HU207523B - Process for producing nmda antagonistic phosphonous acid derivatives and pharmaceutical compositions containing them as active components - Google Patents

Process for producing nmda antagonistic phosphonous acid derivatives and pharmaceutical compositions containing them as active components Download PDF

Info

Publication number
HU207523B
HU207523B HU905945A HU594590A HU207523B HU 207523 B HU207523 B HU 207523B HU 905945 A HU905945 A HU 905945A HU 594590 A HU594590 A HU 594590A HU 207523 B HU207523 B HU 207523B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
formula
alkyl
compounds
hydrogen
preparation
Prior art date
Application number
HU905945A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT54699A (en
Inventor
Jeffrey Paul Whitten
Bruce Michael Baron
Original Assignee
Merrell Dow Pharma
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Priority claimed from US07/553,431 external-priority patent/US5095009A/en
Application filed by Merrell Dow Pharma filed Critical Merrell Dow Pharma
Publication of HUT54699A publication Critical patent/HUT54699A/hu
Publication of HU207523B publication Critical patent/HU207523B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02Phosphorus compounds
    • C07F9/28Phosphorus compounds with one or more P—C bonds
    • C07F9/38Phosphonic acids [RP(=O)(OH)2]; Thiophosphonic acids ; [RP(=X1)(X2H)2(X1, X2 are each independently O, S or Se)]
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02Phosphorus compounds
    • C07F9/547Heterocyclic compounds, e.g. containing phosphorus as a ring hetero atom
    • C07F9/6527Heterocyclic compounds, e.g. containing phosphorus as a ring hetero atom having nitrogen and oxygen atoms as the only ring hetero atoms
    • C07F9/653Five-membered rings
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P25/00Drugs for disorders of the nervous system
    • A61P25/04Centrally acting analgesics, e.g. opioids
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P25/00Drugs for disorders of the nervous system
    • A61P25/08Antiepileptics; Anticonvulsants
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02Phosphorus compounds
    • C07F9/28Phosphorus compounds with one or more P—C bonds
    • C07F9/38Phosphonic acids [RP(=O)(OH)2]; Thiophosphonic acids ; [RP(=X1)(X2H)2(X1, X2 are each independently O, S or Se)]
    • C07F9/3804Phosphonic acids [RP(=O)(OH)2]; Thiophosphonic acids ; [RP(=X1)(X2H)2(X1, X2 are each independently O, S or Se)] not used, see subgroups
    • C07F9/3808Acyclic saturated acids which can have further substituents on alkyl
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02Phosphorus compounds
    • C07F9/28Phosphorus compounds with one or more P—C bonds
    • C07F9/38Phosphonic acids [RP(=O)(OH)2]; Thiophosphonic acids ; [RP(=X1)(X2H)2(X1, X2 are each independently O, S or Se)]
    • C07F9/40Esters thereof
    • C07F9/4003Esters thereof the acid moiety containing a substituent or a structure which is considered as characteristic
    • C07F9/4006Esters of acyclic acids which can have further substituents on alkyl
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02Phosphorus compounds
    • C07F9/547Heterocyclic compounds, e.g. containing phosphorus as a ring hetero atom
    • C07F9/645Heterocyclic compounds, e.g. containing phosphorus as a ring hetero atom having two nitrogen atoms as the only ring hetero atoms
    • C07F9/6509Six-membered rings
    • C07F9/650952Six-membered rings having the nitrogen atoms in the positions 1 and 4

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Pain & Pain Management (AREA)
  • Neurology (AREA)
  • Neurosurgery (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Saccharide Compounds (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás új béta keton és béta oxim foszfonátok, gyógyászatilag alkalmazható savaddíciós és bázisaddíciós sóik, optikai izomerjeik, valamint az ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógysfcerkészítmc- 10 nyék előállítására.
A találmány szerinti eljárással előállított új vegyiiletcsoport vegyiiletei NMDA antagonisták, amelyek az epilepszia, ütés okozta idegrendszeri traumák, szívmegállás, hipoglikémia, az agy vagy gerincvelő 15 fizikai sérülései, neurogeneritív betegségek, szorongás, valamint fájdalomcsillapítás esetén alkalmazhatók. Az NMDA receptor komplexen ható, serkentő aminosav antagonisták új csoportjába az (1) és (la) általános képletekkel jellemezhető vegyületek tartoznak. 20
Az (I) és (la) képletű vegyületek serkentő aminosav antagonisták, vagyis antagonizálják a serkentő aminosavaknak az NMDA (N-metil-D-aszparaginsav) receptor komplexre gyakorolt hatásait. Ez az antagonista hatás a vegyületeknek azon képességével demonstrál- 25 ható, hogy képesek megelőzni az NMDA-stimulált ciklikus GMP felgyülemlését újszülött patkány kisagyi szövetekben. Ez a vizsgálat azon a jelenségen alapul, hogy amikor újszülött patkány kisagyi szövetet az agonista, az NMDA hatásának teszünk ki, akkor a szőve- 30 len belül felemelkednek a ciklikus GMP szintek. Az NMDA antagonisták gátolják vagy csökkentik ezt az emelkedést. A vizsgálatot Báron és társai [J. Pharmacol. Exp. Ther. Vol. 250 p. 162 (1989)] ismertették.
A találmány szerinti eljárással előállítható vegyüle- 35 lek (I) és (la) általános képletében R jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénalomos alkilcsoport;
R, és R2 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport; 40
M jelentése N-O~R3 csoport, ahol R-, hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent;
A jelentése metilén- vagy trimetilén áthiclaló csoport, amelyek bármelyike adott esetben 1-4 szénatomos alkilcsoporttal lehet szubsztituálva; 45
B jelentése (a), (c) vagy (d) csoport, ahol
Z hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent, és
X jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, azzal a feltétellel, hogy 50
a) az (I) általános képletben, ha R, R, és R2 jelentése hidrogénatom, A jelentése szubsztit uálatlan metiléncsoport és B jelentése H2N-CH-COOZ csoport, ahol Z hidrogénatomot jelent; ez esetben a vegyület L-izomer formában nem lehet jelen; 55
b) R, R, és R2 közül legalább az egyik jelentése hidrogénatom kell legyen; és
c) ha B jelentése piperazin-származék, vagy aszubsztituált aminosav, akkor R, és R2 közül legalább az egyik hidrogénatomot kell jelentsen. 60
Az általános képletekben a szubsztituensek jelentése az alábbi;
a) az 1-4 szénatomos alkil-csoport kifejezés 1-4 szénalomos egyenes vagy elágazó láncú alkil-csoportot, így metil-, etil-, η-propil-, izopropil-, η-butil-, izobutil-csoportot stb. jelentenek;
b) a „piperazin származék” kifejezés (a) általános képletű csoportot jelent;
c) az „α-szubszliluáll aminosav” kifejezés (cl) általános kcplctű csoportot jelent;
d) az „oxim” kifejezés olyan vegyületeket jelent, ahol M jelentése N-O-R3-csoport;
e) a „halogén” kifejezés klór-, fluor- vagy brómatomot jelent.
A „gyógyászatilag alkalmazható só” kifejezés gyógyászatilag elfogadható savaddíciós sót és bázis addíciós sőt jelent. A savaddíciós sók a találmány oltalmi körébe tartozó vegyületek bármilyen nem toxikus szerves vagy szervetlen addíciós sóit jelentik. Sóképzés céljára alkalmas szervetlen sók például a sósav, hidrogénbromid, kénsav, foszforsav, valamint a savas fémsók, így a nátrium-monohidi'ogén-ortofoszfát és kálium-hidrogén-szulfát. Megfelelő szerves savak lehetnek a mono-, di- és trikarbonsavak, így például az ecetsav. glikolsav, tejsav, piruvinsav, malonsav, borkősav, glutársav, fumársav, almasav, borostyánkősav, citromsav, aszkorbinsav, hidroxi-benzoesav, fenilecetsav, fahéjsav, szalicilsav, 2-fenoxi-benzoesav, p-toluol-szulfonsav, valamint a szulfonsavak, így a metánszulfonsav és 2-hidroxi-etánszuIfOnsav.
Ezek a savak hidratált vagy gyakorlatilag vízmentes formában egyaránt létezhetnek. Általában a találmány szerinti vegyületek savaddíciós sói vízoklhslők és különféle szerves oldószerekben is oklódnak. Ezt a tényt szabad bázis formájukkal összehasonlítva magasabb olvadáspontjuk bizonyítja.
A gyógyászatilag alkalmazható bázis addíciós sók a találmány szerinti vegyületek bármilyen nem toxikus szerves vagy szervetlen bázisos addíciós sóit jelentik. A sóképzés céljára megfelelő bázisok az alkálifémvagy alkáliföldfém-hidroxidok, így a nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium- vagy bárium-hidroxidok; ammónia, valamint az alifás, aliciklusos vagy aromás szerves aminok, mint amilyen a metil-amm, dimetilamin, trimetil-amin és pikolin.
Bizonyos (1) és (la) általános képletéi vegyületek optikai izomerek formájában létezhetnek. Bármilyen, az (I) vagy (la) általános képlet oltalmi körébe eső vegyület optikai izomer vagy az optikai izomerek keveréke lehet, hacsak nincs inasként jelölve. Az optikai izomereket az irodalomban ismert módokon, így királis stacioner fázisokban való kromatografálással vagy királis sóképzéssel, majd az ezt követó', a szelektív kristályosodáson alapuló elválasztással különíthetjük el.
HU 207 523 Β
Ha optikai izomert használunk kiindulási anyagként, akkor a megfelelő izomert kapjuk végtermékként.
Az (I) általános képlet tanulmányozásából látszik, hogy az (I) általános képletű béta keton foszfonátok tautomer egyensúlyban vannak, amelyikben a karbonil funkció egy keto-enol egyensúlyi reakcióban oszlik meg. A szakember számára nyilvánvaló, hogy amikor a vegyület enol formában látszik, akkor R, és R2 egyidejűleg nem kötődhet a megjelölt szénatomhoz. így csak azok a' vegyületek mutatják ezt a tautomériát, ahol R] és R2 közül az egyik hidrogénatomot jelent. Ezt a tautomériát jelöli az 1. ábra.
Az enol tautomer a kettős kötés következtében geometriai izomerek formájában létezik. Az enol cisz és transz izomerjeit a 2. ábra mutatja be.
Azok az (I) általános képletű vegyületek, ahol A jelentése trimetilén-csoport, egy másik egyensúlyi reakciót mutatnak, ahol a vegyületek egy intramolekuláris kondenzáción át ciklikus imint képeznek. A ketonimin egyensúlyi reakció a 3. ábrán látható.
Az (la) általános képletű vegyületekben, ahol M jelentése oxim-szánnazék, az oxim szubsztituens a szín vagy anti konfigurációk valamelyikében létezhet.
A gyógyszereknél szokásos módon, bizonyos (I) és (la) általános képletű vegyületek előnyösebbek jobb hatásuk, értékesülési tulajdonságaik stb. következtében. Az A szubsztituens esetében előnyös a metiléncsoport, a B szubsztituens esetében pedig a piperazin származékok, vagy az adott esetben az a helyen szubsztituált aminosav jelentés az előnyös.
Az előnyös vegyületek körébe tartoznak az alábbiak:
a) R-4-Oxo-5-foszfono-norvalin
b) R-4-Oxo-5-foszfono-norvalin-etilészter
c) R-4-Oxo-5-foszfono-5-metil-norvalin
d) R-4-Oxo-5-foszfono-5 -meti I-norv al in
e) 4-(2-Oxo-3-foszfono-propil)-2-piperazin-karbonsav
f) 4-(2-Oxo-3-foszfono-propil)-2-piperazin-karbonsav-etilészter
g) R-4-Oxo-5-foszfono-2-metil-norvalin
h) R-4-Oxo-5-foszfono-2-metil-norvalin-etilészter
i) R-4-Oxo-5-foszfono-norvaIin-metilészter.
Az (I) általános képletű vegyületeket az irodalomban ismert módon állíthatjuk elő.
Az olyan vegyületeket, ahol B jelentése aminosav vagy valamilyen aminosav származék (H2N-CH-COOZ), és R jelentése hidrogénatom, az (I) reakcióvázlat szerint állíthatjuk elő:
védőcsoport
A) lépés (II) -> (III) bevitele védőcsoport bevitele
B) lépés (III) -> (IV) paraformaldehid savklorid előállítás
C) lépés (IV) -> (V) s°ci2 kapcsolás
D) lépés (V)+M+CR,R2-PO-(OY)2--> (VE) védőcsoport
E) lépés (VII) -> (I), R és Z=H eltávolítás észterezés
F) lépés (I) -> (I), észter kívánt lépés
Az (I) reakcióvázlat A) lépésében valamilyen (II) általános képletű aminosavat, ahol A jelentése az (I) általános képletnél megadott, védünk a Pg benzil-karbamát védőcsoportnak az aminosav szabad amin funkciójára való bevitelével, a (III) általános képletű védett aminosav keletkezése közben. AB) lépésben a (III) védett aminosavat paraformaldehiddel kezeljük, miáltal tovább védjük az aminosavat a (IV) általános képletű oxázolon származékká való átalakítással. A C) lépésben az oxazolont tionilkloriddal reagáltatjuk, ezáltal egy savklorid funkciót viszünk be a molekulába, az (V) általános képletű savklorid keletkezése közben. A D) lépésben az (V) általános képletű savklorídot kapcsolási reakcióban a (VI) általános képletű foszfonáttal - ahol R| és R2 jelentése az (I) általános képletnél megadott, M jelentése megfelelő kation, és mindegyik Y egymástól függetlenül 1-4 szénatomos alkil-csoportot jelent - reagáltatjuk, adott esetben átmenetifém katalizátor jelenlétében. Ebben a kapcsolási reakcióban keletkezik a (VII) általános képletű védett béta keton foszfonát származék, ahol A, R,, R2és Yjelentése a fenti. Az E) lépésben végrehajtjuk a védőcsoport eltávolítás) reakciót, ekkor a béta ketofoszfonát molekuláról eltávolítjuk az összes védőcsoportot, vagyis ebben a reakcióban eltávozik a benzil-karbamát védőcsoport, az oxázolon védőcsoport és az A-nál jelölt alkil-csoportok. A kívánt esetben végrehajtott F) lépésben egy észter funkciót vihetünk be az (I) általános képletű végtermék foszfonsav funkciójába.
Az (I) reakcióvázlat A) lépésében a megfelelő kiindulási anyag valamely olyan aminosav, ahol A jelentése ugyanolyan metilén- vagy trimetilén-csoport, mint ami az (I) általános képletű végtermékben kívánatos. Az A) lépést az irodalomban ismert módon hajthatjuk végre. Általában úgy járunk el, hogy a (II) általános képletű aminosavat 1-1,5 ekvivalens benzil-klór-formiáttal reagáltatjuk közelítőleg szobahőmérsékleten, körülbelül 0,05-0,2 mólos nátrium-hidroxid oldatban. A reakciópartnereket körülbelül 1-3 napig keverjük. A (III) általános képletű védett aminosavat ismert módon, például valamilyen szerves oldószerrel való extrahálással vagy koncentrálással nyerhetjük ki.
A 8. lépést, ahol az oxázolon védőcsoportot bevisszük a (III) általános képletű védett aminosav molekulába, ismert módokon hajthatjuk végre. A (III) általános képletű aminosavat általában körülbelül 2-3 ekvivalens paraformaldehiddel reagáltatjuk valamilyen sav katalizátor, így para-toluol-szulfonsav jelenlétében. A katalizátort általában az aminosav mennyiségére vonatkoztatva, körülbelül 1-3 súly/súly% mennyiségben alkalmazzuk. A reakciópartnereket valamilyen szerves oldószerben, így benzolban, körülbelül 40 °C-tól az alkalmazott oldószer forráshőmérsékletéig terjedő hőmérsékleten, körülbelül 1-4 óra hosszáig keverjük.
HU 207 523 Β
A (IV) általános képletű oxazolont a reakcióközegből ismert módon koncentrálással vagy extrahálással nyerhetjük ki. Kívánt esetben a (IV) védett aminosavat szelektív savas, bázisos és szerves oldószeres extrakciókkal tisztíthatjuk.
A következő C) lépésben az (V) általános képletű savkloridot állítjuk elő. Ezt a savkloridot ismert módokon állíthatjuk elő. Általában úgy járunk el, hogy a (IV) általános képletű oxazolont körülbelül 3-4 ekvivalens tionil-kloriddal reagáltatjuk. A reakciót valamilyen oldószerben, így kloroformban, vagy oldószer nélkül is végrehajthatjuk. A reakcióidő 10-20 perc, viszszafolyató hűtő alatt forralva a reakcióelegyet. A reakció lejátszódásával az (V) általános képletű savkloridot vákuumban való bepárlással nyerhetjük ki a reakcióelegyből.
A D) lépésben az (V) általános képletű savkloridot valamilyen (VI) általános képletű foszfonáttal kapcsoljuk, Megfelelő foszfonát az a vegyület, ahol Rj és R2 jelentése ugyanaz a szubsztituens, mint ami az (I) általános képletű végtermékben kívánatos. Az Y = alkilcsoportok nem maradnak meg a végtermékben. Az M kation általában Li vagy Zn. A (VI) általános képletű foszfonátok és előállításuk az irodalomban ismert.
A kapcsolási reakciót ismert módokon hajthatjuk végre. Általában ekvimoláris mennyiségű foszfonátot és valamilyen megfelelő bázist, így n-butil-lítiumot reagáltatunk a foszfonát kationjának keletkezése közben. Ezt aztán közelítőleg 10% mólfeleslegű savkloriddal kezeljük valamilyen átmenetifém katalizátor, így réz-jodid jelenlétében. A katalizátor általában ekvivalens mennyiségben van jelen a reakcióban. A reakciópartnereket körülbelül -78 °C és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten, körülbelül 2-16 óra hosszat reagáltatjuk. A kapott (VII) általános képletű védett béta keton foszfonát származékot a reakcióelegyből ismert módon, bepárlással vagy extrakcióval nyerhetjük ki. Kívánt esetben a béta keton foszfonátot valamilyen ismert kromatográfiás eljárással, így gyors folyadékkromatográfiával tisztíthatjuk.
Az E) lépésben a védőcsoportok eltávolítását ismert módokon végezhetjük el. Ebben a reakciólépésben a Pg benzil-karbamát védőcsoportot, az oxazolon védőcsoportot és az Y-nal jellemzett alkil-csoportokat távolítjuk el, az (I) általános képletű béta keton foszfonátok keletkezése közben. Általában úgy járunk el, hogy a (VII) általános képletű védett béta keton foszfonát származékot sztöchiometrikus mennyiségű trimetil-szilil-jodiddal (TMSI, körülbelül 4 ekvivalens) reagáltatjuk valamilyen oldószerben, így metilén-dikloridban. Ezt a reakciót általában szobahőmérsékleten, körülbelül 3-5 óra alatt hajtjuk végre. Fontos az alkalmazott trimetil-szilil-jodid mennyisége. A TMSI sztöchiometrikus mennyiségétől való eltérés olyan vegyületet eredményez, amelyről nem távolítunk el minden védőcsoportot.
Ha Z jelentése hidrogénatomtól eltérő, szükség van a kívánt esetben végrehajtandó F) észterezési lépés végrehajtására. Az észterezést ismert módokon hajthatjuk végre. Megfelelő észterezési módszer, ha a béta keton foszfonátot valamilyen alkohollal forraljuk visszafolyató hűtő alatt, egy sav jelenlétében. Ez az alkohol strukturálisan meg kell feleljen a kívánt észter csoportnak. Természetesen más, az irodalomból jól ismert módszerek is alkalmazhatók.
A B helyén piperazin-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket is ismert módon, így például a (III) reakcióvázlatban leírtak szerint állíthatjuk elő.
(III) reakcióvázlat
A) lépés
N-alkilezés (VIH) + (IX) -> (X)
B) lépés védőcsoport eltávolítás (X)-—7-.-> ®’/=H hidrolízis
C) lépés, kívánt eset észterezés (I), Z=H -> (I), észter
A (III) reakcióvázlat első A) lépésében N-alkilezést végzünk a (VIII) általános képletű piperazin származék
- ahol Y = 1-4 szénatomos alkil-csoport - és valamilyen (IX) általános képletű halo-enol foszfát származék
- ahol Rj és A jelentése az (I) általános képletnél megadott, E jelentése 1-4 szénatomos alkil- vagy CF3 csoport és mindegyik Y egymástól függetlenül 1-4 szénatomos alkil-csoportot jelent - reagáltatásával. Ezzel az M-alkilezéssel az (X) általános képletű enol foszfonát származékot állítjuk elő, ahol Y, E, Rj és A jelentése a fenti. Ezt a (X) általános képletű enol foszfonát származékot azután hidrolizáljuk, ezzel eltávolítjuk az Y védőcsoportokat és az enol csoportot karbonil funkcióvá alakítjuk. Az alkalmazott sav koncentrációjától függően ezzel a hidrolízissel eltávolíthatjuk az E védőcsoportot is. Ha az (I) végtermékben R jelentése hidrogénatom kell legyen, akkor ezt a teljes hidrolízist kell végrehajtanunk. Ha az (I) végtermékben Z jelentése észter-csoport kell legyen, akkor a C) lépéssel jelölt, kívánt esetben végrehajtandó észterezést végre kell hajtanunk.
A kiindulási anyagok egyike a (VIII) általános képletű piperazin, ahol Y jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport. Ennek az alkil-csoportnak nem kell megmaradnia a végtermékben, így azonossága lényegtelen. A másik kiindulási anyag a (IX) általános képletű haloenol foszfonát, ahol mindegyik Y jelentése egymástól függetlenül 1-4 szénatomos alkil-csoport, vagy CF3 csoport, Rj és A jelentése pedig az (I) általános képletnél megadott. Az R, és A szubsztituensek megmaradnak a végtermékben, ezért az alkalmazott halo-enol foszfonát szubsztituensei ezeken a helyeken ugyanolyanok kell legyenek, mint az (I) végtermék kívánt szubsztituensei. Az Y-nal reprezentált szubsztituensek nem maradnak meg a végtermékben, így azonosságuk lényegtelen. Az E szubsztituens megmaradhat a végtermékben attól függően, hogy részleges vagy teljes hidrolízist hajtunk-e végre. Ha E jelentése CF3 vagy 1-4 szénatomos alkil-csoport, az alkalmazott halo-enol
HU 207 523 Β foszfonátnak ezeket a szubsztituenseket kell tartalmaznia az E helyén. A (VIII) általános képletű piperazinok és a (IX) általános képletű halo-enol foszfonátok és előállításuk az irodalomban ismert.
Az N-alkilezési reakciót ismert módokon hajthatjuk végre. Általában ekvimoláris mennyiségű piperazin származékot és halo-enol foszfonátot reagáltatunk valamilyen poláros oldószerben, például vízben, a reakcióidő körülbelül 0,5-18 óra. Az N-alkilezést általában szobahőmérsékleten, valamilyen bázis, így nátriumhidroxid jelenlétében hajtjuk végre. A bázis általában körülbelül 1-3 ekvivalens mennyiségben van jelen. A reakcióban keletkezett (X) általános képletű enol piperazin származékot ismert módon, így extrahálással vagy bepárlással nyerhetjük ki a reakciózónából. Kívánt esetben a (X) általános képletű enol piperazin származékot valamilyen ismert kromatográfiás eljárással, így ioncserés kromatográfiával tisztíthatjuk.
A (X) általános képletű enol piperazin vegyületet ezután hidrolitikus védőcsoport eltávolító reakciónak vetjük alá, amelynek célja az Y védőcsoportok eltávolítása. A reakcióban, a reakciókörülményektől függően eltávolíthatjuk az E védőcsoportot is. Ha mind az Y, mind az E védőcsoportokat el akarjuk távolítani, a (X) enol piperazin származékot körülbelül 6 mólos ásványi sav, így sósav oldattal kezeljük. Ezt a hidrolízist körülbelül 60° és az alkalmazott oldószer forráshőmérséklete közötti hőmérsékleten hajtjuk végre, a reakcióidő körülbelül 1-18 óra. Minden védőcsoportot eltávolíthatunk TMSI-vel is, az (I) reakcióvázlatban ismertetett módon eljárva. A részleges hidrolízist - amikor az E csoportot nem távolítjuk el - úgy hajtjuk végre, hogy az enol piperazint 1 mólos ásványi sav, így sósav oldattal reagáltatjuk 60° és az alkalmazott oldószer forráshőmérséklete közötti hőmérsékleten. A reakcióidő 18 óra. Bármelyik fajta hidrolízist alkalmazzuk, a kívánt (I) általános képletű vegyületet bepárlással vagy extrahálással nyerhetjük ki. A kapott vegyületet ezután valamilyen kromatográfiás módszerrel, így például ioncserés kromatográfiával, vagy valamilyen oldószerrendszerből, így például víz/alkohol rendszerből való átkristályosítással tisztíthatjuk.
Ha Z jelentése észter funkció kell legyen, végre kell hajtanunk az észterezési reakciót. Ezt az észterezést ugyanúgy hajthatjuk végre, mint azt az (I) reakcióvázlat F) lépésében ismertettük. Az észterezett terméket is ugyanolyan módon nyerhetjük ki és tisztíthatjuk.
A B helyén α-szubsztituált aminosavat (H2N-CXCOOZ) tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket kívánjuk előállítani, a szintézist a (IV) reakcióvázlat szerint is végrehajthatjuk.
(IV) reakcióvázlat
A) lépés alkilezés (XI) + (IX) -> (XII)
BuLi
B) lépés védőcsoport eltávolítás (XII) -> (I),Z=H hidrolízis
C) lépés, kívánt eset észterezés (I),Z=H-> (I), észter
A (IV) reakcióvázlat A) lépésében alkilezési reakciót hajtunk végre a (XI) általános képletű 3,6-dimetoxipiperazin származék - ahol X jelentése az (I) általános képletnél megadott - és a (IX) általános képletű haloenol foszfonát származék - ahol R, és A jelentése az (I) általános képletnél megadott, az Y mindegyike egymástól függetlenül 1-4 szénatomos alkil-csoportot jelent, E jelentése pedig 1-4 szénatomos alkil- vagy CF3 csoport - reagáltatásával. Ezzel az alkilezéssel állítjuk elő a (ΧΠ) általános képletű piperazin származékot, ahol X, A, R|, E és Y jelentése a fenti. A B) lépésben a (XII) általános képletű piperazin foszfonát származékot hidrolizáljuk, miáltal a piperazin gyűrű hasad, az Y = alkil-csoportok eltávoznak és a hidrolízis körülményeitől függően eltávolíthatjuk az E szubsztituenst is. Ezzel a hidrolízissel állítjuk elő az olyan (I) általános képletű béta-keton foszfonát származékokat, ahol B jelentése α-szubsztituált aminosav (H2N-CX-COOZ). Ha Z jelentése észter csoport kell legyen, akkor végre kell hajtanunk a C) lépést is.
A kiindulási anyagként alkalmazott 3,6-dimetoxipiperazin az X helyén ugyanolyan szubsztituenst kell tartalmazzon, mint amely az (I) végtermékben kívánatos. A (IX) halo-enol foszfonátnak ugyanolyan szubsztituenst kell tartalmaznia az A és R, helyén, mint amely az (I) végtermékben kívánatos. Az Y helyén lévő alkil szubsztituensek nem maradnak meg a végtermékben, így azonosságuk nem kritérium. Ha E jelentése CF3 vagy 1-4 szénatomos alkil-csoport kell legyen, akkor az alkalmazott halo-enol foszfonátnak ezeket a szubsztituenseket kell tartalmaznia az E helyén. A (IX) képletű halo-enol foszfonátok és a (XII) képletű 3,6-dimetoxi-piperazinok és előállításuk az irodalomban jól ismert.
Az A) lépés alkilezési reakcióját ismert módon hajthatjuk végre. Általában úgy járunk el, hogy a 3,6dimetoxi-piperazint először valamilyen közelítőleg ekvivalens mennyiségű bázissal, így N-butil-lítiummal reagáltatjuk. Ezt a reakciót általában -78 °C és 0 °C között, körülbelül 0,5-8 óra reakcióidővel, oldószerben, így tetrahidrofuránban hajtjuk végre.
Ezután a reakcióelegyet körülbelül 30 °C-ra melegítjük és körülbelül ekvimoláris mennyiségű halo-enol foszfonátot (IX) adunk az elegyhez. A reakciópartnereket ezután körülbelül 1-18 óra hosszat keverjük, majd a reakciót vízzel lefojtjuk és a kapott (XII) általános képletű piperazin foszfonát származékot extrakcióval vagy koncentrálással nyerjük ki. Kívánt esetben a (XII) piperazin foszfonát származékot valamilyen ismert kromatográfiás módszerrel, így gyors folyadékkromatográfiával, vagy valamilyen oldószerrendszerből, így etil-acetát/hexán rendszerből való átkristályosítással tisztíthatjuk.
A következő lépés: a (XII) általános képletű piperazin foszfonát származékot hidrolizáljuk, a B) lépés szerint. Ezt a hidrolízist ismert módon hajthatjuk végre.
HU 207 523 Β
Ha teljes hidrolízis a cél (azaz R helyén hidrogénatom kell legyen), akkor a piperazin foszfonátot 0,25-6 mólos ásványi sav, így sósav oldattal kezeljük. A védőcsoport eltávolítást általában körülbelül 20°-100 °C közötti hőmérsékleten 1-18 óra alatt hajtjuk végre.
Ha részleges hidrolízis a cél (azaz, az E szubsztituens meg kell maradjon a végtermékben), akkor a hidrolízist 0,2-1 mólos sósav oldattal hajtjuk végre, 1-2 óra alatt.
Bármelyik hidrolízist végezzük, a kapott (I) általános képletű béta keton foszfonátot bepárlással vagy extrakcióval nyerhetjük ki. A vegyületet a (ül) reakcióvázlatban ismertetett módon tisztíthatjuk.
A többi reakcióvázlatban ismertetettekhez hasonlóan, ha Z helyén észter funkció kell legyen, akkor végre kell hajtanunk a C) lépés szerinti észterezési reakciót.
Az R helyén hidrogénatomtól eltérő szubsztituenst, B helyén pedig aminosavat vagy aminosav származékot (H2N-CH-COOZ) tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállítása esetén ezeket a vegyületeket ugyanúgy állíthatjuk elő, mint az előbbi (IV) reakcióvázlatban ismertettük. Az egyetlen módosítás a kiindulási anyagokban van. Az alkalmazott (XII) általános képletű 3,6-dimetoxi piperazin hidrogénatomot kell tartalmazzon az X helyén. Mivel R helyén hidrogénatomtól eltérő szubsztituens kell legyen, a B) lépésben részleges hidrolízist kell végeznünk.
A B helyén α-szubsztituált aminosavat tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket is alkilezési reakcióval állíthatjuk elő, valamely (IX) általános képletű halo-enol foszfonát és egy (ΧΙΠ) általános képletű imin ahol X jelentése az (I) képletnél megadott. Ph jelentése fenil-csoport, Alk pedig 1-4 szénatomos alkil-csoportot jelent - reagáltatásával.
Ezt az alkilezési reakciót ugyanolyan módon hajthatjuk végre, ahogy a (IV) reakcióvázlat A) lépésében ismertettük. Ebben a reakcióban a (XTV) általános képletű imin keletkezik, ahol Rb X és A jelentése az (I) általános képletnél megadott, Ph és Alk jelentése a fenti.
Az (I) általános képletű béta keton foszfonátokat ezután úgy állítjuk elő, hogy a (XIV) imin foszfonátot savas hidrolízisnek vetjük alá, a (IV) reakcióvázlat B) lépése szerint eljárva. Amint a többi reakcióvázlatban is, ha Z helyén észter-csoport kell legyen, az észterezési reakciót ugyanúgy hajthatjuk végre, mint az (I) reakcióvázlat F) lépésében ismertetettük.
Az (la) általános képletű vegyületeket szintén az irodalomban ismert módokon állíthatjuk elő. Egy előállítási módszert ismertet az (V) reakcióvázlat:
kondenzáció RXN (XV)
Az (V) reakcióvázlat szerint, valamilyen (I) általános képletű béta keton foszfonátot kondenzációs reakcióban, valamilyen (XV) képletű oxim vagy hidrazin származékkal - ahol M jelentése az (la) képletnél megadott - reagáltatjuk. A reakcióban valamilyen (la) általános képletű béta hidrazon vagy béta oxim keletkezik.
A kondenzációs reakció megfelelő reakciópartnerei: valamilyen béta keton foszfonát, ahol A, B, Rb R2 és R jelentése ugyanaz, mint ami a végtermékben szükséges, és valamilyen megfelelően szubsztituált oxim vagy hidrazin, ahol M jelentése a végtermékben megkívánt. A kondenzációs reakciót ismert módon hajthatjuk végre. Általában úgy járunk el, hogy körülbelül ekvivalens mennyiségű (XV) általános képletű vegyületet és (I) általános képletű béta keton foszfonátot reagáltatunk egy pufferolt oldatban. Például nátriumacetát megfelelő puffer. A reakciót általában körülbelül 25°-80 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre, a reakcióidő 1-24 óra. A kívánt (la) általános képletű vegyületet ezután szűréssel vagy ioncserés kromatográfiával nyerjük ki és tisztítjuk.
A találmány szerinti (I) és (la) általános képletű vegyületek serkentő aminosav antagonisták: antagonizálják a serkentő aminosavaknak az NMDA receptor komplexekre gyakorolt hatását. Ezek a vegyületek előnyösen az NMDA receptor komplexen elhelyezhető glutamát kötő helyekhez kötődnek. Számtalan betegségi állapot kezelésében hatásosak.
A találmány szerinti vegyületek görcsellenes tulajdonságúak és az epilepszia kezelésében hatásosak; használhatók a nagyrohamok, kisrohamok, pszichomotoros rohamok és az autonóm rohamok esetén. Az antiepilepsziás tulajdonságok bizonyítására szolgáló egyik módszer a vegyületek audiogén görcsökkel szembeni gátló képessége, DBA/2 egereken mérve. Ezt a vizsgálatot az alábbiak szerint hajtjuk végre.
Általában 1 csoport, 6-8 hím DBA/2J audiogén ingerekre érzékeny egérnek körülbelül 0,01 pg-körülbelül 100 pg vizsgálandó vegyületet adunk be. A vegyületet intracerebrálisan, az agy oldalsó agykamrájába adjuk be. Egy másik egércsoportnak egyenlő térfogatú sóoldatot adunk be ugyanazon az úton, 5 perccel később az egereket egyenként üvegedényekbe helyezzük és 30 másodpercig tartó 110 decibeles hanghatásnak tesszük ki őket. Az egereket megfigyeljük, hogy a hanghatás a roham milyen jeleit váltja ki belőlük. A kontrollcsoport esetében statisztikusan magasabb a rohamok bekövetkeztének száma, mint a vizsgálandó vegyületet kapott csoport esetében.
Egy másik módszer a vegyületek antiepileptikus tulajdonságainak bizonyítására a kinolinsav hatására bekövetkező rohamokkal szembeni gátló képességük. Ezt a vizsgálatot a következő módon hajtjuk végre.
Tíz egérből álló csoportnak 0,01-100 pg vizsgálandó vegyületet adunk be intracerebroventrikulárisan, 5 mikroliter sóoldatos térfogatban. Egy másik, tíztagú kontrollcsoport ugyanolyan térfogatú sóoldatot kap. Körülbelül 5 perccel később mindkét csoportnak beadunk 7,7 mikrogramm kinolinsavat intracerebroventrikulárisan, 5 mikroliter sóoldatos térfogatban. Az állatokat 15 perccel később megfigyeljük, mennyire jelentkezik náluk a rángásos roham.
A találmány szerinti (I) és (la) általános képletű vegyületek megelőzik vagy minimálisra csökkentik az idegszövetek iszkémiás, hypoxiás vagy hypoglikémiás körülmények hatására bekövetkező sérüléseit is. Ilyen körülmények az ütések vagy cerebrovaszkuláris bal6
HU 207 523 Β esetek, szénmonoxid mérgezés, hiperinzulinémia, szívmegállás, vízbe fulladás, fulladás, valamint neonatális anoxiás trauma. A vegyületeket az esemény bekövetkeztekor 24 órán belül be kell adni a betegnek, hogy hatásosan minimálisra csökkentsék a CNS ártalmat.
A vegyületek hatásosak különböző neurodegeneratív betegségek, így a Huntington-féle és Alzheimer-féle betegség, öregkori elbutulás, I típusú glutársavas acidémia, többinfarktusos elbutulás, és a szabályozatlan rohamok hatására bekövetkező neuronális Sérülések. A vegyületek beadásának célja egyrészt megelőzni az ilyen körülmények bekövetkeztét, másrészt csökkenteni a neurodegeneráció mértékét.
Amint a szakember számára nyilvánvaló, a vegyületek nem küszöbölnek ki bármilyen CNS károsodást, ami akár betegség, akár oxigén vagy cukorhiány miatt már bekövetkezett. A leírásban használt „kezel” kifejezés a vegyületek azon képességére vonatkozik, hogy megelőzik a további károsodást, vagy késleltetik azt a sebességet, amivel a következő károsodás bekövetkezik.
A vegyületek szorongásgátló hatásuk következtében a szorongásos betegségek kezelésére is alkalmasak. A szorongásgátló tulajdonságok a vegyületek azon képességével demonstrálhatók, hogy blokkolni tudják a veszélyhelyzet által kiváltott hangkibocsátást patkánykölykök esetében. Ez a teszt azon a jelenségen alapul, hogy ha a patkánykölyköket elveszik az alomból, akkor azok ultrahangot bocsátanak ki. A vizsgálati módszert Gardner, C. R. [Distress vocalization in rat pups: a simple screening method fór anxiolytic drugs. J. Pharmacol. Methods, 14:181-187 (1985)] és Insel és társai [Rat púp ultrasonic isolation calls: Possible mediation by the benzodiazepine receptor complex, Pharmacol. biochem. Behav., 24:1263-1267 (1986)] írták le.
A találmány szerinti vegyületek analgetikus hatást is mutatnak, így fájdalomcsillapításra is alkalmasak.
A fentieken kívül a találmány szerinti (I) és (la) általános képletű vegyületek izomlazító tulajdonságokkal is bírnak és így alkalmasak izomfeszülések lazítására. Ennek a tulajdonságnak bizonyítására szolgál például a Straub Tail teszt. Ez a módszer azon a jelenségen alapul, hogy egereknél morfin beadásakor egy késleltetett farokcsonti izom összehúzódás következik be, amelynek hatására farkuk körülbelül 90°-os szögben felemelkedik. Izomlazító beadása megelőzi ezen izom feszülését és gátolja a farok megemelkedését. A vizsgálati módszert K. 0. Ellis és társai [Neuropharmacology, Vol. 13, pp. 211-214 (1974)] írták le.
A fenti terápiás tulajdonságok elérése céljából a találmány szerinti vegyületeket olyan mennyiségben kell beadni, amely elegendő a serkentő aminosavak NMDA receptor komplexre gyakorolt hatásának gátlásához. A dózistartomány, amelynél ezek a vegyületek antagonista hatásukat mutatják, nagymértékben változik a kezelendő betegségtől, a betegség komolyságától, a betegtől, a konkrét beadott vegyülettól, a beadás módjától, a betegnél esetleg fennálló másik betegségtől stb. függően. A találmány szerinti vegyületek általában körülbelül 1 mg/kg/nap - körülbelül 500 mg/kg/nap dózistartományban fejtik ki terápiás hatásukat. Szükség lehet az ismételt napi beadásra, ez a fent felsorolt körülmények szerint változhat.
A találmány szerinti vegyületeket különböző módokon adhatjuk be. Orálisan beadva hatásosak, de beadhatjuk őket parenterálisan (vagyis szubkután, intravénásán, intramuszkulárisan, intraperitoneálisan, valamint intrathecálisan) is.
A találmány szerinti vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítményeket ismert eljárásokkal állíthatjuk elő. Általában úgy járunk el, hogy a vegyületek antagonista hatást biztosító mennyiségét valamilyen gyógyászatilag alkalmazható hordozóanyaggal keverjük.
Orális beadás céljára a vegyületeket szilárd vagy folyékony készítmények, így kapszulák, pirulák, tabletták, ömledékek, porok, szuszpenziók vagy emulziók formájában készítjük ki. Szilárd egységdózis formák lehetnek a közönséges zselatin típusú kapszulák, amelyek például felületaktív anyagokat, lubrikánsokat és inért töltőanyagokat, így laktózt, szacharózt és kukoricakeményítőt is tartalmaznak vagy lehetnek késleltetett hatóanyagleadású készítmények is. Az (I) vagy (la) általános képletű vegyületeket ismert módon, közönséges tabletta alapanyagokkal, így laktózzal, szacharózzal és kukoricakeményítővel tablettázhatjuk. A fenti tabletta alapanyagok tartalmazhatnak még kötőanyagokat, így akácmézgát, kukoricakeményítőt vagy zselatint, szétesést elősegítő szereket, így burgonyakeményítőt vagy alginsavat, valamilyen lubrikánst, így sztearinsavat vagy magnézium-sztearátot is.
A folyékony készítményeket úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot valamilyen vizes vagy nemvizes, gyógyászatilag alkalmazható oldószerben oldjuk: ez az oldószer tartalmazhat még ismert szuszpendálószereket, édesítőszereket, ízesítőszereket és konzerválószereket is.
Parenterális beadás céljára a vegyületeket feloldhatjuk valamilyen fiziológiásán alkalmazható, a gyógyszeriparban szokásosan használt hordozóanyagban, és oldat vagy szuszpenzió alakjában adhatjuk be. Megfelelő hordozóanyagok lehetnek a víz, sóoldat, dextróz oldatok, fruktóz oldatok, etanol, vagy állati olajok, növényi olajok, szintetikus olajok. Ahordozóanyag tartalmazhat még konzerválószereket, puffereket stb., az irodalomból jól ismert módon. Ha a vegyületeket intrathecálisan adjuk be, akkor valamilyen, az irodalomból ismert cerebrospinális folyadékban is feloldhatjuk őket.
A leírásban használt néhány kifejezés magyarázata:
a) a „páciens” kifejezés melegvérű állatokat, így például tengerimalacokat, egereket, patkányokat, macskákat, nyulakat, kutyákat, majmokat, csimpánzokat és embert jelenthet;
b) a „kezel” kifejezés a vegyületek azon képességére vonatkozik, hogy képesek enyhíteni vagy lassítani a páciens betegségének előrehaladását;
c) a „neurodegeneráció” kifejezés a szóban forgó betegség miatt, idegsejtek elhatalmasodó elhalását és eltűnését jelenti, amely jelenség agyi károsodáshoz vezet.
HU 207 523 Β
A találmány szerinti vegyületeket bármilyen közömbös hordozóanyaggal összekeverhetjük és laboratóriumi mérésekben is felhasználhatjuk őket azon célból, hogy megállapítsuk a páciens szérumában, vizeletében stb. lévő vegyületek koncentrációját.
A neurodegeneratív betegségek tipikusan a NMDA receptorok fogyásával kapcsolatosak. így az (I) és (la) általános képletű vegyületeket alkalmazhatjuk diagnosztikai célra is, a neurodegeneratív betegségek megállapítása céljából. A vegyületeket izotóp szerekkel keverhetjük és kimutató szerekként használhatjuk őket. Beadhatjuk továbbá a vegyületeket a betegeknek azon tény megállapítása céljából, vajon NMDA receptoraik csökkentek-e, és segítségükkel megállapítható a csökkenés sebessége is.
Az alább következő példák a találmány szerinti eljárást szemléltetik anélkül, hogy igényünket ezekre a példákra korlátoznánk.
7. példa (III) általános képletű vegyület előállítása (I) reakcióvázlat A) lépés, V. J. Lee és K. L. Rinehart módszere, J. Am. Chem. Soc. 1978, 700 4237.
A) N-benziloxikarbonil-D-aszparaginsav
25,0 g (0,188 mól) D-aszparaginsavat és 34,3 ml (0,282 mól) benzil-klór-formiátot 22,9 g (0,564 mól) 600 ml vízben oldott nátrium-hidroxidhoz adunk. A kapott elegyet szobahőmérsékleten 3 napig keverjük, majd 6 mólos sósavval pH - 1 értékig savanyítjuk és háromszor 250 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumokat egyesítjük, magnézium-szulfát felett szárítjuk és tiszta olajig bepároljuk.
Termelés: 50,2 g.
Ή NMR (90 MHz, CDC13): δ 3,05 (2, bm), 4,65 (1, bm), 5,25 (2, s), 6,2 (1, bs), 7,4 (5, s), 10 (1, bs).
B) N-benziloxikarbontt-3-metil-D,L-aszparaginsav
Az A) pontban leírtakhoz hasonló módon eljárva, 10,0 g (67 mmól) 3-metil-D,L-aszparaginsav, 12 ml (100 mmól) benzil-klór-formiát, 16,7 g (208 mmól) 50%-os nátrium-hidroxid 125 ml vízben való reagáltatásával 19,0 g N-benziloxikarbonil-3-metil-D,L-aszparaginsavat kapunk, alacsony olvadáspontú szilárd anyag formájában.
Ή NMR (90 MHz, CDC13, d6 DMSO): δ 1,1 (3, d), 2,9 (1, dt), 4,4 (1, m), 4,95 (2, s), 5,9 (1, db), 7,2 (5,6),
7,9 (1, bs).
C) N-benziloxikarbonÍl-D-2 -amino-adipinsav
A fentiekhez hasonló módon eljárva, 4,0 g (24,8 mmól) D-2-amino-adipinsav, 4,5 ml (37,2 mmól) benzil-klór-formiát és 6,0 g (74,4 mmól) nátrium-hidroxid vízben való reagáltatásával 7,5 g N-benzoil-karbonil-D-2-amino-adipinsavat kapunk, alacsony olvadáspontú szilárd anyag formájában.
Ή NMR (300 MHz, CDC13): δ 1,65 (2, m), 1,78 (2, m), 2,41 (2, t), 3,8 (1, t), 5,1 (2, s), 7,4 (5, ra).
2. példa (IV) általános képletű oxazolon származék előállítása, (I) reakcióvázlat, B) lépés.
Módszer: Μ. ΓΤΟΗ Chem. Pharm. Bull. 1969 77, 1679.
A) R-5-Oxo-4-karboxi-metil-3-oxazolidin-karbonsav-3-(fenil-metil )ész.ter g (195 mmól) N-benziloxi-karbonil-D-aszparaginsavat adunk 16 g p-formaldehidhez és 1 g, 11 benzinben oldott p-toluol-szulfonsavhoz. A kapott elegyet forrásig melegítjük és 4,5 órán át visszafolyató hűtő alatt, a víz azeotróp eltávolításával (Dean-Starke kondenzedény). Az elegyet ezután lehűtjük és 500 ml 1 mólos sósavba öntjük. A kapott elegyet háromszor 250 ml etil-acetáttal extraháljuk és az extraktumokat egyesítjük, majd kétszer 500 ml nátrium-hidrogénkarbonáttal mossuk. A hidrogénkarbonátos extraktumokat egyesítjük, 6 mólos sósavval megsavanyítjuk, majd háromszor 250 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extraktumokat egyesítjük, magnézium-szulfát felett szárítjuk és bepároljuk. így 25,9 g alacsony olvadáspontú szilárd anyagot kapunk.
Ή NMR (90 MHz, CDC13): δ 3,05 (2, m), 4,25 (1, t),
5,05 (2, s), 5,25 (2, dd), 7,2 (5, s), 7,5 (1, bs).
B) S-5-Oxo-4-karboxi-metil-3-oxazolidln-karbonsav-3-(fenil-metil)észter
A fentiek szerint eljárva, 10 g (37 mmól) N-benziloxi-karbonil-L-aszparaginsav, 3 g p-formaldehid és 0,25 g p-toluol-szulfonsav 250 ml benzolban való reagáltatásával 10,1 g alacsony olvadáspontú szilárd anyagot kapunk.
Ή NMR (90 MHz, CDC13): δ 3,05 (2, m), 4,25 (1, t),
5,05 (2, s), 5,25 (2, dd), 7,2 (5, s), 7,5 (1, bs).
C) R,S-5-Oxo-4-(a.-metil-ecetsav)-3-oxazolidinkarbonsav-3-(feni.l-meíil)észter
Hasonló módon eljárva, 18,8 g (67 mmól) Nbenziloxi-karbonil-3-metil-D,L-aszparaginsav, 6 g pformaldehid és 0,5 g p-toluol-szulfonsav 500 ml benzolban történő reagáltatásával 13,5 g alacsony olvadáspontú szilárd anyagot kapunk.
Ή NMR (90 MHz, CDC13): δ 1,5 (3, d), 3,25 (1, m), 4,2 (1, D), 5,2 (2, s), 5,35 (2, dd), 7,2 (5,6), 9,2 (1, bs).
D) R-5-Oxo-4-(3-karboxi-propil)-3-oxazolidin-karbonsav-3-(fenil-metil)észter
A fentiekhez hasonló módon eljárva, 7,5 g (24,8 mmól) N-benziloxi-karbonil-D-2-amino-adipinsav, 5 g p-formaldehid és 0,5 g p-toluol-szulfonsav benzolban való reagáltatásával 5,83 g tiszta olajat kapunk. Ή NMR (80 MHz, CDC13): δ 1,7 (2, m), 1,95 (2, m),
2,35 (2, m), 4,3 (1, m), 5,2 (2, s), 5,35 (2, dd), 7,4 (5, s).
3. példa (V) általános képletű savklorid előállítása, (I) reakcióvázlat C) lépés. Módszer: B. H. Lee és M. J. Miller, Tetrahedron Letter, 1984,25,927.
HU 207 523 Β
A) R-5-Oxo-4-klór-karbonil-metil-3-oxazolidinkarbonsav-3-(fenil-metil)észter ml tionil-kloridot adunk 9,8 g (35,1 mmól) R-5oxo-4-karboximetil-3-oxazolidin-karbonsav-3-(fenilmetil)észterhez és 10 percig forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Az oldatot ezután lehűtjük és száraz nitrogéngázt áramoltatunk át rajta. A maradékot ezután vákuummal koncentráljuk, így 10,4 g világos sárga olajat kapunk.
’H NMR (90 MHz, CDC13): δ 3,5 (2, d), 4,2 δ (1, t), 5,1 (2, s), 5,25 (1, dd), 7,2(5,5).
B) S-5-Oxo-4-(klór-karbonil-metil)-3-oxazolidinkarbonsav-3-(fenil-metil)észter
A fentiekhez hasonló módon eljárva, 18 ml tionilklorid és 10,1 g (36 mmól) S-5-oxo-4-karboximetil-3oxazolidin-karbonsav-3 -(fenil-metil)észter reagáltatásával 10,8 g sárga olajat kapunk,
C) R,S-5-Oxo-4-(l-klór-karbonÍl-etil)-3-oxazolidin karbonsav-3-(fenil-metil)észter
A fentiekhez hasonló módon eljárva, 15 ml tionilklorid és R,S-5-oxo-4-(l-klór-karbonil-etil)-3-oxazolidin-karbonsav-3-(fenil-metil)észter reagáltatásával 7,4 g szalma színű olajat kapunk.
D) R-5-Oxo-4-(4-klór-karbonil-butil)-3-oxazolidin karbonsav -3-(fenil-metH)észter
A fentiek szerint eljárva, 8 ml tionil-klorid és 5,8 g (18,9 mmól) R-5-oxo-4-karboxibutil-3-oxazolidin-karbonsav-3-(fenil-metil)észter reagáltatásával 6,1 g színtelen olajat kapunk.
4. példa (VII) általános képletű védett béta keton foszfonátok előállítása, (I) reakcióvázlat D) lépés. Módszer: J. M. Vaslet, N. Collignon és P. Savignac Can. J. Chem. 1979,57,3216.
A) R-4-[3-(Dietoxi-foszfinil)-2-oxo-propil]-5-oxo3-oxazolidin-karbonsav-3-(fenil-metil)észter
25,1 g (165 mmól) dietil-metil-foszfonátot 250 ml tetrahidrofuránban feloldunk nitrogén atmoszférában és -65 °C-ra hűtjük. Ezután 61 ml (165 mmól) 2,7 mólos hexános nBuLi-t (n-butil-lítium) adunk hozzá cseppenként 15 perc alatt, és további 10 percig keverjük, miközben a hőmérsékletet -65 °C-on tartjuk. Ezt követően réz(I)-jodidot (34,7 g, 182 mmól) adunk az elegyhez és -30 °C-ra melegítjük, majd további 1 órán át keverjük. Ezután cseppenként 54,2 g (182 mmól) R-5oxo-4-(klór-karbonil-metil)-3-oxazolidin-karbonsav-3(fenil-metil)észtert adunk a reakcióelegyhez 250 ml éterben oldva, a hőmérsékletet -30 °C-on tartva, s az elegyet 13 órán át keverjük. A reakcióelegyet ezután 750 ml vízre öntjük, és a vizes elegyet háromszor 250 ml diklórmetánnal extraháljuk. A szerves extraktumokat egyesítjük, celiten átszűrjük, magnézium-szulfát felett szárítjuk és világos sárga olajig bepároljuk. Szilikagélen gyors folyadékkromatográfiával (eluens: 100% etil-acetát) 31,9 g színtelen olajat kapunk.
*H NMR (300 MHz, CDC13): δ 1,24 (6, t), 2,95 (2, d)
3.32 (2, m), 3,98 (4, m), 4,15 (1, m) 5,1 (2, s), 5,34 (2, dd), 7,28 (5,5).
MS (Cl), M/Z 424 (MH+).
B) S-4-[3-(Dietoxi-foszfinil)-2-oxo-propÍl]-5-oxo3-oxazolidin-karbonsav-3-(fenil-metil)észter
A fenti módon eljárva, 10,8 g (36,3 mmól) S-5oxo-4-(klór-karbonil-metil)-3-oxazolidin-karbonsav-3(fenil-metil)észter, 5,0 g (33 mmól) metil-dietil-foszfonát, 12,2 ml (33 mmól) 2,7 mólos nBuLi és 6,91 g (36,3 mmól) réz(I) jodid 50 ml tetrahidrofurán és 50 ml éter elegyében való reagáltatásával 5,0 g színtelen olajat kapunk.
Ή NMR (300 MHz, CDC13): δ 1,25 (6, t), 2,95 (2, d),
2.32 (2, m), 3,98 (4, m) 4,15 (1, m), 5,1 (2, s), 5,35 (2, dd), 7,28 (5, s);
MS (CI),M/Z414(MH+).
C) 4-[3-(Dietoxi-foszfinil)-l -metil-2 -oxo-propil] -5oxo-3-oxazolidin-karbonsav-3-(fenil-metil)észter
A fentiekhez hasonló módon eljárva, 7,4 g (23,7 mmól) 5-oxo-4-(l-klórkarbonil-etil)-3-oxazolidinkarbonsav-3-(fenil-metil)észtert, 3,28 g (21,5 mmól) dietil-metil-foszfonátot, 8,0 ml (21,5 mmól) 2,7 mólos nBuLi-t és réz(I)jodidot (4,5 g, 23,7 mmól) 40 ml tetrahidrofuránban és 40 ml éterben reagáltatva 3,17 g színtelen olajat kapunk.
‘H NMR (90 MHz, CDC13): δ 1,2 (6, t), 1,4 (3, d), 2,95 (2, d), 4,1 (4, m), 5,1 (2, s), 5,25 (2, dd), 7,25 (5,5) MS (CCZ), M/Z 428 (MH+).
D) 4-[3-(Dietoxi-foszfinil)-l,3-dimetil-2-oxo-propil]-5-oxo-3-oxazolidin-karbonsav-3-(fenil-metil)észter
A fentiekhez hasonló módon eljárva, 6,9 g (22 mmól) 5-oxo-4-(l-klórkarbonil-etil)-3-oxazolidinkarbonsav-3-(fenil-metil)-észter, 3,32 g (20 mmól) dietil-éter-foszfonát és 4,19 g (22 mmól) réz(I)-jodid 50 ml tetrahidrofurán és 50 ml éter elegyében való reagáltatásával 2,1 g színtelen olajat kapunk.
>H NMR (300 MHz, CDC13): δ 1,1 (6, m), 1,12 (3, m),
1,96 (3, m), 3,4 (1, m), 3,6 (1, m), 4,25 (1, m), 5,2 (2, s),5,35 (2, dd), 7,4 (5, s).
MS (Cl) M/Z 442 (MH+).
E) R-4-[3-(Dietoxi-foszfinil)-3-metil-2-oxo-propil]5-oxo-3-oxazolidin-karbonsav-3-(fenil-metil)észter
A fentiekhez hasonló módon eljárva, 4,79 g (16,1 mmól) R-5-oxo-4-(klórkarbonil-metil)-3-oxazolidin-karbonsav-3-(fenil-metil)észter, 2,43 g (14,6 mmól) etil-dietil-foszfonát, 5,40 ml (14,6 mmól)
2,7 mólos nBuLi és 3,1 g (16,1 mmól) réz(I) jodid '30 ml tetrahidrofurán és 40 ml éter reagáltatásával
2,1 g színtelen olajat kapunk.
Ή NMR (90 MHz, CDC13): δ 1,2 (6, m), 1,25 (3, s),
3,1 (1, m), 3,8 (1, m), 4,05 (3, m), 5,1 (2, s), 5,25 (2, dd), 7,2 (5, s)
MS (Cl) M/Z 428 (MH+).
HU 207 523 Β
F) RM-ft-lDíetoxi-foszfiniDM-oxo-pentilJ-S-oxoS-oxazolidin-karbonsav-S-lfenil-metiljészter
Hasonló módon eljárva, 6,1 g (18,7 mmól) 5-5-oxo4-(klórkarbonil-butil)-3-oxazolidin-karbonsav-3-(fenilmetil)észter, 2,6 g (17 mmól) metil-dietil-foszfonát, 6,3 ml (17 mmól) 2,7 mólos nBuLi és 3,6 g (18,7 mmól) réz(I)jodid 50 ml tetrahidrofurán és 50 ml éter elegyében való reagáltatásával 2,51 g tiszta olajat kapunk.
Ή NMR (300 MHz, CDC13): δ 1,32 (6, t), 1,59 (2, m),
1,80 (1, m), 1,99 (1, m), 2,61 (2, m),' 3,04 (2, d),
4,13 (4, m), 4,35 (1, m), 5,2 (2, s), 5,35 (2, dd), 7,4 (5, s).
5. példa (I) általános képletű béta keton foszfonátok előállítása, az (I) reakcióvázlat E) lépése szerint
A) R-4-oxo-5-foszfononorvalin
2,0 g (48 mmól) R-4-[3-(Dietoxi-foszfinil)-2-oxopropil]-5-oxo-3-oxazolidin-karbonsav-3-(fenil-metil)észtert 750 ml diklór-metánban és 750 ml acetonitrilben feloldunk és száraz nitrogén atmoszférában 0 °C-ra hűtjük. Ezután cseppenként, 10 perc alatt 27,6 ml (20,1 mmól) trimetil-szilil-jodidot adunk hozzá és a kapott oldatot szobahőmérsékletre melegítjük, majd 4 1/2 óra hosszat keverjük. Ezt követően 20 ml vizet adunk hozzá és a reakcióelegyet nitrogén áramban bepároljuk. A maradékot 250 ml diklór-metánban és 200 ml vízben felvesszük. A vizes fázist tízszer 20 ml diklór-metánnal, majd háromszor 300 ml dietil-éterrel mossuk és liofilizálva sárga port kapunk. A sárga port minimális mennyiségű vízben felvesszük és BIORAD AG50W-X8 H+ formájú gyantán vízzel eluáljuk. A ninhidrin pozitív frakciókat liofilizáljuk, így 6,2 g fehéres szilárd anyagot kapunk. Ezt a szilárd anyagot minimális mennyiségű vízben felvesszük és BIORAD Ag50W-X4 H+ formájú gyantán vízzel eluáljuk, így 4,8 g fehéres szilárd anyagot kapunk, amelynek olvadáspontja 154 °C, bomlással.
Ή NMR (300 MHz, D,O): 3,05 (2, dd), 3,35 (2, m),
4,2(1, m), 31PNMR(121 MHz, D2O) 12,4 (s);
MA (FAB) M/Z 212 (MH+).
Elemanalízis eredmények a C5H10NO6P 1/2 H2O képletre:
számított: C%=27,28, H%=5,04, N%=6,45; talált: C%=27,27, H%=4,82, N%=6,35.
A tennogravimetriás méréssel talált súlyveszteség
4.8 súly% víznek felel meg.
B) S-4-oxo-5-foszfononorvalin
A fentiekhez hasonló módon eljárva, 5,0 g (12 mmól) S-4-[3-(Dietoxi-foszfinil)-2-oxo-propil]-5oxo-3-oxazolidin-karbonsav-3-(fenil-metil)észter, és
6.9 ml (48 mmól) trimetil-szilil-jodid 250 ml diklórmetánban és 300 ml acetonitrilben végzett reakciójával 0,28 g fehér szilárd anyagot kapunk.
Olvadáspont: 155 °C (bomlás).
Ή NMR (300 MHz, D2O): 3,05 (2, dd), 3,35 (2, m),
4,2 (l,m);
31P NMR (121 MHz, D2O) 12,4
MS (FAB) M/Z 212 (MH+).
Elemanalízis eredmények a C5H10NO6P 1/2 H2O képletre:
számított: C%=27,28, H%=5,04, N%=6,45; talált: C%=27,07, H%=4,98, N%=6,37.
A termogravimetriás méréssel talált súlyveszteség
3,9 súly% víznek felel meg.
C) 3,5-dimetÍT4-oxo-5-foszfononorvalin A fentiekhez hasonló módon eljárva, 2,0 g (4,5 mmól) 4-[3-(Dietoxi-foszfinil)-l,3-dimetiI-2-oxopropil]-5-oxo-3-oxazolidin-karbonsav-3-(fenil-metil)észter és 2,6 ml (18,1 mmól) trimetil-szilil-jodid 100 ml diklór-metánban és 100 ml acetonitrilben végzett reakciójával 21,4 mg fehér szilárd anyagot kapunk, amelynek olvadáspontja 72 °C bomlással.
Ή NMR 1,25 (6, m), 2,49 (1, m), 4,22 (1, m);
31P NMR (121 MHz, D2O) 16,1 (s);
MS (FAB) M/Z 240 (MH+).
Elemanalízis eredmények a C7H14NO6P 1/2 H2O képletre:
számított: C%=35,15, H%=5,90, N%=5,86; talált: C%=34,13, H%=5,16, N%=5,22.
A termogravimetriás méréssel talált súlyveszteség
7,3 súly% víznek felel meg.
D) 3-metil-4-oxo-5-foszfononorvalin
A fentiekhez hasonló módon eljárva, 3,17 g (7,4 mmól) 4-[3-(Dietoxi-foszfinil)-l-metil-2-oxo-propil]-5-oxo-3-oxazolidin-karbonsav-3-(fenil-metil)észter és 4,3 ml (30,2 mmól) trimetil-szilil-jodid 200 ml diklór-metánban és 200 ml acetonitrilben végzett reakciójával 310 mg fehér szilárd anyagot kapunk, amelynek olvadáspontja 145 °C, bomlással.
Ή NMR (300 MHz, D2O): δ 1,35 (3, d), 3,21 (2, dd),
3,61 (6, m), 4,35 (1, rn);
31PNMR (121 MHz, D2O) 11,90;
MS (FAB) 226 (MH+).
Elemanalízis eredmények a C6H12NO6P 1/2 H2O képletre:
számított: C%=30,75, H%=5,60, N%=5,98; talált: C%=30,90, H%=5,48, N%=5,93.
A termogravimetriás méréssel talált súlyveszteség
4,3 súly% víznek felel meg.
E) R-5-metil-4-oxo-5-foszfononorvalin
A fentiekhez hasonló módon eljárva, 2,1 g (4,9 mmól) R-[4-(3-Dietoxi-foszfinil)-3-metil-2-oxopropil]-5-oxo-3-oxazolidin-karbonsav-3-(fenil-metil)észter és 2,9 ml (20,4 mmól) trimetil-szilil-jodid 150 ml diklór-metánban és 150 ml acetonitrilben végzett reakciójával 70 mg fehér szilárd anyagot kapunk, amelynek olvadáspontja 140 °C (bomlással).
‘H NMR (300 MHz, D2O): 1,35 (3, m), 3,31 (2, m)
3,54 (1, m), 4,28 (1, m).
31PNMR (121 MHz, D20) 16,3 (s);
MS (FAB) M/Z 226 (MH+).
HU 207 523 Β
Elemanalízis eredmények a C6H12NO6P 1/2 H2O képletre:
számított: C%=30,78, H%=5,60, N%=5,98; talált: C%=30,45, H%=5,24, N%=5,86.
A termogravimetriás méréssel talált súlyveszteség
5.2 mól% víznek felel meg.
F) R-2-amino-6-oxo-7-foszfono-heptánsav A fentiekhez hasonló módon eljárva, 2,5 g (5,7 mmól) R-4-(5-dietoxi-foszfinil)-4-oko-pentil]-5oxo-3-oxazolidin-karbonsav-3-(fenil-metil)észter és
3.2 ml (22,8 mmól) trimetil-szilil-jodid 150 ml diklórmetánban és 150 ml acetonitrilben végzett reagáltatásával 400 mg fehér szilárd anyagot kapunk, amelynek olvadáspontja 82 °C, bomlással.
Ή NMR (300 MHz, dőDMSO): 1,65 (2, m), 1,90 (2, m), 2,8 (2, m), 3,1 (2, D), 4,4(1, M);
31P NMR (121 MHz, D2O) 9,3 (s);
MS (FAB) 240 (MH+).
Elemanalízis eredmények a C7HI4NO6P képletre: számított: C%=35,15, H%=5,90, N%=5,86; talált: C%=35,38, H%=5,60, N%=5,80.
6. példa
B helyén piperazin csoportot viselő (I) általános képletű béta-keton-foszfonát előállítása a (ΠΙ) reakcióvázlat szerint
4-(2-oxo-3-foszfono-propil)-2-piperazin-karbonsav
1,2 g (7,2 mmól) piperazin-2-karbonsav hidrokloridot 25 ml vízben és 1,4 g 80%-os nátrium-hidroxid oldatban feloldunk és 2,4 g (9,3 mmól) dimetil-1bróm-2-metoxi-propenil-foszfonátot adunk hozzá. A kapott oldatot 18 órán át keverjük nitrogén atmoszférában, majd pH - 3 értékig megsavanyítjuk 1 mólos sósav oldattal. A reakcióelegyet nitrogénárammal átbuborékoltatva bepároljuk, minimális mennyiségű vízben felvesszük és BIORAD Agl-X8 acetát formájú gyantán vízzel eluáljuk. A ninhidrin pozitív frakciókat liofilizáljuk és 50 ml 6 mólos sósavval hidrolizáljuk, 6 órán át forralva, visszafolyató hűtő alatt. Ezután a reakcióelegyet bepároljuk és Amberlite CG-50 ioncserélő gyantán vízzel eluáljuk. Ilyen módon 71 g fehér szilárd anyagot kapunk.
Ή NMR (300 MHz, D2O): δ 3,02 (2, d), 3,3-3,6 (3, m), 3,6-3,8 (2, m), 3,7 (1, m), 3,71 (2, m).
31P NMR (121 MHz, D2O) 12,25.
7. példa (I) általános képletű béta-szubsztituált béta-ketonfoszfonátok előállítása, U. Schollkopf és V. Groth módszere (K. —O. Westphalen and C. Deng, Synthesis 1981,969) szerint eljárva
2-metil-4-oxo-5-foszfononorvalin szintézis
10,0 g (65,1 mmól) D,L-Alanin etilészter hidrokloridot adunk 6,6 ml (65,1 mmól) benzaldehid, 6 g magnézium-szulfát és 20 ml trietil-amin 50 ml diklór-metánban készült oldatához, s az elegyet szobahőmérsékleten 18 óra hosszat keverjük. A szilárd anyagot szűrjük, a szűrletet 250 ml éter és 250 ml víz között megosztjuk. A szerves fázist szeparáljuk, szárítjuk és bepároljuk: 11,3 g tiszta olajat kapunk.
‘H NMR (90 MHz, CDC13): δ 1,2 (3, t), 1,4 (3, d), 4,0 (1, ra), 4,1 (2, q), 7,4 (5, m), 8,2 (1, s).
Az olajat (2,62 g, 12,8 mmól) 200 ml tetrahidrofuránhoz adjuk és -78°-ra hűtjük 1/2 óra alatt. Ezután
12,8 mmól 1,0 mólos hexános lítium-hexametil-szilil-amin oldatot adunk hozzá és 1/2 órán át keverjük. Az elegyhez 3,3 g (12,8 mmól) dimetil-3-bróm-2metoxi-propenil-foszfonátot adunk 75 ml tetrahidrofuránban, cseppenként, 1/2 óra alatt és a kapott oldatot keverjük és 18 óra alatt felmelegítjük szobahőmérsékletre. A reakcióelegyet ezután 500 ml vízre öntjük és kétszer 500 ml etil-acetáttal extraháljuk. A szerves extraktumokat egyesítjük, magnézium-szulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A maradékot gyors folyadékkromatográfiával tisztítjuk szilikagél oszlopon, eluensként etil-acetátot alkalmazva, 1,6 g tiszta olajat kapunk.
*H NMR (300 MHz, CDC13) 1,23 (3, 6), 1,49 (3, s),
3,3-3,8 (11, m), 4,19 (1, q), 4,49 (1, D), 7,5 (m, 5),
8,32 (1, s).
Az 1,8 g (4,6 mmól) olajhoz 400 ml 6 mólos sósavat adunk és az elegyet forráspontig melegítjük, majd nitrogén atmoszférában 6 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Ezután az oldatot bepároljuk. A maradékot 10 ml etanolban felvesszük és 3 ml izopropil-alkoholt és 1 ml propilén-oxidot adunk hozzá. A kapott szilárd anyagot kiszűrjük és szárítjuk, így 0,75 g anyagot kapunk, mélynek olvadáspontja 130 °C bomlással.
Ή NMR (300 MHz, D2O) 1,55 (3, s), 3,05 (1, ddd),
3,45 (1, dd);
MS (FAB) M/Z 226 (MH+).
8. példa
Parciális hidrolízis, amelynek eredményeképpen a foszfonát-észter-csoport rajta marad a végterméken
5-(Hidroxi-metoxi-foszfiml)-4-oxo-norvalin
3,1 g (11,6 mmól) N-(Difenil-metilén)glicin etilésztert 50 ml tetrahidrofuránban feloldunk és -78 °C-ra hűtjük száraz nitrogéngáz atmoszférában. Ezután 12 ml, (12 mmól) 1 mólos hexános lítium-hexametil-szilil-amint adunk az elegyhez és a kapott narancs színű oldatot -78 °C-on 1/2 órán át keverjük. Ezt követően 3 g (12 mmól) dimetil-3bróm-2-metoxi-propenil-foszfátot adunk a reakcióelegyhez és az oldatot keverés után 18 óra alatt hagyjuk szobahőmérsékletre felmelegedni, majd 200 ml vízre öntjük és kétszer 250 ml etil-acetáttal extraháljuk. A szerves extraktumokat egyesítjük, magnézium-szulfát felett szárítjuk és bepároljuk. Szilikagéles gyors folyadékkromatográfia (eluens: etil-acetát/hexán 75:25 arányú elegye) 3,2 g világos barna olajat kapunk. Ehhez az olajhoz 50 ml (5,9 mmól) 1 mólos sósavat adunk és 1 1/2 órán át forraljuk visszafolyató hűtő alatt. A kapott oldatot bepároljuk és BIORAD 50 W: X8H+ gyantán vízzel eluáljuk, így 0,65 g fehér szilárd anyagot kapunk, melynek olvadáspontja 111 °C, bomlással.
HU 207 523 Β
Ή NMR (300 MHz, D2O) δ 3,15 (1, d), 3,45 (1, m), 3,61 (3, d), 4,31 (l,m);
MS (FAB) M/Z 226 (MH+).
Elemanalízis eredmények a C6H12NO6P 1/2 H2O képletre:
számított: C%=30,78, H%=5,60, N%=5,98; talált: C%=31,11, H%=5,57, N%=6,07.
9. példa (la) általános képletű oximok előállítása
A) 4-(HidwxÍ-im.ino)-5-foszfononoi-valin
0,25 g (1,1 mmól) R-4-Oxo-5-foszfononorvalint egy éjszakán át keverünk 40 °C-on 1,0 g (12,2 mmól) nátrium-acetáttal és 0,5 g (7,2 mmól) hidroxilaminhidrokloriddal együtt, 5 ml vízben. A reakciót HPLCvel követjük, és a kiindulási anyag eltűnése jelzi a reakció lejátszódását. Ezután a reakcióelegyet SephadexR G-10 oszlopon, D. I. vízzel eluáljuk. A ninhidrin pozitív frakciókat egyesítjük és liofilizáljuk. Ilyen módon 153 mg (59%) 4-(hidroxi-imino)-5-foszfOnonorvalint kapunk fehér higroszkópos szilárd anyag fonnájában, melynek olvadáspontja 128 °C bomlással. Elemanalízis eredmények a vízmentes termékre:
számított: C%=26,56, H%=4,90, N%= 12,39; talált: C%=21,13, H%=4,45, N%= 9,85.
TGA: 9,7% veszteség
FAB MS M+H 227,1; 300 MHz NMR D2O-ban
Ή: 4,25 M, 4,15 M (totális IH) 30 Μ (2H), 3,1 Μ (2H) 3lP(lHdec.) 14,8, 15,75;
,3C: 32-34 D, 38,55, 157 D, 177.
B) 4-(Metoxi-imino)-5-fos-fononorvaIin
0,21 g R-4-oxo-5-foszfOnonorvalint és 0,5 g 0-metil-bidroxil-amin hidrokloridot reagáltatunk a 9A példában leírtak szerint; így fehér higroszkópos szilárd anyag formájában 4-(meloxi-imino)-5-foszfononorvalint kapunk. Olvadáspontja 170 °C, bomlással (52%). Elemanalízis eredmények:
számított: C%=30,01. H%=5,46, N%=11.67; talált: C%=21,22, H%=4,48, N%= 8.10.
Termogravimetriás (Tg) analízis alapján a veszteség
6,1%/
FAB MS:M+H 241,1.
300 MHz: 'H (D2O): 4,1 M (IH), 3,85 D szin/anti (3H), 3,0 Μ (2H), 2,9 Μ (2H) 31P (IH dec.) 15+16,4 (szin/anti).
C) 4-[(Feníl-metoxi)-imino]-5-fos7fononoi'valin
0,2 g R-4-oxo-5-foszfononorvalint és 0,5 g O-benzil-hidroxil-amin hidrokloridot reagáltatunk a 9A példában leírtak szerint, így fehér higroszkópos por formában 4-[(fenil-metoxi)-imino]-5-foszfononorvalint kapunk. Olvadáspontja 153 °C, bomlással.
Termelés: 100 mg (33%).
Elemanalízis eredmények:
számított: C%=45,58, H%=5,42. N%=8.86; talált: C%=40,08, H%=4,81, N%=7,67.
Termogravimetriás analízissel talált veszteség 9,8%. FAB MS:M+H 317,1
300 MHz Ή (D2O) 7,45 Μ (5M) 5,15 D (2H), 4,1 M (IH), 3,0 Μ (2H), 2,9 Μ (2M).
D) 4-[(2'-Fenil-eloxij-imino]-5-foszfonanorvalin A cím szerinti vegyületet a 9A-C) példában ismertetettek szerint állíthatjuk elő, de kiindulási anyagként R-4-oxo-5-foszfononorvalint cs O-(2-fenil-etil)-hidroxilamin hidrokloridot alkalmazunk,
10. példa (la) általános képletű vegyületek észtereinek előállítása
A) R-4-Oxo-5-fos<ftmonorvalin metilészter ml frissen desztillált acetil-kloridot adunk cseppenként 500 ml száraz metanolhoz 0 °C-on, nitrogéngáz atmoszférában, 15 perc alatt. Ezt követően 1,25 g R-4oxo-foszfononorvalint adunk hozzá és a kapott elegyet forrásig melegítjük és 16 órán át forraljuk visszafolyató hűtő alatt. A kapott oldatot olajig kondenzáljuk, 500 ml száraz metanolban felvesszük, és lassú áramban sósavat áramoltatunk át az oldaton, miközben további 16 órán át forraljuk visszafolyató hűtő alatt. A kapott oldatot lehűtjük, nitrogéngáz árammal bepároljuk, a maradékot Biorad AG1X8 200-400 gyantán (acetát fonna) vízzel eluáljuk. A kívánt terméket tartalmazó frakciókat liofilizáljuk, így 590 mg fehér szilárd anyagot kapunk, melynek olvadáspontja 88 °C, bomlással.
Elemanalízis eredmények:
számított: C%=32,01, H%=5,37, N%=6,22; talált: C%=30,17, H%=5,90. N%=5,87.
Termogravimetriás veszteség: 5.7 mól%.
MS (FAB) M/Z 226 (MlT)/00 MHz Ή NMR (D2O) 4,42 (IH, s), 3,82 (311, 5,3. 51 (2H. m), 3,14 (211, dd).
3iP NMR (D2O|, Ή (dec.) 11,4 ppm.
B) R-4-CJ\x>-5-foszfonnnorv(ilin etilészter
0,5 g R-4-oxo-5-foszfononorvalint adunk 250 ml vízmentes etanolhoz és a kapott elegyet vízmentes sósavval telítjük. Ezt az elegyet 5 órán át forraljuk viszszafolyató hűtő alatt, majd lehűtjük cs bepároljuk. A kapott maradékot 100 ml vízben felvesszük, majd liofilizáljuk, így fehér szilárd port kapunk, melynek olvadáspontja 98 °C. bomlással.

Claims (11)

1. El járás az (I) és (la) általános képletű vegyületek
- ahol
R jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport;
HU 207 523 Β
Rj és R2 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport;
M jelentése N-O-R3 csoport, ahol R3 hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent;
A jelentése metilén vagy trimetilén áthidaló csoport, amelyek bármelyike adott esetben 1-4 szénatomos alkilcsoporttal lehet szubsztituálva;
B jelentése (a), (c) vagy (d) általános képletű csoport, ahol Z hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent, és X 1-4 szénatomos'alkilcsoportot jelent;
a következő feltételekkel;
- ha az (I) általános képletben R, Rj és R2 hidrogénatom, A jelentése szubsztituálatlan metilén-csoport, B jelentése H2N-CH-COOZ általános képletű csoport, ahol Z hidrogénatomot jelent, akkor a vegyület L-izomer formájában nem lehet jelen;
- R, Rj és R2 közül legalább az egyik hidrogénatomot kell jelentsen; és
- ha B jelentése piperazin-származék vagy aszubsztituált aminosav, akkor Rj és R2 közül legalább az egyik hidrogénatomot kell jelentsen;
és gyógyászatilag alkalmazható savaddíciós sóik, gyógyászatilag alkalmazható bázis addíciós sóik, valamint optikai izomerjeik előállítására, azzal jellemezve, hogy
a) az olyan (I) általános képletű vegyületek előállítása esetén, ahol B jelentése aminosav vagy aminosav-származék (azaz H2N-CH-COOZ általános képletű csoport), R jelentése hidrogénatom, A, Rj és R2 jelentése a tárgyi körben megadott, egy (V) általános képletű savkloridot egy (VI) általános képletű foszfonáttal kapcsolunk, ahol a képletekben Pg jelentése benzilkarbamát védőcsoport, M jelentése megfelelő kation, Y jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, Rj, R2, A és Z jelentése a tárgyi körben megadott, majd a védőcsoportot eltávolítjuk, és kívánt esetben észterezési reakciót hajtunk végre;
b) az olyan (I) általános képletű vegyületek előállítása esetén, ahol B jelentése piperazin csoport, A, R, Rj és R2 jelentése a tárgyi körben megadott, egy (VIH) általános képletű piperazin-származékot egy (IX) általános képletű foszfát-származékkal alkilezünk, ahol az általános képletekben Rj és A jelentése a tárgyi körben megadott, E jelentése 1-4 szénatomos alkil- vagy CF3csoport, és Y jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, majd a védőcsoportot eltávolítjuk, és kívánt esetben észterezési reakciót hajtunk végre;
c) az (la) általános képletű vegyületek előállítása esetén, ahol R, Rj, R2, A, B és M jelentése a tárgyi körben megadott, egy (I) általános képletű vegyületet egy H2M általános képletű oxim vagy hidrazin származékkal kondenzálunk, ahol az általános képletekben M, A, B, R, Rj és R2 jelentése a tárgyi körben megadott;
d) az olyan (I) általános képletű vegyületek előállítása esetén, ahol B jelentése szubsztituált aminosav, A, R, Rj és R2 jelentése a tárgyi körben megadott, egy (IX) általános képletű vegyületet egy (XHI) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, ahol az általános képletekben Alk jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, Ph jelentése fenilcsoport, X jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, és Y, E, A, R2 jelentése a tárgyi körben megadott, majd a kapott vegyületet savasan hidrolizáljuk, és kívánt esetben észterezési reakciót végzünk. (Elsőbbsége: 1990.04.11.)
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan (I) és (la) általános képletű vegyületek előállítására, ahol A jelentése metilén-csoport, azzal jellemezve, hogy a megfelelő kiindulási vegyületeket alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1990.04.11.)
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan (I) és (la) általános képletű vegyületek előállítására, ahol A jelentése trimetilén-csoport, azzal jellemezve, hogy a megfelelő kiindulási vegyületeket alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1990.04.11.)
4. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan vegyületek előállítására, ahol B jelentése H2N-CX-COOZ általános képletű csoport, azzal jellemezve, hogy a megfelelő kiindulási vegyületeket alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1990.04.11.)
5. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan vegyületek előállítására, ahol B jelentése (a) általános képletű csoport, azzal jellemezve, hogy a megfelelő kiindulási vegyületeket alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1990. 04.11.)
6. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan vegyületek előállítására, ahol B jelentése (c) képletű csoport, azzal jellemezve, hogy a megfelelő kiindulási vegyületeket alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1990.04.11.)
7. A 4. igénypont szerinti eljárás olyan vegyületek előállítására, ahol Z jelentése hidrogénatom, azzal jellemezve, hogy a megfelelő kiindulási vegyületeket alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1990.04.11.)
8. A 2. igénypont szerinti eljárás olyan vegyületek előállítására, ahol a metilén-csoport 1-4 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált, azzal jellemezve, hogy a megfelelő kiindulási vegyületeket alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1990.04.11.)
9. Az 1. igénypont szerinti eljárás R-4-oxo-5-foszfono-norvalin-etilészter előállítására, azzal jellemezve, hogy a megfelelő kiindulási vegyületeket alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1990.07.20.)
10. Eljárás az (I) általános képletű vegyületek - ahol R jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport;
Rj és R2 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport;
A jelentése metilén vagy trimetilén áthidaló csoport, amelyek bármelyike adott esetben 1-4 szénatomos alkilcsoporttal lehet szubsztituálva;
B jelentése (a), (c) vagy (d) általános képletű csoport, ahol
Z hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent, és X 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent;
a következő feltételekkel:
- ha az (I) általános képletben R, Rj és R2 hidrogénatom jelentése esetén A jelentése szubsztituálatlan metilén-csoport, B jelentése H2N-CHCOOZ általános képletű csoport, ahol Z hidrogén13
HU 207 523 Β atomot jelent; akkor a vegyület L-izomer formájában nem lehet jelen;
- R, Rj és R2 közül legalább az egyik hidrogénatomot kell jelentsen; és
- ha B jelentése piperazin-származék vagy ctszubsztituált aminosav, akkor Rj és R2 közül legalább az egyik hidrogénatomot kell jelentsen;
és gyógyászatilag alkalmazható savaddíciós sóik, gyógyászatilag alkalmazható bázis addíciós sóik, valamint optikai izomerjeik előállítására, azzal jellemezve, hogy
a) az olyan (1) általános képletű vegyületek előállítása esetén, ahol B jelentése aminosav vagy aminosav-származék (azaz H2N-CH-COOZ általános képletu csoport), R jelentése hidrogénatom, A, Rj és R2 jelentése a tárgyi körben megadott, egy (V) általános képletű savkloridot egy (VI) általános képletű foszfonáttal kapcsolunk, ahol a képletekben Pg jelentése benzilkarbamát védőcsoport, M jelentése megfelelő kation, Y jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, Rb R2, A és Z jelentése a tárgyi körben megadott, majd a védőcsoportot eltávolítjuk, és kívánt esetben észterezési reakciót hajtunk végre;
b) az olyan (I) általános képletű vegyületek előállítása esetén, ahol B jelentése piperazin csoport, A, R, R) és R2 jelentése a tárgyi körben megadott, egy (VIH) általános képletű piperazin-származékot egy (IX) általános képletű foszfát-származékkal alkilezünk, ahol az általános képletekben Rj és A jelentése a tárgyi körben megadott, E jelentése 1-4 szénatomos alkil- vagy CF3csoport, és Y jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, majd a védőcsoportot eltávolítjuk, és kívánt esetben észterezési reakciót hajtunk végre;
c) az olyan (I) általános képletű vegyületek előállítása esetén, ahol B jelentése szubsztituált aminosav, A, R, Rj és R2 jelentése a tárgyi körben megadott, egy (IX) általános képletű vegyületet egy (XHI) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, ahol az általános képletekben Alk jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, Ph jelentése fenilcsoport, X jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, és Y, E, A, R2 jelentése a fenti, majd a kapott vegyületet savasan hidrolizáljuk, és kívánt esetben észterezési reakciót végzünk. (Elsőbbsége: 1989. 09. 19.)
11. Eljárás gyógyszerkészítmény előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely, az 1. igénypont szerint előállított (I) vagy (la) általános képletű vegyületet ahol R, R,, R2, M, A és B jelentése az 1. igénypontban megadott - vagy gyógyászatilag alkalmazható sóját vagy optikai izomerjét a gyógyszeriparban szokásos inért hordozó- és/vagy segédanyagokkal összekeverve gyógyszerkészítménnyé alakítjuk. (Elsőbbsége: 1990.04. 11.)
HU905945A 1989-09-19 1990-09-18 Process for producing nmda antagonistic phosphonous acid derivatives and pharmaceutical compositions containing them as active components HU207523B (en)

Applications Claiming Priority (3)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US40947889A 1989-09-19 1989-09-19
US50833390A 1990-04-11 1990-04-11
US07/553,431 US5095009A (en) 1990-04-11 1990-07-20 NMDA antagonists

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT54699A HUT54699A (en) 1991-03-28
HU207523B true HU207523B (en) 1993-04-28

Family

ID=27410806

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU905945A HU207523B (en) 1989-09-19 1990-09-18 Process for producing nmda antagonistic phosphonous acid derivatives and pharmaceutical compositions containing them as active components

Country Status (20)

Country Link
EP (1) EP0418863B1 (hu)
JP (1) JP2934295B2 (hu)
KR (2) KR100191116B1 (hu)
CN (1) CN1027694C (hu)
AR (2) AR247889A1 (hu)
AT (1) ATE116653T1 (hu)
AU (1) AU632362B2 (hu)
CA (1) CA2025326C (hu)
DE (1) DE69015745T2 (hu)
DK (1) DK0418863T3 (hu)
ES (1) ES2069644T3 (hu)
FI (1) FI102613B (hu)
GR (1) GR3015656T3 (hu)
HU (1) HU207523B (hu)
IE (1) IE65118B1 (hu)
IL (1) IL95718A (hu)
MX (1) MX9203696A (hu)
NO (1) NO178375C (hu)
NZ (1) NZ235322A (hu)
PT (1) PT95344B (hu)

Families Citing this family (5)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
EP0613459B1 (en) * 1991-11-15 1996-03-06 Merrell Dow Pharmaceuticals Inc. N-trityl aspartic acid derivatives for preparing phosphonate nmda antagonists
US5554773A (en) * 1991-11-15 1996-09-10 Merrell Pharmaceuticals Inc. N-trityl protected aspartic acid derivatives for the preparation of phosphonate NMDA antagonists
GB9325368D0 (en) * 1993-12-10 1994-02-16 Univ Bristol Organic compounds
EP0684238A3 (en) * 1994-04-27 1997-01-15 Hoffmann La Roche Process for the preparation of dicarboxamides.
EP3427729A1 (en) 2017-07-13 2019-01-16 Paris Sciences et Lettres - Quartier Latin Probenecid for use in treating epileptic diseases, disorders or conditions

Family Cites Families (2)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3970684A (en) * 1973-07-06 1976-07-20 Syntex (U.S.A.) Inc. Polyunsaturated prostaglandin derivatives
CA1248531A (en) * 1984-04-17 1989-01-10 Jeffrey C. Watkins 4-substituted piperazine-2-carboxylic acids

Also Published As

Publication number Publication date
NO178375B (no) 1995-12-04
NO904061D0 (no) 1990-09-18
JPH03130295A (ja) 1991-06-04
EP0418863B1 (en) 1995-01-04
PT95344A (pt) 1991-06-25
ATE116653T1 (de) 1995-01-15
CA2025326A1 (en) 1991-03-20
CN1050387A (zh) 1991-04-03
HUT54699A (en) 1991-03-28
NZ235322A (en) 1993-02-25
FI904588A0 (fi) 1990-09-18
FI102613B1 (fi) 1999-01-15
DK0418863T3 (da) 1995-03-20
IL95718A (en) 1998-03-10
DE69015745D1 (de) 1995-02-16
CN1027694C (zh) 1995-02-22
IE65118B1 (en) 1995-10-04
KR100191116B1 (ko) 1999-06-15
EP0418863A3 (en) 1991-06-12
AU6247490A (en) 1991-03-28
DE69015745T2 (de) 1995-05-11
KR100196265B1 (ko) 1999-06-15
JP2934295B2 (ja) 1999-08-16
CA2025326C (en) 2001-04-24
AR247889A1 (es) 1995-04-28
AR248028A1 (es) 1995-05-31
FI102613B (fi) 1999-01-15
AU632362B2 (en) 1992-12-24
NO178375C (no) 1996-03-13
ES2069644T3 (es) 1995-05-16
MX9203696A (es) 1992-09-01
KR910006311A (ko) 1991-04-29
NO904061L (no) 1991-03-20
EP0418863A2 (en) 1991-03-27
PT95344B (pt) 1998-02-27
IE903380A1 (en) 1991-04-10
GR3015656T3 (en) 1995-07-31

Similar Documents

Publication Publication Date Title
EP0539057B1 (en) Benzimidazole phosphono-amino acids
JPH08502287A (ja) 抗炎症剤としてのピリミジンビスホスホン酸エステルおよび(アルコキシメチルホスフィニル)アルキルホスホン酸
US5095009A (en) NMDA antagonists
HU204058B (en) Process for producing phosphonic acid derivatives and pharmaceutical compositions comprising same
HU213205B (en) Process for producing 3-carboxy-alkyl-thio-indol derivatives and pharmaceutical compositions containing the same
HU204532B (en) Process for the production of unsaturated amino acids and of medical preparations containing them
HU207523B (en) Process for producing nmda antagonistic phosphonous acid derivatives and pharmaceutical compositions containing them as active components
US5500419A (en) NMDA antagonists
US5326756A (en) R-4-oxo-5 phosphononorvaline used as NMDA antagonists
JP2672262B2 (ja) 新規2(1h)−キノロン化合物
AU663394B2 (en) Quaternary nitrogen-containing phosphonate for treating abnormal calcium and phosphate metabolism
AU641657B2 (en) Heterocyclic-NMDA antagonists
HU210202A9 (hu) Az átmeneti oltalom az 1-12. és 20. igénypontra vonatkozik.
HU198937B (en) Process for producing indolopyrazino benzodiazepine derivatives and pharmaceutical compositions comprising same
HU207336B (en) Process for producing unsaturated amino-dicarboxylic acid derivatives and pharmaceutical compositions containing them as active components
US4900860A (en) Process for preparing phosphonyloxyacyl amino acids

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee