HU216552B

HU216552B - Kétrészes műanyag csíptető

Info

Publication number: HU216552B
Application number: HU9401322A
Authority: HU
Inventors: Herbert Niedecker
Original assignee: Herbert Niedecker
Priority date: 1991-11-14
Filing date: 1992-11-12
Publication date: 1999-07-28
Also published as: EP0611355B1; BR9206749A; JP2986913B2; ES2076786T3; CZ103294A3; NO941723D0; CA2123231A1; FI942242A; DE59202985D1; RU94030462A; AU664572B2; WO1993010012A1; HU9401322D0; EP0611355A1; AU2926192A; GR3017450T3; JPH07504870A; HUT69621A; ATE125225T1; DK0611355T3

Abstract

A találmány tárgya kétrészes műanyag csíptető töltelékárű-bűrkőlatők,zacskók és hasőnlók lezárásáhőz. Legalább az egyik csíptetőrész (1) afalvastagsághőz képest viszőnylag magas őldalhid kkal (2) ellátőtt,hősszúkás keretként van kialakítva. Az őldalhidakban (2) középenmélyedések (4) vannak, amikbe a főnatszerűen összehajtőgatőttbűrkőlatvéget be lehet tenni. Legalább a másik csípte őrészen (1; 10),ami az első csíptetőrésszel együtt a főnatszerűen összehajtőgatőttbűrkőlatvéget körülzárja, az őldalhidakkal párhűzamős és a keret belsőtérrészébe (5) benyúló bőrdaként (13) egy ki grás van kialakítva, amia főnatszerű bűrkőlatvéget hűllám alakban meghajlítja, és egyidejűlegszőrítónyőmás alá helyezi. Ily módőn a szilárd pattintőtt kötésnegatív befőlyásőlása nélkül biztősítva an a csíptető maximálisrűgalmas engedékenysége, és ezáltal némileg különbözőfőnatvastagságőkhőz, vagy a zárt belső térben fellépő nyőmásőkhőz valóadaptálhatósága, és emellett a jó és nem váltőzó t mítettség. Atalálmány szerinti csíptető első kiviteli alakjánál a két csíptetőrészazőnős. Egy másődik kiviteli alaknál az első csíptetőrész a főnatszerűbűrkőlatvéget az őldalhidakban lévő U alakú ivágásőkkal zárja körül,amiket a másődik csíptetőrész lezár. ŕ

Description

A találmány tárgya kétrészes műanyag csíptető töltelékáru-burkolatok, zacskók és hasonlók lezárásához.

Ilyen műanyag csíptető ismeretes például a DE-PS 1023 693 számú német szabadalomból. Ennek a műanyag csíptetőnek az egyik része egy felülnézetben kör alakú tok, ami kerületének szembenlévő cikkeinél egy lényegében sík fenéken megfelelően ívelt lábakkal van ellátva. A lábak közé helyezik be az összefogott, fonatszerű burkolatvéget, és ezt szorítva rögzítik a műanyag csíptető második részét képező fedéllel, aminek a beugró szemei a lábak felső szélei mögé kerülnek. Eközben az első rész fenekén kialakított csap az összefogott véget hullámszerűen benyomja a fenékrészben lévő megfelelő mélyedésbe.

Az ilyen műanyag csíptetőknél az a probléma, hogy az általuk a burkolat anyagára kifejtett szorítónyomást (vagyis a csíptető zárása után az általa kifejtett nyomást) a két rész által zárt állapotukban szabadon hagyott rés geometriailag rögzített nagysága határozza meg. Ezért az ezen a nyíláson fonatszerűen átvezetett burkolatanyag térfogata minden változásának a szorítónyomás megfelelő változása a következménye. Attól eltekintve, hogy nem lehet minden burkolatmérethez külön csíptetőméretet előállítani, már a burkolatanyag vastagságának kis különbségei is elegendőek ahhoz, hogy hátrányos következményeket idézzenek elő a szorítónyomásnál. A fonatszerű burkolatvég túl nagy térfogata esetén a fedél már nem tud bepattanni a tok lábain lévő rögzítőszemek mögé. A fonatszerű burkolatvég túl kis térfogata esetén a csomagolás kívánt (légmentes) lezárása nincs biztosítva.

Ezért megkísérelték ezt — a csíptető két része közötti bepattanó kötésnek tulajdonított - hátrányt úgy megszüntetni, hogy a fonatszerű burkolatvéget behelyezték egy U alakúra hajlított lécbe, az U szárait egy kereten átdugták, és az U lécet a keretben rögzítették úgy, hogy az U lécet egy, a belső oldalon a betolási iránnyal szemben benyomott ékkel a kerethez szorították. Ezen a módon ugyan az U léc keretbe történő betolásának megfelelő változtatása útján a fonatszerű burkolatvég számára szolgáló átmenő nyílást meg lehet változtatni, és így a fonatszerű burkolatvég térfogatához adaptálni, de ez csak a zárás időpontjára vonatkozik. A lezárt fonatszerű burkolatvég térfogatának termikus folyamatok vagy öregedés által előidézett folyamatok miatt bekövetkező minden későbbi változása a fonatszerű burkolatvégre kifejtett szorítónyomás változását idézi elő, mivel az itt a záráskor a fonatszerű burkolatvég anyaga számára létrehozott átmenő nyílás geometriailag változatlan marad. Ezenkívül a beékelés által az U léc és az annak szárait körülvevő keret között dörzszárás nem eléggé biztos az oldódással szemben.

Találmányunk célja ezeknek a hátrányoknak a kiküszöbölése.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a töltelékáru-burkolatok, zacskók és hasonlók lezárására szolgáló műanyag csíptető két részből áll, amik a fonatszerűen összefogott burkolatvéget körülveszik, és amiket egymással össze lehet pattintani. A műanyag csíptetőnek legalább az egyik része hosszúkás, a fonatszerű burkolatvég hosszkiterjedéséhez képest keresztben elhelyezkedő, oldalhidakból és kereszthidakból álló, zárt keretként van kialakítva. A műanyag csíptető másik, a keretet lényegében átfedő részén van legalább egy, az első rész felé álló, bordaként kialakított kiugrás, ami a csíptető összepattintott, zárt állapotában a keret oldalhídjaival párhuzamos, a keret belső terébe benyúlik, és a fonatszerű burkolatvéget hullám alakban körülveszi, valamint szorítónyomás alá helyezi. A keret falvastagsághoz képest magas oldalhídjainak a fonatszerű burkolatvég felé eső keskeny oldalain a kereszthidak között elhelyezett, a fonatszerű burkolatvég hosszirányában egymással egybeeső mélyedések vannak, amik lekerekítve az oldalhidak hosszának egy nagyobb szakaszára kiterjednek, és azok rugalmasságát a fonatszerű burkolatvég szorítónyomásával szemben növelik.

Az FR-A-2305632 számú francia szabadalmi bejelentésből ismeretes egy csíptető, ami flexibilis, hosszú elemeknek, például villamos kábeleknek támasztóelemeken való rögzítésére szolgál. Ennek a csíptetőnek a révén a kábeleket falakon, háztartási készülékeken vagy hasonlókon el lehet helyezni, és nyomással rögzíteni. Ez a csíptető két részből áll, amik a kábelt körülfogják, és amiket egymással össze lehet pattintani. Zárt állapotban az egyik rész két párhuzamos, csak egy fenéken át egymással összekötött oldalhídja a kábelt kis, téglalap alakú mélyedésekben tartja, míg egy, az oldalhidakkal párhuzamos és ezek között középen a másik részen bordaként kialakított kiugrás a kábelt szorítja, és többszöri hajlítással rögzíti. A kábelek rögzítése nemcsak hogy egy másik műszaki területhez tartozik, mint a töltelékáru-burkolatok, zacskók és hasonlók lezárása, hanem funkcionálisan sem hasonlítható össze azzal, mivel az önmagukban zárt, összenyomhatatlan kábelek esetében mások az előfeltételek, mint a fonatszerű töltelékáru-burkolatoknál, és az ezeknél fellépő, fentebb leírt problémák kábelek esetében nem jelentkezhetnek. Az ismert rögzítőcsiptetőnél mindenekelőtt hiányzik az oldal- és kereszthidakból álló keret, aminek az oldalhídjaiban az oldalhidak nagyobb szakaszára kiterjedő, lekerekített mélyedések vannak, úgyhogy az oldalhidak rugalmasságát, és ezzel együtt az egész csíptető rugalmasságát célzottan lehet befolyásolni. A keret belső tere kamrát képez, amiben a fonatszerű burkolatvég meghajlik, és aminek a térfogata a keret oldalhídjainak rugalmas deformálása útján bizonyos határok között változtatható. Az oldalhidak falvastagságának megfelelő megválasztása, valamint megfelelő rugalmassági modulussal rendelkező műanyag választása útján a keret oldalhídjainak ezt a rugalmas deformálódását úgy lehet szabályozni, hogy még a fonatszerű burkolatvég térfogatának ingadozásai esetén is lényegében azonos, a fonatszerű burkolatvég tömítéséhez szükséges szorítónyomás hasson a fonatszerű burkolatvégre.

A találmány első kiviteli alakjánál a műanyag csíptető két része keret alakúan, egy-egy, a fonatszerű burkolatvég hosszirányú kiterjedésében az oldalhidak között a középtől eltolt kiugrással azonosan van kialakítva, és ezeknek a kiugrásoknak, valamint a szembenlévő

HU 216 552 Β mélyedéseknek a révén összepattinthatóak. Ez azzal a nagy előnnyel jár, hogy az eddig szokásos megoldásokkal ellentétben csak egyfajta - két darab - csíptetőrészre van szükség. Ez csökkenti mind az előállítási költségeket, mind a készletezést, továbbá egyszerűbbé teszi a csíptető felhelyezését.

Különösen ennél a kiviteli alaknál az oldalhídban lévő mélyedések ív alakúak, és a bordát egy kevésbé bemélyített, az oldalhidakkal párhuzamos középhíd képezi. A két azonos csíptetőrész „fej feletti” összekötése révén relatív oldalcsere következik be, ami nemcsak az összepattanást teszi lehetővé (az oldalhidakhoz képest eltolt rögzítőkivágásokkal és rögzítőkarokkal), hanem azt is előidézi, hogy a fonatszerű burkolatvég hosszirányú kiterjedéséhez képest a középtől eltoltan elhelyezett - középhídként kialakított - kiugrás mindig a szélesebb kamrarésszel van szemben, amit mindig a másik csíptetőrész középhídja képez a kereten belül. így a csíptető zárt állapotában a fonatszerű burkolatvég többször meghajlik annak ellenére, hogy mindegyik csíptetőrésznek csak egy kiugrása van.

A találmány egy másik előnyös kiviteli alakjánál a csíptető első részének van egy nyitott kerete, aminek az oldalhídjaiban mélyedések - U alakú kivágások - vannak. Az első rész U alakú kivágásait egy második rész zárja és a borda a második részen van kialakítva. A keret oldalhídjainak a fentebb leírt „kihasasodás” értelmében bekövetkező rugalmas deformálódása mellett a fonatszerű burkolatvéget vezető U alakú kivágásoknak az oldalhidakban történő elrendezése következtében, és a fonatszerű burkolatvégnek a második csíptetőrészen lévő borda általi szorítása révén létrejön egy erőhatás a keret oldalhídjainak síkjában is, tehát a fonatszerű burkolatvég axiális irányában ható kihasasodási erőkre merőlegesen. Ezek a közvetlenül a fonatszerű burkolat összenyomásából kiinduló erők úgy hatnak, hogy felterpesztik a keret oldalhídjaiban lévő U alakú kivágásokat, mivel ezek az U alakú kivágások az oldalhidakat természetszerűleg mindig az U alapjánál gyengítik. Az U alakú kivágások az oldalhidakban megfelelő visszatérítő erőket ébresztenek. A felterpesztést meghatározó ellenállás-nyomatékot - ugyanúgy, mint a keret hídjainak kihasasodását meghatározó ellenállás-nyomatékot - a konstrukcióval és az anyagmegválasztással lehet befolyásolni.

Ennek eredményeként - az egymással bepattanó kötés révén összekötött csíptetőrészek adott geometriája ellenére - olyan műanyagcsíptető-zárat kapunk a fonatszerű töltelékáru-burkolatokhoz, ami a különböző, fentebb többnyire taglalt paraméterek ingadozásai esetén is biztosítja a tömör zárást a töltelékáru-burkolat fonatszerű részén. Ez a zár továbbá ezután rugalmasan utánengedhet, és a töltelékáru-burkolat belső teréből a fonatszerű részen át folyékony, illetőleg gáz alakú anyagot engedhet ki, ha ezt a belső teret - például a töltelékáru főzésekor vagy sterilizálásakor - nagy nyomás alá helyezik. Végül megállapítottuk, hogy a több irányban rugalmasan utánengedő műanyag csíptető révén a fonatszerű burkolatvéget bizonyos mértékig „masszírozza” és ez különösen jó tömítőhatást eredményez.

A találmány szerinti műanyag csíptető egyik előnyös továbbfejlesztése szerint a keret oldalhídjait kereszthidak kötik össze, amikben rögzítőkivágások vannak kiképezve. A másik csíptetőrészen kialakított rögzítőkarok zárt állapotban ezek mögé a rögzítőkivágások mögé nyúlnak be. Ez az előzőleg leírt kiviteli alak esetében az összepattanó kötést függetlenné teszi az oldalhidak U alakú kivágásaitól. Különösen előnyös, ha a második csíptetőrész rögzítőkaqai - az oldalhidak U alakú kivágásainak irányában nézve — kétoldalt (a ránézés irányában eltolva) az oldalhidaknak az U alakú nyílásokat képező kivágásai mellett vannak elhelyezve. Ily módon ugyanis a zárási folyamat során az U alakú kivágásokba már behelyezett fonatszerű burkolatvég nem akadályozza meg, hogy a rögzítőkarok behatoljanak a keret belső terébe. A fonatszerű burkolatvég két oldalán közötte és a keret szomszédos kereszthídjai között megfelelő átmenőnyílások maradnak szabadon.

A fonatszerű burkolatvég maradó tömítettsége még biztosabb, ha a találmány egy előnyös továbbfejlesztése szerint az első csíptetőrész (megfelelőképpen széles) keretét egy, az oldalhidakkal párhuzamos középhíd felosztja úgy, hogy a középhídnak az oldalhidak kivágásaihoz képest kevésbé mély kivágása van, és a második csíptetőrésznek két pár rögzítőkarja van, amik a keret két kamrája közül az egyikbe kapcsolódnak. Egyszerűbben kifejezve tehát két, előbb leírt jellegű műanyag csíptető van egymás mellett úgy elhelyezve, hogy egymásra felfekvő oldalhídjaik az említett középhíddá vannak egyesítve. Ehhez tartozik még, hogy a középhíd kivágása kevésbé mély, mint a kívül lévő oldalhidak kivágásai. Az utóbbinak az a következménye, hogy egyrészt a fonatszerű burkolatvég a középhíd síkjában erősebben meg van hajlítva, másrészt nagyobb az ellenállás-nyomaték, mint az oldalhidakra a fonatszerű burkolatvég középvonalára merőleges erők ellenállás-nyomatéka. A magasított középhíd hajlítási és tömítési funkciója tovább növelhető az első csíptetőrészben kialakított réssel, ami a középhíd síkjában van elhelyezve, és amibe a magasított középhíd benyomja fonatszerű burkolatvéget.

Utalunk még arra, hogy a korábbi, előzetesen nem közzétett EP-A-481 235 számú szabadalmi bejelentés ismertet egy kétrészes, különböző részekből álló műanyag csíptetőt, aminél az egyik csíptetőrészen lévő kiugrás a fonatszerű burkolatvéget a másik csíptetőrészben kialakított kamrába nyomja, és azt a fonatszerű burkolatvég térfogatától, valamint adott esetben a töltelékáru-burkolat belső terében kialakult nyomástól függően rugalmasan deformálja. Ennek a deformálási tendenciának azonban nem hat ellene egy zárt keret rugalmas ellenállása, mivel a kereszthidakat a kamrák két ellentett oldalán úgynevezett tehermentesítő bemetszések szétválasztják. Emiatt nem következik be - vagy mindenesetre nem elsősorban következik be - az oldalhidak rugalmas kihasasodása, hanem az oldalhidak fordított V alakú szétnyílása következik be. A találmány szerinti keret feltételezi falazatok körbemenóen zárt sorát, amik nem tudják a húzó- és hajlítóerőket megszakítás nélkül átvinni.

HU 216 552 Β

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra a fentebb a találmány első kiviteli alakjaként leírt műanyag csíptető egyik fele perspektivikus ábrázolásban, a

2. ábra ugyanaz a csíptetőrész oldalnézetben (a), felülnézetben (b) és elölnézetben (c), a

3. ábra egy találmány szerinti műanyag csíptető másik, előbb leírt kiviteli alakjának első csíptetőrésze oldalnézetben (a), felülnézetben (b) és elölnézetben (c), a

4. ábra a hozzátartozó második csíptetőrész megfelelő ábrázolása oldalnézetben (a), felülnézetben (b) és elölnézetben (c), az

5. ábra egy másik kiviteli alak első csíptetőrészének a

3. ábrával megegyező ábrázolása, a

6. ábra az ehhez a kiviteli alakhoz tartozó második csíptetőrésznek a 4. ábrával megegyező ábrázolása, a

7. ábra a 3. ábra, illetőleg 4. ábra szerinti kiviteli alak első csíptetőrészének (a) és második csíptetőrészének (b) perspektivikus ábrázolása, a

8. ábra az 5. ábra, illetőleg 6. ábra szerinti kiviteli alak első csíptetőrészének (a) és második csíptetőrészének (b) perspektivikus ábrázolása.

Az 1. ábrán látható a találmány szerinti műanyag csíptető első kiviteli alakjának egyik fele perspektivikus ábrázolásban. A műanyag csíptető másik felét egy azonos rész képezi, amit - az 1. ábra szerinti ábrázolástól eltérően - egy nem ábrázolt töltelékáru-burkolat vagy hasonló jobb oldalon alulról bal oldalon felülre haladó fonathossztengelye körül 180°-kal elforgatott műanyagalkatrész képez. Látható, hogy ez a két azonos alkatrész viszonylagos elforgatása következtében egymással összepattintható.

Mindkét csíptetőrész eszerint egy keretből áll, amit a 2 oldalhidak és az ezeknél vastagabb 3 kereszthidak képeznek. A 2a. ábra szerinti szaggatott, ív alakú vonal világosan mutatja, hogy a keret a külső oldalon zárt. Az

1. és 2. ábra szerinti ábrázolás erősen nagyított. A gyakorlatban például a 2 oldalhidak csak 1 mm vastagok. A 2 oldalhidak között, és ezekkel párhuzamosan, a középtől eltoltan (lásd a 2a. ábrát) egy 2a középhíd van kialakítva, ami a keretnek a 2 oldalhidak és a 3 kereszthidak által körülzárt belső terét két, 5 és 5a résztérre osztja. Mind a 2 oldalhidak, mind a 2a középhíd belső oldalú, vagyis zárási állapotban a mindenkori másik csíptetőrész felé eső szél 4 mélyedésekkel (2 oldalhidak), illetőleg 4a mélyedéssel (2a középhíd) van ellátva. A 4a mélyedés kevésbé mély, mint a 4 mélyedések. Ezért oldalról nézve a 4a mélyedés túlnyúlik a 4 mélyedéseken, és így azokhoz képest kiugrást képez.

A két 3 kereszthídban egymás mellett 6 rögzítőkivágások és 12 rögzítőkarok vannak kiképezve. A 12 rögzítőkarok szélessége csak kissé kisebb a 3 kereszthidak szélességének felénél. Ezenkívül - ahogyan ezt az 1. ábra szemlélteti - a 6 rögzítőkivágások és a 12 rögzítőkarok mindegyik csíptetőfél két oldalhídjain keresztezőén fel vannak cserélve. A csíptető záróállapotában az összekapcsolás tehát négy 12 rögzítőkarral történik, amik a velük szemben lévő 6 rögzítőkivágások mögé nyúlnak be (és eközben a 3 kereszthídban lévő megfelelő 6a mélyedésbe benyúlnak). Látható továbbá, hogy ebben a zárási állapotban az egyik 1 csíptetőrész mindegyik 2a középhídja a nem ábrázolt fonatszerű burkolatvéget a másik 1 csíptetőrész 5 részterébe behajlítja.

A találmány egy másik kiviteli alakja első kiviteli változatának a 3. ábrán látható első 1 csíptetőrésze felülnézetben (lb. ábra) keret alakú. A keretnek 2 oldalhídjai vannak, amiket 3 kereszthidak kötnek össze. A nagyítottan ábrázolt változatnál a 2 oldalhidak falvastagsága körülbelül 1,5 mm. A 3 kereszthidak jóval rövidebbek, mint a 2 oldalhidak, úgyhogy a keret egészében hosszúkás alakú.

A 2 oldalhidakban középen 4 mélyedésekként U alakú kivágások vannak, amik oldalnézetben egymással fedésben vannak, amint ez a 3. ábrán látható. Az U alakú 4 mélyedések az alapjuknál csökkentik a 2 oldalhidak viszonylag nagy magasságát, és ott megfelelően csökkentik az ellenállás-nyomatékot azokhoz az erőkhöz képest, amik a 2 oldalhidak síkjában ezekre a 4 mélyedések felterpesztésének értelmében hatnak.

A 3 kereszthidakon a belső oldalon, tehát a keret belső 5 résztere felé irányulva rögzítő mélyedések vannak kialakítva, amiknek a 4 mélyedések nyitási irányában széttartó 7 oldalaik vannak. Ezek a még ismertetendő módon a második, 10 csíptetórészen lévő rögzítőkarokkal működnek együtt. A 2 oldalhidak alsó oldalán ferde 8 szakaszok vannak, amik a 2 oldalhidak magasságát a 3 kereszthidak felé kissé csökkentik. Erre később még kitérünk.

A 4. ábrán az előbb leírt 1 csíptetőrészhez tartozó második, 10 csíptetőrész látható. Ez lényegében a fedélből áll, aminek lefelé lényegében függőlegesen kiálló 12 rögzítőkarjai vannak. Ezek a 12 rögzítőkarok azonban all fedél szélességének csak egy részére terjednek ki, amint ez különösen a 4c. ábrán látható. Ebből következik az is, hogy a 12 rögzítőkarok lefelé vékonyodnak.

A 12 rögzítőkarok között, és ezekbe integráltan átmenőén van egy ismét kisebb szélességű 13 borda elhelyezve. A 12 rögzítőkarok szabad végein kifelé álló 14 rögzítőnyúlványok vannak. All fedélben ott, ahol a rögzítőkarokon hosszirányában túlnyúlik, a 12 rögzítőkaroknak megfelelő szélességű 15 mélyedések vannak. All fedél felső oldala le van kerekítve, illetőleg a keresztszélei felé lekerekített 16 szakaszai vannak.

A műanyag csíptető felhelyezése végett a fonatszerűen összehajtogatott töltelékáru-burkolatot vagy hasonlót az 1 csíptetőrész 2 oldalhídjainak U alakú 4 mélyedéseibe helyezzük úgy, hogy a fonatszerű burkolatvég a 2 oldalhidat áthidalja, és a keret belső 5 részterén átmenjen. Ezután a második, 10 csíptetőrészt a 12 rögzítőkarokkal bedugjuk az 1 csíptetőrész keretének belső 5 részterébe, mégpedig az U alakú 4 mélyedéseket áthidaló fonatszerű burkolatvég két oldalán. Eközben a 24 rögzítőnyúlványok külső felületei a ferde 7 oldalak mentén csúsznak. Ennek következtében a 12 rögzítőkarok berugóznak, és a 2 oldalhidak az U alakú 4 mé4

HU 216 552 Β lyedéseknél bizonyos mértékig felterpesztődnek annyira, hogy a második, 10 csíptetőrész 14 rögzítőnyúlványai bepattannak az első, 1 csíptetőrészen lévő rögzítőkiugrások mögé. Ebben a zárási állapotban a 13 borda a fonatszerű burkolatvéget a 2 oldalhidak között benyomja a belső 5 résztérbe. Ily módon a 2 oldalhidak és a 11 fedél közé befogott fonatszerű burkolatvéget a 13 borda hullám alakban meghajlítja. Ekkor a fonatszerű burkolatvég térfogatától függően a keret belső, 5 résztere megnövekszik azáltal, hogy a fonatszerű burkolatvéggel tengelypárhuzamosan a keret 2 oldalhídjainak belső oldalaira ható erők ezeket az oldalakat adott esetben kifelé „hasassá” teszik (kiöblösítik), és ily módon a fonatszerű burkolatvégnek a névleges térfogatnál nagyobb térfogata mellett a fonatszerű burkolatvégre gyakorolt szorítónyomás lényeges növelése nélkül elegendő hely jön létre. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, amelyben a fonatszerű burkolatvég térfogata zsugorodás, vagy hasonló ok miatt lecsökken. Végül a 2 oldalhidakból és 3 kereszthidakból álló keret rugalmassága és a keret belső, 5 részterének ezzel járó változtathatósága lehetővé teszi, hogy a burkolaton, zacskón stb. belül fennálló megfelelő belső nyomás esetén ez a nyomás például a tartalom folyékony vagy gáz alakú alkotóinak távozása útján lecsökkenjen anélkül, hogy ezt követően a csíptetőtömítő szorítónyomása lecsökkenne, vagy különösen megszűnne.

Hasonló módon hat a keret 2 oldalhídjaiban lévő U alakú 4 mélyedések felterpeszthetősége is. A kerethidak magasságának csökkenése következtében ezek a hidak megfelelő erők fellépése esetén rugalmasan deformálódhatnak, és megnövelik az átmenőnyílást a fonatszerű burkolatvég számára. Ezenkívül - amint ezt már leírtuk - ezt a deformálhatóságot a csíptető zárásakor is kihasználjuk. Ekkor a matricának sík felfekvő felületei lehetnek, mivel az 1 csíptetőrészen lévő ferde 8 szakaszok a keret 2 oldalhídjainak azt a felterpesztését lehetővé teszik. A bélyeget a 11 fedél körvonalának megfelelően kell kialakítani.

Az 5. és 6. ábrán látható kiviteli változat messzemenően megegyezik az előbb leírt kiviteli alak mellette lévő megkettőzésével. A különbség az, hogy az első, 1 ’ csíptetőrész két külső, 2 oldalhídja között egy 20 középhíd van kialakítva. Ebben a 20 középhídban - a 2 oldalhidakban lévő U alakú 4 mélyedésekkel fedésben - egy lényegében trapéz vagy teknő alakú 21 kivágás van, aminek a mélysége kisebb, mint a 4 mélyedéseké (5a. ábra). Mivel a második, 10’ csíptetőrész (6. ábra) lényegében a 10 csíptetőrész (4. ábra) megkettőzése, ezért all’ fedélen lévő két 13 borda között bekövetkezik a fonatszerű burkolatvég felfelé való ellenkitérése, és így a fonatszerű burkolatvégben még jobb tömítőhatást érünk el. A második, 10’ csíptetőrész 11 ’ fedelében, az első, 1 ’ csíptetőrész 20 középhídjának síkjában elhelyezett 22 rés elősegíti ezt a hatást, és lehetővé teszi, hogy a fonatszerű burkolatvég helyzetét kívülről felismerjük.

A 12 rögzítőkaroknál a második, 10’ csíptetőrész 11 ’ fedele is el van látva 15’ mélyedésekkel, amiket itt a 11’ fedél négy sarkán lévő kicsípések képezhetnek, mivel minden oldalon kettős elrendezésben vannak a 12 rögzítőkarok. Ezáltal a második, 10’ csíptetőrész (22 rést is tartalmazó) középsíkjában oldalsó 23 nyúlványok képződnek, amik például arra szolgálhatnak, hogy egyforma második csíptetőrészeket fólia csuklópántokkal, vagy más módon lánccá kössenek össze, ami lehetővé teszi a műanyag csíptetők tárazását, és egymás utáni feldolgozását. Magától értetődik, hogy ezt a megoldást az első csíptetőrészeknél is alkalmazni lehet. Ezeket de a második csíptetőrészeket is - például öntapadó szalagokra lehet helyezni, és fonalakkal összekötni, amiket a feldolgozáskor lehúzunk, illetőleg eltépünk. Lehetséges továbbá a csíptető első és második csíptetőrészeinek összekötés nélküli egymás melletti tárazása is, vagy az egyes csíptetőrészek szabad adagolása egy feldolgozókészülékbe, ami a csíptetőrészeket feldolgozás előtt helyes helyzetbe állítja.

A fröccsöntött reteszeket lehet egymás mellé helyezni vagy öntapadó szalagokkal, vagy felhordott ragasztóréteg révén egymással összekötni és tárba helyezni. A fröccsöntött reteszeket lehet alkalmas módon egymásra helyezni és ezután a lezárógépre vezetni.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Kétrészes műanyagcsíptető töltelékáru-burkolatok, zacskók és hasonlók lezárásához, aminek a két csíptetőrésze a fonattá összefogott burkolatvéget körülveszi és amiket egymással össze lehet pattintani, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik csíptetőrész (1; 1’) hosszúkás, a fonatszerű burkolatvég hosszkiteijedéséhez képest keresztben elhelyezkedő, oldalhidakból (2) és kereszthidakból (3) álló, zárt keretként van kialakítva és a másik, a keretet lényegében átfedő csíptetőrészen (1; 10; 10’) van legalább egy, az első csíptetőrész felé álló, bordaként (2a; 4a; 13) kialakított kiugrás, ami a csíptető összepattintott, zárt állapotában a keret oldalhídjaival (2) párhuzamos, a keret belső részterébe (5) benyúlik, és a fonatszerű burkolatvéget hullám alakban körülveszi, valamint szorítónyomás alá helyezi; a keret falvastagsághoz képest magas oldalhídjainak (2) a fonatszerű burkolatvég felé eső keskeny oldalain a kereszthidak között elhelyezett, a fonatszerű burkolatvég hosszirányában egymással fedésben lévő mélyedések (4) vannak, amik lekerekítve az oldalhidak hosszának egy nagyobb szakaszára kiteijednek, és azok rugalmasságát a fonatszerű burkolatvég szorítónyomásával szemben növelik.
2. Az 1. igénypont szerinti műanyagcsíptető, azzal jellemezve, hogy a két csíptetőrész keret alakúan, egyegy, a fonatszerű burkolatvég hosszirányú kiterjedésében az oldalhidak között a középtől eltolt kiugrással (2a; 4a) azonosan van kialakítva, és ezeknek a kiugrásoknak, valamint a szemben lévő mélyedéseknek (4) a révén összepattinthatóak.
3. A 2. igénypont szerinti műanyagcsíptető, azzal jellemezve, hogy az oldalhidakban (2) lévő mélyedések (4) ív alakúak és a bordát egy kevésbé bemélyített, az oldalhidakkal párhuzamos középhíd (2a) képezi.

HU 216 552 Β
4. Az 1. igénypont szerinti műanyagcsíptető, azzal jellemezve, hogy az első csíptetőrésznek (1; 1 ’) van egy nyitott kerete, aminek a kereszthídjaiban (3) mélyedések - U alakú kivágások - vannak, és hogy az első csíptetőrész (1, 1’) U alakú kivágásait egy második csíptetőrész zárja, és a borda (13) a második csíptetórészen (10; 10’) van kialakítva.
5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti műanyagcsíptető, azzal jellemezve, hogy az első csíptetőrész (1, 1’) kereszthídjaiban (3) rögzítőkivágások (6) vannak kiképezve, amik mögé a második csíptetőrészen (10; 10’) kialakított rögzítőkarok (12, 14) zárási állapotban benyúlnak.
6. Az 5. igénypont szerinti műanyagcsíptető, azzal jellemezve, hogy a borda (13) legalább az egyik rögzítőkarba (12) bejár.
7. A 2. és 5. igénypont szerinti műanyagcsíptető, azzal jellemezve, hogy mindegyik csíptetőrész két kereszthídjában (3), illetőleg két kereszthídján (3) egymás mellett, de a fonatszerű burkolatvég kiterjedésére merőleges, az oldalhidakhoz (2) képest középen lévő középsíkhoz viszonyítva felcserében egy-egy rögzítőkivágásként szolgáló mélyedés (6a) és egy-egy rögzítőkar (12) van kialakítva.
8. A 4. és 5. igénypont szerinti műanyagcsíptető, azzal jellemezve, hogy zárási állapotban a második csíptetőrész (10; 10’) rögzítőkaqai (12) az U alakú kivágás irányában nézve kétoldalt (ránézési irányban eltoltan) a mélyedések (4) mellett vannak elhelyezve.
9. Az 5. igénypont szerinti műanyagcsíptető, azzal jellemezve, hogy a rögzítőkarok (12) vékonyodnak.
10. A 4. igénypont szerinti műanyagcsíptető, azzal jellemezve, hogy az első csíptetőrész (1 ’) keretét egy, az oldalhidakkal (2) párhuzamos középhíd (20) részekre osztja, és hogy a középhíd (20) kivágása (21) kevésbé mély, mint az oldalhidak (2) mélyedései, és hogy a második csíptetőrésznek (10’) van két pár rögzítőkaija, amik a keret két belső részterének (5) egyikébe benyúlnak.
11. A 10. igénypont szerinti műanyagcsíptető, azzal jellemezve, hogy a középhíd (20) síkjában a második csíptetőrészben (10’) egy rés (22) van, amibe a középhíd (20) benyomja a fonatszerű burkolatvéget.
12. Tárazható lánc az előző igénypontok legalább egyike szerinti műanyagcsíptetőkből, azzal jellemezve, hogy több azonos csíptetőrészt (1, 10; 1’, 10’) oldalt integráltan kialakított összekötő hidak, úgynevezett fólia csuklópántok kötnek össze.
13. A 12. igénypont szerinti tárazható lánc, azzal jellemezve, hogy több azonos csíptetőrészt (1, 10; 1’, 10’) átmenő, adott esetben öntapadó szalagok, fonalak, vagy más, hasonló rugalmas elemek kötnek össze.