75 fázis-összehasonlító áramkörben ez az időzítőjel a 64 demodulált jellel összehasonlításra kerül. Ha a két jel nem fedi egymást a lehető legnagyobb mértékben, akkor a 75 fázis-összehasonlító áramkör 175 vagy 176 kimenetén át fázist késleltető vagy siettető jelet bocsát a 65 frekvenciaosztó áramkör 177 vagy 178 bemenetére.
A 75 fázis-összehasonlító áramkör fel/le irányban számlálót foglal magában, amely számláló a 64 demodulált jel pulzusainak vezetőélét számlálja. Ha az f2 frekvenciájú időzítőjel a 174 bemeneten logikai 1, a számláló egyet hozzáad a tárolt összeghez, ha az időzítőjel értéke a 174 bemeneten logikai 0, akkor levon egyet a tárolt összegből.
Nem változtat a számláló a vezetőélek benne tárolt összegén, ha a 64 demodulált jel kezdőéle egybeesik az időzítőjel kezdőélével.
Ily módon azt számláljuk, hogy a 173 kimeneten megjelenő időzítőjel mindegyik félperiódusában hány, az időzítőjel félperiódusának logikai szintjétől különböző logikai szintű pulzus található, és képezzük a különböző félperiódusok számlálási eredményeinek különbségét. Statisztikusan a két félperiódusban számlált különbözőségek egyformák, mert a zavarjelek miatti bitek eloszlása egyformának, időben egyenletesen eloszlottnak tekinthető. A számlálások eredője tehát várhatóan nem tér el a nullától jelentősen, erősen zavart jelek vétele esetében sem. Ha a 173 kimeneten megjelenő időzítőjel fázisa különbözik a 64 demodulált jel pillanatnyi fázisától, akkor a 64 demodulált jel pulzusának kezdőéle módosítja a számláló állását, és ha ez több perióduson át egy irányban ismétlődik, akkor az összeg túllép egy ±q küszöbértéket és egy küszöbtúllépésjel jelenik meg, amivel egyidejűleg a számláló visszaáll nulla értékre.
Ha a küszöbérték túllépése negatív számlálási irányban történt, akkor a 75 fázis-összehasonlító áramkör
175 kimenetéről jut küszöbtúllépésjel a 65 frekvenciaosztó áramkör 177 bemenetére, amely letiltja a frekvenciaosztó számlálását a 63 időzítőjel egy periódusára, és ily módon egy periódusnyit késlelteti a 75 fázis-összehasonlító áramkör kimenő időzítőjelét.
Ha a küszöbérték túllépése pozitív számlálási irányban történt, akkor a 75 fázis-összehasonlító áramkör
176 kimenetéről jut küszöbtúllépésjel a 65 frekvenciaosztó áramkör 178 bemenetére, amely kettős lépésekben történő számlálást vált ki a frekvenciaosztóban, és ily módon egy periódusnyit sietteti a 75 fázis-összehasonlító áramkör kimenő időzítőjelét.
Meghatározott számú ciklus után a 173 kimeneti időzítőjel fázisa tehát mindenképpen szinkronfázisba kerül a vett digitális jelből képzett 64 demodulált jellel, függetlenül annak zajosságától.
Az, hogy egy rekonstruált szimbólumintervallumban melyik logikai szint van nagyobb számban jelen, 80 döntéshozó áramkörben (4. ábra) kerül meghatározásra. A 80 döntéshozó áramkör 81 bemenetére a 64 demodulált jel, 82 bemenetére a 173 kimenetről az f2 frekvenciájú időzítőjel, 83 bemenetére a 2f3 frekvenciájú 63 időzítőjel van kötve, míg az áramkör 84 kimenetén a visszaállított aggregát digitális jel jelenik meg.
A 80 döntéshozó áramkör tartalmazhat egy számlálót, amely mindegyik szimbólumintervallum kezdetén, azaz az f2 frekvenciájú időzítőjel mindegyik kezdeti élénél a nullára van állítva. Ez a számláló számlálja a logikai 1 biteket a vett 64 demodulált jelben, a 63 időzítőjel periódusa alatt. Ha a számlálás eredménye nagyobb, mint a 63 időzítőjel félperiódusának megfelelő q érték egy adott szimbólumintervallumban, akkor a 84 kimeneten erre az adott szimbólumintervallumra vonatkozó
HU 217 754 Β logikai 1 jelenik meg a visszaállított aggregátjelben. Ha a számlálás eredménye nem érte el a q értéket, akkor a 84 kimeneten erre az adott szimbólumintervallumra vonatkozó logikai 0 jelenik meg a visszaállított aggregátjelben.
Az így visszaállított aggregátjel nagy biztonsággal megegyezik az eredeti aggregátjellel.
Az ismert felépítésű 90 demultiplexer 91 bemenetére a visszaállított aggregátjel, 92 bemenetére a visszaállított f2 frekvenciájú időzítőjel van csatlakoztatva. A 90 demultiplexer magában foglal egy keretszinkronizáló áramkört, amely megtalálja az aggregátadat-folyamban a szinkronjelszót, egy ή frekvenciájú, mindegyik szervizcsatorna számára közös, az f2 frekvenciájú időzítőjellel indított időzítőjelet visszaállító áramkört, amely az ή frekvenciájú időzítőjelet az f2 frekvenciájú időzítőjel leosztásával generálja, és egy demultiplexer-áramkört, amely alkalmas a kereten belül a különböző csatornák jeleinek szétválasztására és különböző kimenetekre továbbítására.
A keretszinkronizáló áramkör egy véges állapotú eszközzel (finite-state machine) kialakítható. Az időzítőjelet visszaállító áramkör a keretszinkronizáló áramkör által vezérelt n osztó. A demultiplexer-áramkör kialakítható programozható logikai eszközzel, például a XILINX cég XC3030 típusjelű termékével.
A három szervizjelnek megfelelő kialakítású 90 demultiplexer 93, 94, 95 kimenetei 100 szervizjelinterfész 111, 112, 113 bemenetére csatlakoztatására, 96, 97, 98 kimenetei ή frekvenciájú 100 időzítőjel-interfész 114, 115, 116 bemenetére csatlakoztatására szolgálnak, amely 100 interfésznek a példa szerinti három szervizjelnek megfelelő három 107, 108, 109 egysége van.
Az interfész 108, 108, 109 egységei a kereskedelemben beszerezhető áramkörök, mint ahogy beszerezhetők a már említett, VI1 vagy RS 422 szabvány szerinti interfészek is, amelyek a jelek azonos irányú időzítését (co-directional timer) is biztosítják. A 100 interfész kimenőjelei a visszaállított, szervizcélú 101, 102, 103 kísérőjelek (n=3), valamint a hozzájuk tartozó, visszaállított 104, 105, 106 időzítőjelek.
Egy adóegység és egy vevőegység célszerűen összefoglalható egy adásra és vételre is alkalmas vonali terminálban. Ilyen vonali terminál tömbvázlata van feltüntetve a 6. ábrán, ahol egy vevőegység első 120 fokozata a vevőegység 3. ábra szerinti első fokozatának, a vevőegység második 130 fokozata a vevőegység 4. ábra szerinti második fokozatának felel meg. A 130 fokozat 101, 102, 103 kísérő jeleinek kimenetei egyrészt a terminál kimeneteit képezik, másrészt 141, 142, 143 átkapcsolón át 150 adóegység bemenetelre csatlakoztathatók. A 141, 142,143 átkapcsolón át 150 adóegység bemenetelre csatlakoztathatók továbbá helyben keletkeztetett digitális 201, 201, 203 kísérőjelek. Az átkapcsolok külön-külön működtethetők, így bemenőcsatománként váltani lehet a helyi és a vevőállomáson vett kísérőjelek között, a szerint, hogy melyiket kívánjuk az adóállomásra (150 adóegységre) juttatni. Ily módon a terminálon lehetőség van a kívülről vezérelt „stepping over” funkció ellátására az
ISO 2110 szabványban rögzített „Data Terminál Ready” előírásnak megfelelően, amely a vonali terminálokkal kapcsolatos előírásokat tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy a terminál működtethető ismétlő (repeater) üzemmódban is az 59 optikai szálról vett üzenetek továbbmenő 49 optikai szálon történő továbbításával, és külön adó- és vevőállomásként is, ahol az 59 optikai szálon átvitt jeleket vesszük, és a helyi 201, 202, 203 kísérőjeleket továbbítjuk a másik 49 optikai szálon.
Az ismertetett terminál alkalmazható vonali erősítőként is nagy csillapítású optikai átviteli vonalban az optikai jelek erősítésére. A terminál különösen alkalmas szervizjelek kétirányú távközlésére adatátviteli, illetve általános célú távközlő vonalon, az US 5,113,459 számú szabadalmi leírásban leírt általános elrendezésben.
Egy, a találmány szerinti, egy optikai szálas 3 vonalú, adatátviteli csatornáktól különböző hullámhosszú átviteli csatornán szervizjelek kétirányú forgalmazására alkalmas távközlőrendszer tömbvázlata van feltüntetve a 7. ábrán.
A távközlőrendszer néhány száz kilométer hosszú optikai átviteli 3 vonalának végén 1 adóállomás, másik végén 4 vevőállomás van elrendezve. Az 1 adóállomás villamos jel alakjában betáplált 2 üzenetjelek modulált fényjellé alakítására és a fényjel 3 vonalba táplálására, a 4 vevőállomás a 3 vonalon átvitt fényjelek vételére, villamos jellé alakítására és üzenettartalmának például villamos 5 üzenetjelként történő visszaállítására szolgál.
Az átviteli 3 vonalba fluoreszcens szennyezésű aktív fényvezető szálas 8 optikai erősítő van iktatva. A 8 optikai erősítő előtt és után dikroikus 9 csatolók vannak beiktatva a 3 vonalba, és hasonló dikroikus 9 csatolók vannak beiktatva a 8 erősítő előtti és utáni vonalszakasz adó-, illetve vevőállomás felőli végén is. A 3 vonal dikroikus szűrők közötti szakaszán különböző hullámhosszú, modulált vivő fényjelek viszik át az információs távközlőjeleket, és ezektől különböző hullámhosszú vivő fényjel viszi át a szervizjeleket, ugyanazon az optikai szálon. Ezek a párhuzamosan átvitt fényjelek a 8 optikai erősítő előtti 9 dikroikus csatolón áthaladva elválnak egymástól: a távközlőjelek hullámhossztartományába eső jelek a 9 dikroikus szűrő kimenő 9a optikai szálán a 8 erősítőbe haladnak tovább, a szervizjelek ettől eltérő hullámhosszú vivő fényjele a 9 dikroikus csatoló másik 9b optikai szálán halad tovább. A dikroikus csatoló mindkét átviteli irányban működik, a 9b optikai szálon nemcsak kicsatolható, hanem be is csatolható szervizjelet hordozó vivő fényjel. A vonalba iktatott többi 9 dikroikus csatoló működése hasonló a leírtakhoz.
Hagyományosan a szervizjelek vivőjének hullámhosszát a távközlőcsatomák hullámhossztartományától jelentősen eltérőre választják annak érdekében, hogy a dikroikus csatolók szelektíven el tudják választani a távközlő üzenetjeleket vivő fényjeleket a szervizjeleket vivő fényjeltől.
A távközlőcsatomák hullámhossza szokásosan az 1500 nm-1600 nm hullámhossztartományba esik, ami az optikai szál úgynevezett harmadik ablaka, ahol a szilíciumalapú optikai szál átviteli csillapítása minimális.
HU 217 754 Β
Ez lehetővé teszi nagy átviteli sebesség elérését nagy vonalhosszon is: néhány száz Mbit/s átviteli sebesség néhányszor tíz-száz km távolságon erősítés nélkül is elérhető ebben a hullámhossztartományban úgy, hogy a vonal végén még a biztos vételhez elegendő jelszint áll rendelkezésre.
A szervizjelek átvitelénél nem követelmény a nagy átviteli sebesség, néhány száz kbit/s átviteli sebesség már megfelelő. A szervizjelek ezért átvihetők 1300 nm körüli hullámhosszú vivő fényjellel. Az 1300 nm hullámhossz a szilíciumalapú optikai szál csillapításgörbéjének úgynevezett második ablakába esik, ahol a csillapításnak másik minimuma van. A „második ablak” a szál kivitelétől függően 1200 nm és 1400 nm tartomány valamelyik részén jön létre.
A 9 dikroikus csatolók leágazó 9b optikai szálára kétirányú 10 csatolóegységek vannak csatlakoztatva, amelyek egyrészt a szervizjelet vivő fényjelek villamos jellé alakítására, másrészt villamos jelek fényjellé alakítására és 9b optikai szálba emittálására alkalmasan vannak kialakítva. A kétirányú 10 csatolóegység lehet például a 6. ábra szerinti, adásra és vételre is alkalmas terminál.
Az 1300 nm hullámhosszú fényjellel átvitt szervizjel lehet például szolgálati távbeszélő-összeköttetés információsjele vagy a 8 optikai erősítőket vezérlő beállítójel (a 7. ábrán szaggatott vonallal jelölve), vagy más távvezérlőjel, amely a 3 vonalon eljuttatandó a beavatkozás helyére.
Több vonali erősítővel szakaszolt 3 vonalon, ha a szervizjelet kettő vagy több szakaszon kívánjuk átjuttatni, a 8 optikai erősítőket meg lehet és meg kell is kerülni oly módon, hogy a közvetlenül a 8 optikai erősítő előtt és után lévő 10 csatolóegységek egyikét szervizjel vételére, másikát továbbító adására használjuk úgy, hogy a vevő 10 csatolóegység kimenetét 144 átkapcsoló útján a másik vonalszakaszon adó 10 csatolóegység villamos bemenetére kapcsoljuk. Ily módon a 8 optikai erősítő előtti 9 dikroikus csatolóról levett szervizjel a 8 erősítő utáni 9 dikroikus csatolón át visszajut a vonalra, annak következő szakaszára.
Ebben az elrendezésben tehát a szervizjelek vivőjének erősítése nem a 8 optikai erősítővel történik, hanem külön úton, oda-vissza (fény-villamos, villamosfény) konvertálással és ily módon a szervizjelek átvitele tetszőlegesen hosszú átviteli vonal teljes hosszán vagy annak egyes szakaszain is történhet.
Kísérlet
Megépítettünk egy, a 6. ábra szerinti optikai távközlőrendszert a leírásban említett készülékekkel és paraméterekkel, majd kísérleteket végeztünk rajta. A kísérletben az alábbi időzítőjel-ismétlődési frekvenciákat választottuk:
fj = 64 kHz, f2=256 kHz, f3=4096 kHz.
A hosszú vonal nagy csillapításának szimulálására a vonalba optikai leosztót iktattunk a 8. ábra szerinti elrendezésben. A vonal két végén egy-egy vonali 200,300 terminált alkalmaztunk, amelyek 250, 350 adóegységet, első és második 220, 230, 320, 330 vevőrészből álló vevőegységet és 240, 340 átkapcsolót tartalmaznak.
A 250 adóegységbe táplálandó 64 kHz-es digitális tesztjelek generálására és a vevőegységgel vett jelek, valamint bithibaarány mérésére 151 generátor/analizátort csatlakoztattunk a 200 terminálra. A 151 generátor/analizátor az ANRITSU Corp. Tokyo, Japán cég MD5420A készüléke volt.
A 250 adóegységben képzett 1300 nm hullámhosszú jelet 152 optikai szálon juttattuk el a másik 300 terminál vevőegységének első 320 vevőrészébe. A 152 vonalba iktatott 153 optikai leosztó típusa MN939C (ANRITSU).
A 300 terminál ismétlő üzemmódban működött, azaz a 350 adóegységének villamos bemenete a 340 átkapcsolón át össze volt kötve a saját vevőegységének kimenetével. A 350 adóegység a már leírt, egymódusú
152 optikai szálon át, amelybe változtatható csillapítású
153 optikai leosztó volt iktatva, jutott el a másik 200 terminál vevőegységének bemenetére. A két 152 optikai szálas vonal csillapítását a 153 optikai leosztok állításával egyformára állítottuk. Az első 220 vevőrész kimenő analóg jelét 154 oszcilloszkópra vezetve figyeltük. Az oszcilloszkóp típusa TDS320 (TETRONIX, USA).
Az oszcilloszkópon -50 dBm vett jelerősség mellett a 9. ábra szerinti hullámképet láttuk. Az oszcilloszkópon az átvitel minőségét figyeltük. A tizennégy órás vizsgálati idő alatt nem fedeztünk fel átviteli hibát.
A vett jelek szintjét a 153 optikai leosztó állításával állítottuk be a mérni kívánt szintre. Átviteli kísérletet végeztünk az optikai leosztó különböző állásaiban, a
- 56 dBm és —61 dBm vett fényteljesítmény tartományában, -1 dBm-es lépésekben. A mérésekhez tartozó oszcilloszkóp hullámképek a 10A-10F. ábrákon vannak feltüntetve. Mindegyik szintnél megmértük a (BÉR) bithibaarányt is.
All. ábrán a vett jelszint (-61--56 dBm) (vízszintes koordinátatengelyen) függvényében a bithibaarány (függőleges koordinátatengelyen, logaritmikusán) van feltüntetve görbe alakjában.
A görbéből látható, hogy a bithibaarány -60 dBm jelszintnél 10~5 értékű, amely érték a telefonvonalakon tipikus érték, tehát hangátvitelre megfelelő, így megfelelő a beszéd jellegű szervizjelek átvitelére is PCM-kódolással vagy távközlő információs jelek átvitelére HDLC (High-level Data Link Control) kódolással.
- 56 dBm jelszintnél, ami a detektor névleges érzékenységénél alacsonyabb érték, a bithibaarány még 10~9.
A szintkövetelményekre vonatkozó irodalmi hely : Telecommunication Networks: Protocols, Modeling and Analysis, M. Schwartz, Addison-Wesley, 1987, különösen a 134. oldal.

Claims (20)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás digitális, optikai távközlésre, amelyben - első villamos, digitális információjeleket fogadunk, első frekvenciás (fi) követési sebességgel, egy bemeneten,
    HU 217 754 Β
    - amely információjeleket kódolunk,
    - az elsőnél nagyobb, második frekvenciás (f2) követési sebességű kódolt információjelekkel modulálunk egy villamos vivőt, és így második villamos jeleket hozunk létre,
    - a második villamos jelekkel meghatározott hullámhosszú lézerfényforrás (46) fénykibocsátását moduláljuk, és így modulált optikai jelet hozunk létre,
    - a modulált optikai jelet egy optikai szálas átviteli vonal (3) egyik végén betápláljuk,
    - az optikai szálas vonal (3) másik végén vesszük a modulált optikai jelet,
    - a vett optikai jelet villamos jellé alakítjuk,
    - a villamos jelből első követési sebességű digitális, villamos jeleket állítunk vissza,
    - és a digitális, villamos jeleket kimenetre továbbítjuk, azzal jellemezve, hogy
    - a modulált optikai jel képzésének során az átviendő - első - villamos, digitális információjeleket differenciálkódolással kódoljuk, és a vett villamos jelek első követési sebességű digitális információjelekké történő visszaállítása során
    - a villamos jelből, időzítőjellel (63) szinkronban, mintát veszünk,
    - a mintavett jelet differenciáldekódolással demoduláljuk,
    - a vett jelből visszaállítunk első frekvenciás (ή) követési sebességű, a villamos információjelekkel összerendelt időzítőjelet,
    - a demodulált jelből, a visszaállított, első követési sebességű időzítőjellel, digitális információjeleket állítunk vissza.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második frekvenciás (f2) követési sebességet az első frekvenciás (f,) követési sebesség többszörösére választjuk.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mintavételezés során a második követési sebességnél nagyobb frekvenciás (f3) követési sebességű időzítőjelet képezünk, időben a villamos információjelekkel összerendelten, és a demodulált jelből ezzel az időzítőjellel mintát veszünk.
  4. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második követési sebesség kétszeresének megfelelő követési sebességű időzítőjelet képezünk.
  5. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vivő modulálása során fázisban modulálunk egy villamos vivőt a második követési sebességű villamos információjellel.
  6. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első követési idejű digitális jel visszaállítása során, az első követésiidő-periódus nagyobb kitöltési tényezőjének megfelelően határozzuk meg a digitális jelek logikai értékét.
  7. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a digitális jelek logikai értékének meghatározása során számláljuk az azonos logikai értékhez tartozó előfordulásokat az első követési sebességű időzítőjel által lefedett szakaszokban, az előfordulások számát összehasonlítjuk egy küszöbértékkel, és az összehasonlítás eredményétől függő logikai értéket adunk az első követési sebességű jelnek.
  8. 8. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első követési sebességű jellel összerendelt időzítőjelek visszaállítása során a vett jelben lévő időzítőjelet egész számmal osztjuk, meghatározzuk a fázisviszonyt a digitális jel és a leosztott időzítőjel között, és a fázisviszony alapján határozzuk meg az osztó egész számot.
  9. 9. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első követési sebességű jellel összerendelt időzítőjelek visszaállítása során
    - véletlenszerű fázisú, első követési sebességű időzítőjelet generálunk,
    - az első követési sebességű időzítőjel mindegyik periódusában detektáljuk a második követési sebességű villamos jel - időzítőjel - kezdőélével nem összeeső kezdőéleit,
    - számláljuk az időzítőjel első és második félperiódusában detektált kezdőéleket, ellenkező előjelű számlálással,
    - a számlálás eredményét számos, egymást követő periódusra vonatkozólag összegezzük,
    - az összeget összehasonlítjuk legalább egy, előre meghatározott értékkel és
    - az időzítőjel fázisát - ha eltérés van - az első követési sebességű jel fázisához igazítjuk.
  10. 10. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vett optikai jel villamos jellé alakítása során az optikai jelet detektáljuk, villamos jellé alakítjuk, szűrjük, és a szűrt jelet erősítjük.
  11. 11. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első villamos információjelek fogadása során meghatározott számú, az első követési sebességnél kisebb, harmadik követési sebességű, második, villamos, digitális kísérő szervizjelet is fogadunk, és az első követési sebességű digitális villamos jelhez multiplexeljük.
  12. 12. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy harmadik követési sebességű időzítőjeleket állítunk vissza a második digitális villamos jelből, és a villamos szervizjelek számának megfelelő számú digitális villamos szervizjelet állítunk vissza a második digitális villamos jeltől kezdődően, a harmadik követési sebességű időzítőjelek alapján.
  13. 13. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az optikai jelek hullámhosszát 1200 nm és 1400 nm közötti tartományban választjuk meg.
  14. 14. Optikai távközlőrendszer, amely tartalmaz optikai szálas átviteli vonalat (3), erre csatlakoztatott, első frekvenciás villamos információjeleket fogadó és ezzel meghatározott hullámhosszú fényjelet moduláló adóállomást (1) és az optikai szálas átviteli vonalra (3) csatlakoztatott, a modulált optikai jeleket vevő és első frekvenciás villamos információjelekké visszaalakító, optoelektromos konvertert tartalmazó vevőállomást (4), azzal jellemezve, hogy az adóállomásnak (1) az első frekvenciájú (ή) villamos jeleket az első frekvencia több10
    HU 217 754 Β szőrösének megfelelő, nagyobb frekvenciával (f2) moduláló modulátor-áramköre (40) van.
  15. 15. A 14. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a vevőállomásnak (4) a második követési sebességű információjellel összerendelt, meghatározott frekvenciájú (f3) időzítőjelet (63) képző, PLL fáziszárt hurokként (70) kialakított időzítőjel-visszaállító áramköre (56), továbbá a második villamos jelből az időzítőjénél mintát képző mintavevő áramköre (57), a mintavett jelet demoduláló differenciál-fázis demodulátora (58), a második villamos jellel összerendelt, első frekvenciájú (f,) időzítőjelet visszaállító áramköre (56), az első frekvenciájú (f,) időzítőjellel a demodulált jelből első követési sebességű jelet visszaállító döntéshozó áramköre (80), és a visszaállított digitális információjelek számára kimenete van.
  16. 16. A 15. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a fényjel meghatározott hullámhossza 1200 nm és 1400 nm közötti tartományban van megválasztva.
  17. 17. A 14. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a meghatározott frekvenciájú időzítőjel frekvenciája (f3) nagyobb, mint a második időzítőjel-frekvencia (f2).
  18. 18. A 14. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy a meghatározott frekvenciájú időzítőjel frekvenciája (f3) a második időzítőjel-frekvencia (f2) kétszerese.
  19. 19. A 14. igénypont szerinti rendszer, azzal jellemezve, hogy optikai szálas átviteli vonalban elrendezett, legalább egy erősítője (8) van, szervizjeleket az optikai szálas vonal (3) optikai szálába becsatlakoztató és/vagy onnan kicsatlakoztató optikai csatoló (9) előtt vagy után elrendezve, továbbá az optikai csatolóra (9) kapcsolt, információjel-vivőtől jelentősen eltérő vivőfrekvenciás szervizjeladó és -vevő csatolóegysége (10) van, amely információjeleket és/vagy szervizjelet modulált fényjelként adó és vevő csatolóegység (10) optikai csatolón (9) át van az optikai szálas átviteli vonalra (3) csatlakoztatva, amely rendszerben villamos szervizjelek fogadására alkalmas, a villamos jeleket modulált fényjellé alakító, az információjel-vivőtől jelentősen eltérő vivőfrekvenciájú optikai adóegység van optikai csatolóra (9) csatlakoztatva, továbbá optikai csatolóval (9) a kicsatolt, szervizjellel modulált, ugyanilyen vivőfrekvenciás, modulált fényjelet villamos szervizjelekké visszaalakító, optikai vevőegység van optikai csatolóra (9) csatlakoztatva.
  20. 20. Eljárás digitális, optikai távközlésre, amelyben első frekvenciás (ή) követési sebességű, első villamos jelből, meghatározott hullámhosszú, modulált optikai jelet képezünk, amely optikai jelet optikai átviteli vonalon (3) továbbítunk, az optikai vonalon (3) továbbított, modulált fényjelet vesszük, és első frekvenciás (f,) követési sebességű, második villamos jellé alakítjuk, azzal jellemezve, hogy a villamos jel modulált optikai jellé alakítása során a villamos jelet az első frekvencia (ή) többszörösének megfelelő, második frekvenciával (f2) moduláljuk.
HU9600785A 1995-03-28 1996-03-28 Eljárás digitális optikai távközlésre és optikai távközlő rendszer HU217754B (hu)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
ITMI950615A IT1274368B (it) 1995-03-28 1995-03-28 Metodo di telecomunicazione ottica con trasmissione e ricezione di canale di servizio

Publications (4)

Publication Number Publication Date
HU9600785D0 HU9600785D0 (en) 1996-05-28
HUP9600785A2 HUP9600785A2 (en) 1997-01-28
HUP9600785A3 HUP9600785A3 (en) 1999-03-29
HU217754B true HU217754B (hu) 2000-04-28

Family

ID=11371087

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9600785A HU217754B (hu) 1995-03-28 1996-03-28 Eljárás digitális optikai távközlésre és optikai távközlő rendszer

Country Status (20)

Country Link
US (2) US6038047A (hu)
EP (1) EP0735705A1 (hu)
JP (1) JPH08340300A (hu)
KR (1) KR960036396A (hu)
CN (1) CN1136246A (hu)
AR (1) AR001459A1 (hu)
AU (1) AU709302B2 (hu)
BR (1) BR9601484A (hu)
CA (1) CA2172761C (hu)
CZ (1) CZ90696A3 (hu)
HU (1) HU217754B (hu)
IT (1) IT1274368B (hu)
MX (1) MX9601140A (hu)
MY (1) MY132150A (hu)
NO (1) NO961234L (hu)
NZ (1) NZ286266A (hu)
PE (1) PE49097A1 (hu)
PL (1) PL313486A1 (hu)
SK (1) SK41096A3 (hu)
TW (1) TW289886B (hu)

Families Citing this family (15)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
IT1274368B (it) * 1995-03-28 1997-07-17 Pirelli Cavi Spa Metodo di telecomunicazione ottica con trasmissione e ricezione di canale di servizio
DE69716072T2 (de) * 1996-07-26 2003-06-05 St Microelectronics Srl Abstimmbare optische einfüge-/ausblendvorrichtung
US6185203B1 (en) * 1997-02-18 2001-02-06 Vixel Corporation Fibre channel switching fabric
US6118776A (en) * 1997-02-18 2000-09-12 Vixel Corporation Methods and apparatus for fiber channel interconnection of private loop devices
DE19713952C1 (de) * 1997-04-04 1998-10-15 Siemens Ag Verfahren zur Übertragung von Zusatzdatensignalen und einem Nutzdatensignal über optische Verbindungen
US6339663B1 (en) 2000-12-22 2002-01-15 Seneca Networks, Inc. Bidirectional WDM optical communication system with bidirectional optical service channels
US20030063345A1 (en) * 2001-10-01 2003-04-03 Dan Fossum Wayside user communications over optical supervisory channel
US7146101B2 (en) * 2001-11-08 2006-12-05 Altera Corporation Optical media management channel
US20030235415A1 (en) * 2002-06-21 2003-12-25 Peters Frank H. Optical communication devices and optical communication methods
KR20050096701A (ko) * 2004-03-31 2005-10-06 (주)오피트정보통신 디지털 영상 전송장치
US7489877B2 (en) * 2004-05-19 2009-02-10 Infineon Technologies Fiber Optics Gmbh Optical transmission module
CN102098099B (zh) * 2009-12-15 2014-07-09 华为技术有限公司 控制输出光功率的方法、装置和光通信系统
US8587501B2 (en) * 2011-02-17 2013-11-19 Global Oled Technology Llc Electroluminescent display device with optically communicating chiplets
RU2480912C2 (ru) * 2011-08-09 2013-04-27 Государственное образовательное учреждение высшего профессионального образования Академия Федеральной службы охраны Российской Федерации (Академия ФСО России) Способ цифровой оптической связи
US9444551B2 (en) * 2014-12-19 2016-09-13 Intel Corporation High performance optical repeater

Family Cites Families (13)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
JPS59205837A (ja) * 1983-03-31 1984-11-21 Nec Corp パルス光変調方法
JPH0618349B2 (ja) * 1984-03-23 1994-03-09 株式会社日立製作所 レ−ザ駆動方式
JPS616942A (ja) * 1984-06-21 1986-01-13 Tokyo Keiki Co Ltd 光多重通信方式
JPS6129246A (ja) * 1984-07-19 1986-02-10 Nec Corp 光通信装置
US4651320A (en) * 1984-12-24 1987-03-17 American Telephone And Telegraph Company Inband coding of secondary data
SU1647904A1 (ru) 1988-09-01 1991-05-07 Предприятие П/Я В-8759 Система передачи информации
US5022053A (en) * 1989-04-10 1991-06-04 At&T Bell Laboratories Data communications with alternation of signaling constellations
JPH03117943A (ja) * 1989-09-29 1991-05-20 Nec Corp 光中継器
IT1238032B (it) * 1990-01-30 1993-06-23 Pirelli Cavi Spa Linea di telecomunicazione a fibre ottiche con canali separati di servizio
LU87840A1 (fr) * 1990-05-04 1991-05-07 Siemens Ag Passives optisches telekommunikationssystem
DE4329733A1 (de) * 1993-09-03 1995-03-09 Sel Alcatel Ag Zeitmultiplex-Verfahren
EP0782796B1 (en) * 1994-09-21 2003-01-02 Hill-Rom Services, Inc. Optical data communication and location apparatus and method for use therewith
IT1274368B (it) * 1995-03-28 1997-07-17 Pirelli Cavi Spa Metodo di telecomunicazione ottica con trasmissione e ricezione di canale di servizio

Also Published As

Publication number Publication date
HU9600785D0 (en) 1996-05-28
CZ90696A3 (en) 1996-10-16
HUP9600785A3 (en) 1999-03-29
EP0735705A1 (en) 1996-10-02
AU5031996A (en) 1996-10-10
AU709302B2 (en) 1999-08-26
JPH08340300A (ja) 1996-12-24
TW289886B (hu) 1996-11-01
US6038047A (en) 2000-03-14
BR9601484A (pt) 1998-03-31
ITMI950615A0 (it) 1995-03-28
SK41096A3 (en) 2000-05-16
NO961234D0 (no) 1996-03-27
NZ286266A (en) 1998-03-25
MY132150A (en) 2007-09-28
PE49097A1 (es) 1997-12-11
PL313486A1 (en) 1996-09-30
US6178023B1 (en) 2001-01-23
KR960036396A (ko) 1996-10-28
ITMI950615A1 (it) 1996-09-28
NO961234L (no) 1996-09-30
IT1274368B (it) 1997-07-17
HUP9600785A2 (en) 1997-01-28
MX9601140A (es) 1997-02-28
CA2172761A1 (en) 1996-09-29
AR001459A1 (es) 1997-10-22
CA2172761C (en) 2007-11-06
CN1136246A (zh) 1996-11-20

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US10425154B2 (en) Fault localization and fiber security in optical transponders
US7356256B1 (en) Digital performance monitoring for an optical communications system
HU217754B (hu) Eljárás digitális optikai távközlésre és optikai távközlő rendszer
US20140241727A1 (en) Communication between transceivers using in-band subcarrier tones
US6819879B1 (en) Method and apparatus for encoding optical power and non-payload data in an optical signal
EP0898387B1 (en) Optical power measuring system, terminal station and repeater therefor
JPH0385834A (ja) 光周波数多重送信装置、及び、光周波数多重伝送装置
EP2180609B1 (en) Remote monitoring of an optical transmission system using line monitoring signals
JPH09312619A (ja) 周波数符号化光学cdma伝送システムおよびその光受信機
KR102437736B1 (ko) 파장 잠금장치 및 방법
EP1741209B1 (en) System and method for subcarrier modulation in ism band as supervisory channel
CA2260314C (en) Optical signal translator unit
US5491575A (en) Passive optical telecommunication system
US20060088321A1 (en) Closed loop RZ-DPSK alignment for optical communications
US6592273B1 (en) Out-of-band vehicle for optical channel overhead information
JPH0591059A (ja) 光リンクにおける補助信号の伝送システム
JP3838087B2 (ja) 光通信システム及び光通信装置
US7190897B2 (en) Optical channel operating parameters monitoring
Giehmann et al. Field trial of OAM-signal transport capabilities with a 10 Mchip/s LED-direct sequence spread spectrum system suited for OAM-signal-transport in transparent optical WDM-networks
WO1998028847A1 (en) A method and a circuit for the transfer of data information
EP0598452A1 (en) Multiple access telecommunication network
JPH104386A (ja) 光ホモダイン検波通信方式及び装置とこれを用いた光符号分割多重伝送方式及び装置
JP3007955B2 (ja) 光・ミリ波生成伝送方法及び装置
JP2000059340A (ja) スペクトルコ―ド化デ―タ伝送システムで使われる受信機とその方法
JPH03280731A (ja) 光ファイバー中継システム

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee