HU203287B

HU203287B - Method and device for detecting anolite in fluids

Info

Publication number: HU203287B
Application number: HU863418A
Authority: HU
Inventors: Miles Gerald Hossom; Dinesh Andrew Jacob
Original assignee: Murex Corp
Priority date: 1985-05-31
Filing date: 1986-05-29
Publication date: 1991-07-29
Also published as: AU5965186A; WO1986006978A1; FI87279C; AU591139B2; CA1269929A; FI870379A; KR870700212A; BR8606624A; NZ216289A; HUT50656A; CN86103715A; FI870379A0; EP0206561A3; IL78854A0; EP0206561B1; NO870300L; EP0206561A2; MX164389B; NO171245C; ES555520A0

Description

A találmány tárgya eljárás anolit detektálására folyadékokban, amelynek során folyadékot folyadéktartó elemből szűrőn keresztül abszorbenshez vezetünk, annak megállapítására, hogy tartalmaz-e anolitokat (anód térben lévő elektroliteket), bakteriális, vírusos, parazita vagy gombás eredetű antigének és immuglobulinok, szérumfehérjék, drogok vagy hasonló anyagok formájában. Ugyancsak a találmány tárgya olyan készülék anolit detektálására folyadékokban, amely legalább alsó részén csökkenő keresztmetszetű folyadéktartó elemmel, felül bevezető nyílással, alul leürítő nyílással és a nyílás alatt elhelyezett, reakciózónát tartalmazó szűrővel, a szűrő felületéhez is csatlakozó abszorbenssel, továbbá a szűrőt rögzítő elemmel.

Anolitok jelenlétének szűrőkön végbemenő reakciók segítségével történő megállapítására számos eljárás és berendezés ismert. Ilyen szerkezetet ismertet többek között a GB 2139519. számú szabadalmi leírás. Az itt szereplő szerkezet reakciókamrát tartalmaz, amelynek alsó kúpos végén leürítő furat van. Ez alatt, záróelemmel leszorítva szűrőbetét helyezkedik el. A szűrőbetét középső, a leürítőnyílás alatti része víz átnemeresztő rétegként van kialakítva, hogy a kamrába öntött reagenseket visszatartsa, amíg a kívánt reakció lejátszódik. Ezután a folyadékot nyomás alá helyezik, amely így a víz átnemeresztő réteget eltávolítva a szűrőbetéten és a rögzítő lapon lévő furatokon keresztül eltávozik.

A készülék alapvető hátránya, hogy az eredmény értékeléséhez szét kell szedni, a szűrőbetétet ki kell venni és ezután lehet a szükséges vizsgálatokat elvégezni. Ezen túlmenően a berendezésből a folyadék eltávozik, amikor a szűrőbetéten áthaladt, tehát a vizsgálat nem zárt rendszerben történik.

Az US 3 888 629. számú szabadalomban olyan készülék ismertetése található, amely a szűrőbetét alatt egy második, abszorbenssel töltött kamrát tartalmaz, amelybe a reakció lejátszódása után a folyadék átszivárog. A vizsgálatot íly módon zárt rendszerben lehet végezni, a vizsgálatok elvégzéséhez azonban a készüléket itt is szét kell szedni, hogy a szűrőbetét hozzáférhető legyen.

További hátránya a fenti megoldásoknak, hogy a reagenseket a mátrix betét felületére merőlegesen vezetik át és íly módon az anolit nem választható le kielégítő módon, tekintettel arra, hogy a mátrix betét vékony, azaz a folyadék által a mátrix betétben megtett út túlságosan rövid ahhoz, hogy a tökéletes leválasztódás megtörténjék. Hátránya továbbá a készülékeknek az is, hogy nem alkalmazhatók nem izotópos vizsgálatok céljaira (például enzimekkel kapcsolatos immunvizsgálatok), mert a mátrix betét vizuális kiértékeléséhez a készülék szétszedése és a betét eltávolítása szükséges.

Az EP 1 141 547. számú szabadalmi leírás ugyancsak immunológiai vizsgálatokhoz használt készüléket ír le. Ennél a megoldásnál a reagensek zárt térbe kerülnek és innen a szűrőrétegen át ugyancsak zárt térbe jutnak. Ehhez a reakciótérhez kapcsolódó injekciós tűvel a második tartályt fedő rugalmas réteget át kell szúrni.

Az említett készülék hátrányai lényegében azonosak a korábban ismertetettekkel: a kiértékelés csak a készülék szétszedése után történhet, a kezelés viszonylag nehézkes és maga a készülék is viszonylag bonyolult felépítésű.

A jelen találmánnyal ezért olyan megoldás kidolgozása a célunk, amely egyszerű felépítésű, univerzálisan f elhasználható és a kiértékeléshez a készüléket nem kell szétszedni.

A kitűzött feladatot olyan eljárással oldottuk meg, amelynek során a vizsgálandó folyadékot folyadéktartó elemből szűrőn keresztül abszorbenshez vezetjük, amikoris a találmány szerint a folyadékot a szűrőn belül a középen lévő reakciózónából a szűrő kerületi zónájába vezetjük és onnan juttatjuk az abszorbenshez.

Az eljárás során alkalmazott készülék fölül bevezető nyílással, alul leürítő nyílással ellátott tartóelemet, a leürítő nyílás alatt elhelyezett, reakciózónát tartalmazó szűrőt, a szűrő felületéhez csatlakozó abszorbenst és szűrőt rögzítő elemet tartalmaz, ahol a találmány szerint a szűrő felülete nagyobb, mint a folyadéktartó elem keresztmetszete és a leürítő nyílás alatt lévő reakciózónánál a rögzítőelemen megfigyelőnyílás van, az abszorbens pedig a szűrőnek a folyadéktartó elem palástján kívüli kerületi zónájához van csatlakoztatva.

A találmány szerinti készülék eredményesen alkalmazható bármely szokványos anolitvizsgálatnál, így például izotópos és nem izotópos vizsgálatok, kompetitív és nem kompetitív enzimes immunvizsgálatok, enzim-inhibiciós immunvizsgálatok, heterogén vagy homogén fluoreszcencid-immunvizsgálatok, kemílumineszcencia és biolumineszcencia vizsgálatok esetén, továbbá olyan vizsgálatoknál, amelyeket izotópos jelölésű RNA és DNA mintákkal végeznek.

A találmányt részletesen előnyös kiviteli alakok kapcsán ismertetjük, a csatolt rajzmellékleteken, ahol az

1. ábra a találmány szerinti készülék keresztmetszete, a

2. ábra a készülék robbantott képe, a

3. ábra a folyadéktartó elem alulnézete, a

4. ábra a készülék egy másik kiviteli alakjának keresztmetszete, az

5. ábra a találmány egy további lehetséges kiviteli alakja, ahol az abszorbens a szűrő alatt van elrendezve, a

6. ábra egy négyszögletes kiviteli alakot mutat, a

7. ábra egy másik lehetséges kiviteli alak, a

8. ábra egy további lehetséges megoldást mutat be, a

9. ábra ismét egy másik kiviteli alak, a

10. ábra az egyes készülékek összekapcsolását mutatja be, a

11. ábra a készülékbe illeszthető tartály távlati képe, a

12. ábra a tartályhoz tartozó kiszúróelem képe, a

13. ábra a találmány szerinti készülék metszete a 11. ábra szerinti tartállyal és a 12. ábra szerinti kiszúróelemmel, a

14. ábra a találmány szerinti készülék metszete, amikor a 12. ábra szerinti kiszúróelem működő helyzetben van, a

15. ábra a folyadéktartó elem egy további kiviteli alakjának metszete, a

16. ábra a hengeres ház metszete, a

-2HU 203287Β

17. ábra a folyadéktartó elem távlati képe metszetben, a

18. ábra a ház távlati képe metszetben, a

19. ábra a rögzítőelem alulnézete és a

20. ábra a rögzítőelem egy másik kiviteli alakjának alulnézete.

A találmány szerinti készülék metszete az 1. ábrán látható. A 10 készülék 20 folyadéktartó elem alatt elhelyezett 30 szűrőt tartalmaz, amelyen 32 reakciózóna van kialakítva a 20 folyadéktartó elemből jövő folyadék felvételére, továbbá 34 kerületi zónája van, amely a 32 reakciózónához csatlakozik. A 30 szűrő 34 kerületi zónájához csatlakozóan 40 abszorbens van elhelyezve. A 20 készülék alján 50 rögzítőelem van, amely 52 és 58 peremek segítségével csatlakozik a 20 folyadéktartó elemhez. Ez az 50 rögzítőelem tartja a 30 szűrőt a 20 folyadéktartó elem alatti helyzetben úgy, hogy a 60 folyadék a 32 reakciózónába jusson a 20 folyadéktartó elemből a 24 leürítő nyíláson keresztül. A 20 folyadéktartó elem 22 bevezető nyílásába öntött 60 folyadék átfolyik a 24 leürítő nyíláson a 30 szűrő 32 reakciózónájába, majd áthalad a 30 szűrőn, mégpedig oly módon, hogy a 32 reakciózónában leválasztódás, immunológiai kötés vagy egyéb reakció játszódik le, ahol a folyadék keresztül diffundál és a színváltozás vagy egyéb hatások leolvashatók az 50 rögzítőelem 54 megfigyelőnyílásán át. A reakcióba nem lépett folyadékot a 40 abszorbens nyeli el, a 30 szűrő 34 kerületi zónájával érintkezve. A 40 abszorbens a 20 folyadéktartó elemben, mint 80 házban kialakított 82 üregben helyezkedik el. Ahogy a 40 abszorbens abszorbeálja a folyadékot, a 82 üregben lévő levegőt a folyadék kiszorítja. A kiszorított levegő 84 szelepen keresztül távozik, így a légnyomás kiegyenlítődik. Bármelyik alkatrész — kivéve a 30 szűrőt és a 40 abszorbenst — bármely semleges anyagból készülhet, így például öntött polisztirolból vagy más műanyagból. Az anyag általában átlátszatlan, előnyösen fehér színű, hogy ily módon csökkentsük a színinterferenciát a reakciójellel. Ezen túlmenően, bár az itt bemutatott 80 ház henger alakú, bármilyen más alakja alakja lehet, így akár négyzetes, nyolcszögletű vagy ehhez hasonló.

A folyadékmennyiség függ a vizsgálattól, azaz attól, hogy analízist vagy immunvizsgálatot kívánunk-e végezni. Bármelyik vizsgálat során egynél több folyadéktípus használható, előre meghatározott sorrendben. így például alkalmazhatunk egy folyadékot a reakciózóna kialakítására, majd hozzáadhatunk egy mosófolyadékot vagy oldószert, majd a testfolyadékból vett mintát, majd ezt követően egy másik mosófolyadékot, egy reakció-indikátor f olyadékot vagy színező-, majd végül újabb mosófolyadékot adhatunk hozzá. Az abszorbens kapacitásának elegendőnek kell lenni ahhoz, hogy a vizsgálatban résztvevő valamennyi folyadékot kezelni tudja. A találmány szerinti készülék nagy térfogata lehetővé teszi a felhsználó számára a nagyfokú flexibilitást a vizsgálatok során. Alkalmazhatunk továbbá semleges reakciózónát is, mivel a találmány szerinti készülék elég kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy előkészítő folyadékokat vigyünk be aktív reakciózóna kialakítására.

A bevitt 60 folyadék 62 áramlási irányban mo4 zog. Egyértelmű, hogy a találmány előnyös kiviteli alakjánál az áramlás mozgató ereje a nehézségi erő és a folyadék, arai átfolyik a 20 folyadéktartó elemen általában fentről lefelé, azaz a 22 bevezető nyílástól a 24 leürítő nyílásig áramlik

A 24 leürítő nyílás átmérője úgy van megválasztva, hogy az adott folyadékoszlop nyomás mellett a folyadék ne kényszerüljön egyenesen áthaladni a 30 szűrőn. így a folyadék a nehézségi erő folytán lép be a szűrőbe, majd a kapilláris hatás folytán diffundál tovább. Megállapítottuk, hogy egy körülbelül 30 mm magas folyadéktartó elem és egy 0,75 mm vastag szűrő esetén, egy körülbelül 1,5 mm átmérőjű leürítőnyílás elegendő. A 40 abszorbens úgy biztosítja a folyadék kifelé történő áramlását, hogy a folyadék nem halad át teljesen a 30 szűrőn a 36 felső laptól a 39 alsó lapig.

A találmány egyik alapvető jellemzője a folyadékra lefelé ható nehézségi erő és a 30 szűrő, valamint a 40 abszorbens sugárirányú kapilláris hatás kombinációja. A kereskedelemben kapható, ilyen jellegű készülékek általában csak vagy a gravitációs erőt vagy a kapilláris erőt hasznosítják A vegyületeket az egyik esetben pipetta segítségével csöpögtetik a szűrőre, számítva a folyadék „radiális” áramlásával a szűrőn keresztül, másik esetben tartályt használnak, ahol a vízoszlopot egyenesen átengedik a szűrőn keresztül anélkül, hogy folyadékáram keresztirányban mozogna a szűrő síkjában.

Ezzel szemben a találmány szerinti megoldásnál a folyadékoszlopot a hidrosztatikus nyomás nyomja a szűrőre és ezt követően a kapüláris hatás húzza kifelé a reakciózónából a kerületi zóna felé, majd az abszorbensbe. Ilyen módon gyorsabb és teljesebb szűrés, továbbá az alkotók jobb leválasztása biztosítható a szűrőben.

A 30 szűrő célszerűen porózus anyagból készül, amely képes a folyadékot beszívni a kapilláris hatás folytán. A 30 szűrő pórusainak elég kicsinek kell lenni ahhoz, hogy biztosítsa a folyadékban lévő nem oldott anyag elválasztását az oldott alkotótól. A szűrő készülhet különböző anyagokból, így üvegrost tartalmú szűrőpapírból, nitrocellulózból, cellulózacetátból, politetrafluoretilénből, polipropilénből, polivinilid-fluoridból vagy bármely más anyagból, amiből a szűrő kialakítható a fent ismertetett minőség és jellemzők biztosításával. Sok alkalmazási esetben kívánatos olyan anyag használata, amely semleges és nem lép kémiai reakcióba az anolittel, a mosó-oldószerekkel, amelyeket a készülékben használunk. Megállapítottuk, hogy az olyan szűrők, amelyek mikroporózus membránból vannak, lényegében azonos méretű pórusaik vannak (25 nanométer és 25 mikrométer között), és a fent leírt jellemzőkkel rendelkeznek, igen alkalmasak az immunvizsgálatok elvégzésére, amelyekhez a készülék előnyösen felhasználható. Ebbe a csoportba tartozik a WHATMAN GF/D néven ismert szűrőpapír, vagy a MICRO FILTRATION SYSTEM által gyártott szűrőkorong, amely bórszilikát üvegből van és GS-120 szabvány szűrőkorongként ismeretes.

A találmány szerinti készülék különösen ott alkalmazható előnyösen, ahol a kémiai reakciók (tipikusan immunkémiai reakciók) a készüléken kívül mennek végbe és a végső reakciótermékeket visszük

-3HU 203287Β át a szűrőre, hogy leválasszák a reakcióba nem lépett elemeket. Külső reakcióknál az alkotók hozzáadásánál nagyobb pontosság érhető el. Általánosan elfogadott tény, hogy hosazbb inkubációs időkkel teljesebb reakció érhető el, a reagensek kötése jobb lesz, ami által növekszik a vizsgálati rendszer érzékenysége, továbbá, hogy a kizárólag a szűrőn végbemenő inkubációs időknél a szűrő kiszáradhat. Ami csökkenti az ilyen rendszereknél a vizsgálatok érzékenységét. A találmány szerinti készüléknél, mivel a rakciók a készüléken kívül mennek végbe, nagyobb mértékben kontrollálható az inkubációs idő, lényegesen nagyobb rugalmassággal, nagymértékben növelve ezáltal az érzékenységet és a vizsgálatok specifikus mivoltát. Ebben az esetben a diagnosztáló készüléket csak arra használjuk fel, hogy a találmány szerinti készülékbe beadott folyadékból az oldható részeket leválasszuk azoldhatatlanoktól. így például olyan esetekben, amikor több és különböző vizsgálatot kívánunk elvégezni úgy, hogy az egyes vizsgálatokhoz nem állnak külön készülékek rendelkezésre, a találmány szerinti készülék igen hasznosnak bizonyul. Egy ilyen nem-specifikus készülék semleges anyagokból készülhet, meghatározhatatlan végtelen időig tárolható, nincs szükség fagyasztásra. Sőt, mi több, ezek a készülékek tömegtermelési technikákkal állíthatók elő, ami lényeges költségmegtakarítással jár.

A készülék felhasználható specifikus immunokémiai vizsgálatokhoz is, ha a reakciózónát előkezeljük egy anolitspecifikusreagenssel. Az „előkezelés” alatt azt értjük, hogy a 30 szűrő 36 felső lapján a 32 reakciózónán belül, egy specifikus anolit reagenst rögzítünk a szűrőanyag belső felületén. Ezek a belső felületek határozzák meg a pórusokat a szűrőanyag szerkezetén belül. Ezen „előkezelés” során, a készüléket előkészítjük a vizsgálati minta használatára anélkül, hogy előkészítő adalékokat vinnénk be a készülékbe. így például a készülék gyártója egy megkötő fehérjét helyezhet el a szűrő reakciózónájába, amelyhez egy antitest kötőd9k, amely antitest immunológiailag reakcióba lép a specifikus antigénnel. így tehát a specifikus antigénre vizsgálandó mintát beönthetjük a készülékbe, átfolyathatjuk a 24 leürítő nyíláson, ahonnan a 30 szűrő 32 reakciózónájára kerül. Az oldatot kanóc segítségével vezetjük a 32 reakciózónán keresztül. Kellő inkubációs idő letelte után egy mosóoldat vihető be a készülékbe, ezt újból a kanócon át húzzuk le a reakciózónába, ami által a reakcióba nem lépett alkotókat lefelé mossuk a kerületi zónába, majd innen az abszorbensbe, ezáltal leállítva az immunológiai reakciót, amennyiben a specifikus antigén jelen van a mintában, ez kötődik az antigén specifikus antitestéhez, amely már immobilizálva van a szűrőn belül és megmarad a reakciózónában a mosás után. A meg nem kötött antigén és az egyéb, az oldatban lévő anyag nagy hatásfokkal kimosódik a reakciózónából és bekerül az abszorbensbe. Végezetül az izotóposán (detektálható enzimmel, például egy olyan enzimmel, amely speciális színt vagy fényt ad) megjelölt antitest be lesz öntve a vizsgálókészülékbe és kötődik a megkötött antigénhez. Az inkubációs idő lejárta után ismét beöntjük a mosóoldatot, hogy eltávolítsuk a meg nem kötött, izotóposán enzimmel megje4 lölt antitesteket. A reakciózónát az 54 megfigyelő nyíláson át szemléltethetjük. így megállapítható, hogy az enzim által létrehozott szín meg van-e még, és ha igen milyen mennyiségben. Az enzim jelenléte közvetle arra utal, hogy az antigén valóban jelen volt a mintában. Ha nincs enzim, ez azt jelenti, hogy antigén nem volt jelen.

Ahogy az a 2. ábrán látható, a találmány szerinti készülék előnyös kiviteli alakjánál a 10 készülék lényegében szimmetrikus egy függőleges tengelyre nézve. A 40 abszorbens teljesen körülveszi a 20 folyadéktartó elem 24 leürítő nyílását. Abszorbensként használhatunk hidrofil polimereket, makrószemcsés abszorbenseket, üvegrostot, gyapotrostot, cellulózrostot, fapulpot (cellulózpépet) vagy szívacsanyagot. Előnyös olyan komprimált szivacsos anyagot használni, amely folyadék elnyelésekor kitágul. Más kiviteli alakoknál a 40 abszorbenst úgy helyezhetjük el, hogy az csak részben fogja körül a 32 kerületi zónát, ahogy az a 7„ 8. és 9. ábrákon látható.

A 30 szűrő lapos korongként van kialakítva. Az 52 záróelem mérete és alakja megfelel a 30 szűrő kialakításának. Ez a kialakítás elősegíti az egyenletes folyadékáramot attól a ponttól, ahol a folyadék kiömlik a 24 leürítőnyílásból a 32 reakciózónába. A 30 szűrőn át történő, egyenletes kifelé irányuló folyadékáram, ahogy ezt a találmány szerinti készülék biztosítja, számtalan előnnyel rendelkezik az ismert készülékekhez képest. Kívánatos, hogy minden minta áthaladjon a szürőanyaglokalizált zónáján és viszonylag nagy mennyiségű folyadék haladjon át ezen a lokalizált zónán. Ezt oly módon érhetjük el, hogy a 22 beömlő nyílás nagyobb, mint a 24 leürítő nyílás. A sugárirányú folyadékáram lehetővé teszi, hogy az abszorbens nagy felületen érintkezzék a szűrővel, azaz nagy folyadékmennyiségek tudjanak áthaladni a szűrőn, viszonylag kis reakciózóna esetén is. Annak érdekében, hogy a folyadék áthaladjon a reakciózónán és ne csak szétterjedjen a szűrőfelületen 70 elválasztó elem választja el a 24 leürítő nyílást a 40 abszorbenstől. A szűrő tetején történő folyadékáramlás megakadályozásával lehet ugyanis biztosítani, hogy a megkötött és meg nem kötött anyagok kromatográfiai leválasztása megtörténjék, kapilláris hatás útján. Ahogy az a 2. ábrán látható, a 70 elválasztó elem a bemutatott megoldásnál a 20 folyadéktartó elem alsó homloklapja, amelyen legalább egy sor 72 leszorító karom van. Ezek a 30 szűrő 36 felső lapját lokálisan összenyomják, így gátolják a felületi folyadékáramot. A folyadéknak tehát át kell haladnia a 32 reakciózónán lévő pórusokon keresztül. Ahogy az a rajzon bemutatott előnyös kiviteli alaknál látható, a 72 leszorító karmok célszerűen több koncentrikus kör mentén vannak elhelyezve. Egy másik megoldás szerint, a 70 elválasztó elem a 30 szűrőhöz rögzíthető, ami által a 24 leürítő nyílás teljes biztonsággal elkülöníthető a 40 abszorbenstől.

A találmány szerinti megoldás egyik alapvető előnye, hogy a megvilágítás a felső vagy az alsó felületről egyaránt lehetővé válik. Más rendszereknél a reakció kiértékelése csak a felső vagy csak az alsó felületre korlátozódik és arról az oldalról történő megvilágítást igényel, ahol a leolvasás történik. Az a

-4HU 203287Β lehetőség, hogy a leolvasás bármely felületről végezhető, lehetővé teszi a flexibilitást és hogy a találmány szerinti készülék jól adaptálható különféle reakciórendszerekhez és analizáló műszerekhez. Igen előnyösnek tekinthető, hogy a reakciózóna alulról szemlélhető. Ahogy az a 2. ábrán látható, az 52 záróelemben 54 megfigyelő nyílás van kialakítva. Ez megkönnyíti a 32 reakciózóna 39 alsó lapjának megszemlélését anélkül, hogy maga a 20 folyadéktartó elem, vagy esetleg a mintában lévő makrorészecskék, színes anyag vagy hulladékanyag ezt megakadályoznák. Különösen előnyös, ha egy olyan készülék áll rendelkezésünkre, amely lehetővé teszi a fenékrészen történő leolvasást, ha a folyadék, minta testfolyadékokat tartalmaz, például vért, vizeletet, székletet, nyálat vagy más mintákat, amelyek elszíneződhetnek vagy amikben szennyező anyagok lehetnek jelen. Ilyen szennyeződésnek tekinthető a vörösvérsejtek, nyálmintákból származó elpusztult sejtanyagok, különféle színes hulladékanyagok, a szeletben lévő élelmiszermaradványok, a vizeletből származó kristályos vagy egyéb üledékek stb. A technika jelenlegi szintjéhez tartozó készülékeknél a mintákat meg kell tisztítani az ilyen anyagoktól a vizsgálat előtt például centrifugálással. Az 54 vizuális ellenőrzőnyílás elég nagy ahhoz, hogy a fény beléphessen és lehetővé tegye a pontos leolvasást. A vizsgálókészülék sokoldalú felhasználhatósága folytán a reakció eredménye leolvasható a felső felület megvilágításával is, a leolvasást a 20 tölcséren keresztül végezhetjük, amikor az innen történő leolvasás kívánatos, például abban az esetben, ha a minta viszonylag mentes a makrorészecskéktől vagy ahol különös fontosságú, hogy a reakció felső rétegében vagy annak közelében visszatartott makrorészecskéket vizsgálhassuk. A találmány szerinti készülék arra is lehetőséget nyújt, hogy a felső felületen át világítsunk és a leolvasást az alsó felületen végezzük, vagy a fenékfelület felől világítsunk és a felső részen olvashassunk le. Ez az egyedülálló képesség lehetővé teszi a minták kényelmes műszeres leolvasását a szűrőn lévő anyag fényelnyelésének mérésével. Erre a célra különösképpen alkalmas vizsgálat az anzimszubsztrátumot alkalmazó rendszeré, amelynek során a szubsztrátum sűrűségét mérjük az anolit jelenlétére vonatkoztatva a szűrőn áthaladó fény növekvő abszorbenciája útján. Tekintettel arra, hogy a leolvasás történhet akármelyik felületről, az előny éppen a különböző műszerekhez való adaptálhatóságban mutatkozik meg.

A 70 elválasztó elem úgy alakítható ki, hogy elősegítse a reakció eredmény leolvashatóságát éspedig oly módon, hogy alsó felülete fényelnyelő, fényvisszaverő vagy fényátbocsátó, attól függően, hogy milyen módszerrel kíván juk a leolvasást végezni. Ha például világítani és leolvasni is az alsó felületről kívánunk, a visszaverő felület a fényt a szűrőn át visszaveri, ami által a reakció leolvashatóvá válik. Amennyiben ki akarjuk küszöbölni a reflexiót, a szűrőn át való leolvasás biztosítható az ellenkező felületen át történő megvilágítással, tehát a 70 elválasztó elemet célszerű fényáteresztőként kialakítani.

Ahogy az a 2. ábrán látható, az 50 rögzítőelem lapos 56 felülete hordozza a 30 szűrőt. Az 58 perem megfelel a 30 szűrő külső átmérőjének, külső átmérője pedig a 80 ház 88 pereme belső átmérőjének felel meg. Hasonló módon a 40 abszorbens anyag külső 48 átmérője megfelel a 30 szűrő külső 38 átmérőjének és az 58 perem belső átmérőjének

Azáltal, hogy a folyadék pontosan a megfelelő helyre kerül (a reakciózóna közepére), nagyobb pontosság érhető el.

A 30 szűrő 37 felső felülete felfogja a mintában lévő színezett anyagot vagy makrorészecskéket és meggátolja, hogy ezek az oldhatatlan anyagok eljussanak a 32 reakciózóna 39 alsó felületéhez. Csakis az oldható anyag diffundál kifelé a szűrőn keresztül egészen a 39 alsó felületig.

Ahhoz, hogy biztosítsuk az izotópos jelölésű kötött és nem kötött alkotók egymástól való elválasztását és ezáltal csökkentsük a háttérzajt a reakció megfigyelésénél, a találmány értelmében kívülről folyadékot diffundáltatunk a szűrőre, a 40 abszorbens irányában. így a 30 szűrő nemcsak a makrorészecskék és reakció komponensek felfogására és immobilizálására szolgál, hanem a folyadék átadására a felvitel helyéről a 40 abszorbensre, ílymódon biztosítva a szűrő elválasztó hatását. Azáltal, hogy az anyag a szűrő középpontjától diffundál kifelé és nem a szűrőn át halad lefelé, sokkal jobb hatásfokú elválasztás biztosítható, különösképpen a mosás alatt, amikor a meg nem kötött alkotókat kell eltávolítani a kötött komponensekről. Amennyiben a vizsgálatokat megfelelően végezzük el a találmány szerinti készülékben, a 30 szűrő (32 reakciózónájában az izotóposán jelölt kötött anyag koncentrált foltja marad meg és az azt körülvevő tiszta 34 kerületi zóna elhanyagolható jelgeneráló anyagot tartalmaz, és a meg nem kötött, izotóppal megjelölt anyag ki lesz mosva a reakciózóna megfigyelési területéről.

A kontraszt zónák maximalizálása viszonylag nagy mennyiségű mosóoldatot kíván meg. Hogy elősegítsük a viszonylag nagy folyadékmennyiség hatásos átvitelét, a 34 kerületi zónából a 40 adszorbens szoros érintkezésben áll a 34 kerületi zónával.

Nagy átviteli felületet oly módon nyerhetünk, hogy a gyűrű alakú 40 abszorbenst üreges hengerként alakítjuk ki, amelynek 49 alaplapja szoros érintkezésben van a 30 szűrő 34 kerületi zónájának 37 felső felületével. A folyamatos és teljes érintkezést biztosítja, ha a 82 belső térben legalább egy, de előnyösen több, egymástól egyenlő távolságban elhelyezett 90 nyúlványt alakítunk i. A40 abszorbens és a 90 nyúlványok között létrejövő súrlódó érintkezés behatárolja a 40 abszorbens felfelé való mozgását a 82 belső térben. így szoros kapcsolatban marad a 30 szűrő 34 kerületi zónájának 37 felső felületével, a folyadék közvetlen átvitelére.

Az üreges hengerként kialakított abszorbens komprimált szivacsanyaga száraz állapotában viszonylag merev, és akkor válik hajlékonyabbá, amikor abszorbeálja a folyadékot és kitágul. További flexibilitása lehetővé teszi, hogy tágulása közben kissé deformálódjon és illeszkedjék a 90 nyúlványokhoz, ahogy benyúlik a 82 belső térbe. Az itt kiszorított levegő a 84 szelepen át távozik. Ahogy azt az 1. ábrában a 92 vonalak és a 94 nyilak jelzik, az összenyomott 40 abszorbens eredeti nagyságának

-5HU 203287Β többszörösére képes kitágulni, amikor abszorbeálja a vizsgálóberendezésben felhasznált tetemes mennyiségű folyadékot.

Az abszorbens alkalmazása teszi lehetővé a nagy mennyiségű mosófolyadék alkalmazását. Általában sokkal jobb hatásfokú leválasztás érhető el nagy mosófolyadék mennyiségekkel. Azokban a készülékekben, amelyek nem tartalmaznak abszorbens anyagot, a felhasználható mosóoldat mennyisége korlátozott a szűrőanyag abszorbeáló jellemzői folytán, tipikusan sokkal kevesebb mosóoldat használható fel, mint ahol szivacsot vagy komprimált cellulőzpépet alkalmazunk abszorbensként.

A 4„ 5., 6., 7., 8„ 9. és 10. ábrák a találmány további lehetséges kiviteli alakjait mutatják be.

A 4. ábra olyan készüléket mutat be, melynél 40 abszorbens van a 30 szűrő felső és alsó oldalán is.

Az 5. ábrán látható kiviteli alaknál a 40 abszorbens a 30 szűrő alsó felületével érintkezik.

A 6. ábra négyszögletes kiviteli alakot ábrázol négyszögletes 30 szűrővel és ugyancsak négyszögletes 40 abszorbenssel, ami körülveszi a 24 leürítő nyílást.

A 7. ábra olyan kiviteli alakot mutat be, amelyben a 30 szűrő szögletes, a 40 abszorbens pedig két különböző 45 és 47 részből áll, amelyek a reakciózóna egy-egy oldalán érintkeznek a 30 szűrővel.

A 8. ábra is egy négyszögletes kiviteli alakot mutat, amely hasonló a 6. ábrán bemutatott megoldáshoz, de a 20 folyadéktartó elem a készülék egyik végén helyezkedik el, míg a 40 abszorbens a 34 kerületi zóna egyik oldalával érintkezik.

A 9. ábra olyan négyszögletes kiviteli alakot mutat, ahol a 20 folyadéktartó elem vályúként van kialakítva és több 24 leürítő nyílása van. Ilyen módon több külön 32 reakciózóna jön létre.

A 10. ábrán olyan kiviteli alakot láthatunk, ahol több különálló készüléket kapcsoltunk össze egy többcélú rendszerré. A felhasználó tetszés szerint kiválaszthatja a neki tetsző egységeket, melyeket egymásba pattint vagy összeerősít.

A 7., 8. és 9. ábrák szerinti kiviteli alakok jellegzetessége, hogy könnyen összeállíthatók komplex vizsgálati célokra. Ilyen alkalmazás esetén mindegyik készülék tartalmazhat valamely rögzítő alkalmatosságot kettő vagy több készülék oldható vagy állandó összekapcsolására, egymás melletti elhelyezéssel. így a felhasználó több készülékből kiválaszthat egyet vagy többet az elvégzendő vizsgálatnak megfelelően. Azoknál a készülékeknél, ahol a szűrőn egy előkészített komponens van, mint például a

7. ábrán ábrázolt készülék esetében, tetszés szerint kiválaszthatja az egyes elvégzendő vizsgálatokhoz a szükséges készüléket egy adott páciensnél, összepattintja azokat egy egyesített készülékrendszerbe, és együtt elvégezheti vizsgálatot.

A10. ábra szerinti kiviteli alak, ahol egyetlen egy készülékben több reakciózóna van, igen jól használható, ahol ugyanazzal a komponenssel több reakciót kívánunk mérni, hogy az eredmények konzisztenciáját megállapítsuk. Ha a 30 szűrő előkezelt, többféle komponens (például antitestek) lehet egyetlen egy készülékben. Ilyen módon különböző reakciók sorozata végezhető el egyidejűleg közös 20 folyadéktartó elem alkalmazásával, ami továbbítja a mintát és a reagenseket a különböző reakciózónákra.

Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti berendezés kis költséggel előállítható és egy vizsgálat után eldobható. Adott esetben a készülék szétnyitása után a szűrőt és az abszorbenst újra cseréljük ki, majd a készüléket összeszereljük a további vizsgálatokhoz.

A találmány szerinti készülék felhasználható kromogén vizsgálatokhoz is oly módon, hogy a vizsgálati eredményeket szemmel figyeljük meg vagy a készüléket automata leolvasóval használjuk, például koloriméterrel az eredmények meghatározására.

All. ábrán látható készülék olyan 110 tartállyal van kiegészítve, amely lényegében hengeres 111 cső, a tetején folyadéktartó elemmel és folyadék átnemeresztő vagy féligáteresztő 113 membránnal az alján. Alii cső 112 pereme tartja a 110 tartályt a 10 készülékben, ahogy az a 13. ábrán látható.

A117 folyadék a mintatartó 110 tartályba álló nyíláson át lép be. A 111 cső belső falán 118 perem tartja a féligáteresztő 119 szűrőt, ami a reagáló komponensek előszűrésére szolgál. A 116 nyílást 114 fedéllel zárjuk, ha a 110 tartály tartalmát össze kell rázni. A 114 fedél a 111 csőhöz 115 flexibüis zsalaggal rögzíthető.

A110 tartály úgy van méretezve, hogy jól illeszkedjék a 20 folyadéktartó elembe.

A 12. ábrán ábrázolt 120 kiszúróelem a 110 tartály fenekét alkotó 113 membrán kiszúrására szolgál és a 121 alapgyűrűből, valamint 123 kiszúróhegyben végződő 122 karokból áll.

Ahogy az a 13. ábrán látható, a 120 kiszúróelem a 20 folyadéktartó elem alsó 15 kúpos szakaszában helyezkedik el, hegyével lefele. Ilyen módon a 110 tartály tetejére helyezhető anélkül, hogy a 113 membrán átszakadna. Ez az elrendezés azért is igen előnyös, mert lehetővé teszi a készülék alkatrészeinek együtt-tartását szállításkor és/vagy tároláskor.

Amikor a 10 készüléket használjuk, a 120 kiszúróelemet eltávolítjuk és úgy tesszük vissza, hogy a 123 kiszúróhegy felfele mutasson.

Ahogy az a 14. ábrán látható, a 110 tartály lenyomásakor a 123 kiszúróhegy 113 fenékrésze átszúrja a 113 membránt és a 110 tartály tartalma bejut a 10 készülékbe.

Természetesen a 120 kiszúróelem számtalan változata lehetséges, például 121 alapon elrendezett tüskék vagy nyúlványok csoportja, vagy egy megfordított üreges kúp, melynek hegyes csúcsa felfelé mutat és a kúp f elülete legalább egy helyen perforálva van a folyadék áthaladásának biztosítására.

A 110 tartály alkalmazása növeli a sokoldalúságát és hatásfokát. Ha úgy visszük be a mintát és a reagenseket a 110 tartályba, hogy nincs benne a 119 szűrő, reakcióedényként működik, lehetővé teszi a keverést és a hosszabb inkubációt.

Az ellenőrzés és a reakcióidő flexibilitása is növelhető a 110 tartály alkalmazásával. Felhasználható továbbá a mintaextrakciós folyamatokhoz is, ami lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy előzelésnek vesse alá a mintát mielőtt bevinné a reakciózónába. Féligáteresztő membránt vagy szűrőt alkalmaztunk előszűrőként a tartályban, egy makrorészecskéket tartalmazó mintát előkezelhetünk, hogy csökkentsük az eltörnöd és lehetőségét a szűrő rekcí-6HU 203287Β ózónájában. A szűrő használat előtt impregnálható vagy más módon kezelhető, amikoris a 110 tartályba bevitt anyagok érintkeznek a bevitt reagenssel a szűrőn történő áthaladásuk során. Alternatív megoldásként a reagensek oldhatatlanná tehetők (például liofílizálás útján) a tartály belső f alán, majd új ra oldhatóvá válnak, amikor folyadékot engedünk be a tatályba. Mindkét módszerrel lecsökkenthető az időráfordítás a vizsgálati lépcsők csökkentésével. A kiömlés veszélye is csökken, mivel kevesebb reagenst kell manipulálni.

A 15. és 18. ábrákon olyan készülék elemek láthatók, amelynél a 20 folyadéktartó elem 130 tölcsérként van kialakítva és a házat 138 henger képezi. A130 tölcsér peremén 132 menet vagy bepattintó illesztés stb. lehet, a 138 hengerhez történő csatlakoztatás megvalósítására.

Az eltávolítható 130 tölcsér alkalmazásával a 32 reakciózóna nagyobb részlete válik láthatóvá a 24 leürítőnyílás méretének változtatásával, ahogy azt a 134 vonal is jelzi. Ez a tulajdonság lehetővé teszi a felhasználó részére, hogy összehasonlítsa a 32 reakciózónában lévő bármely pozitív reakcióterméket a reakciózónát közvetlenül körülvevő területtel, amely nem tartalmaz reakcióterméket. Műszeres mérés esetén optikai lencse helyezhető el a szűrőhöz közel.

Azáltal, hogy a 130 tölcsér, illetve a 20 folyadéktartó elem eltávolítható, nagy jelentőséget kap az a tény, hogy különböző méretű 24 leürítőnyílásokkal dolgozhatunk. A különböző vizsgálati eljárások és a különböző anolitok megkövetelik annak optimalizálását, hogy milyen ütemben adjuk be a reagenseket és a mintákat a reakciózónába. Egy adott átmérőjű leürítőnyílás speciális áramlási dinamikával rendelkezik adott folyadéksűrűségre és mennyiségre. Kívánatos, hogy ezt az áramlási sebességet szabályozhassuk a vizsgálókészülékben és különböző folyadéktartó elemekkel dolgozhassunk. A különböző nyílásátmérők lehetővé teszik a felhasználó részére a nagyobb rugalmasságot és a vizsgálat optimalizálását.

kEzen túlmenően arra is lehetőség van, hogy az egyik 130 tölcsért arra használjuk fel, hogy rávigyük a folyadékot a 30 szűrőre, majd ezt a 130 tölcsért eltávolítva és felhelyezve egy másikat, az eltérő méretű nyíláson át fényt bocsáthassunk a 30 szűrőre a reakciótermékekleolvasása céljából, igya készülék nyilvánvalóan nagyobb érzékenységű lesz.

A 20 folyadéktartó elemen belül 136 szűrőmembrán helyezhető el, az előszűrőként szolgálhat a folyadéknak a reakciózónába való bevitele előtt. Ezhasonló módon működik, mint az előbbiekben ismertetett, a 110 tartályhoz tartozó 119 membrán.

Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy olyan mintákat is betöltsünk, amelyek mikrorészecskéket vagy kristályos anyagot tartalmaznak és egyébként eltömítenék a szűrő reakciózónáját.

Ahogy az a 16. ábrán látható, a készüléknek háza egy 138 henger. Ennek felső végén 140 menet van, amely a 130 tölcsér peremén lévő 132 menetbe illeszkedik.

A10 készülék, a 110 tartály, a 120 kiszúróelem, a 130 tölcsér, a 138 henger és az 52 rögzítőelem bármely megfelelő semleges anyagból elkészíthető, így polisztirolból, polietilénből vagy más műanyagból. A110 tartály fala lehet merev vagy flexibilis. A130 tölcsér eltávolíthatóan csatlakoztatható a 138 hengerhez bármilyen erre alkalmas, ismert módon csavarmenettel bepattintó illesztéssel, hornyokkal stb.

A19. ábra az 52 rögzítőelem alulnézete, egy módosított változat esetében, amikor a központi 54 megfigyelőnyílás meUett további 142 és 144 nyílások is ki varrnak alakítva. Ez a kivitel lehetővé teszi a reakciózónában kialakult szín összehasonlítását a fehér negatív háttérrel. Ahol színek képződnek a járulékos nyílásoknál, azt jelenti, hogy a mosást nem jól végeztük el, A142 és 144 nyílások azért lehetnek fontosak, mert nem megfelelő mosás esetén reakciószinek léphetnek fel, melyeket olyan termékek idézhetnek elő, melyek nemkívánatos módon a vizsgált mintában vannak, még akkor is, ha nincsenek olyan reakciótermékek jelen, amelyek a reakciózónában speciális reakciószineket idézhetnek elő. Ilyen esetekben hamis színeződést láthatunk az 54 megfigyelőnyíláson keresztül, ami pozitív vizsgálatra utal, holott valójában a vizsgálat negatív. A járulékos 142,144 nyílások alkalmazásával megáUapítható, hogy a mosás nem volt megfelelő. Amennyiben tényleg létezik negatív reakció a központi zónában, és a mosást az előírásoknak megfelelően végeztük, szín nem lesz megfigyelhető a központi 54 megfigyelőnyílásban vagy az attól térközzel kialakított 142 és 144 nyílásokban. Ha pozitív indukció jelenik meg a központi 54 megfigyelőnyílásban a helytelenül végzett mosás folytán, ugyanaz a reakció-indikáció jelenik meg a 142, 144 nyílásokban is, utalva a nem jól végzett mosásra. Amennyiben a központi 54 megfigyelőny ílásban pozitív reakció figyelhető meg megfelelően végzett mosással, semmiféle reakció nem jelenik meg a 142 és 144 nyílásokban. így a 142,144 nyílások segítségével a nem megfelelő mosás megállapítható, azaz megkülönböztethetjük a központi megfigyelőnyílásban lévő hamis pozitív reakciót a tényleges pozitív reakciótól.

Ezen túlmenően, a 20. ábrán bemutatott kiviteli alak is jól használható, ahol egy harmadik, ugyancsak térközzel kialakított 146 nyílás is van, amely az ellenőrző nyílás. Ez az elhelyezés szokványos módon úgy történik, hogy láthatóan színeződött reakciót hozunk létre, amikor egy szubsztrátumoldatot is veszünk, ami által belső ellenőrzést érünk el. ez azt jelzi, hogy függetlenül az anolit jelenlététől vagy annak koncentrációjától, a megfelelő vizsgálati utat követük-e. így például, ha terhességi vizsgálatot végzünk, a szűrőbe bevitt HCG lesz a harmadik 146 vizuális ellenőrzőnyílás helyén. Az enzimmel kapcsolt antitest, majd azt követően a szubsztrátum hozzáadása színváltozást idéz elő (pozitív reakció) a 146 nyílásban, ha a megfelelő immunvizsgálati utat követtük. Ha ugyanez a színreakció lép fel a központi 54 megfigyelőnyílásban a szubsztrátum hozzáadása után, ez megerősíti a pozitív eredményt. Amennyiben a szín nem jelenik meg az 54 megfigyelőnyílásban, de a szín megjelenik a harmadik 146 nyílásban, a vizsgálat eredménye negatív. Ezen túlmenően, a 142 és 144 nyílások ismét tiszták és reakciómentesek maradnak, ha a mosást megfelelően végeztük. Amennyiben a mosást helytelenül végeztük, ezekben a 142,144 nyílásokban is látható a re7

-7HU 203287Β akció, ami azt jelenti, hogy a vizsgálatot még egyszer el kell végezni.

így tehát a 19. ábra szerinti kiviteli alakkal gyorsan meg lehet határozni, hogy a mosást jól végeztüke el, míg a 20. ábra szerinti megoldás nem csak arra jó, hogy jelezze, hogy a mosás megfelelően lett-e elvégezve, hanem azt is ellenőrzi, hogy az 54 megfigyelőnyíláson megfigyelhető reakció valójában pozitív vagy negatív vizsgálati eredmény és a vizsgálat egyes lépéseit helyesen végeztük-e el.

A leírásunkban szereplő kiviteli alakok és azok változatai csupán példaképpen szolgálnak, semmiképpen nem korlátozó jellegűek tárgyi szabadalmi bejelentésünk vonatkozásában. Számtalan más változat lehetséges, kamelyek egyenértékűek a találmányi gondolaton belül.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás anolit detektálására folyadékokban, amelynek során a folyadékot folyadéktartó elemből szűrőn keresztül abszorbenshez vezetjük, azzal jellemezve, hogy a folyadékot a szűrő közepén kialakított reakciózónából a szűrő kerületi zónájába vezetjük és onnan juttatjuk az abszorbenshez.
2. Készülék anolit detektálására folyadékokban, folyadéktartó elemmel, fölül bevezető nyílással, alul leürítő nyílással és a leürítő nyílás alatt elhelyezett, reakciózónát tartalmazó szűrővel, a szűrő felületéhez csatlakozó abszorbenssel és a szűrőt rögzítő elemmel, azzal jellemezve, hogy a szűrő (30) felülete nagyobb, mint a folyadéktartó elem (20) keresztmetszete és a leürítő nyílás (24) alatt lévő reakciózónánál (32) a rögzítőelemen (50) megfigyelőnyílás (54) van, az abszorbens (40) pedig a szűrőnek (30) a folyadéktartó elem (20) palástján kívüli kerületi zónájához (34) van csatlakoztatva.
3. A 2. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az abszorbens (40) a szrő (30) alsó és/vagy felső felületére (38,39) fekszik fel és teljesen körülveszi a reakciózónát (32).
4. A 2. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az abszorbens (40) egyik része a szűrő (30) felső felületének (37) egyik részével, másik része a szűrő (30) felső felületének (37) másik részével érintkezik és mindegyik abszorbens rész a reakciózóna (32) egy részét veszi körül.
5. A 2-4. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a reakciózóna (32) és az abszorbens (40) között elválasztó elem (70) van.
6. A 2-5. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a folyadéktart elem (20) és a rögzítőelem (50) a szűrőt (30) és az abszorbenst (40) magába foglaló zárt házként (80) van kialakítva.
7. A 2-6. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy több leürítő nyílása (24) és reakciózónája (32) van.
8. A 2-7. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy további detektáló készülékkel (10) vagy készülékekkel (10) van összekapcsolva.
9. A 8. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a szűrő (30) mikroporózus membrán, amelynek pórusai 25 nanométer és 25 mikrométer mérettartományon belül vannak és reakciózónájának (34) felületén (36) anolitspecifikus reagens van.
10. A 9. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a szűrő (30) mikroporózus membrán, amelynek pórusai 25 nanométer és 25 mikrométer mérettartományon belül vannak és reakciózónájának (34) felületén (36) anolitspecifikus reagens van.
11. A 2-10. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hoy az abszorbens (40) összenyomott szivacsanyag, amely a ház (80) szeleppel (84) ellátott belső terében (82) van elhelyezve.
12. A 2-11. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, az hogy abszorbens (40) körgyűrű alakú hasáb.
13. A 12. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a szűrő (30) olyan lapos tárcsa, amelynek külső átmérője megegyezik az abszorbens (40) külső átmérőjével.
14. A 11-13. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a ház (80) belső terében (82) abszorbens leszorító nyúlványok (90) vannak.
15. Az 5-14. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az elválasztó elem (70) a folyadéktartó elem (20) alsó homloklapja, amelyen legalább egy kör mentén leszorító karmok (72) vannak kialakítva.
16. A 2-15. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a folyadéktató elem (20) alsó homloklapja fényvisszaverő felülettel van ellátva.
17. A 2-15. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a folyadéktartó elem (20) alsó homloklapja fényelnyelő felülettel van ellátva.
18. A 2-15. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a folyadéktartó elem (20) alsó homloklapja fényáteresztő felülettel van ellátva.
19. A 2-18. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a folyadéktartó elembe (20) illeszkedő tartállyal (110) van ellátva, amelynek külső palástján a folyadéktartó elem (20) felső homlokfelületén (23) feltámaszkodó (112) perem van.
20. A 19. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a tartály (110) felül zárósapkával (114) , alul pedig szakadómembránnal (113) van tömítetten lezárva.
21. A 20. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a zárósapka (114) flexibilis szalaggal (115) van a tartályhoz (110) kapcsolva.
22. A 19-21. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a tartály (110) alsó és felső része szűrőmembránnal (119) van elválasztva.
23. A 19-21. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a folyadéktartó elem (20) üregének alsó, csökkenő keresztmetszetű palástjára illeszkedő kiszúró eleme (120) van, amely alapgyűrűből (121) és ehhez csatlakozó és kiszúróhegyben (123) egyesülő szegmensekből (122) áll.
24. A 2-23. igénypontok bármelyike szerinti ké-8HU 203287Β szülék, azzal jellemezve, hogy a rögzítőelemen (50) a reakciózónánál (32) elhelyezett központi megfigyelőnyílás (54) mellett a kerületi zónában (34) további járulékos megfigyelőnyílások (142, 144,146) vannak.
25. A 24. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a járulékos megfigyelőnyílások (142, 144,146) legalább egyikénél kontroll elem van elhelyezve.