HU206452B

HU206452B - Device for locking teeth in the night for decreasing respectively preventing the bruxomania and shoring

Info

Publication number: HU206452B
Application number: HU907672A
Authority: HU
Inventors: Janos Walter
Original assignee: Janos Walter
Priority date: 1990-11-28
Filing date: 1990-11-28
Publication date: 1992-11-30
Also published as: EP0559720A1; ATE153848T1; HU907672D0; US5666973A; CA2097284A1; EP0559720B1; JPH0724669B2; DE69126442D1; JPH06501637A; HUT59585A; WO1992009249A1; DE69126442T2

Description

A találmány tárgya eszköz fogak éjszakai összeszorítása, fogcsikorgatás, valamint horkolás megakadályozására, illetve csökkentésére.

A horkolás és más egyéb, éjszaka öntudatlanul keltett artikulálatlan hangok meggátlására, illetve csökkentésére többféle megoldással kísérleteztek. Ezen megoldások lényege abban van, hogy a nyelv, illetve a nyelvgyök és a szájpadlás - különösen annak lágyrésze - között szabad légutat képeznek egy olyan szerkezet segítségével, amely megakadályozza a nyelv és a szájpadlás egymáshoz záródását. Ilyen megoldásokat ismertetnek az EP A 10182387, a DE 407 949 és az US 3 132 647 jelű szabadalmi dokumentumok. Ezek közül valószínűleg az elsőként ismertetett dokumentum szerinti megoldás okozza viselője számára a legkisebb kényelmetlenséget, azonban ezen megoldás is meglehetősen bonyolult. A megoldás értelmében a hátsó, felső őrlőfogakra kétoldalt akrilát sín illeszkedik, amelyből kinyúló huzalok (legkevesebb 4 db) egy akrilát távtartó elemet hordoznak, mégpedig a kemény szájpad hátulsó tartományában. Ezen megoldás bizonyos mértékig alkalmas a horkolás megakadályozására, azonban viselése kényelmetlen, készítése meglehetősen bonyolult és költséges. Nem alkalmas továbbá ez a megoldás az éjszakai fogcsikorgatás vagy pedig a fogak túlzott összeszorításának csökkentésére, illetve meggátlására.

A találmány révén megoldandó cél a fenti hiányosságok kiküszöbölése révén egy olyan megoldás kidolgozása, amely a korábbiaknál egyszerűbb, viselése jobban megszokható és kényelmesebb, egyszerűen behelyezhető és eltávolítható, és megfelelő kialakítás esetén alkalmas egyúttal vagy ezenfelül az éjszakai fogcsikorgatás vagy a fogak túlzott Összeszorításának csökkentésére, illetve meggátlására.

A kitűzött cél elérésére kidolgozott eszköz kívül domború, belül homorú, kagyló alakú elem, amelynek belső felülete a nyelv hegyének alakjához, külső felülete az alsó és felső fogsor, illetve szájpadlás alakjához illeszkedik.

A találmány szerinti eszközt semmiféle rögzítőelem nem rögzíti sem a nyelvhez, sem a fogsorokhoz, sem a szájpadláshoz. A találmány alapja ugyanis az a felismerés, hogy a szájba helyezett megfelelő alakú elem kellő hozzászokás után nem igényel semmiféle rögzítést, mert a nyelv kitűnő beidegzettsége révén még éjszakai öntudatlan állapotban is helyén tartja a megfelelő alakú elemként kialakított eszközt. Az eszköz kismértékű elmozdulása esetén is működésbe lép az annak megigazítására irányuló feltételes reflex, amely huzamosabb használat után egyre erősebbé válik.

Ugyanezen felismerés lehetővé teszi egy ilyen kagyló alakú elemnek olyan eszközként való felhasználását, amely alkalmas akár a fogcsikorgatás, akár a fogösszeszorítás, akár a horkolás gátlására, illetve megakadályozására.

A horkolás megakadályozására szolgáló kiviteli alak billenésgátló nyúlvánnyal van ellátva, amely esetlegesen a száj nagyobb mértékű kinyitása esetén is megakadályozza a találmány szerinti eszköz nagyobb mértékű félrebillenését.

A találmány szerinti eszköz fogcsikorgatás gátlására szolgáló kiviteli alakjának külső íve a harapás irányát tekintve keresztirányban, belülről szorosan illeszkedik a fogsorhoz. Ezáltal megakadályozza az alsó és a felső fogsor egymáshoz viszonyított oldalirányú (Őrlő) mozgatását.

A találmány szerinti eszköznek a fogak összeszorítását gátló kiviteli alakja a harapás irányának síkjában olyan ívvel van kiképezve, amely enyhén nyitott állapotban szorosan illeszkedik a fogsorok és a szájpad alakjához. Ezen kialakítás révén a fogsorok összeszorítása kellemetlen nyomásérzést hozna létre a szájban, amit az ember álmában is igyekszik elkerülni.

A találmányt a továbbiakban a mellékelt rajzon bemutatott példakénti kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzon:

az l.ábra a találmány szerinti eszköz fogak összeszorítását gátló kiviteli alakja, a 2. ábra a találmány szerinti eszköz fogcsikorgatás gátlására szolgáló kiviteli alakja, a 3. ábra a találmány szerinti eszköz horkolás gátlására szolgáló kiviteli alakja, a 4. ábra a találmány szerinti eszköz fékkel ellátott kiviteli alakja, szájba helyezve, enyhén nyitott fogsorok mellett, az 5. ábra a találmány szerinti eszköz, valamint a nyelv és a fogsorok használat közbeni viszonylagos elhelyezkedése a harapás irányára merőleges síkban, a 6. ábra a találmány szerinti eszköz horkolás gátlására szolgáló kiviteli alakja.

Az 1. ábra fogak összeszorítását gátló (10) eszközt mutat, amely a páciens nyelvének elülső harmadát-negyedét veszi körül. A (10) eszköz a páciens felső és alsó fogsorához, illetve a szájüreg fogsorok belső és elülső részéhez a fogsorok enyhén nyitott helyzetében illeszkedik, illetve simul hozzá. Belátható, hogy a fogsor csak a (10) eszköz és a nyelv jelentős hátrafelé történő elmozdítása után lenne csak akadálytalanul összezárható. Ekkor azonban a (10) eszköz egyrészt a szájüreg olyan részeivel kerül érintkezésbe, amely kellemetlen érzést kelt, másrészt a nyelv ilyen mértékű hátrahúzása szintén kényelmetlenséggel jár, ezért az esetek többségében a páciensek nem zárják össze alvás közben sem fogsorukat, vagyis a kívánt hatás elérhető.

A könnyű megszokhatóság és a biztonságosság ellenére egyes páciensek félnek a találmány szerinti eszköz alkalmazásától. Ezen pszichés gátlás kikerülésére a találmány szerinti eszköz külső felületéhez a 4. ábra szerinti megoldás esetében rugalmas vagy merev (34) kapcsolóelemmel, vagy például fogselyemmel egy nagyméretű, de az orrlégzést nem akadályozó könnyű (35) fék erősíthető, amely a pszichés gátlás leépülése után egyszerűen elhagyható. Ennek magyarázata, hogy a nyelv beidegzettsége kitűnő és még éjszakai öntudatlan állapotban is gondoskodik arról, hogy a találmány szerinti eszköz a kívánt helyzetben maradjon és a legkisebb elmozdulás is korrekciót vált ki. A (34) kapcso2

HU 206 452 Β lóelem megemeli a harapásmagasságot (általában mindegyik kiviteli alak esetében), azonban ez nem zavaró.

Az 1. ábra szerinti eszköz is alkalmas a fogcsikorgatás megakadályozására, azonban ennek elérésére a 2. ábrán bemutatott kisebb méretű (20) eszköz is alkalmas. Ezen (20) eszköz oldalirányban belülről illeszkedik az összezárt fogsorokhoz, azok harapási helyzetében. A harapást helyzethez képest oldalirányú elmozdításukat megakadályozza az oldalirányú illeszkedés. Alvás közben a (20) eszközt a páciens nyelve tartja a kívánt helyzetben.

A 3., 5. és 6. ábrák horkolás megakadályozására szolgáló (30) eszközt mutatnak, amelynek belső felülete a páciens (3) nyelvének elülső harmadához-negyedéhez, külső felülete az összezárt helyzetű (1 és 2) fogsorokhoz, illetve a szájüreg ehhez közel eső részéhez illeszkedik. A (30) eszköz billenésgátló (31) nyúlvánnyal van kialakítva, amelynek középső részén a páciens (33) nyelvfékét befogadni képes (32) bevágás van kiképezve. A (30) eszköz nagyjából egyformán veszi körűi alulról és felülről a páciens (3) nyelvét, vagyis felerészben afölött, felerészben azalatt helyezkedik el.

Az 5. és 6. ábrák használati helyzetben mutatják be a találmány szerinti (30) eszközt. Különösen a 6. ábráról jól látható, hogy a (30) eszköz alakja jól beleilleszkedik a szájüregbe és a billenőst gátló (31) nyúlvány erőteljesen akadályozza annak a kívánt helyről való elmozdulását.

A találmány szerinti (10, 20, 30) eszköz anyaga fogászatban alkalmazott valamely anyag, előnyösen akrilátgyanta. Falvastagsága mintegy 2-3 mm, az alkalmazott anyag szilárdságától és a páciens fiziológiai adottságaitól függően. Készítésekor kívánatos mintát venni a szájüreg vonatkozó részéről, mert így érhető el legbiztonságosabban a kívánt hatás megszokási nehézségek minimalizálásával együtt.

A találmány szerinti (10, 20, 30) eszköz használata könnyen megszokható, mivel a nyelv helyzetét nem módosítja. Éjszakai alkalmazás előtt hozzászoktatás végett néhány napon át éber állapotban célszerű viselni, ami leginkább este, lefekvés előtt valósítható meg. A hozzászoktatási időszakban a szájban tartás ideje fokozatosan növelhető, miközben az idegen testérzet egyre kevésbé zavaró. Néhány nap múlva kell megkísérelni az éjszakai használatot és az első alvást követő ébredéskor (akár félálomban is) eltávolítható.

Tőbbszáz eset tanúsága szerint rendeltetésszerű használat esetén használata biztonságos, könnyen megszokható és az alvást nem zavarja. Egyetlenegy esetben sem fordult elő sem lenyelés, sem aspiráció (légcsőbe való beszívás). Természetesen minden olyan esetben, amikor a száj zárva tartása nehézségbe ütközik, a találmány szerinti eszköz nem használható. Nem alkalmazható tehát minden olyan esetben, mikor az orrlégzés valamilyen ok folytán akadályozott, például köhögéssel, tüsszentéssel, orrváladékozással járó hűléses megbetegedéseknél, lázas állapotban, arcidegbénulásnál, agyvérzés utáni állapotban, epilepsziában, asztmában,

Sjörgren-szindróma esetén (krónikus szájszárazság), kerülni kell továbbá alkoholos befolyásoltság esetén, altató vagy hódító gyógyszer hatása alatt, agyi szklerózis esetén vagy egyéb mentálisan retardált egyéneknél és általában minden olyan esetben, mikor használata kockázattal jár. A kockázat természetesen valamennyi kiviteli alak esetében csökkenthető egy megfelelő alakú (35) fék alkalmazásával, amely a találmány szerinti (10,20,30) eszközt cucli jellegűvé teszi.

A tapasztalatok azt is mutatják, hogy a találmány szerinti eszköz alkalmazása révén a páciensek alvása nyugodtabbá válik és frissebben ébrednek. Huzamosabb alkalmazás után alvás közben is működő feltételes reflexek alakulnak ki és bizonyos esetekben az alkalmazás ritkítható vagy akár el is hagyható. Bizonyos esetekben mintegy egy-két hónapnyi idő után mérete lecsökkenthető és például minden másnap kell csupán a szájban tartani. Az első alvást követő ébredéskor vagy félálomban eltávolítva általában véve a fogak görcsös összeszorítása vagy a fogcsikorgatás ezen az éjszakán már - legalábbis az esetek jelentős részében nem tér vissza. Ez a tapasztalat nem vonatkozik a horkolásra, mivel ilyen panasz esetén a találmány szerinti (30) eszközt általában véve az alvás teljes időtartama alatt hordani kell.

Természetesen a találmány szerinti (10,20, 30) eszköz használatának eredményességét az alvás alatt elfoglalt testhelyzet is befolyásolja. A legkedvezőbb helyzet az oldalfekvés, míg hanyattfekvés esetében a horkolás, hasonfekvés esetében pedig a fogak összeszorítása és csikorgatása a valószínűbb a rágóizmok megfeszülése miatt.

Egyes esetekben tapasztalatok alapján a találmány szerinti (10, 20, 30) eszköz használata véglegesen is elhagyható. Ennek időpontját azonban nem lehet előre megmondani, mert ez többek között függ a személy életkorától, panaszainak súlyosságától és attól, hogy mióta vannak panaszai. Az elhagyást fokozatosan kell megkísérelni, vagy a méretet lehet csökkenteni. Különösen horkolás esetén azonban gyakori visszaesés tapasztalható. Ebben az esetben néhány napos ismételt hordás esetén a feltételes reflexek gyorsan aktivizálhatók.

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eszköz fogak éjszakai összeszorításának, csikorgatásának, valamint horkolásnak megakadályozására, illetve csökkentésére, amely a páciens szájüregébe helyezhető elemként van kiképezve, azzaljellemezve, hogy az eszköz (10, 20, 30) belső felülete a páciens nyelvének (3) hegyéhez, külső felülete a páciens fogsorának (1,2) belső ívéhez illeszkedik.
2. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzaljellemezve, hogy a páciens harapási irányára párhuzamos síkban az eszköz (10) külső íve a páciens nyitott helyzetű fogsoraihoz (1,2) illeszkedik.
3. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzaljellemezve, hogy a harapási irányra keresztirányú síkban az eszköz

HU 206 452 Β (20) külső íve a páciens fogsorához (1 vagy 2) illeszkedik.
4. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a nyelv alá eső részén nyúlvány (31) van kiképezve, amelyen a páciens nyelvfékét (33) befogadó hasíték (32) van kiképezve és az eszköz (30) külső felülete a páciens zárt helyzetű fogsoraihoz (1,2) illeszkedik.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy külső felületéhez kapcsolóelem

5 (34) közvetítésével fék (35) van erősítve.

HU 206452 Β Int. Cl.⁵: A 61 F 5/56