HU215130B - Természetes vizek szervesanyag-tartalmát dúsítva tartalmazó folyékony koncentrátum, eljárás előállítására, valamint ilyen kivonatot tartalmazó kozmetikai készítmények - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya természetes eredetű vizekből előállított folyékony halmazállapotú koncentrátum, amely az eredeti natív víz szervetlen ionjaitól lényegében mentes, és szerves anyagait minimálisan százszorosra dúsított koncentrációban tartalmazza. A találmány másik tárgya eljárás természetes eredetű vizekből, nevezetesen gyógyvizekből, termálvizek- ből, ásványvizekből, tengervízből vagy brakkvízből folyékony halmazállapotú koncentrátum előállítására kromatográfiás módszerrel sztirol-divinilbenzol kopolimer és poliakril-észter alapú műgyanták keverékét tartalmazó oszlopon, az elúciót etanollal végezve. A találmány további tárgya a fenti koncentrátumot tartalmazó kozmetikai készítmények. HU 215 130 B A leírás terjedelme 6 oldal

Description

A találmány egyik tárgya természetes vizek, különösen ásványvizek, gyógyvizek, termálvizek, tengervíz és brakkvíz olyan jellegű koncentrátumai, amelyekben a megnevezett vizek szerves anyagai az eredeti állapothoz képest nagyságrendileg nagyobb koncentrációban, az eredeti natív víz szervetlen ionjaitól lényegében mentesen, erősen dúsítottan vannak jelen.

A találmány másik tárgya kromatográfiás eljárás természetes vizekből, különösen ásványvizekből, gyógyvizekből, termálvizekből, tengervízből és brakkvízből olyan jellegű koncentrátumok előállítására, mely során a szerves anyagok mennyisége az eredeti állapothoz képest nagyságrendileg feldúsíthatok.

A találmány további tárgya olyan kozmetikai készítmények, melyek természetes vizek általunk javasolt eljárással előállított koncentrátumait tartalmazzák.

Ismert előttünk, hogy az ásványvizek, gyógyvizek, termálvizek analitikája mind a mai napig elsősorban a szervetlen alkotórészekre összpontosít. Az ásványvíz megnevezés kritériuma, valamint a többi természetes vizek csoportokba sorolása mind a szervetlen analitikai adatok alapján történik. Ez nem is meglepő, hiszen a különböző vizekről már a múlt századból is meglehetősen pontos analitikai vizsgálati eredmények maradtak ránk. Az ásványvizek és egyéb vizek összetételét ma is iontáblázatokban adják meg (Schulhof Ö.: Balneotherapia, in: Physiotherapia, Medicina KK., Budapest, 1974).

A természetes eredetű vizek szervetlen összetétele is rendkívül változatos, szinte nincs is két azonos összetételű természetes eredetű víz. Ennek megfelelően biológiai, élettani hatásuk is különböző. A különböző alkotórészek befolyásolják egymás felszívódási sajátosságait és egyéb hatásait. Néha igen kis mennyiségben jelenlévő molekulák vagy ionok döntően megváltoztatják az ásványvíz élettani hatásait.

A természetes vizekkel behatóan foglalkozó szakemberek véleménye szerint a szervetlen analitikai vizsgálat alapján megállapítható, hogy a víz ásványvíznek vagy gyógyvíznek tekinthető-e vagy sem.

Ez a tény, továbbá az, hogy a kiválasztott természetes vizek balneoterápiái hatásmechanizmusa távolról sem tekinthető tisztázottnak, arra enged következtetni, hogy a biológiai hatással bíró vizek egyes hatásait nem kizárólagosan a bennük lévő szervetlen anyagok mennyiségéhez és minőségéhez lehet kötni.

A szakirodalom áttekintése alapján nyilvánvalóvá válik, hogy egyrészről a természetes vizek, ásványvizek, gyógyvizek, termálvizek stb. hasznosíthatósága szempontjából eddig többnyire azok szervetlenanyagtartalmát vették figyelembe, nem vizsgálták komplex módon, különösen gyakorlati alkalmazhatóság céljából azok szervesanyag-tartalmát. Másrészt bármilyen típusú természetes vizek, például csapvizek, kútvizek stb. vizsgálata esetén a szervesanyag-tartalmat csak mint szennyezőket, azaz az egészségre káros anyagokat vették figyelembe. Nem ismert előttünk olyan próbálkozás, amelyben bármilyen természetes eredetű víz lényegében csak szerves anyagait, kozmetikai vagy egyéb küllemjavítást célzó eljárásban használták volna.

Nem ismert előttünk továbbá olyan próbálkozás sem, melyekben a természetes eredetű vizekből előállított, lényegében szervetlenanyag-mentes, szervesanyag-koncentrátumokat önmagukban ismert alapú kozmetikai termékek mint krémek, masszázskrémek, hajápoló készítmények, zselék, iontoforézis oldatok vagy adott esetben fogkrémek előállítására alkalmazták volna.

Mindamellett, hogy a szakirodalomban jelenleg nem ismertetett a természetes vizek, ásványvizek, gyógyvizek stb. szerves összetétele, ezek az anyagok feltehetően ugyanolyan jellemző és konstans összetevői ezeknek, mint a szervetlen vegyületek és ionok.

A szerves molekulák és ionok ugyanúgy felszívódnak a bőrön keresztül fürdőzés közben, mint a szervetlen anyagok. Egyrészük lipidoldékony molekulák révén könnyen átoldódhatnak a bőrön. Az oldott anyagok másik csoportja ionos formában kerül a bőrbe. Ezt elősegítheti a vizekben lévő nagy szervetlen ionkoncentráció miatt a bőr elektromos tulajdonságainak megváltozása is (Schulhof Ö.: Balneotherapia, in: Physiotherapia, Medicina KK., Budapest, 1974).

Az illékonyabb szerves anyagok egy harmadik mechanizmus segítségével is a szervezetbe kerülhetnek. Ez a lehetőség az inhaláció, a belégzés. Egyes természetes vizek, különösen a gyógyvizek gyógyvízillata erőteljes érzékszervi hatás, egyben a gyógyhelyhez kötődő élményen keresztül pszichés faktor is. A gyógyvizek illatát viszont erőteljesen meghatározzák az alacsony forráspontú szerves vegyületek.

Tehát ha olyan készítményeket kívánunk előállítani, amelyek otthoni kúra formájában kívánják reprodukálni a fiirdőhelyi hatást, akkor mindezeket figyelembe kell venni. Találmányunk szerinti egyik eljárás a természetes vizek mint ásványvizek, gyógyvizek lényegében szervetlen anyagtól mentes szervesanyag-koncentrátumának előállítására nyújt lehetőséget, illetve a koncentrátumok megfelelő felhasználásával a jellemző fürdőhelyi hatás alakítható ki.

Különböző vízminták szerves vegyületeinek koncentrálására ezideig számos különböző módszert dolgoztak ki. Jellemző azonban, hogy ezek a módszerek megfogalmazott céljaiknak megfelelően vízminták szerves szennyezőinek összegyűjtésére és elválasztására kerültek kidolgozásra. Összefoglalva találhatók meg ezek az eljárások (fagyasztásos, liofilizálásos, vákuumdesztillációs, reverzozmózisos, ultraszűréses koncentrációs eljárások, továbbá oldószeres extrakciós, aktívszenes, ioncserés, adszorpciós, precipitációs, centrifugálásos és gas-stripping izolációs eljárások) Jolley közleményében (Environ. Sci. Technoi., 15. 874-880, 1981). A szerző részletezi a koncentrált szerves anyagok típusait, az eljárások előnyeit és hátrányait.

A 338.848 számú szovjet szabadalmi leírás szerint huminsavakat állítanak elő ásvány- és gyógyvíz cellulóz anioncserélőn történő megkötésével, 1,5-2,0 tömeg%-os nátrium-hidroxidos elúcióval, majd az alkálitartalom etanolban kationcserélőn történő megkötésével. Anioncserélőként DEAE-cellulózt és/vagy trietil-amino-etil-cellulózt, kationcserélőként KB4, illetve KV23 gyantákat alkalmaznak. A 338.849 számú szov2

HU 215 130 Β jet szabadalmi leírás ugyancsak huminsavak kinyerését ismerteti az ásványvíz vagy gyógyvíz anioncserélőn történő megkötésével, növekvő koncentrációjú nátrium-hidroxidos elúciójával, majd 50 térfogat%-os kénsavas kezeléssel és centrifugálással. Ezután a huminsavakat ismét anioncserélőn kötik meg, és növekvő koncentrációjú, kénsavat tartalmazó vizes acetonnal eluálják a fulvonsav kinyerésére. Ezen eljárások közös hátránya, hogy nem adnak kellő tisztaságú terméket, mivel további utótisztításra van szükség. Ezenkívül az oszlopok nehezen kezelhetők. Összegezve, a szovjet szabadalmak analitikai technológiai jellegűek, kiválasztott szervesanyag-csoport elválasztását tűzik ki célul, alkalmazási területet nem jelölnek meg.

A 188438 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás szerinti eljárások jelentős mértékben eltérnek saját találmányunk szerinti eljárástól. A szabadalom 5. oldalának

2. hasábjában ismertetetteket vegyük figyelembe, ahol kicsapási és külön szaganyag előállítási/beviteli eljárásokat ismertetnek, mely eljárások hiányoznak saját találmányunk foganatosítási procedúrájából. Konzerválószert, idegen szaganyagot saját találmányunkban még adott esetben sem használunk. Ezek arra utalnak, hogy a leírás szerinti eljárással nem a teljes szervesanyagspektrumot képesek kivonni, hanem annak csak egy részét. A konzerválószer-igény azt jelentheti, hogy az eluátum önmagában nem stabil, ami lehet a kivonatolási eljárás következménye.

A 188438 lajstromszámú magyar szabadalom célkitűzése bizonyos mértékben összevethető saját találmányunk célkitűzésével, azonban eljárása nagyon bonyolult, az XAD gyanták nem játszanak lényeges szerepet az eljárásban, eluálási rendszere pedig alapvetően eltérő (nátrium-hidroxid).

Vizsgálataink alapján arra a meglepő eredményre jutottunk, hogy a gyógyvizekben igen kis koncentrációban jelenlévő szerves vegyületek az eddig feltételezettektől jóval jelentősebb szerepet játszhatnak. A szerves vegyületek kimutatása, analitikai meghatározásuk viszont sokkal nehezebb, általában csak nagyfelbontású kromatográfiás készülékekkel, illetve módszerekkel lehetséges (Balneológia, Rehabilitáció, Gyógyfürdőügy 4, 261-268, 1983).

A találmány szerinti eljárások és termékek kidolgozása azon a nem várt észlelésen alapul, hogy az eddig feltételezettektől eltérően a természetes eredetű vizekben nemcsak a szervetlen anyagok, ionok koncentrációja és minősége határozza meg a kozmetikai és küllemjavító hatást, hanem azzal legalább egyenlő mértékben a jellemző szerves anyagok is.

Összességében tekintve a vizes oldatok szerves anyagainak kivonására és dúsítására számos különböző eljárás ismert. Ezek az eljárások alapvetően két csoportba oszthatók. Az egyik csoport az, amelyik esetén a vizes oldat oldott anyagai, a szervesek és a szervetlenek egyaránt egyenlő mértékben dúsulnak. Az ide tartozó módszerek a membránszűréses, hiperszűréses módszerek, és ezekre jellemző, hogy az anyagok dúsulása összességében maximum néhány tízszeres vagy százszoros lehet.

A másik csoportba tartozó módszerekkel, így például kromatográfiás eljárásokkal lehetőség van olyan koncentrátumok előállítására is, amelyekben a szervetlen anyagok szinte csak nyomokban vannak jelen, míg a szerves anyagok akár tízezerszeres töménységükre is koncentrálhatok.

A találmány szerinti koncentrátumok előállítására ez utóbbit találtuk a célkitűzésünknek megfelelő, továbbfejleszthető eljárásnak.

A vízanalitikában mintegy 20 éve alkalmazzák a XAD jelű műgyantákat vizek és vizes oldatok egyes szerves anyagainak koncentrálására.

Az XAD—4 jelű műgyanták sztirol-divinilbenzol kopolimer alapúak, míg az XAD-8 jelűek anyaga poliakril-észter. A különböző alapanyagok miatt az XAD-4 jelű műgyanták apoláros vegyületek, kisebb molekulák, például fenol-származékok adszorpciójához alkalmas nagy specifikus felülettel rendelkeznek, míg az XAD-8 jelű műgyanták nem specifikus adszorbensek, a relatíve polárosabb vegyületeket kötik nagyobb mértékben. A műgyanták magas porozitással rendelkező színtelen mikrogömbök, méreteloszlásuk 20-50 mesh (SERVA Katalógus, 1991; Water Rés., 22, 803-813, 1988).

Eltérő tulajdonságaik miatt a vízben lévő szerves anyag koncentrálásához a két műgyantatípust kombináltan célszerű használni. Irodalmi adatok szerint az XAD-4, XAD-8 kombinációval a célzott vegyületek nagy százalékában sikerült majdnem teljes feltárást elérni, míg a műgyanták feltárása ugyanazon vegyületcsoportokra külön-külön vizsgálva 73%-nak, illetve 53%-nak adódott (J. Chromatogr., 150, 381-392, 1978; Environ. Sci. Technoi., 15, 874-880, 1981).

A találmány szerinti eljárás során úgy járhatunk el, hogy az XAD-4 és XAD-8 gyanták megközelítőleg 1:1 térfogatarányú keverékét metanol alatt bemérjük egy kromatográfiás oszlopba. Az oszlop méretével kapcsolatos elvárás annyi, hogy a magasság/átmérő arány körülbelül 6 legyen. Az oszlop alján csap segítségével szabályozzuk az átfolyási sebességet. Az oszlop zárt rendszerű, nyomás alatt is üzemeltethető. Az oszlopba töltött gyantakeverékre először az ágytérfogat mintegy húszszorosának megfelelő mennyiségű desztillált vizet engedünk, melynek szerepe elsősorban a metanol kimosása.

Ezután történhet a kiválasztott természetes eredetű víz, például ásványvíz, gyógyvíz vagy termálvíz átengedése az oszlopon. A kezelendő víz oszlopra engedését célszerű enyhe túlnyomáson végezni, így a műgyanta mikrogömbjei közé került légbuborékok nyomban eltávoznak. Ennek megtörténte után az átfolyási sebességet úgy állítjuk be, hogy az ne legyen kevesebb 1 ágytérfogat/percnél, de ne legyen nagyobb 10 ágytérfogat/percnél. Előnyösen alkalmazható a 3-5 ágytérfogat/perc.

A találmány szerinti dúsítási eljárás esetén az átfolyó természetes eredetű víz mennyiségét annak megfelelően állítjuk be, hogy 100-100 000-szeres, előnyösen az 5000-20 000-szeres koncentrálási fokot érjünk el, és az eluálás 1,0-10,0 ágytérfogatnyi, előnyösen 1,0-5,0 ágytérfogatnyi oldószerrel történik.

HU 215 130 Β

A termálvizeket a jobb hatásfokú adszorpció érdekében előzetesen 15-20 °C hőmérsékletűre kell lehűteni.

A megfelelő mennyiségű kezelendő víz átengedése után a műgyantáról tiszta inért gáz (például nitrogén) segítségével túlnyomás alatt eltávolítjuk a vízmaradékot. Az oszlopot ezután elúció céljából feltöltjük egy ágytérfogatnyi analitikai tisztaságú 96 térf.%-os etanollal (étkezési finomszesz, Ph. Hg. VII.). Mintegy 10 perc ekvilibráció után leengedjük az oszlopról az etanolos eluátumot. Az oszlopon kötött etanol eltávolítását inertgáz-túlnyomással végezzük. Az eljárást elvégezhetjük lassú folyamatos eluálással is egy-tíz ágytérfogatnyi mennyiségű etanol ráengedésével.

Az etanolos eluátumot hűvös helyen, fénytől védve tároljuk. A műgyantát regenerálás után újra felhasználhatjuk.

1. példa: Gyógyvizkoncentrátum előállítása ml XAD-4 és 20 ml XAD-8 műgyantát metanol alatt bemérünk egy 50 ml-es üvegből készült, alján csappal ellátott kromatográfiás oszlopba. Az oszlopot zárt rendszerben üzemeltetjük enyhe nitrogén-túlnyomás alatt. Az oszlopra folyamatosan 40 liter, gyógyvízkútból frissen vett, 18 °C-ra lehűtött hajdúszoboszlói gyógyvizet engedünk. Az átfolyási sebességet úgy állítjuk be, hogy percenként 200 ml, azaz 5 ágytérfogat mennyiség folyjon át az oszlopon. Amikor a teljes mennyiség átfolyt, nitrogént engedünk át az oszlopon, amíg a víz maradéka is eltávozik. Ezután az oszlopot 96%-os etanollal töltjük fel, 14 perc ekvilibrációs idő után az oszlopról az eluátumot leengedjük. Az alkoholos eluátumot hűvös helyen, fénytől védve tároljuk.

A találmány szerinti eljárással előállított gyógyvízkoncentrátumok nagyfelbontású gázkromatográfiái végzett elemzéssel demonstrálható, hogy a találmány szerinti eljárással a gyógyvizekből a szerves anyagok széles spektrumát lehet megkötni. A natív természetes eredetű vizeket, az azokból készített koncentrátumokat, illetve azok hígításait közvetlenül vizsgáltuk PYE Unicam 4900 analitikai gázkromatográfiái, hőmérsékleti programozás mellett (200 °C-ig) kapilláris kolonnán, elektronbefogásos detektorral.

A hajdúszoboszlói termálvíz-mintákat (3^χ1 1) szobahőmérsékletre hűtöttük, majd szilárd fázisú extrakciós előkészítéssel töményítettük a megadott eljárás szerint, ezt követően etanolban oldva gázkromatográfiával vizsgáltuk. Az összes csúcsalatti integrált területet (112,8993002 egység) 100%-nak vettük. Az eljárásunkkal előállított 5000x töményített minta ekvivalens mennyiségét azonos körülmények között vizsgálva az összes integrált területre 103,8674312 egységet kaptunk, amely érték 92%-os kihozatalt jelez. A főbb csúcsok (azaz a maximális csúcsmagasság legalább egyharmadát elérő magasságúak) mindegyikét megtaláltuk a koncentrátumban is (8 csúcs). (Vízminta összes szervesanyag-tartalmának becslése kromatográfiás szeparálással és gázkromatográfiával. APHA-AWWA-WPCF Standard Methods fór examination of Water and Wastewater, 1989, 5510C, szakasz, 5-40. oldal.)

Egy másik módszer szerint összes szervesszén-meghatározást végeztünk ugyanezen fenti mintán. Az eredeti víz TOC- (összes szerves szén) tartalma 15,3 0,3 mg/l-nek adódott. A koncentrátumunkból visszahígított, azonos térfogatú vízmintával elvégzett méréseknek az ismert etanol-tartalommal korrigált mértéke 13,8 0,4 mg/1 volt, amely 90%-os kihozatalnak felel meg. Ennél a vizsgálatnál a jellemző vegyületek elkülönítése nem lehetséges. [Vízminta összes szervesanyag-tartalmának TOC (totál organic carbon) módszerrel. APHA-AWWA-WPCF Standard methods fór the examination of Water and Wastwater, 1989, 5310 szakasz, 5-17. oldal.]

Az 1. példa szerinti eljárással különféle természetes vizek felhasználásával állíthatjuk elő a következő koncentrátumokat:

1. számú koncentrátum:

A Debreceni Nagyerdei Gyógyfürdő 4. számú termálkútjának vizéből készült koncentrátum.

Alkáli-kloridos-hidrogénkarbonátos ásványvíz, magas jód- és brómtartalommal. Az eredeti víz összes szárazanyag-tartalma 4000 mg/liter, összes szervesanyagtartalma 630 mg/liter. A víz kémiai oxigénigénye (KOI_sMn) 7,93 mg/1. A gyógyvíz gázkromatográfiás vizsgálatával nyert kromatogram jellemző csúcsai (retenciós idők): 13,82, 16,83,23,35, 23,86 perc.

2. számú koncentrátum:

A Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő 2. számú termálkútjának vizéből készített koncentrátum.

Az alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvíz jelentős mennyiségű konyhasót, szódát, jódot, brómot, fluoridot, vasat, mangánt, magnéziumot, lítiumot és még mintegy 20-féle oldott ásványi anyagot tartalmaz. Összes szárazanyag-tartalma 5000 mg/1. A natív gyógyvíz újabb kutatási adatok szerint a bitumen vegyületei mellett ösztrogént is tartalmaz, rádiumemanáció-mentes.

Annak ellenére, hogy szervetlen összetétele alapján erőteljesen hasonlít az 1. vizsgálatban leírt debreceni gyógyvízhez, a koncentrátum gázkromatogramja jelentős eltérést mutat. A kromatogram csúcsokban gazdagabb, azaz többféle, jól elkülöníthető szerves anyagot tartalmaz, az egyes vegyületek általában nagyobb mennyiségben vannak jelen. Jellemző csúcsok (retenciós idők): 15,31, 15,93, 16,15, 16,79, 17,28, 17,45, 17,88, 18,26, 19,36, 20,23, 23,30, 23,62, 26,47 perc.

3. számú koncentrátum:

Szintén a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő 2. számú termálkútjának vizéből készített koncentrátum. A vizsgálat előtt azonban a koncentrátumot egyfajta stabilitásvizsgálat céljából 2 hónapon keresztül 30 °C-on tároltuk, fénytől védve. A kromatogram csúcsai csekély mértékben kisebbek lettek, azaz az egyes vegyületek mennyisége valamelyest csökkent, néhány jellemző csúcs azonban változatlan maradt. A gyógyvízkoncentrátum érzékszervi hatásai (például illata, színe) nem változtak a tárolás során.

4. számú koncentrátum:

Visk (Kárpátalja) hidegvízű gyógyforrásának vizéből készült koncentrátum. Az előzőeknél kisebb szervesanyag-tartalom jellemzi, alacsony csúcsokkal.

HU215 130 Β

Jellemző csúcsai: 13,81, 16,80, 23,31 perc. Jellegzetes illata nincs.

A vizsgálatok adatai alapján elmondható, hogy a legtöbb esetben jelentős és sokrétű szervesanyag-tartalmat jeleznek. A természetes vizek jellegzetes illatáért felelős illékony vegyületek az oldószertől (etanol) nem válnak el, és a hasonló forráspontok miatt beleolvadnak az első nagy oldószercsúcsba, így nem detektálhatok.

Jól elkülöníthetőek azonban az etanolénál magasabb forráspontú anyagok. Az előállított vízkoncentrátumok gázkromatogramjaik alapján jellemzőek az adott gyógyvízre, a kromatogramok mintázata reprodukálható. A minták illata tökéletesen visszaadja a gyógyvíz eredeti illatát. A jellemző illat töményen és megfelelő mennyiségű meleg csapvízben visszaoldva is felismerhető és jól azonosítható.

A termálvizek és gyógyvizek otthoni kvázi reprodukálásához egyelőre csak az úgynevezett termálkristályok, azaz a vizek kristályosítható szervetlen alkotórészeiből álló készítmények hozzáférhetők. Éppen ezért ezek csak egy nagy koncentrációjú sósfürdőt nyújtanak, hiszen előállításukkor az illékony, alacsony forráspontú szerves anyagok, amelyek elsősorban felelősek termálvizek és gyógyvizek jellegzetes illatáért, szinte teljes mértékben elvesznek. A módszerünkkel előállított és például ampullázott vagy tasakolt formában kiszerelt koncentrátumok, de a koncentrátumot tartalmazó kozmetikai készítmények is megtartják az illatanyagokat, és alkalmazásukkor teljes mértékben reprodukálni képesek azt az érzékszervi hatást, ami a gyógyhelyen természeténél fogva jelen van. Ugyanakkor a tényleges kozmetikai hatásért felelős vegyületek jelen lehetnek a szerves frakcióban. Ilyen esetben a koncentrátum az érzékszervi hatás mellett a kozmetikai hatást is reprodukálhatja. Amennyiben a jótékony hatás szervetlen alkotórészekhez is köthető, úgy az otthoni fürdő két összetevőből - a találmányunk szerinti koncentrátumból és termálkristályokból készíthető el.

Ma már többféle gyógyvízkozmetikum van a hazai kereskedelmi forgalomban is (krémek, testápolók, habfürdők stb.). Ezek gyártása során koncentrálás nélküli natív gyógyvizet vagy termálvizet használnak fel, az emulzió típusú készítményekben gyakorlatilag ez adja a vizes fázist. Ez azt is jelenti, hogy a hatóanyagok a készítményben csak igen kis koncentrációban lehetnek jelen. Az ásványisó-tartalom nem is növelhető különösebben az emulzió destabilizálódása, valamint a bőrre gyakorolt hátrányos hatások miatt. A szerves hatóanyagtartalom viszont növelhető a találmányunk szerinti koncentrátum vizes fázisba történő adagolásával. így a jelentős hatóanyag- és illatanyag-növekedés nem jár káros hatásokkal. Az oldószerként használt etanol pedig a kozmetikai termékekben engedélyezett oldószer.

Az 1. példa szerinti módon előállított 1—4 koncentrátumokat a következő példák szerint alakíthatjuk készítményekké:

2. példa: Krém zsíros bőrre

Összetétele:

10, g sztearin

4.5 g cetil-sztearil-alkohol

0,5 g nátrium-lauril-szulfát

10,0 g glicerin

3.5 g szorbit

0,1 g Kathon CG

69.4 g gyógyvíz

2,0 g gyógyvízkoncentrátum (Hajdúszoboszló) (10000-szeres)

A sztearin és a cetil-sztearil alkohol megolvasztott, 65 °C-on tartott elegyéhez a szorbit és a glicerin 65 °Cos oldatát vékony sugárban keverés közben hozzáadjuk. Az emulziót a gélállapot eléréséig élénken, azután óvatosan kihűlésig keveijük. Hűtés közben 40 °C-on hozzáadjuk a Kathon CG-t, majd a gyógyvízkoncentrátumot.

3. példa: Zselékészítmény (például hajápoláshoz)

Összetétele:

1,0 g Carbopol 934

5,0 g glicerin

1.4 g trietanol-amin

3,0 g Tween 20

0,1 g Kathon CG

74,5 g gyógyvíz

15,0 g gyógyvízkoncentrátum (Hajdúszoboszló) (1500-szoros)

A gyógyvízben oldjuk a glicerint, a Tween 20-at, a Kathon CG-t és a gyógyvízkoncentrátumot, majd ehhez az oldathoz keverés közben adagoljuk a Carbopol 934et. A csomó- és hab- és buborékmentes diszperzióhoz adjuk, szintén keverés közben a trietanol-amint.

4. példa: Masszázskrém

Összetétele:

12,0 g lanett viasz

10,0 g méhviasz

3,0 g izpropil-mirisztát

0,5 g nátrium-lauril-szulfát

3,0 g cetil-alkohol

33.4 g kozmetikai vazelinolaj

0,1 g Kathon CG

36,0 g gyógyvíz

2,0 g gyógyvízkoncentrátum (Hajdúszoboszló) (10000-szeres)

Keverés közben 70 °C-ra melegítjük a lanett viaszt, méhviaszt, izopropil-mirisztátot, cetil-alkoholt és a kozmetikai vazelinolaj at. Szintén 70 °C-ra melegítjük a gyógyvizet, és feloldjuk benne a bóraxot, majd ezt a fenti zsíros fázishoz adagoljuk keverés közben. Hűtés közben 40 °C-on az emulzióhoz keveijük a Kathon CG-t és a gyógyvízkoncentrátumot.

5. példa: Masszázsoldat (hagyományos masszáshoz vagy iontoforézishez)

Összetétele:

50,0 g gyógyvíz

50,0 g gyógyvízkoncentrátum (Hajdúszoboszló) (10000-szeres)

A keverést önmagában ismert módon szobahőmérsékleten végezzük.

HU215 130 Β

6. példa: Fogkrém

Összetétele:

25,0 g dikálcium-foszfát

25,0 g nátrium-metafoszfát

28,0 g glicerin

1,5 g Tragant

1,5 g nátrium-laruilszulfát

0,1 g nátrium-monofluor-foszfát

0,1 g tartósítószer

16,8 g gyógyvíz

2,0 g gyógyvízkoncentrátum (Hajdúszoboszló) (5000-szeres)

A gyógyvíz egy részéhez adjuk a metil-parabent, és diszpergáljuk az előzetesen tisztított tragantot. Az így elkészített nyákot állni hagyjuk a tragant duzzadásáig. A gyógyvíz másik részében oldjuk a nátriummonofluor-foszfátot, a glicerint és a gyógyvízkoncentrátumot. Hozzáadjuk az előzetesen elkészített nyákot, majd lassan hozzákeverjük a kalcium-hidrogén-foszfátot, a nátrium-meta-foszfátot, és végül a nátrium-laurilszulfátot. Gyártás közben a buborékképződés elkerülése érdekében lehetőség szerint vákuumot alkalmazunk, és a gyártás befejezéseként a szuszpenziót homogénre pilirozzuk.

Az előző példákban bemutatott kozmetikai készítmények alkalmasságát kísérletekben ellenőriztük, amelyek során 12 középkorú, 35-55 éves, enyhén zsíros bőrű, fejbőrön esetenként seborrhoeás nőönkéntesen végeztünk vizsgálatokat krémek, balzsamok, gélek és hajápoló készítmények alkalmazásával, egy-egy személyen több készítmény kipróbálásával. A vizsgálatokat és az értékeléseket egy szakképzett kozmetológus bevonásával végeztük.

A felviteleket naponta két alkalommal végeztük 10 egymást követő napon. A felvitelek eredményeként a bőr napi elzsírosodása vonatkozásában jelentős küllemi javulás volt tapasztalható. A vizsgálatba vont három olyan személy esetén, ahol kis mértékű, maximum

2-3 cm² kiteqedésű seborrhoea volt megfigyelhető hajas fejbőrön, a felviteleket a 3. példa szerinti zseléhajápoló készítménnyel napi egy alkalommal, este végeztük. A naponta reggel történő, különböző kereskedelmi forgalomban kapható, zsíros bőrre javasolt samponnal végzett hajmosást követően történt ellenőrző vizsgálatok egyre csökkenő pikkelyképződést mutattak.

A vizsgálatokba vont bőrök, illetve hajas fejbőrök esetén a küllem romlását egyetlen esetben sem tapasztaltuk, az eredmények a felvitelek 5-6. napjáig kivétel nélkül jelentős javulást mutattak, a 10. napon a felvitelek befejeztével a javulás egyénenként különböző mértékű volt.

Claims (3)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Folyékony halmazállapotú koncentrátum természetes eredetű vizekből, előnyösen gyógyvizekből, termálvizekből, ásványvizekből, tengervízből vagy brakkvízből, azzal jellemezve, hogy a koncentrátum az eredeti natív víz szervetlen ionjaitól lényegében mentes és annak szervesanyagait minimálisan százszorosra dúsított koncentrációban tartalmazza.
2. 2. Eljárás természetes eredetű vizekből, előnyösen gyógyvizekből, termálvizekből, ásványvizekből, tengervízből vagy brakkvízből folyékony halmazállapotú koncentrátum előállítására kromatográfiás elválasztással, azzal jellemezve, hogy sztirol-divinilbenzol kopolimer és poliakril-észter alapú műgyanták keverékét tartalmazó oszlopon zárt rendszerben szervesanyag tartalmú natív vizet engedünk át az oszlop telítődéséig, és az elúciót 1-10 ágytérfogatnyi, előnyösen 1-5 ágytérfogatnyi etanollal végezzük.
3. 3. Kozmetikai készítmények, azzal jellemezve, hogy valamely 1. igénypont szerinti koncentrátumot és önmagában ismert vivő- és segédanyagokat tartalmaznak.