HU210765B - Methode for dewatering of gully-holes - Google Patents

Abstract

A találmány eljárás aknák víztelenítésére, főleg szigetelt vasbeton pályalemezes, általában aszfaltbeton burkolatú, szigetelő réteggel és a szigetelő réteg fölött rétegvíz elvezető egységgel, célszerűen porózus burkolati réteggel és/vagy szivárgó léccel, valamint adott esetben vízelnyelővel ellátott közúti híd kiemelt szegélyében vagy járdájában elhelyezett aknákban, pl. kezelő aknákba, behúzó aknákba bejutó víz eltávolítá- sára, melynek során az aknában összegyűlt vizet elszivárogtatjuk. Jellegzetessége, hogy az aknát (11) porózus szivárgó idomra (8), míg a szivárgó idomot (8) a vasbeton pályalemez (1) szigetelő rétegére (2) telepítjük, a szivárgó idomot (8) a rétegvíz elvezető egységgel összekötjük, a vizet pedig a szivárgó idomon (8) keresztül folyamatosan a rétegvíz elvezető egységbe szivárogtatjuk. 9\ 10 /f.ábrct HU 210 765 B A leírás terjedelme: 12 oldal (ezen belül 6 lap ábra)

Description

A találmány tárgya eljárás aknák víztelenítésére, főleg szigetelt vasbeton pályalemezes, általában aszfaltbeton burkolatú, a szigetelő réteggel és a szigetelő réteg fölött rétegvíz elvezető egységgel, célszerűen porózus burkolati réteggel és/vagy szivárgó léccel, valamint adott esetben víznyelővel ellátott közúti híd kiemelt szegélyében vagy járdájában elhelyezett aknákban, pl. kezelő aknákba, behúzó aknába bejutó víz eltávolítására, melynek során az ankában összegyűlt vizet elszigárogtatjuk.

A szabadban létesített aknákba hatoló víz a szerkezet anyagát károsíthatja, először a beton, majd a betonacélok korrózióját okozhatja. Megnő a kifagyási veszély, s a kifagyás folytán a szerkezeti hajszálrepedések kitágulnak. Az elárasztott vagy befagyott aknában lévő berendezések hozzáférhetetlenné válnak, a kábelbehúzó aknákban a beszivárgó víz elektromos zavarokat, zárlatot okozhat.

Legegyszerűbb megoldásnak tűnhet a víz bejutásának megakadályozása, aminek a módja vízzáró fal- és fenékbeton készítése volna. Természetesen emellett vízzáró fedlapokra is szükség van. Ezek azonban általában csak olyan gondos gyártás, kivitelezés és elhelyezés árán valósíthatók meg, amely tetemes munka- és költségráfordítással jár. A kész szerkezet folyamatos fenntartást igényel.

A gyakorlatban inkább általában megtűrik a víz hosszabb-rövidebb ideig való jelenlétét az aknákban, a hangsúlyt inkább a beszivárgó víz lehetőség szerinti eltávolítására fektetik, s tudomásul veszik, hogy az aknák szerkezete időről-időre javításra szorul. A víz eltávolítására az alkalmazási területtől és a vízhozamtól függően különféle eljárások alakultak ki.

Kisebb vízmennyiségeknél kézenfekvő eltávolítási mód az elpárologtatás szellőztetéssel vagy a kiszárítás fűtéssel, míg nagyobb vízhozamok esetében a vizet zsompban gyűjtve kiszivattyúzzák. Szóba jöhet még a kiszivárogtatás, kimérés és felitatás is. Az utóbbi eljárás fejlettebb foganatosítási módja a higroszkópos itatótéglák alkalmazása. Az itatótéglák felszívják a nedvességet és csökkentik a levegő páratartalmát is. Az itatótéglák száma az igényekhez igazítható, a téglák cserélhetők. Léteznek ún. „kapilláris működésű”, újra felhasználható itatótéglák is.

A hídépítésben leginkább a kicsepegtetés és a kifolyatás módszere terjedt el. Lényege, hogy az aknában mélypontokat alakítanak ki az építés során, s a vizet a mélypontokhoz csatlakozó, lejtésben elhelyezett csöveken keresztül a hídpálya alatti vízfolyásba, vagy a közlekedési pálya forgalomtól nem érintett részére vezetik ki. A szokásos, viszonylag kicsi, 2-3 liter/óra nagyságú vízhozam ilyen módon általában zavartalanul eltávolítható, az aknák és a hídpálya kialakítása és fenntartása szempontjából azonban ezek a megoldások rendkívül kedvezőtlenek.

Az aknák helyének és méreteinek megtervezése során figyelembe kell venni a hídpálya hossz és keresztirányú lejtésének, sőt, adott esetben ezeket kell az aknákhoz igazítani. Az aknák szerkezeti magassága - tehát az aknafenéksínt és a fedlap fölső síkja közötti magasság általában túlságosan kicsire adódik. Külön meg kell tervezni az aknafenéknek a víz összefolyatásához szükséges, adott esetben többirányú lejtését, a vízkivezetés helyét a legmélyebb pont környezetében, s ott a csepegtető cső megfelelő lejtésbeni elhelyezését, rögzítését. Külön gondot jelent a csövek védelme a betonozás és vibrálás okozta igénybevételekkel szemben.

A csövek átvezetéséhez a vasbeton hídpályalemezt át kell tömi, s gondoskodni kell az áttörés vízzáró szigeteléséről. A hídszerkezet külső felületein megjelenő csőcsonkokat védeni kell a mechanikai hatások és korrózió ellen. Lehetővé kell tenni a csövek használat közbeni tisztíthatóságát, és elhárítani a mégis előforduló dugulásokat.

Látható, hogy számos követelménynek kell eleget tenni, a mulasztások nyomán viszont nehezen kiküszöbölhető, súlyos következményekkel járó hibák keletkezhetnek.

Közúti híd pályaburkolata alatt pangó vizek okozta tönkremenetel meggátlására mutat be példát a 188 970 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás. Lényege, hogy a hídpálya burkolata alatti szigetelés oldalirányú felhajtása következtében előálló teknőben összegyűlő vizet fölülről lezárt vízvezető járatba juttatják, a vízvezető járatokat pedig szabad kitorkollással látják el. A vízvezető járatot esésben helyezik el.

A szerkezet hatásosan alkalmazható hidak pályaburkolatának és szigetelésének védelmére, nem nyújt azonban megoldást a járdába vagy a kiemelt szegélybe telepített kezelő és behúzó aknák védelmére.

Egy ismert megoldás szerint az alsó, porózus burkolati réteg vizeit a víznyelőbe szivárgó idom közvetítésével juttatjuk. A szivárgó idom a tölcsérszerűen kialakított víznyelőre fekszik föl, a burkolat alatti és a víznyelőbe benyúló szigetelőréteg pedig maga a szivárgó idom szorítja rá a víznyelőre.

Egy további változatnál a szivárgó idom a víznyelő csövet gallérszerűen veszi körül. A rétegvíz a víznyelő csőbe részben beömlő fejen keresztül, részben pedig a szivárgó gallérba telepített beömlőnyílásokon át jut be a víznyelőbe.

Aknák víztelenítésére ezek az elképzelések nem alkalmasak.

A találmány célja aknák, elsősorban pedig közúti hidak kiemelt szegélyére vagy járdájára telepített aknák csapadékvíz elleni védelme az aknába kerülő és ott összegyűlő víz elvezetése útján. A víz elvezetésére irányuló eljárás egyszerű, olcsó és hibamentesen kivitelezhető legyen, fenntartásra pedig ne legyen szükség.

A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy ha a vasbeton pályalemezes, rendszerint aszfaltbeton burkolattal ellátott közúti híd vízelvezetése valamilyen módon meg van oldva, az aknában összegyűlő vizet a pályalemez vizével együtt lehet kivezetni, ha ehhez a megfelelő összeköttetést megteremtjük. Az összeköttetést pedig úgy hozhatjuk létre, ha az akna fenekét a pályalemez vízelvezető egységeivel összekapcsolt szivárgó idomként alakítjuk ki.

A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás aknák víztelenítésére, főleg szigetelt vasbeton pá2

HU 210 765 B lyalemezes, általában aszfaltbeton burkolatú, szigetelő réteggel és a szigetelő réteg fölött elvezető egységgel, célszerűen porózus burkolati réteggel és/vagy szivárgó léccel, valamint adott esetben víznyelővel ellátott közúti híd kiemelt szegélyében vagy járdásában elhelyezett aknákban, pl. kezelő aknákba, behúzó aknákba bejutó víz eltávolítására, - melynek során az aknában összegyűlt vizet elszivárogtatjuk, - azon alapul, hogy az aknát szivárgó idomra, míg a szivárgó idomot a vasbeton pályalemez szigetelő rétegére telepítjük, a szivárgó idomot a rétegvíz elvezető egységgel összekötjük, a vizet pedig a szivárgó idomon keresztül folyamatosan a rétegvíz elvezető egységbe szivárogtatjuk.

Az eljárás egy lehetséges módjával a szivárgó idom előállítása során nyitott pórusú, adott esetben különböző vízáteresztő képességű, teherviselésre is alkalmas szivárgó elemeket előregyártunk a szivárgó idomot pedig a szivárgó elemek egymás mellé fektetése útján hozzuk létre.

Adott esetben a szivárgó elemeket egymás mellé hézagosán fektetjük, a hézagokat pedig a kiemelt szegély vagy a járda és adott esetben a porózus burkolati réteg alatt, azok megépítését megelőzően szigetelő csíkkal lefedjük.

Egy további foganatosítási módnál a szivárgó idomot a szivárgó elem darabjaiból állítjuk elő. A szivárgó elemnek a szigetelő réteghez csatlakozó lapját hornyokkal vagy vályúkkal látjuk el.

Egy ugyancsak lehetséges esetben a szivárgó elem és a szigetelő réteg közé felületkiegyenlítésre alkalmas ágyazó bevonatot, pl. sűrű bitumenemulziót iktatunk. A szivárgó idomot legalább két szivárgó rétegből állítjuk össze. A szivárgó idom és a szigetelő réteg közé szigetelésvédő réteget iktatunk.

A szivárgó idomot műgyanta kötésű, célszerűen 4-8 mm szemnagyságú gyöngykavics, fémszemcse vagy kerámiaszem adalék felhasználásával állítjuk elő. A szivárgó idomot sík, adott esetben vízszintes fölső felületűre készítjük. A szivárgó idom alsó lapját a vasbeton pályalemez keresztirányú vagy eredő lejtésével egyirányban lejtetjük. A szivárgó idomot a szivárgó léchez, vagy a porózus burkolati réteghez vagy a víznyelő szűrő gallérjához csatlakoztatjuk.

A találmány szerinti eljárás számos előnnyel rendelkezik. A szivárgó idom elhelyezése gyakorlatilag nem befolyásolja a hídpálya szerkezetének kialakítását, nem akadályozza a kiemelt szegélyben vagy a járdában lévő szerkezetek elhelyezését sem. A hídpályalemez szigetelését nem kell áttörni, az áttöréssel járó hibalehetőségek kiesnek.

A szivárgó idom elkészülte után a betonacél szerelési, betonozási munkák és az aszfaltburkolat készítése zavartalanul elvégezhetők, mert ezeket a szivárgó idom ottéte egyáltalán nem akadályozza. Maga a szivárgó idom - minthogy a vizet folyamatosan vezeti el általában soha nincs tele vízzel, s minden oldalról védve lévén csak lassan hűl le. Fagyveszélyre tehát egyáltalán nem érzékeny.

Azáltal, hogy az akna külön fenékbetont nem kap, hanem közvetlenül a szivárgó idomra van ráültetve, nagyobb szerkezeti magasságú akna építésére nyílik mód. Szükségtelenné válik az aknafenék lejtése, adott esetben törzfelületek megépítése, az akna egyszerűen sík, vízszintes felületű feneket is kaphat.

Nincsenek rozsdásodó, elduguló csőcsonkok, állandó tisztítási igény.

Az aknába szűrendő víz akadálytalanul, folyamatosan leszivárog, az akna szerkezetét víz, fagy, korrózió, repedések nem károsíthatják. A berendezések hozzáférhetőek, zárlat nem lép fel.

Mind a kivitelezés, mind a tervezés egyszerűbbé válik, minimumra csökken a hibák elkövetésének valószínűsége.

A találmány szerinti eljárás egy foganatosítási módját példa alapján, a mellékelt ábrák kapcsán ismertetjük részletesebben. Az

1. ábra az akna keresztmetszete, a

2. ábra az akna fölülnézete, a

3. ábra a szivárgó elemekre telepített akna fölülnézete, a

4. ábra a szivárgó elemek metszete, a

5. ábra a szivárgó rétegekre telepített akna metszete, a 6a-c. ábra a szivárgó elem metszete és nézete, a 7a-d. ábra a szivárgó idom és a szivárgó elemek és különféle víznyelők kapcsolati részletei

Az 1. ábra a 11 akna kialakításának általános esetén szemlélteti. A példabeli híd 1 vasbeton pályalemeze el van látva a 2 szigetelő réteggel. Az aszfaltbeton burkolat három rétegben, a 3 porózus burkolati réteg, a 4 kötő réteg és az 5 burkoló réteg a 2 szigetelő rétegre van fölhordva.

Az 1. ábrabeli példában a 2 szigetelt réteget a 7 kiemelt szegély alá is benyújtjuk.

A 9 aknafedlappal és a 10 csőcsonkkal ellátott 11 aknát, pl. kábelbehúzó aknát a 7 kiemelt szegélybe telepítjük. A 8 szivárgó idomot a 2 szigetelő rétegre fektetjük, s ezen építjük meg a 11 aknát úgy, hogy a 11 akna fenekét a 8 szivárgó réteg képezze.

A 6 szivárgó lécet a menetirányra fektetjük. A 6 szivárgó lécbe bekötjük egyrészt a 3 porózus burkolati réteget, másrészt a 8 szivárgó idomot.

A burkolat felületére kerülő, s a 3 porózus szivárgó idomén át a 6 szivárgó lécbe távozó vizet az 1 vasbeton pályalemezről helyenként kivezetjük. A 11 aknába beszüremlő vizet a 8 szivárgó idom közvetítésével ugyancsak a 6 szivárgó lécbe továbbítjuk, azon át pedig a rétegvizekkel együtt vezetjük tovább.

A szivárgó anyaga műgyanta kötésű porózus gyöngykavics. A rétegvastagság 6 cm, a gyöngykavics szemcseátmérője 4 mm. A 8 szivárgó idom előállítása során a mosott és alaposan kiszárított gyöngykavicsot célszerűen rugalmasra térhálósodó építési műgyantával önmagában ismert módon stabilizáljuk.

A 2. ábrán az 1. ábrabeli 11 akna felülnézetét mutatjuk be, alatta a 8 szivárgó idommal. A11 aknáról a fedlapot eltávolítottuk. A 11 aknát a 7 kiemelt szegélybe telepítettük, a 10 csőcsonkokat a 7 kiemelt szegélyből nyújtjuk be a 11 aknába. A 11 akna alatti 8 szivárgó idomot a 11 akna megépítése előtt a helyszínen alakítjuk ki.

A 8 szivárgó idomot ugyanis ugyanabba a 6 szivárgó lécbe kötjük be, amely az 1 vasbeton pályalemez 2

HU 210 765 B szigetelő rétegének felületéről és a 3 porózus burkolati rétegből az 5 burkolati rétegen és a 4 kötőrétegen át odaszivárgó vizeket fogadja.

A 3. ábrán olyan 11 aknát tüntetünk föl, amelyet a 8a szivárgó elemekből összeállított 8 szivárgó idomra telepítünk. Ha a kívánt alapterületi méret a 8a szivárgó elem egészszámú darabjaiból nem hozható létre, a 8a szivárgó elemet a helyszínen darabolhatjuk. A 8a szivárgó elemeket a 2 szigetelő rétegre fölhordott sűrű bitumenemulzióba fektetjük, és leszorítjuk. A 11 aknát ebben a példában is a 7 kiemelt szegélybe helyeztük el, és belevezettük a 10 csőcsonkokat. Látható, hogy a 8a szivárgó elemeket hézagosán fektetjük. A hézagos fektetés egyrészt az elhelyezést könnyíti meg, másrészt a hirtelen megnövekvő vízhozam esetén betárolja az összegyűlő vizet, amit a 6 szivárgó lécen keresztül folyamatosan vezetünk be.

A 2 szigetelő rétegre fektetett előregyártott 8a szivárgó elemek 8b hézagait a 4. ábra szerint a 7 kiemelt szegély betonozása előtt a 8c szigetelő csíkkal fedjük le a 7 kiemelt szegély betonja alá kerülő szakaszokon, hogy a beton bejutását elkerüljük. Amennyiben az 1 vasbeton pályalemezre fektetett 2 szigetelő réteg és a burkolati rétegek közé is bevezetjük a 8a elemekből összeépített 8 szivárgó idomot, - ezt a helyzetet nem ábrázoltuk - a 8b hézagokat az aszfaltozás során ugyancsak meg kell védeni, például a 8c szigetelő csíkok segítségével.

Az 5. ábrán a 9 aknafedlappal lefedett és a 10 csőcsonkokkal elátott 11 aknát az 1 vasbeton pályalemez 2 szigetelő rétegére telepített 8 szivárgó idomra helyeztük. A 8 szivárgó idomot két darab 8d szivárgó réteg alkotja. A 8d szivárgó rétegeket egyenként terítjük el, a 11 aknát pedig ezek elkészülte után betonozzuk.

A 6. ábra olyan 8a szivárgó elemet ismertet, amelynek alsó felületét - ugyancsak a víztározás megkönnyítése - a 8e vályúkkal láttuk el az előregyártás során. A 6a ábrán a 8a szivárgó elem alulnézetét, a 6b. ábrán metszetét, a 6c. ábrán pedig fölülnézetét figyelhetjük meg.

A 7a. ábrán a körkeresztmetszetű 12 víznyelő 13 szűrő gallérjához a monolit 8 szivárgó idom csatlakozik, míg a 7b. ábrán a 8 szivárgó idomot 8a szivárgó elemek alkotják. Emiatt a 12 víznyelő 13 szűrő gallérja és a 12 víznyelővel szomszédos 8a szivárgó elemek között hézag adódik, melyet a 14 gyöngykaviccsal töltünk ki.

Négyszögkeresztmetszetű 12 víznyelő 13 szűrő gallérjához való csatlakozásnál ilyen probléma sem a 7c. ábra szerinti monolit 8 szivárgó idom esetében, sem a 7 d. ábra szerinti 8a szivárgó elemeiből összeépített 8 szivárgó idom esetében nem merül fel.

Előfordulhat az is, hogy a pályaburkolatra kerülő vizeket nem szivárgó lécen át, hanem magában a porózus burkolati rétegben vezetjük ki. Lehetséges az is, hogy van ugyan szivárgó léc, de a pályának az aknát tartalmazó kiemelt szegéllyel ellentétes oldalán. Ezekben az esetekben - ha víznyelőbe való közvetlen bekötésre sincs mód - az akna fenekét képező szivárgó idomot a pályaburkolat porózus burkolati rétegébe kötjük.

A találmány szerinti eljárás aknák víztelenítésére elsősorban aszfaltbeton burkolatú, szigetelt vasbeton pályalemezes hidakon alkalmazható előnyösen, de alkalmasak gyalogos aluljárók feletti csővezetékek aknáinak víztelenítésére is.

Claims (12)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás aknák víztelenítésére, főleg szigetelt vasbeton pályalemezes, általában aszfaltbeton burkolatú, szigetelő réteggel és a szigetelő réteg fölött rétegvíz elvezető egységgel, célszerűen porózus burkolati réteggel és/vagy szivárgó léccel, valamint adott esetben vízelnyelővel ellátott közúti híd kiemelt szegélyében vagy járdájában elhelyezett aknákban, pl. kezelő aknákba, behúzódó aknákba bejutó víz eltávolítására, melynek során az aknában összegyűlt vizet elszivárogtatjuk, azzal jellemezve, hogy az aknát (11) porózus szivárgó idomra (8), míg a szivárgó idomot (8) a vasbeton pályalemez (1) szigetelő rétegére (2) telepítjük, a szivárgó idomot (8) a rétegvíz elvezető egységgel öszszekötjük, a vizet pedig a szivárgó idomon (8) keresztül folyamatosan a rétegvíz elvezető egységbe szivárogtatjuk.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a szivárgó idom (8) előállítása során nyitott pórusú, adott esetben különböző vízáteresztő képességű, teherviselésre is alkalmas szivárgó elemeket (8a) előregyártunk, a szivárgó idomot (8) pedig a szivárgó elemek (8a) egymás mellé fektetése útján hozzuk létre.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a szivárgó elemeket (8a) egymás mellé hézagosán fektetjük, a hézagokat (8a) pedig a kiemelt szegély (7) vagy a járda és adott esetben a porózus burkolati réteg (3) alatt, azok megépítését megelőzően szigetelő csíkkal (8c) lefedjük.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a szivárgó idomot (8) a szivárgó elem (8a) darabjaiból állítjuk elő.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy szivárgó elemnek (8a) a szigetelő réteghez (2) csatlakozó lapját hornyokkal vagy vályúkkal (8e) látjuk el.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a szivárgó elem (8a) és a szigetelő réteg (2) közé felületkiegyenlítésre alkalmas ágyazó bevonatot, pl. sűrű bitumenemulziót iktatunk.

7. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a szivárgó idomot (8) legalább két szivárgó rétegből (8d) állítjuk össze.

8. Az 1. vagy 7. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy hogy a szivárgó idom (8) és a szigetelő réteg (2) közé szigetelésvédő réteget iktatunk.

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy szivárgó idomot (8) műgyanta kötésű, célszerűen 4-8 mm szemcsenagyságú gyöngykavics, fémszemcse vagy kerámiaszem adalék felhasználásával állítjuk elő.

10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás

HU 210 765 B azzal jellemezve, hogy a szivárgó idomot (8) sík, adott esetben vízszintes fölső felületűre készítjük.

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a szivárgó idom (8) alsó lapját a vasbeton pályalemez (1) keresztirányú vagy 5 eredő lejtésével egyirányban lejtetjük.

12. Az 1-1. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a szivárgó idomot (8) a szivárgó léchez, vagy a porózus burkolati réteghez (3) vagy a víznyelő (12) szűrő gallérjához (13) csatlakoztatjuk.