HU204415B - Method for producing fodder-protein concentrate rich in utilizable amino acids of animal and vegetal origin and enriched with lactic acid - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás állati és növényi eredetű hasznosítható aminosavkban gazdag, tejsawal dúsított takarmányfehérje koncentrátum előállítására energiatakarékos technológiával, amelynek lényege, hogy az állati eredetű melléktermékeket, hulladékokat, állati hullákat ismert eljárással sterilizáljuk és feltárjuk. A kapott forró masszát - adott esetben savakkal, célszerűen tejsawal kiegészítve - az antínutritív hatóanyagok, főként az antitripszín tartalom közömbösítése végett nyers hüvelyes magvakkal, főként nyers szójababbal keverjük, és ezután feldolgozzuk. Azúj eljárással előállított takarmányfehérjekoncentrátum magas állati és növényi eredetű emészthető fehérjetartalmánál fogva hatékonyan felhasználható a szárnyasok és a sertések takarmányozásában.

Az állati tennék előállítás hatékonyságát - a genetikai és higiéniai adottságok mellett - döntő mértékben a takarmányozás határozza meg. Éppen ezért számos eljárást dolgoztak ki, amelyek kémiai és/vagy biológiai, szintetikus és/vagy természetes takarmánykiegészítő készítmények adagolásával fokozzák az iparszerű termelésbe vont állatok teljesítő képességét. Az elért, valóban kiváló eredmények nem kívánatos velejárója azonban az úgynevezett maradvány anyagok (residuum) megjelenése az állati termékekben (hús, tej, tojás, stb.). Az ilyen élelmiszerek fogyasztása egészségügyi veszélyt (baktérium rezisztencia kialakulása) jelent, de fogyasztásukkal összefüggő kóros, illetve káros elváltozásokat is megfigyeltek. Ez utóbbira példaként említjük az Olaszországban közzétett eseteket, amikor hormonnal kezelt állatok (borjak) húsával etetett csecsemőkneknőies mellüknőtt A hozamfokozó szerek adagolásával járó negatív jelenségekmegelőzésével több mint 10 éve tudósok és bizottságok (például a Swann Bizottság) foglalkoznak. Általában mind szintetikus, mind természetes hozamfokozó szerek kivonását ajánlják a takarmányokból. Legújabban például az Európai Gazdasági Közösség országai határoztak úgy, hogy 1988. január 1-től tiltják a hormonnal kezelt állatok húsának bevitelét és forgalmazását.

Magyarországnak rendkívüli gazdasági érdekei fűződnek mind az élő állatok, főként azonban a húsok, húskészítmények exportjához, mind pedig a többnyire tőkés relációból beszerezhető hozamfokozó anyagok importjának csökkentéséhez. Ezért is előtérbe kerül a hivatkozott, főként nem természetes takarmánykiegészítők adagolásának korlátozása, vagy teljes tiltása.

Ugyanakkor azonban a gazdaságos, versenyképes hústermeléshez - egyebek között - halaszthatatlanná válik a takarmányok ezen belül a fehérjék és energiahordozók minőségének, hasznosulásának javítása, valamint a termelési költségek egyidejű mérséklése.

Fentiek ellenére Magyarországon még ma is általánosa takarmányokkiegészítése mesterséges hozamfokozó szerekkel. Ennek oka az alábbiakban rejlik:

- A hazai takarmányfehérje termelés viszonylag költséges és a végtennék minősége is gyakran kifogásolható. Ez utóbbit elősegíti: az állati eredetű élelmiszeripari melléktermékek, hulladékok, állati hullák (továbbiakban nyersanyagok) feldolgozási technológiája, amelyet befolyásolnak rendeletek (például 130 ’Chőmérsékleten 30 perces sterilizálás) és hagyományok (péládul a sterilizálás után nyert, többnyire „szerkezet” nélküli massza igen hosszú idejű szárítása).

Előbbiekkövetkeztében:

- feltünőennagyatechnológiaenergiaköltségeés 10 - nem alakul optimálisan, sőt gyakran kifejezetten károsodik a vegyes állati fehérjeliszt biológiai értékét meghatározó, hasznosítható aminosav tartalom. Egyszerűbb megközelítésben csökken a tennék nyersfehérje-tartalmának emészthetősége.

A csökkent biológiai értékű takarmányok hatékony etetésének egyik - és talán egyetlen gazdaságos módja a mesterésges hozamfokozószerek egyidejű adagolása.

Mind a fehérje, mind a zsiradék tartalmát tekintve 20 rendkívül értékes takarmányaiapanyagnak, a nyers szójababnak, de más hüvelyes magnak is közvetlen etetését gátolja a kellemetlen (keserű) íz és az antinutritív hatóanyagtartalom, amelyeket ugyancsak költséges hőkezeléssel közömbösítenek (Kállai-Kralo25 vánszky: A takarmányozás biológiája. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978).

A vázolt helyzet javítását több szabadalomban célul tűztékki. Ezek közül ismertetjük a következőket*

A180 9911ajstromszámúmagyarszabadalmileírás 30 (Eljárás emberi táplálkozásra is teljes értékű szójakészítménye előállítására”) amosott szójabab egyszerű áztatásával, majd a forrástól számított egy órán át tartó 100 ’C hőmérsékletű főzésével éri el a keserű íz és a tripszminhibitor kiküszöbölését Az eljárás mind 35 egyszerűségében, mint költségkihatásaiban előrehaladást jelent a korábbi megoldásokhoz viszonyítva, de megvalósításáhozmégmindig külön -és temperálható - csarnokra, egyedi berendezésekre és ugyancsak külön energiára (forróvíz, majd szárítás) van szükség, 40 ami - bár más eljárásokhoz viszonyítva lényegesen kisebb, demégmindig jelentős költséggel jár. A193 272 számú USA-beli szabadalmi leírás (‘Eljárás szója kezelésére”) a szója alkohollal és hővel történő együttes kombinált kezelését védi. Az eljárás szerint 1 tömeg45 rész, 1-3 szénatomos alkoholra (főként etanolra) 6-7 tömegrész teljes zsírtartalmú vagy zsírtalan szójaba, bot, vagy szójadarát adagolnak, majd a keverékbe a szóján keresztül annyi vízgőzt vezetnek, hogy annak hőmérséklete elérje a 104 ’C-ot. Ezen a hőfokon és 50 nyomáson 30 percig tart a „lebegtetve” kezelés. Ezután a nyomást csökkentik és vákuum mellett, 54 ’C hőmérsádeten szárítják, illetve alkoholgőz-mentesítik a szóját. Az eljárás valóban kíméletes és hőenergia takarékos. Az alkoholos kezelés és az alkohol vissza55 nyerése miatt azonban mégis komplikált a technológia. A193 477 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás szerint (‘Eljárás szójabab kezelésére, takarmánycélú felhasználásra alkalmas szójabab előállítására”) a légszáraz szójabab nedvességtartalmát nátri60 um-hidroxid vagy nátrium-hidrogén-karbonát vagy

HU 204 415 Β kalcium-hidrogén-karbonát vizes oldatainak vagy ezek elegyeinek permetezésével 15-25%-ra növeli. Ezután a szójababot 20-30 percig pihenteti, majd állandó mozgatás közben, 350-400 °C bemenő hőmérsékletű levegővel bőkezeli. Az eljárás hátrányának tekintjük a vegyszeres, különösen lúgos vegyhatású kezelést, valamint a túl magas hőmérsékletű levegőt, amely kockázatot jelent a fehérjék biológiai értékére és költségnövelő tényező is.

A191946lajstromszámú magyar szabadalmi leírás (Eljárás megnövelt fehérjetartalmú takarmány előállítására”) az állati eredetű nyersanyagok hőenergia igényes feldolgozási technológiáját helyettesíti egyszerű, hőkezelés nélküli „pépesítéssel”. Az így nyert masszát konyhasóval és szervetlen vegyszeres savakkal konzerválva haszonállatok ismert takar' mánykomponenseinek dúsítására használják. Az eljárás energiatakarékos. Ezt az előnyt azonban megkéri dőjelezi, hogy ezek a nyersanyagok fertőzöttek is lehetnek. Sterilizálás nélküli etetésük ezért állategészségügyi kockázattal jár. Az eljárás további hátránya, hogy a hőkezelés teljes elhagyása miatt:

* - megmarad e nyersanyagok adott esetben kellemetlen íz- és szaghatása, viszont - elmarad a nyersfehérjék emészthetőségének éppen a kíméletes hőkezeléssel járó javulása.

A szóbanforgó találmányok ugyan mind az állati eredetű nyersanyagok, mind a - főként - szójabab feldolgozásának számos technológiai részletkérdésében, mind a fajlagos költségek csökkentésében előrehaladást értekei, a takarmányok hasznosításában, a fehérjetakarmány és az állati termék előállítás gazdaságosságában azonban még mindig nem értük el a fejlett országok szintjét. Ennek oka - egyebek között - abban rejlik, hogy a takarmány alapanyagok feldolgozásában még számos probléma nem rendeződött megnyugtatóan.

Az állati és növényi eredetű fehérjehordozó takarmány-alapanyagok feldolgozására fordított fajlagos energia mennyisége hazánkban nagyobb a fejlett országok ilyen átlagánál. A végtermékek gyakran kifogásolható minősége miatt (például a nyers fehérje rossz emészthetősége, biológiai értéke) nem biztosí** tják a hatékony értékesülést, és megfelelő gyarapodást. Ezt többletadagok etetésével, drágább takarmánykiegészítők (például antibiotikumok) adagolásával kell ellensúlyozni. Nem találtunk adatokat, de utalást sem az állati eredetű nyersanyagok és hüvelyes magvak együttes, kombinált hőkezelésére és a végtermék előállítási költségeinek ezen az úton való csökkentésére vagy minőségének javításra.

A hivatkozott találmányokban, sem más irodalmi adatokban nem tanulmányozták a szárnyasok és a sertések takarmányába kevert tejsavnak takarmányozásélettani hatását sem.

Az állati és növényi eredetű takarmány alapanyagok feldolgozási technológiáiban feltárt hiányosságok kiküszöbölésére olyan új eljárás kidolgozását tűztük* ki célul, amellyel csökkenthető a fehérjekoncentrácumok gyártásának energiaszükséglete és egyidejűleg javítható a termék minősége.

• A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a takarmányfehérje koncentrátumok minőségét és gyártási költségét - a nyersanyagok minősége és ösz5 szetétele mellett - döntően befolyásolja a feldolgozási technológiában alkalmazott hő mennyisége és a hőkezelés ideje.

Ezen belül:

- a kíméletes hőkezelés fajlagos költsége is csökkent10 hető a hulladékhő hasznosításával,

- az állati eredetű nyersanyagok steril masszája hatékonyabban szárítható, ha „strukturált” anyaggal keverjük,

- a savas kezelés kedvezően hat

- az antinutritív hatóanyagok közömbösítésére,

- a takarmányok tárolására és

- főként a tejsav - takarmányozásélettanilag is hasznos.

A találmány értelmében úgy járunk el, hogy az álla20 ti eredetű élelmiszeripari melléktermékek, igazoltan egészséges állati vér, hulladékok és/vagy állati hullák önmagában ismert sterilizáslása és a szövetek vizes és/vagy enzimes hidrolizálása, feltárása során keletkező hulladék hőenergiával közömbösítjük a hüvelyesek nyers magvainak, főként a szójabab tríszpszininhibitor hatását olymódon, hogy az állati eredetű nyersanyagokat közvetlenül a sterilizálás és feltárás után gőznyomás alatt, túlhevített állapotokban és/vagy előzetesen 0,25-3 térfogat% savval, előnyösen 0,75 tér30 fogat% tejsavval és/vagy foszforsavval kezelve és/vagy előzsírtalanítva, ugyancsak forró, 90-120 ’C-on, előnyösen 100 ’Chőmérsékleten keverjük a steirlizált és feltárt állati eredetű nyersanyag massza szárazanyaga tömegének 30-180%-kával, előnyösen 100 tömeg%35 kával egyenlő mennyiségű nyers hüvelyes maggal, célszerűen nyers szójababbal vagy előnyösen durvára darált szójabab őrleménnyel és - célszerűen nedves környezetben - előmelegítjük, majd az így kapott masszát állandó keverés mellett 30-70 erpcig, célszerűen 45 percig 90-120 ’C-on, célszerűen 100 ’C hőmérsékleten tartjuk és ezután közvetlenül, hűtés nélkül alapvetően önmagában ismert módon végső feldolgozásnak vetjük alá. A végső feldolgozás során a koncentrátumot szárítjuk, adott esetben préseljük és malmi műve45 leteknek vetjük alá.

Az új eljárást részletesebben, fontosabb műveletekre bontottan a példákon keresztülmutatjuk be.

Eljárásunk előnye, hogy kivitelezése egyszerű, helyszíni adaptálással jól beilleszthető az állati erede50 tű nyersanyagok feldolgozási alaptechnológiájába és külön üzemek létesítése nélkül megoldja a növényi fehérjehordozók, főként a hüvelyes magvak még előnyösebben a nyers szója antínutritívhatásának hőkezeléses közömbösítését.

A találmányunk szerinti eljárás további előnye még, hogy

- az állati fehér jekoncentrátumok önmagában ismert hőkezeléses eljáráson alapuló termelése során képződő - eddig jórészt kárbaveszett - hulladékhő mennyisége és hőfoka jól hasznosítható a nyers hü1

HU 204415 Β velyes magvak, főként a szójabab vagy szójadara antinutritívhatásának, főként tripszininhibitor tartalmánakközömbösítésére,

- ahőkezelt szójadara mint - jó minőségű fehérjében gazdag - „vivőanyag” egyszerűbbé teszi a már sterilizált állati eredetű nyersanyagok vizes és/vagy zsíros masszájának további feldolgozását (szárítás, zsírkinyerés, stb.), ami egyúttal csökkenti mind a ráfordítás költségeit,mindafehérjekárosodásának kockázatát,

- az eljárásunk szerint adagolt tejsav és/vagy foszforsav elősegíti a jól sterilizált nyersanyagok forró vizes masszájában a zsíros és a vizes fázis elkülönítését és így a massza zsírtartalmának egyszerű és jelentős csökkentését a környezetszennyezés nélkül,

- a mérsékelten savas környezetben végrehajtott hőkezelés kevésbé károsítja a szójafehérje biológiai értékét,

- az eljárásunkban alkalmazott savak az emésztési folyamat természetes anyagai, ezért utólagos közömbösítésük szükségtelen, sőt hatásuk kedvező,

- a végtermékek tárolására,

- az állatok étvágyára,

- konkrét és enyhe ártalmak esetén az étrendi zavarok (például hasmenés) megelőzésére,

- valamint a takarmány hasznosulására,

- az eljárásunkban előállítható végtermékek (Aproszoj 20, Aproszoj 35+70, Aproszoj 50 és Aproszoj 58) alkalmasak a fokozott minőségi követelményű szárnyasok és sertés indító és/vagynevelő tápok termelésére, egyszersmind áruk kedvezőbb mint a régi eljárásokkal külön-külön előállított azonos rendeltetésű termékeké.

A találmány szerinti eljárás foganatosítására és annak részletesebb, a lényeges műveletekre bontott bemutatására az alábbi kiviteli példákat adjukmeg anélkül azonban, hogy találmányunkat a leírt példákra korlátoznánk.

1. példa t nyers tolitól mentes baromfi ipari feldolgozási hulladékot (bél, fej, láb) 6 tszelektáltangyűjtött, nyers csonttól mentes vágóhídi vegyes kobzást és 3 t állati hullát (sertés, juh és szarvasmarha) az egyébként önmagában ismert módon fogadjuk, adagoljuk és sterilizáljuk. A steril, még gőznyomás alatt álló forró maszszát a célberendezések egyikébe nyomjuk át és atmoszférikus nyomáson állandóan keverve 901 tejsavval kiegészítjük. Ezután a savval kezelt masszát 90100 ’C, célszerűen 90 ’C hőmérsékleten 1-6 órát, célszerűen és a példa szerint 3 órán át nyugalmi állapotban hagyjuk. Ekkor a felúszó zsiradékot dekantáljuk.

A maradék vizes masszát 90-100 ’C, célszerűen és példánkban 100 ’C hőmérsékletre melegítjük, és hozzáadjuk az alábbiak szerint előkészített nyers hüvelyes maghoz. Afentiekben leírt műveletek végrehajtása közben a gabonatároló silóból a célberendezésbe juttatunk 31 nyers szójadarát teljes olajtartalmával és 1-5 tömeg%, előnyösen 2,5 tömeg% vízzel, 300 liter vagy miként apéidánkban, asteril massza vizesfázisával kiegészítjük és kíméletesenmelegítenikezdjük.

A továbbiakban a steril, előzsírtalanított vizes massza és szójadara keverék hőmérsékletét állandó keverés mellett 45 percig 100 ’C hőmérsékleten tartjuk. Ezután a vizes-vegyes masszát közvetlenül és az alapjában ismert eljárással, de kíméletesebb módon (vákuum alatt 50-80 ’C hőmérséklet között) 10 tömeg% nedvességtartalomig szárítjuk A szárítás után közvetlenül és önmagában ismert módon (préselés) nyerjükki a zsíros masszából az állati és növényi zsiradékot. A zsírtalanított tennék hűtése után ugyancsak az önmagában ismert eljárással végezzük el a malmi műveleteket (darálás, szitálás, zsákolás).

A kapott végtermék összmennyisége 5-6,5 t, amelynek - és a következő példákban nyert végtermékeknek is - beltartalmi értékeit az MSZ 21340-86 szabvány előírásai szerint a tripszingátlás mértékét szintetikus szubsztráttal a minta 1 móljára vonatkoztatva hazározzuk meg (Hegedűs-Kraíovánszky-Mát20 rai: A takarmányfehérjék minősítése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981) a következő eredménnyel:

nyersfehérjetartalom 57,5% emészthető fehérjetartalom 46,1% nyers zsírtartalom 15,5% hamutartalom 15,2% nyers rosttartalom 2,3% nedvességtartalom 10,1% savtartalom 1,4% peroxidszám 8

BHT (butil-hidroxi-toluol)=(tripszin-gátlóegyésg) 200mg/kg

HU (Tripsmlhhibitor.Umt - érték 2,3/mg

A talált beltartalmi értékeken belül a kiinduló alapanyagok nyers fehérje- és zsiradéktartalmát - a 35 mennyiségi arányt figyelembe véve - az alábbi számított értékekfejezik ki.

állati eredetűnyers fehérje 63% szójafehérje 37% állati eredetű zsiradék ca. 50% szójaolaj ca.50%.

A HU érték alapján megállapítható továbbá, hogy eljárásunkkal a szója tripszininhibitor-tartalmát a takarmányozás-élettani követelményeknek megfeleően és kellő biztonsággal ki tudjuk küszöbölni.

Amikrobiológiai vizsgálat eredménye kielégítő.

Az eljárásunk szerint előállított fehérjekoncentrátum APROSZOJ-58 (animal-protein szója) elnevezéssel kerülhet forgalomba és különösen alkalmas szárnyasok és sertések indító- és nevelőtápjaíban az állati 50 fehérje teljes és a növényi fehérje részleges fedezésére.

2. példa állati hullát (juh és süldő), 2,4 t nyers csonttól 55 mentes vágóhídi vegyes kobzást, 0,41 baromfi fejet és lábat és 0,2 tpréstepertőt az 1. példábanleírtak szerint sterilizálunk. Ezután a még gőznyomás alatt álló steril forró (100 ’C hőmérséklet feletti) masszát közvetlenül a célberendezésbe adagoljuk, amelybe előzőleg 2 t 60 nyers teljes olajtartalmú szójadarát sé 11 friss, igazol4

HU 204415 Β tan egészséges állatokból származó, higiénikusan gyűjtött vágóhídi nyers vért (szarvasmarha) teszünk és állandó keverés mellett lassan melegítünk. A továbbiakban minden műveletet az 1. példában leírtak szerint valósítunk meg.

A kinyert végtermék összmennyisége 3,561, amelyet ugyancsak az 1. példában rögzítettek szerint minősítünk az alábbi eredménnyel:

nyers fehérjetartalom 51,8% emészthető fehérjetartalom 41,1% nyers zsírtartalom 14,9% hamutartalom 18,9% nyers rosttartalom 4,9% nedvességtartalom 9,5% savszám 16 peroxidszám 12

BHT 172mg/kg

TIU érték 1,9/mg

A talált beltartalmi értékeken, belül az 1. példa szerint számítva az állati eredetű nyers fehréje 52% szójafehérje 48% az állati és növényi eredetű zsiradék aránya megközelítően azonos.

A mikrobiológiai vizsgálat eredménye megfelelt a szabványnak. A szója tripszingátló értéke még kedvezőbben alakult, mint az 1. példában, tehát takarmányozás-élettanilag megfelelő. A termék APROSZOJ-50 elnevezéssel, az 1. példa szerint használható takarmányozásra.

3. példa

2,81 baromfi belet és 21 vágóhídi kobzott zsigereket az 1. példában leírtak szerint sterüizálunk és a még gőznyomás alatt álló forró masszát közvetlenül a célberendezésbe juttatjuk, amelybe előzőleg 1,2 t teljes olajtartalmú nyers szójadarát teszünk. A forró maszszával történő állandó keverés közben kiegészítjük a keveréket 251 tejsawal és 301 foszforsawal. A vegyes masszát 45 percig tartjuk 100 'C hőmérsékleten és ezí után az 1. példában leírtak szerint az alábbi eredménnyel minősítjük.

nyers fehérjetartalom 19,8% * emészthető zsírtartalom 14,6% nyers zsírtartalom 16,6% szárazanyagtartalom 36,5% savtartalom 0,97% proxidszám 9

BHT 180 mg/kg

HU érték 1,8 mg/kg

HU érték 1,8 mg

Mikrobiológiaüag nem kifogásolt.

A nyers fehérjetartalom belül az 1. példa szerint számított állati eredetű nyers fehérje 49% szójafehérje 51%.

Kedvezően alakult a tripszingátló érték a szójában. Az összesen 5,71 mennyiségű igen sűrű pép (massza)APROSZOJ-20 közvetlenül és jó eredménnyel etethető főként moslékos sertés etetési technológiában.

4. példa t vágóhídi vegyes kobzást, 1,5 t kistestű Vegyes állati hullát és 1,51 baromfi fejet, lábat és belet sterilizálunk az 1. példában leírtak szerint. A még gőznyomás alatti forró zsíros-vizes masszát az 1. példában leírtak szerint előkészített 1,5 t teljes olajtartalmú nyers szójadarához nyomjuk át. Ezután atmoszférikus nyomáson, állandó keverés mellett 50 1 tejsavat adunk a masszához és 45 percig 100 °C hőmérséldeten inaktiváljuk azt. Ekkor 1,51 kétszer őrölt húzakorpával egészítjük ki a masszát és az 1. példában leírtak szerint kíméletesen megszárítjuk. Végül a szárítmányhoz adagolunk 0,611. osztályú toll-lisztet. Alapos keverés után a zsiradékhoz gazdag fehér jekoncentrátum - APROSZOJ-35+Zs - beltartalmi értékeit az 1. példában megadott módszerekkel a következő eredménnyel határozzuk meg:

nyers fehérjetartalom 35,9% emészthető fehérjetartalom 78% nyers zsírtartalom 20,2% nedvességtartalom 8,9% hamutartalom 6,8% rosttartalom 6,78% egyéb 14,52% peroxidszám 14

BHT 120 mg/kg

HU 1,3/mg

Akészítménytripszingátlótólgyakorlatilagmentes. Jvasolt felhasználási terület növendék szárnyasok takarmányában az állati fehérje és a részben a növényi fehérje és zsiradék szükséglet kielégítésére.

Claims (4)

1. SZABADALMIIGÉNYPONTOK

   1. Eljárás állati és növényi eredetű hasznosítható aminosavakban gazdag tejsawal dúsított takarmányfehérje koncentrátum előállítására energiatakarékos technológiával, azzal jellemezve, hogy az állati eredetű élelmiszeripari melléktermékek, hulladékok, Igazoltan egészséges állati vér és/vagy állati hullák önmagában ismert sterilizálása és a szövetek vizes és/vagy enzimes hidrolizálása, feltárása során keletkező hulladék hőenergiával közömbösítjük a hüvelyesek nyers magvalnak, főként a szójababnak triszininhibitor hatását olymódon, hogy az állati eredetű nyersanyagokat közvetlenül a sterilizálás és feltárás után gőznyomás latt, túlhevített állapotokban és/vagy előzetesen 0,25-3 térfogat% sawal, előnyösen 0,75 térfogat% tejsawal és/vagy foszforsawal kezelve és/vagy előzsírtalanítva, ugyancsak forró, 90-120 °C-on, előnyösen 100 °C hőmérsékleten keverjük a sterilizált és feltárt állati eredetű nyersanyag massza szárazanyaga tömegének 30180%-kával, előnyösen 100 tömeg%-kával egyenlő mennyiségű nyers hüvelyes maggal, célszerűen nyers szójababbl vegy előnyösen durvára darált szójabab őrleménnyel és - célszerűen nedves környezetben - előmelegítjük, majd az így kapott masszát állandó keverés mellett 30-70 percig, előnyösen 45 percig 90120 °C-on, előnyösen 100 °C hőmérsékleten tartjuk és ezután közvetlenül, hűtés nélkül önmagában ismert

   HU 204415 Β módonvégsőfeloldozásnak,mintpl. szántásnak, malmi műveleteknekvetjükalá.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy állati eredetű nyersanyagként friss és/vagy átmeneti időre tejsavval ésívagy foszforsavval önmagában ismert módon konzervált, tehátnem romlott, szelektáltan gyűjtött állati eredetű élelmiszeripari melléktermékeket, hulladékokat és/vagy állati hullákat a keratin fehérjehordozók (például nyers toll) kizárásával adagoljuk és önmagában ismert módon sterilizáljuk, és a méggőznyomás alatti túlhevítettmasszátállandókeverés mellett igazoltan egészséges, járványos betegség kórokozójától mentes állományból a higiénia előírásai szerint gyűjtött, friss vágóhídi nyers vérhez és/vagy a nyers szójadarához adagoljuk.
3. 3. Az 1. vág 2. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy asteril, még túlhevítetthőmérsékletű nyersanyagokat állandó keverés mellett 0,25-3 térfogatit, előnyösen 0,75 térfogat% savval, előnyösen tejsawal és/vagy foszforsavval egészítjük ki, majd 90100 ’C-on, előnyösen 90 ’Chőmérsékleten 1-5 óláig, előnyösen 3 órán át nyugalmi állapotban tartjuk és ekkor az ezen idő alatt - részben a sav hatására is - felúszó zsiradékot dekantáljuk, majd a vizes előzsírtalanított masszát 90-110 ’C-ra, előnyösen 100 ’C hőmérsékletre melegítjük, és így továbbítjuk, és keverjük a nyers hüvelyes maggal, előnyösen szójadarával.
4. 4. Az 1-3. igénypontokbármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a steril, előkezelt vagy kezeletlen forró nyersanyag masszát keverjük a normatív szárazanyagának 30-180 tömeg%-át, előnyösen 100 tömegjét kitevő nyers hüvelyes maggal, előnyösen szójababbal, előnyösen durva szójadarával, ezután állandó keverés mellett 30-70 percig, előnyösen 45 percig 90-120 ’C-on, előnyösen 100 ’C hőmérsékleten tartjuk, majd végső feldolgozásként lehűtés nélkül kíméletesen, vákuum alatt 60-80 ’C-on, előnyösen 70 ’C hőmérsékleten, egyébként önmagában ismert módon szárítjuk és/vagy zsírtalanítjuk, hűtjük, daráljuk, és szitáljuk.