HU201722B - Process for producing vinyl chloride by thermal splitting of 1,2-dichloroethane - Google Patents

Process for producing vinyl chloride by thermal splitting of 1,2-dichloroethane Download PDF

Info

Publication number
HU201722B
HU201722B HU88290A HU29088A HU201722B HU 201722 B HU201722 B HU 201722B HU 88290 A HU88290 A HU 88290A HU 29088 A HU29088 A HU 29088A HU 201722 B HU201722 B HU 201722B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
dichloroethane
vinyl chloride
gas
furnace
pyrolysis furnace
Prior art date
Application number
HU88290A
Other languages
German (de)
English (en)
Other versions
HUT45727A (en
Inventor
Gerhard Link
Walter Froehlich
Reinhard Krumboeck
Georg Prantl
Iwo Schaffelhofer
Original Assignee
Hoechst Ag
Uhde Gmbh
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Hoechst Ag, Uhde Gmbh filed Critical Hoechst Ag
Publication of HUT45727A publication Critical patent/HUT45727A/hu
Publication of HU201722B publication Critical patent/HU201722B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07CACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C21/00Acyclic unsaturated compounds containing halogen atoms
    • C07C21/02Acyclic unsaturated compounds containing halogen atoms containing carbon-to-carbon double bonds
    • C07C21/04Chloro-alkenes
    • C07C21/06Vinyl chloride
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07CACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C17/00Preparation of halogenated hydrocarbons
    • C07C17/25Preparation of halogenated hydrocarbons by splitting-off hydrogen halides from halogenated hydrocarbons

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás vinil-klorid előállítására
1,2-diklór-etánból, hidrogén-klorid termikus lehasítása útján.
Régóta ismert már az a nagyüzemi eljárás, mely szerint 1,2- diklór-etánból 0,8-4 MPa nyomás és 450-550 ’C hőmérséklet mellett termikus hasítással vinil-kloridot állítanak elő. Ennél az eljárásnál számottevő, a költségeket jelentősen növelő energiatömegre van szükség az 1,2-diklór-etán hasadási hőmérsékletre való hevítéséhez, a hasadási gázkeverék desztillációs szétválasztásához, valamint az át nem alakult és a folyamatba bevezetett 1,2-diklór-etán tisztításához.
A különböző eljárási lépéseknél felhasznált energia egy részének visszanyerésére számos eljárás ismert, amelyek egyrészt a desztillációhoz, másrészt az 1,2diklór-etán termikus hasításához felhasznált energiára vonatkoznak. Ezekkel az eljárásokkal a vinil-kloridot az energia-felhasználás szempontjából sokkal kedvezőbb feltételek között lehet előállítani, amikor is az energetikailag komplex folyamatok jellegétől függően a kedvezőbbnek mutatkozó eljárások alkalmazására kerülhet sor. Mindenesetre előnyös, ha az energia visszanyerésére az eljárások sokasága áll rendelkezésre, hogy a megfelelő választék révén mindenkor az optimális technológia valósulhasson meg.
A 14 920 és 21 383 sz. közzétett európai szabadalmi bejelentések olyan eljárásokat ismertetnek, amelyek a pirolízis-kemencét elhagyó forró, vinil-klorid tartalmú gázok energiatartalmának visszanyerésére vonatkoznak; ezeket a gázokat például víz vagy 1,2diklór-etán elgőzölögtetéséhez alkalmazzák, és a vízgőzt a vinil-klorid előállítására szolgáló berendezésnek egy másik helyen való fűtésénél lehet hasznosítani, illetve az elgőzölögtetett 1,2-diklór-etánt 240-260 ’C hőmérséklettel lehet a pirolízis-kemence hasító-zónájához vezetni. Az EP 180 995 sz. szabadalmi dokumentum szerint a pirolízis-kemencét elhagyó gázkeveréket direkt úton lehűtik és egy hűtőkolonnába vezetik, amelyben a gázkeverékből gőz képződik. A gőzt indirekt úton legalább a harmatpontig hűtik, és a példa szerint a leadott hővel a folyékony 1,2-diklór-etánt 80 ’C-ra, a pirolízis-kemencéhez az égési levegőt 110 ’C-ra melegítik, továbbá a hidrogén-klorid leválasztásához a desztillációs kolonna alját hevítik.
A P 36 34 550. 4 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat szerint, a pirolízis-kemencéből távozó, vinil-kloridot tartalmazó gázokkal két tartályból álló készülékből 1,2-diklór-etánt gőzölögtetnek el, és ezt további melegítés nélkül, 170-280 ’C-on a pirolízis-kemencébe táplálják be.
Az előbbiekben ismertetett eljárások mindegyike szerint a hasadási gázok hótartalmát lényegében úgy hasznosítják, hogy ezekkel a folyékony 1,2-diklóretánt felmelegítik és elgőzölögtetik.
Az ismert eljárásoknál a pirolízis-kemence sugárzási zónájában az eddig szokásos felmelegítésnél részleges túlhevítés lépett fel. Ennek megszüntetése céljából olyan eljárást dolgoztunk ki, amely lehetővé teszi, hogy gázalakú 1,2-diklór-etánt, melyet pl. 170— 280 ’C közötti forralással nyertünk, a hasadási hőmérséklet közelében tovább melegítsük a túlhevítés veszélye nélkül.
A találmány tárgya tehát olyan új, ipari méretben jól kivitelezhető eljárás vinil-klorid előállítására hid2 rogén- kloridnak 1,2-diklór-etánból hőhatással történő lehasítása útján, olyan hasítókemencében, amelynek egy konvekciós és egy sugárzási zónája van, a hasítókemencéből kilépő forró, vinil-klorid tartalmú gázelegynek lehűtése és melegének hasznosítása, majd a gázelegy komponenseinek desztillációval történő szétválasztása útján, oly módon, hogy a cseppfolyós
1,2-diklór-etán 170-280 ’C-on történő elgőzölögtetése útján kapott, legalább 95 tömeg % 1,2-diklór-etánt tartalmazó gázt egy hőkicserélőben a hasítókemencéből kilépő forró, vinil-klorid tartalmú gázeleggyel közvetett hőátadással oly hőmérsékletre melegítjük, amely legalább 50 ’C-kal alacsonyabb, mint az a hőmérséklet, amelyen a gázelegy a hasítókemencéből kilép, majd az így felmelegített 1,2-diklóretán-tartalmú gázt tápláljuk be a hasítókemencébe.
Sugárzási zónának a rövidség kedvéért a pirolízis-kemencének azt a zónáját nevezzük, amelyben lényegében végbemegy az 1,2-diklór-etán termikus hasadása vínilkloriddá és hidrogénkloriddá. Ebben a zónában a szokásos üzemi körülmények között a gázalakú 1,2-diklór-etán is felmelegszik a hasadási hőmérsékletre. A „sugárzási zóna” elnevezés abból adódik, hogy az eddig alkalmazott pirolízis-kemencékben az a cső, melyben az 1,2-diklór-etánt vezették, ebben a zónában ki volt téve a kemencét fűtő égőlángok közvetlen melegsugárzásának. A kemencének azt a részét, amely általában a sugárzási zónán túl fekszik, és amelyben az 1,2-diklór-etánt tartalmazó csövet már az égőfejek forró füstgázai hevítik, a következőkben „konvekciós zóná”-nak nevezzük.
A találmányunk szerinti eljárás elvben olyan gáz kezelésére is alkalmas lehetne, amely 95 tömeg %-nál kevesebb 1,2-diklór-etánt tartalmaz, különösen akkor, ha a maradék. lényegében inertgáz. Ha viszont a maradék a folyamatnál szokásos szennyeződésekből áll, a 95 tömeg %-nál kevesebb 1,2-diklór-etánt tartalmazó gázok nem alkalmasak ahhoz, hogy belőlük termikus hasítással vinil-kloridot állítsunk elő. Ezt a határt attól a gázkeveréktől való megkülönböztetésül választottuk, amely a termikus hasadás után a pirolízis-kemencét elhagyja és még jelentős mennyiségű át nem alakult 1,2-diklór-etánt tartalmaz, de ez nem éri el a szükséges, legalább 95 tömeg %-ot. Előnyösen legalább 98 tömeg % 1,2-diklór- etánt tartalmazó gáz melegítésére kerülhet sor.
A termikus hasítás után a pirolízis-kemence sugárzási zónájából elvezetett gáz rendszerint legalább 20 tömeg % vinil-kloridot tartalmaz. Ez alatt az érték alatt a hasítási folyamat általában gazdaságtalan. A vinil-klorid tartalom felső határát - ez általában 50 tömeg % - az elérhető hasítási érték szabja meg.
Hőcserélőként a szokásos felépítésű hőcserélőket lehet alkalmazni, például kettős köpenyű, csőköteges, spirál- vagy bordáscsöves, ötvözött, vegyi anyagokkal szemben ellenálló acélból készült hőcserélőket. Az, hogy a két gáz a hőcserélő felületek melyik oldalán áramlik, nem játszik szerepet. A jó hőátadás érdekében bizonyos - a hőcserélő felépítésétől függő - minimális áramlási sebességet meg kell tartani. Általában nem ajánlatos a 8 m/s áramlási sebesség alatt maradni.
Annak a nyomásnak, amelynél a vinil-kloridot tartalmazó gázt a pirolízis-kemencéből elvezetjük, az eljárás kivitelezhetősége szempontjából nincs jelentősége. Gazdaságossági megfontolások szempontjából
-2HU 201722 Β a 0,5-3 MPa közötti nyomás-értékek előnyben részesítendők, mivel 0,5 MPa alatt a tér-idő-kihasználás viszonylag csekély, 3 MPa fölött pedig nagynyomású készülékeket kell használni. Különösen jó eredményeket lehet elemi az 1,6-2,6 MPa nyomástartományban.
A vinil-kloridot tartalmazó gázt általában 450550 ’C közötti hőmérsékleten vezetjük el a pirolízis-kemence sugárzási zónájából és visszük be a gáz-hőcserélőbe. A legalább 95 tömeg % 1,2-diklóretánt tartalmazó gázt 170-280 ’C, különösen 230-270 ’C, előnyösen olyan hőmérsékletre hevítjük a hőcserélőben, amely legalább 50 °C-kal az alatt a hőmérséklet alatt van, amelyen a vinil-kloridot tartalmazó gázt a pirolízis-kemence sugárzási zónájából elvezettük. Az 1,2-diklór-etánt előnyösen olyan hőmérsékletre melegítjük, amely legalább 100 ’C-kal alacsonyabb annál a hőmérsékletnél, amelyen a vinil-kloridot tartalmazó gáz elhagyja a pirolízis-kemence sugárzási zónáját.
A találmány szerinti eljárást különféle előnyös változat szerint hajthatjuk végre. Az egyik változat szerint olyan pirolízis- kemencét használunk, amely egy sugárzási és egy konvekciós zónát tartalmaz. A legalább 95 tömeg % 1,2-diklór-etánt tartalmazó gázt teljesen vagy részben a pirolízis-kemence konvekciós zónájában, a füstgázokkal való közvetett hőcserével, folyékony 1,2-diklór- etánból állítjuk elő.
A konvekciós zónában elgőzőlögtetett 1,2-diklóretánt elvezetjük a pirolízis-kemencéből és egy hőcserélőben a forró, vinil-klorid tartalmú gázzal kívülről hevítjük, végül a pirolízis-kemence sugárzási zónájába vezetjük és ott az 1,2-diklór-etán főtömegét termikusán hasítjuk.
A találmány szerinti eljárásnak egy másik változata szerint a legalább 95 tömeg % 1,2-diklór-etánt tartalmazó gázt teljesen vagy részben a pirolízis-kemencén kívül, folyékony 1,2-diklór-etánból egy elgózölögtetőben állítjuk elő. Fűtőközegként a következőket alkalmazhatjuk: forró füstgázok, amelyek a pirolíziskemencén kívül, egy égési folyamatból származnak, nagynyomású vízgőz vagy magas forráspontú folyadékok, mint difenil, Marlotherm® S (izomer dibenzil-benzolok elegye, gyártó Hüls AG, Mari, NSZK), kondenzált aromások vagy megfelelő hőálló szilikonolajok, amelyeket az 1,2-diklór-etán elgőzölögtetéséhez szükséges hőmérsékletre kell hevíteni, például égésfolyamattal vagy forró, vinil-kloridot tartalmazó gázzal, amelyet az 1,2-diklór-etán termikus hasítása után a pirolízis-kemence sugárzási zónájából elvezettünk. Ezeket a gázokat a találmány értelmében elsősorban a gázalakú 1,2-diklór-etán felhevítéséhez alkalmazzuk, de ezt követően még a hőátadó közegek elóhevítésére is szolgálhatnak.
A találmány szerinti eljárás további előnyös változata szerint a legalább 95 tömeg % 1,2-diklór-etánt tartalmazó gázt teljesen vagy részben folyékony 1,2diklór-etánból állítjuk elő közvetett hőcsere révén, forró vinil-kloridot tartalmazó gázzal, melyet az 1,2diklór-etán termikus hasítása után a pirolízis-kemence sugárzási zónájából vezetünk el. Ehhez például a fentebb már említett 14 920 és 21 382 sz. közzétett európai szabadalmi bejelentésekben, valamint a P 36 34 550. 4 sz. NSZK-beli közrebocsátási iratban leírt eljárásokat lehet felhasználni. Különösen előnyös, ha a találmány szerinti eljárást és az előbbi eljárások valamelyikét egymás után alkalmazzuk, melynek során a forró, vinil-kloridot tartalmazó gázzal a találmány szerinti gázalakú 1,2-diklór-etánt felhevítjük és végül utána a folyékony 1,2-diklór-etánt elgőzölögtetjük. Az elgőzölögtetés után keletkező, még mindig 170-280 ’C hőmérsékletű, vinil-kloridot tartalmazó gázt előnyösen egy további hőcserélőnél ahhoz használjuk, hogy folyékony 1,2-diklór-etánt az e lgőzölög tetési hőmérséklethez közeli hőfokra melegítsük. Majd a vinil-kloridot tartalmazó gázt -20 és -50 ’C közötti hőmérsékletre hűtjük a benne lévő át nem alakult
1.2- diklór-etán és a vinil-klorid, valamint további mellék-komponensek kondenzálása céljából, és a gázalakú hidrogén-kloridot szokásos módon egy kolonnában leválasztjuk. A kolonna fejénél ismert módon a nyomást előnyösen úgy állítjuk be, hogy a forró, vinil-kloridot tartalmazó gáz a pirolízis-kemence sugárzási zónáját 0,5-3 MPa nyomás mellett hagyja el.
Abban az esetben különösen, ha a találmány szerinti eljárás egyik változata értelmében folyékony
1.2- diklór-etánt gőzölögtetünk el annak érdekében, hogy egy legalább 95 tömeg % 1,2-diklór-etánt tartalmazó gázt nyerjünk a pirolízis-kemencén kívül, a találmány szerinti felhevítés után a legalább 95 tömeg % 1,2-dÚclór-etánt tartalmazó gázt a pirolízis-kemencének mind a sugárzási, mind a konvekciós zónájába bevezethetjük.
A legalább 95 tömeg % 1,2-diklór-etánt tartalmazó gáz egy desztillációs kolonnából származhat, miután szokásosan használt kondenzátorral a gázt olyan nyomásra állítottuk be, amely a találmány szerinti felmelegítés után a pirolízis-kemencébe való betápláláshoz szükséges.
Amint bevezetésként már említettük, a találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy a pirolízis-kemencét elhagyó forró gázok hőtartalmát hasznosítsuk, s ezzel az ismert eljárásokkal szemben a primer energiának (égő anyag) járulékos megtakarítását érhetjük el. Az eljárásnak az a legfőbb előnye, hogy a gázalakú 1,2- diklór-etánt hőcsere útján kímélőbb módon tudjuk melegíteni, mint a pirolízis-kemence sugárzási zónájában, amelyben a viszonylag sokkal forróbb égő-lángok nem-kívánt meleg-csúcsokat eredményeznek.
Az új eljárással jelentősen nagyobb mértékű hasítási hozam tapasztalható a pirolízis-kemence ugyanakkora vagy hosszabb használati ideje alatt, vagy ha a hozamot nem kívánjuk növelni, az is lehetséges, hogy a pirolízis-kemencében a használati időt növeljük és ezzel csökkenthetjük a hasítási melléktermékek mennyiségét.
A következő példák és összehasonlító kísérletek a találmány közelebbi megvilágítására szolgálnak.
1. példa
Az 1. ábrán bemutatott folyamat-vázlat szerint járunk el. Az 1 szivattyúelőtétből 130 ’C hőmérsékleten óránként 826 kg 1,2- diklór-etánt szívatunk el, és a 2 szivattyúval 125 ’C hőmérsékleten a pirolízis-kemence 3 konvekciós zónáján átszivattyúzzuk. Az 1,2-diklóretánt 260 ’C hőmérsékleten teljesen elgőzölögtetjük és gáz alakjában a 4 vezetéken keresztül a konvekciós zónából eltávolítjuk, a kemencén kívül az 5 hőcseré3
HU 201722 Β lőben 350 ’C-ra melegítjük és a 6 vezetéken a kemence 7 sugárzási zónájába vezetjük. A 7 sugárzási zónát négy egymás fölött lévő égősorral hevítjük, melyekhez a 8 vezetéken át az előállított vinil-klorid 1 kg-jára számítva 0,0876 NnP fűtőanyagot (metánt) juttatunk. A 7 sugárzási zónában az 1,2- diklór-etán nagyobbik része a hő hatására vinil-kloridra és hidrogén-kloridra hasad. A 7 hasító-zónát elhagyó, 518 °C hőmérsékletű, vinil-kloridot tartalmazó gázkeveréket a 9 vezetéken át az 5 hőcserélőhöz vezetjük, amelyből a gáz a 10 vezetéken keresztül 433 °C hőmérséklettel távozik. A 10 vezetéken a vinil-kloridot tartalmazó gáz egy további, 11 hőcserélőbe kerül, és ezt a 12 vezetéken 220 ’C hőmérséklettel hagyja el. Végül a gázt szokásos módon hűtjük és desztilláljuk. A forró, vinil-kloridot tartalmazó gáz 1,8 MPa nyomáson hagyja el a 9 vezetéken a 7 sugárzási zónát. A nyomást a kolonna amelyben a hidrogén-kloridot ledesztilláljuk - fejénél állítjuk be. A 11 hőcserélőhöz a 13 vezetéken keresztül 100 ’C hőfokos kazántápvizet vezetünk és ebből óránként 90 kg 0,9 MPa nyomású és 175 ’C hőmérsékletű vízgőzt állítunk elő; ez 679,5 kJ/kg vinil-klorid meleg-mennyiségnek vagy az előállított vinil-klorid 1 kgjára számítva 0,0191 Nm3 fűtőanyagnak (metánnak) felel meg. A tényleges fűtőanyag-(metán)-felhasználás ezzel 0,0685 Nm3 metán/lkg előállított vinil-klorid értékre csökken. A vízgőz a 11 hőcserélőt a 14 vezetéken át hagyja el.
313 kg vinil-kloridot állítunk elő óránként, a hasítási hozam 60%, a pirolízis-kemence használati ideje 7 hónap.
A) Összehasonlító kísérlet
A 2. ábrán bemutatott folyamat-vázlat szerint járunk el, amelyen a hivatkozási számok jelentése egyezik az 1. példában megadottakkal. Az 1. példától a következő kísérleti feltételek térnek el:
Az 1 szivattyúelőtétből 125 ’C hőmérsékleten óránként 904 kg 1,2- diklór-etánt szivattyúzunk a pirolízis-kemence 3 konvekciós zónájába, ott elgőzölögtetjük és a gázalakú anyagot a 15 vezetéken át a 7 sugárzási zónába vezetjük. Az 530 ’C hőmérsékletű vinil-kloridot tartalmazó gázt a 16 vezetéken a 11 hőcserélőbe visszük, ahonnan a 12 vezetéken keresztül 220 ’C hőmérséklettel távozik. A 11 hőcserélőbe a 13 vezetéken 100 ’C hőmérsékletű kazán-tápvizet juttatunk és ebből óránként 142 kg 0,9 MPa nyomású és 175 ’C hőmérsékletű vízgőzt vezetünk el a 14 vezetéken. Ez 1100 kJ/kg vinil-klorid meleg-mennyiséget jelent, ami az előállított vinil-klorid 1 kg-jára számítva 0,03 Nm3 metánnak felel meg. A pirolízis-kemencében a négy égősorhoz az előállított vinilklorid 1 kg-jára számítva 0,109 Nm3 metánt áramoltatunk. A tényleges fűtőanyag-szükséglet tehát 0,079 Nm3 metán/1 kg vinil-klorid, ez 15,3 %-kal több az 1. példában foglaltakhoz képest.
313 vinil-kloridot állítunk elő óránként, a hasítási hozam 55 %, a pirolízis-kemence használati ideje 4 hónap. Ezt az összehasonlító kísérletet a 21 381 sz. európai szabadalmi bejelentésben leírt eljárással analóg módon hajtottuk végre.
2. példa
A 3. ábrán bemutatott folyamat-vázlat szerint járunk el. Az 1 szivattyúelőtétből óránként 798,5 kg 4
1.2- diklór-etánt szívatunk le, és a 2 szivattyúval a pirolízis-kemence 3 konvekciós zónájának 17 résztartományán átszivattyúzzuk. Ebben a 17 tartományban az 1,2-diklór-etán 240 ’C-ra melegszik fel és az anyagot folyékony állapotban a 18 vezetéken a 19 elgőzölögtetőbe vezetjük. Az 1,2-diklór-etán a 19 elgőzölögtetőből a 20 leszálló vezetéken a 21 készülékbe, és ebből a 22 felszálló vezetéken át körfolyamatban ismét a 19 elgőzölögtetőbe jut el. A gázalakú 1,2- diklór-etán a 19 elgőzölögtetőt 260 ’C hőmérséklettel hagyja el, majd a 24 vezetéken át az 5 hőcserélőhöz vezetjük, ahonnan 367 ’C hőmérséklettel a 25 vezetéken keresztül a pirolízis-kemence 7 sugárzási zónájába visszük be. A 26 mellékzár fölött, mely egy szabályozó szelepet tartalmaz és amelyet a 19 elgőzölögtetőben lévő folyadékszint magassága szabályoz, a 19 elgőzölögtetőből közvetlenül lehet gázalakú 1,2-diklór-etánt a pirolízis-kemence 7 sugárzási zónájába vezetni. E gázalakú
1.2- diklór-etán mennyisége az 5 hőcserélőn át vezetett mennyiséghez képest csekély, és csupán az energia kiegyenlítésére szolgál a folyamatban fellépő ingadozásoknál. A 7 sugárzási zónából a fonó, vinil-kloridot tartalmazó, 523 ’C hőmérsékletű gázt a 9 vezetéken át az 5 hőcserélőhöz vezetjük, melyből a 422 ’C hőmérsékletű gázt a 27 vezetéken át a 21 készülékbe visszük, melyben a folyékony 1,2- diklór-etánt - mely a 19 elgőzölögtetőből a fentiekben leírt módon körben kering - a forró vinil-kloridot tartalmazó gázzal közvetve forrásig hevítjük. A vinil-kloridot tartalmazó 265 ’C hőmérsékletű gáz a 28 vezetéken át hagyja el a 21 készüléket, utána szokásos módon hűtjük és desztillációs úton feldolgozzuk, melynek során a hidrogén-klorid desztillálásához alkalmazott kolonna fejénél a nyomást úgy állítjuk be, hogy a forró, vinil-kloridot tartalmazó gáz a pirolízis-kemence 7 sugárzási zónáját a 9 vezetéken át 1,9 MPa nyomás mellett hagyja el.
A 23 vezetéken a 21 készülékből óránként 28 kg szilárdanyag- részecskéket tartalmazó - 1,2-diklóretánt szívatunk le, amit a folyamat másik helyén a szilárdanyagtól megszabadítunk és újra bevezetünk. A 8 vezetéken át az előállított vinilklorid 1 kg-jára számítva 0,075 Nm3 fűtőanyagot (metánt) juttatunk a sugárzási zóna négy egymás fölött lévő égősorához. A pirolíziskemence 29 konvekciós zónájának felső részében egy tápvíz- előmelegítőben óránként 475 dm3 kazán-tápvizet (nyomás 2,5 MPa) - mely 100 ’C hőmérséklettel a 31 vezetéken érkezik oda - 150 ’C-ra melegítünk, és a 31 vezetéken a folyamatnak egy másik helyére vezetünk felhasználás céljából. Ezzel 1 kg vinil-kloridra számítva 317,7 kJ energiát nyerünk vissza, ami 1 kg vinil- kloridra számítva 0,009 Nm3 fűtőanyag(metán)-tömegnek felel meg. Következésképpen a tényleges fűtőanyag-felhasználás 1 kg vinil-kloridra számítva 0,066 Nm3 mennyiségre csökken.
330 kg vinil-kloridot állítunk elő óránként, a hasítási hozam 68%, a pirolízis-kemence használati ideje 12 hónap.
B) Összehasonlító kísérlet
Ezt a kísérletet a P 36 34 550 sz. NSZK-beli szabadalmi bejelentés 2. példájában leírt eljárással analóg módon hajtjuk végre. A 4. ábrán bemutatott folyamat-vázlat szerint járunk el.
HU 201722 Β
·)
Az 1 szivattyúelőtétből óránként 834 kg 1,2-diklór-etánt szívatunk le, és a 2 szivattyúval 125 ’C hőmérsékleten a 32 hőcserélőn és a 33 vezetéken keresztül a 19 elgőzölögtetőbe továbbítjuk. A 32 hőcserélőt óránként 25 kg nagynyomású gőzzel (2,1 MPa nyomás; 215 ’C) hevítjük, mely a 34 kazánból a 35 vezetéken keresztül érkezik. A 19 elgőzölögtetőben lévő folyékony 1,2-diklór-etán (LIC) szintmagasságának mint szabályozott jellemzőnek mérésén keresztül a nagynyomású gőznek a hőcserélőhöz történő vezetését szabályozzuk. Az 1,2-diklór-etán a 32 hőcserélőt 161 °C hőmérséklettel hagyja el.
A forró, vinil-kloridot tartalmazó gáz 533 ’C hőmérséklettel hagyja el a pirolízis-kemence sugárzási zónáját a 36 vezetéken keresztül, áthalad a 21 készüléken és ebből 245 ’C hőmérséklettel távozik a 28 vezetéken át. Ezután a vinil-kloridot tartalmazó gázt szokásos módon tovább hűtjük és egy kolonnában hidrogén- kloridot desztillálunk. A kolonna fejénél úgy állítjuk be a nyomást, hogy a vinil-klorid tartalmú gáz a pirolízis-kemence 7 sugárzási zónáját 1,9 MPa nyomással hagyja el. A 20 és 22 vezetékekben hasonlóan a 2. példában leírtakhoz - folyékony 1,2diklór-etánt vezetünk körfolyamatban. A gázalakú 1,2diklór-etánt a 37 vezetéken keresztül a 19 elgőzölögtetőból a pirolízis-kemence 7 sugárzási zónájába tápláljuk be.
A 21 készülékből a 23 vezetéken keresztül 30 kg - szilárdanyagoktól mentesített - folyékony 1,2-diklór-etánt viszünk el, és egy másik helyen újra a folyamatba vezetjük. A 8 vezetéken át az előállított vinilklorid 1 kg-jára számítva 0,1074 Nm3 fűtőanyagot (metánt) juttatunk a sugárzási zóna négy egymás fölött lévő égősorához. A pirolízis-kemence 29 konvekciós zónájának felső részében egy tápvíz-előmelegítőben óránként 330 dm3 kazán-tápvizet (nyomás 2,5 MPa) - mely 80 ’C hőmérséklettel a 39 vezetéken érkezik oda - 150 ’C-ra melegítünk és részben a 40 vezetéken a 34 kazánba tápláljuk, részben a 41 vezetéken a vinil-klorid előállítási eljárás egy másik helyére vezetve újra felhasználjuk. A 34 kazánból a folyadékot a 42 vezetéken a pirolízis-kemence konvekciós zónájának 43 alsó részébe vezetjük, ott felmelegítjük és a 44 vezetéken át a kazánba betápláljuk. A 34 kazánban keletkezett gőz egy részét, amint fentebb már említettük, a 32 hőcserélő hevítéséhez alkalmazzuk. A gőz nagyobb részét, óránként 167 kg-ot, a 45 vezetéken továbbítva, a folyamat más helyén vinil-klorid előállításához alkalmazzuk. Ezzel 1 kg vínil-kloridra számítva 1236,2 kJ energiát nyerünk vissza. Az összes visszanyert energia mennyisége 1 kg vinil-kloridra számítva 1236,2+-121=1357,2 kJ, ami 0,038 Nm3/kg vinil-klorid fűtőanyag-(metán)mennyiségnek felel meg. A tényleges fűtőgáz-felhasználás ezzel 0,0694 Nm3/kg mennyiségre csökken, ez 5%-kal több, mint amennyire a 2. példa szerint szükség volt. A pirolízis-kemence használati ideje 9 hónap, 330 kg/h vinil-kloridot lehet előállítani, az
1,2-diklór-etán hasítási hozama 65%.
Valamennyi példához és összehasonlító kísérlethez technikai 1,2-diklór-etánt használtunk, mely 99,7 tömeg % tiszta 1,2-diklór- etánt tartalmaz, a maradék szokásos melléktermékekből áll, mint a triklór-etán, benzol, 1,1-diklór-etán, triklór-etilén, tetraklór- etilén, kloroform, széntetraklorid, kloroprén.

Claims (4)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás vinil-klorid előállítására hidrogén-kloridnak
    1.2- diklór-etánból hőhatással történő lehasítása útján, olyan hasítókemencében, amelynek egy konvekciós és egy sugárzási zónája van, a hasítókemencéből kilépő forró, vinil-klorid tartalmú gázelegynek lehűtése és melegének hasznosítása, majd a gázelegy komponenseinek desztillációval történő szétválasztása útján, azzal jellemezve, hogy a cseppfolyós 1,2-diklór-etán 170-280 ’C-on történő elgőzölögtetése útján kapott, legalább 95 tömeg % 1,2 diklór- etánt tartalmazó gázt egy hőkicseiélőben a hasítókemencéből kilépő forró, vinilklorid tartalmú gázeleggyel közvetett hőátadással oly hőmérsékletre melegítjük, amely legalább 50 ’C-kal alacsonyabb, mint az a hőmérséklet, amelyen a gázelegy a hasítókemencéből kilép, majd az így felmelegített 1,2- diklóretán-tartalmú gázt táplálják be a hasítókemencébe.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a legalább 95 tömeg % 1,2-diklór-etánt tartalmazó gázt részben vagy egészben a hasítókemence konvekciós zónájában állítjuk elő cseppfolyós 1,2-diklór-etánból a füstgázokkal lefolytatott közvetett hőcsere útján.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a legalább 95 tömeg % 1,2-diklór-etánt tartalmazó gázt teljesen vagy részben a pirolíziskemencén kívül, egy elgőzölögtetőben állítjuk elő folyékony 1,2-diklór-etánból.
  4. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hőhatással történő hasítás után a hasítókemence sugárzási zónájából elvezetett forró, vinil-klorid tartalmú gázelegyet először a legalább 95 tömeg % 1,2-diklór-etánt tartalmazó gáz közvetett hőátadással történő felmelegítésére, majd további közvetett hőátadással a legalább 95 tömeg % 1,2-diklór-etánt tartalmazó gáznak cseppfolyós
    1.2- diklór-etánból való előállítására hasznosítjuk.
HU88290A 1987-01-28 1988-01-26 Process for producing vinyl chloride by thermal splitting of 1,2-dichloroethane HU201722B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
DE19873702438 DE3702438A1 (de) 1987-01-28 1987-01-28 Verfahren zur herstellung von vinylchlorid durch thermische spaltung von 1,2-dichlorethan

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT45727A HUT45727A (en) 1988-08-29
HU201722B true HU201722B (en) 1990-12-28

Family

ID=6319670

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU88290A HU201722B (en) 1987-01-28 1988-01-26 Process for producing vinyl chloride by thermal splitting of 1,2-dichloroethane

Country Status (14)

Country Link
EP (1) EP0276775B1 (hu)
JP (1) JP2593905B2 (hu)
KR (1) KR950008273B1 (hu)
BG (1) BG48808A3 (hu)
BR (1) BR8800317A (hu)
CA (1) CA1326687C (hu)
DD (1) DD267485A5 (hu)
DE (2) DE3702438A1 (hu)
ES (1) ES2054710T3 (hu)
HU (1) HU201722B (hu)
IN (1) IN170519B (hu)
MX (1) MX167604B (hu)
PL (1) PL157275B1 (hu)
SU (1) SU1665874A3 (hu)

Families Citing this family (13)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US5707592A (en) * 1991-07-18 1998-01-13 Someus; Edward Method and apparatus for treatment of waste materials including nuclear contaminated materials
DE19859262A1 (de) * 1998-12-22 2000-07-06 Krupp Uhde Gmbh Verfahren zur Verdampfung von 1,2-Dichlorethan (EDC)
DE10219723B4 (de) 2002-05-02 2005-06-09 Uhde Gmbh Verfahren zur Herstellung ungesättigter halogenhaltiger Kohlenwasserstoffe sowie dafür geeignete Vorrichung
DE10326248A1 (de) * 2003-06-06 2004-12-30 Vinnolit Gmbh & Co. Kg. Vorrichtung und Verfahren zur Herstellung von Vinylchlorid durch thermische Spaltung von 1,2-Dichlorethan
TWI327995B (en) * 2003-04-11 2010-08-01 Vinnolit Gmbh & Co Kg Vorrichtung und verfahren zur herstellung von vinylchlorid durch thermische spaltung von 1,2-dichlorethan
DE10319811A1 (de) 2003-04-30 2004-11-18 Uhde Gmbh Vorrichtung zum Einkoppeln von elektromagnetischer Strahlung in einen Reaktor sowie Reaktor enthaltend diese Vorrichtung
DE102008049261B4 (de) * 2008-09-26 2018-03-22 Thyssenkrupp Industrial Solutions Ag Verfahren und Vorrichtung zur Herstellung von ethylenisch ungesättigten halogenierten Kohlenwasserstoffen
DE102008049260B4 (de) * 2008-09-26 2016-03-10 Thyssenkrupp Industrial Solutions Ag Verfahren und Vorrichtung zur Herstellung von ethylenisch ungesättigten halogenierten Kohlenwasserstoffen
DE102008049262B4 (de) * 2008-09-26 2016-03-17 Thyssenkrupp Industrial Solutions Ag Verfahren und Vorrichtung zur Herstellung von ethylenisch ungesättigten halogenierten Kohlenwasserstoffen
DE102011014131A1 (de) * 2011-03-15 2012-09-20 Thyssenkrupp Uhde Gmbh Verfahren zur Trocknung von feuchtem Polymerpulver und dafür geeignete Vorrichtung
CN104185768A (zh) * 2012-06-01 2014-12-03 株式会社吴羽 热分解炉以及热分解生成物的制造方法
DE102019206154A1 (de) * 2019-04-30 2020-11-05 Thyssenkrupp Ag Verfahren und Anlage zur Herstellung von Vinylchlorid aus 1,2-Dichlorethan
CN113976046B (zh) * 2021-10-22 2022-05-03 江苏格兰环境科技有限公司 一种新型抗结焦vdf裂解炉系统及其使用方法

Family Cites Families (9)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE2907066A1 (de) * 1979-02-23 1980-09-04 Hoechst Ag Verfahren zur rueckgewinnung von pyrolyseenergie bei der herstellung von vinylchlorid durch unvollstaendige thermische spaltung von 1,2-dichloraethan
DE3061238D1 (en) * 1979-02-23 1983-01-13 Hoechst Ag Process for the recovery of pyrolysis energy in the preparation of vinyl chloride by incomplete thermal splitting of 1,2-dichloroethane
DE2913030A1 (de) * 1979-03-31 1980-10-16 Hoechst Ag Verfahren zur rueckgewinnung von pyrolyseenergie bei der herstellung von vinylchlorid durch unvollstaendige thermische spaltung von 1,2-dichloraethan
DE2925720A1 (de) * 1979-06-26 1981-01-22 Hoechst Ag Verfahren zur herstellung von vinylchlorid durch thermische spaltung von 1,2-dichlorethan
JPS6013006B2 (ja) * 1981-02-26 1985-04-04 日立造船株式会社 塩ビモノマ−の製造における廃熱回収方法
DE3440685A1 (de) * 1984-11-07 1986-05-07 Wacker-Chemie GmbH, 8000 München Verfahren zur herstellung von vinylchlorid durch thermische spaltung von gereinigtem 1,2-dichlorethan
DE3441080A1 (de) * 1984-11-09 1986-05-15 Wacker-Chemie GmbH, 8000 München Verfahren zur aufarbeitung des pyrolyse-produkts aus der 1.2-dichlorethan-spaltung unter waermerueckgewinnung
GB2179938B (en) * 1986-08-29 1989-08-16 Snam Progetti Production of monomeric vinyl chloride
JPH0692328B2 (ja) * 1986-11-29 1994-11-16 東ソー株式会社 1,2−ジクロルエタンの熱分解による塩化ビニルモノマ−の製造方法

Also Published As

Publication number Publication date
HUT45727A (en) 1988-08-29
EP0276775B1 (de) 1993-03-03
PL157275B1 (pl) 1992-05-29
EP0276775A2 (de) 1988-08-03
PL270315A1 (en) 1988-11-24
IN170519B (hu) 1992-04-04
EP0276775A3 (en) 1989-04-19
DE3702438A1 (de) 1988-08-11
MX167604B (es) 1993-03-31
DE3878701D1 (de) 1993-04-08
JP2593905B2 (ja) 1997-03-26
CA1326687C (en) 1994-02-01
BR8800317A (pt) 1988-09-06
BG48808A3 (en) 1991-05-15
DD267485A5 (de) 1989-05-03
SU1665874A3 (ru) 1991-07-23
KR880008966A (ko) 1988-09-13
ES2054710T3 (es) 1994-08-16
JPS63192729A (ja) 1988-08-10
KR950008273B1 (ko) 1995-07-27

Similar Documents

Publication Publication Date Title
EP2495230B1 (en) Apparatus for the production of vinyl chloride by thermal cracking of 1,2-dichlorethane
HU201722B (en) Process for producing vinyl chloride by thermal splitting of 1,2-dichloroethane
US5728906A (en) Method and means for recovering heat in the pyrolysis of 1,2-dichloroethane
NZ201038A (en) A method of catalytically converting methanol to a mixture of gasoline hydrocarbons
JPH0236576B2 (hu)
JPS5874624A (ja) 1,2−ジクロルエタンを製造及び精製するための方法
HU202175B (en) Process for producing vinyl chloride by splitting 1,2-dichloroethane by heat effect and device for implementing the process
US4746759A (en) Process for thermal cracking of 1,2-dichloroethane to form vinyl chloride
US11845706B2 (en) Method and plant for preparing vinyl chloride from 1,2-dichloroethane
JP4907652B2 (ja) 蒸発によりシクロドデカトリエンを回収する方法
US6229059B1 (en) Process for the production of 1, 2-dichloroethane
US4324932A (en) Process for the manufacture of vinyl chloride by the thermal cracking of 1,2-dichloroethane
US4960963A (en) Process for producing vinylchloride monomer by pyrolysis of 1,2-dichloroethane
JPH046176B2 (hu)
KR20170133456A (ko) 탈수소화 반응기 공급물을 예열하는 방법
JPH06219977A (ja) 1,2−ジクロルエタンの熱分解による塩化ビニルの製造方法

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee