HU213866B - Process for producing catalyst and catalyst component usable for polymerization of olefins and process for polymerization of olefins - Google Patents

Process for producing catalyst and catalyst component usable for polymerization of olefins and process for polymerization of olefins Download PDF

Info

Publication number
HU213866B
HU213866B HU9301280A HU9301280A HU213866B HU 213866 B HU213866 B HU 213866B HU 9301280 A HU9301280 A HU 9301280A HU 9301280 A HU9301280 A HU 9301280A HU 213866 B HU213866 B HU 213866B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
hours
temperature
weight
magnesium
titanium
Prior art date
Application number
HU9301280A
Other languages
English (en)
Other versions
HU9301280D0 (en
HUT69295A (en
Inventor
Antonio Labianco
Luciano Luciani
Federico Milani
Original Assignee
Enichem Polimeri
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Priority to ITMI920414A priority Critical patent/IT1254223B/it
Priority to EP93200482A priority patent/EP0558137B1/en
Priority to DE69310246T priority patent/DE69310246T2/de
Priority to ES93200482T priority patent/ES2100440T3/es
Priority to DK93200482.3T priority patent/DK0558137T3/da
Priority to AT93200482T priority patent/ATE152459T1/de
Priority to US08/020,990 priority patent/US5348925A/en
Priority to HU9301280A priority patent/HU213866B/hu
Application filed by Enichem Polimeri filed Critical Enichem Polimeri
Priority to CA002095507A priority patent/CA2095507C/en
Priority to BR9301799A priority patent/BR9301799A/pt
Priority to JP5134673A priority patent/JPH06345814A/ja
Publication of HU9301280D0 publication Critical patent/HU9301280D0/hu
Publication of HUT69295A publication Critical patent/HUT69295A/hu
Priority to GR970401272T priority patent/GR3023628T3/el
Publication of HU213866B publication Critical patent/HU213866B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08FMACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED BY REACTIONS ONLY INVOLVING CARBON-TO-CARBON UNSATURATED BONDS
    • C08F10/00Homopolymers and copolymers of unsaturated aliphatic hydrocarbons having only one carbon-to-carbon double bond

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Polymers & Plastics (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Transition And Organic Metals Composition Catalysts For Addition Polymerization (AREA)
  • Addition Polymer Or Copolymer, Post-Treatments, Or Chemical Modifications (AREA)

Abstract

A találmány őlyan katalizátőrkőmpőnens előállításáravőnatkőzik, amely a prőpilén és egyéb a-őlefinek térben szabályőzőttpőlimerekké történő pőlimerizációjában ak ív, az eljárás sőrán (i) egyszemcsés, nemaktivált kővasavhőrdőzót egy ón-tetra-halőgeniddelreagáltatnak, így egy blőkkőlt kővasavat nyernek; (ii) a blőkkőltkővasavat dialkil-magnéziűmmal vagy alkil-magnéziűm-halőgeniddel amagnéziűmvegyületnek az ónvegyülettel, valamint a kővasav valamennyivisszamaradt hidrőxilcsőpőrtjával történő reakc ójáhőz szükséges ideigimpregnálják, s így hőrdőzót nyernek; (iii) a hőrdőzót ón, antimőnvagy szilíciűm halőgenidjei közül kiválasztőtt halőgénezőszerrelhalőgénezik; (iv) a kapőtt halőgénezett hőrdőzót titán-tetrahalőgenidfeleslegével titánőzzák; és (v) a kapőtt titánőzőtt hőrdőzót egyLewis-bázissal reagáltatják, s így szilárd katalizátőrkőmpőnenstnyernek. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás 3-12 szénatomos a-olefmek sztereoreguláris polimerekké való polimerizációjában alkalmazható katalizátorkomponens előállítására, valamint eljárás α-olefinek polimerizációjára a katalizátor felhasználásával.
Olefin monomerek, amilyen például az etilén, propilén és a nagyobb α-olefinek, Ziegler-Natta típusú katalizátorokkal polimerizálhatok, azaz olyan katalizátorrendszerekkel, amelyeket egy, a periódusos rendszer IAIIIA csoportjainak elemeit tartalmazó fémorganikus vegyület és egy, a periódusos rendszer IVA-VIA csoportjaihoz tartozó átmenetifém-vegyület kombinációjával állítanak elő (Boor Jr., „Ziegler-Natta Catalysts and Polymerization”, Academic, New York, 1979).
Amennyiben a propilén és a nagyobb α-olefinek polimerizációjában ilyen katalizátorokat alkalmaznak, izotaktikus és ataktikus polimerkeverék keletkezik, amelyek közül kereskedelmi szempontból az izotaktikus polimer az értékesebb anyag. Az olefin polimerizációjának irányításában fellépő első feladat az izotaktikus polimer túlsúlyban lévő vagy kizárólagos képződésére irányul. További megoldandó feladatot jelent a végtermékként kapott polimerben lévő katalizátormaradék mennyiségének csökkentése olyan szintre vagy annál kisebb értékre, amelynél a visszamaradt anyag már nem okoz károsodást a további eljárási vagy átalakítási lépések során.
A szakterületen számos javaslat született már a katalizátorrendszer sztereospecifitásának és aktivitásának fokozására. Általában két csoportba oszthatók ezek a kezdeményezések: egyrészt a katalizátorrendszer komponenseinek oly módon történő módosításán alapulnak, amelynek során a rendszerbe további komponenseket, jellegzetesen Lewis-bázisokat visznek be, másrészt az átmenetifémjellegzetesen egy kétvegyértékü fém halogenidje számára hordozót alkalmaznak.
A 4 252 670. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint úgy állítanak elő olefinek polimerizációjában alkalmazható katalizátorkomponenst, hogy egy szerves magnéziumvegyületet halogénezőszerrel reagáltatnak, majd az így nyert reakciótermékhez Lewis-bázist és titán-tetrakloridot adnak. Olefinek polimerizációjára szolgáló katalizátorkomponenst oly módon állítanak elő az 5 006 620. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás értelmében, hogy kovasavat (silica) a következő sorrendben az alábbi anyagokkal kezelnek: szerves magnéziumvegyület, a klór és a hidrogén-klorid közül választott gáz-halmazállapotú klórozószer, egy ftálsav-származék 1-8 szénatomos alkanol és titán-tetraklorid.
A találmány szerinti megoldás értelmében azt találtuk, hogy egy nemaktivált kovasav reakcióba vihető egy ón-tetrahalogeniddel olyan körülmények között, amelyek lehetővé teszik a kovasavban jelenlévő hidroxilcsoportok blokkolását. Azt is felismertük, hogy ez a blokkolt kovasav alkalmas katalizátorhordozó kialakítására, amelyet úgy végzünk, hogy a védett kovasavra egy szerves magnéziumvegyületet viszünk fel, majd ezt követően egy fém-halogeniddel halogénezést végzünk. Végül azt is felismertük, hogy az így nyert hordozó reakcióba léphet egy titán-tetrahalogeniddel és különösen
Lewis-bázisokkal, s így egyszerű és gazdaságos módon egy olyan, szilárd katalizátorkomponenshez jutunk, amely az α-olefinek térben rendezett (sztereoreguláris) polimerekké történő polimerizációjában igen nagy aktivitással rendelkezik. Ennek megfelelően a találmány magában foglal egy eljárást propilén és nagyobb a-olefinek térben rendezett polimerekké történő polimerizációjában aktív, kovasavat, magnéziumot, halogént, titánt és egy Lewis-bázist tartalmazó szilárd katalizátorkomponens előállítására, amely eljárást az jellemez, hogy (i) egy szemcsés, nemaktivált kovasavhordozót ón-tetrahalogenid inért szénhidrogén-oldószerrel készült oldatával -30 °C és +30 °C közötti hőmérséklet-tartományban 1-3 óra hosszat reagáltatunk, mimellett a reakcióban az ón-tetrahalogenidnek a kovasavra vonatkoztatott tömegaránya 1 : 1 és 20 : 1 közötti értékű, s így egy blokkolt kovasavat nyerünk;
(ii) a blokkolt kovasavat MgRR' vagy a MgRX általános képletű vegyületek valamelyikének megfelelő magnéziumvegyülettel - mely képletekben
R, R' és R mindegyikének jelentése egymástól függetlenül 1-12 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport, és
X jelentése halogénatom, előnyösen klóratom inért szénhidrogén-oldószerrel készült oldatával 20 °C és a folyadékfázis forráspontja közötti hőmérséklet-tartományban és a magnéziumvegyületnek az ónvegyülettel, valamint a kovasav valamennyi visszamaradt hidroxilcsoportjával történő reakciójához szükséges ideig impregnáljuk, mimellett a magnéziumvegyületnek a blokkolt kovasavra vonatkoztatott tömegaránya 0,1:1 és 10:1 közötti értékű, s így egy hordozót nyerünk;
(iii) a hordozót egy, az ón, antimon vagy szilícium halogenidje közül kiválasztott halogénezőszer inért szénhidrogén-oldószerrel készült oldatával -30°C és +100 °C közötti hőmérséklet-tartományban, 0,5 óra és 5,0 óra időtartam alatt halogénezzük, mimellett a halogénezőszemek a (ii) lépésben bevezetett magnéziumvegyületre vonatkoztatott mólaránya 0,1:1 és 100:1 közötti értékű, s így egy halogénezett hordozót nyerünk;
(iv) a halogénezett hordozót folyadékállapotú titán-tetrahalogeniddel vagy titán-tetraklorid inért szénhidrogén-oldószerrel készült oldatával 20 °C és 120 °C közötti hőmérséklet-tartományban, 0,5 óra és 5,0 óra időtartam alatt Utánozzuk, s így egy titánozott hordozót nyerünk;
(v) a titánozott hordozót folyadékállapotú Lewis-bázissal vagy Lewis-bázis inért szénhidrogén-oldószerrel készült oldatával 80 °C és 120 °C közötti hőmérséklettartományban, 0,5 óra és 5,0 óra időtartam alatt reagáltatjuk, mimellett a Lewis-bázisnak a (ii) lépésben bevezetett magnéziumvegyületre vonatkoztatott mólaránya 0,05 : 1 és 0,5 : 1 közötti értékű, s így egy szilárd katalizátorkomponenst nyerünk; és (vi) az (v) lépés reakciótermékeiből a szilárd katalizátorkomponenst kinyerjük.
A találmány szerinti eljárásban alkalmazható nemaktivált kovasav előnyösen mikrogömbszerü, porózus kovasav, amelynek szemcsemérete a 20 μιη-től 100 μιηig terjedő tartományban van, felszíni területe 150 m2/g
HU 213 866 Β és 400 m2/g közötti értékű, pórustér fogata 1,3 ml/g és
1,8 ml/g között van és átlagos pórusátmérője a 2* 10-9 m és 3 x 109 m közötti tartományba esik. Ez a kovasav nincs előzetesen aktiválva (preaktiválva), ebből következően hidroxilcsoportokat és vizet tartalmaz, amelynek mennyisége általában nagyobb, mint 1 tömeg% és maximális értéke körülbelül 5 tömeg%-nak felel meg.
A találmány szerinti eljárás (i) lépésében előnyösen ón-tetrakloridot alkalmazunk, s az eljárás során 1 és 3 óra időtartam között a hőmérsékletet célszerűen -20 °C értékről szobahőmérsékletre (20-25 °C) emeljük. Részletesebben, a gyakorlatban ezt a lépést úgy végezzük, hogy a nemaktivált kovasavat egy inért szénhidrogén-oldószerben, így például pentánban, izopentánban, hexánban, heptánban és oktánban szuszpendáljuk, majd a szuszpenziót körülbelül -20 °C hőmérsékletre hütjük. A lehűtött, kevertetett szuszpenzióhoz hozzáadunk egy ón-tetrahalogenidet. A hozzáadás befejezése után a szuszpenziót kevertetés mellett előnyösen egy órán keresztül -20 °C hőmérsékleten tartjuk, majd a kevertetést további egy órán keresztül 0 °C hőmérsékleten végezzük, ezt követően hagyjuk szobahőmérsékletre (20-25 °C) melegedni, s ezen a hőmérsékleten további egy órán át folytatjuk a kevertetést. Az így nyert blokkolt kovasavat például dekantálással, szűréssel vagy centrifűgálással elkülönítjük a folyadékból, majd mossuk egy szénhidrogén-oldószerrel, például pentánnal vagy hexánnal.
A találmány szerinti eljárás (i) lépésében az ón-tetrahalogenid reakcióba lép a kovasavban jelenlévő hidroxilcsoportokkal és vízzel vagy részben reagál, részben pedig adszorbeálódik a kovasavban magában. Bármely esetben az (i) lépés végén egy blokkolt kovasavat kapunk, amely jól alkalmazható α-olefinek polimerizációja során hatékony és sztereospecifikus katalizátorok előállításában. Hangsúlyoznunk kell, hogy ebben a lépésben a döntő jelentőségű az ón-halogenid alkalmazása; hasonló halogenidek, például antimon- vagy szilíciumhalogenidek felhasználása esetén a kapott katalizátorok sokkal kevésbé aktívak és csak gyenge sztereospecifitással rendelkeznek. Például amennyiben egy ón-halogenid helyett az utóbb említetteket alkalmazzuk, polipropilén esetén a polimer hozama körülbelül egyharmadra csökken és az izotaktikus index értéke körülbelül 95%-os értékről körülbelül 80%-os értékre csökken.
Az (i) lépésben nyert blokkolt kovasavat - amint említettük - egy dialkil-magnézium vagy egy alkil-magnézium-halogenid inért szénhidrogén-oldószerrel készült oldata impregnálja.
Ezen vegyületek egyedi példáiként megemlíthető a dietil-magnézium, butil-(etil)-magnézium, dihexil-magnézium, butil-(oktil)-magnézium és dioktil-magnézium, valamint az előbbiek megfelelő klórszármazékai.
A találmány szempontjából megfelelő inért szénhidrogén-oldószerek példái közé tartoznak az alifás szénhidrogén-oldószerek, amilyen például a pentán, izopentán, hexán, heptán és az oktán.
A találmány szerinti eljárás (ii) lépésének előnyös megvalósítása során a blokkolt kovasavat egy dialkil-magnézium vagy egy alkil-magnézium-halogenid inért szénhidrogén-oldószerrel készült oldatával szobahőmérsékleten vagy ahhoz közeli hőmérsékleten és előnyösen
0,5 órán keresztül impregnáljuk, mimellett a magnézium-vegyületnek a blokkolt kovasavra vonatkoztatott tömegaránya 0,2 : 1 és 2,0 : 1 közötti értékű, optimális esetben 1,0 : 1-1,5 : 1 között van.
Az így nyert katalizátorhordozót elkülönítjük a szuszpenzióból (például szedimentációs úton, szűréssel vagy centrifűgálással), majd egy inért oldószerrel (például egy cseppfolyós halmazállapotú alifás szénhidrogénnel) mossuk és lehetőleg szárítjuk.
A találmány szerinti (ii) lépésben a magnéziumvegyület kölcsönhatásba lép a kovasavhoz kötött vagy a kovasavban abszorbeálódott ón-halogeniddel, valamint az eljárás (i) lépésének végén esetlegesen jelenlévő változatlan hidroxilcsoportokkal is. Azt találtuk, hogy ennek a kölcsönhatásnak az eredményeként egy halogenidből, jellegzetesen magnézium-kloridból álló, a és δ kristályformában lévő szilárd termék, valamint egy ismeretlen fajtájú szilárd anyag képződik, amelyek egymáshoz viszonyított aránya az ón-halogenid és a magnéziumvegyület közötti aránytól függ. Ez a szilárd termék rendkívül aktívnak bizonyult a következőkben ismertetendő halogénezési lépésben.
A (ii) lépésben nyert katalizátorhordozót egy, az ón, antimon vagy szilícium halogenidjei közül kiválasztott halogénezőszer inért szénhidrogén-oldószerrel készült oldatával halogénezzük. Erre a célra előnyösen ón-tetrakloridot, antimon-pentakloridot és szilícium-tetrakloridot alkalmazunk. A kitűzött cél eléréséhez ugyancsak alkalmazhatunk klór-szilánokat, amilyen például a triklór-szilán, vinil-triklór-szilán és a (klór-etil)-triklór-szilán. Amennyiben egy ón- vagy antimon-halogenidet használunk, a reakciót előnyösen -30 °C és +70 °C közötti hőmérséklet-tartományban végezzük, míg a szilícium-halogeniddel végzett halogénezésben a legmegfelelőbb hőmérsékletnek a 40 °C és 100 °C közötti tartomány bizonyult. Az előnyös megvalósítás során a halogénezőszer és a magnéziumvegyület közötti mólarány az 1:1 és 20 : 1 közötti tartományban van, a reakcióidő pedig 1-2 óra.
A célnak megfelelő inért szénhidrogén-oldószerek az alifás szénhidrogén-oldószerek, amilyen például a pentán, izopentán, hexán, heptán és az oktán.
A halogénezési reakció végén az így nyert szilárd anyagot elkülönítjük a szuszpenzióból (például szedimentációs úton, szűréssel vagy centrifűgálással), majd egy inért oldószerrel (például egy cseppfolyós halmazállapotú alifás szénhidrogénnel) mossuk és lehetőleg szárítjuk.
A találmány szerinti eljárás (iii) lépésében a halogénezőszer kölcsönhatásba lép a magnéziumvegyülettel, és reagál a feltételezhetően képződő alkilezett ón-, antimon- és szilíciumszármazékokkal, valamint egy ismeretlen szerkezetű, azonban a következő titánozási lépésben igen reaktív, polimer jellegű anyag aggregátumaival is.
A találmány szerinti eljárás (iii) lépésében nyert halogénezett katalizátorhordozót az eljárás (iv) lépésében folyadékállapotú titán-tetrahalogeniddel vagy egy titán-halogenid inért szénhidrogén-oldószerrel készült oldatával titánozzuk.
HU 213 866 Β
A célnak megfelelő inért szénhidrogén-oldószerek az alifás szénhidrogén-oldószerek, amilyen például a pentán, izopentán, hexán, heptán és az oktán.
Az eljárást előnyösen titán-tetraklorid alkalmazásával, oldószer nélkül végezzük. A gyakorlati megvalósítás előnyös formájában a műveletet 80 °C és 100 °C közötti hőmérséklet-tartományban, előnyösen 1-2 órán keresztül végezzük, s így olyan titánozott hordozót nyerünk, amelynek titántartalma 3-7 tömeg% közötti. Amennyiben szükséges, a titánozási folyamat egyszer vagy többször megismételhető, egészen addig, amíg a kívánt mennyiségű titán megkötődik.
A titánozási reakció végén a szilárd anyagot elkülönítjük a szuszpenzióból (például szedimentációs úton, szűréssel vagy centrifugálással), majd egy inért oldószerrel (például egy cseppfolyós halmazállapotú alifás szénhidrogénnel) mossuk és lehetőleg szárítjuk.
A találmány szerinti eljárás (v) lépésében a titánozott hordozót érintkezésbe hozzuk egy Lewis-bázissal, s így a szilárd katalizátorkomponenst nyeljük. Az alkalmazható Lewis-bázisok (vagy belső elektrondonorok) az éterek, aminok, észterek, alkoholátok, szilánvegyületek, ketonok és a foszforamidok. A felhasználható észterek szerves vagy szervetlen jellegűek lehetnek. A célnak különösen jól megfelelnek az aromás észterek, amilyen például a diizobutil-ftalát, a benzoesav, p-metoxi-benzoesav és a p-toluilsav alkilészterei, valamint az alifás észterek, amilyen például a dietil-karbonát, etil-pivalát, etil-acetát és a dimetil-maleát. A célnak megfelelően alkalmazható további vegyületek az alkil-(aril)-szílánok és az alkoxi-szilánok.
A gyakorlati megvalósítás előnyös formájában oldószerként titán-tetrakloridot alkalmazunk, a Lewis-bázis és a magnéziumvegyület közötti mólarány a 0,1 : 1 és 0,3 : 1 közötti tartományban van, a hőmérséklet általában 90 °C, a reakcióidő pedig 1 óra.
Egy egyedi megvalósítás során a Lewis-bázist részben az eljárás (i) lépésének végén, részben pedig az (v) lépésben adjuk be. Mindegyik esetben a szilárd katalizátorkomponenst nyerj ük, amelyet az eljárás (vi) lépésében nyerünk ki, s egy szénhidrogén-oldószerrel mosunk és lehetőleg szárítunk.
A találmány szerinti katalizátorkomponens kovasavat, magnéziumot, halogént (előnyösen klórt), titánt és egy Lewis-bázist tartalmaz, jellegzetesen a következő mennyiségekben: 4-8 tömeg% magnézium, 10-35 tömeg% klór, 3-7 tömeg% titán és 1-15 tömeg% Lewisbázis. A katalitzátorkomponensben a titán részben (5-10 tömeg%) három vegyértékű állapotban van, míg a további rész négy vegyértékű állapotú. Ugyanez mólarányokkal kifejezve:
Mg(i)Cl(];5_4)Ti(o,i-o,5)LB(o,oi_oj) amelyben
LB jelentése Lewis-bázis.
A szilárd katalizátorkomponens a klór és magnézium között alacsony mólaránnyal rendelkezik, és a propilén és más α-olefinek polimerizációjában képes a klórtartalmat extrém módon csökkenteni, jellegzetesen alacsonyabb értékre, mint 20 ppm. Ezen túlmenően, ennek a komponensnek az alkalmazásával lehetőség nyílik olyan polimer előállítására, amely a szemcseforma (kerekded), szemcseméret és szemcseméret-eloszlás szempontjából jó morfológiai jellemzőkkel rendelkezik, ugyanakkor nincsenek benne apró darabok.
Ugyancsak a találmány részét képezi a propilén és egyéb α-olefinek sztereospecifikus polimerizációjára szolgáló katalizátor előállítása, amelyet a következő módon végzünk:
(A) a fentiekben ismertetett, szilárd katalízátorkomponenst;
(B) egy trialkil-alumíniumot vagy egy alkil-alumínium-halogenidet; és (C) a (B) komponenssel komplexvegyületet alkotni képes elektrondonor vegyületet egymással összekeverünk és reagáltatunk.
A katalizátor (B) komponensét szokásosan olyan trialkil-alumínniumok és olyan alkil-alumínium-halogenidek (különösen kloridok) közül választjuk ki, amelyekben az alkilcsoport 1-6 szénatomot tartalmaz. Ezek között a trialkil-alumínium-vegyületek között előnyös a trietil-alumínium, tributil-alumínium, triizobutil-alumínium és a trihexil-alumínium.
A katalizátor (C) komponensét szokásosan az alábbi általános képletű alkoxi-szilánok közül választjuk ki,
R‘R2Si(OR3)(OR4) amelyben
R1 és R2 jelentése fenilcsoport; és
R3 és R4 jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport.
A (C) komponens különleges példája a dimetoxi-(difeníl)-szilán.
A találmány szerinti eljárással előállított katalizátorban a [(B) komponensben jelenlévő] alumínium és az [(A) komponensben jelenlévő] titán atomaránya általában 10 : 1 és 1000 : 1 érték között változhat, előnyösen az 50: 1 és 150: 1 közötti tartományban van. Ezen túlmenően a (B) és (C) komponensek közötti mólarány általában 5 : 1 és 20 : 1 között változhat, előnyösen 10 : 1.
A találmány szerinti eljárással előállított katalizátor nagymértékben hatékony propilén és egyéb a-olefinek olyan polimerekké történő polimerizációjának eljárásaiban, amely polimerek rendkívül sztereospecifikusak és amelyek magas értékű hajlítási (flexural) modulusszal rendelkeznek. Különösen a propilén polimerizációjában olyan polipropilének állíthatók elő, amelyek izotaktikus indexe körülbelül 95%.
A találmány szerinti eljárással előállított katalizátor alkalmazásával polimerizálható további α-olefinek magukban foglalják az 1-butént, a 4-metil-l-pentánt és az 1-hexént.
A polimerizációs reakciót végrehajthatjuk inért hígítószerben szuszpenziós módszerrel, oldószer vagy hígítószer nélkül hurokreaktorokban, illetve gázfázisú módszerekkel. A polimerizációt általában a szobahőmérséklet és 120 °C közötti hőmérséklet-tartományban végezhetjük, 0,1-10 MPa tartományban lévő nyomás alatt.
A találmány szerinti katalizátor bármely alkalmazása során nyert olefinpolimerek olyan szemcsemérettel rendelkeznek, amely az alkalmazott szilárd komponens pontos mása. Ezen az úton lehetőség nyílik a hordozó
HU 213 866 Β méretének és méreteloszlásának megfelelő megválasztásával kívánt szemcseméretü polimerek előállítására.
A következőkben bemutatandó kísérleti példák lehetőséget nyújtanak a találmány részletesebb illusztrálására. Ezekben a példákban olyan, nemkezelt kovasavat alkalmaztunk, amely mikrogömb formában volt, 99,5 tömeg% SiO? tartalommal rendelkezett, felszíni területe (BET) 320 m2/g, pórustérfogata 1,6 ml/g, pórusátmérője 25 nm és szemcseméret-eloszlása 20-50 pm volt.
A találmány példáiban ezt a kovasavat ón-tetrakloriddal végzett reakció útján, a következőkben ismertetendő módon blokkoltuk.
A fenti tulajdonságokkal jellemzett kovasav 200 g-ját és 90 ml vízmentes n-heptánt nitrogénatmoszféra alatt bemérünk egy visszafolyató hűtővel, mechanikus keverővei és hőmérővel felszerelt 250 ml-es lombikba. A szuszpenziót lehűtjük -20 °C hőmérsékletre, majd cseppenként hozzáadunk 50 ml (426,1 mmol) ón-tetrakloridot. A keveréket -20 °C hőmérsékleten, kevertetés közben egy órán keresztül reagáltatjuk. A hőmérsékletet 0 °C-ra emeljük, a keveréket egy órán át reagáltatjuk, majd szobahőmérsékletre melegítjük és újabb egy órán keresztül reagáltatjuk. A folyadékot leszivomyázzuk, a szilárd anyagot intenzíven mossuk n-hexánnal és n-pentánnal, majd szárítjuk. így 21,7 g blokkolt kovasavat nyerünk, amelynek látszólagos sűrűsége („térfogattömege”) körülbelül 0,21 g/ml.
1. példa
A fenti tulajdonságokkal jellemzett blokkolt kovasav 20 g-ját, 100 ml vízmentes n-heptánt és butil-(oktil)-magnézium (20,4 g, 122,5 mmol; MgjButi 5Okto,5) n-heptánnal készült 20 tömeg%-os oldatának 140 ml-ét nitrogénatmoszféra alatt bemérjük egy visszafolyató hűtővel, mechanikus keverővei és hőmérővel felszerelt 500 ml-es lombikba. A keveréket 30 percen keresztül szobahőmérsékleten reagáltatjuk.
A szuszpenziót -20 °C hőmérsékletre hűtjük, majd 14,4 ml (122,5 mmol) ón-tetrakloridot adunk hozzá. A hőmérsékletet 20 °C-ra emeljük, majd a keveréket egy órán keresztül 70 °C hőmérsékleten reagáltatjuk, ezt követően 30 °C-ra hütjük és a folyadékot leszivomyázzuk. A szilárd anyaghoz 100 ml vízmentes n-heptánt adunk, és a szuszpenziót -20 °C hőmérsékletre hűtjük. Ekkor további 14,4 ml (122,5 mmol) ón-tetrakloridot adunk hozzá. A hőmérsékletet hagyjuk 20 °C-ra emelkedni, majd a szuszpenziót 70 °C-on egy órán keresztül reagáltatjuk. A szilárd anyagot szobahőmérsékleten intenzíven mossuk n-hexánnal és n-pentánnal, majd az oldószer elpárologtatása útján szárítjuk az anyagot.
Az így nyert szilárd anyaghoz szobahőmérsékleten hozzáadunk 466 ml titán-tetrakloridot, és a kapott szuszpenziót lassan 90 °C hőmérsékletre melegítjük.
Amikor elérjük ezt a hőmérsékletet, cseppenként
3,9 ml diizobutil-ftalátot (DIBP) adunk a szuszpenzióhoz. A reakcióban a következő reagensarányokat tartjuk fenn: Mg:Ti:DIBP 1 : 34,5 : 0,12. A szuszpenziót 2 órán keresztül 90 °C hőmérsékleten tartjuk. A folyadékot melegítés közben leszivomyázzuk, majd a kezelést megismételjük 330 ml titán-tetrakloriddal, a szuszpenziót °C hőmérsékleten tartva. A folyadékot melegítés közben leszivomyázzuk, és a szilárd anyagot meleg n-heptánnal mossuk, majd lehűtjük, és n-pentánnal intenzíven mossuk, végül szárítjuk.
Ily módon 22,9 g granulák formájában lévő, ekrüszínű szilárd komponenst nyerünk, amelynek látszólagos sűrűsége körülbelül 0,29 g/ml, és 7,14 tömeg% magnéziumot, 30,27 tömeg% klórt és 4,49 tömeg% olyan titánt tartalmaz, amelynek 9,2 %-a van három vegyértékű formában.
Az előbbiek szerint előállított szilárd katalizátorkomponenst egy propilén polimerizációs tesztben alkalmazzuk. Közelebbről, a polimerizációt egy mágneses keverővei és elektromos fűtővel felszerelt, 5 liter térfogatú autoklávban végezzük. Nitrogénárammal két órán keresztül, 115 °C hőmérsékleten végzett tisztítást követően az autoklávot szobahőmérsékletre hütjük, majd betöltünk körülbelül 2 liter n-hexánt, és kevertetés közben 40 °C-ra melegítjük.
Az ennél a pontnál bevezetendő katalizátort a következők szerint állítjuk elő:
- inért atmoszféra alatt 100 mg szilárd komponenst egy
200 ml-es körtelombikba helyezünk, majd 100 ml n-hexánban szuszpendáljuk;
- egy felül elhelyezett, a lombikhoz csatlakoztatott választótölcsérbe n-hexánnal hígított, 9,4 mmol trietil-alumíniumot és 0,94 mmol dimetoxi-(difenil)-szilánt mérünk be;
- a választótölcsérben lévő oldatnak az össztérfogatra vonatkoztatva körülbelül 20 térfogat%-nyi mennyiségét az alul elhelyezkedő körtelombikba mérjük;
- ennél a pontnál a körtelombikban lévő keveréket, majd azt követően a trietil-alumíniumot és a dimetoxi-(difenil)-szilánt tartalmazó maradék oldatot betöltjük az autoklávba.
Ezt követően hidrogén és propilén előre meghatározott mennyiségeit mérjük be az autoklávba. Az autoklávot felmelegítjük a polimerizációs hőmérsékletre. A polimerizáció végén a kapott polimerszuszpenziót aceton és etil-alkohol 2 : 1 térfogatarányú keverékében koaguláljuk. A polimert kiszűrjük és kemencében 60 °C hőmérsékleten szárítjuk.
A polimerizációt 70 °C hőmérsékleten, 1,5 Mpa (15 bar) össznyomás alatt, 3 órán keresztül, molekulatömeg-szabályozóként körülbelül 300 normálmilliliter hidrogén alkalmazásával végezzük.
A hozam 4,84 kg polipropilén/g szilárd katalizátorkomponens-értéknek felel meg, s az így nyert polipropilén a következő jellemzőkkel rendelkezik:
- MFI (5 kg; 230 °C): 5,44 g/10' [olvadékfolyási index
-ASTM D 1238 L]
- látszólagos sűrűség 0,41 g/ml
- II: 93% (izotaktikus index; az ataktikus rész heptánban, visszafolyatási hőmérsékleten, 24 órán keresztül végzett extrakciójával meghatározva).
A polipropilén ugyancsak granulák formájában van, a következő szemcseméret-eloszlással (pm):
>2000 2,1 tömeg%
HU 213 866 Β
2000< >1000 15,8 tömeg%
1000< >500 59,7 tömeg%
500< >250 14,5 tömeg%
250< >125 4,9 tömeg%
125< >63 2,0 tömeg%
<63 1,0 tömeg%.
2. példa
A fenti tulajdonságokkal jellemzett blokkolt kovasav 10 g-ját, 50 ml vízmentes n-heptánt és butil-(oktil)-magnézium (10,2 g, 61,3 mmol; MgiButi^Okto^) n-heptánnal készült 20 tömeg%-os oldatának 70 ml-ét nitrogénatmoszféra alatt bemérjük egy visszafolyató hűtővel, mechanikus keverővei és hőmérővel felszerelt 500 ml-es lombikba. A keveréket 30 percen keresztül szobahőmérsékleten reagáltatjuk.
A szuszpenziót -20 °C hőmérsékletre hűtjük, majd 3,6 ml (30,7 mmol) ón-tetrakloridot adunk hozzá. A hőmérsékletet 20 °C-ra emeljük, majd a keveréket egy órán keresztül 70 °C hőmérsékleten reagáltatjuk, ezt követően 30 °C-ra hűtjük és a folyadékot leszivomyázzuk.
A szilárd anyaghoz 50 ml vízmentes n-heptánt adunk, és a szuszpenziót -20 °C hőmérsékletre hűtjük. Ekkor további 3,6 ml (30,7 mmol) ón-tetrakloridot adunk hozzá. A hőmérsékletet hagyjuk 20 °C-ra emelkedni, majd a szuszpenziót 70 °C-on egy órán keresztül reagáltatjuk. A szilárd anyagot szobahőmérsékleten intenzíven mossuk n-hexánnal és n-pentánnal, majd az oldószer elpárologtatása útján szárítjuk az anyagot.
Az így nyert szilárd anyaghoz szobahőmérsékleten hozzáadunk 233 ml titán-tetrakloridot, és a kapott szuszpenziót lassan 90 °C hőmérsékletre melegítjük.
Amikor elérjük ezt a hőmérsékletet, cseppenként 2 ml diizobutil-ftalátot (DIBP) adunk a szuszpenzióhoz. A reakcióban a következő reagensarányokat tartjuk fenn: Mg : Ti: DIBP 1 : 34,5 : 0,12. A szuszpenziót 2 órán keresztül 90 °C hőmérsékleten tartjuk. A folyadékot melegítés közben leszivomyázzuk, majd a kezelést megismételjük 180 ml titán-tetrakloriddal, a szuszpenziót 90 °C hőmérsékleten tartva. A folyadékot melegítés közben leszivomyázzuk, és a szilárd anyagot meleg n-heptánnal mossuk, majd lehűtjük, és n-pentánnal intenzíven mossuk, végül szárítjuk.
Ily módon 10,1 g granulák formájában lévő, ekrüszínü szilárd komponenst nyerünk, amelynek látszólagos sűrűsége körülbelül 0,27 g/ml, és 6,04 tömeg% magnéziumot, 28,82 tömeg% klórt és 4,95 tömeg% olyan titánt tartalmaz, amelynek 6,4%-a van három vegyértékű formában.
Az előbbiek szerint előállított szilárd katalizátorkomponenst egy propilén polimerizációs tesztben alkalmazzuk. Közelebbről, a polimerizációt az 1. példában leírt eljárással azonos módon hajtjuk végre, 70 °C hőmérsékleten, 1,5 MPa össznyomáson, háromórás reakcióidő mellett, molekulatömeg-szabályozóként hidrogént alkalmazva.
A hozam 3,8 kg polipropilén/g szilárd katalizátorkomponens értéknek felel meg, s az így nyert polipropilén a következő jellemzőkkel rendelkezik:
- MFI (5 kg; 230 °C): 3,3 g/10’ [olvadékfolyási index ASTM D 1238 L]
- látszólagos sűrűség 0,40 g/ml
- II: 95% (izotaktikus index; az ataktikus rész heptánban, visszafolyatási hőmérsékleten, 24 órán keresztül végzett extrakciójával meghatározva).
A polipropilén ugyancsak granulák formájában van, a következő szemcseméret-eloszlással (pm):
>2000 0,4 tömeg%
2000< >1000 10,6 tömeg%
1000< >500 59,5 tömeg%
500< >250 15,6 tömeg%
250< >125 7,5 tömeg%
125< >63 4,2 tömeg%
<63 2,2 tömeg%.
3. példa
A fenti tulajdonságokkal jellemzett blokkolt kovasav 11 g-ját, 50 ml vízmentes n-heptánt és butil-(oktil)-magnézium (10,2 g, 61,3 mmol; MgiButj3Okt0 5) n-heptánnal készült 20 tömeg%-os oldatának 70 ml-ét nitrogénatmoszféra alatt beméijük egy visszafolyató hűtővel, mechanikus keverővei és hőmérővel felszerelt 500 ml-es lombikba. A keveréket 30 percen keresztül szobahőmérsékleten reagáltatjuk.
Ennél a pontnál 2,0 ml diizobutil-ftalátot (DIBP) adunk a keverékhez, majd szobahőmérsékleten reagáltatjuk.
Ezt követően 140 ml (1222 mmol) szilícium-tetrakloridot adunk hozzá. A keveréket egy órán keresztül 65 °C hőmérsékleten reagáltatjuk, ezt követően 30 °C-ra hütjük és a folyadékot leszivomyázzuk. A szilárd anyagot szobahőmérsékleten intenzíven mossuk n-hexánnal és n-pentánnal, majd az oldószer elpárologtatósával szárítjuk.
Az így nyert szilárd anyaghoz szobahőmérsékleten hozzáadunk 204 ml titán-tetrakloridot, és a kapott szuszpenziót lassan 90 °C hőmérsékletre melegítjük.
Amikor elérjük ezt a hőmérsékletet, cseppenként 1,7 ml diizobutil-ftalátot (DIBP) adunk a szuszpenzióhoz. A reakcióban a következő reagensarányokat tartjuk fenn: Mg : Ti: DIBP 1:34,5:0,12. A szuszpenziót 2 órán keresztül 90 °C hőmérsékleten tartjuk. A folyadékot melegítés közben leszivomyázzuk, majd a kezelést megismételjük 180 ml titán-tetrakloriddal, a szuszpenziót 90 °C hőmérsékleten tartva. A folyadékot melegítés közben leszivomyázzuk, és a szilárd anyagot meleg nheptánnal mossuk, majd lehűtjük, és n-pentánnal intenzíven mossuk, végül szárítjuk.
Ily módon 16,6 g granulák formájában lévő, világoszöld színű, szilárd komponenst nyerünk, amelynek látszólagos sűrűsége körülbelül 0,37 g/ml, és 6,37 tömeg% magnéziumot, 28,85 tömeg% klórt és 4,34 tömeg% olyan titánt tartalmaz, amelynek 8,2 tömeg%-a van három vegyértékű formában.
Az előbbiek szerint előállított szilárd katalizátorkomponenst egy propilén polimerizációs tesztben alkalmazzuk. Közelebbről, a polimerizációt az 1. példában leírt eljárással azonos módon hajtjuk végre, 70 °C hőmérsék6
HU 213 866 Β létén, 1,5 MPa össznyomáson, háromórás reakcióidő mellett, molekulatömeg-szabályozóként hidrogént alkalmazva.
A hozam 7,7 kg polipropilén/g szilárd katalizátorkomponens értéknek felel meg, s az így nyert polipropilén a következő jellemzőkkel rendelkezik:
- MFI (5 kg; 230 °C): 8,4 g/10' [olvadékfolyási index
ASTMD 1238 L]
- látszólagos sűrűség 0,43 g/ml
- II: 94,3% (izotaktikus index; az ataktikus rész heptánban, visszafolyatási hőmérsékleten, 24 órán keresztül végzett extrakciójával meghatározva).
A polipropilén ugyancsak granulák formájában van, a következő szemcseméret-eloszlással (pm):
>2000 0,2 tömeg%
2000< >1000 53,9 tömeg%
1000< >500 43,0 tömeg%
500< >250 2,9 tömeg%
250< >125 0,0 tömeg%
125< >63 0,0 tömeg%
<63 0,0 tömeg%.
4. példa
A fenti tulajdonságokkal jellemzett blokkolt kovasav 10 g-ját, 50 ml vízmentes n-heptánt és butil-(oktil)-magnézium (10,2 g, 61,3 mmol; MgiButj 50kto5) n-heptánnal készült 20 tömeg%-os oldatának 70 ml-ét nitrogénatmoszféra alatt bemérjük egy visszafolyató hűtővel, mechanikus keverővei és hőmérővel felszerelt 500 ml-es lombikba. A keveréket 30 percen keresztül szobahőmérsékleten reagáltatjuk.
Ennél a pontnál cseppenként 2,0 ml diizobutil-ftalátot (DIBP) adunk a szuszpenzióhoz, majd kevertetés közben egy órán keresztül reagáltatjuk.
Ezt követően a szuszpenziót -20 °C hőmérsékletre hütjük, és hozzáadunk 7,2 ml (61,3 mmol) ón-tetrakloridot. A keveréket egy órán keresztül 70 °C hőmérsékleten reagáltatjuk, ezt követően 30 °C-ra hűtjük és a folyadékot leszivomyázzuk. A szuszpenziót ismét lehűtjük - 20 °C hőmérsékletre, majd további 7,2 ml ón-tetrakloridot adunk hozzá. A szuszpenziót egy órán keresztül 70 °C hőmérsékleten reagáltatjuk, ezt követően 30 °C-ra hűtjük és a folyadékot leszivomyázzuk. A szilárd anyagot szobahőmérsékleten intenzíven mossuk n-hexánnal és n-pentánnal, majd az oldószer elpárologtatósával szárítjuk.
Az így nyert szilárd anyaghoz szobahőmérsékleten hozzáadunk 185 ml titán-tetrakloridot, és a kapott szuszpenziót lassan 90 °C hőmérsékletre melegítjük.
Amikor elérjük ezt a hőmérsékletet, cseppenként 1,6 ml diizobutil-ftalátot (DIBP) adunk a szuszpenzióhoz. A reakcióban a következő reagensarányokat tartjuk fenn: Mg : Ti: DIBP 1:35,1:0,12. A szuszpenziót 2 órán keresztül 90 °C hőmérsékleten tartjuk. A folyadékot melegítés közben leszivomyázzuk, majd a kezelést megismételjük 130 ml titán-tetrakloriddal, a szuszpenziót 90 °C hőmérsékleten tartva. A folyadékot melegítés közben leszivomyázzuk, és a szilárd anyagot meleg n-heptánnal mossuk, majd lehűtjük, és n-pentánnal intenzíven mossuk, végül szárítjuk.
Ily módon 15,9 g granulák formájában lévő, szürkészöld színű, szilárd komponenst nyerünk, amelynek látszólagos sűrűsége körülbelül 0,40 g/ml, és 7,08 tömeg% magnéziumot, 15,49 tömeg% klórt és 4,74 tömeg% olyan titánt tartalmaz, amelynek 6,9 tömeg%-a van három vegyértékű formában.
Az előbbiek szerint előállított szilárd katalizátorkomponenst egy propilén polimerizációs tesztben alkalmazzuk. Közelebbről, a polimerizációt az 1. példában leírt eljárással azonos módon hajtjuk végre, 70 °C hőmérsékleten, 1,5 MPa össznyomáson, háromórás reakcióidő mellett, molekulatömeg-szabályozóként hidrogént alkalmazva.
A hozam 8,9 kg polipropilén/g szilárd katalizátorkomponens értéknek felel meg, s az így nyert polipropilén a következő jellemzőkkel rendelkezik:
- MFI (5 kg; 230 °C): 10,4 g/10’ [olvadékfolyási index
- -ASTMD 1238 L] látszólagos sűrűség 0,35 g/ml
- II: 95,2% (izotaktikus index; az ataktikus rész heptánban, visszafolyatási hőmérsékleten, 24 órán keresztül végzett extrakciójával meghatározva).
A polipropilén ugyancsak granulák formájában van, a következő szemcseméret-eloszlással (pm):
>2000 9,6 tömeg%
2000< >1000 43,8 tömeg%
1000< >500 40,6 tömeg%
500< >250 5,3 tömeg%
250< >125 0,6 tömeg%
125< >63 0,1 tömeg%
<63 0,0 tömeg%.
5. példa
A 4. példa szerinti katalizátort alkalmazzuk a propilén polimerizációjának egy további tesztvizsgálatában, közelebbről az 1. példa szerinti eljárásban, 85 °C hőmérsékleten, 1,5 MPa össznyomás alatt, 3 órás reakcióidővel, molekulatömeg-szabályozóként hidrogént alkalmazva.
A hozam 9,2 kg polipropilén/g szilárd katalizátorkomponens-értéknek felel meg, s az így nyert polipropilén a következő jellemzőkkel rendelkezik:
- MFI (5 kg; 230 °C): 9,5 g/10’ [olvadékfolyási index
-ASTMD 1238 L]
- látszólagos sűrűség 0,38 g/ml
- II: 91,6% (izotaktikus index; az ataktikus rész heptánban, visszafolyatási hőmérsékleten, 24 órán keresztül végzett extrakciójával meghatározva).
A polipropilén ugyancsak granulák formájában van, a következő szemcseméret-eloszlással (pm):
>2000 12,8 tömeg%
2000< >1000 50,6 tömeg%
1000< >500 34,5 tömeg%
500< >250 1,8 tömeg%
HU 213 866 Β
250< >125 0,2 tömeg%
125< >63 0,1 tömeg% <63 0,0 tömeg%.
Ezen túlmenően az így nyert polipropilén 1896 MPa hajlítási modulusszal és 20 J/m HI200 értékkel rendelkezik.
6. példa (összehasonlító példa)
A leírásban ismertetett tulajdonságokkal jellemzett, nemblokkolt kovasav 20 g-ját, 100 ml vízmentes n-heptánt és 140 ml (1222 mmol) szilícium-tetrakloridot nitrogénatmoszféra alatt bemérünk egy visszafolyó hűtővel, mechanikus keverő vei és hőmérővel felszerelt 1000 mles lombikba. A keveréket reflux-hőmérsékleten (67-69 °C) egy órán keresztül reagáltatjuk, majd 30 °C hőmérsékletre hűtjük és a folyadékot leszivomyázzuk.
Butil-(oktil)-magnézium (20,4 g, 122,5 mmol; MgiButi sOkto j) n-heptánnal készült 20 tömeg%-os oldatának 140 ml-ét adjuk a maradékhoz. A szuszpenziót 30 percen keresztül szobahőmérsékleten reagáltatjuk, majd a sűrű felülúszó folyadékot leszivomyázzuk.
A szilárd anyaghoz további 140 ml szilícium-tetrakloridot adunk. A keveréket refluxhőmérsékleten (65 °C) egy órán keresztül reagáltatjuk, majd a hőmérsékletet 30 °C-ra csökkentjük. A szilárd anyagot szobahőmérsékleten intenzíven mossuk n-heptánnal és n-pentánnal, majd az oldószer elpárologtatósával szárítjuk.
Az így nyert szilárd anyaghoz szobahőmérsékleten hozzáadunk 466 ml titán-tetrakloridot, és a kapott szuszpenziót lassan 90 °C hőmérsékletre melegítjük.
Amikor eléljük ezt a hőmérsékletet, cseppenként
3,9 ml diizobutil-ftalátot (DIBP) adunk a szuszpenzióhoz. A reakcióban a következő reagensarányokat tartjuk fenn: Mg : Ti: DIBP 1 : 35,1 : 0,12. A szuszpenziót 2 órán keresztül 90 °C hőmérsékleten tartjuk. A folyadékot melegítés közben leszivomyázzuk, majd a szilárd anyagot lehűtjük, és n-pentánnal intenzíven mossuk, végül szárítjuk.
Ily módon 15,7 g hranulák formájában lévő, bézsszínű szilárd komponenst nyerünk, amelynek látszólagos sűrűsége körülbelül 0,28 g/ml, és 4,48 tömeg% magnéziumot, 17,97 tömeg% klórt és 1,89 tömeg% olyan titánt tartalmaz, amelynek 12 tömeg%-a van három vegyértékű formában.
Az előbbiek szerint előállított szilárd katalizátorkomponenst egy propilén polimerizációs tesztben alkalmazzuk. Közelebbről, a polimerizációt az 1. példában leírt eljárással azonos módon hajtjuk végre, 70 °C hőmérsékleten, 1,5 MPa össznyomáson, háromórás reakcióidő mellett, molekulatömeg-szabályozóként hidrogént alkalmazva.
A hozam 1,4 kg polipropilén/g szilárd katalizátorkomponens értéknek felel meg, s az így nyert polipropilén a következő jellemzőkkel rendelkezik:
- MFI (5 kg; 230 °C): 5,7 g/10’ [olvadékfolyási index
- ASTM D 1238 L]
- látszólagos sűrűség 0,40 g/ml
- II: 79% (izotaktikus index; az ataktikus rész heptánban, visszafolyatási hőmérsékleten, 24 órán keresztül végzett extrakciójával meghatározva).
A polipropilén ugyancsak granulák formájában van, a következő szemcseméret-eloszlással (pm):
>2000 0,0 tömeg%
2000< >1000 1,0 tömeg%
1000< >500 73,0 tömeg%
500< >250 24,3 tömeg%
250< >125 1,7 tömeg%
125< >63 0,0 tömeg%
<63 0,0 tömeg%.
7. példa (összehasonlító példa)
A leírásban ismertetett tulajdonságokkal jellemzett, nemblokkolt kovasav 20 g-ját, 200 ml vízmentes n-heptánt és 140 ml (1222 mmol) szilíciumtetrakloridot nitrogénatmoszféra alatt bemérünk egy visszafolyó hűtővel, mechanikus keverővei és hőmérővel felszerelt 500 ml-es lombikba. A keveréket refluxhőmérsékleten (70-73 ’C) egy órán keresztül reagáltatjuk, majd 30 °C hőmérsékletre hűtjük és a folyadékot leszivomyázzuk.
Butil-(oktil)-magnézium (20,4 g, 122,5 mmol; Mg|But, sOkto 5) n-heptánnal készült 20 tömeg%-os oldatának 140 ml-ét adjuk a maradékhoz. A szuszpenziót 30 percen keresztül szobahőmérsékleten reagáltatjuk, majd a szedimentáció elősegítésére 1,5 órán át állni hagyjuk. A sűrű felülúszó folyadékot leszivomyázzuk és a szilárd anyagot szobahőmérsékleten intenzíven mossuk n-hexánnal és n-pentánnal, majd az oldószer elpárologtatósával szárítjuk.
Az így nyert szilárd anyag 31,7 g-jához szobahőmérsékleten hozzáadunk 80,7 ml titán-tetrakloridot, és a kapott szuszpenziót lassan 90 °C hőmérsékletre melegítjük.
Amikor elérjük ezt a hőmérsékletet, cseppenként 1,55 ml diizobutil-ftalátot (DIBP) adunk a szuszpenzióhoz. A reakcióban a következő reagensarányokat tartjuk fenn: Mg : Ti: DIBP 1:15: 0,12. A szuszpenziót 2 órán keresztül 90 °C hőmérsékleten tartjuk. A folyadékot melegítés közben leszivomyázzuk, majd a kezelést megismételjük 100 ml titán-tetrakloriddal, a szuszpenziót 90 °C hőmérsékleten tartva egy órán keresztül. A folyadékot melegítés közben leszivomyázzuk, a szilárd anyagot meleg n-heptánnal mossuk, lehűtjük, n-pentánnal intenzíven mossuk, végül szárítjuk.
Ily módon 33,3 g granulák formájában lévő, bézs színű szilárd komponenst nyerünk, amelynek látszólagos sűrűsége körülbelül 0,40 g/ml, és 3,21 tömeg% magnéziumot, 22,66 tömeg% klórt és 5,07 tömeg% olyan titánt tartalmaz, amelynek 14,6 tömeg%-a van három vegyértékű formában.
Az előbbiek szerint előállított szilárd katalizátorkomponenst egy propilén polimerizációs tesztben alkalmazzuk. Közelebbről, a polimerizációt az 1. példában leírt eljárással azonos módon hajtjuk végre, 70 ’C hőmérsékleten, 1,5 MPa össznyomáson, háromórás reakcióidő mellett, molekulatömeg-szabályozóként hidrogént alkalmazva.
A hozam 1,88 kg polipropilén/g szilárd katalizátor1
HU 213 866 Β komponens értéknek felel meg, s az így nyert polipropilén a következő jellemzőkkel rendelkezik:
- MFI (5 kg; 230 °C): 27,1 g/10' [olvadékfolyási index
-ASTMD 1238 L]
- látszólagos sűrűség 0,36 g/ml
- II: 82,4% (izotaktikus index; az ataktikus rész heptánban, visszafolyatási hőmérsékleten, 24 órán keresztül végzett extrakciójával meghatározva).
A polipropilén ugyancsak granulák formájában van, a következő szemcseméret-eloszlással (pm):
>2000 0,5 tömeg%
2000< >1000 5,7 tömeg%
1000< >500 63,6 tömeg%
500< >250 27,7 tömeg%
250< >125 2,5 tömeg%
125< >63 0,0 tömeg%
<63 0,0 tömeg%.
8. példa (összehasonlító példa)
A leírásban ismertetett tulajdonságokkal jellemzett, nemblokkolt kovasav 20 g-ját és 90 ml vízmentes n-heptánt nitrogénatmoszféra alatt bemérünk egy visszafolyó hűtővel, mechanikus keverővei és hőmérővel felszerelt 250 ml-es lombikba.
A keveréket -20 °C hőmérsékletre hütjük és cseppenként hozzáadunk 45 ml antimon-pentakloridot. A keveréket folyamatos kevertetés közben egy órán keresztül -20 °C-on, egy órán keresztül 0 °C-on, majd egy órán keresztül szobahőmérsékleten tatjuk. A felülúszó folyadékfázist leszivomyázzuk, és a szilárd anyagot n-hexánnal és n-pentánnal mossuk, majd szárítjuk.
Az így nyert szilárd anyag 21 g-jához n-heptán 50 miét és butil-(oktil)-magnézium (5,1 g, 30,63 mmol; MgiBut] soktfj 5) n-heptánnal készült 20 tömeg%-os oldatának 35 ml-ét adjuk. A szuszpenziót 30 percen keresztül szobahőmérsékleten reagáltatjuk.
Az így kapott szuszpenzióhoz hozzáadunk 1 ml (3,77 mmol) diizobutil-ftalátot (DIBP), majd a szuszpenziót reagáltatjuk szobahőmérsékleten 30 percen keresztül reagáltatjuk.
Ezt követően 70 ml (611 mmol) szilícium-tetrakloridot adunk hozzá, majd a keveréket egy órán keresztül refluxhőmérsékleten reagáltatjuk, lehűtjük 30 °C-ra és a folyadékot leszivomyázzuk.
Az így nyert szilárd anyaghoz szobahőmérsékleten hozzáadunk 116 ml titán-tetrakloridot, majd a kapott szuszpenziót lassan 90 °C-ra melegítjük.
Amikor elérjük ezt a hőmérsékletet, cseppenként 1 ml diizobutil-ftalátot (DIBP) adunk a szuszpenzióhoz. A reakcióban a következő reagensarányokat tartjuk fenn: Mg : Ti: DIBP 1 : 34,3 : 0,12. A szuszpenziót 2 órán keresztül 90 °C hőmérsékleten tartjuk. A folyadékot melegítés közben leszivomyázzuk, majd a kezelést megismételjük 96 ml titán-tetrakloriddal, a szuszpenziót 90 °C hőmérsékleten tartva egy órán keresztül. A folyadékot melegítés közben leszivomyázzuk, a szilárd anyagot meleg n-heptánnal mossuk, lehűtjük, «-pentánnal intenzíven mossuk, végül szárítjuk.
Ily módon 10,7 g granulák formájában lévő, sötétbarna színű szilárd komponenst nyerünk, amelynek látszólagos sűrűsége körülbelül 0,32 g/ml, és 3,06 tömeg% magnéziumot, 36,94 tömeg% klórt és 10,24 tömeg% olyan titánt tartalmaz, amelynek 49,8 tömeg%-a van három vegyértékű formában.
Az előbbiek szerint előállított szilárd katalizátorkomponenst egy propilén polimerizácíós tesztben alkalmazzuk. Közelebbről, a polimerizációt az 1. példában leírt eljárással azonos módon hajtjuk végre, 70 °C hőmérsékleten, 1,5 MPa össznyomáson, háromórás reakcióidő mellett, molekulatömeg-szabályozóként hidrogént alkalmazva.
A hozam 0,5 kg polipropilén/g szilárd katalizátorkomponens értéknek felel meg, s az így nyert polipropilén a következő jellemzőkkel rendelkezik:
- MFI (5 kg; 230 °C): 11,3 g/101 [olvadékfolyási index
-ASTMD 1238 L]
- látszólagos sűrűség nem meghatározható
- II: 65,1%.
(izotaktikus index; az ataktikus rész heptánban, visszafolyatási hőmérsékleten, 24 órán keresztül végzett extrakciójával meghatározva).

Claims (12)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás 3-12 szénatomos α-olefinek sztereoreguláris polimerekké történő polimerizációjában aktív, kovasavat, magnéziumot, halogént, titánt és egy Lewis-bázist tartalmazó szilárd katalizátorkomponens előállítására, azzal jellemezve, hogy (i) egy szemcsés, nemaktivált kovasavhordozót ón-tetrahalogenid inért szénhidrogén-oldószerrel készült oldatával -30 °C és +30 °C közötti hőmérséklet-tartományban 1-3 óra hosszat reagáltatunk, mimellett a reakcióban az ón-tetrahalogenidnek a kovasavra vonatkoztatott tömegaránya 1 : 1 és 20 : 1 közötti értékű, s így egy blokkolt kovasavat nyerünk;
    (ii) a blokkolt kovasavat MgRR’ vagy a MgRX általános képletű vegyületek valamelyikének megfelelő magnéziumvegyülettel — mely képletekben
    R, R’ és R mindegyikének jelentése egymástól függetlenül 1-12 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport, és
    X jelentése halogénatom, előnyösen klóratom inért szénhidrogén-oldószerrel készült oldatával 20 °C és a folyadékfázis forráspontja közötti hőmérséklet-tartományban és a magnéziumvegyületnek az ónvegyülettel, valamint a kovasav valamennyi visszamaradt hidroxilcsoport) ával történő reakciójához szükséges ideig impregnáljuk, mimellett a magnéziumvegyületnek a blokkolt kovasavra vonatkoztatott tömegaránya 0,1 : 1 és 10:1 közötti értékű, s így egy hordozót nyerünk;
    (iii) a hordozót egy, az ón, antimon vagy szilícium halogenidje közül kiválasztott halogénezőszer inért szénhidrogén-oldószerrel készült oldatával -30 °C és +110 °C közötti hőmérséklet-tartományban, 0,5 óra és 5,0 óra időtartam alatt halogénezzük, mimellett a halogénezőszemek a (ii) lépésben bevezetett magné9
    HU 213 866 Β ziumvegyületre vonatkoztatott mólaránya 0,1 : 1 és 100 : 1 közötti értékű, s így egy halogénezett hordozót nyerünk;
    (iv) a halogénezett hordozót folyadékállapotú, feleslegben vett titán-tetrahalogeniddel vagy titán-tetraklorid inért szénhidrogén-oldószerrel készült oldatával 20 °C és 120 °C közötti hőmérséklet-tartományban, 0,5 óra és 5,0 óra időtartam alatt reagáltatjuk, oly módon, hogy egy titánozott, a hordozó teljes tömegére számítva 3-7 tömeg% titántartalmú hordozót nyerünk;
    (v) a titánozott hordozót folyadékállapotú Lewis-bázissal vagy Lewis-bázis inért szénhidrogén-oldószerrel készült oldatával 80 °C és 120 °C közötti hőmérséklettartományban, 0,5 óra és 5,0 óra időtartam alatt reagáltatjuk, mimellett a Lewis-bázisnak a (ii) lépésben bevezetett magnéziumvegyületre vonatkoztatott mólaránya 0,005 : 1 és 0,5 : 1 közötti értékű, s így egy szilárd katalizátorkomponenst nyerünk; és (vi) az (v) lépés reakciótermékeiből a szilárd katalizátorkomponenst kinyerjük.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az (i) lépésben alkalmazott kovasav egy mikrogömbszerü, porózus kovasav, amelynek szemcsemérete a 20 pm-től 100 pm-ig terjedő tartományban van, felszíni területe 150 m2/g és 400 m2/g közötti értékű, pórustérfogata 1,3 ml/g és 1,8 ml/g között van és átlagos pórusátmérője a 2x 10 9 m és 3xl0_9 m közötti tartományba esik, mely kovasav 1 tömeg%-nál nagyobb, de legfeljebb 5 tömeg% mennyiségben hidroxilcsoportokat és vizet tartalmaz.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az (i) lépésben óntetrakloridot alkalmazunk, a pentán, izopentán, hexán, heptán és az oktán közül választott oldószerrel, s az eljárás során 1 és 3 óra időtartam között a hőmérsékletet -20 °C értékről szobahőmérsékletre, azaz 20-25 °C-ra emeljük.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a (ii) lépésben alkalmazott magnéziumvegyületeket dietil-magnézium, butil-(oktil)-magnézium és dioktil-magnézium közül választjuk.
  5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzaljellemezve, hogy a (ii) lépést egy, a pentán, izopentán, hexán, heptán és az oktán közül kiválasztott szénhidrogén-oldószerben, a magnéziumvegyületnek a kovasavra vonatkoztatott 0,2 : 1 és 2,0 : 1 közötti értékű, előnyösen 1,0 : 1,5 : 1 közötti értékű tömegarányával, szobahőmérsékleten, előnyösen 20-25 °C-on és 0,5 óra reakcióidővel végezzük.
  6. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a (iii) lépésben alkalmazott halogénezőszert az ón-tetraklorid, antimon-pentaklorid és a szilícium-tetraklorid közül választjuk ki, és a (iii) lépést pentán, izopentán, hexán, heptán és az oktán közül kiválasztott oldószerben végezzük, mimellett a halogénezőszer és a magnéziumvegyület közötti mólarány az 1 : 1 és 20 : 1 közötti tartományban van, a reakcióidő pedig 1-2 óra.
  7. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy amennyiben a halogénezőszer egy ón- vagy antimon-halogenid, a reakciót -30 °C és +70 °C közötti hőmérséklet-tartományban végezzük, míg ha a halogénezőszer szilícium-halogenid, a reakciót 40 °C és 100°C közötti hőmérséklet-tartományban végezzük.
  8. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a (iv) lépést titán-tetrakloriddal, 80 °C és 100 °C közötti hőmérséklet-tartományban, 1-2 órás reakcióidővel végezzük.
  9. 9. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az (v) lépésben alkalmazott Lewis-bázist aromás észterek, így a benzoesav, p-metoxi-benzoesav és p-toluilsav alkilészterei, alifás észterek, alkil-(aril)-szilánok és alkoxi-szilánok közül választjuk ki, és az (v) lépést pentán, izopentán, hexán, heptán és az oktán közül kiválasztott oldószerben végezzük, mimellett a Lewis-bázis és a magnéziumvegyület közötti mólarány a 0,1 : 1 és 0,3 : 1 közötti tartományban van, a reakcióhőmérséklet 90 °C, a reakcióidő pedig 1 óra.
  10. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a Lewis-bázist a diizobutil-ftalát, dietil-karbonát, etil-pivalát, etil-acetát és a dimetil-maleát közül választjuk ki.
  11. 11. Eljárás 3-12 szénatomos α-olefmek sztereóreguláris polimerizációjához szolgáló katalizátor előállítására, azzal jellemezve, hogy a következő összetevőket:
    (A) az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárással előállított szilárd katalizátorkomponens;
    (B) egy trialkil-alumínium vagy egy alkil-alumíniumhalogenid; és (C) a (B) komponenssel komplexvegyületet alkotni képes elektrondonor vegyület, ahol a katalizátor (B) komponense előnyösen trietil-alumínium, tributil-alumínium, triizobutil-alumínium és a trihexil-alumínium közül kerül kiválasztásra, a katalizátor (C) komponense az alábbi általános képletű alkoxi-szilánok közül kerül, kiválasztásra,
    R'R2Si (OR3) (OR4) amelyben
    R1 és R2 jelentése fenilcsoport; és
    R3 és R4 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, amelyek közül előnyös a dimetoxi-(difenil)-szilán, és a katalizátorban a (B) komponensben jelenlévő alumínium és az (A) komponensben jelenlévő titán atomaránya 10 : 1 és 1000 : 1 érték között változhat, előnyösen az 50: 1 és 150 : 1 közötti tartományban van, továbbá a (B) és (C) komponensek közötti mólarány 5:1 és 20 : 1 között változhat, előnyösen 10:1 egymással összekeveqük és reagáltatjuk.
  12. 12. Eljárás 3-12 szénatomos a-olefinek polimerizálásá-
HU9301280A 1992-02-26 1993-04-30 Process for producing catalyst and catalyst component usable for polymerization of olefins and process for polymerization of olefins HU213866B (en)

Priority Applications (12)

Application Number Priority Date Filing Date Title
ITMI920414A IT1254223B (it) 1992-02-26 1992-02-26 Catalizzatore per la polimerizzazione di olefine
EP93200482A EP0558137B1 (en) 1992-02-26 1993-02-19 Catalyst for the polymerization of olefins
DE69310246T DE69310246T2 (de) 1992-02-26 1993-02-19 Katalysator für Olefinspolymerisation
ES93200482T ES2100440T3 (es) 1992-02-26 1993-02-19 Catalizador para la polimerizacion de olefinas.
DK93200482.3T DK0558137T3 (da) 1992-02-26 1993-02-19 Katalysator til polymerisation af olefiner.
AT93200482T ATE152459T1 (de) 1992-02-26 1993-02-19 Katalysator für olefinspolymerisation
US08/020,990 US5348925A (en) 1992-02-26 1993-02-22 Catalyst for the polymerization of olefins
HU9301280A HU213866B (en) 1992-02-26 1993-04-30 Process for producing catalyst and catalyst component usable for polymerization of olefins and process for polymerization of olefins
CA002095507A CA2095507C (en) 1992-02-26 1993-05-04 Catalyst for the polymerization of olefins
BR9301799A BR9301799A (pt) 1992-02-26 1993-05-10 Processo para a preparação de um componente sólido de catalisador, componente sólido de catalisador, catalisador, processor para a polimerização de propileno e outras alfa-olefinas
JP5134673A JPH06345814A (ja) 1992-02-26 1993-06-04 オレフィンの重合用触媒
GR970401272T GR3023628T3 (en) 1992-02-26 1997-05-30 Catalyst for the polymerization of olefins

Applications Claiming Priority (5)

Application Number Priority Date Filing Date Title
ITMI920414A IT1254223B (it) 1992-02-26 1992-02-26 Catalizzatore per la polimerizzazione di olefine
HU9301280A HU213866B (en) 1992-02-26 1993-04-30 Process for producing catalyst and catalyst component usable for polymerization of olefins and process for polymerization of olefins
CA002095507A CA2095507C (en) 1992-02-26 1993-05-04 Catalyst for the polymerization of olefins
BR9301799A BR9301799A (pt) 1992-02-26 1993-05-10 Processo para a preparação de um componente sólido de catalisador, componente sólido de catalisador, catalisador, processor para a polimerização de propileno e outras alfa-olefinas
JP5134673A JPH06345814A (ja) 1992-02-26 1993-06-04 オレフィンの重合用触媒

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU9301280D0 HU9301280D0 (en) 1993-08-30
HUT69295A HUT69295A (en) 1995-09-28
HU213866B true HU213866B (en) 1997-11-28

Family

ID=27507832

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9301280A HU213866B (en) 1992-02-26 1993-04-30 Process for producing catalyst and catalyst component usable for polymerization of olefins and process for polymerization of olefins

Country Status (12)

Country Link
US (1) US5348925A (hu)
EP (1) EP0558137B1 (hu)
JP (1) JPH06345814A (hu)
AT (1) ATE152459T1 (hu)
BR (1) BR9301799A (hu)
CA (1) CA2095507C (hu)
DE (1) DE69310246T2 (hu)
DK (1) DK0558137T3 (hu)
ES (1) ES2100440T3 (hu)
GR (1) GR3023628T3 (hu)
HU (1) HU213866B (hu)
IT (1) IT1254223B (hu)

Families Citing this family (7)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US6015779A (en) 1996-03-19 2000-01-18 Energy & Environmental International, L.C. Methods for forming amorphous ultra-high molecular weight polyalphaolefin drag reducing agents
EP0952162A1 (en) 1998-04-24 1999-10-27 Fina Research S.A. Production of Ziegler-Natta catalysts
US6815011B2 (en) 2000-11-27 2004-11-09 Energy & Environmental International, L.C. Alpha olefin monomer partitioning agents for drag reducing agents and methods of forming drag reducing agents using alpha olefin monomer partitioning agents
CA2434795C (en) 2001-01-16 2010-01-26 Energy & Environmental International, L.C. Methods for forming amorphous ultra-high molecular weight polyolefins for use as drag reducing agents
US7012046B2 (en) 2001-06-08 2006-03-14 Eaton Gerald B Drag reducing agent slurries having alfol alcohols and processes for forming drag reducing agent slurries having alfol alcohols
DE10163075A1 (de) * 2001-12-20 2003-07-10 Basell Polyolefine Gmbh Katalysatorsysteme von Typ der Ziegler-Natta-Katalysatoren und ein Verfahren zu deren Herstellung
RU2005128272A (ru) * 2003-02-24 2006-08-10 Чайна Петролеум Энд Кемикал Корпорейшн (Cn) Комплексный носитель катализаторов полимеризации пропилена, каталитический компонент и катализатор, включающий указанный компонент

Family Cites Families (7)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
NZ192572A (en) * 1979-01-10 1981-11-19 Ici Ltd Catalyst component and olefine polymerisation catalyst containing this component
US4252670A (en) * 1979-01-10 1981-02-24 Imperial Chemical Industries Limited Olefine polymerization catalyst
US4471066A (en) * 1981-02-16 1984-09-11 Asahi Kasei Kogyo Kabushiki Kaisha Polymerization of olefins
JPH0674292B2 (ja) * 1984-11-30 1994-09-21 東燃株式会社 エチレン重合用触媒成分の製造法
JPH0774250B2 (ja) * 1986-03-07 1995-08-09 日本石油株式会社 ポリオレフインの製造方法
DE3829519A1 (de) * 1988-08-31 1990-03-01 Basf Ag Verfahren zum herstellen von homo- und copolymerisaten des propens mittels eines ziegler-natta-katalysatorsystems
FI91968C (fi) * 1989-11-28 1994-09-12 Borealis Polymers Oy -olefiinien polymerointiin tarkoitettu prokatalyyttikompositio, sen valmistus ja käyttö

Also Published As

Publication number Publication date
DK0558137T3 (da) 1997-09-22
JPH06345814A (ja) 1994-12-20
EP0558137A3 (en) 1994-07-06
CA2095507A1 (en) 1994-11-05
EP0558137B1 (en) 1997-05-02
ITMI920414A1 (it) 1993-08-26
ES2100440T3 (es) 1997-06-16
HU9301280D0 (en) 1993-08-30
BR9301799A (pt) 1994-11-29
US5348925A (en) 1994-09-20
CA2095507C (en) 2006-07-25
ATE152459T1 (de) 1997-05-15
DE69310246T2 (de) 1997-10-02
GR3023628T3 (en) 1997-08-29
HUT69295A (en) 1995-09-28
ITMI920414A0 (it) 1992-02-26
DE69310246D1 (de) 1997-06-05
IT1254223B (it) 1995-09-14
EP0558137A2 (en) 1993-09-01

Similar Documents

Publication Publication Date Title
RU2050365C1 (ru) Способ получения катализатора полимеризации
US6831032B2 (en) Ziegler-Natta catalyst and methods of making and using same
US7893175B2 (en) Ziegler-natta catalyst, preparation, and use for the polymerization of alkenes
HU179736B (en) Process for polymerizing alpha-olefines
EP0533221B1 (en) Catalyst for the polymerization of olefins
JP2782215B2 (ja) 変性シリカ基材触媒
WO2002096957A1 (en) Olefin polymerization catalyst compositions and method of preparation
US7232785B2 (en) Solid catalytic component and catalytic system of the ziegler-natta type, process for their preparation and their use in the polymerization of alk-1-enes
AU7783491A (en) Olefin polymerization catalyst and methods
CN108148153B (zh) 固体催化剂以及使用其制备丙烯聚合物或共聚物的方法
HU213866B (en) Process for producing catalyst and catalyst component usable for polymerization of olefins and process for polymerization of olefins
US5480849A (en) Method for the preparation of a polymerizing catalyst component, a polymerizing catalyst component prepared by the method and its use
KR20060099512A (ko) 혼합된 선택성 조절제를 갖는 촉매 조성물 및 프로필렌중합 방법
US4968653A (en) Propylene polymerization catalyst
EP0687274A1 (en) Supported catalyst component for ethylene (co)polymerization
US5036147A (en) Propylene polymerization method
JPH10265516A (ja) オレフィン重合用触媒の担体
JPH09104713A (ja) 改善されたオレフイン重合のためのエレクトロンドナー

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees