HU212597B - Method for the preparation of virus and/or virus antigens and a biomass for producing them - Google Patents

Method for the preparation of virus and/or virus antigens and a biomass for producing them Download PDF

Info

Publication number
HU212597B
HU212597B HU9202127A HU212792A HU212597B HU 212597 B HU212597 B HU 212597B HU 9202127 A HU9202127 A HU 9202127A HU 212792 A HU212792 A HU 212792A HU 212597 B HU212597 B HU 212597B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
virus
biomass
cell
medium
mmol
Prior art date
Application number
HU9202127A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT64583A (en
Inventor
Friedrich Dorner
Johann Eibl
Wolfgang Mundt
Wilfried Woehrer
Original Assignee
Immuno Ag
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Immuno Ag filed Critical Immuno Ag
Publication of HUT64583A publication Critical patent/HUT64583A/hu
Publication of HU212597B publication Critical patent/HU212597B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N7/00Viruses; Bacteriophages; Compositions thereof; Preparation or purification thereof
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K39/00Medicinal preparations containing antigens or antibodies
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N2770/00MICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA ssRNA viruses positive-sense
    • C12N2770/00011Details
    • C12N2770/24011Flaviviridae
    • C12N2770/24051Methods of production or purification of viral material
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N2770/00MICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA ssRNA viruses positive-sense
    • C12N2770/00011Details
    • C12N2770/24011Flaviviridae
    • C12N2770/24111Flavivirus, e.g. yellow fever virus, dengue, JEV
    • C12N2770/24151Methods of production or purification of viral material
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02ATECHNOLOGIES FOR ADAPTATION TO CLIMATE CHANGE
    • Y02A50/00TECHNOLOGIES FOR ADAPTATION TO CLIMATE CHANGE in human health protection, e.g. against extreme weather
    • Y02A50/30Against vector-borne diseases, e.g. mosquito-borne, fly-borne, tick-borne or waterborne diseases whose impact is exacerbated by climate change

Landscapes

  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Virology (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • Microbiology (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Immunology (AREA)
  • Micro-Organisms Or Cultivation Processes Thereof (AREA)
  • Medicines Containing Antibodies Or Antigens For Use As Internal Diagnostic Agents (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás vírusok és/vagy vírusantigének és erre szolgáló biomassza előállítására.
Vírus/vírusantigén előállítására több eljárás ismeretes. A kiindulási anyag gyakran az úgynevezett primer sejttenyészet, amely emberi vagy állati szövetekből származik. A primer sejteket vírussal („oltóvírus”) fertőzik és a vírus sokszorozódása révén képződik a vírusantigén.
A 4 195 130 számú USA-beli szabadalmi leírásban macska fertőző peritonitisz vírust szaporítanak macska trachea-sejteken. A tenyésztő szövetet 2-napos és 9-hetes kor közötti macskák tracheájából nyerik. A tracheát
16-30 0,5-1 mm vastagságú gyűrűkre darabolják és ezeket a gyűrűket használják fel a sejtkultúrához.
A tavaszi-nyári-meningo-encephalitis-vírus (Frühsommer-Meningoenzephalitis-Virus=FSME- Vírus) sokszorozására szolgáló eljárást ismertet például az AT-B 358 167 számú szabadalmi leírás, eszerint csirkeembrió sejteket szuszpendálnak sejttenyésztéshez szolgáló táptalajban, megfertőzik a vírussal és ezt a biomasszát használják az FSME-vírusantigén termelésére. A biomasszát aerob körülmények között, 25-38 ’C hőmérsékleten, 1-5 napig szuszpenzióban tartják. Ezután a sejteket a sejttörmelékektől centrifugálással elválasztják, a kapott vírusszuszpenziót formaiinnal vagy β-propiolaktonnal inaktiválják, a vírusantigént ultraszűréssel betöményítik, tisztítják és vakcina céljára a szokásos módon dolgozzák fel. Az eljárás kitermelése azonban nem kielégítő.
A primer sejttenyészetek szokásos elkészítésekor különösen fontosnak tartják, hogy egyedi sejteket vagy lehetőleg kis sejtcsoportokat kapjanak. Ennek elérése érdekében a szövetet mechanikus vagy enzimes módszerrel lehetőleg erősen fel kell aprítani, jóllehet ez a kezelés egyidejűleg sok sejt pusztulásához vezet. Ha azonban az ilyen sejtkészftményeket megfelelő hordozóanyagok felületére telepítik, az elpusztult sejtek a felülúszóban maradnak és innen eltávolíthatók. Az FSME-vírusantigén előállítására szolgáló szuszpenziótenyészetekben azonban az ilyen sejtkészítmények használatakor nincs lehetőség arra, hogy az élő sejteket az élettelen, illetve károsodott sejtektől elválasszák. Minthogy az idő előrehaladtával a sejtek lizálódnak, ennek az lesz a következménye, hogy a táptalaj erősen szennyeződik sejtproteinekkel, amelyeket a kívánt terméktől nehéz elválasztani.
Egyedi sejtek szuszpenziójából álló, vírustenyésztésre szolgáló sejtkultúrát állítanak elő például a 190 919 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban oly módon, hogy 10-15 napos csirkeembriók szemét izolálják és nyíróerő alkalmazásával 2 mm3-es darabokra aprítják. A darabokat 0,1%-os tripszinnel emésztbe milliliterenként 300 000-400 000 sejtet tartalmazó sejtszuszpenziót kapnak.
Egyedi sejtek vagy kis sejtaggregátumok szuszpenzióban való alkalmazása esetén is csekély a vírus/vírusantigén termelés reprodukálhatósága, mert például a keverés nyíróereje erős sejtkárosodást okoz.
A találmány feladata, hogy ezeket a hátrányokat kiküszöbölje és vírus/vírusantigén termeléséhez olyan biomasszát bocsásson rendelkezésre, amely tenyésztés esetén nagy termelékenységgel állítja elő a vfrus/vírusantigént, egyszerűen kezelhető, üzemi méretekben használható vírus/vírusantigén termelésre, amikoris a vírus/vírusantigén a táptalajból nagy tisztasággal izolálható.
A találmány alapja az a felismerés, hogy vfrusok/vírusantigének sejtkultúrákból történő nagyipari előállításakor a sejtaggregátumok nagysága az eljárás kritikus paramétere. Meglepődve tapasztaltuk ugyanis, hogy ha a sejtaggregátumok nagyságát 100 pm és 1000 pm közé állítjuk, kitermelés növekedést, nagyobb tisztasági fokot és optimális oltó vírus mennyiséget érünk el.
A találmány tehát eljárás vírus/vírusantigén termelésére szolgáló biomassza előállítására oly módon, hogy a biomassza sejtaggregátumainak az átmérőjét 100 pm és 1000 pm közé állítjuk és a biomasszát vírussal megfertőzzük.
A találmány szerinti biomassza sejtaggregátumait emberi vagy állati szövetekből állítjuk elő mechanikus vagy enzimes kezeléssel úgy, hogy a mechanikus úton felaprított szövetet a sejtcsoportok további szétoszlatása érdekében egy proteázzal, például tripszinnel, kimotripszinnel vagy elasztázzal tovább aprítjuk a sejtaggregátum kívánt nagyságának az eléréséig.
A találmány szerinti biomassza sejtaggregátumait emberből vagy állatból származó egyedi sejtekből is előállíthatjuk úgy, hogy ezeket sejtaggregáló anyagokkal, például agglutininnel kezeljük.
Az 1000 pm-nél nagyobb, illetve 100 pm-nél kisebb sejtaggregátumok és egyedi sejtek elválasztását szűréssel vagy előnyösen útépítéssel végezhetjük. A szűréssel szemben az ülepítés egyszerűbben megvalósítható, mert a 100 pm pórusnagyságú szűrők könnyen eltömődnek. Ezenkívül az ülepítés költséges és drága szeparátorok nélkül is megoldható és sterilitási szempontból is előnyös technikákat kínál. Azt találtuk, hogy a 100 és 1000 pm közötti átmérővel rendelkező sejtaggregátumok 1 cm/perc-nél nagyobb sebességgel ülepednek, míg a kisebb sejtaggregátumok ülepítésének a sebessége 1 cm/perc-nél kisebb. Az 1000 pm-nél kisebb méretű részecskék elválasztása szűréssel egyszerűen elvégezhető, mivel itt nem áll fenn az eltömődés veszélye.
A találmány szerinti eljárás egy előnyös változatát az jellemzi, hogy a táptalajban szuszpendált biomassza anyagcsere aktivitását - glükóz fogyasztással mérve óránként 3-5 mg gükóz/g biomassza értékre állítjuk be.
A találmány szerinti eljárásban felhasznált sejtaggregátumok további előnye abban rejlik, hogy már viszonylag kis mennyiségű oltóvírussal való megfertőzés esetén is nagy mennyiségű vírusantigént termelnek. Kimutattuk, hogy 100 pm-nél kisebb és 1000 pm-nél nagyobb sejtaggregátumok megfertőzéséhez lényegesen több oltóvírust kell felhasználni azonos mennyiségű vírus/vírusantigén termeléséhez. Felismertük továbbá, hogy a vírus/vírusantigén termelés tovább növelhető, ha a biomasszát a táptalajban legalább 0,01 mmol/liter, előnyösen 0,06 mmol/liter oxigénkoncentráció mellett tartjuk fenn.
HU 212 597 Β
A találmány tárgyát képezi tehát egy vírusok/vírusantigének előállítására szolgáló eljárás is a találmány szerinti eljárással előállított biomassza felhasználásával, ahol az eljárást legalább 0,01 mmol/liter, előnyösen 0,06 mmoVliter oxigén-koncentráció mellett valósítjuk meg.
Azt is tapasztaltuk, hogy előnyös, ha a táptalajban a sejtaggregátumok koncentrációja legalább 10 mg sejtaggregátum/ml.
A találmány szerinti módon előállított biomassza különösen a tavaszi-nyári-meningoencephalitis-vfrus (FSME-vírus)/vírusantigén termelésére alkalmas, ha az madárembrió sejtekből, különösen csirkeembrió sejtekből származó sejtaggregátumokből áll. Ugyanakkor tovább növelhető a vírus/vírusantigén termelés, ha a táptalajban az oxigén átáramoltatás sebességét 1,60 mmol O2/liter/óra értéknél magasabbra, előnyösen 1,65 és 2,40 mmol/liter/óra közé állítjuk be.
Az oxigén átáramoltatása sebessége (OTR = oxygen transfer rate), amelyet a mmol O2/liter/óra értékkel fejezünk ki, ismert mértéke a sejttenyészetbe bevitt oxigénnek. Az oxigénfelvétel sebessége (OUR = oxygen uptake rate) általában ugyancsak mértéke a sejtanyagcsere teljesítményének és így közvetetten a sejt vfrus/vfrusantigén szintetizáló teljesítményének.
Az FSME-vírusantigén termelés összes ma ismert eljárásánál a specifikus termelőteljesítményt a vírusantigénre korlátozzák, mivel a táptalajban jelenlévő nagymennyiségű fertőzött sejt esetén a táptalaj pH-értéke csökken, ami a vírustiter nemkívánt csökkenéséhez és a vírusantigén bomlásához vezet.
Azt találtuk, hogy az erősen levegőztetett tenyészet pH-értéke nem csökken és a vírus/vírusantigén termelés teljesítményét állandó magas szinten tarthatjuk, ha a tápfolyadékba elegendő mennyiségű oxigént juttatunk be keverés révén vagy statikus és/vagy dinamikus gázelosztóval.
A mérési eredmények azt mutatták, hogy egy olyan tenyészetben, amelyben a sejtsűrűség 2-1O7 sejt/ml és csak a felülete érintkezik oxigén atmoszférával, az FSME termelés nagymértékben lecsökken. Ezzel szemben, ha az oxigént bevisszük a tenyészetbe, az antigén kitermelést erősen megnövelhetjük.
A találmány szerinti eljárás egy előnyös kiviteli módja abban áll, hogy az oxigén átáramoltatás sebességét 1,60 mmol 02/liter/óra értéknél magasabbra, előnyösen 1,65 és 2,40 mmol Oj/liter/óra érték közé állítjuk be, ekkor a nedves sejtmassza mennyisége előnyösen legfeljebb 30 g/liter táptalaj.
A kísérleti eredmények azt mutatták, hogy az FSME-vírus/vfrusantigén termelés a találmány szerinti alkalmazott sejtaggregátumok koncentrációjával arányos. A találmány szerinti eljárás 10 mg/ml sejtaggregátum koncentráció mellett is megvalósítható. Ezzel szemben megállapítottuk, hogy fertőzött egyedi sejtek tenyésztése esetén legalább 10 mg/ml koncentráció szükséges ahhoz, hogy vírus/vírusantigén termelést érjünk el.
A primer sejttenyésztet fertőzéshez szükséges magas oltóvírus litert rendszerint úgy érjük el, hogy a vírust egéragyban szaporítjuk. Azáltal, hogy a találmány szerint a sejtaggregátumot lényegesen kevesebb vírusmennyiséggel lehet beoltani, a biomassza megfertőzéséhez szükséges oltóvírust sejttenyészet-felülúszókból is megkaphatjuk. Ez jelentősen csökkenti az egéragy-proteinnel való szennyezés tehetségét.
Azt is kimutattuk, hogy a madárembrió sejtekből származó, találmány szerinti sejtaggregátumokból álló biomassza influenza-, vaccinia- vagy avipox-vírusantigén termelésére szintén alkalmazható.
Az alábbi példákkal közelebbről bemutatjuk a találmányt, anélkül, hogy a példákkal a találmány oltalmi körét korlátoznánk.
1. példa
A CE (chick embryo) sejtaggregátum nagyságának befolyása az FSME vírusantigén kitermelésre SPF tyúktojásokat 12 napon át 37 ’C-on keltetünk (SPF = specifikus pathogen free, azaz specifikus kórokozóktól mentes), majd a tojások átvilágításával megvizsgáljuk, hogy végbement-e az embrió növekedése. A tojásokat alkohollal fertőtlenítjük és sterilboxban felnyitjuk. Az embriókat kivesszük, megmossuk és aprítőkészülékben durván felaprftjuk. Ezután az embrionális szövetet 37 ’C-on 20 percig enzimmel emésztjük, proteolítikus enzimek (1 mg/embrió) hozzáadásával. A kapott szövetszuszpenzióból egy >1000 gm szemnagyságú szűrővel elválasztjuk az 1000 gm-nél nagyobb szövetdarabokat. Ezeknek a sejtaggregátumoknak a további elválasztása ülepítő eljárással történik, ekkor az elválasztás kritériuma a > 1 cm/perc ülepedési sebesség. Ekkor a sejtszuszpenziót ülepítőedényen nyomjuk át alulról fölfelé 1 cm/perc sebességgel. Az egyedi sejtek, illetve kis sejtaggregátumok a szuszpenziőban maradnak, míg a nagyobb sejtcsoportok az edény aljára kiülepednek. A különböző pórusnagyság szűrőkkel végzett kísérletek azt mutatták, hogy az ilyen feltételek mellett kiülepedett sejtcsoportok méreteloszlása <1000 gm-től >100 gm-ig terjed. A szuszpenziőban maradó sejtcsoportok nagysága tehát <100 gm.
Ilyen módon a sejtaggregátumokból három frakciót kapunk, amelyek átmérője:
1. <100 gm,
2. >1000 gm,
3. <1000 gm, azaz 100 gm és 1000 gm közötti.
Ezekből a frakciókból azonos biomassza koncentrációkat (30 g/liter) szuszpendáltunk egy táptalajban (Med 199) és FSME vírussal (1 x 105 pfu/mg biomassza) megfertőztük. A vírus szaporítását 37 ’C-on végeztük és a sejteket egyenletes keveréssel szuszpenzióban tartottuk fenn. Négy nap múlva ELISA módszerrel határoztuk meg a képződött vírusantigén mennyiségét.
Az 1. frakció esetében (a sejtaggregátum kisebb lOOgm-nél) a vírus/vírusantigén termelés 4,9 gg/ml volt, a 2. frakció esetén (a sejtaggregátum nagyobb 1000 gm-nél) a vírus/vírusantigén termelés 4,7 gg/ml volt, a találmány szerint alkalmazott frakció esetében a vírus/vírusantigén termelés 9,3 gg/ml volt.
HU 212 597 Β
2. példa
Λ CE sejtaggregátum nagyságának befolyása a
CEC (chick embryo cell) proteinnel való szennyeződésére
Az 1. példa szerinti módon előállított 1. és 3. frakció táptalaját a tenyésztés megkezdése után két nap múlva CEC-protein tartalomra vizsgáltuk. Az 1. frakció táptalaja 1,80 mg/ml CEC-proteint, a 3. frakció táptalaja csupán 0,84 mg/ml CEC-proteint tartalmazott.
3. példa
Az oltóvírus mennyiségének befolyása a vírus/vírusarttigén termelésre
Az 1., illetve a 3. frakció sejtaggregátumainak megfelelő nagyságú sejtaggregátumokat tartalmazó biomasszákat tenyésztettünk az 1. példában leírt módon és meghatároztuk a vírus/vírusantigén termelést Frakciónként négy, eltérő mennyiségű oltóvirust használtunk a fertőzéshez: 1 mg biomasszához 3,2 x 103 pfu, 1 x 104 pfu,
3,2 x 104 pfu, illetve 1 x 105 pfu mennyiséget. Az eredményeket az 1. táblázatban foglaljuk össze. A táblázatból látható, hogy a találmány szerint alkalmazott 3. frakciónál, azonos mennyiségű oltóvírus esetén lényegesen nagyobb vírus/vírusantigén kitermelést kaptunk.
1. táblázat
Fertőzéshez használt oltóvfms mennyisége (pfu/mg biomaszsza) Vírus/vírusantigén kitermelés (pg/ml)
1. frakció 3. frakció
3,2 X 103 2,0 8,8
1,0 X104 3,2 10,3
3,2 X 104 5,0 11,0
1,0 X 105 5,0 11,0
4. példa
Az oxigén koncentráció vefolyása az antigén kitermelésre
Az 1. példában megadott körülmények között a táptalaj különböző oxigén koncentrációi mellett tenyésztettük a találmány szerinti biomasszát, majd meghatároztuk a vírus/vírusantigén mennyiségét. Az eredményeket a 2. táblázatban foglaljuk össze, ahol a vírus/vírusantigén kitermelést 0,06 mmol/liter oxigénkoncentráció mellett 100%-nak vettük.
2. táblázat
Oxigén koncentráció (nmol/liter) Vírus/vírusantigén kitermelés (%)
0,06 100
0,02 90
0,004 35
0 10
5. példa
Az oxigén-átáramoltatás befolyása a vírus/vírusantigén kitermelésre
A 3. frakció szerinti sejtaggregátumokból álló biomasszát az 1. példában leírtak szerint vírussal megfertőzzük. A tenyésztést különböző nagyságú edényekben végeztük. Ezeket úgy levegőztettük, hogy különböző OTR értékeket kapjunk. A szuszpenziókat 4 napon át 33-37 ’C-on tartottuk és meghatároztuk a vírus/vírusantigén kitermelést.
Az eredményeket a 3. táblázatban adjuk meg.
3. táblázat
Tenyésztő edény Tenyészet térfogata (literi OTR mmol/l/óra Vírus/vírusantigén kitermelés* (pg/ml)
0,5 1-es hengeres palack (Technespinner) 0,1 2,38 5,9
0,3 0,795 0,97
21-es hengeres palack (Technespinner) 0,3 1,65 2,0
1,0 0,49 0,32
101-es keverős palack (keverő hossza 5,5 cm, 150-160 ford/perc) 3,0 0,41 0,38
501-es keverős palack (keverő hossza 15 cm, 80-90 ford/perc) 18 1,10 0,97
30 0,87 0,22
* Meghatározás ELISA-val
A 3. táblázatban szereplő eredményekből következik, hogy ahol az OTR nagyobb 2-nél, ott körülbelül 6 pg/ml vírus/vírusantigén kitermelés érhető el.
6. példa
Az 1. példa szerinti 3. frakciót az ott leírtak szerint az alábbi 4. táblázatban felsorolt influenza törzsekkel megfertőztük. Standard sejtkultúraként az 1. példa szerinti 1. és 2. frakciót használtuk, amelyekben a sejtaggregátumok átmérője 100 pm-nél kisebb, illetve 1000 μπι-nél nagyobb volt. Egy-egy liter táptalajban körülbelül 30 g standard sejtkultúrát, illetve 30 g, 100 pm és 1000 pm közötti átmérőjű sejtaggregátumot szuszpendáltunk és mindegyiket megfertőztük a 4. táblázatban felsorolt influenza vírus törzsekkel (1 x 105 pfu/mg biomassza). A vírustenyésztést 37 ’C-on végeztük, a sejteket ezalatt egyenletes keveréssel szuszpenziőban tartottuk. Négy nap múlva összegyűjtöttük a vírustartalmú táptalajokat és a szokásos módon [Hirst, G., The Agglutination of Red Cells by Allantoic Fluid of Chick Embryos Infected With Influenza Cirus, Science, 94 (2427), 22-23, (1941)] meghatároztuk a Ha-titert. A 4. táblázatban megadjuk a kapott titer-értékeket.
HU 212 597 Β
4. táblázat
A vírus altípusa Vírus törzse HA-titer Találmány szerinti Standard sejtkultúra
B B/Panama 6 2
A/H1N1 Brazil 7 5
Szingapúr 6 2 0
A/H3N2 Hong Kong 5 2 0
Amint a 4. táblázat adataiból látható, a találmány szerinti sejtkultúra esetén magasabb influenza vírus kitermelést kaptunk, mint a standard sejtkultúrákkal. Ezen túlmenően a magasabb kitermelést nem kísérték a szokásos sejtkultúrák alkalmazásakor tapasztalható hátrányok.
7. példa
A találmány szerinti, 100 és 1000 gm közötti átmérőjű sejtaggregátumokat tartalmazó sejtszuszpenziót és a 6. példában leírt standard sejtkultúrát vizsgáltunk Herpes simplex vírus/vírusantigén (HSV) termelésre. Egy-egy liter táptalajban körülbelül 30 g standard sejtkultúrát, illetve 30 g, 100 gm és 1000 gm közötti átmérőjű sejtaggregátumot szuszpendálunk és mindegyiket megfertőztük HSV-vel (1 x 105 pfu/mg biomassza). A megfertőzött sejtkultúrákat 72 órán át inkubáljuk, naponta mintát vettünk belőlük és a kultúrákat állandó pH-értéken és közepes glükóz-koncentráción tartottuk.
A vírus/antigén teremlést ELISA-val és vírustitrálással vizsgáltuk. ELISA-val az alábbi módon határoztuk meg a HSV-antigén termelést. A Herpes simplex vírus ELISA kit-et (Dakopatts) félkvantitatív vizsgálathoz átalakítottuk. Az antigének peroxidázhoz kötött HSV-1 specifikus nyúl immunoglobulinnal mutattuk ki. Az ELISA egységeket (EU) 16 EU/ml tartalmú, standard BL, V81 vakcina készítmény hígításaival határoztuk meg. Egy ELISA egység annak a legnagyobb hígításnak a reciproka, amely 492 nm-en 0,1-nél nagyobb adszorbanciát eredményezett és legalább kétszeres negatív kontrollt A vírus litert Reed és Muench módszerével határoztuk meg [A Simple Method of estimating Fifty Per Cent Endpoints, The American Journal of Hygiene, 27, (3), 493-497. oldal, (1938)].
Az 5. táblázatban összehasonlítjuk a találmány szerinti biomassza és a standard sejtkultúrák alkalmazásával kapott HSV titereket. Amint az a táblázatból látható, a találmány szerinti biomasszával kapott antigén mennyiség körülbelül 2,8 x 105 egység és a HSV titer körülbelül 4,4 x 109 100 ml kultúrára számítva.
5. táblázat
Vírus bevitel 1 X 105 mg sejttömeg Titer (összes) Idő (óra) Biomassza sejtaggregátumok Standard sejtkultúra
ELISA TCID/5 0 ELISA TCID/5 0
1 x 107 72 280000 4,4X10 9 1000 1X107
Amint a fenti táblázatból látható, a vírus/vírusantigén kitermelés Herpes simplex vírus alkalmazása esetén jelentősen növekedett, amikor a szokásos sejtkultúrák helyett a találmány szerinti biomassza sejtaggregátumokat alkalmaztuk.

Claims (10)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás vírus és/vagy vírusantigén termelésére szolgáló biomassza előállítására, azzal jellemezve, hogy a biomassza sejtaggregátumainak az átmérője 100 gm és 1000 gm közé állítjuk be és a biomasszát vírussal megfertőzzük.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a sejtaggregátumok méretét emberi vagy állati szövetek mechanikus és enzimes kezelésével állítjuk be.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a sejtaggregátumok méretét emberi vagy állati egysejtek sejtaggregációt előidéző anyagokkal való kezelésével állítjuk be.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a táptalajban szuszpendált biomassza anyagcsere aktivitását - glükóz fogyasztással mérve - óránként
    3-5 mg glükóz/g biomassza értékre állítjuk be.
  5. 5. Eljárás vírus és/vagy vírusantigén termelésére az
    1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárással előállított biomassza alkalmazásával, azzal jellemezve, hogy hogy a termelést táptalajban, legalább 0,01 mmol/liter, előnyösen legalább 0,06 mmol/liter oxigén koncentráció mellett végezzük.
  6. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a termelést olyan táptalajban végezzük, amely ml-enként legalább 10 mg sejtaggregátumot tartalmaz.
  7. 7. Az 5. igénypont szerinti eljárás tavaszi-nyári-meningoencephalitis-vírus (FSME-vírus)/vírusantigén termelésére, azzal jellemezve, hogy egy madérembrió sejtekből, különösen csirkeembrió sejtekből származó sejtaggregátumből álló biomasszát alkalmazunk táptalajként.
  8. 8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a táptalajban az oxigén átáramoltatás sebességét 1,60 mmol O2/liter/óra fölötti, előnyösen
    1,65 és 2,49 mmol O2/liter/óra közötti értékre állítjuk be.
  9. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 1,65 mmol O2/Iiter/óra oxigén átáramoltatási sebesség mellett a biomassza mennyiségét maximum 30 g/liter táptalaj értékre állítjuk be.
  10. 10. Az 5. igénypont szerinti eljárás influenza-, vaccinia- vagy avipox-vírus és/vagy vírusantigén teremlésére, azzal jellemezve, hogy madárembriósejtekből származó sejtaggregátumokból álló biomasszát alkalmazunk táptalajként
HU9202127A 1990-01-04 1991-01-03 Method for the preparation of virus and/or virus antigens and a biomass for producing them HU212597B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
AT18/90A AT393277B (de) 1990-01-04 1990-01-04 Verfahren zur herstellung von fruehsommer- meningoenzephalitis-virus (fsme-virus)-antigen

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT64583A HUT64583A (en) 1994-01-28
HU212597B true HU212597B (en) 1996-08-29

Family

ID=3479351

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9202127A HU212597B (en) 1990-01-04 1991-01-03 Method for the preparation of virus and/or virus antigens and a biomass for producing them

Country Status (17)

Country Link
US (2) US5391491A (hu)
EP (1) EP0509008B1 (hu)
JP (1) JP2633392B2 (hu)
AT (2) AT393277B (hu)
CA (1) CA2073168C (hu)
CZ (1) CZ279725B6 (hu)
DE (1) DE59103696D1 (hu)
DK (1) DK0509008T3 (hu)
ES (1) ES2067921T3 (hu)
FI (1) FI106241B (hu)
HR (1) HRP921353A2 (hu)
HU (1) HU212597B (hu)
NO (1) NO310472B1 (hu)
RU (1) RU2099419C1 (hu)
SK (1) SK279200B6 (hu)
WO (1) WO1991009937A1 (hu)
YU (1) YU391A (hu)

Families Citing this family (16)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US5719051A (en) * 1989-12-22 1998-02-17 Immuno Aktiengesellschaft Perfusion system and a method for the large scale production of virus or virus antigen
AT393277B (de) * 1990-01-04 1991-09-25 Immuno Ag Verfahren zur herstellung von fruehsommer- meningoenzephalitis-virus (fsme-virus)-antigen
ES2378409T3 (es) 1994-11-10 2012-04-12 Baxter Healthcare S.A. Método para producir sustancias biológicas en cultivo sin proteínas
US5753489A (en) * 1994-11-10 1998-05-19 Immuno Ag Method for producing viruses and vaccines in serum-free culture
US6146873A (en) * 1994-11-10 2000-11-14 Baxter Aktiengesellschaft Production of orthomyxoviruses in monkey kidney cells using protein-free media
US5756341A (en) * 1994-11-10 1998-05-26 Immuno Ag Method for controlling the infectivity of viruses
US5698433A (en) * 1994-11-10 1997-12-16 Immuno Ag Method for producing influenza virus and vaccine
DE19612966B4 (de) 1996-04-01 2009-12-10 Novartis Vaccines And Diagnostics Gmbh & Co. Kg MDCK-Zellen und Verfahren zur Vermehrung von Influenzaviren
BR9804283B1 (pt) * 1998-03-18 2010-11-30 processo para a produção de flavivìrus em baixa densidade de células em cultura e processo para a produção de flavivìrus recombinante em baixa densidade de células em cultura.
US7445924B2 (en) 2000-11-23 2008-11-04 Bavarian Nordic A/S Modified Vaccinia Ankara virus variant and cultivation method
DE10144906B4 (de) 2001-09-12 2013-11-28 Novartis Vaccines And Diagnostics Gmbh Verfahren zur großtechnischen Herstellung von Impfstoffen
US20040023358A1 (en) * 2001-12-21 2004-02-05 Wyeth Avian embryo particulate biomass for the production of virus antigens
CA2494379C (en) * 2002-09-05 2012-11-06 Bavarian Nordic A/S Method for the cultivation of primary cells and for the amplification of viruses under serum free conditions
US7998488B2 (en) * 2008-11-14 2011-08-16 Baxter International Inc. Vaccine formulations and uses thereof
JP2013538577A (ja) 2010-09-23 2013-10-17 バクスター・インターナショナル・インコーポレイテッド 組み換えウイルスベクターおよび黄熱病ウイルスに対する免疫反応を惹起するための方法
JP6169494B2 (ja) 2011-01-31 2017-07-26 ナノセラピューティクス・インコーポレイテッドNanotherapeutics, Inc. インフルエンザaウイルスに対するヘテロサブタイプ免疫応答を誘導するための組換えウイルスベクターおよび方法

Family Cites Families (6)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4059485A (en) * 1976-11-03 1977-11-22 Monsanto Company Adaptation of cell lines to suspension culture
US4195130A (en) * 1978-04-20 1980-03-25 Cornell Research Foundation, Inc. Propagation of feline infectious peritonitis virus in tissue cultures
AT358167B (de) * 1978-12-22 1980-08-25 Immuno Ag Verfahren zur herstellung von fruehsommer- -meningoenzephalitis-virus (fsme-virus)- -vakzinen
US4335215A (en) * 1980-08-27 1982-06-15 Monsanto Company Method of growing anchorage-dependent cells
AT393277B (de) * 1990-01-04 1991-09-25 Immuno Ag Verfahren zur herstellung von fruehsommer- meningoenzephalitis-virus (fsme-virus)-antigen
US5114855A (en) * 1990-04-19 1992-05-19 Regents Of The University Of Minnesota Method for aggregating cells with small microspheres

Also Published As

Publication number Publication date
HRP921353A2 (en) 1995-10-31
EP0509008A1 (de) 1992-10-21
AT393277B (de) 1991-09-25
RU2099419C1 (ru) 1997-12-20
YU391A (sh) 1994-04-05
CA2073168C (en) 1999-04-27
JP2633392B2 (ja) 1997-07-23
CA2073168A1 (en) 1991-07-05
ATA1890A (de) 1991-02-15
WO1991009937A1 (de) 1991-07-11
FI106241B (fi) 2000-12-29
DK0509008T3 (da) 1995-04-18
US5391491A (en) 1995-02-21
NO922622L (no) 1992-07-23
DE59103696D1 (de) 1995-01-12
JPH05503843A (ja) 1993-06-24
NO922622D0 (no) 1992-07-02
FI923099A0 (fi) 1992-07-03
CS9100012A2 (en) 1991-08-13
ES2067921T3 (es) 1995-04-01
SK279200B6 (sk) 1998-07-08
CZ279725B6 (cs) 1995-06-14
HUT64583A (en) 1994-01-28
US5550051A (en) 1996-08-27
NO310472B1 (no) 2001-07-09
EP0509008B1 (de) 1994-11-30
FI923099A (fi) 1992-07-03
ATE114713T1 (de) 1994-12-15

Similar Documents

Publication Publication Date Title
JP5264843B2 (ja) 細胞培養におけるインフルエンザウイルスの複製の方法、および本方法によって入手可能なインフルエンザウイルス
JP4243349B2 (ja) インフルエンザウイルスの複製のための動物細胞および方法
HU212597B (en) Method for the preparation of virus and/or virus antigens and a biomass for producing them
EP1427817B1 (de) Vermehrung von viren in zellkultur
DE10144906B4 (de) Verfahren zur großtechnischen Herstellung von Impfstoffen
US7666654B2 (en) Method for preparing viral material
US3935066A (en) Cell lines