HU208911B - Throwable absorbent preparation - Google Patents

Description

A találmány tárgya egyszerhasználatos abszorbens készítmény, pl. pelenka, havikötő, váladékfelfogó vagy sebkötöző, amely a ruhadarabok védelmére szolgál akaratlan váladék elválasztás esetére, és amely egy folyadékzáró felületi réteggel és egy folyadékáteresztő felületi réteggel van ellátva, amelyek között abszorbens betét van.

A fent említett különféle készítményekhez alkalmazott folyadékáteresztő rétegek mind a mai napig valamilyen szálas vagy szálszerű szövedékből készültek. Általában az volt a helyzet, hogy az ilyen típusú szöveteknek semmiféle folyadékabszorbeáló képessége nem volt, csupán a folyadék áteresztését végezte el az abszorbens betétbe, amely mindig ezeknek a szöveteknek a belsejében volt elhelyezve. Mivel ezek a folyadékáteresztő rétegek minden esetben a viselőjének a bőrével érintkeznek a használat során, így ezeknél a készítményeknél rendkívül fontos volt, hogy a folyadékáteresztő réteg kellőképpen sima, laza, lágy anyagból készüljön, amely azonban a levegőzést is biztosítja és ugyanakkor elegendően nagy húzószilárdsággal is rendelkezzen.

A testtel érintkező különféle egyszerhasználatos készítményeknél, amelyek valamilyen testváladék felfogására szolgálnak, a legfontosabb követelmény, hogy kellőképpen lágy anyagból legyen, levegőzzőn, és a viselőjének a bőrét ne irritálja. Ilyen jellegű megoldás van a 0 059 498 számú európai bejelentésben ismertetve, amely olyan abszorbens készítményt ismertet, amely folyadékáteresztő réteggel van ellátva, és a folyadékáteresztő réteg önmagában is rétegesre van kiképezve, két különböző szövedékrétegből, amelyek közül az egyik egymáshoz nem kötött szálakat tartalmazó hőre lágyuló műanyagból van, a másik pedig szálas készítmény vagy háló, amely végülis egy szövetet képez amely az első réteget megtartja. A hőre lágyuló műanyagból készített szálaknál, amely tehát az első réteget képezi, a réteg olvasztásos kötéssel van a másik réteghez vagy tartószövethez rögzítve, előnyösen kötött minta szerint, amely kötött mintát rombusz alakú keresztező vonalak képezik, és a kereszteződésben vannak összekötve. Az ilyen réteges kialakításnál biztosítható az, hogy ha megfelelően lágy anyagból készül, úgy a felületi réteg nem irritálja a bőrt, ugyanakkor elősegíti a testnedvek gyors átfolyását az abszorbens betétbe.

A laza, egymással össze nem kötött szálas anyagból készült rétegnek azonban a húzószilárdsága rendkívül kicsi, még akkor is, hogyha a már említett szövettel, mint tartószövettel össze van kapcsolva. A szálaknak az elválása vagy elszakadása egyáltalán nem zárható ki, még akkor sem, ha a hordozó réteg olyan szövet, amelynek kellőképpen zárt szövetszerkezete van. Minél közelebb vannak ugyanis a kötéspontok a mintázatban, annál merevebb, kényelmetlenebb és annál kevésbé folyadékáteresztő lesz a rétegelt réteg, és így a már előbb említett célokra egyre kevésbé alkalmas.

A nem kötött szálakból készített szövedék kezelése szállítása, a gyártás során további problémákat vet fel, különösen a pelenkák esetében.

A már fent említett termékeknél, és így a pelenkáknál is abszorbens anyagként általában ún. cellulóz alapú bolyhos pelyhet alkalmaztak, amely igen sok és igen rövid szálból van kiképezve, és éppen ezért rendkívül nehéz őket összetartani egy koherens abszorbens betétként. Különösen kritikus a helyzet a szálak mechanikus kezelésekor. Eldobható pelenka esetében, amikor az abszorbens betétet cellulóz pehelyből készítjük, gyakran előfordul, és ez éppen az adott abszorbens betét következménye, hogy a benne lévő szálak darabosan összecsomósodnak, ilymódon a pelenkába nagyon nagy olyan rész található, ahol egyáltalán nincsen abszorbens betétrész. Ez a cellulózpehely szálai közötti kis kohéziós hatás következménye, különösen így van ez ott, ahol a pelenkaelágazások vannak, kiképezve, illetőleg ahol a viselőjének a lábai között lévő rész van, mivel ez az a rész, ami a legjobban ki van téve a mechanikus feszültségeknek és hatásoknak, és amely a viselőjének a mozgása során erőteljes külső hatásnak van kitéve. Ezen kívül ez az a rész, amely a legtöbb testnedvet, pl. vizeletet fel kell, hogy fogja. Tapasztalatok azt mutatják, hogy az abszorbens anyag éppen ezeken a területeken oszlik szét és válik vékonnyá, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a használata már közel sem olyan biztonságos és kedvező.

Annak érdekében, hogy egyenletessé és megfelelően szilárddá tegyék az abszorbens betételemet, valamint viszonylag nagy legyen a kohéziós erő, a már korábban ismert ragasztási technológiát próbálták alkalmazni, amikor is a két felületi réteget és a közöttük lévő abszorbens betétet összeragasztották. A ragasztás történhet úgy pl. hogy vékony fonó olvadékot szórnak az abszorbens betét fölé, mielőtt a rétegeket egyesítenék.

Amikor is a folyadékáteresztő réteget az abszorbens betéttel összeragasztják, igen szoros érintkezés jön létre a folyadékáteresztő réteg és a betételem között, ilymódon megnő az a sebesség, amellyel a testnedv az abszorbens betétbe bejut, és a testnedv szinte közvetlenül jut az abszorbens anyagba.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy abban az esetben, amikor a folyadékáteresztő réteg és az abszorbens betét egészen közel van egymáshoz az abszorbens betétben elnyelt testnedv a felületi rétegen keresztül valamilyen mértékben érintkezni fog a viselőjének a testével, és ez egy igen jelentős nem kedvező tulajdonság. Ilymódon ugyanis a viselője azt érzi, hogy amit visel az nedves, különösen akkor, ha az abszorbens betét már telítődött. Ezen túlmenően pedig a nedves réteg és a viselő bőre közötti szellőzés is kisebb lesz, ami megint csak a viselőjére hátrányos. Végül is az abszorbens rétegnek a készítmény viselőjével való szoros érintkezése, valamint a kis szellőzési lehetőség azok a tényezők, amelyek igen jelentősen megnövelik egy esetleges fertőzés, vagy bőrsérülés veszélyét. Ennek következtében különösen akkor, hogyha pelenkaként használják a találmány szerinti készítményt, a bőr állandóan nedves lesz, rendkívül érzékeny lesz, és a mechanikus hatások következtében már eleve sokkal gyakrabban gyulladásba jön. A bőrgyulladást gyakran az okozza, hogy azon túlmenően, hogy a készítmény rosszul szellőzik és nedvesíti is a bőrt, ezen kívül el van látva, a kerülete mentén elhelyezett tömítő és rugalmas elemmel. Ez

HU 208 911 Β pedig a szellőzést még tovább rontja. Az ilyen pelenkáknak a rugalmas elemei általában az abszorbens betét oldalai mentén vannak elhelyezve, és ragasztással vannak rögzítve a pelenka másik két rétegéhez, és az abszorbens betét hosszirányú pereme mentén vannak azokkal összekapcsolva. Annak érdekében, hogy meg lehessen akadályozni azt, hogy az abszorbens betét a két felület közötti részből elmozduljon, ezeket a felületeket mindenképpen teljes egészében egymáshoz kell ragasztani, pl. meleg olvadt anyaggal, amely mind a kettőhöz tapad. Jóllehet ez a fajta ragasztási módszer a készítményt kerülete mentén meglehetősen merevvé teszi és a rugalmas elem elhelyezésénél viszonylag nagy mechanikus hatást okoz a viselőjére nézve.

A fentiek alapján megállapítottuk, hogy olyan folyadékáteresztő réteggel ellátott készítmény, amely minden szempontból kielégítően működik mindeddig nem létezett. A többé-kevésbé egymásnak ellentmondó követelmények, amely az egyes rétegek lágyságára, ugyanakkor a felület szárazságára, a megfelelő levegőzésre, ugyanakkor a megfelelő szilárdságra is irányulnak olyanok, amelyeket általában egyetlen anyag alkalmazásával nem lehet biztosítani.

Összefoglalva tehát az ilyen jellegű készítményeknek olyanoknak kell lenniük, hogy a folyadékáteresztő réteget egyrészt rögzíteni kell az abszorbens betéthez, azért, hogy azt megfelelően megerősítse, azonban annak érdekében, hogy a viselőjének a komfortérzete jó legyen megfelelő folyadékátvitelt kell biztosítani az abszorbens betétben úgy, hogy a folyadékáteresztő réteg visszafelé ne nedvesítse a testet.

A találmány célja olyan egyszerhasználatos abszorbens készítmény kialakítása, amely a fent említett hiányosságokat kiküszöböli, és amely a viselését komfortosabbá és kellemesebbé teszi.

A találmány szerinti egyszerhasználatos abszorbens készítmény folyadékzáró réteget és folyadékáteresztő réteget, valamint közöttük elrendezett abszorbens betétet tartalmaz, amely a találmány értelmében úgy van kialakítva, hogy a folyadékáteresztő réteg legalább két, azonos vagy különböző anyagból szőtt rétegként van kiképezve, amely rétegek egymással nyitott hurkolási mintával vannak összekapcsolva.

A fenti módon összekapcsolt rétegek esetében igen nagyfokú lágyságot tapasztaltunk és azáltal, hogy a kötés nyitott burkolású mintával történt, a készítménybe olyan térelrendezés alakul ki, amely a felületi rétegét nemcsak lággyá teszi, hanem megfelelően szellősé is. A találmány szerinti készítmény egyik előnyös kiviteli alakja úgy van kialakítva, hogy az abszorbens betéthez legközelebb eső folyadékáteresztő réteg egymástól elválasztott lényegében párhuzamos sorokban van kiképezve.

A folyadékáteresztő réteget képező szövetrétegek közül az, amelyik az abszorbens betéthez a legközelebb van, célszerűen meleg olvadt ragasztóval van a betéthez rögzítve.

A folyadékáteresztő réteget képező részek célszerűen meleg ragasztó sajtolással vannak a betéthez ragasztva, és az összekötő vonalak célszerűen 10-30 mm távolságra vannak egymástól.

Ugyancsak előnyös a találmány azon kiviteli alakja ahol a folyadékáteresztő rétegnek az a része, amely az abszorbens maghoz a legközelebb esik olvasztással kötő szálakból vagy szálszerű anyagokból van kiképezve, amely szálak hidrofób vagy nem-abszorbens szálak, míg a folyadékáteresztő réteg legkülső rétege vékony sodrott szálakból kiképezett rétegként van kiképezve, amely a szálak hidrofób vagy nem-abszorbens szálak, és ez utóbbi szövetréteg súlya az előzőnél kisebb kell, hogy legyen.

Ha a folyadékáteresztő réteget két különböző szövetből képezzük ki egy helyett, egy sor további előnyt is tapasztalni fogunk.

Előnyként kell megemlítenünk, hogy az abszorbens betét felől történő visszanedvesedés, amely tehát a viselőjének a bőrét is nedvesítené, gyakorlatilag teljesen megszűnik. Ennek oka az, hogy kettős szövet esetében az abszorbens betét és a viselő bőre között jobban tud a levegő cirkulálni, és nagyobb lesz a rés, másrészt pedig a réteg egyes szöveteinek az anyagát meg lehet választani úgy, hogy ideális kombinációja legyen a kívánt feltételek megvalósításának. Lehetséges például az, hogy a külső rétegnek a hidrofóbiás képessége nagyobb, mint a belső rétegnek, és ilymódon a bőr felé irányuló szelephatás azt eredményezi, hogy a folyadékot az abszorbens betételem megtartja.

Ha a belső szövetrétegét a folyadékáteresztő rétegnek nagysűrűségű anyagból választjuk meg, úgy ez a szövetréteg növelt szellőzést biztosít, ugyanakkor kedvezőbb lesz az egész rétegnek a folyadékszigetelő képessége is. Pelenkák esetében a pelenkáknak a lábak közötti részét célszerű valamennyi további tömítéssel, pl. rugalmas szálakkal kevert vattatömítéssel ellátni.

A találmány szerinti egyszerhasználatos abszorbens készítményt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben, ahol is az

1. ábrán látható egy pelenkaként kialakított kiviteli alak felülnézetben és arról az oldalról, amelyik oldala a használóval érintkezik, a

2. ábrán az 1. ábrán bemutatott példakénti kiviteli alak látható, de most a használó személy bőrének ellentétes oldaláról nézve, azaz a hátoldala látható, a

3. ábrán a 2. ábra ΠΙ-III vonal mentén vett metszete látható, míg a

4. ábrán a 2. ábra IV-IV vonal mentén vett metszete látható.

A találmány szerinti egyszerhasználatos készítmény egyik példakénti kiviteli alakja látható, tehát az 1-4. ábrákon, ahol is látható az egyszerhasználatos 1 pelenka részletesebb rajza. Az 1 pelenka el van látva 2 folyadékzáró rétegként műanyag filmmel, amely az 1 pelenka azon oldalára van elhelyezve, amely a használat során a viselőjétől távolabb van, az 1 pelenkához folyadékáteresztő rétegként két 3 és 4 szövetrétegből álló réteg van kialakítva, amely az 1 pelenkának a használó felé eső oldalán van, és a folyadékáteresztő

HU 208 911 Β réteg és a 2 folyadékzáró rétegként kiképzett műanyag film között van az 5 abszorbens betét elhelyezve.

Az 1 pelenka el van látva még ún. 6 hasi résszel és 7 hátrésszel, amelyek a viselőjének a dereka körül vannak kb. elhelyezve, azon kívül 8 lépésbetéttel, ahol is az 1 pelenka le van szűkítve, és ez a lépésbetét rész kerül a viselőjének a lábai közé.

Az 1 pelenka hordása közben megfelelően kell biztosítani annak rögzítését a test körül, eme a célra szolgálnak a 9 és 10 tapadó szalagok, amelyeknek segítségével a 7 hátrészt a 6 hasi részhez lehet rögzíteni.

Annak érdekében, hogy a viselő minden szempontból megfelelően szigetelve érezze az 1 pelenkát, további 11, 14 rugalmas elemek, pl. rugalmas szálak vannak beleszőve, amelyek V-alakot formálnak, és amelynek csúcsa a 6 hasi rész középpontjánál van. A 6 hasi résznél a 11,14 rugalmas elemek rögzítetten vannak az 5 abszorbens betét és a folyadékáteresztő réteget képező 3 és 4 szövetréteghez ragasztva, míg a 7 hátrészen a 11, 14 rugalmas szálak túlnyúlnak az 5 abszorbens betéten, és a 2 folyadékáteresztő rétegként kiképezett film és a 2 folyadékáteresztő rétegként kiképzett 3 és 4 szövetbetéthez vannak ragasztva.

Az a folyadékáteresztő réteg, jelen esetben a 3 szövetréteg, amely az 5 betételemhez a legközelebb esik, az 5 betételemhez rögzítve van, célszerűen ragasztva, előnyösen pedig olymódon van ragasztva, hogy forró olvadt ragasztót extrudálnak a 3 szövetbetét fölött, mint egy vékony filmet, és ilymódon egy hálószerű szerkezetet hoznak létre, amelynek igen finom szitamérete van, ugyanakkor igen jó tömítést biztosít az összeragasztott felületek között anélkül, hogy lezárná a folyadéknak az áramlását az abszorbens betétbe. A 3 szövetréteg oldalirányba túlnyúlik az 1 pelenkán, az 5 abszorbens betét mellett, és itt van hozzáragasztva a 16 és 17 rész, amely a folyadékáteresztő réteghez tartozik, és amelyek az 5 abszorbens betéten minden esetben túlnyúlnak. A 1114 rugalmas elemek 18, 21 részei szintén túlnyúlnak az 5 betételemen, ahogyan ez 4. ábrán jól látható, és a 2 folyadékzáró réteg és a 3 szövetréteg közé vannak ragasztva.

Az alkalmazott ragasztási technológia igen jó érintkezést biztosít és egyúttal biztosítja az 5 abszorbens betét hatásos rögzítését is a legbelső folyadékáteresztő rétegként kiképzett 3 szövetréteghez. Ilymódon biztosítva van az 5 abszorbens betét helyzetének a stabilitása és a rögzítése is az 1 pelenka használata során. Hasonló módon a 2 folyadékzáró réteg és a 3 szövetbetét együttesen olyan házat képez, amelyben úgy van benne az 5 abszorbens betét, hogy minden esetben meg van akadályozva az, hogy onnan bármelyik folyadék kifolyjon.

Az 1. és 3. ábrákon látható a legjobban, hogy a folyadékáteresztő réteg másik 4 szövetrétege 22 párhuzamos sorokba van a belső 3 szövetréteghez ragasztva, amely egyébként az 5 abszorbens betéthez a legközelebb fekszik, ilymódon van biztosítva az 1 pelenka megfelelő szellőzőképessége, a kellemes, de ugyanakkor stabil szerkezete, amely annak ellenére, hogy elég erős, mégis a viselője számára olyan érzetet kelt, mintha rendkívül lágy lenne.

Az a tény, hogy a folyadékáteresztő réteg külső 4 szövetrétege a folyadékáteresztő réteg legbelső 3 szövetrétegéhez viszonylag nagy térközzel van ragasztva, amelyet a 22 párhuzamos sorok valósítanak meg, és amelyek szintén túlnyúlnak a 18-21 részeken, biztosítja, hogy a pelenka szegélye meglepően lágy és szellős. Ugyancsak a tapasztalataink mutatták, hogy ahelyett, hogy sok apró éles és a bőrt sértő ránc képződne a rugalmas elem mentén, ahogyan ez az ismert és széles körben alkalmazott pelenkáknál a helyzet, különösen ott, ahol a lábbal érintkezik, a láb belső részével elsősorban, a találmány szerinti 1 pelenka testtel érintkező felülete buborékszerű lágy szerkezetet mutat. Ennek az az oka, hogy a 11-14 rugalmas elemek nem nyúlnak meg, vagy csak kissé nyúlnak meg, és így az 1 pelenkának a láb között lévő része a testen ráncosodás nélkül fekszik fel. Miután a külső 4 szövetréteget felragasztottuk, a külső 4 szövetrétege és a belső 3 szövetréteg között, amelyek mindegyike a folyadékáteresztő réteghez tartozik, a 22 párhuzamos sorok következtében a 3 és a 4 szövetrétegek között kidomborodások jönnek létre, ezek a szellőzést rendkívüli módon elősegítik a 3 és 4 szövetrétegek között, és ilymódon biztosítva van az is, hogy a pelenka használója bőre is megfelelően tud szellőzni. Tulajdonképpen a találmány egyik legfontosabb jellemzője az, hogy a testtel érintkező felülete lágy, ugyanakkor biztosítva van a jó szellőzés, ami egyúttal azt is biztosítja, hogy kisebb a lehetősége annak, hogy a bőrfelület felsértődik, vagy valamilyen formában gyulladásba jön.

Annak érdekében, hogy a 11-14 rugalmas elemek a külső 4 szövetrétegnek a megfelelő kidudorodásait biztosítsák előnyösen, ha a 22 párhuzamos sorok úgy vannak kialakítva, hogy azokat ezek a rugalmas 11-14 rugalmas elemek keresztezzék. Ilymódon ugyanis a ragasztott külső 4 szövetréteg a 11-14 rugalmas elemekhez számos ponton tud csatlakozni. Mivel a 11-14 rugalmas elemekkel történő ragasztás helyet foglal el, de ez végül is előnyújtott állapotban történik, ezek ha feszültséget elengedjük, úgy összehúzódnak és ilymódon a ragasztott külső 4 szövetréteg párhuzamos sorokba történő ragasztási pontjai közötti távolságok lecsökkennek. Ennek az eredménye, hogy a rögzített ragasztási pontok között a kidudorodások és kihasadások a pelenka felületén létrejönnek, és ez az, ami az 1 pelenkának a kívánt kissé hullámos felületét biztosítja.

Tapasztalataink azt mutatták, hogy a 22 párhuzamos sorok közötti távolság megválasztásával optimálisan lehet biztosítani a 22 párhuzamos sorok és a 11-14 rugalmas elemek által létrehozott térrészt, tapasztalataink szerint a 22 párhuzamos sorok egymás közötti távolsága legelőnyösebb ha 10-30 mm között van.

Annak érdekében, hogy az 1 pelenka folyadékáteresztő rétegének a lágyságát növeljük, előnyös ha a belső réteget képező 3 szövetréteg lazán kötött szövetből van kialakítva, mivel ez a 3 szövetréteg nincsen különösen nagy húzófeszültségnek kitéve, így különösebben nagy szilárdságra nincs szükséges. Ami azon4

HU 208 911 Β bán a külső 4 szövetréteg anyagát illeti, jóllehet, hogy ez is célszerűen vékony és lágy szövet, aminek a súrlódása kicsi, itt azonban nagy szilárdságú anyagot kell választani.

Annak érdekében, hogy a folyadékáteresztő rétegnek a testtel érintkező 4 szövetrétegét úgy lehessen kialakítani, hogy annak viselője mindig érezze, hogy az száraz, biztosítani kell, és ezt a találmány biztosítja is, hogy a folyadékáteresztő réteget képező 3 és 4 szövetrétegek ne tudjanak folyadékot abszorbeálni, ezek csak a folyadék áramlását tegyék lehetővé az 5 abszorbens betétbe. Azáltal, hogy megakadályozzuk azt, hogy folyadék szivárogjon a felületet képező 4 szövetrétegbe, biztosítva van az is, hogy a 11-14 rugalmas elemeknél se tudjon folyadék a test felé továbbítódni.

Ami a folyadékáteresztő réteg belső 3 szövetrétegét illeti, azt tapasztaltuk, hogy fonott szálakból kialakított szövetréteget cészerű alkalmazni, vagy olyan mintázatot, ahol a szálakból kialakított szövedéknél a felület

4-10%-a van megfelelően áthurkolva, és a kötéspontokat vagy kalanderezéssel vagy pedig a minta szerint megszőtt szövedék forró levegőn történő átvezetésével valósítjuk meg. A 4 szövetréteg anyagára hővel kötött vagy fonott szövet alkalmas, ahol azonban 15-20% a szövött felületrész. Ilyen anyagként alkalmazható, pl. polipropilén, vagy polipropilén és polietilén keveréke.

A találmány természetesen nem csak a bemutatott példakénti kiviteli alaknál alkalmazható, számos olyan terület van, ahol a találmány felismerése előnyösen alkalmazható.

Elképzelhető olyan kiviteli alak is, ahol a folyadékáteresztő réteg nem két rétegből van kiképezve, hanem három vagy adott esetben több rétegből.

Ugyancsak nem feltétel az, hogy a különböző rétegnek azonos legyen a megnyúlása. Vannak olyan esetek, amikor elegendő, hogy csak a belső réteg nyúljon túl a pelenkának a lépésbetét részén.

A példakénti kiviteli alaknál olyan pelenkát ismertettük, ahol a rugalmas elemek V-alakban voltak elrendezve. Természetesen más alakzat is elképzelhető, és ezek akár a rugalmas elemekkel, akár a rugalmas elemek nélkül alkalmazhatók, sőt adott esetben az irány is más lehet, például a rugalmas elemek a bemutatott irányhoz képest merőleges irányban is elrendezhetök.

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (4)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Egyszerhasználatos abszorbens készítmény, például pelenka, havikötő, váladékfelfogó vagy sebkötöző, amely folyadékzáró réteget (2), folyadékáteresztő réteget és közöttük elrendezett abszorbens betétet tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a folyadékáteresztő réteget legalább két, azonos vagy különböző anyagból kialakított szövetréteg (3, 4) képezi, amely szövetrétegek (3,4) egymással nyitott hurkolású mintával vannak összekapcsolva.

2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a folyadékáteresztő réteg abszorbens betéthez (5) közelebbi szövetrétege (3) zárt hurkolású mintával van a folyadékáteresztő betéttel (5) összekötve.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy egyszerhasználatos pelenkaként (1) keresztirányban és/vagy hosszirányban rugalmas elemekkel (11-14) van ellátva, a folyadékatreresztő réteg és a folyadékzáró réteg (2) az abszorbens betéten (5) túlnyúlóan vannak kiképezve és a folyadékzáró réteg (2) és a folyadékáteresztő rétegnek az abszorbens betét (5) felé eső legközelebbi szövetrétege (3) a pelenka (1) kerülete mentén egymáshoz vannak csatlakoztatva, és a rugalmas elemeknek (11-14) az abszorbens betéten (5) kívüleső részeivel (18-21) van a belső szövetréteg (3) és a folyadékzáró réteg (2) összekapcsolva, míg a rugalmas elemeknek (11-14) az abszorbens betéten (5) belüli részei vannak a belső szövetréteghez (3) kapcsolva.

4. Az 1-3. igénypont bármelyike szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a folyadékáteresztő réteg szövetrétegei (3, 4) folyamatos, lényegében párhuzamos sorokban (22) vannak egymással összekapcsolva.

HU 208 911 Β Int.Cl.⁵: A41B 13/00