HU213049B - Sitting furniture may be formed into lying one - Google Patents

Description

A találmány tárgya fekvőbútorrá alakítható ülőbútor egy fejrésszel, amely a bútorállvány hátfala és háttámasza között kialakult térbe tolható be, ahol is a fejrészt, amely egy kocsihoz csuklósán van kapcsolva, a bútort fekvőhelyzetében legalább egy, a bútorkerettel összekötött flexibilis szalag tartja.

Egy ilyen típusú bútort ismertet az EP A 10 298 185 sz. leírás, amelynek az az előnye, hogy egyszerű kialakításával a fejrész a kocsi betolt helyzetében az ülőrészen fekszik fel, azonban a flexibilis szalagra való felfüggesztés következtében mégis megakadályozza az egész fekvőfelület biIlenési lehetőségét. Egy ilyen billenős már szintén ismert olyan bútoroknál is, amelyeknél a fejrészt kizárólag vezetőkarok kapcsolják a kocsira. Ilyen típusú bútor ismerhető meg például az AT-PS 385 190 sz. leírásból.

Az előzőekben említett ismert bútoroknál ugyan viszonylag nagymértékben betolható a kocsi a bútor ülőhelyzetében, azonban a fejrész nagyobb hossza esetén a háttámasz nagyobb magasságával kell számolni.

A jelen találmány célkitűzése és a feladata olyan, a bevezetésben ismertetett típusú bútor létrehozása, amelynél a viszonylag nagy fejrész-hosszúság ellenére aránylag kis háttámasz-magasság elérése lehetséges. Ezt a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a fejrész önmagában ismert módon legalább két, egymással csukló(k)kal összekapcsolt résszel rendelkezik, és a csukló(k) a fejrész betolt helyzetében a két rész felett van(nak) elhelyezve. A fejrésznek a találmány értelmében való megosztásával és a csukló(k) elrendezésével a kocsi betolásakor a fejrész összehajtódása mellett elérhető az egész fejrész messzemenő illeszkedése a rendelkezésre álló térhez.

Az ugyan ismeretes volt már, hogy a fejrészt megosztják és hogy az osztásnál lévő csukló a betolt helyzetben a két rész felett helyezkedik el, azonban az ismert bútoroknál ezen cél eléréséhez rendkívül komplikált vasalatra, szerelvényekre volt szükség, amelyek egyrészt drágák, másrészt hajlamosak a meghibásodásra. A találmány értelmében csupán legalább egy flexibilis szalag szükséges annak érdekében, hogy hibamentes, zavartalan mozgásfolyamat alakuljon ki.

A találmány egy további jellemzője értelmében a fejrész a kocsival egy szövetpánt útján van összekapcsolva. Ez az egyszerű összekötés, amely feleslegessé teszi a fémszerelvények, vasalatok, alkalmazását, ideális módon alkalmazkodik a megosztott fejrész mozgásához.

Emellett a kocsi célszerűen tartalmaz egy, a fejrész felőli oldalán lévő, a párnázatán túlnyúló részt, amelyre a fejrész a bútor fekvőhelyzetében felfekszik.

A találmányt a továbbiakban annak egy példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben a csatolt rajzok segítségével, anélkül azonban, hogy erre a kiviteli alakra korlátozódnánk. Az ábrák közül az

1. ábra a találmány szerinti bútort ülőhelyzetben tünteti fel, annak lényeges elemeivel, oldalnézetben; a

2. ábrán a bútor egy, az ülő- és fekvőhelyzet közötti átmeneti állapotban látható, ugyancsak oldalnézetben; a

3. ábra a bútort fekvőhelyzetben mutatja, oldalnézetben.

Amint az ábrákon látható, az 1 bútorkeret 2 hátfallal és 3 háttámasszal rendelkezik, ahol a 2 hátfal és a 3 háttámasz között 4 tér marad fenn. Az 5 görgőkön a 6 párnázattál ellátott 7 kocsi tolható be az 1 bútorkeretbe, vagy húzható ki abból.

A 7 kocsi az ábrákon csak részben van feltüntetve, mivel a 7 kocsi további részeinek kialakítása a találmány szempontjából érdektelen. A legtöbb esetben a 7 kocsi egy további pámázatot is tartalmaz, a fekvőfelület kiegészítése érdekében.

A 8 fejrész a 9 csuklóval összekötött 10 és 11 résszel rendelkezik, amelyek közül a 11 rész a 7 kocsi 6 párnázatával egy 12 szövetpánttal össze van kötve. A bútornak a 3. ábrán látható fekvőhelyzetében a 11 rész a 7 kocsinak a 6 párnázat felé kinyúló 13 részére fekszik fel.

A 8 fejrész 10 része egy flexibilis 14 szalaggal van összekötve az 1 bútorkeret 2 hátfalával. A flexibilis 14 szalag a 8 fejrész szélességének legnagyobb részére kiterjed, azonban felosztható különálló szalagokra vagy hevederekre is.

Az ábrán bemutatott ülőhelyzetben a bútor összehajtott 8 fejrésze az 1 bútorkeret 2 hátfala és 3 háttámasza között kialakult 4 térbe van betolva. A 8 fejrész ekkor a 7 kocsi 6 párnázatára fekszik fel. A flexibilis 14 szalag lazán, szabadon lóg lefelé.

A 7 kocsinak az 1 bútorkeretből való kihúzásakoraz la. ábrán P jelű nyíl irányában - a 8 fejrész a 3 háttámasz hátoldalán át elfordul az óramutató járásával szemben a 12 szövetpánt körül, amikor is végül elérjük a 2. ábrán látható helyzetet. Ebben a helyzetben a 8 fejrész a flexibilis 14 szalagon függ, amikor is a 10 rész megközelítőleg függőleges állásba jut.

A 7 kocsi további kihúzásakor, miközben elérjük a

3. ábrán látható fekvőhelyzetet, a 11 rész a 9 csuklón keresztül húzást fejt ki a 10 részre úgy, hogy az utóbbi az óramutató járása irányában fog elfordulni. Ezután a 10 rész a rajzokon ábrázolt esetekben jobb felé húzódik és egyidejűleg a 9 csukló körül felfelé billen, úgyhogy kialakul a 3. ábra szerinti fekvőhelyzet.

Amikor a bútort visszaállítjuk ülőhelyzetéből, az előzőekben leírt folyamat fordított sorrendben megy végbe.

A találmány keretében számos változtatás lehetséges. Különösen - amint azt már említettük - a 7 kocsi kialakítását változtathatjuk sokféleképpen. A 8 fejrész is állhat kettőnél több részből, például - amint ez a 3. ábrán látható - a 11 rész egy további 9' csuklóval összekapcsolt két külön részből állhat vagy két külön részre osztható.

Claims (4)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Fekvőbútorrá alakítható ülőbútor egy, a bútorkeret (1) háttámasza (3) és hátfala (2) között kialakult térbe (4) betolható fejrésszel (8), ahol a fejrészt (8), amely egy kocsihoz (7) van csuklósán kapcsolva, a bútor fekvőhelyze2

   HU 213 049 Β tében egy, a bútorkerettel (1) összekötött flexibilis szalag (14) tartja, azzal jellemezve, hogy a fejrész (8) önmagában ismert módon legalább két, csukló(k)kal (9, 9') öszszekötött részből (10,11) van kialakítva és a csukló(k) (9, 9') a fejrész (8) betolt helyzetében a két rész (10,11) felett van(nak) elhelyezve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti fekvőbútorrá alakítható ülőbútor, azzal jellemezve, hogy a fejrészt (8) a kocsi (7) párnázatával (6) egy szövetpánt (12) köti össze.
3. 3. A 2. igénypont szerinti fekvőbútorrá alakítható ülőbútor, azzal jellemezve, hogy a kocsi (7) a fejrész
4. 5 (8) felőli oldalán a párnázatától (6) előreugró résszel (13) rendelkezik, amelyre a fejrész (8) a bútor fekvőhelyzetében van fektetve.